22.

tétel
A nevelés-oktatás sajátos eszközeinek felhasználása a mozgáskorlátozott tanulók
gyógypedagógiai nevelésében. A gépírás tantárgy tanítása.

 környezeti adaptáció, segítő technológiák

 speciális tanulást segítő eszközök
 kompenzáló technikák az oktatásban és a rehabilitációban
 a gépírás és a gépi írás jellemzői
 a gépírás és a számítástechnika tantárgy sajátos szerepe a mozgásjavító iskolákban
 a gépírás tantárgy célja, feladatai, speciális módszertani alapelvei
 infokommunikációs (digitális) eszközök használata

KÖRNYEZETI ADAPTÁCIÓ, SEGÍTŐ TECHNOLÓGIÁK

Otthonunk után életünk második legfontosabb színhelye az óvoda-iskola, majd felnőttként a munkahely. A
minden ember által történő használhatóságának biztosítását törvények szabályozzák. Az akadályozott ember
életvitelét nem határozhatja meg környezete, nem befolyásolhatja életminőségét, nem korlátozhatja emberi
szabadságát.

Az akadálymentesség komplex fogalom, amely vonatkozik a vízszintes és függőleges, a térbeli, ergonómiai,

antropológiai és érzékelési akadályok kiküszöbölésére egyaránt. Tágabb értelemben idesorolhatók a
mindenki számára használhatóbb környezet kialakításának és fenntarthatóságának tárgyi és személyi
feltételei, valamint annak használata során szükségessé váló módszerbeli eltérések, egyéni megoldásmódok
alkalmazása is.

Közlekedés
 lenyitható rámpa (könnyű, nem rozsdásodó alumíniumból)
 kihúzható rámpa (hordozható)
 biztonsági övek (5 pontosak)

Kert, udvar
 kerti famászóka (fa, vastag kötél, egyszerű formák; segítségnyújtás; műgumi burkolat
 adaptált kerti hinta (szék, babakocsi-ülés, ültetőmodul; ültetés, rögzítés; terápiás cél: egyensúly-
fejlesztés, reflexgátló helyzet)
 homokozó speciális kiegészítőkkel
 csúszda korláttal

Épület:
 küszöb nélküli ajtók
 csúszásmentes burkolat
 kézmagasságban elhelyezett kapcsolók, hívógombok
 kapaszkodók (minden színtéren)
 kilincsek
 lenyitható és állítható zuhanyzószékek
 állítható mosdó és tükör (mechanikus, pneumatikus)
 csengő a mosdóban
Sérülésspecifikus eszközök, technikai segédeszközök
Kifejezetten a mk gyermekek számára készültek, életük ezek nélkül elképzelhetetlen, ezek segítik
viszonylagos önálló életvitelük megvalósítását.

Gyógyászati segédeszközök Egyéni szükségletekhez igazodó Augmentatív kommunikációs

 kerekesszékek
 állító eszközök
 járókeretek
 ültető modulok
 speciális, állítható székek
tanulást segítő technikai rendszerek eszközök
 nagyméretű-gömb-fordított  gyermekzongora
egerek  kincses sziget
 kisméretű-nagyméretű-műanyag  Bliss jelképszótár és jelképek
billentyűzet  kommunikátorok
 billentyűzetrács  kapcsolók (érintő, lap,
 egérkiváltó billenő)
 kapcsolók  PCS kommunikációs
 fejpálca képrendszer és képszótár
 Bliss-abc (olvasás-írás
előkészítése)
 Aktop program (olvasás-
matematika előkészítése)

Fejlesztő és terápiás eszközök, játékok

Gyermekek képességeit, készségeit fejlesztő eszközök

Mozgásfejlesztő eszközök Finommotorika fejlesztésére szolgáló eszközök

 Bobath labdák  csipeszek, fagyöngyök
 therasensory: tüskés felületű nagy labda  ring (fűzés)
 boccsa-cső  formák-színek
 guruló és billenő zsámoly  fűzőcske
 különféle idomok mozgásfejlesztéshez  hengerek zsinóron
 járókorlát járásgyakorláshoz  Montessori-torony
 kéz-és lábsúlypánt
Fejlesztőjátékok
 súlymellény
 kirakók, kártyák, bevásárlójáték,
 Ayres-eszközök
társasok, évszakkirakó, puzzlek,
 golyófürdő
öltöztetős játékok, memóriák,
 háromkerekű kerékpár párkeresők, szín-forma egyeztetők

Önkiszolgálást segítő eszközök

nyeles kefe-fésű-mosdókesztyű-tisztálkodási eszközök, tapadókorongos kefe-fogkefe kádlift, betegemelő,
WC-rátétek, speciális tányér-rögzített tányér-tányérrátét, poharak, evőeszközök, etető gép, elektromos kés,
rögzíthető mosogatókefe, tapadókorongos vagy nyeles eszközök
SPECIÁLIS TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Tanterem
 tanulói asztalok: asztal magassága változtatható, munkafelülete dönthető, íróeszköz-ütköző, stabil,
talpán csúszásgátló korongok, könnyen tisztítható; esetleg íves bevágás a kerekesszék miatt
 tanulói székek: több méret, stabil, nem forgatható, borulásgátló, könnyen tisztítható; Tripp-Trapp
szék;
 adaptált székek: helyes, biztonságos ülés, talptámasz, törzstámasz, ülőfelület megfelelő hossza
 állítható, lapozható tábla
 dobogó, lábtartó: akár lábfej rögzítéssel is

