magyar romantika

Petőfi Sándor, Jókai Mór, Erdélyi János, Bajza József

memoriterek
Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán

A bánat? egy nagy óceán.

S az öröm?
Az óceán kis gyöngye. Talán,
Mire fölhozom, össze is töröm.

Petőfi Sándor: Fa leszek, ha...

Fa leszek, ha fának vagy virága.

Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:

Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen

A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Ha majd a bőség kosarából

Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,

Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
Petőfi Sándor (1823, Kiskőrös - 1849, Segesvár?)
alkotói korszakok
• 1842-1844 Versek kötet (pályakezdő szakasz)
• 1845-1846 Felhők-ciklus (válság)
• 1846-1848 (Szabadság, szerelem)
• 1848-1849 (Forradalom, szabadságharc)
• 1844 Cipruslombok Etelke sírjáról (Csapó Etelke, korai halál)
• 1845 Szerelem gyöngyei (Mednyánszky Berta, az apa elutasította)
• 1846-1847 (Szendrey Júlia, udvarlás)
• 1847 Júlia-szerelem (hitvesi költészet)

alkotói hitvallás
korai ars poetica
1844 - A természet vadvirága
• a költészet vállalható formáját a korlátlan természet szabadságában
határozza meg
• romantika egyéniségkultusza
• visszautasítja a szabályoknak alárendelt költészetet

forradalmi ars poetica

1847 - A XIX. század költői
• a költői hivatásnak a forradalmi próféciát tekinti
• a költők Isten küldöttei, akik Kánaán felé vezetik a népet
• váteszköltő

fő témák
hitvesi költészet
• 1847 szeptember 8. - feleségül veszi Szendrey Júliát

forradalmi látomásköltészet
• 1848 március 15. - Petőfi a márciusi ifjak és a forradalmi események egyik
vezéregyénisége volt

tájköltészet
• a család nem sokkal Petőfi születése után Kiskunfélegyházára költözött, ezt
tekinti otthonának
folyóiratok, eredmények, elismerések
• 1842 - megjelenik A borozó az Athenaeumban
• 1846 - Tízek Társaságának alapítótagja

• Honderű folyóirat munkatársa (Vörösmarty is)

• Pesti Divatlap segédszerkesztője

pályatársak, barátságok
Jókai Mór
• 1841 - pápai kollégium

Vörösmarty Mihály
• 1844 - amikor egy kötetre való költemény elkészült, gyalog ment Pestre
• segítségével sikerült kiadatnia műveit
• segédszerkesztői állást szerez neki a Pesti Divatlapnál

Arany János
• 1849, Nagyszalonta - feleségét és kisfiát Arany Jánosék gondjaira bízta

keletkezés korszak műfaj +

Hortobágyi kocsmárosné... 1842 pályakezdés életkép, zsánervers

A négyökrös szekér 1845 pályakezdés életkép, zsánervers

személyes válság
A bánat? egy nagy óceán 1846 Felhő-ciklus epigramma időszaka
Mednyánszky Bertához
Fa leszek, ha... 1845 Szerelem gyöngye ciklus dal szóló udvarló vers, de
apja elutasította
a verseire ért kritikára
A természet vadvirága 1844 pályakezdés ars poetica írta válaszként
forradalmi
A XIX. század költői 1847 ars poetica vátesz-/prófétaszerep
látomásköltészet
értékszembesítés,
forradalmi
Egy gondolat bánt engemet... 1846 rapszódia mártíromság,
látomásköltészet váteszszerep
forradalmi
Fekete-piros dal 1848 dal nemzethalál vízió
látomásköltészet
nem sokkal születése
A puszta, télen 1848 tájköltészet tájleíró költemény után Kiskunfélegyházára
költöztek, ezt tekintette
Kiskunság 1848 tájköltészet tájleíró költemény otthonának
Szendrey Júliához írt
Reszket a bokor, mert... 1846 hitvesi költészet dal szakítóverse

Szeptember végén 1847 hitvesi költészet elégia nászútjukon írta...

