Amit az improvizációról tudni kell

– kisokos kezdőknek
 Fogalommagyarázat
1. A színészi alkotás azon formáját, amikor a színész
nem előre megírt szöveget mond illetve nem előre
begyakorolt szöveget játszik, hanem egyidejűleg maga
találja ki és adja elő mindkettőt.

2. Az alkotás és előadás egyidejű folyamata.

3. Váratlanság és egyidejűség az improvizáció lényege,

tehát a rögtönzés. Egy rögtönzéssel azonnal
cselekszünk. Váratlan spontán, nemegyszer nagyon
intenzív akció-reakció születhet. Az alkotás és alakítás
egyidejűsége hirtelen (meggondolást nélkülöző) és
rugalmas színészi választ igényel.s rugalmas színészi választ
igényel.
és
 Típusok
1. Spontán rögtönzés: nincs felkészülés;

2. Előkészített rögtönzés: meghatározott

időt kapnak a megbeszélésre,
a felkészülésre;

3. Rögzített: visszatérés egy improvizációs

jelenethez és beemelése a későbbi
előadásba;
 A spontán rögtönzés
előnyei hátrányai
 a váratlanság feszültsége járja  bizonytalan játszó
át a jelenetet; leblokkolhat;
 alkotás és előadás valóban  egy rossz ötlet blokkoló
egyidejű; impulzusa agyoncsaphatja a
 nem az ötlet, hanem a játék szituációt;
lesz a fontos;  nincs mód és idő többirányú,
 fokozott koncentráció, hiszen elmélyült kidolgozásra;
váratlan fordulatokra
rugalmasan kell reagálni;
 együttműködést feltételez;
 nem „rendezheti meg” az
egyik szereplő társai játékát;
 A felkészülés után született helyzetgyakorlatok
előnyei
 jelenet megbeszélése –
egyáltalán a beszélgetés –
összehozhatja a
csoporttagokat;
 végig gondolhatják, ezáltal
elmélyíthetik az alapszituációt;
 nagyobb biztonságban érzik
magukat, ha már néhány
momentumban
megállapodtak;
 kevésbé valószínű, hogy azért
blokkolnak le, mert nem jut
eszükbe semmi;
hátrányai
 túlzottan ragaszkodnak a
megállapodásaikhoz, ezért nem
hallgatnak a pillanatnyi sugallataikra,
nem veszik át rugalmasan társuk
impulzusait (valójában nem
rögtönöznek);
 vannak olyan leleményes játékosok,
akik nehezen fogalmazzák meg
gondolataikat (nekik nem segít a
megbeszélés);
 gyakran egy domináns csoporttag
uralja el a beszélgetéseket, rendre ö
mondja meg, hogy mi legyen;
 az ötlet kitalálása lesz a fontos, nem a
közös játék; egyetlen poénra fűzik fel
a jelenetet;
 nehezen szakadnak el a megszokott,
rögzült sztereotíp megoldásoktól;
 Az adott körülmények meghatározása

Ki? Hol? Mikor?(Meddig?) Miért? Mit csinál? Hogyan?

szereplők helyszín idő; milyen előzmény cselekmény; stílus,
viszonya, korszakban, és/vagy főcselekmény játékmód,
státusza napszakban, következmény; (pl. megjelenítés,
(helyzete)/ alkalommal a cselekvés oka leánykérés); technikai
funkciója (ünnep)? vagy célja; akció (pl. egyik instrukció
(hivatal, a jelenet vagy a szereplő (utasítás);
rang); cselekmény felsegíti a stratégia (a
karakter; időtartama; másikat); kitűzött cél
állapot (pl. elérésének
beteg, átfogó terve);
álmos,
jókedvű)
Az improvizáció hatáselemei
1. különösség: furcsa élethelyzetek (pl.
bizarr, nyugtalanító és/vagy komikus)
ellentmondás keletkezik a szituáció
pillanatnyi feltételei között ;
2. feszültség: feszítő körülmények
meghatározása (akadályok,
nehézségek, amik gátolják a
szereplőket abban, hogy akaratukat
érvényesítsék);
3. tét: mit kockáztat a szereplő? mit
nyerhet és veszíthet, ha vagy ha nem
cselekszik?
4. mód, a „hogyan”: egyrészt
vonatkozhat a szereplők stratégiájára,
megszólalásmódjára, másrészt a
kifejezésre, a jelenet stílusára,
tempójára stb.,
A gyakorlatok rendszerezésének szempontjai
1. az improvizáció kiindulópontja (pl. szöveg, tárgy,
helyzet);
2. kifejezőeszközei (pl. állókép, némajáték, hang,
beszéd);
3. a szereplők száma (egyéni, páros, háromszereplős,
csoportos);
4. a játékidő („fél perctől a másfél óráig”);
fokozat (könnyű, nehéz);
5. lehetséges csoportépítés szempontjai (pl.
csoportépítő, együttműködést serkentő, színészi
kifejezőeszközöket fejlesztő);
 A rögtönzés 9 kritériuma
(Gabnai Katalin nyomán)
 Légy jelen!  Ügyelj a térre!
 Tartsd a  Építsd a
szabályokat! (Ami cselekményt!
először elhangzik,  Ne hazudj! (Légy
az igaz) önmagad, ne
 Szólalj meg! erőlködj!)
 Abba ne hagyd!  Sűríts!
 Ne nézz ki!
Irodalomjegyzék

1. Charlotte Cordes: Ne féljünk a rögtönzéstől!

Budapest, Indynamics Consulting Kiadó, 2017

2. Gabnai Katalin: Drámajátékok, Budapest,

Helikon Kiadó, 1999

3. Perényi Balázs: Improvizációs gyakorlatok.

Kézikönyv amatőr színtársulatok részére. Zenta,
VMMI, 2009.