REGIONÁLIS KULTÚRA

VÁCI MIHÁLY (1924-1970)

- Nyíregyháza szülötte, díszpolgára

- Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő.
- Itt élt, tanult és dolgozott 26 éves koráig, de később is rendszeresen hazalátogatott
szüleihez.
ÉLETE:
- 1924. december 25-én született az Ókisteleki szőlőben, a Szeder utcában.
- Édesapja a vasútnál dolgozott, édesanyja Vitószki Zsuzsanna.
- 1943-ban a Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát (a mai Kölcsey Gimnázium
épülete).
- 1943. szeptember 3-tól kezdte el a tanítást a Mandabokorban.
- 1946-47- ben a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított.
- Számos novellájában állított emléket a Nyíregyháza környéki bokortanyák életének.
- 1950- ben Budapestre költözött.
- 1954-ben megnősült. Felesége Juhász Mária irodalomtörténész volt.
- 1954-től a Tankönyvkiadó szerkesztője.
- 1960-tól az Élet és Irodalom munkatársa.
- Váci minden alkalmat megragadott, hogy találkozzon a fiatalokkal: író-olvasó
találkozókon, felolvasóesteken vett részt, meghívásoknak tett eleget. Rendkívül
népszerű volt, verseit sokszor szavalták.
- József Attila-díjat és Kossuth-díjat kapott.
- 1970. március 18-án kulturális delegációval Mongóliába, Kínába és Vietnámba
utazott. 1970. március 27-én Vietnám fővárosában, Hanoiban agyvérzés érte.
- 1970. április 16-án elhunyt. 46 éves volt.
- A budapesti Farkasréti temetőben vettek tőle búcsút.
- 1979. október 29-én Nyíregyháza város díszpolgári címet adományozott Váci
Mihálynak.

KÖLTÉSZETE:
- Váci költő és novellista volt.
- Főbb témái:
- szülőföld, származás
- egyéni és közösség
- népiesség

- Kötetei:1955. Ereszalja
1959. Bodza → záró verse: Még nem elég!
1968. Eső a homokra → Életében megjelent utolsó kötete
Halála után a költő műveiből válogatva még sok kötetet adtak ki:
1971. Százhuszat verő szív

VÁCI-EMLÉKEK NYÍREGYHÁZÁN:
 Váci utca
 Váci Mihály Művelődési Központ
 Szobra a Bessenyei téren, a színház előtt
 Emléktábla szülőháza helyén, a Szeder utcában
 Emléktábla a Kölcsey Gimnázium falán
 VÁCI MIHÁLY: ÉN SZŐKE VÁROSOM c. verse

1.Keletkezése: 1970. A sokaság fia c. verseskötetében

2. Címe: - a birtokviszonyra utal → idetartozónak vallja magát s a sajátjának tartja

- a „szőke” jelző a homok színére utal → Nyíregyházát szokták a „porba hullt
gyöngyszem”-nek is nevezni.

3. Témája: Megindítóan és nagy szeretettel írt szülőföldjéről és családjáról.

4. Szerkezete: keretes: az 1. és utolsó versszak – kis változtatással – vallomás a

szeretetről.

5. Tartalmi elemzés:

- 1. vsz.: megszemélyesíti a várost → egy szép nőalak áll előttünk

ide köti őt a szépség, a szerelem élménye és emléke

- 2. vsz.: - a város nevét és címerét idéző nyírfa képét rajzolja meg, majd a táj
jellegzetes óriásfáját, a jegenyét.
- a homok számára nem terméketlen, hanem szent: „porfelleg-glória”

- 3-4-5. vsz.: felsorolja, hogy miért szereti szülővárosát, mit adott neki ez a vidék:

- érti az emberek baját, bánatát, mert ismeri az életüket

- hazaszeretetre tanította a táj
- ebből a kis zugból lépett ki a nagyvilágba, s lett sikeres költő
- a testvériség, az összetartozás érzését innen meríti:
„Itt lett rokononom
A Három-Milliárd!”
- a szárnyalás lehetőségét, a szabadságot adta számára, ugyanakkor
védelmet, oltalmat is: „s fészek felett ölelőn kinyílik a szárny.”
- mindig visszatér ide: „A Sors ide visszasodor…”

- 6. vsz.: - az 1.vsz. képeit villantja fel más sorrendben

- a keretversszak egy ponton megváltozik:
megjelenik a múlhatatlan szeretet érzése: „mindig szeretni fogom!”

6. Üzenete: A szeretet szépnek láttatja ezt a tájat.

Az egyetlen, ahová hazatérhet.
Lírai hangulatú vers.
Mindenkinek így kellene éreznie a szülőföldje, hazája iránt.

Érdekesség: 2013-ban megdőlt a legnagyobb létszámú versmondás rekordja Nyíregyházán:

Csaknem 2 ezren mondták el egyszerre Váci Mihály Én szőke városom c. versét
a Sportcsarnokban. A rekordkísérlet a Költészet Napján volt, és ezzel a
nyíregyháziak a 2010-ea miskolci rekordot szárnyalták túl.