Minek nevezzelek? 1848 hitvesi költészet óda

A helység kalapácsa (1844)

Az apostol (1848)
Jókai Mór (1825, Komárom - 1904, Budapest)
alkotói korszakok
• kb. 1850-1860 - a nemzet vigasztalója
• 1867-1875 - írói fénykora
• kb. 1880-1890 - kései korszaka

alkotói hitvallás
forradalom után
• a nemzet vigasztalása
• üzenete: a magyarság elpusztíthatatlan

fénykora
• a szabadságharc idealizálása
• a kapitalizmus kifigurázása

kései korszaka
• szórakoztatás

művei jellemzői
• idealizálás
• meseszerű történetek
• szélsőséges jellemek
• nincs jellemfejlődés
• a sors szeszélye alakítja az eseményeket

folyóiratok, eredmények, elismerések

• Nagy Tükör szerkesztője
• Üstökös egyik szerkesztője és kiadója

• 1846 - Tízek Társaságának alapítótagja

• 1860 - Kisfaludy Társaság tagja
• 1861 - Magyar Tudományos Akadémia tagja

• 1848 március 15. - megfogalmazza és felolvassa a 12 pontot

• 1861-1896 - országgyűlési képviselő

pályatársak, barátságok
Petőfi Sándor
• 1841 - pápai kollégium
A tengerszem tündére (1854)

A huszti beteglátogatók (1860)

A kőszívű ember fiai (1869)

Az arany ember (1872)

Erdélyi János (1814, Nagykapos - 1868, Sárospatak)
folyóiratok, eredmények, elismerések
• verseit az Atheneaum közölte
• Életképek rendszeres szerzője

• 1839 - Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

• 1842 - Kisfaludy Társaság tagja

A magyar népdalok (1846)

• a magyar nemzeti költészet jellegzetességeit és értékeit kutatja
• megkülönbözteti a magyar nyelvű és a magyar lelkű költészetet
o a nemzeti költészet alapfeltétele a magyarlelkűség
• a nemzetek a műveltség egy adott fokán eljutnak a felismerésig, hogy saját
önazonosságukat és művészetük gyökereit a népi kultúrában kell keresniük
o amit korábban nem ismertek és nem is méltattak
o hiszen az magában hordozza a történelmet, az erkölcsöt és az ízlést
o ezek az értékek pedig minden nemzeti közösség megmaradásához
elengedhetetlenek
• a magyar népdalokat állítja vizsgálatának középpontjába
o írói szándéka a múlt népdalkincseinek bemutatása
o és ezen túl a nemzeti költészet népi forrásból eredő gyarapítása
Bajza József (1804, Szűcsi - 1855, Budapest)
folyóiratok, eredmények, elismerések
• Auróra szerkesztője
• Életképek rendszeres szerzője
• Kritikai lapok szerkesztője
• Atheneaum szerkesztője (Vörösmarty és Toldy is)

• a Pesti Magyar színház első igazgatója

pályatársak, barátságok
• romantikus triász - Bajza József, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc

Dramaturgiai és logikai leckék (1836)

• gyakorlati szemszögből közelíti meg a színház és a színházi emberek
tevékenységének rendjét
• a teátrumok világának kívánt gyakorlati működéséről ír
• miközben felvetésekre, nyilvános, de számára ismeretlen személytől származó
véleményekre is reflektál
• kiemeli:
o a magyar nyelvű darabok bemutatásának fontosságát
o a színészek színpadi megjelenésének kívánalmait
o a nyelvjárási beszéd elvetésének szükségességét
• szól:
o a magyar grammatika szabályairól és azok betartásáról
o a versmondás képességének kiemelkedő szerepéről
o a helyes színpadi testtartásról, a gesztusnyelvről
▪ így az arc- és kézjátékról, valamint szépségről