Irodalom

12.
Irodalom

12.
tankönyv

Oktatási Hivatal
A kiadvány 2023. 02. 13-tól 2028. 08. 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/21-7/2023. számú határozattal.

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alap-
ján készült – 2020. 01. 31. után kiadott – 9–12. évfolyam, illetve 7–12. évfolyam magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Kakuszi Béla Péter

Tananyagfejlesztő: Angyalné Volant Vivien, Arany Lajos

Kerettantervi szakértő, lektor: dr. Kiss Gabriella

Szerkesztő: Sándor Csilla

Fedélterv: Slezák Ilona

Tipográfia: Knausz Valéria

Fedélillusztráció: Berény Róbert: Szalmakalapos önarckép (1906), Magyar Nemzeti Galéria

Képek: © HUNGART, © Cultiris, © MTVA, © Nemzeti Filmintézet, © Shutterstock Képügynökség

A könyvben felhasználtuk az Irodalom tankönyv 12. című művet. Tananyagfejlesztők: Borovi Dániel, Gunda-Szabó Dóra,
Kovács Lenke, Kurucz István, Nagy Márton Károly, Németh Tamás, Szerecz György. Raktári szám: FI-501021201/1

Az átdolgozás tananyagfejlesztői munkájának megoszlása oldalszámok szerint: Angyalné Volant Vivien: 10–33., 42–58., 62–65.,
99–140., 156–157., 174–186., 189–207., 217–224., 235–253. oldal; Arany Lajos: 34–41., 59–61., 66–70., 74–98., 141–155., 157–173.,
187–188., 208–216., 226–234., 254–259. oldal

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.

© Oktatási Hivatal, 2023

ISBN 978-963-436-415-3

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-MIR12TA
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Knausz Valéria
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona
Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás, Knausz Valéria, Kajtár László
Terjedelem: 37,08 (A/5) ív, tömeg: 657,90 gramm
1. kiadás, 2023

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Bevezető
Tisztelt Kollégák!
Tankönyvünk a 2020-as NAT és a hozzá kapcsolódó
kerettantervben előírt tananyagot tartalmazza. Az
elő­ző évfolyam folytatásaként az avantgárd mozgal-
mak, a 20. századi világirodalom, valamint a Kárpát-
medencei magyar irodalmat tárgyalja. Utóbbin belül
nagy hangsúlyt kap az erdélyi irodalom, ami újdonság
a tankönyvben. A tankönyv utolsó fejezete A 20. szá-
zadi történelem az irodalomban című tematikus egy-
ség. A kortárs magyar irodalmat a kerettantervi aján-
lásnak megfelelően kiadványunk nem tárgyalja; az
alkotók és a művek kiválasztása a szaktanár szándéká-
nak megfelelően egyénileg történik.
A tankönyv fő szövegében a fontos ismereteket ki-
emeltük, az egyes témákhoz kapcsolódó fogalmak ma-
gyarázatai a lecke végén önálló modulban, valamint
a tankönyv végi Fogalomtárban kaptak helyet.
A leckék ismeretanyagához a korábbi évekhez ha-
sonlóan állandó modulok kapcsolódnak.
Az Irány a szöveg! modul feladatai és kérdései a
szöveggyűjteményben található művek/műrészletek
feldolgozását segítik. Vannak közöttük azonban olyan
feladatok is, melyek által a szövegértési készségen túl
az önálló szövegalkotás, illetve az elvonatkoztatási és
értelmezési készség is fejleszthető.
A vita- és érvkultúra fejlesztése érdekében alkottuk
meg a Vitassuk meg! modult.
A nagy tankönyvi fejezeteket összefoglaló, ismétlő
kérdésekkel zártuk le.
Az ajánlott irodalomhoz kapcsolódó magyarázato-
kat kék háttérrel, az ide tartozó kérdéseket és feladato-
kat az Irány a szöveg! modulban sötét színnel jelöltük.
Bízunk benne, hogy tankönyvünk hatékonyan segí-
ti az önök és a diákok munkáját egyaránt.
Kedves Diákok!
Ez a tankönyv a késő modernség világ- és magyar iro-
dalmának az érvényes tantervben szereplő alkotókat és
műveiket tárgyalja. Négy nagy fejezetében az avantgárd
mozgalmak, a 20. századi modernség világirodalma, ezt
követően a 20. századi modern, magyar irodalom, végül
pedig a világháborúk és a totalitárius diktatúrák irodal-
ma jelenik meg. A kortárs magyar irodalmi művek és
szerzők kiválasztásában tanárotok lesz segítségetekre.
Igyekeztünk a kerettantervi szempontoknak megfele-
lően olyan szövegeket, illetve szövegrészleteket a figyel-
metekbe ajánlani, amelyek átfogó képet nyújtanak a tár-
gyalt műveken túl a hozzájuk tartozó irodalomtörténeti
korszakokról is.
Az ismeretközlő szövegeken kívül a megszokott mo-
dulokkal is találkozhattok: a leckék előtti felvezető gon-
dolatok és rövid kérdések segítenek felidézni előismere-
teiteket.
Az Irány a szöveg! modul a feldolgozandó művekhez,
műrészletekhez kapcsolódóan fogalmaz meg kérdéseket
és feladatokat számotokra.
A Vitassuk meg! modulban a tananyagban tárgyalt
kérdésfelvetésekkel találkoztok.
A leckék fontos tartalmi elemeit és fogalmait külön
kiemeltük, utóbbiakat a lecke végén meg is magyaráz-
tuk. A fogalmak a tankönyv utolsó fejezetét követő Fo-
galomtárban kigyűjtve is szerepelnek.
A leckékben egyes versek mellett QR-kódok is talál-
hatók, amelyek a Nemzeti Köznevelési Portál oldalát
hívják be mobiltelefon segítségével.
A Vers neked videókban színművészek előadásában
hallgathatjátok meg az adott verset.
Használjátok a szöveggyűjteményt is! (A kék háttéren
szereplő, ajánlott műveket a Szöveggyűjtemény az Iro-
dalom emelt szintű oktatásához című kiadványunkban
találjátok meg, amelyet a www.tankonyvkatalogus.hu
oldalról is letölthettek.)
Bízunk benne, hogy tankönyvünk hasznos segítség-
ként szolgál majd irodalmi tanulmányaitok során.
Tartalomjegyzék

I. A MODERNIZMUS IRODALMA
Avantgárd mozgalmak ...................................................................................................................................................    10
Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút ......................................................................................    15
Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek .......................................................................................................    17
Kérdések, feladatok ........................................................................................................................................................    20

II. A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

A késő modernség irodalma .........................................................................................................................................    22
T. S. Eliot: A háromkirályok utazása .............................................................................................................................    27
Franz Kafka: Az átváltozás ............................................................................................................................................    30
Thomas Mann: Tonio Kröger .........................................................................................................................................    34
Thomas Mann: Mario és a varázsló ..............................................................................................................................    39
Bertolt Brecht: Koldusopera ...........................................................................................................................................    42
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei ................................................................................................................    46
Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus ......................................................................................................................    49
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok ...............................................................................................................................    52
Samuel Beckett: Godot-ra várva ...................................................................................................................................    55
A posztmodern irodalom ..............................................................................................................................................    59
Gabriel García Márquez: Száz év magány ...................................................................................................................    62
Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio .............................................................................................................................    66
Kérdések, feladatok ........................................................................................................................................................    71

III. A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

A két világháború közötti magyar irodalom ...............................................................................................................    74
Az erdélyi magyarság szellemi élete .............................................................................................................................    77
Reményik Sándor költészete .........................................................................................................................................    81
Áprily Lajos költészete ...................................................................................................................................................    85
Dsida Jenő költészete .....................................................................................................................................................    89
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ..........................................................................................................................    93
Szabó Dezső: Az elsodort falu .......................................................................................................................................    97
Illyés Gyula: Puszták népe ............................................................................................................................................... 99
József Attila pályaképe ................................................................................................................................................... 102
A tájköltészet megújítása József Attila költészetében ................................................................................................. 108
József Attila szerelmi költészete .................................................................................................................................... 112
József Attila Flóra-versei ................................................................................................................................................ 116
József Attila kései költészete: Reménytelenül, A Dunánál ......................................................................................... 119
József Attila: Kései sirató ................................................................................................................................................ 123
József Attila utolsó alkotói korszaka ............................................................................................................................ 126
Radnóti Miklós költészete ............................................................................................................................................. 130
Radnóti Miklós szerelmi költészete ............................................................................................................................. 133
Radnóti Miklós eklogái és a Bori notesz verseiből ..................................................................................................... 136
Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen ................................................................................................................................... 141
Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben ..................................................................................................................... 144
Weöres Sándor költészete .............................................................................................................................................. 147
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg ...................................................................................................................................... 149
A magyar irodalom 1945-től a ’70-es évekig .............................................................................................................. 154
Márai Sándor: Szindbád hazamegy .............................................................................................................................. 156
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! I. ................................................................................................................. 160
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! II. ............................................................................................................... 165
Wass Albert: Üzenet haza .............................................................................................................................................. 169
Wass Albert: A funtineli boszorkány ............................................................................................................................. 172
Ottlik Géza: Iskola a határon ......................................................................................................................................... 174
Nemes Nagy Ágnes költészete ...................................................................................................................................... 177
Pilinszky János: Halak a hálóban .................................................................................................................................. 180
Pilinszky János: Apokrif, Négysoros .............................................................................................................................. 183
Németh László: A két Bolyai ......................................................................................................................................... 187
Örkény István: Egyperces novellák ................................................................................................................................ 189
Örkény István: Tóték ...................................................................................................................................................... 193
Szabó Magda: Az ajtó ..................................................................................................................................................... 197
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap .............................................................................................................................. 201
Nagy László költészete ................................................................................................................................................... 204
Kányádi Sándor: Fekete-piros ........................................................................................................................................ 208
Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben .................................................................................................................... 211
Kányádi Sándor: Sörény és koponya, Valaki jár a fák hegyén .................................................................................... 213
Sütő András: Advent a Hargitán ................................................................................................................................... 217
A kárpátaljai és a délvidéki irodalomból ..................................................................................................................... 219
A közelmúlt magyar irodalmából ................................................................................................................................ 220
Kérdések, feladatok ........................................................................................................................................................ 223

IV. A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

Trianon ............................................................................................................................................................................ 226
Vérző Magyarország ........................................................................................................................................................ 230
A világháborúk magyar irodalmából ........................................................................................................................... 235
A holokauszt irodalmából ............................................................................................................................................. 240
Kertész Imre: Sorstalanság ............................................................................................................................................. 244
A kommunista diktatúra irodalmából ......................................................................................................................... 246
George Orwell: 1984 ...................................................................................................................................................... 250
1956 .................................................................................................................................................................................. 254
Nagy Gáspár: A Fiú naplójából, Öröknyár: Elmúltam 9 éves .................................................................................... 257
Kérdések, feladatok ........................................................................................................................................................ 260
FOGALOMTÁR.............................................................................................................................................................. 261

NÉHÁNY IDEGEN NÉV KIEJTÉSE........................................................................................................................... 266

FORRÁSJEGYZÉK ........................................................................................................................................................ 267

KÉPJEGYZÉK ................................................................................................................................................................ 274

Kassák Lajos: Kompozíció (1956–1967)

 I.
A MODERNIZMUS
IRODALMA
 Avantgárd mozgalmak
„A századok legkiemelkedőbb csúcsán állunk! Miért kel-
lene hátranéznünk, ha ki akarjuk tárni a Lehetetlen rejtel-
mes kapuit? Tegnap meghalt az Idő és a Tér.”(Marinetti
Tér.”(Marinetti
:
A futurizmus megalapítása és kiáltványa)
kiáltványa)

Az avantgárd szó jelentése: ’előőrs’. A ki-

fejezést nemcsak művészettörténeti és
irodalomtörténeti terminusként, hanem
a köznyelvben is használjuk. Találkoztál
már ezzel a szóval? Milyen hétköznapi je-
lentésektársulnakhozzá?

Avantgárd
Az avantgárd elnevezés gyűjtőfogalom. A 20. század
első harmadának – a második világháború kezde-
téig tartó – olyan művészeti mozgalmait értjük alat-
ta, amelyek a hagyománnyal való teljes szakítást és
a művészi kifejezés gyökeres megváltoztatását hir- FranzMarc:Kékló(1911)
dették. Korszaka a klasszikus modernséget követte, és
a posztmodern időszakát előlegezte meg. Társa-
dalmi hátterében – többek között – a hagyományos
világegészbe és az Istenbe vetett hit elvesztése, az ipari
és technikai világ ugrásszerű fejlődése, a háború élmé-
nye, a közösségek felbomlásának tapasztalata és a tár-
sadalmi viszonyok kiegyensúlyozatlansága állt. Egyes
alkotói szembefordultak a klasszikus modernség
esztétizáló törekvéseivel; a szépség kultusza helyett
a technika világának tömegkultúráját kívánták megte-
remteni. E cél érdekében a széles körű befogadóréteg
igényeihez igazodva arra törekedtek, hogy a művész és
a befogadó közötti távolságot megszüntessék. Újszerű
módon gondolkodtak az alkotó és a külvilág viszonyá-
ról: utóbbit befogadhatatlannak és átláthatatlannak
tartották. Az önálló művészeti ágak helyett – ezeket
felszámolva – összművészeti programokban gondol-
kodtak: el akarták törölni az irodalmi műnemek és
műfajok különállását. Tapasztalatuk szerint a tér-idő
összefüggésrendszer folytonossága megszűnt; a világ- PabloPicasso:Lánymandolinnal(1910)
egész töredékességének élményét az alkotások szándé-
kos szaggatottságában ragadták meg. Alkotói – művé-
szi tevékenységük mellett – tudatosan vállaltak társa- Az avantgárd mozgalmak leginkább nemzetközi
dalomformáló szerepet: céljuk egy új társadalom és jelleget öltöttek, elsősorban az irodalomban és a képző-
benne az új ember megteremtése volt. Törekvéseiket művészetekben voltak jelen. Közöttük formaépítő (ku-
többnyire kiáltványokban, manifesztumokban (nyil- bizmus, konstruktivizmus) és formabontó (futuriz-
vános felhívások), különféle röpiratokban és nyilvá- mus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus)
nos rendezvényeken fogalmazták meg. irányzatokat egyaránt megtalálunk.

10
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A MODERNIZMUS IRODALMA

Expresszionizmus
Az expresszionizmus, az egyik meghatározó
formabontó művészeti irányzat, Németország-
ban alakult ki 1910–1925 között. Az expresszió
szó ’kifejezés’-t jelent. Az expresszionista művész
számára az a legfontosabb, hogy mondandója mi-
nél erőteljesebb hatást gyakoroljon közönségére.
Művészi célja az ember megrendült világegész-
tapasztalatának és ebből fakadó fenyegetettség-
érzésének ábrázolása. Annak az elmagányoso-
dásnak a kifejezése, ami a korszak egyik legalap-
vetőbb és legáltalánosabb emberi tapasztalata
volt. Ennek érdekében lemond a részletezésről, és
a lényegre redukált tartalom minél hatásosabb ki-
mondására törekszik. Kifejezésmódja a meghök-
Edvard Munch: A sikoly (1893) kentésen, a szubjektív belső élmények és látomá-
sok kivetítésén alapul. Az irányzathoz, amely a drezdai Die Brücke (A híd) csoport fel-
lépésével a festészetben jött létre 1905-ben, olyan jelentős alkotók köthetők, mint Vaszilij
Kandinszkij (1866–1944), Franz Marc (1880–1916) vagy Paul Klee (1879–1940).
Az expresszionista irodalom a líra műnemében mutatkozott meg leginkább. Az irány-
zat költészete kedvelte a szabadverses formát, a szélsőséges hangulatok megragadását,
a hangnembeli kontrasztokat, a szabálytalan mondatfűzést és a belső látomást kifeje-
ző képiséget. Költészetfelfogása az alkotások tanító szerepét hangsúlyozta.
Az expresszionista irodalom legfontosabb képviselői: a költő Georg Trakl (1887–1914)
és Gottfried Benn (1886–1956), Kassák Lajos (1887–1967) magyar író, költő és műfordító,
a prózaíró Alfred Döblin (1878–1957), akinek Berlin, Alexanderplatz (1929) című főműve
máig népszerű, valamint a drámaíró Bertolt Brecht.

Dadaizmus
A rombolás, a múltellenesség programját a dadaizmus képvi-
selte a legradikálisabban. A dadaisták legfőbb célja a megbotrán-
koztatás, az avíttnak (elavult) ítélt kultúra lejáratása volt. A for-
mabontó mozgalom, amelynek vezéralakja a román származású
Tristan Tzara (1896–1963), Zürichben jött létre az első világhábo-
rú alatt, majd Párizsban és Berlinben is nagy hatást keltett. Nevét
egy véletlenszerűen felütött szótár szócikkéből vették. A dadais-
ták – mindent felforgató anarchizmusuknak megfelelően – leg-
főbb törekvése a hagyományokkal szembeni lázadás volt.
A művészeti ágak közül leginkább az irodalomban és a képző-
művészetben képviseltették magukat. Alkotói tagadták a szép-
séget mint művészi ideált, a formai kötöttséget, a műalkotás
szervező elvének meglétét. Költői az irodalmi mű tudatos meg-
szerkesztettsége helyett gyakran a véletlenszerűen összeállt szavak
halmazából állították össze verseiket. Az irányzat képviselői leg-
inkább formabontó előadásaikkal (performanszokkal) hívták fel
magukra a figyelmet: ezeken mesterséges zajok, üvöltések, párhu-
zamos felolvasások, állathangot utánzó vonítások hangzottak el. Tihanyi Lajos: Tristan Tzara (1926)

11
 Szürrealizmus
Szoros kapcsolatban állt a dadaizmussal a szürrealizmus: alkotói eredetileg az előbbinek
voltak a szervezői, s csak 1922-ben váltak külön. A formabontó irányzat elnevezése ’valósá-
gon túli’-t jelent. A szürrealista képzőművészek nyugtalanító, a hétköznapok logikájának
ellentmondó, sokszor álom- vagy látomásszerű, viszont fotografikus hűséggel megfes-
tett alkotásokkal igyekeztek a lélek és a tudatalatti mélyebb tartalmait megjeleníteni. Úgy
hitték ugyanis, hogy az ember igazi lényegét éppen
e tudatalatti hordozza.
Az irodalmi szürrealizmusra, amely elsősorban
a francia költészetben vált meghatározóvá, az alko-
tási folyamat értelem alóli felszabadítása, az álom-
és látomásszerűség volt jellemző. Ennek megfele-
lően legkedveltebb poétikai eszköze az asszociatív
(szabad képzettársításon alapuló) képalkotás volt.
Sigmund Freud munkásságából is sokat merí-
tett a szürrealista irodalom; André Breton (1896–
1966), a mozgalom atyja, eredetileg pszichiáter, Freud
tanítványa volt. A szürrealisták egyik alkotómódsze-
re, az automatikus írás is a pszichoanalízisre
SalvadorDalí:Narcissusmetamorfózisa(1936–1937)
emlékeztet: a művész teljesen ötletszerűen, minden
racionális megfontolástól mentesen azt veti papírra, ami éppen eszébe jut. A szürrealista
irodalom legjelentősebb képviselői Louis Aragon (1897–1982) és Paul Éluard (1895–1952).
A nagy hatású spanyol költő, Federico García Lorca (1898–1936) is az irányzathoz kapcsol-
ható, akárcsak a festő Salvador Dalí, Marc Chagall vagy a filmrendező Luis Buñuel.

Futurizmus
A ’jövő’ jelentésű kifejezésből származó, szintén formabontó, technikai érdekeltségű
irányzat Olaszországból indult, és Oroszországban is uralkodó mozgalommá vált. Legje-
lentősebb képviselője az olasz Filippo Tommaso Marinetti (1876–1944), akinek kiáltványa
a művészeti irányzat alapdokumentumává vált. Alkotója benne az alapvetően ipari társa-
dalom új emberét dicsőíti; őt a hagyományos értékek elleni lázadásra szólítja fel. Iroda-
lomfelfogása a művészet támadó jellegét hangsúlyozza („Egy mű sem lehet igazi alkotás,
ha nincs támadó jellege. A költészetet úgy kell felfogni, mint heves támadást ismeretlen erők
ellen, hogy azután az ember előtt megadásra lehessen kényszeríteni őket.”). Ugyanez a har-
cos hang szól a kiáltványban a háborúval való összefüggésben is: („A háborút akarjuk
dicsőíteni – a világ egyetlen megtisztítóját –, a militarizmust, a patriotizmust, a felszaba-
dultak destruktív magatartását, azo-
kat a szép elveket, melyekért meghal az
ember, és a nő megvetését.”). Marinetti
a manifesztumban szót ejt az intéz-
ményesített kultúráról is: „Le akarjuk
rombolni a múzeumokat, a könyvtá-
rakat, az akadémiák minden fajtáját,
és harcolni akarunk az erkölcsösködés,
a nőmozgalom és minden megalkuvó

UmbertoBoccioni:
Lándzsásoktámadása(1915)

12
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A MODERNIZMUS IRODALMA

vagy hasznos hitványság ellen.” A rombolásnak mint alapvető szándéknak is hangot ad a

munkában: „Ragadjátok meg a csákányokat, a fejszéket, a kalapácsokat, és romboljátok,
romboljátok könyörtelenül a tiszteletre méltó városokat!” Szintén futurista volt az orosz
Vlagyimir Majakovszkij (1893–1930), aki – többekkel együtt – a Pofon ütjük a közízlést
(1912) című tanulmányt jegyezte. A futuristák – az expresszionistákhoz hasonlóan –
a jövő új emberét és társadalmát kívánták megalkotni. E cél érdekében művészi törek-
véseiket politikai állásfoglalással és megmozdulásokkal is kísérték: alapvetően anarchista
nézeteiket Olaszországban a fasizmussal, Oroszországban pedig a kommunizmussal
való ideológiai azonosulásuk jellemezte. Műalkotásaikat éppen ezért áthatotta a mozgal-
mi jelleg; társadalomformáló mondanivalójukat nyilvános kiáltványokban, röpiratokban
és különféle kiadványokban fogalmazták meg, illetve terjesztették.

Kubizmus
A formaépítő avantgárd irányzat, a kubizmus neve a la-
tin cubus (’kocka’) szóból ered. A művészeti mozgalom-
nak a formabontó irányzatokkal szemben – jellemzően –
nem voltak közvetlen társadalmi-politikai törekvései.
A mindenekelőtt Pablo Picassóhoz kapcsolódó festészeti
áramlat nagy újítása, hogy az utánzó (mimetikus) hagyo-
mánnyal szakítva a látványt geometrikus alakokra bont-
va jelenítette meg. A nonfiguratív festészet, amely
a 20. század elején jelent meg, ennél is tovább ment: a lát-
ványszerűséggel, az ábrázolással való teljes szakítást hir-
dette. Az első absztrakt irányzatok alkotói a képzőművé-
szet nyelvének alapelemeit, kifejezési eszközeinek mini-
mumát keresve jutottak el a vonalig, az alapszínekig és az
alapvető geometriai formákig. A geometrikus absztrakció PabloPicasso:Hárommuzsikus(1921)
legfontosabb képviselője Piet Mondrian és Kazimir Male-
vics. A kubizmus az irodalomban mozaikszerű szövegépítkezést használt, új eljárá-
sokkal vizsgálta a tér-idő viszonyrendszerét. A festészetben alkalmazott fény-árnyék
kontrasztjának megfelelően nézőpontok sokaságát használta műveiben.

BortnyikSándor:AzújÉva(1924)
Konstruktivizmus
A leginkább a festészetben uralkodó, formaépítő
irányzat az orosz képzőművészetben jelentkezett
először; elnevezését a konstrukció (’szerkezet/
felépítés’) kifejezés után kapta. Alkotói – a kubiz-
mushoz hasonlóan – geometriai formák haszná-
latával hozták létre műveiket, melyekben a mér-
tani arányok rendje volt uralkodó. Elvetették az
öncélú szépség kultuszát. A terek és síkok ábrá-
zolása zárttá és logikusan szerkesztetté tette alko-
tásaikat. Művészetük az ipari formatervezésben és
az iparművészetben élt tovább. Az irányzat legje-
lentősebb alkotói: Vlagyimir Tatlin, Naum Gabo,
Antoine Pevsner és Kazimir Malevics, valamint
a magyar származású Bortnyik Sándor és Victor
Vasarely.

13
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MODERNIZMUS IRODALMA 9–10. oldal

Fogalmak
pszichoanalízis:mélylélektanivizsgálatiéskezelésimódszer
apszichológiában,amelyalelkizavarokatatudatalatti okok
feltárásávaligyekszikgyógyítani;megalkotójaSigmundFreud
(1856–1939)osztrákpszichiáter,akiazemberilelketháromfő
részreosztotta(én,felettesénésösztönén);főelméleteszerint
afeletteséntartjakontrollalattavágyainkat:azösztönénáltal
generáltvágyakjelentősrészétafelettesénhatásáraelfojtjuk,
apszichológiaizavaroktudatalatti okoknak,legtöbbször
azelfojtásoknaktudhatókbe
automatikusírás:aművészteljesenötletszerűen,minden
racionálismegfontolástólmentesenaztvetipapírra,amiéppen
eszébejut
posztmodern,posztmodernizmus:amodernizmusutáni,
időbenaz1970-esévektőlszámíthatóművészetiésfilozófiai
kortudat;művészettörténetifogalomkéntnempusztánirányzat,
„izmus”:napjainksokfélevilágszemléletének,életérzésének,
tendenciájánakgyűjtőfogalma(afogalombővebbkifejtésétlásd
aFogalomtárban)
nonfiguratívfestészet:alátványszerűséggel,azábrázolássalvaló
VictorVasarely:CassiopeeII.(1957–1959) teljesszakításthirdette

Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Marinetti
 futurista kiáltványának részletét! Emeld ki azokat a szöveg-
helyeket,amelyekavégesvilágbanavégtelenmegragadásáratesznekkísérletet!Vajonazemberiségkultúr-
történetébenújvagyősitörekvésezaszándék?
2. Készítsábrátakiáltványmúlthozvalóviszonyárólésfontoscélkitűzéseiről!

3. Állapítsdmeg,milyenembereszményevoltafuturistakiáltványnak!

4. Fogalmazdmeg,hogyanviszonyulakiáltványgondolatiságaazidőhöz!

4
Vitassuk meg!
„Te egy acél faj szilaj istene,
nagy messzeségtől részeg Autó,
ki rémülten zörömbölsz és vicsorogva harapod a zablád…
Hámor-szemű, iszonyú, japáni isten,
te lángon és olajon élő,
te messze csillagokért égő,
feloldom ördöngős, töftöfölő szived
és óriás pneumatikod, hogy táncolj,
ujjongj a nagyvilág fehérlő útjain.”
Marinetti: Óda a verseny-automobilhoz (részlet),
Kosztolányi Dezső fordítása
? Ha igen,
▶ Vajon megláthat isteni tulajdonságokat a modern ember egy gépben
denkép-
melyeket?Amodernség,atechnikaihaladásmindigfejlődéstjelent?Min
penabszolútérték,amiúj?


FilippoTommasoMarinetti
14
 Guillaume Apollinaire:
A megsebzett galamb és a szökőkút
„Végül is unod e régi világot csupa rom / Ó pásztorlány Eiffel-torony a hidak nyája béget e hajnalon”
Égöv))
(GuillaumeApollinaire:Égöv
(GuillaumeApollinaire:

 uillaumeApollinaireköltészetesokszállalkapcsolódikafrancialírahagyományaihoz.
G
Gyűjtsdössze,kikazokafranciaköltők,akikkelmegismerkedtéltanulmányaidfolya-
mán!Miértjelentősaszerepükamodernitáskezdetén?