Taneszközök
Nagy méret; strapabíróság; lemosható, fertőtleníthető eszközök; színes, erősebben kontúrozott könyvek; ha
kell, nagyítani a könyvek lapjait; feladatlapok fóliázása; kézi írás helyett alternatív módozat;
 speciális füzetek: gyengénlátó tanulóknak készült: vastagabbak, fekvő A/4-es méretűek;
 írószerek: nincs speciális; nagyméretű íróeszközök, vastag, háromszögletű vagy recézett ceruzák;
 ceruzafogók: keresztmetszet megnövelése, kicsúszás megakadályozása
 speciális ceruzafogók: kézhez rögzítik az íróeszközt
 marokfogós zsírkréta: színezés, rajzolás; manipulációs és grafomotoros készség fejlesztése;
 betűkockák, számkockák: fából; olvasás-írás-matematika tárgynál, beszéd-és írásképtelen
gyermekeknél
 speciális ollók: fokozott izomtónus ill. egykezes manipuláció; spasztikus olló önműködően nyitja az
éleit, az elengedés nem jelent nehézséget; egykezes olló mintha élére lenne állítva, s az alsó élén
lenne csúsztatható; olyan is van, ahol nincs az ujjaknak külön elől lyuk, tenyérbe foghatók,
önműködően nyílnak;

Tanulást segítő eszközök

 ceruzafogók: házilag is (teniszlabda); a ceruzát rögzíthetjük vagy csak a ceruzafogóhoz, vagy a
kézhez is (myopathia: gömb alakú; spasztikus, hipotón: kézhez rögzített; lábujjhoz rögzített)
 csúszásgátlók, tapadó alátétek: taneszközök, tányérok, poharak alá, de ülni is lehet rajta
 könyvtámasz: fa, állítható dőlésszög; könyvtartó sín; + csipeszek: még stabilabb tartás
 tárgyrögzítők: csipeszek, sín: stabil tartás
 asztali kapaszkodók: stabilizálás; kóros reflex megtörése, szem-kéz koordináció elősegítése;
feltámaszkodás segítése; megakadályozza a gyermek asztalra borulását vagy oldalra kidőlését;
tapadókorongos változata is van
 könyöktámasz, csuklótámasz: alkar megtámasztása, csukló és ujjak szabadabb mozgása---
manipuláció

KOMPENZÁLÓ TECHNIKÁK AZ OKTATÁSBAN ÉS A REHABILITÁCIÓBAN

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) alkalmazását a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei
segítik (32/2012. EMMI rendelet) A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei:
 A sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni, vagy ellensúlyozni
 A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságok figyelembevételével történjen
  Akadálymentes közlekedés, megfelelő mozgás- és élettér az iskolában

Céljai
 Esélyegyenlőség biztosítása
 Egészséges én-kép, önbizalom kialakítása
 Kudarctűrő képesség fejlesztése
 Önállóságra nevelés

A fenti célok megvalósítása érdekében szükség van kompenzáló technikákra és eszközökre.

Kompenzáló technikák alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket,
amelyek a sérült területek funkcióját javítják, és a hiányzókat helyettesítik.
Olyan megsegítés, amely lehetővé teszi a mozgáskorlátozott tanulók számára az épekéhez közelítően
tevékenységek végzését, az egészség megőrzését.
Pedagógiai segítségnyújtás.
Célja: maximális önállóság eléréséhez a lehetőségek megteremtése.
Feladatok
 hiányzó vagy maradványfunkciók feltérképezése
 megfelelő kompenzáló technikák megkeresése
 a szükséges eszközök kiválasztása vagy megtervezése
 a meglevő eszközök adaptálása
 megfelelő szakemberek megtalálása
 az eszközök birtokában az eljárások személyre szabása
 a hiányzó funkciókat helyettesítő eljárások megtanítása
 a már elsajátított technikák beépítése a mindennapi tevékenységbe
 a technikák rögzítése, automatizálása
 folyamatos ellenőrzés, korrekció

A kompenzáló technikákkal szemben állított követelmények

 egyénre szabott legyen
 a gyermek fejleszthetőségét, fejlődését segítse elő
 segítse a gyermeket, hogy a kompenzált területen az egészségesekét megközelítő vagy azonos
teljesítményt tudjon nyújtani
 az életét tegye ezáltal teljesebbé
 önértékelés, önbizalom javulásához segítse hozzá,
 személyiségének harmonikusabbá válásához

A korrekció/kompenzáció tevékenységformái:
 Mozgáskorrekció
 Pszichomotoros zavarok leküzdése
 Mentális képességek fejlesztése
 Kommunikációs készség fejlesztése
 Íráskorrekció
  Tanulási problémák rendezése
 Továbbtanulás, pályaválasztás, beilleszkedés sérülésspecifikus akadályainak csökkentése.

