11.

B TÉTEL

KÖTŐANYAGOK II.

(Cementek fogalma, fajtái. A portlandcement gyártása, szabványos cementfajták, és jelölések.

Ismertesse a cementek felhasználás szempontjából fontos tulajdonságaikat és azok vizsgálatát! Sorolja
fel a cement helyes tárolásának feltételeit!)

Cement fogalma: azon mesterséges úton előállított, finomra őrölt kötőanyagok, amelyek
vízzel péppé keverve levegőn és víz alatt is megszilárdulnak. Szilárdulás közben a cement a
hozzáadott különféle adalékanyagokat megköti és vízben oldhatatlan, kőszerű anyaggá
tapasztja össze.

Portlandcement gyártása:
gyártásához felhasznált nyersanyag általában 75-80m% mészkövet és 20-25m% agyagot
tartalmaz. A mészkővel a kalcium-karbonát, az agyaggal a szilícium-oxid, az alumínium-oxid,
és vas –oxid vihető be. Ezek beviteléhez löszt, homokot, traszt, kohósalakot és pernyét
alkalmazhatnak.

A nyersanyag előkészítésénél aprítást, majd finom őrlést, homogenizálást kell végezni.

Mészkő hevítésével készül a cement úgy, hogy kevés ásványi anyagot adnak hozzá (pl.
agyagot). A folyamat, mely során az anyagot cementégető kemencében 1450 °C-ra hevítik
kalcinálásnak nevezzük. A keletkező kemény anyag a klinker, melyet kevés gipsz
hozzáadásával porrá őrölnek, hogy végül elkészüljön a legelterjedtebb cementfajta, a
közönséges „Portland Cement”.

Előkészítés: nyersanyag finommá őrlése, egymással összekeverése

Égetés:forgó kemencében (3,6m átmérő, 5-100m hosszú)

szakaszai: szárítás (100-500C° elveszíti a fizikailag kötött vizet)
előmelegítés(300-500C°, elveszíti a hidrát vizet)
kalanálás (850-1000C° a mészkő elbomlik)
1000-1250C°-on a mész reakcióba lép az agyagásványokkal,
szennyeződésekkel
zsugorítás (1450C° (klinker) olvadék keletkezik)
hűtés (kb. 100C°-ra lehűtik a klinkert)
őrlés (a klinkert cső ill. golyós malomban finomra őrlik) a szilárdulási folyamat
szabályozásához 4-5% gipszkövet kevernek)
hidraulitokat kevernek hozzá

A portlandcement a beton egyik alapvető hozzávalója. A portlandcementet leginkább

betonkészítéshez használják. A beton egy olyan összetett anyag, melynek összetevői a kavics,
a homok, a cement és a víz. Azért is jó építkezési anyag a beton, mert bármilyen alakra
formázható és ha egyszer megszilárdul, tartószerkezetként használható. A portlandcement
szürke vagy fehér lehet.
Cementfajták:

Összetételük alapján: Cem. I. – Portland cement

Cem. II.- Kiegészítő tartalmú portland cement
• kohósalak S
• trasz P
• pernye V
• mészkő L
• kompozit M
Cem. III.- Kohósalak cement
Cem. IV.- Puccolán cement
Cem. V. – Kompozit cement
A → a kiegészítő anyag tartalom 6-20%
B → 35%
Szilárdságuk szerint: 32,5 N/mm2
42,5 N/mm2
52,5 N/mm2
Kezdőszilárdságtól függően lehet:
 Szokásos – nincs külön jelzés
 Nagy kezdőszilárdság – R
Különleges tulajdonság:
▪ Szulfát állóság szerint:
 szulfátálló – S
 mérsékelten szulfátálló – MS
▪ Hőfejlesztés szerint:
o kis hőfejlesztésű – KH
o mérsékelt hőfejlesztésű - MH
▪ Fehér Portland cement – F
Cement jelölés: pl.: MSZ 4702 – 2 CEM I. 42,5R
MSZ 4702 – 2 CEM II. /A- S 32,5 S