Pályakép Költészete
Guillaume Apollinaire Apollinaire Szeszek című verseskötete 1913-ban
(1880–1918) az avantgárd jelent meg. A gyűjteményben található A Mira-
mozgalmak egyik leg- beau-híd című vers jellegzetessége elsőre szem-
korábban fellépő, legje- betűnik: a szöveg központozás nélküli, ez
lentősebb alkotója. Tőle Apollinaire mára általánossá vált költészeti újí-
származik a szürrealiz- tása. A kötet másik alkotása az Égöv című, szür-
mus kifejezés is: Teire-
realista látomások sorozatából álló epikus
sziasz emlői című 1917-es
szabadvers. Már a Szeszekben is számos újí-
drámáját jellemezte ezzel
tást találunk, de a Kalligrammák (1918) kötet
a szóval. Apollinaire egy
nemesi származású len-
hoz igazi fordulatot a 20. század irodalmában:
gyel asszony és egy olasz a zeneiség által meghatározott költészeti hagyo-
katonatiszt házasságon mánnyal szakító vizuális költészet megjelené-
kívül született gyermeke- JeanMetzinger: sét. Képverseiben (kalligrammák) Apollinaire
GuillaumeApollinaire – a kubista festők mintájára – „szókollázsokat” alkot.
ként Rómában látta meg
portréja(1910)
a napvilágot, gyermek- és A megszokott, lineáris olvasással szemben azt követeli
diákéveit azonban Monacóban töltötte. A mediter- az olvasótól, hogy az írott nyelvet a maga konkrét, gra-
rán környezet meghatározó élményt jelentett a szá- fikai megjelenésében is figyelembe vegye. A költő mű-
mára. Tizenkilenc éves korában Párizsba költözött, vészetének szintén fontos és az avantgárdhoz köthető
művészetkritikusként az új festészet, Pablo Picasso, jegye a szimultanizmus.
Georges Braque és Robert Delaunay művészetének
védelmezője. Kubizmusról írt cikkeit Kubista festők:
esztétikai elmélkedések (1913) címmel gyűjtötte össze.
A megsebzett galamb és a szökőkút
Az első világháború katonájaként 1916-ban súlyosan Az 1914-ben keletkezett Apollinaire-képvers közpon-
megsebesült; leszerelték, így ismét Párizsban alkot-
tozás nélküli szöveg. Befogadása a galamb és a szökő-
hatott. Fiatalon halt meg: az egész Európát megtize-
kút grafikai képének észlelése nélkül nem lehetséges.
delő súlyos influenzajárvány, a spanyolnátha végzett
A költemény az Európában hagyományos olvasási
vele.
stratégiára (fentről lefelé és balról jobbra) épít. Ezt az
észlelési folyamatot erősíti a második szakasz rímessé-
FONTOSABB MŰVEI ge is, ami szinte minden esetben egyértelműen kijelöli
a tartalmilag is összetartozó sorokat. A kép a vers terét
BestiáriumvagyOrpheuskísérete(1911) a függőleges síkban három egységre osztja.
Szeszek(1913) 1. Fentről lefelé olvasva az első szakasz, a szavak el-
rendezése révén, a megsebzett galamb alakját mutat-
Teiresziaszemlői(1917) ja. A szövegrész leginkább női nevek felsorolásából áll,
mely nevek mögött magányos, elhagyott fiatal lányok
Kalligrammák(1918)
sorsa sejlik fel. Ezt az asszociációt erősíti a címben hor-

15
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MODERNIZMUS IRODALMA 11. oldal

dozott, megsebzett szerelemjelkép, a galamb is. A lá- Térirányok és asszociativitás

nyok arcát a lírai én még fel tudja ugyan idézni, jelenlé-
tüket azonban már nem tudhatja magáénak. Hiányuk
fájdalmát a „jaj” indulatszóval fejezi ki. Múltidézéséhez
a jelen benyomása társul: a szökőkút mellett állva egy
„ríva repkedő” galamb képére lesz figyelmes.
2. A költemény középső szakasza a kalligrammában
a síró szökőkút vízsugarait idézi meg. A képrészletet al-
kotó verssorok rímek révén, két „hasábot” alkotva kap-
csolódnak egymáshoz. Az egység nyitósora a vízcsóvákat
az emlékekkel azonosítja. Ez a metaforikus párhuzam
a kútból feltörő sugarak és a mélyből feltörő emlékek
megfelelésén alapul. A szakasz a kor híres, a háborúban
hadba vonuló és feltehetően odaveszett költőtárs-barátai-
nak nevét sorolja. Emlékük felidézésének teljességéhez
a több érzékterületre való utalás is hozzájárul: a régi bará-
tok a látvány, a hangzás és az ízélmény révén elevenednek
meg a versbeszélő tudatában. A költemény szimultanista
jellege e felsorolásban ragadható meg leginkább: a múlt
távoli emlékei és élményei a szökőkút vízsugaras képei-
ben kapcsolódnak össze egymással.
3. A vers harmadik szakaszának grafikai képe a kút
szem formájú medencéjét ábrázolja. Az ábra közepé-
ben elhelyezett metafora („Az éj lehull Ó vérző tenger”)
a háború okozta értékvesztés gondolatiságát szövi to-
vább. Benne a szem jelképe a látás, az észlelés, a vi-
lág megértésének és befogadásának szimbólumaként
szerepelhet, melynek segítségével a lírai én a felidézett,
egymástól térben és időben távol eső élményekben
a háború életellenességével szembesül.
A versben a hagyományos olvasási rend és a szökő-
kút látványa egymáshoz képest fordított irányt kép-
visel. Míg a szöveget fentről lefelé tekintjük át, a kút
vízsugarai alulról felfelé törnek. Ez a térkezelés a feje
tetejére állított világ megfelelője lehet a műben. A köl-
temény mindhárom szakasza jelképes értelmű, ez
a befogadási folyamatban szabad képzettársításokat
hív elő.
A látás mint a háború borzalmaival való szembe-
sülés, a vízsugár mint örök, önmagából születő és
önmagába visszatérő eleven emlékfolyam, valamint
a megsebzett galamb mint szerelmi veszteség, esetleg
korlátozott szabadság mind-mind a háborúval kap-
csolatban álló, annak tragikumát elszenvedő jelenség-
ként szerepel a versben.
Avantgárd és hagyomány
Apollinaire avantgárd költeménye egyszerre újító és
a költői hagyományokat követő alkotás. Képversként
antik lírai formát és eljárást követ, dalként a francia
sanzonok világát idézi meg.
Kérdéseiben megbúvó hiánylistája („hol vagytok /
ó jaj / ifju lányok” / „S hol van most Cremnicz merre
jár”) François Villon Ballada tűnt idők asszonyairól
című költeményének szerkezetére emlékeztet. Ugyan-
ez a hiányokat soroló eljárás jelentkezik aztán a ver-
set magyarra fordító Radnóti Miklós À la recherche…
(1944) című alkotásában is („Hol van az éj?”, „hol van-
nak a harcra tiportak?”).

Irány a szöveg!
1. ApollinaireA megsebzett galamb és a szökőkútcíműképverseavizuálislíraleghíresebbdarabja.Milyenbe-
fogadóimagatartástkívántőlünkezakísérlet?Milyenalkotástípusokkalrokonítható?
2. Hányfélebefogadásiiránysegítségévelértelmezhetőavers?Miaszerepeezeknekazirányoknakazértel-
mezésben?

4 Fogalmak
Vitassuk meg!
„A sok barát aki még nemrég / Velem volt harcol messzi már.”
guillaume apollinaire: a megsebzett galamb és a szökőkút
(radnóti miklós fordítása)
▶ Vajon tényleg következmények nélkül elhagyható a versszöve-
gekbenaközpontozás?Sérül vagykiszélesedikezáltalabefoga-
dásifolyamat?
szimultanizmus:költőieljárás,aművekben
azemberiészlelésegymástóltávolesőképzeteit
(tér,idő,emlékek)kapcsoljaösszeazalkotó
szabadvers:aműírásképeversszerűentördelt,
nemversritmussal,hanemprózaritmussal
rendelkezik;aritmikaiésmászeneielemeket
kevertenéskötetlenülalkalmazza,gyakran
megtartjaagondolatritmust

16
 Kassák Lajos:
A ló meghal a madarak kirepülnek
„bizonyos, hogy a költő vagy épit magának valamit ami-/ben kedve telik” (KassákLajos:
(KassákLajos:AA ló meghal
a madarak kirepülnek)
kirepülnek)

 ilyenlehetségescélokkal„épit magának”művetaköltő?Milyenhagyományos,az
M
avantgárdkorszakaelőtti
művészetfelfogásokatismersz?

Pályakép A ló meghal a madarak kirepülnek

Kassák Lajos (1887–1967) a magyar avantgárd
legjelentősebb egyénisége, költő, író, szerkesztő A magyar avantgárd líra egyik fő műve 1922-ben,
és festőművész. 1887-ben született Érsekújváron. a 2×2 című avantgárd folyóiratban jelent meg. Min-
Középiskolai tanulmányait a gimnázium máso- tájául Guillaume Apollinaire Égövek című műve szol-
dik osztálya után félbehagyta, lakatosinasnak állt, gált. A versben leírt epikus történet valós, önéletraj-
majd vasmunkásként dolgozott. 1908-ban ismer- zi elemekre támaszkodik: középpontjában Kassák
kedett meg Simon Jolánnal, akit 1928-ban fele-
1909-es, Párizsig tartó gyaloglása áll. A mű a konst-
ségül vett. A megismerkedésüket követő évben,
ruktivizmushoz, a szürrealizmushoz, a dadaizmushoz
1909-ben Kassák Szittya Emillel és Gödrössel,
és a futurizmushoz is kapcsolódó, avantgárd alkotás.
a faszobrásszal gyalogútra indult, hogy bejárhassa
egész Európát. Magasabb iskolai végzettségre soha
nem tett szert, az irodalomban autodidakta mó- Vándortoposz
don mélyült el. Kassák verse két különböző elbeszélési síkból áll. El-
Első novelláskötete, az Életsiratás 1912-ben je- sődleges, epikus történeti síkja valós, múltbeli, Buda-
lent meg. Ő alapította a magyar avantgárd első fo- pestről egészen Párizsig tartó vándorlást idéz fel, így
lyóiratát, A Tettet. A Tanácsköztársaság idején az a mű ezen vonása az irodalomtörténet híres vándor-
írói direktórium tagja toposzával rokonítható. Bár a gyalogos
volt, majd összeütközés- utazás számos részletét nem beszéli el
be került Kun Bélával. a visszatekintő megszólaló, az önélet-
A kommün bukása után rajzi ihletettségű történeti szál kiemelt
Bécsbe emigrált, ahol az eseményei konstruktivista módon, ap-
avantgárd irodalommal róbb részletekből összeálló epikus ese-
foglalkozott, és ahonnan ménysort alkotnak. A Pesttől Bécsen,
csak 1926-ban tért haza. Brüsszelen és Párizson át ismét csak
Ezt követően itthon a bal-
Pestig tartó kóborlás nyitánya és zárla-
oldali, avantgárd Doku-
ta keretes szerkezetbe foglalja a múlt
mentum, majd a Munka
történéseit: a reflektív elbeszélési folya-
című folyóiratot szerkesz-
tette. 1949-ben a rendszer
matban a versbeszélő az érsekújvári fia-
kultúrpolitikáját bírálta, talkortól az európai vándorút utáni,
ezért belső száműzetés-
re ítélték, művei egészen FONTOSABB MŰVEI
1956-ig nem jelenhettek
ÉposzWagnermaszkjában(1915)
meg. Az 1960-as években
munkásságával nemzet- Misillókirálysága(1918)
közi elismerést is kivívott
magának. 1965-ben Kos- Alómeghalamadarakkirepülnek(1922)
suth-díjat kapott. 1967-
Egyemberélete(1928–1932)
ben halt meg.

17
magyarországi megérkezésig eleveníti fel saját múltja
kitüntetett pillanatait és eseményeit. A hosszúvers
második síkja egyfajta belső utazásra utalhat, mely-
ben a lírai én saját költővé válásának mozzanatait és
végeredményét osztja meg a befogadóval. Ezt a lehet-
séges olvasatot a megalkotott versbeszélőre („azt
mondta elmész Kasikám”), a költőlétre tett visszatérő
utalások, valamint a művészléttel összefüggő kifejezé-
sek nagybetűs kiemelése is valószínűsíti.

Avantgárd vonások
A költemény befogadhatóságát a benne uralkodó,
avantgárd poétikai eljárások nehezítik. Szürrealista
vízióval indul a központozás nélküli vers: nyitá-
nyában az idő mint ló jelenik meg, amely ugyanakkor
szárnyait emelgeti, s ezzel valamiféle kaput nyit meg.
A szárnyas ló a Pegazus mitológiai alakját idézi, amely
Kassák korábbi verseiben is számos alkalommal szere-
pel. A Pegazus egyik tulajdonsága, hogy ihletet ad
a költőknek. A szárnyas ló furcsa képe valamifélekép-
pen itt is a költészetre utal: a szárnyak kitárása, a kapu
megnyitása valami újnak, valami új típusú művészet-
nek a megjelenésére céloz.
Ez a szürrealista beszédmód a mű későbbi szakaszai-
ban is visszatér: „a város […] fölágaskodott”, „ke-
resztülszaladt rajtam egy vörös sínpár”, vagy a rej-
télyes verszárlat: „fejünk fölött elröpül a nikkel sza-
movár”.
Ez utóbbi kép értelme éppoly felfejthetetlen, mint
a többi szürrealista motívumé. Ez a költői eljárás a tu-
datos alkotó kézjegye, amelyben a megalkotott szöveg
célja sokszor épp az értelemtől való megfosztás, a ha-
gyományos nyelvi kódok szétzilálása.
Dadaista törekvésekre ismerhetünk a fenti jelen-
téstelenítő gesztusban éppúgy, mint a vers halandzsa-
szavaiban („papagallum”, „dzsiramári”). Ezekkel is
azt jelzi Kassák, hogy a szavak hangzása önmagában
is elégséges a műalkotások létrejöttéhez, ezért azok
jelentéssel való felruházása felesleges költői feladat.
E felfogás mögött az az avantgárd poétikai felfogás áll,
mely szerint a szavak nem a valóság megragadásá-
ra, hanem teremtésre alkalmas eszközök. Ugyanez
a nyelvhasználati sajátosság érvényesül a szöveg azon
pontjain, ahol önmagukban értelmes kifejezések tar-
talmi értelemben összefüggéstelenül, ezért megfejthe-
tő jelentés nélkül kapcsolódnak egymáshoz („vegyétek
meg a vízhólyagjainkat”).
A szövegnek a személyiségről és a személyiség je-
lentésadó funkciójáról való leválasztása az avantgárd
 bécsiMamunkatársai1922-ben:BortnyikSándor,
A
UitzBéla,ÚjváriErzsi,SimonAndor,KassákLajos,SimonJolán,
BartaSándor
szinte minden irányzatát foglalkoztatta. Az olasz
futuristák a modern építmények és gépek személy-
telenségét akarták átvinni az irodalmi szövegekre.
Az oroszok még messzebb mentek: az értelemnek
a hangcsoportokról való teljes leválasztásáig. A szür-
realisták az automatikus írás révén törekedtek hason-
lóra, a dada pedig mindennél radikálisabban rombolta
a jelentésmezőt.
Kassák mindenekelőtt a szövegegész kialakulá-
sát, a szöveg folytonosságát akarja meggátolni. Ezért
a szöveg széttördelésére törekedett: vágásokkal, ki-
hagyásokkal, a nyelvtani szabályok felszámolásával,
a hagyományos perspektívák és az oksági viszony-
rendszer megfordításával darabolja fel a műegészt.
Mindettől a szöveg olyanná válik – írja Szegedy-
Maszák Mihály –, mint egy szüntelenül új hang-
nembe átváltó zenemű, mely „mindig újabb várako-
zást kelt az olvasóban, és szüntelenül lerombolja azt”.
Jelképiség
A szándékoltan töredékes versszöveg tematikus egy-
ségeit visszatérő jelképek használata jellemzi. E mo-
tívumrendszer jelentésének meghatározása azonban
a befogadó részéről súlyos nehézségekbe ütközik,
hiszen a jelképszerűen használt kifejezések a szöveg
különböző pontjain más-más, ráadásul asszociatív
jelentéseket vesznek fel. Az ide tartozó, többször is
megjelenő motívumok között a címben is szereplő ló
és madár mellett többek között a papagáj, a terhesség,
a csipkebokor, Krisztus, a lírai én szeretője és a vörös
szín is feltűnik, ám megjelenésük rendje nem épít kö-
tött struktúrát a műben.

18
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
12–14. oldal A MODERNIZMUS IRODALMA

Belső utazás: a költői személyiség Ez a részekből egészet alkotó konstruktivista eljárás

konstrukciója
A hosszúvers elején nagybetűs írásmóddal is kiemelt
„KASIKÁM” kifejezés használatával a lírai én szere-
tője révén alkotja meg önmagát. A felidézett utazás
kezdetén, a faszobrásszal tervezett párizsi vándorlás
pillanatában megjelenő lírai én saját, a közlésfolyam-
hoz viszonyítva közelmúltjára is utal. A múltidézés-
ben kezdetben 21 éves megszólaló a vers elején pár-
kapcsolatáról, kétkezi létformájáról („de éppen tíz
esztendővel előbb sporni úr lakatosmühelyében ettem
a füstöt”), valamint apjáról való leválásának miként-
jéről („az öreg már csak nagyon ritkán járt közénk
haza / később az én szépen elgondolt jövőmet is beitta
és kipisálta a sörrel”) is beszél. A szöveg későbbi sza-
kaszaiban azonban a kóborlás emlékeinek felidézése
közben utalásokat tesz saját költővé formálódásának
lépcsőfokairól is:
„tegnap két verset küldtem haza a független
magyarországnak”
„még utóbb is költő lesz belőlem”
„mert ekkor már költő voltam megoperálhatatlanul”
„bizonyos hogy a költő vagy épit magának valamit
amiben kedve telik”
„én KASSÁK LAJOS vagyok”.
a szövegépítésen túl a költői hivatás megragadására is
törekszik.
A megtalált hivatás tényének említése mellett a lí-
rai én a versben – ars poeticus jelleggel – a klasszikus
modernség szépségkultuszához való viszonyulását is
felfedi. Az „én láttam párist és nem láttam semmit”
megállapítása a klasszikus modernség esztétizáló tö-
rekvéseinek vállalt elutasítását is jelenti.
Hagyományba ágyazottság
Kassák műve nem tisztán dadaista vagy szürrealista
költemény. Bár jelentéstelenítő törekvései egyértel-
műek, ezt a folyamatot nem viszi végig, hanem bizo-
nyos mértékig megőrzi a hagyományos elbeszélés-
módot.
A szöveg voltaképpeni alaprétege az utazást meg-
jelenítő elbeszélő alapanyag. Az időrendet és a folya-
matosságot tudatosan megbontja ugyan a beszélő,
ám ezzel együtt is követhető az elbeszélt eseménysor.
Ebből a narrációból nőnek ki ötletszerűen vagy meg-
tervezetten, mindenesetre váratlanul és meglepetést
keltve az alapanyagra kollázsszerűen felvitt dadaista
szókompozíciók, expresszionista felkiáltások, nagy-
betűs szedések, konstruktivista kifejezések (vertikális,
horizontális stb.).

Irány a szöveg!
1. Mibentérelazutazásmegszokotttoposzátólakassákiutazásmotívum?

2. Keressszürrealista,dadaistaéskonstruktivistaszövegrészleteket!Nevezdmegazirányzatoklegfőbbjelleg-
zetességeitbennük!
3. Keress példákat a versből a következőkre: abszurd képzettársítások, halandzsa szövegrészek, aforizmák,
intertextusok!
4. Fogalmazdmeg,milyenköltőihitvallásbontakozikkiaműben!

Fogalmak
4 vízió:látomás
Vitassuk meg! hosszúvers:terjedelmes,epikus
„hozzám szakállasan és vakolatlan érnek el a csodák” ésdrámaielemeketismagába
kassák lajos: a ló meghal a madarak kirepülnek, részlet
olvasztólíraialkotás;jellemzője
amellérendelőösszetételek
▶ Vajonavilágcsodáinakésnagyösszefüggéseinekmegragadásában halmozása,agondolatritmus
elkerülhetőaszépségminteszközsegítségülhívása?Elengedhetet- alakzatánakhasználata,amítoszi
len, hogy egy műalkotás gyönyörködtesse a befogadót? Ha nem, tematikamegjelenése
akkormitesziművészettéazalkotóifolyamatot?

19
 Kérdések, feladatok
1. Csoportmunkában csomagolópapíron készítsetek tablót a modern világirodalom alkotóiról! Tablótokon szerepeljen a mo-
dern fogalmának meghatározása, a korszak világképét formáló világtörténelmi események, melyek segítségetekre lehetnek
a korszakolásban! Munkátok végeztével vessétek össze tablótokat a többi csoportéval, és vitassátok meg az eltéréseket!

2. Foglald össze választott vizuális szervezőn az avantgárd irányzatait, legfontosabb szerzőit és művészeti mozgalmait az aláb-
bi fogalmak felhasználásával!
mesterséges zaj automatikus írás montázstechnika
képvers látomásos képalkotás pszichoanalízis
központozás elhagyása összművészeti program törekvés a társadalom átformálására
rombolás mint program műnemi, műfaji határok eltörlése

3. Készíts feleletvázlatot Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című verséhez a következő fogalmak
felhasználásával!
szimultanizmus, képvers, asszociáció, múltidézés, háború, értékvesztés, költői hagyomány, avantgárd

4. Nevezd meg az Apollinaire-vers poétikai és verbális eszközeit, amelyek leginkább hozzájárulnak a költemény elégikusságához!

5. Állapítsd meg, mely versvonás(ok) révén áll közel a költemény a dal műfajához!

6. Nézz utána az interneten a képvers irodalomtörténeti hagyományának! Készíts prezentációt erről a hagyományról!

7. Alkossatok tetszőleges témában képverset! Csoportokban elemezzétek az elkészült alkotásokat!

8. Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című alkotása hosszúvers. Készítsetek párokban fürtábrát ehhez a műfaj-
hoz! Az ábrán térjetek ki a hosszúvers magyar irodalmi továbbélésére is!

9. Állapítsátok meg, mivel igazolható, hogy Kassák művének lehet fejlődésregény-olvasata is!

10. Bizonyítsátok, hogy a hosszúvers beavatódás-történetként is értelmezhető!

11. Értelmezzétek a Kassák-vers címét! Készítsetek gondolattérképet az esetleges jelentések ábrázolásához! Ábrázoljátok rajta,
hogyan hozható összefüggésbe a cím az elmúlással!

12. Jellemezzétek Kassák versbeszélőjének Párizshoz fűződő viszonyát! Állításaitokat szövegrészletek segítségével igazoljátok!

13. Milyen lehetséges jelentéseket hívhat elő a Kassák-versben a „nikkel szamovár”? Mi ezeknek az asszociatív megfelelések-
nek az alapja?

14. Kövesd végig a teljes műben a ló és a madár címben is kiemelt motívumát! Jelöld be azokat a tulajdonságokat, jellemzőket,
amelyek egyikhez vagy másikhoz kapcsolhatók!

15. Nevezd meg Kassák általad is tanult vándorköltőelődeit! Mi a közös, és mi az eltérő az életútjukban?

16. Végezzetek kutatómunkát könyvtárban, illetve az interneten! Készítsetek illusztrált összefoglalót az avantgárd zenéről és
képzőművészetről!

17. Ábrázoljátok fürtábrán a művészet-, benne az irodalomtörténet legfőbb korszakait, korstílusait és azok stílusirányzatait!
Rendeljétek hozzájuk legfőbb ismérveiket, stílusjegyeiket is!

18. Nézzetek utána, kiket sorolhatunk Kassák Lajoson kívül a magyar avantgárd jeles alkotói közé!

19. Budapesten működik a Kassák Múzeum. Keressétek fel a múzeum honlapját, és tájékozódjatok a programjairól! Szervez-
zetek csoportos látogatást a múzeumba!

Paul Klee: Park Lu mellett (1938)