Szervezeti keretei
 Egyénileg, vagy kiscsoportban. Korrekciós óra keretében
 Egyéni párhuzamos fejlesztéssel
 Egyéni program szerint haladva

Korrepetálás nem keverendő a korrekcióval. A korrepetálás kisebb lemaradások pótlását jelenti, amely pl.
hosszantartó hiányzás, a tananyagban való elmaradás esetén alkalmazható. Célja a hiánypótlás,
felzárkóztatás.
A mozgáskorlátozott gyermekek alapiskoláztatása során a kompenzációs hatás fokozását célozza többek
között a gépírás és az informatika tanítása.

AAK- Augmentatív és Alternatív kommunikáció

Az AAK célcsoportjába olyan nem, vagy nehezen érthetően beszélő emberek tartoznak, akiknek
kommunikációs segítségre van szükségük.

Az AKK
 kiegészítő, beszédtől eltérő kommunikáció- a beszélt nyelv kiegészítésére vagy pótlására szolgál
 alapelve, hogy mindenki képes kommunikálni
 a meglévő kifejezés eszköztárán alapul
 alapelve az egyénre szabottság: egyéni üzenethordozók, egyéni üzenetközvetítés, egyéni
oktatásmenet/ritmus/tempó

Az AAK típusai
 Segédeszközt nem igénylő kommunikáció (pl. gesztusnyelv)
 Segédeszközös kommunikáció (pl. kommunikátorral, tablet-tel)

A GÉPÍRÁS ÉS A GÉPI ÍRÁS JELLEMZŐI

Gépírás: a klasszikus értelemben vett írógéppel való írást jelenti. A mozgáskorlátozott tanuló
diagnózisához, illetve mozgásállapotához igazodó módon ír.

Gépi írás: Amikor a mozgáskorlátozott tanuló a tanulás eszközeként nem tudja elsajátítani a kézzel történő
írást, abban az esetben a kézírás helyettesítésére – a számítógép sérülésspecifikus használatával – a
számítógép hagyományos vagy speciális klaviatúrájának közbeiktatásával tanul meg írni, és használja azt
egész élete során. A rosszul, nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető mozgásos funkcióit veszi át a gépi
technológia.
A mozgáskorlátozott személy számára a számítógép használata a „tollat” jelenti. A gépi írás:
kommunikációs eszköz. Célja: kézírás mellett vagy helyett lehetőséget biztosít a kommunikációra,
gondolatközlésre

A GÉPÍRÁS ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANTÁRGY SAJÁTOS SZEREPE A MOZGÁSJAVÍTÓ ISKOLÁKBAN

A gépírás és a számítástechnika tantárgy sajátos szerepe a mozgásjavító iskolákban

 A társadalmai integráció segítése, a kézírás pótlásával olvasható írás elsajátíttatása
  Továbbtanulás lehetőségeinek kiszélesítése
 Pályaválasztás előkészítése, továbbtanulás lehetőségeinek növelése
 Kommunikációs lehetőségek bővítése, internetes kapcsolattartás/teremtés
 Az informatika tantárgy előkészítése. Információszerzési lehetőségeik kiszélesítésével
 Ismeretszerzés, készségfejlesztés az oktatóprogramokon keresztül. Távoktatásba való bekapcsolódás.
 A sérült képességek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztése
A Nemzeti Alaptanterv 8. műveltségi területe az Informatika, amit a NAT a felső tagozaton javasol
bevezetni.
A mozgásjavító iskolákban ez a műveltségi terület a gépi írás, informatika tantárgyakban jelenik meg.

A Mozgásjavító Általános Iskolában

o 4. osztálytól órarendszerűen heti 2;
o 5. osztály heti 1,5;
o 6. osztály heti 1 gépi írás
…de szükség esetén, már az írástanítás kezdetén is lehetőség van erre => kézírás helyett gépi írás oktatása
(csak nagyon szükséges esetben, és a nevét akkor is megpróbálják neki megtanítani, hogy aláírása legyen)

/MACS
I. Könnyen és sikeresen használt tárgyakat.
II. Használja a tárgyakat, de valamilyen módon lassabban és/vagy rosszabb minőséggel.
III. A tevékenységeket bonyolultabban hajtja végre, segítségre szorul az előkészítésben és/vagy az adaptált környezetben
tudja végrehajtani.
IV. Korlátozott mértékben hajtja végre a könnyű feladatokat az adaptált környezetben.
V. Nem tudja a feladatokat végrehajtani, jelentősen akadályozott a legegyszerűbb feladatok végrehajtásában is. Teljes
segítségre szorul.
MACS IV-V.: Számítógéppel való írás megtanulása; nem várhat a 4.osztályig; legkorábbi időpontban elkezdeni/

A) Gépírás
A mozgáskorlátozott tanulók gépírás, számítógéppel való írás tanításának célja, hogy a megfelelő gépírási
készség elsajátításával, az írásszabályok megtanításával jó teljesítmény elérésére ösztönözzön, továbbá a
kézírás mellett vagy helyett - a gondolatközlésre illetve a kommunikációra eszközt biztosítson, elősegítve
ezzel a növendékek társadalmi habilitációját, rehabilitációját. Szociális és életviteli kompetencia terület
fejlesztésében jelentős, mert olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek
révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó részképességeket és attitűdöket.

