Társadalmi szerkezet

• A honfoglalás kori magyar társadalom törzsi szervezetben élt.

• A törzsek apajogú nemzetségekből és nagycsaládokból épültek fel. 
• A nép egésze hét törzsre oszlott: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.
• A törzsszövetség élén a fejedelem állt, aki Árpád nemzetségéből került ki, hiszen Kurszán
halála után megszűnt a kettős fejedelemség.
Fejedelem
• saját törzsének parancsolt, de neki volt alárendelve a többi törzsfő is.
•
•
Törzsfők
• Úricím
• Saját szállásterület
• Korlátlan hatalom 
•
Harcosok
• A fejedelem, a törzs- és nemzetségfők hatalmát katonai kíséretük biztosította.
• Ennek tagjai szolgálatukért szállást, eltartást, ruhát és fegyvert kaptak uruktól.
• Faluszerű településeken éltek, együtt néhány szolgájukkal és a szolgálatukra rendelt
köznéppel, az ínekkel.
• A kalandozó hadjáratok fő ereje.
•
Köznép (Ínek)
• Az előkelők hatalma alá tartozott.
• Falvaikat, szálláshelyüket a nemzetségfők jelölték ki.
• Különböző termék- és munkaszolgáltatással tartoztak a törzs- és nemzetségfőknek.
•
Szolgák
• A fejedelem szolgálatára voltak kötelezve.
• Kézműipari tevékenységet végeztek és annak termékével adóztak, vagy meghatározott
szolgálattal tartoztak a fejedelemnek.

•
•
Források
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem
/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-honfoglalas-kora/a-honfoglalas-kor
i-tarsadalom
• https://3.bp.blogspot.com/-Nco3xjPBpXA/U0q4oQ4WFvI/AAAAAAAAI
U0/LffwxzdSuJA/s1600/07.jpg
• https://cdn.erettsegi.com/wp-content/uploads/N%C3%A9vtelen15.jp
g
•