20
 II.
A 20. SZÁZAD
VILÁGIRODALMÁBÓL
 A késő modernség irodalma
A klasszikus modernség korszakának meghatározó alapélményei, a dekadencia és az elmagányosodás
a késő modernség idejére még elevenebb és keserűbb általános emberi tapasztalattá váltak.
Olvasmányélményeitek alapján gyűjtsetek olyan műveket a világirodalomból, ame-
lyekben megjelenik a dekadencia és az elmagányosodás!
A késő modernség irodalmának
társadalmi és történelmi háttere
A 20. század első harmada a világ addig megszokott,
hagyományos működési rendjének felbomlását hozta
magával Európában. Az első világháború soha nem
látott borzalmai és az azokat lezáró békeszerződések
– köztük a trianoni békediktátum – nem voltak ké-
pesek helyreállítani a háború előtti viszonyokat, sőt,
tovább erősítették a világ vezető erőcsoportjainak
hatalmi törekvéseit. A háború utáni újjáépülésnek az
1929–1933-as világgazdasági válság is gátat szabott,
de megrendítő hatással voltak a kor társadalmaira a
század első felében teret nyerő, szélsőséges politikai
nézetek (fasizmus, bolsevizmus) is. A faji-ideoló­giai
megkülönböztetésre épülő, totalitárius államok nép-
irtásának milliók estek áldozatul; a nácik koncentrá-
ciós táboraiban megölt zsidók és romák, valamint a
szovjet Gulag kényszermunkatáboraiban odaveszett
áldozatok megrendítették a civilizált világba, az em-
berségbe és a kereszténységbe vetett hitet. A második
világháború a hadviselés minden addiginál pusztí-
tóbb technológiájával rettentette el az egyént és a kö-
zösségeket; a háborút követő hidegháborús időszak
pedig tovább mélyítette a már korábban is meglévő,
általános válságtüneteket.
A hagyományos világegészbe vetett hit a törté-
nelem és művészet-, illetve filozófiatörténet korábbi
szakaszai­ban is a felbomlás jeleit mutatta: az egyén
és a külvilág harmonikus viszonyának megszűnése
a 19. század második felétől megfigyelhető.
A késő modernség lírai irányzatai
A késő modernség időszaka az 1920-as évektől 1970-ig
tartott. A korszak elhatárolódott a klasszikus modern-
ség művészeteszményétől és gyakorlatától, de külön­
állást mutatott az avantgárd eszmények és művészi
tevékenység viszonylatában is. Ez a líra – a ko­rábbi
időszakokéval párhuzamosan – sem mutat egy­séges
képet: benne az értékcentrumok és a kifejezésmód el-
térései révén különböző irányzatok figyelhetők meg.
22
Federico García Lorca
Federico García Lorca (1898–
1936) spanyol költő, dráma-
író, néprajztudós, festő és
zeneszerző az avantgárd és a
késő modernség kiemelkedő
alkotója volt. Első verseskötete
21 éves korában jelent meg; a
kötet versei a népdalok világát
tükrözik. A pálya korai szaka-
szában még sokáig a folklór-
ból táplálkozó költeményei az
újnépiességhez sorolják García
Lorcát. Költészete a 20-as évek
végére teljesedett ki, versvi-
lága megváltozott: a szürre-
alizmushoz és az újklasszicizmushoz való közeledés
érezhető rajta. Költeményeinek népszerűsége egyre
növekedett, amit cigányrománcainak és szerelmes
dalainak köszönhetett. A 30-as években írta leghí-
resebb drámáit, a Vérnászt, a Yermát és a Bernarda
Alba házát. Drámatrilógiája a feudalisztikus spanyol
társadalom normáinak való megfelelés képtelensé-
gére hívta fel a figyelmet az ábrázolt női sorsokon
keresztül. Verses alkotásaiban határozottan kiállt a
cigányság jogaiért és az emberi méltóság eszményé-
ért. A költőt 1936-ban letartóztatták és kivégezték,
a Franco-diktatúra alatt műveit betiltották.
Az 1928-as Cigányrománcok kötetben szereplő,
az Alvajáró románc című költemény a románc mű-
fajába tartozik. (A románc a líra és az epika műne-
mi sajátosságait magán viselő, alapvetően elégikus
hangvételű alkotás.) A vers töredezettsége, kiha-
gyásos jellege és elhallgatásai az olvasó aktív rész-
vételét teszik szükségessé a befogadási folyamat-
ban. Az öt részből álló szövegben a szerelmét hiába
váró cigánylány tragikus történetének utalásszerű
részletei jelennek meg. Stílushatásáért az erőteljes
színek és szürrealisztikus képek felelnek. Közpon-
ti, többször ismétlődő motívuma a „Zöld, szeretlek,
zöld, imádlak” verssor.
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal
▪ Az újklasszicizmus az avantgárd irányzatokkal
szemben tudatosan nyúlt vissza az európai köl-
tészet ősi hagyományaihoz: ez a művek tartalmi,
formai és műfaji jegyeire egyaránt kiterjedt.
▪ Az újnépiesség az avantgárd ősi, még romlatlan-
nak hitt kultúrák iránti érdeklődését viszi tovább;
az irányzat jellegzetességeit mutató alkotások a
népi költészet tiszta formáit imitálják.
▪ Az objektív költészet (tárgyias költészet) az
egyén központi szerepének megszűnése révén
helyezi az objektív külvilágot az ábrázolás kö-
zéppontjába. Általa az egyén saját belső rendjét
gyakran a tapasztalati világ érzékelhető struktú-
rájában keresi.
A késő modernség lírája
A késő modernség lírája a klasszikus modernség költé-
szetéhez képest számos ponton mutat eltérést.
▪ A műalkotásnak nem célja a gyönyörködtetés;
benne az esztétikai funkciót az önértelmező jelleg
hangsúlyossága váltja fel.
▪ A létrehozott műalkotásokban megnő a hagyo-
mányokhoz való kötődés igénye, hiszen a költő
művét és saját magát is csak az irodalmi tradí­
ciókba ágyazottan látja értelmezhetőnek.
▪ A versek világában megváltozik a nyelv szerepe.
A nyelv a versszövegekben nem a valóság leképe-
zésének lehetséges eszközeként van jelen, a való-
ság nyelvi eszközökkel való megragadhatósága a
korszakban megkérdőjeleződik. Részben ennek
következtében válik a költemény zárt, a valóságra
nem utaló műalkotássá.
▪ A művekben a lírai én pozíciója megváltozik: belső
vívódásainak gyakran az önmegszólítás, illetve a
többszólamú megszólalás ad hangot.
▪ A művek központi gondolata gyakran a kor álta-
lános életérzése: az elidegenedett magány. A világ
és az egyén harmóniájának megbomlását a versek
töredezettsége érzékelteti, ami a jellemzően asszo-
ciatív képalkotással együtt megnehezíti és esetle-
gessé teheti a befogadói folyamatot.
▪ Az ember központi szerepe a művekben eltűnik,
helyébe a tárgyak objektív világának ábrázolása lép.
A KÉSŐ MODERN LÍRA KÉPVISELŐI:
Ezra Pound (1885–1972), Gottfried Benn (1886–1956),
Thomas Stearns Eliot (1888–1965), Paul Celan (1920–1970),
Federico García Lorca (1898–1936),
Rainer Maria Rilke (1875–1926) és mások
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL
Gottfried Benn
Gottfried Benn (1886–
1956), az avantgárd
jegyében induló, majd
a késő modernséghez
kapcsolódó művész, a
kor egyik legnagyobb
német költő- és író-
alakja volt.
Az orvos végzett-
ségű alkotó első, ex­
presszionista kötete
Hullaház és más köl­
temények címen 1912-
ben jelent meg. A kötet
versei szenvtelen tár-
gyilagossággal beszélnek a halál és a testi megsem-
misülés borzalmairól, amely jelenség legfőbb üze-
nete a kor általános tapasztalatát: a dekadenciát és
a nihilizmust tükrözi. A teológiát is hallgató Benn
legmeghatározóbb élménye ekkor a kiúttalanság,
az ember szellemi hanyatlásával való szembesülés
volt. Leginkább ez a felismerés köszön vissza az
1912-es alkotásokban.
Benn gondolkodása és költészete második al-
kotói korszakában, az 1920-as években fordulatot
vett: az expresszionizmussal szakítva, változatlan
világtapasztalat birtokában verseiben egyfajta mi-
tikus álomvilágba menekült.
Statikus költemények (1948) című kötetében ös�-
szegyűjtött versei formai tökéletességet mutatnak.
Kései alkotásaiban, az 1948 után keletkezett
művekben a klasszikus formákhoz tér vissza. Ilyen
az 1950-ben keletkezett Kék óra című verse is:
a szabályos formát mutató, zárt kompozíció három
önálló részből áll. A szerelmi témájú költemény a
viszonzott szerelem boldog beteljesülése helyett
az érzés mulandóságát hangsúlyozza. Elégikus
hangvételű szövegének lírai alanya visszatekintő
nézőpontból idézné fel szerelmének pillanatait, ám
a múlt megjelenítése töredékes marad. A vers köz-
ponti motívuma a szerelem végességére utaló késő
rózsa és az idilli együttléteket jelölő, ámde végül
tovatűnő kék óra. A mű zárlata a magány kínzó
tapasztalatában mutatja a boldogságát vesztő lírai
ént.
„Amit kezdünk, befejeződni vágyik,
amit élünk – ki tudja mért, miképp:
zárul a lánc, nincs más csak némaság itt
és kint a távol, tág és kéksötét.”
(Nemes Nagy Ágnes fordítása)
23
A késő modernség epikája
A késő modernség epikája számos ponton mu-
tat azonosságot a klasszikus modernségével. A két
korszak alkotásainak stílusjegyei gyakran a műveken
belül is párhuzamosan vannak jelen. A késő modern
prózának azonban vannak olyan tulajdonságai is, me-
lyek jól körülhatárolható módon jellemzik a hozzá so-
rolandó műveket.
▪ A klasszikus modernség világtapasztalata a késő
modernségben is uralkodó marad: a világ disz-
harmóniájának érzetét az epikus szövegek törede-
zettsége, az elbeszélt történetek gyakran képzelet-
világba menekített cselekménye tükrözi vissza.
▪ A korábban mindentudó elbeszélő helyébe részle-
ges tudású narrátor lép, aki nem értékeli az általa
elbeszélt eseményeket.
▪ Abszolút igazságok helyett a narrátor sokszor vi-
szonylagos értékek közül kínál választást a befo-
gadónak. Személye jellemzően vagy szinte érzé-
Mihail Afanaszjevics
Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
(1891–1940) a 20. századi orosz
irodalom legnagyobb alakja.
Kijevben született, orosz ne-
mesi eredetű, értelmiségi család
fia­ként. 1909-ben orvostanhall-
gatóként kezdte meg egyetemi
tanulmányait, melyeket 1916-
ban fejezett be. Már az első
világháború során orvosként
tevékenykedett, később diplo-
másként vidéken folytatott or-
vosi gyakorlatot. Életében háromszor kötött házas-
ságot. Az orosz polgárháború idején, 1919-­ben mint
orvost behívták a rövid életű Ukrán Népköztársaság
hadseregébe, ahonnan dezertált, majd szintén orvos-
ként a Vörös Hadseregben, később a délorosz Fehér
Gárdánál szolgált.
1919-ben mutatták be első darabjait; ekkor ha-
gyott fel az orvosi pályával, hogy az irodalomnak
szentelhesse életét. 1921-ben ezért Moszkvába költö-
zött, ahol bekerült a modern orosz irodalom vérke-
ringésébe. Elsősorban szatirikus elbeszélései (Ördö­
gösdi, 1924; Kutyaszív, 1925; Végzetes tojások, 1925)
tették ismertté: ezekben az írásokban korának orosz
viszonyait ábrázolta. A polgárháború körülménye-
iről A fehér gárda (1925) című regényében, illetve
24
kelhetetlenné vagy éppen megsokszorozottá válik
az alkotásokban.
▪ A korszak szövegszervezési gyakorlata is újszerű-
vé válik: a hagyományos kronológiát az idősíkok
olykor párhuzamos jelenléte, illetve a szövegek
– az általános világtapasztalatnak megfeleltethe-
tő – töredezettsége váltja fel.
▪ Gyakorivá válik az emlékidézésen alapuló törté-
netvezetés, a bergsoni időszemléletből (külső és
belső idő) kiinduló szövegépítkezés.
▪ Az alkotói közlésszándéknak megfele­lően uralko-
dóvá válnak a példázatos, illetve a több értelmezé-
si lehetőséget is kínáló epikus művek.
A KÉSŐ MODERN EPIKA KÉPVISELŐI:
Marcel Proust (1871–1922) , James Joyce (1882–1941),
Virginia Woolf (1882–1941), Robert Musil (1880–1942),
Franz Kafka (1883–1924 ), Thomas Mann (1875–1955) és mások
A Trubin család napjai (1926) és a Menekülés
(1928) című drámáiban számolt be. Műveiért
az 1920-as évek második felétől kezdve sokan
támadták, darabjait nem játszották a színhá-
zak. Bulgakov ekkor Sztálinhoz fordult segít-
ségért, így kapott állást a Művész Színházban.
Élete utolsó évtizedében a művészsors lénye-
gét járta körbe: a hatalom és az alkotó viszonyá-
nak kérdései foglalkoztatták. A Mester és Mar­
garita című regényét, élete főművét 1928-tól
haláláig írta. Ez a műve, melyet minden euró­pai
nyelvre lefordítottak, hozta meg a világhírt szá-
mára. 1940-ben súlyos betegségben halt meg.
A Bulgakov-emlékház Moszkvában
A Mester és Margarita Woland
A fizikai testet ölteni képes Woland a Sátán regénybeli
Bulgakov művét a huszadik századi regényirodalom megfelelője. Alakja Goethe Mefisztójának feleltethető
egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon az meg. Szerepe azonban kettős: büntetni és jutalmazni
irodalomtörténet. A Mester és Margarita is képes. Olyan helyzeteket teremt,
csak huszonhat évvel a szerző halála után, amelyekben megmutatkozik az em­
1966–1967-ben jelent meg. Lapjain a kom- ber valódi énje: a döntési helyze-
munista diktatúra viszonyainak szatirikus tekben láttatott ember értékválasz-
kritikája olvasható. A regény ezt a kritiká- tása világossá válik. Vannak, akik
ját ráadásul több ponton is meglévő szép- a pénz, a hatalom, illetve a diktatú-
irodalmi hagyományba ágyazza, így ren- rát kiszolgáló, önfeladó behódolás
delve időt és tapasztalatot üzenetei mögé. útjára lépnek, míg mások, például
▪ A műben Bulgakov (a Mester által) új- a Mester és Margarita, az esz­
szövetségi történetet, Jézus passióját ményeikért küzdenek. Utóbbiakat
írja újra. Woland engedi felülemelkedni a
▪ Mitikus szövegvilága, melynek ese- hétköznapiságon. Földi életen túli,
ményei részben a fantasztikumban örök létet és boldogságot ajándékoz
történnek meg, E. T. A. Hoffmann nekik.
Az arany virágcserép című regényének
világát idézi. Hoffmann romantikus Jesua Ha-Nocri és Pilátus
regényében szintén meghatározó mo- Az Európa Kiadó 2020-as magyar A regényben Jézus és Pilátus tör-
tívum az átváltozás. nyelvű kiadásának címlapja ténetének parafrázisát a Mester
▪ Bulgakov műve több ponton mutat írja meg. Az ő Pilátusa nem a ha-
párhuzamot Goethe Faust című drámai költemé- talom, hanem a gyávaság bűnébe esik, amikor kiszol-
nyével is: Woland Goethe Mefisztójára, Margarita gáltatja Jesuát a jeruzsálemi népnek. Ez a Pilátus tisz-
Margitra utal. Woland estélye Goethe Walpurg- tában van Jesua erkölcsi tisztaságával és fölényével,
is-éjét, Margarita itteni háziasszonyi szerepe pe- mégis engedi, hogy végzete beteljesedjen. A regény
dig Faust és Mefisztó szerződését idézi fel. Fontos végén szembe kell néznie bűnével, a Mester azonban
különbség azonban, hogy a regényben a női hős, megmenti őt a bűnhődéstől.
Margarita köti meg – a szerelmi boldogságért cse-
rébe – szövetségét a Sátánnal. Mindezek mellett Értékcentrumok
a regény mottója is a Faustra hivat­kozik. Bulgakov regényszerkesztése két párhuzamos világ
értékrendjét ütköztető írói eljárás. A Jesua-történet
Cselekményszálak a regényben több ponton összefüggő történetként ágyazódik a mű
A regény három cselekménysíkot mozgat párhuza- szövegtestébe, így a sztálini Moszkva valósága a Jézus-
mosan. történet parafrázisával óhatatlanul farkasszemet néz.
▪ Az elsőben Bulgakov saját korának, az 1920-as Ez a nyilvánvaló kontraszt a befogadót értékválasztás-
évek Moszkvájának viszonyai közepette zajlanak ra készteti.
az események. A Mester és Margarita szerelmi tör- Az olvasónak kell döntenie, hogy mit választ: az
ténete itt bontakozik ki. anyagi, hatalomittas, diktatórikus, elnyomó vi­lágnak
▪ A második sík a moszkvai valóságot a fantasz- való szervilis behódolást, ezzel az élet igazi lénye-
tikum világába vegyíti: Woland és segédeinek gének, a szabadságnak a feladását, vagy a szerelem-
moszkvai jelenléte és természetfeletti cselekedete- ben, a döntés szabadságában és a művészet eszményi
ik ezt a világot képviselik. szépségében megtalálható értékeket. Bulgakov a mű-
▪ A harmadik a Mester „regényvilága”, melyben Jé- vészet és a szerelem erejét emeli fel, és teszi a létezés
zus és Pilátus nagypénteki találkozásának, a két értelmévé. A regény keserű üzenete azonban, hogy a
szereplő elvi-erkölcsi különállásának története pa- bennük megélt emberi lényeg nem válhat megmentő
rafrazálódik. erővé világunkban.

25
A késő modernség drámája
A huszadik század első felében kialakuló modern drá-
ma közvetlen előzménye Csehov és Ibsen munkássága.
Az ő „drámaiatlan” és lélektani drámáikkal kezdődött
el az a folyamat, amely a hármas egység elvén alapu-
ló klasszicista drámai konvenciók teljes felbomlásá-
hoz vezetett. A modern drámák nagy többsége nem
könyvdráma, hanem színpadi előadásra szánt mű.
A modern drámairodalom tehát szoros összefüggés-
ben áll a modern színházi művészettel.
▪ A modern dráma a műnem hagyományos al­
ko­tóelemeit (dialógus, konfliktus, jellemek és
cselekmény) is újraértelmezi, átalakítja vagy el­
hagyja.
▪ Darabjaiban gyakran – a romantika mintájára –
keverednek a műnemek; az alkotások lírai és epi-
kus jelleget öltenek.
▪ Az eszmeiség, gondolatiság előtérbe helyezése a
dialógusok és a cselekmény háttérbe szorulásá-
val, lírai és epikus elemek használatával jár.
▪ A modern drámák értékrendje viszonylagos, a hő-
seik általában nem hagyományos „drámai jelle-
mek”.
▪ A karakterek közötti konfliktus nem hangsúlyos,
ezért nem válik cselekményszervező erővé, sok-
szor csak a felszín alatt, az emberi lélekben bon-
takozik ki.
▪ A visszaszoruló drámai akció helyébe jellemzően
filozofikus tartalmak lépnek.
▪ A művek világa – a huszadik század általános,
egzisztenciális-filozófiai bizonytalanságérzetével
összhangban – már nem mindig valóságszerű, ha-
nem sok esetben groteszk, abszurd, ironikus vagy
szatirikus. Ennek következtében a modern dráma
előszeretettel nyúlt olyan műfajokhoz (tragikomé-
dia, bohózat, egyfelvonásosok, burleszk), amelyek
korábban az irodalmi kánon peremén helyezked-
tek el.
▪ A bizonytalanságérzettel hozható összefüggésbe a
művek jellemző időkezelése, amelynek kihagyá-
sos jellege révén töredezett szövegekkel találkozik
a befogadó.
A KÉSŐ MODERN DRÁMA KÉPVISELŐI:
Luigi Pirandello (1867–1936), Bertolt Brecht (1898–1956),
Paul Claudel (1868–1955), Friedrich Dürrenmatt (1921–1990),
Samuel Barclay Beckett (1906–1989)
26
Arthur Miller
A Pulitzer-díjas Arthur
Miller (1915–2005) ame-
rikai írót és esszéistát Az
ügynök halála és a Sa­
lemi boszorkányok című
színdarabjai tették a 20.
század egyik legelismer-
tebb drámaírójává. Mély
pszichológiai érzékkel,
olvasmányos, közérthe-
tő nyelven írt. Műveinek
gyakori témái az emberi
sebezhetőség, gyengeség,
valamint a kapitalista
nagyvárosi élet egyénre
gyakorolt hatása, közös-
ség és egyén viszonya.
Klasszikus drámata-
nulmányai alapján alakította ki modern realizmu-
sát, színpadtechnikája kifejezetten újító: Az ügynök
halálában (1949) egy térben jelenik meg múlt és
jelen, a kísérőzene az idősíkok változását jelzi, a je-
lenbeli, házon kívüli jelenetek a kellékek időleges
színpadra vitelével, szkeccsszerűen jelenítődnek
meg.
Az ügynök halála – mely két felvonásból és egy
Rekviem című zárlatból áll – tandráma és lélektani
dráma egyszerre: leleplezi az amerikai álom míto-
szát és a főhős, Willy élethazugságát.
A mű egyszerre jeleníti meg Willy, a kiöregedett,
magányos kereskedelmi ügynök múltját és jelenét,
lelkiismeret-furdalását és félelmét attól, hogy szem-
benézzen önmagával: nem vitte semmire, sosem lett
belőle elismert, köztiszteletben álló ember. Félre-
siklott életének megváltását fiától, Bifftől várja, aki
viszont a következetlen apai dédelgetések és a vele
szemben támasztott lehetetlen elvárások feszültség-
ében még élete delén is keresi önmagát.
Biff az egyetlen szereplő, aki képes az élethazug-
ságokkal szakítani: a mű végén szembenéz önma-
gával, és belátja, hogy nem hivatott semmi nagyra
– ő csupán a saját életét akarja élni, nem mások el-
várásainak kötelékében vergődni. Apjával azonban
hiába akarja megosztani ezt a felszabadító felisme-
rést – Willy nem képes lemondani a nagyságról, be-
érkezettségről szőtt álmairól. A megfáradt kisem-
ber egész élete illúzió és menekülés – még halála is,
amelyről önáltató módon úgy hiszi, végre tiszteletet
és megbecsülést hoz számára. Öngyilkosságának
nincs nyertese, halála senkit sem szabadít fel.
 T. S. Eliot: A háromkirályok utazása
„A költészet nem a szenvedélyek zsilipjeinek felnyitásából áll, hanem elzárásából: a költészet nem
a személyiség kifejezése, hanem a személyiség megszüntetése.”
(T. S. Eliot: Hagyomány és egyéniség)
egyéniség)

Szerinted hogyan válhat a hagyománykövetés megkötő, és hogyan értékteremtő erő-

vé? Milyen viszonyban van a romantikus eredetiség fogalma és az avantgárd szellemi-
sége a tradícióval? T. S. Eliot stílusa a nagyszámú allúzió, átvett idézetek révén szinte
a tudományos írás határát súrolja. Milyen hatással lehet ez az alkotásmód a lírai én
hagyományosan személyes hangú megszólalásmódjára, múlt és jelen viszonyának kér-
déseire?

Pályakép A háromkirályok utazása

Thomas Stearns Eliot (1888–
1965) amerikai származású an- T. S. Eliot 1927-ben keletkezett költemé-
gol költő. 1927-ben felvette a brit nye késő modern alkotás, lírai parafrá-
állampolgárságot, és áttért az zis. A vers a költő második, a keresztény
anglikán vallásra. Az Átokföldje lelkiség irányába forduló korszakában
című vers megjelenésétől (1922) született. Címe a megszületett kis Jézus
az angolszász modernizmus iro-
keresésére induló, evangéliumi három-
dalmának mindvégig meghatá-
királyokra (napkeleti bölcsekre: Gáspárra,
rozó, irányadó alakja maradt.
Menyhértre és Boldizsárra) utal.
1948-ban Nobel-díjban része-
sült. Eliot költészetét kultúr-
pesszimizmus jellemzi: a mo- Versindító helyzet
dern társadalmi, civilizációs és A költemény első öt sora Lancelot And-
kulturális értékvesztés ellensú- rewes (1555–1626) winchesteri püspök
lyozásaként a múlt felé fordult. T. S. ELIOT FONTOSABB MŰVEI
prédikációjából szó szerint átvett rész-
Korai lírájára hatott az angol me- let. A benne olvasható versindító helyzet
tafizikus költők összetett, in- Átokföldje (1922) a háromkirályok utazásának fizikai kö-
tellektuális költészete. Hagyo­ rülményeit beszéli el. A téli hideg viszon-
Gyilkosság a székesegyházban (1935)
mány és egyéniség című esszé- tagságaira tett utalásokat a kompozíció
jében (1919) egyéni alkotásmód- Macskák könyve (1939) további szakaszai az út egyéb gyötrelmei-
ját, költőszerepét határozza meg. nek elbeszélésével egészítik ki. Megtudhat-
Az objektív költészetben a költő Négy kvartett (1944) juk, hogy a fizikai-lelki megpróbáltatások
médium, „amely médiumban be­ olykor a visszaforduláson való gondolko-
nyomások és élmények sajátos és váratlan módon dásra késztették a királyokat. Ennek a kontrasztnak az
kombinálódnak”. érzékeltetésére a lírai én értékszembesítő fogalmi viszo-
A Prufrock és egyéb észrevételek (1917) című első
nyokba rendezi saját otthoni és az utazás közben szer-
verseskönyve az érett elioti költészet jegyeit mu-
zett tapasztalataikat: az otthonhoz pozitív, míg a zarán-
tatja: az avantgardizmus stílusjegyeit és a modern
doklat valóságához negatív értékeket rendel.
líra poétikai eszköztárát virtuózan kezelő darabo-
kat olvashatunk benne. Költészetében 1927 körül a
hagyományos, klasszicizáló költői eljárások kerül- Völgybéli utazás – Krisztus-jelképek
nek túlsúlyba, témáit tekintve szakrálisabbá válik: A vers következő tartalmi egysége a közeledést,
e korszak kiemelkedő alkotása a Hamvazószerda a völgybéli utazást beszéli el. A szakasz különlegessé-
(1930) és a Négy kvartett (1935–1942). Késői írásmű- ge, hogy biblikus motívumhálójával többnyire Krisz-
vészetében a dráma kerül előtérbe (Gyilkosság a szé­ tus életének a megváltással kapcsolatos eseményeit
kesegyházban, 1935; Koktél hatkor, 1950). emeli ki:

27
 Külső és belső utazás a műben
Drámai monológ: egy utazás elmesélése – a beszélő a mágus (a háromkirályok egyike).
A vers beszélője idős emberként tekint vissza az útra évekkel később.

VERSINDÍTÓ HELYZET INDULÁS VÖLGY ÉRKEZÉS VISSZAEMLÉKEZÉS

Részlet egy 1620-as Nehézségek és próba-
évekbeli karácsonyi tételek: tél, rossz idő
prédikációból. (hideg).
A hátrahagyott
otthon és a nehéz út
szembeállítása.
1–5. sor 6–19. sor
Szimbolikus bibliai „arra a helyre” Reflexió a születésről
utalások. Visszafogott elégedettség. és a halálról.
A nehézségek elviselése, Bár lényeges a hely, „Másféle halálnak
némi megkönnyebülés, nem fontosabb, mint örülnék”
éjszaka. az utazás: kielégítő.
20–28. sor 29–30. sor 31–42. sor

▪ a három fa a Golgotán keresztre

feszített Krisztusra és a két lator-
ra utal („S három fa nyúlt az ala­
csony égbe”),
▪ a fehér ló az Apokalipszis lovasá-
ra emlékeztet,
▪ a szőlőlevelek és a borostömlők
Jézus példabeszédeivel teremte-
nek fogalmi kapcsolatot,
▪ az ezüst Júdás árulására utal,
▪ a kocka a Jézus köntösére sorsot
vető katonákat idézi fel.
A háromkirályok azonban nem
ismerik fel, így nem is értik meg e
biblikus utalásokat. A versbeszélő
kijelentése erre a fizikai valóságon
túlmutató, lelki, hitbéli hiányosság-
ra utal: Sassetta (Stefano di Giovanni): A mágusok utazása (1433–1435 körül)

„De útbaigazítást nem kaptunk”.

A megérkezés
A következő rész a megérkezés tényét rögzíti. A befo-
gadó a szövegnek ezen a pontján, az utazás hosszú és
részletező leírása után talán megrázó erejű, katartikus
beszámolót vár a lírai éntől, ám ez a közlés a versben
elmarad. Az utazók ehelyett „arra a helyre” érkeznek
meg, és ezt a tényt, valamint a megszerzett élményt ek-
kor „kielégítő”-nek találják.
A jelen
A költemény beszédmódja a megérkezésre utaló szö-
vegrész után megváltozik: a többes szám első szemé-
lyű közlést az egyes szám első személyű váltja fel:
„Mindez régen volt, emlékszem én”.
A viszontagságos utazást a jelenben újra megten-
ni képes versbeszélő az általa átélt élmény mélyebb
értelmét, nagy összefüggéseit kutatja. A nagybetűs
írásmóddal kiemelt Születés bizonyosságát, Krisz-
tus világra jövetelének tényét megismeri ugyan, ám
e Születésben saját újjászületését mégsem tapasztal-
ja meg. Életét a Halált megelőző, „Kemény és keserű
haldoklás”-ként értékeli.
Befejezés
Az utazást követően királyságaikba visszatérő napke-
leti bölcsek a „régi függelemben” azután mégsem talál-
ják helyüket. Körülöttük „idegen nép csüng istenein”.
A megváltottságuk tényét Betlehemben még fel nem
ismerő utazók tehát végül mégis megsejtik valamiként
életük lényegi változását és annak jelentőségét. A köl-
teményt a lírai én fájdalmas és felszakadó sóhaja zárja,

28
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
15–16. oldal A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

melyben a halált nem a végső megsemmisüléssel, ha- Késő modern vonások

nem egy új, boldog és örök túlvilági élet kezdetével T. S. Eliot verse a késő modernség lírájának jellegzetes
azonosítaná: vonásait viseli.
▪ Biblikus témaválasztása a költő saját, személyes
„Másféle halálnak örülnék”.
tapasztalataiból fakad: Eliot pályájának második
szakaszában a világ általa is érzékelt kiüresedé-
A hit és a kételkedés költeménye
sének valódi ellenpontját
T. S. Eliot verse a modern embert is fog-
a katolikus vallás tanításá-
lalkoztató legősibb és egyben legalapve-
ban találta meg.
tőbb kérdéseket teszi fel. A lét értelmét
▪ A háromkirályok evangé-
kutatja. Keserű végkövetkeztetése, hogy
liumi története, valamint a
a hinni akaró, az élet értelmét Isten-
vers egyéb, szintén biblikus
ben kereső ember üdvössége nem válik
hivatkozásai a modern köl-
automatikussá; a hitre jutás útját a be-
tő világában – a klasszikus
látás sokszor nagyon nehéz próbatétele
értékekhez való visszatérés
előzi meg. Az alkotás így a hit és kétke-
szándékát is jelezve – az új-
dés, a befogadási vágy és a befogadha-
klasszicizmushoz kötik az
tatlanság emberi dilemmájának nagy
alkotást.
költeménye.
▪ A szöveg hangsúlyos epi-
kussága az objektív költé-
Quinten Massys:
szethez való kapcsolódást
A mágusok imádása (1526) igazolja.

Irány a szöveg!
1. Nevezd meg azt az evangéliumi szöveghelyet, melyben a háromkirályok története olvasható!

2. Mely pontokon parafrazálja T. S. Eliot A háromkirályok utazása című művében az eredeti, bibliai történetet?

3. Milyen szerepe lehet a versben ábrázolt, gyötrelmes utazás tartalmi nyomatékának?

4. Állapítsd meg, miért változhat a szövegben a megszólalás módja! Mi az oka a többes és egyes szám váltako-
zásának? Mit üzen a befogadónak az egyszeri, többes szám második személyű kiszólás?
5. Mi indokolhatja a Születés és Halál kifejezések nagy kezdőbetűs írását?

6. Állapítsd meg, milyen különleges tartalommal telik meg a költeményben az ősi vándortoposz!

4 Fogalmak
intellektuális költészet:
Vitassuk meg! az érzelmi világ kifejezése
„Bizonyítékot kaptunk rá, s nem kétes, láttam születést, halált, intellektuális, gondolati
tartalmak, filozófiai problémák
De azt hittem, különböznek egymástól; ez a Születés
halá- megfogalmazásának
Kemény és keserű haldoklás volt nekünk, olyan volt mint a Halál, a mi segítségével történik
lunk.”
parafrázis: egy műnek vagy
T. S. Eliot: A háromkirályok utazása, részlet
valamely motívumának saját
való-
▶ Mi minden szükséges ahhoz, hogy a láthatatlant, a tapasztalaton túli szempontú átdolgozása
ságot be tudjuk fogadni? Mi segítheti, és mi nehezítheti ezt a folyamatot?

29
 Franz Kafka: Az átváltozás
„Az én környezetemben lehetetlen emberi módon élni.” (Franz Kafka: Levelek Milenához)
 ol találkoztál irodalmi tanulmányaid során átváltozástörténetekkel? Nézz utána,
H
ki volt, és milyen műveket alkotott Ovidius, Apuleius és E. T. A. Hoffmann! Milyen át-
változáson mentek keresztül, és eközben milyen tapasztalatokat szereztek az orosz iro-
dalom csinovnyikjai?
Pályakép
A 20. század legnagyobb hatású írói-
nak egyike, Franz Kafka (1883–1924)
német nyelvű prágai zsidó kereskedő-
családban született. Élete végéig hiva-
talnokként dolgozott, irodalmi műveit
munkája mellett, leginkább éjszaka
írta. A hivatal személytelensége, az
emberi kiszolgáltatottság, a többszö-
rös kívülállásából fakadó idegenségér-
zet adta művészetének alapélményeit.
Erőszakos apja te­ k in­
télyének nyo-
masztó súlya, a magány és a szorongás
tapasztalata műveinek meghatározó
élményanyaga.
Életében kevés műve jelent meg,
azokat is inkább barátai biztatására
engedte kiadni. Halála előtt szerelmét és legjobb ba-
rátját is arra kérte, hogy semmisítsék meg kéziratait
(egyes kutatók szerint egyébként maga Kafka írá-
sainak mintegy kilencven százalékát égette el), de
kérését csak egyikük teljesítette. A barát, Max Brod
kiadta a nála lévő szövegeket, s így több, ma kulcs-
fontosságúnak tartott Kafka-­művet mentett meg az
utókor számára, köztük az író két legismertebb töre-
dékét, A per és A kastély című regényeket.
A Franz Kafka Múzeum Prágában
30
Milenához)
FONTOSABB MŰVEI
Az átváltozás (1915)
Fegyencgyarmaton (1919)
A per (1925)
A kastély (1926)
Kafka írói világa
A kafkai világ alapvonásaiban
abszurd. Helyüket nem lelő, elszi­
getelődött hősei előtt egy pillanat-
ra sem tárul fel a sorsukat alakí-
­tó, megkérdőjelezhetetlen, egyút­tal
áttekinthetetlen „Rend” és „Tör-
vény” értelme. Kafka szövegei többféle, akár egy-
másnak ellentmondó értelmezést is lehetővé tesznek.
A szenvtelen, pontosságra törekvő, jogi nyelvet idéző
elbeszélés azonban szinte semmilyen fogódzót nem
nyújt. A mitikussá növesztett hivatal Kafkánál már-
már külön világszintet képvisel, a témák hétközna-
pisága azonban paródiába fordítja a mítoszt, ahogy
a bibliai nevekkel felruházott szereplők és mitológiai
párhuzamokból építkező történetek jelentékte-
lensége is ebbe az irányba hat. A kafkai elbeszé-
lés ugyanis alapvetően egy hétköznapi, nagyon
is reális világot ábrázol kimerítő részletességgel,
s erre épül rá a maga nyomasztó természetessé-
gében az irrealitás és a fantasztikum. A Kafka-
szöveg többek közt ezért (s nem mellesleg a túlzás
alakzatának szövegszervező szerepe miatt) gyak-
ran komikus alaptónusú.
Az életmű a második világháború után került
az érdeklődés középpontjába. Hatása a mai napig
megkérdőjelezhetetlen, az általa kialakított meg-
szólalásmód pedig igen termékeny ábrázolási le-
hetőségnek bizonyult.
Az átváltozás motívuma
Kafka Az átváltozás című műve az
iroda­lomtörténet híres átváltozás­
tör­té­ne­tei­nek sorába illeszkedik.
Az antik mítoszok és a népmesék
világában oly gyakori motívum,
az átváltozás számos szépirodal-
mi alkotás meghatározó cselek-
ményfordulatává vált. Ovidius Me­
ta­morphoses (Átváltozások) cí­mű
mítoszgyűjteménye és E. T. A.
Hoffmann Az arany virágcserép
című regénye talán a toposz legis-
mertebb szépirodalmi példáinak
tekinthetők.
Az átváltozás
Az átváltozás 1912-ben keletke-
zett, és még az író életében meg-
jelent. A hagyományos szerkezetű
elbeszélés híres nyitánya a tudósítás tárgyilagos hang- családja viszonyát helyezi, és egy, a megszokottól eltérő
jával helyezi a fantasztikumot a mindennapok világába: értelmezési keretet ad neki.
Franz Kafka 42 rétegből álló, mozgó elemeivel. Ez az erős kontrasztot
fejszobra Prágában
„Amikor egy reggel Gregor Sam­
sa nyugtalan álmából felébredt,
szörnyű féreggé változva találta
magát ágyában.”
A magyarázat elmarad; az elbe-
szélés középpontjában nem az ese-
mény, hanem következményei áll-
nak. Az egyetlen fantasztikus elem
katalizáló és felerősítő szerepet
kap – olyan szélsőséges helyzetet
teremt, amelyben feltárulhatnak
az emberek lelkében lévő elfojtott
indulatok, érzelmek. Kafka a nyi-
tányban használt fantasztikumot
az elbeszélés folyamán végig meg-
tartja, és szándéka szerint állan-
dóan ütközteti a történet valóságos
teremtő írói eljárás az elbeszélés
középpontjába Gregor Samsa és

TÖRTÉNÉSEK IDŐ GREGOR BELSŐ REFLEXIÓI

Gregor Samsa féreggé változva ébred fel. Első reggel Nem érti, mi történhetett; megpróbál felkelni, hogy elérje a
(1. fejezet) vonatot. – Az eseménysorra nincs valódi reflexió.