A gépírás tanítás módosító tényezői

 Diagnózis, Mozgásállapot
 Fizikai állapot – terhelhetőség
 Életkori sajátosságok
 Értelmi szintje
 Módosul a gépi írás módja, módosul a betűtartomány felosztása

Munkamódszer
 A gépeléshez szükséges komfortérzés kialakítása
 Gépelés előkészítése:
o Helyes testtartás
o Felső végtag mozgásainak leválasztása a fej és a törzs mozgásairól
 o Írókéz mozgásainak kialakítása
o Billentyűleütés erejének, ritmusának, célirányosságának begyakorlása
o Speciális segédeszköz megtalálása – használatának megtanulása
o Író- és/vagy számítógép használatának ismerete
 Koordináció fejlesztése
o Vizuo-motoros, Motoros
 Ritmusfejlesztés

B) Számítástechnika
Legyen képes a számítógépet a mindennapi életben (munkában, tanulásban, szabadidőben) önállóan
felhasználni:
 kézírás kiváltására
 hivatalos levelek készítésére
 kalkulátorként
 a szabadidő értelmes eltöltésére
 információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, szervezési és -átadási technikák ismerete
 információk feldolgozására:
 keresés
 táblázatba rendezés
 szemléltetés
 összefüggések keresése
 értelmezés
 információkezelés jogi és etikai szabályainak alapvető ismerete
Legyen igénye a pontos munkára (a számítógép megköveteli a precizitást!)
Legyen nyitott, fogékony az újra (a számítástechnika rohamos fejlődése miatt a számítógépes ismeretek igen
rövid időn belül elavulnak!)

A GÉPÍRÁS TANTÁRGY CÉLJA, FELADATAI, SPECIÁLIS MÓDSZERTANI ALAPELVEI

Cél:
„A mozgáskorlátozott általános iskolai tanulók számára a gépírás – a kézírás mellett vagy helyett – a
gondolatközlés, illetve a kommunikáció eszköze legyen, segítse elő a növendékek társadalmi habilitációját,
rehabilitációját.”

Feladatok
 A mozgásállapotból fakadó hiányzó vagy sérült funkció eszközös megsegítéssel történő bevonása az
írásba.
 A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlására.
 A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása
 A szükséges sérülésspecifikus eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.
 Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése (kudarctűrő képesség, önbizalom
erősítése, manipulációs készség fejlesztése stb.).
 Egyéni fejlesztési terv készítése → egyéni, diagnózishoz igazodó fejlesztés (indikációk és
kontraindikációk figyelembevétele, a mozgásállapot-változáshoz igazodni kell)
  A tanuló fejlődésének folyamatos nyomon követése, írásos rögzítése
 Ha szükséges, már alsó tagozatban, a kézírással párhuzamosan kezdődjön el a fejlesztés.
 Lassabb tempó figyelembe vétele
 Tananyag mennyiségét a gyermek életkori sajátosságaihoz, diagnózisához, mozgásállapotához
igazodva határozzuk meg.

Módszertani alapelvek
Gépelés előkészítése
 Helyes testtartás kialakítása - és megtartása a mozgásnevelés eszközeivel. (gerincmobilizálás,
törzsizomzat erősítése, fejkontroll kialakítása, a felső végtag izmainak erősítése, mobilizálása,
csukló- és ujjgyakorlatok, szem-kéz koordinációt fejlesztő gyakorlatok) Minden gépírás órát előzze
meg a bevezető torna! OpT - reflexgátlás!!!
 + figyelni kell a számítógép magasságának, méretének, stb. beállítására
 + a szék, kartámla, asztal, lábtartó → tehát az eszközök beállítására
 Felső végtag mozgásainak leválasztása a fej és a törzs mozgásairól
 Írókéz mozgásainak kialakítása
 Billentyűleütés erejének, ritmusának, célirányosságának begyakorlása
 Speciális segédeszköz megtalálása – használatának megtanulása
 Számítógép használatának ismerete

Koordináció fejlesztése
 vizuo-motoros, motoros
o Ritmusfejlesztés
o A gépi írást meg kell előznie a betűk, az olvasás és az írás tanulásának.
o Az írás- és olvasástanítás alapvető szabályait itt is be kell tartani

