DEMOKRÁCIA

A demokrácia elmélete már az ókori Görögország létezése óta

igyekszik meghatározni államaink működését, a jelenkorban szinte
természetesnek is vesszük ennek meglétét. A szó és az ebből eredő fogalom
legelterjedtebb magyarázata, hogy a demokrácia népuralmat jelent és egy
olyan államapparátust feltételez, melyben a nép gyakorolja az érdemi
hatalmat.
Ennek egy igencsak fontos pillére a szavazás, mely révén a népnek
lehetősége nyílik a hatalmat gyakorló személyeket legjobb tudása szerint
megválasztani. A modern államok szintjén ebből a szemszögből nézve az ún.
képviseleti demokrácia valósul meg, melynek lényege, hogy a szavazó
állampolgár egy általa választott jelöltet támogat szavazatával, aki arra
vállalkozik, hogy az ő által lakott térséget képviseli majd például a
törvényhozás szintjén. A modern demokráciákban már egy adott állam összes
állampolgára szavazati joggal rendelkezik, ez azonban nem mindig volt így
(lásd: cenzusos választás). A szavazás egy másik meghatározó eleme kell,
hogy legyen az, hogy a szavazat által felruházott megbízatás egy jól
meghatározott, véges ideig tartó feladat, mely lejártával az állampolgárnak
újbóli szavazat révén kell megválasztania képviselőit.
A demokráciában a fentiekben említetteknek megfelelően tehát a
közhatalom korlátok között működik. Ebből adódóan jött létre a felvilágosodás
korában az ún. hatalommegosztás elve, mely a közhatalmat három részre
osztja, így elkülönít: törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató (bírói)
hatalmat, mely egymás munkáját kiegészíti és egymást ellenőrizni, így jön
létrehozva az ún. fékek és ellensúlyok rendszerét. A modern államban a
törvényalkotó hatalmat a parlament, a végrehajtó hatalmat a kormány és az
igazságszolgáltató hatalmat a bíróság és az előbbiek hatáskörébe tartozó
egyéb intézmények alkotják.
Mára már a demokrácia alapértékei (ha csak hivatalosan is) a legtöbb
állam alaptörvényében rögzítésre kerültek és azok működésük során
axiómaként kezelik a demokratikus értékek meglétét. Fontos kiemelni, hogy
ez nem volt mindig így, a világtörténelem során számos a demokrácia
ellentétének tekinthető diktatúra működött, mely a demokráciával ellentétben
nem a teljes nép, hanem jellemzően egy privilegizált szűk elit érdekeit tartotta
szem előtt működése során.