Csengetnek, megérkezik a cégvezető, Gregor és a család Fél órával Csak az jár az eszében, miképpen teljesíthetné hivatali köte-
számára kiderül átváltozása. Az apja rácsapja az ajtót, ek- később lességét, és őrizhetné meg a főnök jóindulatát. Értékrendje
kor megsérül. (1. fejezet) változatlan – nem úgy, mint a teste.

A húga, Grete reggelit hoz, előbb kedvenc ételével, majd A következő Ízlése megváltozik, maradékokat, félig romlott ételeket
különböző fogásokkal próbálkozik. Feltárul a család anyagi nap eszik. Beszédjét nem értik, de ő továbbra is megért minden
helyzete. (2. fejezet) emberi szót. – A külső formára reflektál, a korábbi létezé-
sére nem.

Grete és Gregor anyja kiviszik a felesleges bútorokat, hogy Kb. 2 héttel Pánikba esik, hogy a változtatásokkal véglegessé válik sor-
Gregor kényelmesebben mászkálhasson. később sa. Megpróbálja a falon függő képre mászva megakadályoz-
Az anya elájul, az apa almákat dobálva visszakergeti Gre- (2. fejezet) ni a családtagok törekvését. Megsebzi az egyik alma, amit
gort a szobájába. apja dob rá, és emlékeztetőül a húsában marad a gyümölcs.
– A családdal szembefordul, de nem értelmezi apja tettét,
megpróbálja védeni az identitását.

Átalakul a család élete Gregor anyagi támogatása nélkül, 1 hónappal Napokig nem alszik, egyre kevesebbet eszik, szobája egyre
mindenki dolgozni kezd. Gregort elhanyagolják. később piszkosabb; ő maga is poros, piszkos, különböző szennyező-
(3. fejezet) dések borítják, de közömbössé válik.

Grete hegedűjátékát hallgatva a család albérlői felfedezik Egyik este
Gregort, és nagyon felháborodnak. Húga mondja ki, meg (3. fejezet)
kell próbálniuk megszabadulni tőle. Mikor rájönnek, hogy
Gregor nincs többé, a család fellélegzik. Mindenki vissza-
kapja tartását, életkedvét.
Elbűvöli a zene, előóvakodik, sokáig nem veszik észre. Az a
meggyőződése, hogy nem tudná értékelni a zenét, ha állat
volna. Húgához húzódik, elárulná neki titkos tervét, hogy
konzervatóriumba íratta volna.
Megadással fogadja a család „ítéletét”. Neki is szilárd meg-
győződése, hogy el kell tűnnie. Reggelre elpusztul. – Itt ref-
lektál a korábbi életére (megérti az átváltozást).

31
A fantasztikum mint kiindulópont 
A hétköznapi és a fantasztikus egymásba játszása a
műben kiemeli a történet abszurd cselekményfordula-
tát, a féreggé változás tényét, miközben ironikus olva-
satot is lehetővé téve groteszk stílushatást kelt. Az el-
beszélés ezen írói eljárásai az olvasót is játékba hozzák.
Azt követelik meg ugyanis tőle, hogy a befogadási fo-
lyamatban tudomásul vegye a fantasztikumot mint ki-
indulópontot. A megértés, a saját olvasat megteremtése
kizárólag ezzel az olvasói együttműködéssel lehetséges.
A főhős átváltozása
A gépies mechanizmusok sorát élő, egyéniségét feladó
főhős lemondott tulajdonképpeni emberi létéről, átvál-
tozása így nem jelent egzisztenciális fordulatot, ezzel
Gregor létállapota elnyeri autentikus formáját.
▪ Gregor Samsa, a kafkai történet főhőse emberként
egyhangú, kiszolgáltatott életet élt. Apja adósságait
törlesztendő, kényszerből utazó ügynöki állást vál-
lalt. Családja létbiztonsága érdekében szinte minden
örömről lemondott. Munkáját, beosztotti szerepét
nem szerette, főnökének megalázó viselkedésétől
sokat szenvedett. Barátai, kedvtelései, örömei nem
voltak, életéből és környezetéből hiányzott a szépség.
Szerettei érdekében meghozott áldozatát a család
kezdetben még elismeréssel és hálával fogadta, ké-
sőbb természetesnek vette, majd elvárta tőle. Kihasz-
nált, szeretetlen, önfeladó léte nem volt tartalmas
emberi élet.
▪ Átváltozása, bogárrá válása elkerülhetetlenül szem-
besítette önmagával. Új létformáját fokozatosan vet-
te tudomásul. A féregtestben, melynek adottságaival
megtanult együtt élni, mindvégig megőrizte emberi
tudatát és identitását. Beszédkészségének elvesztése
óhatatlanul belső kommunikációra késztette, mely-
nek során mérlegre tette saját és környezete életét. Bo-
gárként vált igazán emberivé. Vágyai és tervei lettek:
csak neki tetsző ételeket fogyasztott, és ragaszkodni
kezdett szolid dísz- és használati tárgyaihoz. Új tes­
tében, a mennyezeten függve megtapasztalta a sza-
badságot. Elfogadta anyja és húga undorát, ezért elrej-
tőzött előlük. Megváltozott testi adottságai közepette
is Grete konzervatóriumi taníttatását, valamint a csa-
ládi adósság visszafizetése utáni időket tervezgette.
A főhős tragikus halála
Kafka fantasztikumra épülő írói ötlete, mely szerint Gre-
gor Samsát féregtestbe zárja, tükrözi a családjához fűző-
dő érzelmi viszonyát is, a főhős szinte azonnal kirekesz-
tetté válik. Gregor elszigetelődése a történet folyamán
32
mind fizikailag, mind pedig érzelmileg nőttön-nő: szülei
nem gondoskodtak róla, Grete törődését is elveszíti. Ér-
zelmi szükségleteivel egyre kevésbé törődnek, bogárlétét
mindenki súlyos teherként éli meg. Ártatlanul is ki van
téve apja fizikai bántalmazásának. Lelki és fizikai elle-
hetetlenülésének, valamint korábbi kihasználtságának
tudatában ezért végül a lassú öngyilkosságot, az éhhalált
választja.
Példázatos történet – többféle értelmezés
Kafka elbeszélése önmagán túlmutató, általános érvé-
nyű példázat.
1. A fantasztikus történet nyitányában az átváltozás
Gregor Samsa, a főhős számára sorsfordító esemény. Ez
kettéosztja, és egymással egybevethetővé teszi kétféle lé-
tét és az ezekhez való emberi viszonyulást. A főhős és
családja történetében a késő modernség korának ato-
mizálódó, széteső emberi közösségei, az elmagányo-
sodás jelensége fedezhetők fel. Az elbeszélés így tükröt
tart az egyensúlyukból kibillent kapcsolatoknak, a mo-
dern ember önzésének és közömbösségének, az érde-
kemberlétnek, az alá-fölé rendeltség erőpozícióinak és a
kor számos közösségi és egyéni problémájának.
2. A példázatot erősíti a mű biblikus értelmezése.
Gregor Samsa kizárása a családból az Ószövetség Para-
dicsomból való kiűzetés jelenetét idézheti fel az olvasó-
ban. Az alma a bibliai bűnbeesés, a metafizikai bűnös-
ség jelképeként is felfogható.
3. A mű értelmezhető Gregor Samsa nézőpontjából is.
A szeretetlenségtől szenvedő főhős a helyzetét felismer-
ve nem talált – és nem is találhatott – többé értelmes
életcélokat magának, ezért menekül a halálba.
Késő modern prózajegyek
Franz Kafka elbeszélése a késő modernség epikájának
stílusjegyeit hordozza.
▪ Nyitánya, melyben Gregor Samsa átváltozásának
lehetünk tanúi, a korszak kedvelt eljárását követve
a fantasztikum világába kalauzolja az olvasót.
▪ Szintén a késő modernséghez kapcsolja a mű-
vet a narráció. Az átváltozás legfőbb hatáseleme
az elbeszélő szenvtelen, az eseményeket a ro-
varrá változott Gregor nézőpontjából bemutató
hangja. Az elbeszélés így közvetlenül az olvasói
elvá­rásokkal ütközve válik ironikussá, vagyis a
befogadói aktivitásra építve tesz szert többletje-
lentésre.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
17–46.
5–6. oldal A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

▪ A mű ironikus olvashatósága azt is jelenti, hogy

Az átváltozás jellegzetes világa az irónia és a tra-
gikum közötti feszültség miatt jön létre, lehetsé-
ges jelentéseit így nem utolsósorban a két esztéti-
kai minőség együttes érvényessége és folyamatos
megkérdőjeleződése alakítja ki.
▪ Az elbeszélés a késő modernség epikájának jel-
legzetes vonásaként több értelmezési lehetőséget
kínál.

Fogalmak
abszurd: a mindennapi gondolkodásnak ellentmondó
képtelenség, amely a torzítás és túlzás (hiperbola)
alakzatain alapulva a fantasztikumon is túllép
fantasztikum: esztétikai fogalom, mellyel a valószerű
környezetben megjelenő irreális dolgokat nevezzük meg Kafka lakóháza az Arany utcácskában (Zlatá ulička 22.)

Irány a szöveg!
1. Franz Kafka Az átváltozás című művében vizsgáld meg a megjelenő színhelyek szerkezetét! Hogyan változik
Gregor Samsa személyes tere átváltozása után? Hogyan viszonyul Gregor a saját szobájához érzelmileg és
a gyakorlatban?
2. Milyen funkciókat tölt be Gregor szobájának ablaka? Hogyan használják a szereplők? Mit mutat meg valójá-
ban?
3. Vizsgáld meg az elbeszélés időkezelését is! Kronologikus a történetvezetés, vagy sem?

4. Állapítsd meg, milyen értelemben beszélhetünk átváltozásról az elbeszélésben! Milyen belső személyiség-
változások kísérik Gregor Samsa fizikai átváltozását?
5. Mi minden bizonyítja a szövegben, hogy családja kihasználta Gregor Samsát?

6. Hogyan viszonyul a család a főhős halálához?

7. A főhős nézőpontjába és tapasztalati világába helyezkedve vajon milyen megfontolások vezethettek öngyil-
kosságáig?
8. Hasonlítsd össze Gregor és családtagjai értékrendjét! Kinek mi az érték?

9. Vajon – a történetet továbbgondolva – volna-e a főhős számára lehetőség a visszaváltozásra, és ha igen, élne
vele Gregor Samsa?

4
Vitassuk meg!
kapcsolat teljes hiánya, valamint az
„Az anya e szavainak hallatára ismerte fel Gregor, hogy a közvetlen emberi
az elmúlt két hónap alatt”
egyhangú élet, amelyet a család kellős közepén élt, megzavarhatta elméjét
Franz Kafka: Az átváltozás
meg, ami nyilvánvaló? Mi minden
▶ Vajon a valóságban is vannak olyan élethelyzetek, melyekben nem látjuk
a boldog tudatlanság állapota?
vezethet odáig, hogy ne szembesüljünk életproblémáinkkal? Elítélendő

33
 Thomas Mann: Tonio Kröger
„Két világ között állok, egyikben sem vagyok otthon, épp ezért kissé nehéz a sorom” – vallja Tonio Krö-
ger Thomas Mann művében.

Tanultatok, olvastatok olyan irodalmi, történelmi személyről, hősről, aki hasonlóan vé-
lekedett saját élethelyzetéről? Te érezted már magad efféle határhelyzetben? Értelmez-
zétek minden esetben a „két világot”! Milyen tényezők nehezítették az illető „sorát”,
illetve azt, hogy otthonosan mozogjon az őt körülvevő világban?

Pályakép Polgári értékek

Thomas Mann (1875–1955) Thomas Mannt írói pályája indulásának évei-
Nobel-díjas (1929) regény- ben különösképpen a művész helyzete és sorsa
író, esszéista, a 20. századi érdekli. A Buddenbrook ház című családre-
polgári humanizmus és gényében központi téma, hogy hol a szellem
a modern próza egyik leg- emberének helye a hanyatló polgári társada-
nagyobb művésze. Egyszer- lomban. Már ebben a művében különbséget
re intellektuális és érzék- tesz a művész és a polgár típusú ember között.
letes, nemegyszer költői A művész kívül áll a polgári világon, de szen-
epika az övé; realista ábrázo- ved is a kívülállása miatt.
lásmódja allegorikus-szim-
bolikus jelentéstartalmú.
Előkelő patríciuscsalád- Tonio Kröger
ban született. Szülővárosa,
A Tonio Kröger (1903) – a szerző kijelentése
az északnémet Lübeck vi-
lága, a Hanza-városok kul- szerint – A Buddenbrook ház „önéletrajzi foly-
túrája, családja polgári mű- FONTOSABB MŰVEI tatása”, kiegészítő része, epilógusa. Magyarul
veltsége nagy hatással volt a mű először 1913-ban jelent meg.
Friedemann úr, a törpe (1898) Az elbeszélés a főhős egy jelentős életszaka-
alkotásaira. Apja korai ha-
lála után a család felszámol- A Buddenbrook ház (1901) szát kíséri végig: kamasz időszakától krisztusi
ta a nagykereskedői céget, koráig követi helyzetét és sorsát. A filozófiai
anyja Münchenbe költözött Tonio Kröger (1903) elbeszélés művészeti-esztétikai problémák fel-
három kisebb gyermeké-
A varázshegy (1924)
vetésével létkérdéseket taglal.
vel. A középiskola elvégzé- Az egyes szám harmadik személyű el-
se után Thomas is követte Mario és a varázsló (1930) beszélő kívülről is látja hősét. Ám az altere-
őket; műszaki főiskolára gójelleget támasztják alá a címszereplő sza-
járt, tagja volt az Egyete- Lotte Weimarban (1939) vainak függő beszédben idézett monológjai,
mi Drámai Egyesületnek. s hogy a narrátor együttérzéssel szól róla,
József és testvérei (1933–1943)
(Báty ja, Heinrich, aki szin- olykor szinte azonosul vele. Sajátos közlési
tén jelentős író lett, koráb- Doktor Faustus (1947)
formában nyilvánul ez meg, például miután
ban kivált a családból.)
a mindentudó narrátor arról informál, hogy
Hitler hatalomra jutásakor Franciaországba,
Tonio Kröger várja a lányt, de neki „nem vitt
majd Svájcba emigrált. Az állampolgárságától
1936-ban megfosztott alkotó önkéntes száműzetése őhozzá az útja”, rögtön hozzáfűzi:
újabb színhelyére, Kaliforniába utazott. 1952-ben „Ilyesmi ebben a világban nem szokott valóra
visszatért Zürichbe. Humanizmusa, mely alapve- válni.”
tően határozta meg gondolkodását az első világhá-
borútól kezdve, tovább mélyült. A húszas évektől Ez átélt (szabad függő) beszédnek is felfog-
pedig e szellemi magatartásnak – s a klasszikus ható; nehéz eldönteni, hogy a narrátor itt saját
európai értékeknek – jelképes alakjává vált. vagy hőse nevében beszél.

34
Az elbeszélés szerkezete
A mű négy egységre osztható.
1. Az 1. szerkezeti egység, az 1–3. fe-
jezet Tonio Kröger ifjúkoráról szól;
szülővárosában (Lübeckben), majd Itá­­
ban töltött éveit beszéli el. A ka-
liá­
maszkor érzelmi hányatottságát két
epizódban összefoglaló 1–2. rész szenve-
délyes barátság bemutatásával nyit: a ti­-
zennégy éves Tonio Hans Hansenhez
fűződő érzé­seit elemzi. A 2. fejezet a ka-
maszszerelemtől elvarázsolt tizenhat éves
fiú Inge iránti érzel­meit vizsgálja. A butácska, öntelt
s vidám Inge olyan, mint Hans, szőke és kék szemű.
Tonio szemében ők az élet élésének tiszta és tökéletes
képviselői. Tonio hozzájuk fűződő érzései viszonzatla-
nok maradnak, ezáltal megjelenik az életből kirekesz-
tettség témája. Ábrándos szerelme az ő titka marad.
E reménytelenség a tánciskolai jelenetben ügyetlensé-
ge miatt szégyenletes élménnyel társul. Szűkebb érte-
lemben e két nyitó fejezet tizenöt év valós, egyszers-
mind jelképes fejlődéstörténetének összegzése.
2. A 2. egységben (4. és 5. fejezet) a felnőtt, a művész
önértékeléséről kapunk képet pár­ beszédes keretben.
Tonio Kröger Münchenben felkeresi Lizaveta Ivanov-
na festőművészt. A „művészet és élet antagonizmusá­
ról”, kibékíthetetlen ellenté­téről beszélgetnek. Tonio az
1. fejezet
Lübeck.
Tonio gyerekként észreveszi, hogy más, mint a többiek: különcnek,
idegennek érzi magát.
Hans Hansen iránti szeretete.
Lénye egyik felével szeretne olyan derűs életvitelű, magabiztos, gya-
korlatias és talpraesett lenni, mint Hans.
2. fejezet
Lübeck.
Reménytelen szerelme Ingeborg iránt.
Magdalena.
3. fejezet
Itália.
A művészetek földjére utazik. Fiatal író.
4. fejezet
München.
A művész önértékelése párbeszédes keretben. Lizaveta Ivanovna fes- művészet és élet
tőnővel beszélget: „Maga, Tonio Kröger, a polgár, aki tévútra jutott”. ellentéte
5. fejezet
München.
Bejelenti: utazik Dániába.
A Tonio Kröger első kiadásának címlapja
5. részben közli a festővel: Dániá­ba utazik,
a „kiindulóponton”, az­az szülővárosán át.
3. Az elbeszélés 3. egysége egyben a mű
tetőpontja is (a 6–8. fejezet). Az önszembe-
sülés és a tisztánlátás jelenetei a hazatérést
– Tonio szülőváro­sában tett különös láto-
gatását – és dániai utazását beszélik el. Az
újbóli találkozás a polgári világgal először
kiábrándító: a művész Tonio újra kirekeszt-
ve érzi magát a hétköznapi polgári életből.
A dániai hajóútja az élettel való újraegyesülés egyik
fő szakasza. Koppenhágát szülővárosa tükörképeként
éli meg: az elveszett múltra lel benne. A 8. fejezetben,
a dán fürdőhelyen eseménytelenül, szabad lebegés-
ben múlnak a napok, mígnem a szálloda táncestjén az
egyik párban, egy dán fiúban és lányban Tonio képze-
lete az ifjúkori ideáljait: Hanst és Ingeborgot fedezi fel.
4. A 4. egység (9. fejezet), az epilógus a megtalált
emberi és művészi programot jelzi. Tonio levele Liza-
vetának a müncheni beszélgetés lezárása.
Zenei forma
„Az epikus prózakompozíciót itt értelmeztem először
zenei komplexumnak” – vallotta az író. A Tonio Kröger
szerkezete egy ABAC képletű szonátaformának felel
6. fejezet
Lübeck.
Visszatér a szülővárosba és a szülőházba.
visszatérés
7. fejezet
Hajóút.
Koppenhága (szülővárosa tükörképe).
8. fejezet
„fagyos Dán fürdőhely.
szellemiség – Képzelete az ifjúkori ideáljait: Hanst és Inge-
emésztő érzéki tűz” borgot fedezi fel.
ellentéte A lehetséges lelki társ elkerülése: egy „sá-
padt, keskeny és finom arcú magányos te-
remtés”.
9. fejezet
Levele Lizaveta Ivanovnának.
Ez lezárja a müncheni beszélgetést, és Tonio
irodalmi alkotó­tevékenységének tervét is­
mer­teti.
35
meg, és a témaismétlődések (1–2. és 6–8. rész), a ki-
fejtés (3–7. rész), valamint a hozzátoldás (9. rész) építi
fel. Ezek egyben jelzik Tonio útját (ezzel az észak-dél
kettősséget is):
▪ az expozíció (a bevezetés: kamaszkor – Lübeck),
▪ a kidolgozás (a bonyodalom: felnőtt időszak – Itá-
lia és München),
▪ repríz (a felelevenítés: visszatérés északra – Lübeck:
szembesülés a kamaszkor „északi” alakjaival),
▪ a kóda (az epilógus: a Lizavetának írt levél).
Művész és polgár
Az író – és vele a hőse – az emberiség két alaptípu-
sát fedezte fel a művészben és a polgárban, e kettős-
ség lényegét mutatja be a mű. A polgárok józanok,
egészségesek, az életben sikeresek: normális átlag-
polgárok, a művészek pedig azok, akik ebből az egy-
szerűségében derűs világból különbözőségük okán
kiválnak. Utóbbi lehet például a kívánatos polgári
méreteken túlnövő fantázia, a művészet iránti fogé-
konyság vagy képtelenség a gyakorlati életben való
helytállásra. E „kitaszítottak” közös
vonása a gyűlöletből és szeretetből
összeolvadt vágyakozás az egészsé-
gesek, a problémákkal nem vívódók,
a szellem iránt immunisak világa
után. A művész sorsa a magányos-
ság. Tonio Kröger magárahagyatott-
ságát így mutatja be a narrátor:
„Ekkor, a megismerés kínjával és gőg­
jével együtt, rátört a magányosság,
mert az ártalmatlanok, a vidáman
tompult agyúak körében nem tűrték
meg őt, azokat megzavarta a homlo­
kán világító bélyeg.”
A kiválasztottság isteni jele az el-
beszélésben bibliai allúzió (Jelenések
könyve 7,3; 9,4). Thomas Mann a testvéreivel
VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK
A motívumok az elbeszélés folyamán visszatérnek
eredeti vagy variációs formában.
polgári lét művészi lét
• apa • anya
• szőkeség, kékszeműség • zöld ekhós szekérrel kóborló
cigányok
• lovakról szóló könyvek • Don Carlos
• tenger • nap
• szökőkút
• vadgesztenyefa
36
Egészség és betegség
A betegség és a hanyatlás szelleme a művészre leselke-
dik elsőként: a gyenge Tonio irigykedve nézi az erős
Hanst. Él benne az intellektus, a művészlélek vágyako-
zása a köznapi emberek ösztönösebb, derűs élete után.
Szeretne olyan lenni, mint ők: egészséges, gyakorlatias
gondolkodású. Bár érzi, szellemileg messze alatta áll-
nak (Benedek Marcell). A művészet és élet ellentéte itt a
szellem és élet kibékíthetetlen szembenállása:
„Egészen átadta magát annak a hatalomnak, amelyet
legmagasztosabbnak lá­tott e földön, melynek szolgála­
tára magát hivatottnak érezte, s amely neki nagyságot
és dicsőséget ígért, átadta magát a szellem, a szó hatal­
mának, mely mosolyogva trónol az öntudatlan, néma
élet fölött. Átadta magát egész fiatalos szenvedélyével,
és ez a hatalom megjutalmazta minden adományával,
de el is vette tőle kérlelhetetlenül mindazt, amit ellen­
értékül szokott behajtani.”
Élet és szellem szembenállása, művészet és polgár-
ság ellentéte, egymást kizáró elveik ütközése az író
személyes élményén alapul,
de a polgárság válságtuda-
tában gyökerezik. Konkrét
megfogalmazásában Nietz­
sche hatására vezethető
vissza (Halász Előd).
A művész és polgár kö-
zötti szakadékot a polgárok
parodisztikus rajza mélyíti
a műben.
A szeretet és a vágy
A novella két fő motívuma
a szeretet és a vágy. Tonio
tartását a polgár típusú em-
berek iránti vágyódása és be
nem teljesülő szeretete, sze-
relme határozza meg. A sa-
játos helyzet, mely elválaszt-
ja tőlük, a vágyódásban és a polgár szeretetében, nem
pedig önszeretetben és önsajnálkozásban nyújt belső
tartalmat (Mádl Antal).
„Mi a viszonya az életnek a művészethez?” 
A romantika izgalmas kérdésére a novella válasza az,
hogy szeretet nélkül nincs iga­zi művészet. Pál apos-
tol mondja: a szeretet „az emberi szoli­daritás alapvető
parancsa”. A mű – a szerzője szerint is – az élet iránti
szeretet hitvallása.
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

Erich M. Simon illusztrációi az első kiadásból

Művész és sarlatán pusztító világát és szépségimádatát. A polgári élet és a

Nemcsak a polgár és a művész, az élet (tett) és a szel-
lem, a cselekvés kultusza és az intellektuális tevé-
kenység létformája, hanem az egészség és a betegség
ellentéte is szervezi az elbeszélést: szemben áll benne
az önpusztító művész (az öncélú alkotás, a pozőrség)
az igazi művésszel (teremtő művészettel). Tonio elítéli
a polgárok ostobaságát, hasonlóképp a művészek ön-
művészlét között őrlődik, magát a szellem „beteg arisz­
tokráciájának” tekinti, ám kiválik „a dekadens művész”
sémájából. Művésznek lenni nem dicsőség, azonban
művelnie kell annak, aki e sorsra született:
„kissé szégyellni való, veszélyes és kétértelmű kalan­
dorvállalkozás az élet és a tisztesség rovására”.

SIKERES POLGÁR MŰVÉSZ-POLGÁR A művész küldetése

derűs, vidám, magabiztos,
önelégült
a tettek embere
bizonyos normák szerinti
kiszámítható életet él
a polgár életét, a „többiek” köznapi világát
kívülről, „vaskorláton át” nézi, de szenved is
emiatt: sosem elégedett életével, önmagával
szellemi lény; melankolikus
fájó vágyakozással tekint a polgárok diadalmas
életére, noha érzi: szellemileg messze alatta
állnak
A művész kritériumáról a 4. részben
megfogalmazott gondolatok köszönnek
vissza a zárlatban.
Tonio nem törődik bele a festőmű-
vésznő ítéletébe:
„Maga, Tonio Kröger, a polgár, aki tév­
útra jutott.”

gyakorlatias és talpraesett, „egy magasabb rendű lét feltételezésének

diadalmas, sikeres életű
boldog; lénye természetes,
egyszerű és szabályszerű
egészséges, testileg is erős
jegyét is” hordozza (Fried István),
mint A Buddenbrook ház hőse,
Hanno, és hozzá hasonlóan, Tonio
egész lénye eltér a többiekétől: bonyolult,
szabálytalan, sőt természetellenes
beteges, a polgártól testben is különbözik
(az átlagostól eltérő vagy gyenge fizikumú);
sejti kiválasztottságát: ennek jele
az életképtelenségnek vélt állapota
Ráébred, hogy feladata van a világban.
A művésznek az életet kell kifejeznie,
ábrázolnia, még ha ő a „polgár” életét,
a „töb­biek” – köznapi – világát kívülről,
„vaskorláton át” nézi is.
Az alkotáshoz pedig nélkülözhe-
tetlen Tonio apjától örökölt két fontos
tulajdonsága is: a szemlélődés (ennek
alapja a jó megfigyelőképesség) és az
alaposság.

37
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL 47–83. oldal

Ironikus világszemlélet Ingeborg és Hans személyében a nietzschei vég-

A mű jellemző hangneme a szelíd irónia. Vonzódás és letes, túlzó polgárfelfogás (például „szőke bestia”)
elutasítás kettőssége motiválja Thomas Mann művei- finomított értelmezése ölt testet. Az elbeszélő enged
nek e jellemző stílusárnyalatát. az irántuk érzett szimpátiájának, de nem áldozza fel
a sérülékeny szellemet az egészséges testnek, hanem
„Irónia és lelkiismeret: a kettő egy, együtt alkotják a
megkísérli megmenteni. Irónia ez Nietzsche szélső-
költészet alapját”
séges nézeteivel szemben, egyben szellemi fegyelem
– írta Thomas Mann 1923-ban Kosztolányi Dezső- (Mádl Antal). Az író ezzel együtt Nietzschében min-
nek. Az irónia tartalmaz elfogadó elemet a kedély ép- denekelőtt azt az embert látta, „aki legyőzi önmagát”.
sége és megbocsátó hajlama okán, így az iróniával élő
fegyelmezi érzéseit, sőt öniróniával társítja. Tonio a
regény negyedik részében a müncheni találkozásuk-
kor a köznapi életet sóvárgó nosztalgiájáról beszél Li-
zavetának:
„Maga csak ne szóljon közbe, Lizaveta! Mondhatom
Fogalmak
magának, sokszor halálosan fáraszt, hogy embernek
kell mutatnom magam, holott semmi közöm ahhoz, humanizmus: 20. századi értelemben – a hagyományos
jelentés mellett – erkölcsi magatartás, mely a személyiség
ami emberi… Egyáltalán: férfi­e egy művész? Meg kell
szabadságát és méltóságát, a jog, az igazság
kérdezni ez irányban „a nőt”! Nekem úgy tetszik, mi, és a demokrácia értékeit hangsúlyozza
művészek mindnyájan osztozunk egy kissé ama prepa­
családregény: regénytípus, amely egy család több
rált pápai énekesek sorsában […] Elbűvölően éneke­ nemzedékének életét ábrázolja; 20. századi fénykorának
lünk. Csak éppen…” hátterében a polgárság hanyatlása áll

Irány a szöveg!
1. Mit gondoltok, élhet-e a művész sikeres polgárként bárhol, bármikor? Hogyan vélekedik erről az elbeszélés
narrátora, illetve címszereplője?
2. A kék színnek többféle jelentése van a műben. Pármunkában gyűjtsétek össze, mikor és hol fordul elő a kék!
Milyen jelentések kapcsolhatók hozzá? Értelmezzétek!
3. Készítsetek illusztrációt az elbeszélés egyik jelenetéről!