Sérülésspecifikus ellátás alapelvei

 Minden gyereknél egyénileg kell kiválasztani azt a testrészt, amellyel a billentyűk lenyomását képes
motorosan kivitelezni. /láb, könyök, homlok, kéz valamelyik része, homlok, száj / → ha nincs
kontraindikáció, akkor a sérült testrészt is be lehet vonni (pl. hemiparesis)
 Végtagcsonkra szerelt tubus alatti bőrfelület rendszeres ellenőrzése
 DMP-s tanulók fáradékonysága miatt pihenőidő beiktatása
 Spasztikus bénultak helyes testhelyzetének megtalálása, a beviteli eszközök sérülésspecifikus
módosítása
 Ataxiásoknál a mozgás amplitúdójának csökkentése
 Athetotikusoknál: tudatos mozgáskorlátozás kifejlesztése, tépőzárakkal rögzítések
 Ízületi bántalmak esetén gyakoribb pihentetés
 Ha fájdalom lép fel, abba kell hagyni az írást a gyulladás kiújulásának veszélye miatt

Sérülésspecifikus sajátosságok
a) Amputáció utáni állapotok:
  A megfelelő módszer kiválasztáshoz meg kell állapítani, hogy a csonkok össze¬érnek-e,
melyik keze sérült a gyermeknek, egykezes-e, tudja-e a sérült kezét használni, stb.
 Csonkolt végtaggal történik a gépelés azokban az esetekben, amikor baleset vagy fejlődési
rendellenesség következtében a gyermeknek mindkét oldali vég¬tagcsonk rendelkezésére áll
az íráshoz.
b) A kéz veleszületett rendellenességei:
 Náluk leginkább az ujjakon előforduló eltérések módosíthatják a gépi írás oktatását.
 Syndactylia (az ujjak szétválásának elmaradása, azaz ujjösszenövések): A kéz leggyakoribb
fejlődési rendellenessége. Ha az ujjak hosszúsága azonos, akkor a betűtartományt az ujjak
számának megfelelően osztjuk fel. Ha nem egyforma hosszúságúak, akkor a hosszabb ujj (ha
nem deformálódott) kezeli a billentyűzetet. Amikor a III. és IV. ujj között van összenövés és
az összenőtt ujj alkalmas a gépelésre, akkor a két betűtartományt egy ujj kezeli.
 Polydactylia (számfeletti ujjak vagy ujjpercek): A számfeletti képződmény lehet teljes ujj
vagy bármilyen csökevényes ujjrészlet. Ezek zavarhatják az egyes ujjak funkcióit. Ha a
képződmény teljes ujj, akkor a be¬tűtartományt az ujjak számának megfelelően kell
felosztani. Abban az esetben, ha csak csökevényes ujjrészlet áll rendelkezésre, a
gyakorlatban kell kitapasztalni, alkalmas-e az írásra vagy megsegítés (segédeszköz)
szükséges.
c) Petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja
 Paralysis obstetricalis (szülési felsővégtag-bénulás):
o Az egyoldali részleges vagy teljes felsővégtag-bénulás az egykezes vagy segített
egykezes gépi írásra ad módot.
 Dystrophia musculorum progressiva:
o Kezdetben tíz ujjal, majd két kéz egy-egy ujjával, később csak egy ujjal képesek a
számítógép billentyűzetét kezelni. Az izomgyengeség, ízületi lazaság elsősorban a kézen
és a lábon figyelhetők meg.
o Testhelyzet: a tanuló elektromos kerekes székben marad. A kéz felemelése, az ujjak
ráhelyezése a billentyűkre nehézséget jelenthet.
o Írásmód: kezdetben tíz ujjal, majd két kéz egy-egy ujjával, később csak egy ujjal képesek
a számítógép billentyűzetét kezelni. Amikor már csak egy ujjal írnak, hasznos számukra a
sérülésspecifikus klaviatúra használata, amelyen egy kézzel, elektromos kopogtatóval, kis
mozdulatokkal válik lehetővé az írás
o Eszközös megsegítés:
 Speciális, állítható magasságú asztal
 Elektromos sorvezetővel ellátott laptartó állvány
 Könyöktámasz (kispárnás kiegészítővel)
 Klaviatúraemelő
 Kisméretű sérülésspecifikus billentyűzet elektromos kopogtatóval
 Myelomeningocele – Spina bifida: Problémát a gyermek decubitusa (felfekvés) jelenthet, amikor
nem tud széken ülve írni. Hosszas hiányzás esetén mérlegelni kell, hogy milyen testhelyzetben
lehet a tanuló részvételét biztosítani a gépiírás-órákon: például hason fekve, megfelelő
korrekcióval, azaz alacsonyabban elhelyezett számítógépen, ék alakú szivacsmatracon fekvő,
 korrekciós, tehermentesített testhelyzetben, a mellkastól a medencéig (törzs) ék alakú
szivacspárna használatával, sok pihentetéssel.
 CP- Írásmódok központi idegrendszeri sérülés esetén
o Ha a CP enyhe fokú, a gyermek – ügyetlen mozgásai ellenére – képes a tíz ujjal történő
írásra.
o Amikor a motoros teljesítmények nehezebben kivitelezhetők, és a kéz kontrollja is
akadályozott, akkor a két kéz egy-egy ujjal való írás vezet eredményre.
o Abban az esetben, amikor a kéz, kar súlyosan érintett, egy kéz egy ujját használja a
gyermek megsegítéssel vagy segédeszközzel.