Tulajdonságai, vizsgálata:
• Őrlési finomság: meghatározza a vízigényét, a beton szilárdulását, hő fejlődés
sebességét, a zsugorodást. (Szabvány szerint m2/kg-ban kell megállapítani, a
forgalomban lévő cementek fajlagos felülete 300-350 m2/kg között változik.)
A finomság szitálással való vizsgálata:szabványos, 150-200 mm átmérőjű, 0,09 mm
lyukbőségű szitával szitáljuk a 2 percig összerázott, 2 percig pihentetett 10g kimert
cementet, majd addig mozgatjuk ameddig még megy át rajta cementszemcse, majd
lemérjük a fennmaradt szemcsék tömegét és ezt viszonyítjuk az eredeti tömeghez.
A mérést megismételve 2 %-ban kifejezett értéket kapunk, melyek átlaga képezi az
őrlési finomságot.
• Légáteresztő képesség vizsgálatával a finomságot a cementszemcsék fajlagos
felületével is kifejezhetjük.
• Kötési idő: VICAT- készülékkel. A kötési idő előrehaladtával azt mérjük, hogy a
tüske milyen mélyen hatol be a cementpépbe, a vizsgálatot egy állandóan 20C°-os
hőmérsékletű helységben kell végezni. a vizsgálat előtt szabványos cementpépet
keverünk, amelynél a Vicat-készülék mérőrúdja az alátétlap felett 5-7mm-re megáll)
A kötés kezdete az az időpont, amikor a tű hegye 4mm-re áll meg az alátétlaptól. Ezt
az időpontot 5 perc pontossággal kell megadni. A cement megkötésének ideje a
 cement keverésétől mérve az az időtartam, amikor a tű hegye csak 0,5 mm-t süllyed be
a cementpépnek eredetileg az alátétlappal érintkező alsó lapján már megszilárdult
cementpépbe. Ezt az időtartamot 15 perc pontossággal kell megadni. A cement
kötésének a vége az az időpont, amikor a tű feltétje nem hagy nyomot a próbatesten.

• Szilárdsági vizsgálatok: 4x4x16cm-es cementpróbatesten, cement összetétele:

1tömegrész cement, 3 tömegrész kavrchomok, 0,5 tömegrész víz (így a víz-cement
tényező 0,5). A 3 próbatesthez 450±2g cement, 1350±5g homok, 225±1g víz kell
Próbatest készítés kell??
Először a hajlító vizsgálatot végezzük, majd a nyomószilárdságit. A vizsgálatokat az
alábbi időpontokban végezzük: 24óra, 48óra, 72óra, 7nap, 28nap.
A hajlítószilárdsági vizsgálatnál a próbatesteket a görgőkre helyezzük. A készítéskor
vízszintes lapok legyenek függőlegesek. A hajlítószilárdság számítása a következő
képlettel: Rf=
A hajlítószilárdságot a 3 próbatest vizsgálataiból kapott eredmények számtani
középértéke adja meg.
Nyomószilárdsági vizsgálatot a hajlítószilárdsági vizsgálat során kapott 6 fél hasábon
végezzük. Ezeket úgy kell egyenként a nyomólemezek közé helyezni, hogy hosszanti
irányban a hasábok kb. 10mm-rel túlnyújtják, A terhelés növelésének sebessége
másodpercenként 2400±200N legyen. A nyomószilárdságot a következő képlettel
határozhatjuk meg: Rc=
A nyomószilárdságot a 6 fél próbatest vizsgálata során kapott értékek középértéke
adja. Amennyiben a középértéktől egy eredmény 10%-kal eltér , figyelmen kívül kell
hagyni. A kapott eredményeket 0,1 N/mm2 pontossággal adjuk meg.

• Térfogat állandóság: vízpróbához Le-Chatelier- gyűrűt (30mm átmérőjű; 30mm

magasságú), és alul felül két üveglapot kell alkalmazni. A gyűrűt és üveglapot
beolajozzuk, majd cementpéppel megtöltjük, kézzel tömörítjük, lefedjük. Utána
nedves kamrába tesszük24±0,5 órára. Tárolás után forráshőmérsékletre melegítjük és
3 óráig úgy hagyjuk. 20C – ra való hűtés után ismét lemérjük a tűhegyek közti
távolságot, a vizsgálatot egyszerre 2 próbatesten végezzük el. A lemért távolságok
számtani átlagát képezzük. A cement térfogatállandósága megfelelő, ha a kapott érték
10mm-nél kisebb