4. Mi az oka, hogy Tonio nem kerül kapcsolatba azokkal a lányokkal, akik – elbeszélői bemutatásuk alapján –
lelki társai lehetnének? Keressétek meg a 2. és a 8. fejezetben az erre vonatkozó részeket!

4
Vitassuk meg!
József Attila Thomas Mann üdvözlése című ódájában a lí-
rai én azt kéri: „mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt,
s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez mél-
tó gondja van”.
▶ Gondoljátok végig, milyen „emberhez méltó gondra”
utal a versbeszélő!

Thomas Mann és József Attila

38
 Thomas Mann:
Mario és a varázsló
„Semmi sem menti könnyelműségünket, hogy maradtunk,
s megmagyarázni szintoly nehéz lenne.” (Thomas Mann)
Voltatok-e már olyan előadáson, amelyen
úgy éreztétek, hogy fel kellene állnotok, de
mégsem tettétek?
Mario és a varázsló
Thomas Mann 1926-os olasz tengerparti nyaralásának
különleges mozzanatsorát, egy „bűvészestet” idéz fel
a történet. Az elbeszélés valós élményeken alapszik, az
író és családtagjai részesei is az eseményeknek. A minta
Cesare Gabrielli hipnotizőr előadása Forte dei Marmi-
ban. A Mario és a varázsló (1930) realista mű, paraboli-
kus, szimbolikus jelentéssel.
Narráció
A narrátor – mint az egyik szereplő – egyes szám első
személyben beszéli el a vele megtörtént eseményeket, il-
letve családját szóba hozva gyakran átvált többes szám
második személyre. Ez az elbeszélői pozíció – az olvasó
megszólításával – olykor kiegészül a kívülálló-minden-
tudó narrátor nézőpontjával. A visszatekintő elbeszélést
a narrátor lélektani elemzése, helyzetértékelései, kom-
mentárjai kísérik.
Bűvész és közönsége
Latinovits Zoltán a Mario és a varázsló
című színdarabban (1965)
Valóság és fikció
A cselekmény helyszíne a Tirrén-tenger partján fek-
vő Torre di Venere. Alkalmi, egyszemélyes, hatásva-
dász előadást láthat a közönség. A „varázsló” azzal
szórakoztatja a nézőket, hogy önként jelentkezőket
hipnotizál, majd groteszk és megalázó mutatványok-
ra veszi rá őket. Ellenállhatatlanul befolyásolja, mél-
tatlan helyzetbe hozza mindnyájukat. Megigézi még a
szemlélőket is, köztük az írót. Mario, az írástudatlan
ifjú pincér a mesterségesen előidézett álla-
potában, öntudata és önálló cselekvőképes-
ségének nagyfokú csökkenése, szinte hiánya
hatására – kedvesének véli a bűvészt. Sze-
relmet vall neki, sőt meg is csókolja, a kö-
zönség nagy mulatságára. Mikor felocsúdva
felismeri, milyen szörnyű tréfa áldozata lett
– legmélyebb érzelmeiben, szerelmében tette
őt nevetségessé Cipolla –, lelövi a sikerében
sütkérező hipnotizőrt.
A novella valóságelemeken alapuló fi k-
ció: például a valóságban a bűvész életben
maradt; Cipolla történetbeli „lelövése” az író
legidősebb lányának ötlete volt. (Ez a sugal-
lat szolgált a mű alapjául is). Az időnek itt
elsősorban a narrációs szempontú kettős
szerepe miatt ( elbeszélő idő és elbe-
szélt idő) van jelentősége.
39
A mű szerkezete Erkölcsi példázat
Az elbeszélés két fő szerkezeti Az est közönsége, a manipulált
egységre tagolható. A terjedelmes tömeg – hipnotizáltak és puszta
bevezetés – a folytonos fullasztó, nézők – válaszreakciói magatar­
„iszonyú hőség” miliőjében – az tásminták a hatalomhoz való
atmoszférateremtést szolgálja, kés­ viszonyra. A történet ezért azt
leltetéssel és sejtelmes, baljós elő- is példázza: az emberen múlik,
reutalásokkal. hogy csupán közönyös szemlélő-
je, passzív ellenszegülője vagy ép-
1. Az első egység a bűvészest pen cselekvő fellépője bármiféle
előképeit és párhuzamait vonul- olyan jelenetnek, amely élőlényt
tatja fel. Így megismerjük Angio- aláz meg. A közömbösek felszínes
lieri asszonyt, akit a bűvész majd – és gyermeteg – módon ártatlan
úgy megigéz, hogy „akár a világ játéknak vélik több embertársuk
végére követte volna a mestert”; megalázásának különféle módo-
Fuggiero, a hisztérikus kiskamasz zatait, tortúráit.
ripacskodása, önsajnáltató erő- A passzív ellenállás több for-
szakossága előrevetíti a varázsló mában is megmutatkozik. Jelen-
magatartását. A Kolibri Színház előadásának plakátja tősége van például a közönség
tartózkodó viselkedésének a mű-
2. A második egységben az előadóest történéseit sor elején. A leglátványosabb a római úr próbálkozása,
követhetjük. A bonyodalom középpontjában Cipol- aki megtagadja, hogy a bűvész korbácsának hangjaira
la, a szemfényvesztő hipnotizőr áll. A nyaralóhelyen táncoljon, de végül enged a szuggesztív parancsnak:
előbb hirdetés formájában, plakáton bukkan fel, majd ő is eljárja a rákényszerített táncot. Bűnhődik tehát az
személyesen az előadáson. A több szinten is előforduló aktív cselekvés hiánya miatt. Az elméleti és csak pas�-
késleltetés olyan írói eszköz, amely a feszültség fokozá- szív állásfoglalás nem bizonyul elegendőnek. Kudarca
sát szolgálja. jelzi, hogy a passzív humanizmus hatástalan a hata-
A bűvészesten a mutatványsor és a varázsló maga- lom erőszakos bűvölete ellen: egyedül a nyílt erőszak
tartása egyre megalázóbb, a publikum egyre idege- vezethet eredményre. A verbális ellenállás ugyancsak
sebben viselkedik. Pattanásig feszíti a helyzetet Ma- hatástalan. A legény nyelvelése, csúfolódása súlytalan
rio megalázása: ez a jelenet az elbeszélés tetőpontja. a bűvésszel szemben. Cipolla riposztjában jelzi: „kissé
A megoldás a „varázsló” elpusztítása: Cipolla tettére, érzékeny” az afféle kioktatásra, amiben a csúfolódó ifjú
a zsigeri megszégyenítésre pisztolylövéssel válaszol az részesítette. A zárlat ösztönös és kétségbeesett tette,
ártatlan Mario. Mario lövése – parabolikusan – jelzi: semminemű ha-
talom nem mehet el az ember (a teremtett lény) mél-
A hatalom természetének példázata tóságának megsértéséig. A végkifejlet a mesei igazság-
Cipolla és Mario alakjában a könyörtelen uralom és szolgáltatásra utal: aki az emberi méltóságot semmibe
a méltóságához ragaszkodó ember feszül egymásnak. véve él vissza hatalmával, megbűnhődik. Aki értéket
A nagyjelenet – a hipnotizőr attrakciója – allegorikus pusztít (itt az ember fő értékét, a személyiségét tiporja
eseménysora a hatalom lélektanának drámai megjele- el), tragikus véget érhet. Az elbeszélés olvasható tehát
nítése. A „rivaldán álló” bűvész és a „lenti” közönség erkölcsi példázatként, amely a visszaéléssel szembeni
kettőse jelképes: az eleve egyirányú, fölényeskedésre bátor fellépésre ösztönöz.
alkalmat nyújtó kommunikációs szituáció olyan lélek- A megalázás konkrét és közvetlen jelenlétét Cipolla
tani állapot, mely táplálja az erőszak hatalomra jutását. lelövésével a pincér egyedi tette megszünteti, de a ha-
A „varázsló” ördögi tehetségével megbabonázza áldo- talommal való visszaélés fenyegető veszélye nem hárul
zatait, s ők nem képesek ellenállni hatalmának. Mind- el az emberiség feje fölül. A mű atmoszférája sejteti:
nyájukat megfosztja a döntés szabadságától, alárendeli a puszta önvédelem tette kevés ahhoz, hogy a huma-
akaratának, „szuggerálja: akarata csak neki lehet, nekik nitás eszméjét megvédje. A befejezés talányos: Cipol-
nem” (Poszler György), egyúttal megszabadítja őket a la, a tömegmanipulátor lelövése tömeghisztériát idéz
választás felelősségétől. elő: a nézők „csapatostul vetették magukat Marióra”.

40
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

Cipolla jelleme Zilahy Győző a gyapjúinges, Fülöp

Viktor Cipolla szerepében a Mario
A varázsló összetett jelleme és a varázsló című táncdrámában;
– kétes emberségű, ám két- a koreográfus Fülöp Viktor és
ségbevonhatatlan tudású mes- Kun Zsuzsa (1964)
ter – dokumentatív művész-
életrajzokban is visszaköszön. ra, aki magát öngúnnyal aposzt-
Cipolla is művész: egyfelől az rofálja: „Cipolla lovag”.
életet leigázó, bosszúálló, „hi- Cipolla ördögien összetett alak-
degen” alkotó művészszellem, ja rendre megihleti a társművésze-
mely Wagner művei révén vált teket is. Latinovits Zoltán varázs-
az író személyes élményévé, lófigurája – bonyolult, ellentmon-
illetve karikatúrája is az iga- dásos lényének zseniális alakítása
zán művészinek (Eberhard okán – a művész mintapéldájává
Hilscher). Másfelől felcsigáz- vált.
za, s mindvégig ébren tartja a
publikum érdeklődését. Még ha – részint – gúnnyal kí- Fogalmak
sért ellenállhatatlan erőszakkal éri is ezt el: székükhöz
elbeszélő idő („meseidő”): a történet elbeszéléséhez
„szegezi” a nézőket. Tonio távoli rokona is lehet: mű- (elmeséléséhez), illetve elolvasásához, meghallgatásához
vész, aki különbözőségében az íróhoz hasonlóan vágyik szükséges idő
a köznapi lét sikereire. Tehetetlenségében megvetően fél-
elbeszélt idő („a történet ideje”, regényidő, novellaidő):
tékeny a hölgyek körében sikeres urakra. A hódító ifjak az az időtartam, amely alatt az események lejátszódnak
helyzetét gúnyolódással igyekszik kompenzálni. Gro- (a két fogalom egymáshoz való viszonya az epikai időkezelés
teszk – félelmetes, torz, egyben mitikus-fenséges – figu- egyik eljárása)

Irány a könyvtár!
1. Jellemezd néhány szövegbeli jelzővel Cipollát! Hogyan határozza meg mesterségét az elbeszélő? Milyen üze-
neteket olvas ki Cipolla külső megjelenéséből, ruházatából?
2. Létezik-e szabad akarat a varázsló szerint? Hogyan befolyásolja a mutatvány végkimenetelét az akarat és az
ellenszegülés?
3. Hol jelenik meg az elbeszélésben Mario, és mikor bukkan fel ténylegesen a történetben? Mi a szerepe? Meg
tudja-e törni a varázsló erejét?
4. Keress olyan, látszólag jelentéktelen eseményeket az elbeszélésben, amelyek idegengyűlöletre, képmutatás-
ra és szolgalelkűségre utalnak!

4
Vitassuk meg!
szerint:
Zalán Tibor Mario és a varázsló-adaptációjának Cipolla-monológja
önökne k
„a művész is áldozat. Áldozat a művészet oltárán. Ezt azonban felesleges
művé-
tudniuk. A művész szenvedése nem tartozik a nézőre. A nézőre a művész
művész et szenved ésből
szete tartozik. De minden művészet szenvedés. Minden
jön létre. A művész szenvedéséből.”
▶ Mennyiben rokon a novella és a dráma Cipolla-képe?

Latinovits Zoltán Cipolla szerepében

41
 Bertolt Brecht: Koldusopera
„Anyám fia, kérdezni mért muszáj?” (Bertolt Brecht: Koldusopera
A modern dráma Ibsen és Csehov nyomdokain haladt tovább. Idézd fel, hogyan újítot-
ták meg e szerzők a műnem hagyományait! Hogyan viszonyult az újítás az arisztotelé-
szi Poétika műnemi meghatározásához? Mit nevezünk polgári, analitikus, középfajú és
szimbolista drámának?
Pályakép
Bertolt Brecht (1898–1956)
Augsburgban, gazdag polgá-
ri családban született német
költő, drámaíró, rendező és
színikritikus. Érettségi vizsgá-
it követően orvostanhallgató
volt, de tanulmányait katonai
behívója után felfüggesztet-
te, majd végleg félbehagyta.
A színház világa felé fordulva
előbb dramaturgként, majd
1924-ben a Deutsches Thea-
ternél rendezőként kezdett el
dolgozni. Ismeretséget kötött
Erwin Piscatorral, aki a ’20-as
évek német avantgárd szín-
házának jeles figurája volt.
1930-ban Mahagonny városá­
nak tündöklése és bukása című
művéhez csatolva jelentette
meg drámaelméleti munkáját,
amelyben az epikus színházat
a klasszikus drámával állítot-
ta szembe. Drámaírói mun-
kássága az expresszionizmus
jegyében indult. 1933-ban,
Hitler hatalomra jutásának
évében a fasizmus elől Dániá-
ba menekült. Marxistaként
később járt Finnországban,
a Szovjetunióban, majd 1941-
től 1947-ig az Amerikai Egye-
sült Államokban élt. 1948-ban
tért vissza Kelet-Berlinbe. Itt
alapította meg a Berliner En-
semble nevű színházat, ahol
saját darabjainak színre vitelé-
vel világhírre tett szert. 1956-
ban halt meg.
42
Koldusopera))
FONTOSABB MŰVEI
Koldusopera (1928)
Galilei élete (1938)
Kurázsi mama és gyermekei (1939)
Švejk a második világháborúban (1941)
Állítsátok meg Arturo Uit! (1941)
A szecsuáni jólélek (1942)
A kaukázusi krétakör (1945)
Tízmárkás német ezüstérme
Brecht arcképével (1973)
Brecht epikus színháza
Bertolt Brecht munkásságára a termé-
szettudományos megalapozottság és a
pedagógiai célzatosság jellemző. Darab-
jainak tanító jellegét legfontosabb újítá-
sa, az epikus színház szolgálta, mely-
ben az író saját színházi világát az
arisztotelészi dráma szabályaival állítot-
ta szembe. Arisztotelész meggyőződése
szerint a színház legfőbb feladata, hogy a
néző a színpadon látott eseményekbe
magát beleélve, a szereplői sorsoktól ér-
zelmileg megérintve katarzist éljen át, és
ettől lelkiekben és szellemiekben többé,
jobbá váljon.
Brecht színházi gyakorlatában ezzel
szemben az elidegenítő effektusok
módszere által a nézőt minduntalan,
a darab folyamán többször is kizökkenti
a látottakból és az átélt élményből. Az el-
járással az volt a célja, hogy a befogadó
mindvégig tudatában legyen saját szere-
pének, valamint annak, hogy amit lát, az
nem valóság, csupán színház. Így nem
érzelmileg azonosult a befogadott él-
ménnyel, hanem továbbgondolta és ér-
telmezte azt.
Epikus jelenetek laza láncolata
A brechti színház a darabokat epikus je-
lenetek laza láncolatából alkotja meg, így
a drámában a cselekmény elbeszélésére a
megszokottnál nagyobb hangsúly esik.
Ennek az eljárásnak a megvalósulását
egy prózában vagy énekesként megszó-
laló narrátor szerepeltetése teszi lehetővé
a darabban.
Elidegenítő effektusok
Az író az elidegenítő effektusok révén el is távolodik
a közvetlenül átélhető drámai színház hagyományától.
A történetmondást „songok”, korálok, prológus és a
közönséghez intézett monológok tagolják. Ezenkívül
feliratok, táblák, fényeffektusok és képek „zavarják
meg”, amelyek megakadályozzák a néző érzelmi bevo-
nódását. Brecht célja ugyanis, hogy a nézőt az objek-
tív valósággal szembesítse, és állásfoglalásra késztesse.
Ezzel a törekvéssel állnak összhangban a brechti epi-
kus drámák alcímeiben olvasható műfajmegjelölések:
színmű (Galilei élete, 1938), példázat (A szecsuáni jó­
lélek, 1942) és krónika (Kurázsi mama és gyermekei,
1939). Brecht művészete a vásári komédiák, a tanme-
sék és a távol-keleti színház elemei­ből is merít.
Koldusopera
Brecht Koldusopera (más fordításban: Háromgarasos
opera) című expresszionista tandrámája 1928-ban,
pályája első csúcspontján keletkezett. Elsődleges min-
tájául az angol John Gay vásári operája (1728) szolgált,
de az író Villon néhány versét, továbbá a népi vásári
színjátszás hagyományait is felhasználja darabjában.
Ahogy a 18. századi dráma a nemesség, úgy Brecht
drámája a kapitalizmus kritikája.
A dráma szerkezete
A dráma három felvonásból áll, minden felvonás há-
rom jelenetre tagolódik. A mű az epikus színház gya-
korlatával él:
▪n  em követi sem a hármas egység szabályát, sem a
klasszikus görög drámák szerkezeti felépítését;
▪ a lapvetően párbeszédekre épülő cselekményszerve-
zését elidegenítő effektusok: táblák, feliratok és son-
gok törik meg;
▪ a darab hangneme kevert: egyszer-
re ironikus, groteszk és szatirikus-­
humoros jellegű;
▪ szereplői az ábrázolt kor tipikus
figurái: részben a társadalom leg-
alján élő bűnözők, részben pedig
korabeli polgárok, akiknek az ér-
tékrendjét és életvezetési gyakor-
latát a tolvajokéval és az utcanőké-
vel veti össze a darabot befogadó
néző;
▪ a szereplők lélekrajza nem árnyalt,
nem részletező, történetükben tö-
megek sorsa köszön vissza;
▪ Brecht darabja a politikus színház jegyeit magán
hordozva direkt állásfoglalásra készteti befoga-
dóját.
Szereplők és értékrendek
A Koldusopera Londonban, részben a Sohóban játszó-
dik. Történetének középpontjában Macheath (Penge
Mackie – más fordításban Bicska Maxi), a tolvajvezér,
és Polly Peachum, a kolduskirály lánya közötti titkos
házasságkötés áll. E frigy központi cselekményszál-
ként óhatatlanul bemutatja és állítja szembe egymás-
sal a házasfelek környezetének nagyon különböző
világát, értékrendjét és életstílusát. Ez az írói eljárás
a késő modern irodalom mindhárom műnemére jel-
lemző módon az általános világtapasztalat relatív ér-
tékrendjét jelzi a darabban.
Jonathan Jeremiah Peachum
A dráma egyik pólusát Jonathan Jeremiah Peachum,
a koldusmaffia feje képviseli, aki busásan megél az em-
beri nyomorúságból. London általa felügyelt területeit
ugyanis felosztja a hozzá jelentkező koldusjelöltek kö-
zött, hogy tőlük a koldushelyek és az általa kölcsönzött
„felszerelés” fejében komoly jutalékra tehessen szert.
A dörzsölt és gátlástalanul anyagias, erkölcseiben fes-
lett, ámde polgári közegben élő karaktert leginkább az
általa énekelt, tézisszerű életelv jellemzi:
„Előbb a has jön, aztán a morál.”
Ez az életfilozófiává lett gyakorlat Peachum figurá-
ján túl a kapitalizmus könyörtelenségét is bizonyítja,
melyben minden, még az emberi nyomor is áruba
bocsáttatik. A nyereségalapú üzleti szemlélet hasznot
remél az elesettségen túl a női tisztaságból is, ahogyan
azt a darabban az utcanők helyzete is mutatja – ki-
váltképp úgy, hogy a kor Angliá-
jában engedélyezett volt a pros-
titúció. A fari­zeus polgári világ a
valódi értékek kiárusítása révén
el akarja venni a benne élő em-
bertől a szabad párválasztás jogát,
ezért is tiltja Peachum saját lányát,
Pollyt a tolvaj Mackie-vel kötött
házasságtól.
 ertolt Brecht – Kurt Weill
B
Koldusopera című színművének
plakátja. A plakátot Alexovics László
készítette a győri Kisfaludy Színház
1963. május 17-iki bemutatójához.
Az előadás rendezője: Angyal Mária
43
Penge Mackie
A dráma másik pólusát Penge Mackie és környezete
képviseli. A jelképesen fehér kesztyűt viselő rabló-
vezér kisstílű bűnözőkkel veszi körül magát, hogy a
polgároktól eltulajdonított javakból tengethesse nap-
jait. Esküvőjét is lopott holmik között tartja meg. Nő-
csábászként kihasználja Polly és Lucy ragaszkodását,
miközben más nőkkel, többek között az őt végül fel-
adó Kocsma Jennyvel is kapcsolatot tart. Filozófiáját,
mely a dráma egyik meghatározó megállapításává
válik, a darab végén így foglalja össze:
„Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben?
Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szem­
ben? Mit jelent egy ember meggyilkolása, szemben egy
ember alkalmaztatásával?”
E két ellentétes pólus egymásnak való megfeleltetése
révén a befogadóban lelepleződik a polgári világ hamis-
sága és elvtelensége, a hazug polgári morál, míg a bűnö-
zésből élőket (tolvajokat és utcanőket) ugyanez a befoga-
dó – áldozati szerepüket szemlélve – bizonyos mértékig
felmenti bűneik súlya alól. A színmű szereplőinek nyelv-
használata az írói jellemzés eszköze a darabban.
Emberi dilemmák – befogadói értékítéletek
Brecht Koldusoperája a társadalmi helyzet és a bűn
összefüggéseinek feltárásán, valamint a polgári világ
fonákjának bemutatásán túl egyéb emberi dilemmák,
valóságos döntési helyzetek ábrázolására is vállal­kozik.
▪ Ilyen pozícióban látjuk a darabban Pollyt, aki a
polgári világban megszokott párválasztási sza-
bályok felrúgásával immár maga alakítja életét.
Döntése révén összeütközésbe kerül szüleivel,
később Lucyvel, aki bigámista férje másik felesé-
ge. Ugyanő látható az empatikus, Kocsma Jenny
sorsát megrendülve hallgató, fiatal nőként is, majd
kicsivel később mindenre elszánt, férjét is megszé-
gyenítően dörzsölt bandavezérként.
▪ Komoly döntés meghozatalának pillanataiban mu-
tatkozik meg Kocsma Jenny, akit Peachumné fizet
meg azért, hogy Penge Mackie-t feladja a hatósá-
goknak. Az ő sorsában és döntésében a befogadó
a korábbi szerető pénzért való elárulásának, a baj-
társiasság feladásának súlyát, de a nyomorból,
a kurtizánéletből való esetleges kitörés lehetőségét
is mérlegeli.
▪ Erkölcsileg megítélhető helyzetben látjuk Pea­ -
­­c­humnét, aki saját lánya, Polly boldogságának út-
jába áll, amikor annak titokban kötött házasságát
bírálja. Tettében a szülői hatalom és tekintély gya-
44
korlásán, valamint az anyagi megfontolásokon túl
lánya jövőjének biztosítása is szerepet játszhat.
▪ A családi és nemzedéki viszonyból fakadó kon­f­
liktus figyelhető meg Peachum és Polly között is:
előbbi a polgári tisztesség tudatában tesz lánya és
az általa megvetett Penge Mackie házassága ellen,
utóbbi pedig apját kijátszva eltitkolja a frigyet.
▪ Erkölcsi kérdéseket vet fel Mackie és Tigris Brown
londoni rendőrfőkapitány kapcsolata is, ami a tör-
vénytelenség és a bűnüldözés összefonódásán túl
a barátság megítélését is bonyolulttá teszi.
▪ A darabbeli szerelmi sokszögben a nőcsábász
Mackie Pollyval, valamint Lucyval és Jennyvel
folytat sajátos, hűséget és emberi tisztességet nél-
külöző viszonyt.
Zárlat
A Koldusopera zárlatában Penge Mackie-t elfogják, és
halálra ítélik, majd csodálatos módon, meglepő, nem
várt fordulatként végül királyi kegyelemben részesítik.
A színmű befejezése azonban mégsem eredményez
megoldást; a főszereplő valószerűtlen megmenekülé-
se nem nyugtatja meg a nézőt – sokkal inkább elgon-
dolkodtatja, és a való élet realitásával szembesíti őt.
Itt hangzik el Mackie híres, fentebb már idézett tézi-
se, melyben végül megfogalmazza a tandráma egyik
végkövetkeztetését. Ennek lényege, hogy a társadalom
kisemmizettjei tulajdonképpen semmivel sem bű-
nösebbek, mint a magukat polgárinak és szabály-
követőnek tartó tehetősek, akik ugyanúgy a másét
veszik el, mint bűnöző embertársaik. Csak módszere-
ikben és tetteik nagyságrendjében van különbség kö-
zöttük.
A háromfelvonásos színmű ugyan „happy enddel”
zárul, ám Brecht kezében a boldog befejezés is társa-
dalomkritikává válik.
 útvölgyi Erzsébet, Kern András és Börcsök Enikő
K
a Koldusopera című színmű próbáján. Rendező:
Gothár Péter, Vígszínház (1990)
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL

Dalbetétek, songok Utalás a szerzőre

A Koldusoperában nagyon fontos és kitüntetett sze-
repet játszanak a songok. Ezek a dalbetétek, melye-
ket Kurt Weill zenésített meg, a táblák és feliratok
mellett a darab elidegenítő effektusai közé tartoznak.
Szerepük nem csupán a néző kizökkentése, hanem
az is, hogy a dráma eseményeit továbblendítsék és té-
ziseit megfogalmazzák, illetve értékeljék. Egymással
is párbeszédet folytatva sajátos értelmezési keretbe
helyezik egymást.
A Salamon­dal érdekessége, hogy benne az énekes-el-
beszélő felfedi az író Brechtet:
„És ott volt a kíváncsi Brecht.”
De ebben a funkcióban csendül fel a Villonról meg a
vastag Margot-ról szóló ballada átirata, Az akasztottak
balladájának parafrázisa, csakúgy, mint A felakasztá­
sát váró Villon négy sorának, valamint sírfeliratának
szövegváltozata is.

Irány a könyvtár!
1. Állapítsd meg, milyen jelentősége lehet annak, hogy Brecht Koldusopera című darabja a londoni Sohóban,
egy vásárban kezdődik! Mi a vásár mint kultikus helyszín mögöttes jelentése?
2. Gyűjtsd össze a darabban szereplő Villon-verseket! Hogyan rakódik egymásra a szövegek eredeti és a Brecht-
drámában hordozott jelentése?
3. Adjátok elő az első felvonásból Filch és Peachum jelenetét (első felvonás, első jelenet)! Hogyan lepleződik le
benne a kolduskirály könyörtelen haszonéhsége? Készítsétek el a jelenethez szükséges kellékeket is!
4. Készítsétek el kis csoportokban Polly Peachum jellemtérképét! Az egyes jellemvonásokat konkrét jelenetek-
kel támasszátok alá!
5. Jellemezd Polly és Mackie házasságát! Mindkettejük nézőpontját vedd figyelembe!

6. Állítsd párhuzamba Mackie és Peachum életvitelét! Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket találtál
a két életmód között?
7. Mi a szerepe a váratlan fordulatot hozó zárlatnak a darabban?