Kézfunkció szerinti megoszlás

Tanulóinkat kézfunkciójuk alapján 3 csoportba osztottuk:
 Jó a kézfunkciója annak a tanulónak, akit a mozgásállapota nem akadályoz meg abban, hogy
olvasható kézírást sajátítson el.
 Közepes a kézfunkciója annak a tanulónak, aki a kézíráshoz szükséges finommozgásra csak
korlátozottan képes, így a kézírása lassú, nehezen olvasható.
 A gyenge kézfunkciójú tanuló kézírás elsajátítására nem képes.

A gépi írás adaptációja

Tízujjas vakírás
 Elsajátítását nagymértékben befolyásolja a tanuló diagnózisa, mozgásállapota, terhelhetősége, érzelmi szintje,
kézügyessége. Célszerű a tízujjas vakírás megtanítása – mint a leghatékonyabb gépi írásmód – abban az
esetben, amikor a tanuló mindkét keze megfelelő izomerővel rendelkezik és ép a mozgáskoordinációja.A
tízujjas vakírás elsajátításához az alaptartásból kiinduló és oda visszatérő ujjmozgás szükséges. Az ép
mozgásúak gépírás-oktatásához hasonlóan – a betűk tanításakor – meghatározzuk azok sorrendjét.
Tapasztalataink szerint például az izomdystrophiás gyermekek (amikor a végtagizmok gyengesége még nem
jelentkezik) taníthatók ily módon gépelni.
Tízujjas gépi írás
 A tíz ujjal írók mind a tíz ujjukat használják ugyanúgy, mint a tízujjas vakírók. A különbség az, hogy
megfelelő izomerő hiányában nem tudják ráhelyezni ujjaikat az alaptartás billentyűire, ezért nem tudják onnan
kiindulva használni tíz ujjukat. Alaptartás híján csak a látás segítségével tudnak tájékozódni a billentyűzeten.
 Tíz ujjal taníthatók írni az izomdystrophiás gyermekek, az egyéb mozgáskorlátozottságot okozó kórformák
csoportjába tartozó következő diagnózisú tanulók: chondrodystrophia, haemophília, osteogenesis imperfecta,
scleroderma.
Egykezes gépi írás
 Az egykezes gépelési módot alkalmazzuk olyan esetekben, amikor akár baleset, akár fejlődési rendellenesség
vagy más ok miatt az egyik kar vagy kéz hiányzik, illetve a meglévő kar vagy kéz mozgásfunkció
kivitelezésére képtelen. Ilyen kórformák lehetnek például: arthrogryphosis, CP hemiplégia; ebben az esetben
is is csak az egyik karját, kezét tudja a tanuló a gépi írásban hasznosítani. Ezekben az esetekben nagyon fontos
a test középvonalának megtartása, a helyes fej- és testtartás, a „féloldalasság” prevenciója, illetve a sérült
oldal bevonása – ha lehetséges – a gépelésbe.
Ujjhiányos gépelés
  Ujjhiányos tanulók gépi írásánál a hiányzó ujjak szerepét a meglévő ujjak veszik át. A számítógép
billentyűzetének felosztása syndactilia (ujjösszenövés), polydactilia (fölös számú ujj fejlődése) és
brachydactilia (az ujjak rendellenes rövidsége) esetén módosulhat.
Két kéz egy-egy ujjával való gépelés
 Ez a fajta gépelési mód leggyakrabban a központi idegrendszeri sérültek (spasztikusok, athetotikusok,
ataxiások) esetében fordul elő, de előfordulhat fejlődési rendellenesség, arthrogryphosis esetében, illetve
reumás elváltozásoknál is.
Egy ujjal való gépelés
 Ezt a gépelési módot alkalmazzuk súlyos athetotikus, ataxiás, tremoros és choreoathetotikus tanulóknál.
„Kétkezes” gépelés, amikor a tanuló a két kéz vagy a kar valamely részével egy eszközt fog.
 Általában fejlődési rendellenesség, arthrogryphosis és amputáció után is használatos gépi írásmód.
Fejjel írás – sapkára rögzített egérrel
 Ez az írásmód végtaghiányosoknál, dystrophiásoknál, magas nyaki gerincsérülés esetében, amikor nincs
kézfunkció és arthrogryphosis esetén jelent segítséget a gépi írás elsajátításában.

Szemmel írás – gépi írás billentyűzet nélkül

 Szemmozgással irányított kurzor, amely egy infrakamera képe alapján követi a felhasználó tekintetének
irányát. A szem által vezérelt szövegbeviteli megoldás nagy segítséget jelent végtaghiány, dystrophia,
arthrogryphosis kórformák esetében, valamint baleset vagy betegség miatt kialakuló magas nyaki
gerincsérülés (amikor nincs kézfunkció) esetén.
Gondolatparancsok adásával irányítható számítógép
 A gerincsérült embereknek nyújt nagy segítséget a kommunikációban. Olyan súlyosan sérült embereknek,
akik nem képesek szinte semmilyen fizikai aktivitásra, sem kar-, sem fejmozgásokra.