8. Hallgassátok meg a Koldusopera Kurt Weill által megzenésített songjait!

9. Igazold, hogy a darab kevert hangnemű! Érvelj a szövegből vett részletek segítségével!

4 epikus színház: Bertolt Brecht által kialakított
Vitassuk meg!
„…énekeljétek el a szegények szegényeinek korálját, hi-
szen az ő nehéz életüket játszottátok ma el, mert a való-
ságban éppen ők élik meg a legrosszabb véget. A király
lovasfutárjai nagyon ritkán jönnek meg olyankor, amikor
a megrugdosottak rúgják fel a törvényt. Ezért nem is sza-
badna a vétket túlságosan üldözni.”
Bertolt Brecht: Koldusopera
▶ Vajon létezik olyan élethelyzet, melyben társadalmilag
igazolható vagy legitimizálható a köztörvényes bűn?
A mások vétke vajon viszonylagossá teheti az egyes
ember vétkét?
Fogalmak
drámaírói és színjátszási módszer, melynek célja,
hogy az elbeszélés szerepének beiktatásával
és elidegenítő effektusok alkalmazásával
a befogadót értékelő-elemző szemlélővé avassa
elidegenítő effektus: a brechti színház színpadi
illúziót megtörő technikái; ilyenek például:
a szereplők a nézőkhöz fordulnak, korábbi
cselekménymozzanatokat játszanak el,
dalbetéteket (songokat) énekelnek, a színpadon
a látottakat minősítő feliratok, képek jelennek meg,
nem rejtik el a színpad mögötti részeket

45
 Bertolt Brecht:
Kurázsi mama és gyermekei
„Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja,
úgy látszik, hogy ők csak istenfélelemből ve-
zetik a háborút, s mindenért, ami szép, ami jó.
De ha az ember jobban odakukucskál, kiderül,
hogy nem olyan tökfilkók – a háborút a haszo-
nért vezetik.” (Bertolt Brecht: Kurázsi mama és
gyermekei))
gyermekei
 háború a szépirodalmi alko-
A
tások gyakori témája, illetve
háttere. Idézd fel az általad ta-
nult, hozzá kapcsolódó, kultikus
irodalmi alkotásokat! Milyen
jelen­ségként tűnik fel bennük a
háború? Hogyan vélekedtek a ta-
nulmányaitok során megismert
magyar költők a háborúról?
Kurázsi mama és gyermekei
Brecht epikus színházi darabja 1938–1939-ben, az író
skandináviai tartózkodása idején keletkezett. (A késő
modern dráma és a brechti epikus színház sajátossá-
gairól az előző leckében olvashatsz.)
Brecht egy pusztító háború kitörését látta maga előtt,
a mű megírásának hátteréhez tehát saját korának tragi-
kus tapasztalatai is hozzájárultak. A dráma cselekmé-
nye a harmincéves háború idején játszódik, annak egy
időszakát: 12 évét (1624–1636) öleli fel. Közvetlen iro-
dalmi előzménye Grimmelshausen A kalandos Simp­
licissimus (1669) című tízrészes regénye, melynek har-
madik része egy Kurázsi nevű csavargó élettörténetét
beszéli el. A szatirikus hangú, barokk írásmű egy köz-
katona szemszögéből mutatja be a harmincéves hábo-
rú történetét. Brecht ezt a nézőpontot veszi át Grim-
melshausentől: az ő főhőse, Kurázsi mama ugyanezt a
háborút éli át. Az író ennek a történelmi eseménynek
az emberi tapasztalatairól számol be művében – szin-
tén közvetlenül, főszereplője belső látószögén keresztül.
Szándéka szerint azonban áthallásos színművet alkot,
hiszen a harmincéves háború saját korának, a második
világháború kitörése előtti, a fasizmus gyakorlatától ter-
hes viszonyainak a párhuzamává válik a műben.
46
 sota Irén színművész a címszerepben Bertolt Brecht
P
Kurázsi mama és gyermekei című drámájának főpróbáján.
A színművet 1973-ban mutatta be a Madách Színház
Vámos László rendezésében
Tézisdráma
A Kurázsi mama és gyermekei című színmű tézis-
dráma. A műfaj sajátossága, hogy központi eleme
egy többnyire társadalmi vonatkozású tétel, amely-
nek bizonyítása az alkotás elsődleges célja, valamint
hogy a mindenkori befogadót a tétel igazságtartal-
máról meggyőzze. Brecht drámájának tézise a hábo-
rúhoz köthető általános értékvesztést mondja ki. Azt
állítja, hogy a hadviselésben minden emberi érték
menthetetlenül és végérvényesen elpusztul. Ennek
alátámasztására szolgál a darab nézőponttechnikája,
aminek révén a néző a markotányosnő élethelyzetéből
és döntési helyzeteiből kiindulva, azzal szembesülve a
lehető legközvetlenebb módon találkozhat a tézisben
megfogalmazott állítással.
Az epikus színdarab szerkezete
Brecht darabja 12 jelenetből álló, a hármas egység sza-
bályát nem követő, modern, epikus színházi alkotás.
A felvonásokra nem tagolódó dráma 12 egysége jelene-
tek laza láncolatából áll, melyekben a dráma műnem-
ében megszokott, éles, a konfliktushoz vezető tettvál-
tások nem jelentkeznek. Helyettük egyetlen centrális
nézőpont érvényesül: Kurázsi mamáé, akinek a hábo-
rúhoz, illetve annak fordulataihoz való viszonyulása
mozaikszerűen adja ki a drámai történet eseményeit.
Ebben a szerkezetben mind a 12 jelenet egy-egy vizsgá-
lati metszetet jelent, melyekben a főhőst meghatározó
alaptézis – „A háborút megfeji / Hát adózzék is neki” –
mérlegre kerül.
A dráma szerkezete azonban mégis mutat kötött
struktúrákat: a 3., 8. és 11. jelenetben Kurázsi mama
gyermekei elvesztésével szembesülhet a befogadó. Ezek
a tragikus események adják a darab 3 fő csomópontját.
Ezzel a tagolással párhuzamosan a mű szerkesztése el-
lenpontokból építkezik:
▪ Kurázsi mama háborúhoz való viszonya: átkozza,
de élteti is azt,
▪ Kattrin élettörténete: áldozata, majd később hőse
lesz a hadviselésnek,
▪ Eilif két kiemelten fontos hadi cselekedete vagy
éppen a fellázadt parasztok viselkedése.
A darab epikus színházi jellege a tettváltások hiá-
nyán és a centrális szövegszervezés gyakorlatán túl
az elidegenítő effektusoknak is köszönhető:
▪ A táblák és feliratok, melyek a befogadót rendre
kizökkentik a látottakból, kötött szerepűek: a hely-
színváltozásokat és az idő múlását is a segítségükkel
érzékeli a néző.
▪ A songok részben magyarázzák, részben pedig to-
vábblendítik a dráma eseménysorát: közülük kiemel-
kedik Kurázsi mama darabot keretező két éneke.
Ezek szövegének közös eleme a „De aki még nincs
föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll” gondolata.
Tér és idő
A dráma helyszínei a harmincéves háború által érin-
tett országokba kalauzolják a néző-befogadót, aki
ilyen módon, Kurázsi mama történetét követve, szá-
mos európai országot bejár a darabban.
A cselekmény tizenkét éve alatt különböző hang-
súllyal kezelt időszakokat találunk a fentebb említett
terekkel együtt; ez a technika mozaikszerűvé teszi
a drámai művet. A tér- és időkezelési eljárás arra te-
remt lehetőséget, hogy a darabban megfogalmazott,
középpontban álló tézist a tér és az idő külön pontja-
in számos alkalommal mérlegre tehesse a befogadó.
A befogadási folyamat végeredménye az alaptétel be-
igazolódását eredményezi. Ezt a felismerést támogatja
az ekhós szekeret húzó asszony és az országút topo-
sza, vagyis a mindenkori vándor archetipikus képe,
akinek darabbeli alakjában most az életösztön által
megmutatkozó emberi lét és annak minden kényszere
köszön vissza.
A KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI CÍMŰ
EPIKUS DRÁMA SZEREPLŐI
KURÁZSI A címszereplő, Kurázsi mama (igazi nevén Anna
MAMA Fierling) Grim­melshausen eredeti regényfigu-
rájának Brecht által átlényegített alakja. Három
gyermek édesanyjaként sújtja a háború, ahol
a mar­kotányosnő szerepében tűnik fel. Ekhós
szekerével járja az országutakat, hogy kereske-
dőként saját és gyermekei létfenntartását garan-
tálhassa.
EILIF Kurázsi mama legidősebb fia. Megfontolás nél-
kül, gátlástalanul viselkedő lovas katona, aki
békeidőben is erőszakoskodik a civil lakosság-
gal, ezért kivégzik. Vesztét az okozza, hogy nem
érti meg, a háborúban még kitüntetést érdemlő
haditette a harcok felfüggesztésekor miért válik
büntetendő cselekedetté.
STÜSSZI Kurázsi mama fiatalabb fia. Jólelkű, jámbor férfi,
aki saját elvei szerint, becsületesen cselekszik.
Tragédiája abban áll, hogy nem ismeri fel a hábo-
rú és a becsület ellentmondásos viszonyát.
KATTRIN Kurázsi mama lánya. Némasága miatt eleve ál-
dozat, anyja jellemét ellenpontozza a darabban.
Kurázsi mamával szemben ő tisztességes, békés
családi életre vágyik. Beszédképtelensége azt a
brechti felismerést jelképezi, hogy a háború el-
nyomja a humánum, a normalitás és az általános
emberi értékek hangját, megnyilatkozási lehe-
tőségeit. Halála önfeláldozás, olyan mártírsors,
melyben saját élete árán az ártatlan városlakók
– közöttük kitüntetetten a gyermekek – életét
menti meg.
YVETTE A darab egyetlen olyan szereplője, aki hasznot
POTTIER húz a háborúból. A háború által tönkretett nő
prostituálttá válik. Hozzámegy egy óbesterhez,
akinek megörökli a birtokát.
PETER LAMB, Yvette korábbi szeretője. A háború alatt szakács,
A SZAKÁCS illetve Kurázsi mama kísérője, barátja, a tábori
pap vetélytársa.
A TÁBORI Protestáns lelkész, akinek csavargó élete lehetet-
PAP lenné teszi, hogy visszatérjen a felekezetbe. Ku-
rázsi mamához szegődik, megélhetése függ tőle.
Kurázsi mama
A címszereplő, Kurázsi mama egyfelől a harcok ha-
szonélvezője, aki éles eszével és vakmerőségével (neve
is utóbbi tulajdonságára utal) kihasználja a háborús ín-
séget, és anyagi hasznot kovácsol belőle. Létformája a
tartósan élhetetlen állapotokhoz való alkal­mazkodás,
melyben az elveket háttérbe szorítja a szükség és az
érdek. Alakjában közben a családanya is megmutat-
kozik, aki gyermekeit szeretve a megél­hetést jelen-
tő szekér mellett az ő túlélésüket is szol­gálni akarja.
E sors tragikuma, hogy benne két énjének, az üzlet-
47
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL KÖNYVTÁR

asszonynak és az anyának az érdekei feszülnek egy- Dialektikus színházi alkotás

másnak feloldhatatlanul. Önellentmondásos életét,
elveinek és életgyakorlatának széttartását gyermekei
elvesztésének körülményei igazolják: fiait és lányát is
éppen aktuális üzletkötései miatt veszíti el.
A néző-befogadónak három alkalma is nyílik arra,
hogy Kurázsi mama viselkedését kitüntetett döntési
helyzetekben megfigyelje és megítélje. Azzal szembe-
sül, hogy a főhősnő jelleme nem fejlődik. Üzlete és
családja érdekeinek állandó ütközésében mindig a
rosszabbik lehetőséget választja, holott ösztöneivel és
anyai gondoskodásának szándékával gyermekei felé
fordul. Tettei azt bizonyítják, hogy a háború termé-
szetéről nem alkot mélyreható és átfogó képet, ahhoz
ellentmondásosan viszonyul. Tragikus története során
nincs tudatában annak, hogy markotányosnőként cse-
lekedeteivel maga is hozzájárul ahhoz a hadviseléshez,
amely végül minden valódi értékétől megfosztja.
A darab zárlatában mutatkozó, szekerét húzó nő
alakja szinte jelképezi, a nyitánnyal együtt keretbe
foglalja, és időben végteleníti értékvesztett életét. Ezt a
befogadói tapasztalatot erősíti a tény, hogy míg a drá-
ma ezen a ponton véget ér, a háborúnak még messze
nincsen vége.
Brecht Kurázsi mama és gyermekei az epikus színház
eszközeit is használva dialektikus színházi alko-
tás. A szerzőtől származó műfajmegjelölés lényege a
hegeli dialektikán alapuló ellenpontozás, az ellenté-
tekre épülő drámai szerkezet, amelynek erős kont-
rasztjai a központi tézis domináns szerepéért felelnek.
Így válik a dialektikus színház nyíltan tanító célzatú,
sokszor példázatos alkotássá. Az e csoportba tartozó
Brecht-művek a néző elidegenítésén túl az elgondol-
kodtatásra, a mérlegelő ítéletalkotásra késztetnek.
A humánum elvesztése
Kurázsi mama és családjának története a háborút vég-
zetszerű eseményként láttatja, amelyben az ember,
mint minden válsághelyzetben, a maga kendőzetlen
valóságában mutatkozik meg. Ehhez kapcsolódóan
azt a végkövetkeztetést is sugallja, hogy a hadviselés
idején a humánum elvesztése a túlélést kikényszerítő
ösztönvilág szintjére alacsonyítja le a neki kitett em-
bert. A dráma szereplői a harcok kárvallottjaivá vál-
nak: ki gyermekeit, ki hivatását, ki személyes boldog-
ságát, ki becsületét, ki pedig életét veszíti el az ember
fölé növő, sorsszerű kataklizmában.

Irány a könyvtár!
1. Gyűjtsd ki a darabból a jelenetek helyszíneit! Kövesd nyomon a térképen Kurázsi mama darabbeli vándor-
lását!
2. Nézz utána, hogyan nézett ki az ekhós szekér, és honnan ered a neve!

3. Állapítsd meg, mely szereplőnél/szereplőknél figyelhető meg jellemfejlődés a drámában! Állításodat a

szövegből vett példákkal indokold!
4. Hasonlítsd össze Kurázsi mama és Kattrin jellemét és sorsát! Keress bennük párhuzamokat és különbsé-
geket!

4 Fogalmak
dialektikus színház: a hegeli
Vitassuk meg! dialektika ellenpontjait
és
„Új fű borul a holtra már, / De aki még nincs a föld alatt, / Kapcát cserél elsősorban szerkezetében
talpra áll.” követő, tanító célzatú, epikus
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei jellegű, gyakran példázatos
mik drámai művek színpadi
▶ Vajon a háborúban van nagyobb érték az emberéletnél? Ha igen, akkor megjelenítése
ezek az értékek?
▶ Miért vállaltak emberek mártírhalált háborúk, forradalmak idején?

48
 KÖNYVTÁR

Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus

„A négyszázhetvenhatodik esztendőt írjuk; egy márciusi nap kora reggelén” (Friedrich Dürrenmatt:
A nagy Romulus)
Romulus)

Miért fontos történelmi évszám a Kr. u. 476. év? Milyen esemény kapcsolódik Európa
történelmében ehhez az időponthoz? Milyen lehetőségek rejlenek abban, ha a dráma-
író valamilyen történelmi eseményt, személyt használ fel műve megírásához?

Pályakép A nagy Romulus

Friedrich Dürrenmatt (1921–
1990) svájci drámaíró, szépíró és
esszéista, a paradox színház ab-
szurd vígjátékainak megalkotója.
Protestáns családból származott,
német nyelven írt; a második
világháború utáni időszak legje-
lentősebb svájci íróját tisztelhet-
jük benne.
Dürrenmatt pályája prózaíró-
ként indult, első alkotásai novel-
lák voltak. E kisepikai műveket
követően irodalmi érdeklődése
a drámák világa felé fordult: első
jelentősebb drámai műve A nagy
Romulus (1949). Az 1956-ban ke-
letkezett Az öreg hölgy látogatása
című drámája hozta meg számá-
ra a világsikert, amit A fizikusok
(1962), valamint a Pillanatkép
egy bolygóról (1970) című alkotá-
sok követtek.
Pályája során rövidebb bűn-
ügyi történeteket, valamint regé-
nyeket is írt. Legjelentősebb alkotásaiban az ember
és a társadalom viszonyát, valamint az egyetemes
emberi erkölcs kérdéseit vetette fel. Műveiben több
alkotó mellett leginkább Bertolt
Brecht hatása mutatható ki, pél-
dázatos paraboladrámáinak
azonban nincsen közvetlen ideo-
logikus, tanító jellegük, sokkal in-
kább erkölcsi paradoxonokat tár-
nak a befogadó elé. Ezeknek az
ellentmondásoknak a megítélése,
valamint a segítségükkel meg-
fogalmazható végkövetkezteté-
sek kimondása a néző, az olvasó
feladata.
FONTOSABB MŰVEI
A vak (1947)
A nagy Romulus (1949)
Angyal szállt le Babilonba (1953)
Az öreg hölgy látogatása (1956)
Ötödik Frank (1959)
A fizikusok (1962)
Friedrich Dürrenmatt A nagy Romulus című
darabját 1949-ben, 29 éves korában írta, ez az
első igazán jelentős műve.
A Történelmietlen történelmi komédia
négy felvonásban alcímet viselő alkotás kö-
veti a hármas egység szabályát: cselekménye
egyetlen helyszínen, egy nap alatt, egy cselek-
ményszálra fűzve bontakozik ki. Írója a Nyu-
gatrómai Birodalom végóráiba kalauzolja a
befogadót. Dürrenmatt darabjában a törté-
nelmi valóságot szabadon kezelte; ezt az írói
eljárást igazolja a mű alcíme is.
Erkölcsi kérdések
Dürrenmatt drámaírói tevékenységét saját
korának erkölcsi kérdései hatották át. A nagy
Romulus című szatirikus tragikomédia is arra
keresi a választ, hogy van-e létjogosultsága
egy olyan világbirodalom fennmaradásának,
amelynek hatalomgyakorlása erőszakkal, er-
kölcsi hanyatlással, önérdek-érvényesítéssel és
áldozatok sokaságával jár. A dráma az uralko-
dói felelősség, a hazaszeret kérdésével is foglal-
kozik.
Dürrenmatt Romulusa
Dürrenmatt az utolsó nyugatrómai császárt,
Romulus Augustulust már felnőtt, családos,
húsz éve uralkodó birodalmi vezetőként áb-
rázolta, holott az egykor gyermekként trónra
kerülő császár kevesebb mint egy évig gya-
korolta névleges hatalmát. Császári rangjá-
ról a germán Odoaker miatt kellett lemon-
Romulus Augustulus

49
dania, aki Ravenna bevétele
után, Itália új vezetőjeként el-
fogatta őt; bukott uralkodó-
ként így hátralevő életét egy
kolostorba száműzve töltötte.
A dráma germán Odoakere
azonban nem győzi le látvá-
nyosan Romulust: fejet hajt
előtte, életjáradékot biztosít
részére, és engedi békésen
nyugdíjba vonulni.
A négyfelvonásos dráma
első fele a császári udvartar-
tás ábrázolásával lénye­ gében
a Nyugatrómai Birodalom
erkölcsi és közállapotait festi
le. Cselekményének kezde-
tén, Kr. u. 476. március idu-
sán Spurius Titus Mamma
lovassági prefektus érkezik
a birodalom bukását jelentő hírrel: a ger­mánok ha-
marosan leigázzák Rómát. Campaniában, a császár
nyári rezidenciáján az uralkodó azonban nem fogadja
sem a rossz hírt, sem pedig annak hozóját. Birodal-
mát nem kormányozza, leveleket nem olvas, állama
csődbe ment, a kassza kiürült, a birodalom egyes ré-
szeit a germánok gyakorlatilag elfoglalták. Romulus
mindennapjait a tyúktenyésztés tölti ki; a baromfia-
kat híres császári elődeiről nevezi el. Rómába nem jár,
a birodalmat nem ismeri, nyári rezidenciája tyúkólhoz
hasonlít, a római kultúra és történelem kiemelkedő
alakjainak mellszobrait régiségkereskedőnek adogatja
el, és uralkodásának jelképét, az arany császári babér-
koszorút levelenként osztogatja szét embereinek fizet-
ség gyanánt. A háborút bűnnek tartja. Általában véve
különcnek, szinte bolondnak tetteti magát. Döntéseit
a felvonás végén Spurius Titus Mamma prefektusnak
a következőképpen magyarázza: „Róma rég meghalt.
Egy halottért áldozod fel magadat, egy árnyért har­
colsz, egy besüppedt sírhantért élsz.”
Erkölcsi bukás és komikum
A dráma első két felvonása a Nyugatrómai Birodalom
felbomlásának körülményeivel a mindenkori nagyha-
talmak társadalmi-erkölcsi és politikai megsemmisü-
lésére hívja fel a figyelmet. Ennek eszközéül a komi-
kumot és a groteszket hívja segítségül. A befogadó a
haldokló birodalom császári kormányzásának vígjáté-
ki ábrázolásában itt még Romulust teszi leginkább fele-
lőssé a teljes összeomlásért. Az áthallásos, Dürrenmatt
50

Ilosvay Katalin és Pécsi
Sándor jelenete Friedrich
Dürrenmatt A nagy
Romulus című színművének
főpróbáján a Madách
Színházban, rendező Ádám
Ottó (1967)
saját korával párhuzamba
állítható történelmi helyzet
tanulmányozása azonban
nem nyit teret az önfeledt
szórakozásnak: a befogadó
ehelyett sokkal inkább gro-
teszk hatással szembesül,
amitől arcára fagy a mosoly.
Ezt a stíluskeltő írói magatartást szolgálja a darab kö-
zéppontos drámához hasonló szerkezete is, ami szin-
te minden befogadói figyelmet Romulusra irányít.
Hazaáruló vagy bíró?
A dráma harmadik felvonásának elején a császár Juliá-
nak, a feleségének fedi fel valódi szándékait és tetteinek
magyarázatát. Ennek az önfeltáró helyzetnek a drama-
turgiai előfeltételét az író „történelmietlensége” terem-
tette meg, melyben Dürrenmatt húsz évet adott hősé-
nek az uralkodói trónon. Romulus itt árulja el, hogy
a birodalom megmentését felelőtlenségnek, Rea és
Caesar Rumpf házasságát megengedhetetlennek, saját
frigyét pedig egyéni ambíciók egykori találkozásának
tekinti. „Politikai belátásom a semmittevés” – mondja.
E semmittevés motivációját pedig így tárja fel:
„Nem vonom kétségbe az állam szükségességét, de
igenis kétségbe vonom a mi államunk szükségességét.
Mert világbirodalommá vált, és ezzel nyíltan intéz­
ményesítette a gyilkosságot, fosztogatást, sarcolást és
erőszakot más népek kontójára. És akkor jöttem én.
[…] A római világbirodalom már évszázadok óta csak
azért maradhatott fenn, mert császára van. Nem volt
tehát más választásom, mint császárrá lenni, hogy lik­
vidálhassam a birodalmat.”
Róma bírájaként elítéli saját birodalmát, és önma-
gát is feláldozni készen véget akar vetni annak. Ennek
a szándéknak ad nagyobb nyomatékot értékrendjé­
nek az a megnyilvánulása, melyben az igaz szerelem
 KÖNYVTÁR A KLASSZIKUS MODERNSÉG IRODALMA

(lányáé és Aemilianusé) láttán feltámadt emberi rész-
vét hangjai szólalnak meg. A befogadó ennek a beis-
merő vallomásnak az ismeretében szükségképpen át-
értékeli a darab első két felvonásának történéseit és az
ott megalkotott értékítéletét.
Erkölcsi hanyatlás, fizikai megsemmisülés
Új megvilágításba helyezi a hazafiság–hazaárulás,
hatalom–szolgálat, döntés–végzet, egyén–közösség,
erkölcs–önérdek fogalompárjait. A jelenetben látot-
tak/olvasottak hatására a befogadó elgondolkodik a
nagyhatalmak felemelkedésének és bukásának tör-
vényszerűségein, az erkölcsi hanyatlás és a fizikai
megsemmisülés nyilvánvaló összefüggésein.
Végkifejlet
A nagy Romulus zárlatában a császár számításai
nem válnak valósággá. Odoaker, a germánok vezére
ugyanis nem hódítani, hanem meghódolni érkezett
birodalmába. A két kulcsszereplő dramaturgiai talál-
kozása jelképpé, a letűnő ókor és a megszülető közép-
kor korszakváltásának szimbólumává válik. A jelenet
hatását fokozza a nadrágról mint germán találmány-
ról folytatott párbeszéd, valamint később, az egyetlen
megmaradt és a darab végén Romulusszal távozó, őt
ábrázoló mellszobor szerepeltetése. Ugyanezt a célt
szolgálja a császári hálóteremben elbújt lázadók és be-
súgók groteszk lelepleződése is.
A dráma történelmietlen befejezése Romulus és
Odoaker egybevágó szándékát mutatja: egyikük sem
akar uralkodni. Róma császára a múlt birodalmi bű-
neitől szabadulna, Odoa ker pedig megakadályozná a
jövő erkölcstelenségeit:
„a világ unokaöcsém ölébe hull, megszületik a máso­
dik Róma, egy germán világbirodalom, éppoly mulan­
dó, s éppoly véres, mint a római volt”.
Kettejük közös szenvedélye, a tyúktenyésztés azt a
közös nevezőt jelképezi, melyben mindketten bölcs
belátással szemlélik a történelem sorsszerű körforgá-
sának megállíthatatlanságát. Azt a belátást, hogy a
nagyhatalmi érdek szükségképpen mindig csak sú-
lyos és erkölcsileg vállalhatatlan módon képes fenn-
tartani saját létét és uralmát. A mindent belátó, végső
megállapítást Romulus teszi a darabban:
„Ezzel, uraim, a római birodalom megszűnt létezni.”
Mondatát az író rendezőnek szánt megjegyzése zárja:
„(Lassan, lehajtott fejjel, hóna alatt a szoborral, távo­
zik) A germánok tiszteletteljesen sorfalat állnak”.
Fogalmak
tandráma/tézisdráma/paraboladráma: filozófiai, morális
vagy politikai kérdéseket megvilágító és szemléltető
drámai alkotás

Irány a könyvtár!
1. Idézd fel történelmi tanulmányaid segítségével a Nyugatrómai Birodalom bukásának körülményeit! Mely
pontokon tér el Dürrenmatt darabja a tényektől?
2. Készítsd el Romulus császár campaniai villájának látványtervét!

3. Készítsetek jelmeztervet Romulus császár és Odoaker részére!

4. Adjátok elő Romulus és Julia jelenetét a harmadik felvonás elejéről, melyben a császár feltárja viselkedésé-
nek mozgatórugóit!

4
Vitassuk meg!
„Nem szeretném megzavarni a világtörténelmet, kedves Julia.”
Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus
hogy az ember saját világában a
▶ Vajon létezik felelős, valóban a közjót szolgáló hatalomgyakorlás? Igaz-e,
n a hatalom mint eszköz?
végzetnek kiszolgáltatott, tehetetlen lény? Hogyan használható felelőse

51
 Friedrich Dürrenmatt:
A fizikusok
„Elhatároztuk ugyanis, hogy ezúttal szigorúan
betartjuk a hely, idő és cselekmény egységét.
A történethez, mely bolondok között játszódik,
csak a klasszikus forma illik.” (Friedrich Dür-
renmatt: A fizikusok)
fizikusok)
 ire utalhat az írónak a klas�-
M
szikus formáról tett megjegy-
zése? Hogyan kapcso­lódhat ez
a kifejezés a késő modernség
bizonyos művészi törekvései-
hez?
A fizikusok
Dürrenmatt A fizikusok című, késő modern, két­
felvonásos groteszk vígjátéka 1962-ben keletkezett.
A mű követi a hármas egység szabályát: egy helyszí-
nen, a „Les Cerisiers” elmegyógyintézetben, és keve-
sebb, mint egy nap alatt játszódik, cselekménye egy
szálon fut. Erre a hagyományos szerkesztésre maga az
író is utal a darab elején, ahol feltárja, hogy a történet-
hez „csak a klasszikus forma illik”.
A fizikusok kiindulópontját Dürrenmatt korának
viszonyai jelentették: a hidegháború haditechnikai
fejlődése ugyanis világkatasztrófával fenyegette az
emberiséget. Az író ez ellen a nagyon is valós veszély
ellen emelt szót, amikor művében a fizikusok társa-
dalmi felelősségére hívta fel a figyelmet.
Bűnügyi történet
A bűnügyi történet főszereplői a képzelt fizikusok:
Ernst Heinrich Ernesti (Einstein), Georg Herbert Be-
utler (Newton) és Johann-Wilhelm Möbius. A magán-
szanatórium régi szárnyának két
lakóját a darab elején önmagát
híres fizikusnak képzelő őrültnek
(Einstein és Newton), Möbiust
pedig Salamon király állandó je-
lenlététől szenvedő, szintén elme-
beteg páciensként ismerjük meg.
A betegek egyhangú életét két
gyilkosság rázza fel: Einstein és
52
E rnst Heinrich Ernesti, más néven Einstein
(Tomanek Nándor), Möbius (Várkonyi Zoltán)
és Herbert Georg Beutler, más néven Newton (Darvas Iván)
Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című művének próbáján
a Vígszínházban, rendező: Horvai István (1965)
Newton megfojtják ápolónőjüket. A rendőrség éppen
Einstein ügyében kezd nyomozást, és a tettes kilétére
azonnal fény derül; ám Newtonhoz hasonlóan, elme-
állapota miatt az intézet falain kívül ő sem büntethető.
A harmadik gyilkosságot – szintén egy ápolónő ellen
elkövetve – azután Möbius hajtja végre, az ő ügyében
is azonnal eredményre vezet a nyomozás. Az indíték
kezdetben mindhárom esetben belső meghasonlást
feltételez: az elmebeteg fizikusok nem akarták hiva-
tásukat a szerelem kedvéért feláldozni, látszólag ezért
végeztek áldozataikkal. A befogadó számára nyilván-
valóvá válik, hogy a bűnügyek miatti nyomozás nem
olyan izgalmas, mint a detektívtörténetekben; a drá-
mai feszültség megteremtéséhez ezek az események
nem elégségesek. Valódi konfliktushelyzeteket tehát
nem a gyilkosságok, hanem azok motivációi hoznak
létre a darabban.
Drámai feszültség
A végkifejlet szempontjából az első fontos fordulatot
Möbius volt feleségének és gyermekeinek a látogatása
jelenti. A fizikus ekkor, beszélge-
tésük alkalmával tudja meg, hogy
legkisebb fia – saját elhatározás-
ból – apjához hasonlóan a fizikusi
pályára készül. Tehetetlen haragjá-
ban elzavarja családját. Ez a tett ve-
zeti rá Monikát, a Möbiusba ekkor
már régóta szerelmes nővért, hogy
a fizikus épelméjű. És ez a tett vá-
 TUDÓS SZÁNDÉK, MOTIVÁCIÓ ERKÖLCSI ÉRTÉKREND

MÖBIUS A világképlet megalkotójaként felismeri, hogy elmélete rossz kezek-
be kerülve vi­lág­katasztrófát okozhat. Ennek megakadályozása érde-
kében vállalja, hogy az elmegyógyintézetben éljen, feláldozza szerel-
mét, és eltaszítja magától egész családját.
Erkölcsi értékrendje csúcsán a tudomány és a társa-
dalmi felelősségvállalás áll.
Úgy véli, a mindenkori tudós elsődleges feladata
a tudomány fej­lődésének elősegítése, amely tu­
dománynak politikai és gazdasági célok felett állva,
önmagában és közvetlenül az emberiség céljait kell
szolgálnia.
Ezért határoz a bolondokházában való maradás
mellett, mert úgy látja: „Vagy itt maradunk az
őrültek házában, vagy a világ lesz azzá”.