A gépi írás habilitációs, rehabilitációs feladatai

 A mozgásállapotból fakadó hiányzó vagy sérült funkció eszközös megsegítéssel történő bevonása az
írásba.
 A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlására.––
 A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.––
 A szükséges sérülés specifikus eszközök elfogadtatása, használatuk meg––tanítása.
 Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése (kudarctűrő ––képesség, önbizalom
erősítése, manipulációs készség fejlesztése stb.).
 Egyéni fejlesztési terv készítése.––
 A tanuló fejlődésének folyamatos nyomon követése, írásos rögzítése.

INFOKOMMUNIKÁCIÓS (DIGITÁLIS) ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

Mozgásjavító Intézmény a következőket használhatja (2019.02.28. óta):

o LEGO® Mindstorms EV3 Education csomagot
o Blue-Bot 6 darabos robotméhecske csomagot (dokkolóval és 3 pályával)

Az eszközök egy új helyiségben, a Robotika műhelyben kaptak helyet.

Ma a tanórákon és szakkörök keretében is találkozhatnak velük a diákok.

További digitális eszközök:

o Interaktív tábla
o tabletek
/A gyermekrehabilitáció sajátosságai című könyvből/:
Infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása sérüléssel élő gyermekek körében:
Sok esetben szükség van speciális támogató technológiák (Assistive Technology) bevonására.

Informatikai támogató technológiák

/A számítógép-használatot segítő azon technológiák, amelyek a felsővégtagi-sérüléssel élő (tetraparesis,
athetosis) gyermekeknek nyújthatnak megoldást/
 Az informatikai kompetenciafejlesztés a sérüléssel élő személyek esetében különösen fontos feladat.
 A fizikai sérülésekre jellemző, hogy az egyéni mobilitás korlátozott, így az informatika számos
szakma-és munkalehetőséget kínál. Tehát az informatika eszköz lehet a kiemelkedéshez, a
versenyképesség növeléséhez, a hétköznapi tevékenységek önálló megoldásához (online vásárlás,
ügyintézés) és egyben a társadalmi inklúzió eszköze is.
 Amennyiben a sérüléssel élő emberek IKT kompetenciáinak fejlesztésére nem fordítunk elég
figyelmet, akkor ezzel a társadalmi esélyegyenlőségüket nehezítjük.
 A támogató technológiák tervezésekor figyelembe kell venni számos ergonómiai és egyéb
szempontot:
o az eszközök ne legyenek testközeliek, testre szereltek, a használatukhoz minél kevesebb
segítséget kelljen igénybe venniük a felhasználóknak,
o fiziológiás testhelyzetből lehessen használni az eszközöket.
o A hatékonyság (gyorsaság, pontosság) is fontos kritérium.
 Korábban azok számára, akik a felső végtagjaikat nem, vagy csak korlátozottan tudták
használni, a fejpálca nyújtott segítséget, amelyet a felhasználó fejére egy szíjjal rögzítettek. Ennél
az eszköznél a fent említett egyik szempont sem érvényesült, mert rendszerint a felhasználó nem
tudta magára önállóan felcsatolni a fejpálcát, és a billentyűzetet, illetve az egér mozgatását csak a
feje, a nyak és a háta folyamatos igénybevételével tudta használni, ami hosszú használat során
egészségkárosító hatású is lehet.

Újabb technológiák:
 Szemvezérlés: (eye-tracking)
o A „szemegér” ma már hazánkban is elérhető, amelyet a legtöbb Windows alapú PC-hez
hozzá tudunk illeszteni.
Formái:
- kompakt gépek: a számítógép monitorjába van beépítve a hardver
- utólag bármely képernyőhöz (laptop, táblagép) csatlakoztatható
o Ez az eszköz képes arra, hogy a tekintet pontos helyét valós időben felismerje, így a kurzor
mozgatása, vagy akár az egérrel klikkelés is kiváltható a felhasználó pillantásával. Így
kényelmes fiziológiás helyzetből (ülve, állva, fekve) lehet működtetni a számítógépet.
o Számos esetben a súlyos motoros sérülés mellett a verbális beszédalkotás is érintett lehet, így
léteznek olyan kommunikációs szoftverek, amelyeket kifejezetten szemvezérlésre
optimalizáltak, ez esetben kommunikátorként is funkcionál az eszköz.
o A módszer egyedülállósajátossága a „tekintetre ébredés”, tehát a gép hibernált állapotában is
érzékeli a tekintetet és bekapcsol. Így a felhasználóknak jóval kevesebb személyi segítség
kell a használatbavételhez.
 o Számos nyugat-európai országban az egészégbiztosítási rendszer támogatja az eszköz
megvásárlását azoknak, akiknek valóban szükségük van rá, illetve akiknek az életminőségét
nagymértékben javítja.
 Fejegér:
o Egy másik ,sok szempontból kevésbé hatékony, ugyanakkor ingyenesen elérhető eszköz a
fejegér (Head Mouse), amely gyakorlatilag egy olyan szoftver, amelynek előnye, hogy
bármely webkamerával rendelkező gépen működtethető. Ez esetben a szoftverfelhasználó
kalibrálásakor az orr felett, nagyjából a két szemöldök között fixálunk egy középső pontot, és
a rendszer ennek a pontnak az elmozdulását regisztrálja és alakítja át kurzormozgássá.
Szoftvere válogatja, hogy nyújt-e alternatívát az egér többi funkciójának kiváltásához, a
klikkeléshez.
o Hátránya: a pontatlanság, hosszantartó használat esetén nagyon fárasztó lehet a fej
mozgatása, illetve a felhasználó nem mozdulhat el a gép elől, mert a rögzített pont is
elmozdul, így a kalibrációját újra el kell végezni.
A napi gyakorlatban mindkét fent említett eszköz esetén, amennyiben a sérüléssel élő személy képes
akaratlagos mozgást kiváltani egy másik, az egér funkcióit, a klikkelését segítő eszközt alkalmazunk, hogy a
számítógép-használatot még gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük. Ehhez szintén számos megoldás áll
rendelkezésünkre. Gyakran elég nagyméretű kapcsolók (switch) használata, amelyeket a felhasználó bal és
jobb lábainál, kezénél helyezünk el, és ezeket a normál egérnek megfelelő funkciókkal használhatjuk (bal
gomb egy/dupla, jobb egy – klikk)
 Állegér:
o Egy harmadik, hazánkban is elérhető eszköz az álljoystick, amely szintén a kurzor és az egér
funkciók kiváltásához nyújt alternatívát. A terméket úgy alakították ki, hogy a felhasználó állát
megtámasztva, annak mozgatásával tudja a kurzort irányítani. Az egérgomboknak megfelelő jobb
és baloldali kapcsolót szintén az áll segítségével lehet működtetni. Az eszköz használata
egyszerű, hatékony és pontos, azonban nagymértékben helyhez kötött, hosszantartó használata
ezáltal rendkívül fárasztó.

A billentyűzet használata mindhárom említett eszköz esetén kétféle módon váltható ki. Egyrészt
virtuálisan, a képernyőn megjelenő billentyűzettel, amelyet az alternatív egerek, kapcsolók valamelyikével
lehet működtetni.
A szoftveres megoldástól függ, hogy a gépelés folyamán a szavak megkezdésekor felajánl-e a program
gyakran előforduló, illetve a felhasználó által beállított szavakat (prediktív billentyűzet), ezzel is
hatékonyabbá téve az írott szöveg alkotását.
A másik kiegészítő és gyorsító eljárás a diktálás, azaz a beszédet felismeri egy szoftver, így a virtuális
billentyűzet csak a szövegformázáshoz kell.
A támogató technológiák esetében nehéz kész, sérülésspecifikus megoldásokat nyújtani, mert alapvetően az
egyéni sajátosságok határozzák meg az eszközök használhatóságát és hatékonyságát. Jó ha minél több
eszközről tudunk és folyamatosan tájékozódunk az új megoldásokról.

Összefoglalás
 Az informatikai támogató technológiák a négyvégtagsérüléssel élő gyermek kompetenciáinak (képesség,
tudás, attitűd) a kiterjesztésében segítenek. Nemcsak a tényszerű, informális tudás megszerzésében
segítenek, hanem számos egyéb interakció létrejöttében is, valamint lehetőség nyílik a kognitív
képességeik fejlesztésére (percepció, térészlelés, téri orientáció stb.) is.
 Nagy kihívást jelent számunkra, hogy a súlyos mozgássérülteket miként tudjuk megfelelő szintű és
mennyiségű mozgásos tapasztalathoz juttatni. E mozgásos tapasztaltok számos kognitív folyamatnak és
további szekunder diszfunkcióknak lehetnek az alapjai:
o testséma, alakkonstancia, vizuális észlelés, auditív differenciálás, koncentráció/figyelem,
analizáló és szintetizáló gondolkodás, vizuális memória zavara, stb.
 Számos kutatás kimutatta, hogy egyes virtuális programok segítségével mozgásos tapasztalatokat is
lehet szerezni háromdimenziós térben. A háromdimenziós térben mérhető és tapasztalható a mélység, a
magasság, az irányok, a tárgyak helyzete, térbeli elhelyezkedése, alakja, stb. Továbbá befolyásolni
tudjuk a tárgyak elhelyezkedését és saját helyzetünket a térben. Ez egy új fejlesztési lehetőség a
mozgáskorlátozottsággal élő gyermekek számára, már kereskedelmi forgalomban lehet kapni
olyan szoftvereket, melyeket célzottan speciális nevelési igényű gyermekek részére készítettek.
 Igen hasznos, ingyenesen elérhető szoftver amely abban segít, hogy egyszerre több eszközt tudjunk a
számítógéphez illeszteni. Ez egy terapeuta- és pedagógusbarát rendszer, mely az egyes hardverek
általunk betölteni kívánt funkcióinak a számítógéphez történő hozzárendelését segíti. A szoftver neve
AsTeRICS (Assistive Technology Rapid Integration & Contrsuction Set), amelynek segítségével például
a szemegérhez alternatív „kattintást” kiváltó kapcsolókat tudunk illeszteni.