NEWTON/ A tudomány szabadsága mellett érvel: szerinte minden eszköz, így Értékrendjébe belefér, hogy tudósként közvetlenül
KILTON az emberi tudás is, jó és rossz célokra egyaránt felhasználható. is szolgáljon politikai érdekeket: „Kiszolgálok min-
A tudományos ismeretek utóéletéért az emberiséget teszi felelőssé. den rendszert, amelyik békén hagy” – mondja.

EISLER/ Meglátása eltér Kiltonétól: szerinte politikai meggyőződésből Szerinte van felelőssége a tudósnak, aki kutatásai,
EINSTEIN a tu­domány eredményei – alapos megfontolás után – igenis eredményei révén hatalommal rendelkezik, így
kiszolgáltathatók. ő szabhatja meg, kinek a szolgálatába állítja tudását.

DR. ZAHND Cselekedetei azon meggyőződését igazolják, mely szerint a tudo- Életében az erkölcsöt az önérdek írja felül.
mány legalapvetőbb célja az arra rátermett ember érdekeinek köz-
vetlen szolgálata – mit sem törődve mások ér­dekeivel. Karaktere
azt bizonyítja, hogy a fe­lelős tudós magatartása sokszor kevésnek
bi­zonyul az erkölcs képviseletében, hiszen a ha­talmi érdek minden-
képpen erősebb az egyes ember szándékainál.

lik a befogadó számára valódi drámai feszültséggé, aki
Monikához hasonlóan szintén sejti már, hogy Möbius
nem elmebeteg. A darab innentől kezdve egyrészt a
fizikusok önleleplező vallomásai révén tartja fent a fe-
szültséget, másrészt pedig azáltal, hogy a néző/olvasó
fokozatosan megismeri az immár önazonos karakterek
valódi motivációját.
▪ Newtonról kiderül, hogy nem őrült, hanem valójá-
ban Alec Jasper Kilton, az analógiatan megalapító-
ja, aki titkosszolgálati megbízásának megfelelően
Möbiust, a kor legnagyobb fizikusát figyeli meg.
▪ Einstein is színt vall: ő Josef Eisler, az Eisler-effek-
tus felfedezője, szintén épelméjű és titkosszolgá-
lati kém, aki ugyancsak Möbiust akarja lefülelni.
▪ A jelenetben az is világossá válik, hogy a nővé-
reknek azért kellett meghalniuk, mert rájöttek az
őrültnek hitt tudósok titkára és valódi szándé­kaira.
E szándékok között azonban lényegesek a különb-
ségek, mert mindhárman más erkölcsi értékrendet
képviselnek.
Konfliktus
A tudósok különböző erkölcsi megfontolásai, valamint
dr. Zahnd öncélú, súlyosan etikátlan cselekedetei drá-
mai konfliktushelyzetet teremtenek a darabban. E sze-
replők viszonyrendszerében innentől kezdve valóban
egymásnak feszülő érdekeket ismerhet fel a befogadó.
Tudomány és hatalom viszonya
Dürrenmatt darabjának közép­pontjában a tudomány
és a ha­talom viszonya áll. Ennek a vi­szonynak az erköl-
csi megítélését a négy főbb szereplő meggyőződésének
és tetteinek az összehasonlítása révén a befogadóra bíz-
za a drámaíró. A négy megközelítésnek a párhuzamos
jelenléte teremt lehetőséget arra, hogy a befogadó a
saját erkölcsi érzéke alapján ítéletet mondhasson tudo-
mány és hatalom viszonyáról.

Paradox, groteszk vígjáték, véletlenek

A fizikusok című dráma egy paradox tétel belátásá-
ra készteti a befogadót. A darab elején az olvasó/néző

 erbert Georg Beutler, más néven Newton (Darvas Iván),

H
Möbius (Várkonyi Zoltán) és Ernst Heinrich Ernesti, más
néven Einstein (Tomanek Nándor), Friedrich Dürrenmatt
A fizikusok című művének próbáján a Vígszínházban,
rendező: Horvai István (1965)

53
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL KÖNYVTÁR

természetes gondolati kiindulópontnak tekinti a tényt,
miszerint az elmegyógyintézet zárt világában elmebe-
teg emberek élnek. A mű végére azonban azzal a fel-
ismeréssel gazdagodik, hogy sokszor éppen az efféle
otthonok falain kívül élnek az elmebaj határát súroló,
egészségesnek tartott és cselekvéseikben nem korláto-
zott, veszélyes emberek. A darab paradox tételének be-
látásakor a befogadó az elmegyógyintézet és a külvilág
megítélését cseréli fel.
A dráma lényegi mondanivalója a cselekmény fo-
lyamán sokáig vígjátéki környezetben válik nyilván-
valóvá, azonban a mű zárlatában nem történik meg
a feszültség feloldása. A jó erők nem dicsőülnek meg,
és nem is fordul pozitív irányba a sorsuk. A gonosz
erő ezzel párhuzamosan nem szégyenül meg, nem vá-
lik gúny és irónia tárgyává, sorsa sem változik negatív
irányba. Ez a dramaturgiai megoldás komikus helyett
groteszk hatást kelt a zárlatban.
A befogadó arra kíváncsi, hogy ki és hol követett
el hibát. Az egyéni felelősség tisztázása mellett azzal a
dürrenmatti üzenettel is szembesül, amely szerint az
ember léte bizonyos mértékig kiszolgáltatott a sorsz-
szerű végzetnek, ami ellen az egyén sokszor semmit
sem tehet. Möbius a darabban önhibáján kívül költö-
zött a lehető legrosszabb elmegyógyintézetbe. Éppen
itt lopták el tőle az emberiség érdekében rejtegetett,
a forradalmi felfedezést jelentő világképletet.

Kiss Jenő (Ernst Heinrich Ernesti, más néven Einstein),

Oberfrank Pál (Johann-Wilhelm Möbius) és Szilágyi Tibor
(Herbert Georg Beutler, más néven Newton) a Veszprémi
Petőfi Színház előadásában, rendező: Dömölky János (2015)

Irány a könyvtár!
1. Igazold, hogy Dürrenmatt A fizikusok című darabja nem hagyományos bűnügyi történet!

2. Hozz példákat a drámából komikus és groteszk elemekre!

3. Hogyan hat a hármas egység szabálya a darab dramaturgiájára? Mi minden történt már meg az első jelenet
előtt?
4. Mutasd be a dráma szereplőinek konfliktusrendszerét! Rendeld a szereplőkhöz a tettváltásokat!

5. Készíts kettéosztott ábrát Möbius dilemmájáról! Mely értékei szerepelnek az ábra egyik, melyek a másik
oldalán?
6. Keresd ki szövegben, hogy mit gondol Newton, Einstein és Möbius a tudomány szerepéről! Ki milyen tudo-
mányfelfogást képvisel?

4
Vitassuk meg!
kba a rettegés, és egyszeriben erköl-
„Tudom, napirendre került a fizikusok felelőssége. Egyszerre belépett világun
munkát, a többihez semmi közünk.
csösek leszünk. Badarság. A mi dolgunk csakis az, hogy elvégezzük az úttörő
nem a mienk.”
Hogy aztán az emberiség tud-e járni a neki épített úton, az már az ő gondja,
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
ég? Milyen magatartás várható el
▶ Vajon a megszerzett tudás fokával egyenesen arányos az azzal járó felelőss
az emberre nézve veszélyes a tudo-
attól az egyéntől – és közösségtől –, aki a tudást birtokolja? Miért lehet
mány?

54
 Samuel Beckett: Godot-ra várva
A drámairodalom magyar és világirodalmi alkotásai között is találunk
Idézd fel az általad megismert kétszintes drámákat! Mely szerzők mely művét sorolnád
ebbe a műfajba? Miért nevezik kétszintesnek ezeket az alkotásokat?
Pályakép
Samuel Barclay Beckett (1906–1989)
Nobel-díjas ír költő, író és drámaíró, az
abszurd dráma egyik legnagyobb
európai alakja. Dublinban született,
angol és francia nyelven írt; 1937-től
Párizsban élt és alkotott. 1931-ben je-
lent meg rövid, ám annál híresebb, fi-
lozófiai jellegű Proust-tanulmánya;
nevét a James Joyce-szal való barátsá-
ga, valamint műveinek fordítása is is-
mertté tette. Igazi hírnevét a Godot­ra
várva című színművel szerezte, ami az
abszurd drámairodalom megkerülhe-
tetlen műve lett. A második világhábo-
rú kitörésének híre Dublinban érte,
ekkor visszatért Párizsba. Az ekkor és
a háború alatt szerzett élményei írás-
művészetére nagy hatással voltak.
1969-ben kapott irodalmi Nobel-díjat
alkotásai újszerűségéért, melyekben az
emberi nyomorúságot és az abból való
felemelkedés lehetőségeit ábrázolta.
Hagyományos ír ház bejárata Samuel
Beckett-portréval és -idézettel
kétszintes drámákat.
kat.
Az abszurd dráma világa
A második világháborút követő abszurd
irodalomban a dráma műneme veze-
tő szerepet töltött be. Az e műnemben
keletkezett alkotások azt a végleg elide-
genedett magányt kívánták ábrázolni,
amely a kor európai emberének általá-
nos tapasztalata volt. A háború okozta
pusztítás, a hagyományos értékekbe
és az Istenbe vetett hit megrendülése,
valamint a közösségek felbomlásának
élménye dekadenciába taszította a kor
emberét, aki az élet értelmét így egyre
inkább hiába kereste. Ez a tapasztalás
FONTOSABB MŰVEI: magát a létezést kezdte abszurdnak
Godot-ra várva (1953)
mutatni; a felismerés pedig az abszurd
drámák világában tükröződött legin-
A játszma vége (1956) kább.
Az abszurd dráma műfaji kellékei
Némajáték (1957)
újszerű ábrázolásmóddal festették le a
Ó, azok a szép napok (1960) megváltozottnak és céltalannak tartott
világot.
▪ A művek nyelvezete nem törekszik az esztéti-
kumra.
▪ A drámai cselekmény szinte teljesen visszaszo-
rult, a tér leegyszerűsödött, a művek időbeli
viszonyai metaforikussá váltak. A valós, törté-
nelmi időből kiragadott színművek időtleníteni
tudták az ábrázolt valóságot.
▪ A céltalan, sehová sem tartó világban az emberi
kapcsolatok széthullását a látszatpárbeszédek,
az önismétlő, tartalmatlan monológok, valamint
gyakran a testbeszéd jelölik.
Godot-ra várva
A Godot­ra várva két felvonásból álló színmű, mely
tudatosan nem követi a hármas egység szabályát.
Történetalakításában a hagyományos drámai cselek-
mény helyébe a passzív és reményvesztett várakozás
lép.
55

 agy Attila (Estragon), Inke László (Pozzo) és
N jelképeként ismert, az ószövetségi bűnbeesést
Keres Emil (Vladimir) Samuel Beckett Godot-ra várva című
színművének próbáján a Thália Színházban, rendező:
Léner Péter és Kazimir Károly (1965)
A darab szerkezete és tér­-idő viszonyai
A felvonások szerkezete több ponton párhuzamos:
mindkettő estétől éjszakáig tartó időszakot fog át.
Azonos szereplőket vonultatnak fel, lényegében válto-
zatlan helyszínt mutatnak, és egyező záró mondatok-
kal, változatlan üzenettel fejeződnek be.
A felvonások szerkezeti egyezését a darab különle-
ges időkezelése kíséri. Cselekményideje Vladimir és
Estragon múltjának közös pontjára tett utaláson kí-
vül nem hivatkozik korábbi történésekre, és nem tesz
kitekintést a jövőbe sem. A befogadó által látott ese-
mények nem kapcsolódnak sem előzményekhez, sem
majdani következményekhez, így tehát a valós időből
szinte kimetszve ábrázolják a jelent. Ez a jelen a fel-
vonások ismétlődő cselekményideje és szerkezeti pár-
huzamai miatt a körkörösség érzetét kelti a nézőben
vagy olvasóban, így az örök állandóságnak, a fejlődés
hiányának metaforikus megfelelőjévé válik. A múlt
és jövő nélküli, örök jelen lesz a darabban az az idő,
amelyben nem történik szinte semmi. Ennek a vál-
tozatlanságnak a tapasztalatát Estragon fogalmazza
meg az első felvonás végén:
„Minden elölről kezdődik”.
A Godot-ra várva tér- és időkezelése a hagyomá-
nyos értelemben vett cselekmény hiányában tudato-
san használt írói eszköz, amelynek révén jól kifejez-
hető a modern ember keserű léttapasztalata. Azt az
élethelyzetet mutatja be, amelyben Vladimir és Estra-
gon kilátástalanul, minden valós remény nélkül Go-
dot-ra vár.
56
MOTÍVUMOK JELENTÉSÜK A DRÁMÁBAN
Este, éjjel A dráma napszaktoposzai sötétségükkel az em-
beri reményvesztettséget jelképezik.
Út Az emberi élet megfelelője, rajta végighaladva az
utazás alatt eltelt idő és a távolság leküzdése után
(akadályok következtében, meghatározott célok
érdekében) az ember végül megérkezik valahová.
A darab az ősi toposzt metaforikus jelentéseitől
megfosztva az örök reménytelenséget, a vissza-
fordíthatatlan pusztulást is jelképezi. Tágasságá-
ban elvész a benne élő, magányos ember.
Fa A fa – az első felvonásban kopár, a másodikban
pedig kihajt – szintén az általa hordozott ősi,
szimbolikus jelentéseket használja fel. A világ-
szinteket is összekötő, kultikus fa az élet általános
és a krisztusi megváltás keresztfáját is megidézi.
Itt Vladimir és Estragon öngyilkos vágyának lehet-
séges eszközeként van jelen.
Tágas, A metaforikus térképzésben az életjelenségek
kopár vidék hiánya révén a létezés sivárságát jeleníti meg.
Szereplői viszonyrendszerek
A szereplők karakterének megalkotásával az író a
középkori moralitásokra támaszkodik. Beckett drá-
maalakjai allegorikus szereplők, akiket sajátos vi-
szonyrendszerük egymást kiegészítő párokba rendez.
Bennük az egyes ember személyiségének alkotóelemei,
az emberi közösségek alá-fölé rendeltségi viszonyai,
a társas, illetve magányos létformák mutatkoznak meg.
Ezek a modern ember széthulló világának tipikus sajá-
tosságai.
Vladimir és Estragon
Vladimir az emberi személyiség tudatos részének
megfelelője, Estragon pedig inkább az ösztönös, tudat
alatti én látható kivetülése. Vladimir megnyilatkozá-
 xel Werner és Michael Rothmann a Godot-ra várva című
A
előadásban. Rendező: George Tabori, Berliner Ensemble,
Berlin (2006)
saiban inkább filozofikus, gondolkodó alkatú, olyan
karakter, aki szeret másokról gondoskodni. Beszélő
neve a „dire”, ’mondani’ jelentést hordozza. Estragon
áldozattípus, akit mindig megvernek, akinek tette-
it ösztönei irányítják. Beszélő nevében a „go”, vagyis
a ’menni, válni valamivé’ jelentéstartalom ismerhető
fel. Kölcsönösen egymásra vannak utalva, a darabban
többször is említik, hogy összetartozásuk létfeltétel.
Különválva sorsuk a félelem és a magány, ezért rendre
visszatalálnak egymáshoz. Életüket összeköti a vára-
kozás, de a reményvesztett kiszolgáltatottság is.
Pozzo és Lucky
Az ember külső és belső viszonyainak ábrázolását
szolgálja a Pozzo és Lucky párosa. Egymást feltételező
alakok ők is.
Az első felvonásban Pozzo az úr, és Lucky a szolga,
a másodikban viszont megváltozik ez az alá- és fölé-
rendeltségi viszony: Pozzo vaksága révén a végletekig
kiszolgáltatott ember helyzetében találja magát. Ez a
szerepcsere azt mutatja, hogy az emberi világban min-
denki helyzete esetleges, kiszámíthatatlan. Kettejük
viszonyában a befogadó a mindenkori ember uralko-
dási vágyára, kegyetlenségére, kényelemszeretetére és
hatalmi mámorára döbbenhet rá. Figurájuk allegori-
kusságát viselkedésük és hozzájuk rendelt tárgyaik is
erősítik. Pozzo tulajdonában az ember fizikai létéhez
és komfortjához szükséges kellékek vannak: étel, ital,
óra, pipa stb. Ezek a tárgyi eszközök az ember anyagi
világhoz való kötődését jelképezik. Káin és Ábel ne-
vére egyaránt hallgat, benne sűrűsödik össze az egész
emberiség. Lucky ezzel szemben fizikai (éhezés, alvás-
hiány) és lelki nélkülözés közepette él, mégis van igé-
nye gondolkodni, a maga módján, összefüggéstelenül
szónokolni egy jobb és igaz­ságosabb világról. Alakja
a mindenkori ember lelki, szellemi meghatározott-
ságát és a fizikai világnak való kiszolgáltatottságát
szimbolizálja. Vladimir és Estragon kezdetben részvét-
tel és segítő szándékkal, később erőszakosan és kegyet-
lenül fordul feléjük.
A dráma allegorikus szereplői a befogadót saját sze-
mélyiségének összetettségére, a külvilághoz fűződő vi-
szonyának törvényszerűségeire, morális dilemmáira,
megalkotottságának anyagi és lelki-szellemi sajátossá-
gára ébresztik rá.
Godot
A dráma legkülönösebb alakja maga a címszereplő,
Godot. A legtöbb utalás rá vonatkozik, de végül soha
nem jelenik meg a darabban. Vladimir és Estragon rá
F andl Ferenc (Pozzo), Görög László (Estragon), Pásztor Pál
(Lucky) és Gáspár Tibor (Vladimir) Samuel Beckett Godot-ra
várva című színművének próbáján a Miskolci Nemzeti
Színházban, rendező: Keszég László (2014)
várnak, sorsuk jobbra fordulását tőle remélik. Azon-
ban hiába. Godot, akit a két főszereplő igazából nem
is ismer, többszörös ígérete ellenére sem érkezik meg
az őt várókhoz. A befogadó előtt személye végül rejt-
ve marad. Nevében a „God”, ’Isten’ szó bújik meg.
Titokzatos alakja e bújtatott jelentés okán a bibliai
Istenhez vagy egy hozzá hasonló személyhez állhat
közel; ezt az olvasatot erősíti a jobb lator evangéliu-
mi történetének többszöri említése a darabban, és az,
hogy Vladimir a mű egy pontján a meleg szalma és a
jóllakottság képzetét rendeli láthatatlan figurájához.
A dráma allegorikus szereplői körében Godot legin-
kább az ember megváltás utáni vágyának megtes-
tesítőjévé, végtelen kilátástalanságának enyhítőjévé
válik.
A dráma világképe
Beckett műveiben gyakran kutatja, hogy milyen kö-
vetkezményei vannak az emberi élet kisiklásának,
a bűnös ember miképp vágyik a megváltásra. Az-
által, hogy Vladimir elmagyarázza Estragonnak
azt, hogy a jobb lator üdvösségét csupán egyetlen
evangélista említi, a másik három nem, a befoga-
dó úgy érzékeli, hogy az ember számára esetleges
a megváltás. A két darabbeli csavargó feltűnő tét-
lensége abszurd hatást kelt a cselekmény nélküli
drámában. A cipőkkel és kalapokkal bíbelődő, egy-
mást nem értő, emlékeikben rendre elvesző alakok
egyetlen valódi céljává a várakozás válik. Remény-
telenségükben azonban többször is az öngyilkosság
57
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL KÖNYVTÁR

mint számukra lehetséges megoldás felé fordulnak.
Alakjukban és sorsukban a 20. század modern
emberének hitevesztett, magára maradt, hagyomá-
nyait és identitását feladó, dekadens, tragikus világa
válik megragadhatóvá.
A mű nyelvezete
Beckett drámájának nyelvezete szegényes, dísztelen.
▪ Az állandósult emberi nyomorúságot a nagyszá-
mú ismétlések fejezik ki a szövegben: a szereplők
gondolatokat, párbeszédrészleteket, élethelyzete-
ket ismételnek, a két felvonás zárómondatai meg-
egyeznek.
▪ A párbeszédekben a szereplők gyakran elbeszél-
nek egymás mellett, a feltett kérdéseket nem vá-
laszolják meg.
▪ A trágár kifejezések a szereplők léttapasztalatá-
nak kifejezésére szolgálnak a szövegben.
A drámában az éjszaka képei félelmet és csalódást
keltenek, Lucky megsüketül, Pozzo vak lesz, a ter-
mészet haldoklása állandósul, csakúgy, mint az em-
ber megsemmisülni látszó világa. A nyelv jelképpé,
a széthulló lét szimbólumává válik.
Fogalmak
kétszintes dráma: olyan drámai mű, amelynek lényegi világa
két, egymáshoz képest alá- és fölérendelt létszint köré
szerveződik
abszurd dráma: a késő és posztmodern kor valódi cselekmény
nélküli drámai műfaja, amelynek legfőbb törekvése, hogy az
egyéni és társas életében is széthullani látszó ember életét
a maga abszurditásában ábrázolja

Irány a könyvtár!
1. Nevezd meg a Godot-ra várva című drámában használt irodalmi toposzokat! Milyen hagyományos metafo-
rikus jelentések társulnak ezekhez a toposzokhoz? Mit jelenthet a kopasz, majd ismét kihajtó fa képe a da-
rabban?
2. Milyen mögöttes jelentést hordoz a dráma metaforikus terében a két csavargó jelenléte?

3. Állapítsd meg, miért érez a részvét és a szánalom mellett erőszakos indulatot Vladimir és Estragon Lucky
iránt!
4. Gyűjtsétek ki a két felvonás közötti ismétlődéseket! Mit fejeznek ki ezek a többszörösen jelentkező helyszí-
nek, időpontok és szövegrészletek?
5. Miért nem lehet meg a másik nélkül Vladimir és Estragon? Miben különbözik egymásrautaltságuk a Pozzo−
Lucky párosétól?
6. Figyeld meg a négy szereplő tulajdonságait. Készíts ezek felhasználásával olyan jellemtérképet, amely a da-
rab alapján általános érvényű üzenetet fogalmaz meg az emberről!

4
Vitassuk meg!
ránk. Ha utánagondolok, tulajdon-
„Addig csináljunk valamit, amíg alkalmunk van rá! Nincs mindennap szükség
jobban. Az előbbi könyörgés valójában
képpen nincs is szükség ránk, mások éppúgy megtennék, amit mi, ha nem
ség mi vagyunk, akár tetszik, akár
az egész emberiséghez szólt. De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberi
méltó képviselői ennek a fajzatnak,
nem. Ragadjuk meg az alkalmat, amíg nem késő. Legalább egyszer legyünk
ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett.”
Samuel Beckett: Godot-ra várva
miért nem elég hajtóerő az életben,
▶ Vajon miért ad célt az embernek, ha úgy érzi, szükség van rá? Sokszor
hogy az ember társas lény?
ha saját elhatározásunkból teszünk valamit? Mi mindenben nyilvánul meg,

58
 A posztmodern irodalom
A posztmodern irodalomra fokozottan igaz, hogy a szerző a nyelv, a művészi kommunikáció korlátaival
szembesül, az elbeszélhetőség nehézségeit, az írás általános problémáját tapasztalja.
Keressetek világirodalmi példákat olyan szövegekre, amelyekben az elbeszélő konkré-
tan utal az elbeszélés nehézségeire!
Korjelző szó és gyűjtőfogalom
A posztmodernség a modern kultúra – eddigi – utol-
só periódusa. A posztmodern (’modernség utáni’;
’új után következő’) kifejezés az 1960-as években jelent
meg építészeti tárgyú írásokban, majd az 1970-es évek
egyesült államokbeli építészeti-művészeti szakirodal-
ma révén honosodott meg a többi művészeti ágban is.
A posztmodern történelmi háttere a posztindusztriális
társadalmak időszaka, melyben a technikai fejlődés új
vívmányainak sora bukkant fel. A posztmodern min-
denekelőtt korjelző szó.
▪ Általános alapja a kor ellentmondásossága: a tech-
nikai civilizáció határtalannak látszó lendülete,
ezzel párhuzamosan a humán műveltség jelentő-
ségének csökkenése.
▪ A posztmodern kifejezi a 20. századi ember ked-
vezőtlen tapasztalatait, egyben a feloldásukra tö-
rekvést is.
▪ A jelen- és jövőkép bizonytalansága, a tanácsta-
lanság, az érték, a jelentés viszonylagossá válása
jellemzi.
▪ Megkérdőjeleződik a személyiség tartalma, az
egyéniség kibontakozása.
A posztmodern problematika az 1980-as évek eleje óta
(művészet)filozófiai dimenziókban szintén megragad-
ható, gyűjtőfogalom tehát:
▪ A korunkra jellemző művészeteket, tudományo-
kat is magában foglalja.
▪ A posztmodernben e különféle tudatformák (mű-
vészettől a tudományig, teológiától a pragmati-
káig) kölcsönhatásba kerülnek egymással.
▪ E korszakban új kortudat fejeződik ki, mely a
művelődés különböző területein érezteti hatását.
A kultúra komplexitása jellemzi.
Művészeti, irodalmi irányzat
Az avantgárd irányzatok művészetekre gyakorolt ha-
tásának csökkenésével a kései modernség több új je-
lensége is megjelent a művészet, az irodalom történet-
ében: így a 2. világháború után a neoavantgárd és
az újrealizmus. Ezek (mint a nevükben is hordoz-
zák) hasznosították az előzményekből a számukra fon-
tosakat. Másként lép fel a kései modernség utáni
posztmodern. Jellemző rá a modernitás több vonása –
a hagyományos világkép válsága, az egyén (a művész)
helyzetének problematikussága, a nyelv kifejezőerejé-
nek korlátozottsága. Egyszersmind kritizálja a moder-
nizmust, főleg az avantgárdot, ezek korrekciójára, új-
raértelmezésére törkeszik. Az átmenetiségben keresi
az állandóságot, mely erőt, ihletet, késztetést adhat a
sors elviselésére, alakítására.
Mű helyett textus, szövegirodalom
A posztmodernben előtérbe kerül a szöveg poétikai
megformáltsága.
▪ Az író a történet elbeszélése helyett újraírja,
újraértelmezi a szövegeket (mivel előtte „már
mindent megírtak”).
▪ A narrációt (elbeszélést) a refelexió (megjegyzés,
magyarázat, kommentár) váltja fel.
▪ Hangsúlyossá válik az önreflexivitás, önértelme-
zés, önhelyesbítés, illetve a metanyelv (magának a
nyelvnek a leírására, elemzésére használt szavak,
szimbólumok).
▪ A szerző megvilágítja a szöveg – az alkotómun-
ka – hátterét, körülményeit, az elbeszélő szemé-
lyes helyzetét is. (Pomogáts Béla)
▪ A lírikus a hagyományos versszerűség helyett a je-
lentésképzés új útjait keresi.
▪ Az ember bizonytalanságának érzékeltetésére az el-
bizonytalanítás nyelvi-poétikai módszereit veti be.
▪ Eltünteti a szövegen belüli és kívüli kettősséget,
feloldja a mű határait.
▪ Jellemző a műfajok egymásba játszása, a többmű-
fajúság, a műfaji transzformáció.
▪ Az egész elvű gondolkodás válsága miatt újraéled az
anekdota, a csattanóra kihegyezett rövid, evokatív
elbeszélés műfaja. E megszólalásmód – kiaknázva
a nyelvben rejlő kreativitást – a hitelesség igényével
lép fel: létező személy portrévázlatát adja.
▪ A posztmodern írói szövegszintű stilisztikai esz-
közökkel élnek, úgy vélik, a korábbi újító irányza-
tok kimerítették az alsóbb nyelvi szintek stílusle-
hetőségeit.
59
 Jorge Luis Borges
Az argentin író, költő, esszéista
1899-ben született Buenos Aires-
ben művelt, angol–spanyol nyelvű
családban. Édesapja ügyvéd és pszi-
chológiatanár volt, Francisco Borges
szabadságharcos ezredes gyermeke.
Az ezredes angol nőt vett feleségül,
aki angolul mesélt unokájának euró-
pai történeteket és a nagypapa hős-
tetteit.
1914-ben a család Svájcba utazott,
hogy az édesapa szembetegségét ke-
zeltessék. 1919-ben Spanyolországba
költöztek, itt jelent meg Borges első
verseskötete, a Buenos Aires-i láz.
Majd egyévi svájci tartózkodás után
visszatértek Argentínába.
Az 1930-as években Argentínában elismert író-
vá vált. Az aljasság világtörténete novellasorozata
nyitott utat az új nemzedéknek nevezett íróknak.
A novellákban a valóság keveredik a mítosszal,
a mágikus látásmóddal. Az 1940-es években már
világhírű író. Három kötete jelent meg ekkor: Az el­
ágazó ösvények kertje (1941), a Fikciók (1944) és
Az Aleph (1945).
1950-ben az Argentin Írók Szövetségének el­
nöke, majd a Nemzeti Könyvtár igazgatója lett.
▪ Szövegalkotó és stílusalakító funkciót kapnak az
olyan szerkezeti formák, mint a megszakítottság,
töredezettség, körkörösség, a szerkezetbontások,
(variációs) ismétlődések, halmaz- és rögtönzés-
szerűség.
▪ Lezártság helyett általában a nyitott vagy az alter-
natív befejezés jellemzi az irodalmi alkotásokat.
▪ Az irányzat a művészetet is (nyelv)játéknak tartja.
Formapróbálgató, kísérletező módon épp a bizony-
talanságérzetből teremti meg világát.
▪ A posztmodern irodalom sajátossága az intertex-
tualitás, a   vendégszövegek textusba építése: a ráját-
szás, az evokáció (megidézés, felidézés); az áthallás,
utalás (allúzió), az imitáció, a nyelvi-formai archai-
zálás (a tér-idő viszonyok kiiktatásával is összefüg-
gésben).
▪ A szövegnek nincs optimális olvasata, hiteles ér-
telmezés helyett (az újraolvasás eredményeképpen
is) sokféle jelentés lehetséges.
▪ Felerősíti a műbefogadó (olvasó) szerepét: az író
számít az olvasó aktivitására, apellál műveltségére.
60
Ám ekkorra kiderült, hogy örököl-
te apja szembetegségét: a könyvek
között élő író megvakult. Vaksága
ellenére tanulmányozta az angol
és amerikai irodalmat, amerikai
egyetemeken, köztük a Harvar-
don tanított. 1986-ban halt meg.
A Bábeli könyvtár több szinten
építkező novella. Mitikus alapja a
Biblia, mely szerint a „Könyvtár
ab aeterno létezik”. Az Alkotó szó
által teremtett, törvényeit írásba
foglalta.
Az univerzum egy nagy könyv-
tár, mely a méhkaptárakhoz ha-
sonlóan hatszögletű sejtekből,
kisebb könyvtárakból, megszám-
lálhatatlan egységből épül fel. A 25 írásjegy alapján
mindennek van könyve, ami volt, ami lehet. Az em-
ber alkalmatlan a könyvtár valamennyi ismeretét
megszerezni. A könyvtárosok azt remélték, megfej-
tik a Könyvtár és az idő titkát, azaz az emberi léte-
zés értelmét. Racionálisan egy könyvtáros számára
sem ismerhető meg a Könyvtár és az Idő titka, még
a személyes élettörténetét tartalmazó könyv megta-
lálására sincs esélye. Az emberi megismerés kétség-
beejtően reménytelen küzdelme a könyvtárosé, az
emberé.
▪ Az új szöveg a kontextusba épített idézetek jelen-
tésmódosításával együtt lehetőségek sorát nyújtja
az olvasónak a továbbgondolásra.
▪ A posztmodern a megelőző korszakok alkotásait
használható szövegeknek tekinti. A posztmodern
szöveg korábbi textusok találkozási tere, benne
különböző irodalmi tradíciók lépnek kapcsolatba
egymással újra egyedi művet alkotva.
A „konzervatív posztmodernek”
Az irodalmi posztmodernség előfutára Jorge Luis Bor-
ges argentin író, a kolumbiai Gabriel García Márquez,
az argentin Julio Cortázar, valamint a cseh Bohumil
Hrabal. Mindegyikükre jellemző a világot darabjaira
szétszálazó, kísérletező beszédmód, ugyanakkor ha-
gyományos grammatikai szerkezetekben beszélik el
példázatos történeteiket. A valóság mércéjével is mér-
hető figurákat teremtenek. „Konzervatív posztmoder­
nek”: a cselekmény műveikben lineáris, „a szövegegész
mégis valami másról beszél, valamit másképpen tár
elénk, mint azt valaha is sejtettük volna” (Fűzfa Balázs).
 Julio Cortázar
1914-ben Brüsszelben született, családja
1918-ban tért vissza Argentínába. Ta-
nítói képesítése után a Buenos Aires-i
egyetem bölcsészkarán tanul, de anyagi
okok miatt nem szerzett diplomát. Taní-
tó lett, költészettel, irodalommal foglal-
kozott.
1938-ban Jelenlét című verseskötetét,
később a Minótaurosz-mítoszról szóló
Királyok drámai költeményt publikálta.
1944-ben a Buenos Aires-i egyetem ok-
tatójának nevezte ki, ám Perón elnök ha-
talomra jutásakor lemondott. Az európai
események és a peróni diktatúra hatására
írta meg Az elfoglalt ház című novelláját,
melyet Borges lapjában publikált. Fordításokból élt,
Párizsban az UNESCO fordítója lett.
Az 1950-es években vált világhírű íróvá. Meg-
jelentette A játék vége (1956) és a Titkos fegyverek
(1959) című novellásköteteit.
Az 1960-as években a regény felé fordult. A nyer­
tesek után megszületett legnagyobb regénye, a Ra­
yue­la (Ugróiskola/Sántaiskola, 1963), mely a spa-
nyol-amerikai próza egyik csúcspontja. Olyan
antiregény, mely szakít a hagyományos prózaszer-
kezettel és olvasási technikákkal. A 131 fejezetet sa-
ját tetszés szerinti sorrendben is lehet olvasni. A ha-
Írásművészetük részelemeit tekintve hagyományos
írók, de az életmű egésze szempontjából a posztmo-
dern írók: alkotói módszerük a nyelvi felbontottság,
a tér-idő viszonyok figyelmen kívül hagyása, a világ
töredékekben való érzékeltetése.
Szövegeik többdimenziósak, többszólamúak. Nincs
kompozíciós vagy poétikai középpontjuk. A posztmo-
dern alkotásokkal rokon vonásuk az aszimmetrikus
szerkesztésmód, a gyakori mellérendelés, az egyenes
vonalúság (linearitás) felbontása is. Nem csak a szöveg
kisebb egységére jellemző a valóság és fikció egymásba
játszása, határuk elmosása; az elbeszélt történetekben
a valóságosság a példázatosággal váltakozik. A szerep-
lők általában hétköznapi figurák.
Márquez mágikus realizmusa a szavakkal játszik.
Cseh társa létkérdéseket kifejező fogalmakkal kísér-
letezik (fény, szabadság, életöröm). A sörgyár hason-
lóan szinekdochéja a világegésznek, mint Macondo.
A példázatosságot Márquez „a nyelv burjánzó, má­
gikus erejébe rejti, az ismétlések valószínűtlen rendet
formázó »rendetlenség«-ébe”, Hrabal az asszociatív
gyományos formák megtörése,
az írói kommentárok, a játék az
olvasóval a posztmodern iro-
dalom jellegzetes sajátosságai.
Cortázar a műfajokkal is szíve-
sen játszott. Írt fantasztikus bé-
dekkert Űrvezetők a kozmosz­
pályán és képregényt Fantomas
a vámpírok ellen címmel. 1984-
ben halt meg.
Az Összefüggő parkok című
novellája két nézőpontot tart
fenn egyidejűleg, mindkét néző-
pont megteremti saját narratív
horizontját, s ebben a megszü-
lető szöveg közhellyé vált kon-
venciókat követ. A narrátor mintha egy regény egyik
fejezetét mesélné el (talán az utolsót), melynek fősze-
replője egy az üzletei miatt elfoglalt birtokos ember,
ki igencsak szeret olvasni. Ez a szövegegység a realis-
ta regények világát idézi. A narráció lineáris, az elbe-
szélés a realista lektűrök világát idézi. Hirtelen vál-
tással egy másik világban találjuk magunkat, a fikció
fikció­jának a világában, s mivel a beékelt és az elsőd-
leges történet hierarchiája megszűnik, ezért az elsőd-
leges narráció helyére a beágyazott történet lép. A fik-
ciós rétegek egymásba csúsznak, ahogy a parkok, úgy
a narratív szerkezet is Möbius-szalagként viselkedik.
(képzettársításos) logika „szervetlen szervességébe és a
szö­veg­ritmusba”, vagyis a szövegösszefüggésbe bújtat-
ja (Fűzfa Balázs).
Márquez és Hrabal idő- és térdimenziói meg­r a­­­
gadható(bba)k, mint Borgeséi. Hrabalnál megáll az
idő, az író mondatai által megszűnnek a figurák tér-
idő kötöttségei.
Fogalmak
neoavantgárd: az avantgárd irányzatok 1950-es, 1960-­as
évektől jelentkező második hulláma; első szakasza
1945 után kezdődik, a második az 1960-as évek elején
(s tart mintegy az 1970-es évek közepéig, a posztmodernig)
újrealizmus: már a 20. század első évtizedétől jelen levő,
irodalmi és más művészeti ágakban még a század második
felében is tapasztalható törekvés (jelentős például
az olasz neorealizmus a filmművészetben); képviselői
az újromantika és az izmusok stilizált ábrázolásmódjával
szembehelyezkedve visszatérnek a klasszikus, a realisztikus
stílushoz; mesterkéletlenül, társadalomkritikával ábrázolják
a hétköznapok világát, benne gyakran az egyszerű emberek
(szenvedésteli) sorsát
61
 Gabriel García Márquez:
Száz év magány
„A család története csupán az elkerülhetetlen ismétlődések láncolata, olyan kerék, mely akár az idők
végezetéig is forogna, ha lassan és óhatatlanul el nem kopna a tengelye” (Gabriel García Márquez: Száz
év magány)
magány)

 abriel García Márquez regényében fontos szerepet kap a mitikus gondolkodás. Idézd
G
fel a mítosz fogalmát, és gyűjtsd össze minél több jellemzőjét (például tere, ideje, sze-
replői kapcsán)! Sorolj fel olyan műveket, amelyekben meghatározó volt valamely mí-
tosz újraírása! Születnek ma is egyéni vagy közösségi mítoszok? Gondolj a filmek vilá-
gára is!

Pályakép
Gabriel García Márquez a 20. szá- FONTOSABB MŰVEI:
zad második felének kiemelke-
Söpredék (1955)
dő jelentőségű (és olvasottságú)
szépírója. Kolumbiában született Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (1961)
1927-ben. Pályáját újságíróként
kezdte. Külföldi tudósítóként Száz év magány (1967)
nemcsak Dél-Amerikában, ha-
A pátriárka alkonya (1975)
nem az Egyesült Államokban és
több európai országban is dol- Szerelem a kolera idején (1985)
gozott. Az 1956-os forradalom
bukása után Magyarországon is A szerelemről és más démonokról (1994)
megfordult, és itt szerzett élmé-
Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (2002)
nyeiről riportban számolt be. Bár
korai művei sem maradtak vis�-
szhangtalanok (ezek közül talán
Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
című kisregénye a legfontosabb),
az igazi áttörést a Száz év magány
megjelenése (1967) hozta meg
számára. A példátlan anyagi és
szakmai sikert aratott regény nem-
csak őt emelte a világirodalom él-
vonalába, hanem a latin-amerikai
irodalomra is felhívta a figyelmet.
A Száz év magány sikere után
az író élete végéig a figyelem kö-
zéppontjában maradt (nemcsak
írói, de filmes pályája és a sokak
által kritizált politikai aktivitása
miatt is), 1982-ben az irodalmi
Nobel-díjat is megkapta, 2014-
ben bekövetkezett halálának hírét
pedig az irodalmi életben példa
nélküli, óriási médiaérdeklődés
fogadta. Gabriel García Márquez Központ (Cartagena de Indias)

62
Száz év magány
Cselekményében a Buendíák hét nem­ze­déken
átívelő, közel százéves története bontakozik ki.
A posztmodern regény kiindulópontjában José
Arcadio Buendía és Ursula Iguarán nemzetség-
és településalapító házassága áll. Az olvasó ezt
követően az általuk, a képzeletbeli kolum­biai
faluban, Macondóban alapított család felvirág-
zásának, később hanyatlásának, végül pusztu-
lásának lehet tanúja, miközben Kolumbia leg-
újabb kori történetébe is betekintést nyer.
A REGÉNY SZEREPLŐINEK CSALÁDFÁJA
Macondóban aztán örökre véget vet
a a kezdeti idillnek, és a kapitaliz-
mus igazságtalanságait szabadítja rá
az őslakosokra. Az ezt követő, évekig
tartó özönvíz okozta pusztítás vé-
gül szinte megsemmisíti a közösség
életfeltételeit. A regény zárlata a Bu-
endíák közel százéves krónikájának
vége felől értelmezi a regénykezdetet:
Aureliano Babilonia ugyanis megfejti
és beigazolódni látja Melchiades régi,
A magyar kiadás címlapja szanszkrit nyelvű jövendöléseit. Saját
és fia sorsában szenvedi el a Buendíák
nemzetségének végső pusztulását.

JOSÉ ARCADIO BUENDÍA URSULA IGUARÁN Mágikus realista regény

A regényt a mágikus realista írás­
mód legfontosabb alkotásának te-
kinti az irodalomtörténet. A fogal-
REBECA JOSÉ AMARANTA AURELIANO REMEDIOS
ARCADIO BUENDÍA MOSCOTE mat rendkívül széles körű – olykor
EZREDES megalapozatlan – használata teszi
PILAR nehezen megragadhatóvá, az azon-
TERNERA
ban általánosan elfogadott, hogy
IRGALMAS
SZENT ARCADIO AURELIANO CARMELITA 17 a mágikus realista szövegekben a
ZSÓFIA JOSÉ MONTIEL AURELIANO természetfeletti elemek a valóság
magától értetődő tartozékai, s az
A SZÉP FERNANDA MÁSODIK MÁSODIK
ilyen alkotások egyébként számos
REMEDIOS DEL CARPIO AURELIANO JOSÉ ARCADIO vonásukban valószerű világát má-
PETRA gikus okozatiság szervezi. Így, bár
COTES
valós társadalmi jelenségekről és
MAURICIO MEME JOSÉ AMARANTA problémákról (a modernizációról
GASTON
BABILONIA ARCADIO URSULA és a nagyvállalatok hatalmáról) ad
számot, a történet számos csodás
AURELIANO
BABILONIA jelenséget, mesei elemet is tartalmaz
AURELIANO (például az ígéret földje, bűn és bűn-
hődés motívuma, a szép Remedios
A saját belső törvényei és hiedelmei szerint, kez- dicsőséges égbe emelkedése, Ursula halottlátó képes-
detben elzártan élő családi közösség az idő múlásával sége). Mindez arra utal, hogy a regény sokkal több
óhatatlanul találkozik a külvilággal, a civilizáció tech- puszta családtörténetnél. A Buendíák sorsa mögött az
nikai és tudományos vívmányaival, a nagypolitika ártó egész emberiség története sejlik fel, problémáik sosem
hatalmával, a polgárháborúval és idegenekkel. És ősi, az egyedi, hanem az egyetemes emberi dimenzióba
sokszor babonás hiedelemvilágát és felvett keresztény- tartoznak.
ségét rendre továbbörökíti a következő nemzedékekre.
A különböző generációk életsorsát jellemzően egy-egy Mítoszok és regényvilág
fontosabb szereplő határozza meg. Melchiades, aki José Márquez regényének világa érezhetően messze túlmu-
Arcadio Buendía révén kapcsolja össze a családot a tat a Buendíák nemzetségének sorsábrázolásain. A Száz
külvilággal, vagy éppen Aureliano Buendía ezredes, aki év magány általános érvényű mondanivalójának ki-
a macondóiakból verbuvál hadsereget, hogy a liberáli- bontakozása legfőképpen mitikus jellegének köszönhe-
sokat támogatva a konzervatívok ellen szítson háborút. tő. Ez a jegy a regényben megidézett, ősi, az emberiség
A polgárháború bukása után alakuló banántársaság közös tudatában meglévő, valamint az író által meg-

63
teremtett mítoszok jelenlétének egyaránt köszönhető. seket kronologikusan tárja fel, az olvasó a különbö-
A családregényként is értelmezhető alkotás szereplői ző nemzedékek sorsának ismétlődésében mégis azzal
részben kilépnek a valóságos térből, és Macondóban, szembesül, hogy az idő körkörös, folyton önmagát
a nem létező kolumbiai faluban élik mindennapjaikat. ismétli.
Emellett kilépnek a mérhető időből is, hiszen az írásmű
regényideje csak hozzávetőlegesen határozható meg. „Melchiades az eseményeket nem az emberek meg­
Az ilyen módon tér és idő fölé növő karakterek élet- szokott időrendjében helyezte el, hanem úgy sűrítet­
sorsa ezen túlmenően több szereplő esetében is meg- te össze egy évszázad mindennapos epizódjait, hogy
idézi az Ószövetség kultikus eseményeit, más figurák ugyanabban a pillanatban együtt legyen érvényes va­
élettörténetében pedig antik görög mitológiai alakok lamennyi”.
sorsa ismétlődik. Ezek az intertextuális utalások a re- Ezt a ciklikusságtapasztalatot a regényszereplők
gény posztmodern jellegét erősítik. életében felfedezhető, nyilvánvaló ismétlődések is erő-
sítik. A generációkon átívelő és a hősök
A REGÉNY SZEREPLŐI, TÖRTÉNÉSEI MITOLÓGIAI, BIBLIAI PÁRHUZAMOK által hangsúlyosan számontartott sor-
spárhuzamok az olvasóban azt a benyo-
A Buendíák nemzetségének alapítói egy Történetük Ádám és Éva bűnbeesésével
ősbűn, a José Arcadio által elkövetett és Paradicsomból való kiűzetésével von mást keltik, mintha minden regényalak
gyilkosság miatt hagyják el addigi édeni párhuzamot. élete szinte egyidejűleg volna érzékelhe-
világukat, hogy onnan távol, hosszas tő. Ez az időkezelés azt üzeni, hogy az
ván­dorlást követően aztán települést
alapítva megvessék lábukat. emberi lényeg az idők kezdetétől fogva
változatlan jelenség.
Melchiades, az egykori vándorcigány, A mitológiai Prométheusz megfelelője; A mű cselekményének történeti ide-
aki a tudás ígéretével kecsegteti Jo­sé alakjában egyúttal Hermész is fel­fe­
Arcadio Buendíát. dez­hető, hiszen az istenek hírnökéhez je az ábrázolt eseményeket 20. századi
hasonlóan ő is előre látta a jövőt. nézőpontból tárja fel: az író egy inter-
jújában úgy nyilatkozott, hogy a regény
A szép Remedios látványos és mágikus Szűz Mária mennybevételének regény­
felemelkedése. párhuzama.
szerinte 1928-ban fejeződik be. Ez a va-
lós, ma már történelmi idő a szereplők
Az évekig tartó macondói esőzés. Az ószövetségi vízözöntörténet pusztu­ életében mindvégig kitüntetett szerepet
lás­mítosza elevenedik meg.
játszik: a mindenkori Buendíák egyik
Amaranta szűz nőisége és család­sze­re­ A görög mitológia Hesztiájára emlé­kez­ legfőbb törekvése, hogy beérjék az ob-
tete. teti az olvasót. jektív külső időt és az ahhoz kapcsolt,
a világ más pontjain megtapasztalható
A regényben mindvégig kiemelt szerep- civilizációs állapotokat. Ezt a mindvé-
hez jut az élet a maga teljes biológiai va- gig jellemző, a haladás és elmaradottság
lóságában. A pillanatok, érzések szenvedé- kontrasztjában kifejezett fejlődésvágyat
lyes megélése az emberen túlnövő, mitikus jelzi a regény tudatosan használt anak-
erővel szövi át a nemzetség minden tagjá- ronizmusa: a szereplők például évszá-
nak sorsát. zados találmányokra csodálkoznak rá.
A részben fiktív regénytér, a mitikus A változatlan emberi lényeg felmutatása
regényidő és történetek, valamint a Bu- is az időhöz kötött, ami különleges vo-
endíák névadási szokásaival is jelzett nása a regénynek. A Buendíák nemzet-
sorspárhuzamok együttesen felelnek azért ségét alapító ősanyák, Ursula Iguarán
a mély és összetett üzenetért, amelyben és Pilar Ternera is bőven száz év fölötti
Márquez az általános emberi lét és a vi- életideje szinte körbe­öleli a felnövekvő
lág alapvető értelmének feltárására vál- Arany férfifigura generá­ciók sorsát.
lalkozik. (10–16. század, Kolumbia) A körkörös időérzetnek Amaranta
Ursula és Aure­liano Babilonia család-
Regényidő és narráció ja vet véget: a Buendíák pusztulásának ideje a regény
A Száz év magány regényvilá­gának mitikussága rész- végén összeér Melchiades pergamenre írt jövendölé-
ben össze­tett regényidő-szerkezetének köszön­­he­tő. Ez seinek megfejtésével, száz év megélt magányának és
az idő mintegy száz év ese­ményeit fogja át, a történé- megismételhetetlenségének kínzó megállapításával.

64
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
84–101. oldal A KLASSZIKUS MODERNSÉG IRODALMA

A regény narrátora tárgyilagos, külső elbeszélő, aki
legtöbbször tisztes távolból szemléli hősei életét. Lelki
folyamataikba nem avatkozik bele, ehelyett krónikájuk
megfestésére vállalkozik. Saját szerepére nem reflektál,
de alakját, nézőpontját – posztmodern vonásként –
többször változtatja: narrációja olykor a felnőtt, máskor
a naiv gyermek hangján szól.
Ember- és világkép
A Száz év magány ember- és világképe a maga komp-
lexitásában a Buendíák nemzetségének történetén ke-
resztük bontakozik ki a műben. A mitikus regényvilág
a valóságot megragadó regényelemeket önmagukon
túlmutató, általános érvényű végkövetkeztetésekben
rögzíti. Ezek a tényszerű elemek többek között a ko-
lumbiai múlt évszázadát, polgárháborúinak körülmé-
nyeit, éghajlati adottságait, társadalmának általános
tulajdonságait ábrázolják. A mítoszokkal átszőtt egyéni
sorsok azonban az örökké változatlan emberlét lénye-
gét tárják az olvasó elé. Az egyes szereplők életében
keveredik az ősi, természeti létformák babonás hiede-
lemvilága a tudománnyal és a kereszténységgel, a kö-
zösség íratlan szabályai és rendre továbbörökített szo-
kásai pedig a modern civilizáció társas normáival. Az
ösztönök sokszor az erkölccsel kerülnek szembe, míg a
megmaradás biológiai törvényeibe politikai és világné-
zeti megfontolások avatkoznak be.
Macondo lakóiban valósággal burjánzik az élet.
Nemzetségüket kötött férfi- és női szerepek alakítják,
amely szerepekben a férfiak inkább idealisták, míg a
nők gyakorlatias jelenlétükkel őrzik a családi egységet.
Az Aurelianók a szellem emberei: nemes céljaikkal az
igazságosságot akarják szolgálni. Velük szemben az Ar-
cadiók a szenvedélyek megszállottjai, akik a létezés má-
morában a testi örömöknek élnek. A női sorsokat rész-
ben a szerelem uralja, így például Amaranta, Rebeca,
Meme és Amaranta Ursula életét is, akik mindent, még
akár saját boldogságukat is feláldozzák ezért az érzé-
sért. Másokat pedig a megmaradás ösztöne űz: Ursula
mint nemzetségalapító, a családi összetartást szolgálja
minden erejével. E regényhősök közös sorsa azonban,
hogy küzdelmeiket nem koronázza siker, törekvéseik
mindig elbuknak: Aureliano Buendía ezredes pél-
dául harminckét háborút vezetett és veszített el. Életük
eseményeiben őseik végzete uralkodik, harcaikban és
bukásukban elődeik köszönnek vissza, pusztulásuk
elkerülhetetlen. Közös tragédiájuk a 20. század sajátja
is: elidegenedésük a családon belül is magánnyal jár.
Szülő-gyermek viszonyaikban gyakran egymás ellen
fordulva (Ursula és Aureliano Buendía ezredes), sze-
relmeikben hűtlenül (Fernanda és Aureliano II), női-
ségükben egymással versengve (Rebeca és Amaranta)
maradnak magukra. Létezésük mégis az életet vissz-
hangozza: Márquez sorsukban a tevékeny, az elveikkel
egy jobb világért küzdő, szeretni akaró embert rajzolja
meg.
Fogalmak
mágikus realizmus: 20. századi művészeti irányzat, amely
a valóságot úgy mutatja be, hogy világszemléletében
a természetfeletti-mitikus elemek is annak szerves
részeként jelennek meg; benne a fantázia és a mítosz része
a mindennapi életnek

Irány a szöveg!
1. „Szerelemmel telt meg a ház” – kezdődik a szöveggyűjteményben García Márquez Száz év magány című
regényének részlete. A könyv egészére mégis inkább a szeretethiány a jellemző. Milyen szerelmi viszonyok
rajzolódnak ki a szövegrészletből, és hogyan élik meg a szerelmet az egyes szereplők?
2. García Márquez szövegében gyakran elmosódik a szent és a profán közötti határvonal. Keress példát a re-
gényrészletből arra, amikor a szent, a misztikus profanizálódik, illetve arra, amikor egy hétköznapi dolog válik
komikus módon túlzottan tiszteltté, szentté!

4
Vitassuk meg!
még egy esély ezen a világon.”
„…az olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik
Gabriel García Márquez: Száz év magány
nyosodásnak? Mit tehetünk ellene?
▶ Valóban szükségszerű sors a magány? Milyen okai lehetnek az elmagá

65
 Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio
„...aki alul van, az nekem mindig sokkal többet mondott az életről, mint bármely intellektuel.” (Bohu-
mil Hrabal)

A cseh író prózastílusának meghatározója az élőbeszéd-szerűség. Említsetek olyan

szöveg­típusokat, amelyekre jellemző ez!

Pályakép Sörgyári capriccio

A modern és posztmodern cseh
irodalom ikonikus alakja, Bohumil
Hrabal (1914–1997) Morvaország-
ban született. Kétesztendős koráig
nagyszülei nevelték. Miután bioló-
giai apja lemondott róla, a gyermek
keresztapjának fia, az édesanya
szerelme, Francin örökbe fogadta.
A család a Prágához közeli Nym-
burkban telepedett le, ahol a ne-
velőapa a helyi sörgyár igazgatója
lett.
Az ifjú Hrabal alap- és középfo-
kú tanulmányai befejezése után a
prágai Károly Egyetem jogi karára
iratkozott be. A német megszállás FONTOSABB MŰVEI:
miatt tanulmányai félbeszakadtak. Az emberek beszédei (1956)
A háború alatt volt jegyzőgyakor-
nok, raktáros, pályamunkás, táví- Gyöngyök a mélyben (1963)
rász, vasúti forgalmista. 1946-ban
lett jogi doktor, de nem lépett erre Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964)
a pályára.
Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965)
Dolgozott biztosítónál hiva-
talnokként, cégügynökként, 1948 Őfelsége pincére voltam (1971)
után őrá hárult az általa képviselt
cég felszámolása. Vas­ kohó segéd- Túlságosan zajos magány (1976)
munkásaként is kereste kenyerét.
Sörgyári capriccio (1976)
Volt papírgyári munkás, színházi
díszletes és statiszta. Igazi „egye-
temeit” az emberek között járta ki, megismerkedett
történeteikkel, sorsuk­ kal. Mint gyermekkorában,
a nevelőapja vezette sörgyárban, úgy későbbi mun-
kahelyein és munka után – kocsmai – beszélgetései
alkalmával is gyűjtögette az egyszerre köznapi és cso-
dás történeteket.
Így határozta meg első írásai jellegét: „versecskék
prózában”. Az előtte kaleidosz­kópszerűen feltáruló
emberi történetek, a szerzett szellemi élmények fel-
jegyzéseit „ámító fecsegéseknek” nevezte. Kezdetben
az asztalfióknak írt.
1997-ben a prágai Bulovka kórház ötödik emeleti
ablakából kizuhanva lelte halálát.
A regény az író gyermekkori kör-
nyezetét mutat­ja be. A húszas évek
elején egy nyugodt életű cseh kis-
városban (modellje: Nymburk)
Maryška, a gyönyörű fiatalasszony
(modellje az író anyja), tempera-
mentumával az őrületbe kergeti
pedáns férjét, Francint, egy vi-
déki sörgyár gondnokát (akit az
író az apjáról mintázott). A derék
suszter, Pepin bácsi, Maryška só-
gora (mintája az író nagybátyja)
megérkezésével pedig végképp el-
szabadul a pokol. Az önéletrajzi
kisregény ihletforrása részben a
szerző saját gyermekkori élmény-
világa: a kisfiú, amennyi időt csak
lehetett, nevelőapja munkahelyén
töltött, az iskolánál sokkal jobban
érezte ott magát. A mű felnőttkori
élményekből táplálkozik: raktár-
nokként is dolgozott sörgyárban,
s a korai tapasztalataihoz adódtak
az itt szerzett élményei. A sörgyár
egyszerre a mű ihletforrássa és jel-
kép a regényben.
Vallomásos énregény az eltűnt időről
Az író női alteregója, egyben a főszereplő, egy kis vi-
déki sörgyár mérnök-gondnokának felesége, Maryška
adja elő egyes szám első személyben a teljes történetet.
Az ő érzésvilágának, gondolkodásmódjának szűrőjén
értesülünk a történésekről, ő a „történetíró”. Az egy-
szerű ember alulnézetéből, „lenti” perspektívájából,
az élőbeszéd tagolatlanságával szól. Az elbeszélés lé-
nyegében egyenes vonalú, naplószerű. Egyszersmind
– Csehov és Krúdy világára emlékeztetően – sajátossá-
ga a cselekmény nélküli cselekmény, elbeszélői értel-

66
mezéssel, értékeléssel, fantáziaelemekkel, némely ese-
mény részletezőbb idézésével, idősíkbontással („múlt a
jelenben”).
Az idő modern filozófiai problémája ezt a szöveget
is átjárja: szubjektív krónika a Nymburkról mintá-
zott kisvárosról, amelyben megállt az idő. Az órák,
mint a Szindbádban, „olyan időt mutattak, amilyen
nincs is”. Ez az időkezelés emlékeztet Krúdy műveire,
az éles megfigyelés, a pontos kifejezés, ábrázolás és a
múltba tekintés – a „képzelet zseblámpájával" − úgy-
szintén. Ezekkel az eszközökkel ragadja meg, és rögzíti
halhatatlanná Hrabal az eltűnt időt és annak figuráit.
Ráérős, részletező mesélés
A kisregény a megidézett múlt képeinek, apró törté-
néseinek gazdag tárháza. Ráérős, részletező meséléssel
válik azzá. Mint a főszereplő-narrátor regény hosszúsá-
gú monológjában elhangzik:
„az idő mélyén heverő képekre gondolok, és emlékezek
az állandóan vissza­visszatérő, egyre élesebben kiraj­
zolódó, egymást kiegészítő képekre”.
S valóban, elbeszélésében a köznapi társalgási
nyelv elemei mellett a képzeletvilágának kifejezésé-
re szolgáló művészi igénnyel megfogalmazott képek
is jelen vannak. Általa, egyszerű halandó által „repül”
az író a képzelet szárnyán (a múltba): a – nyelvi –
fantázia nem a művész kizárólagos sajátja. Az elbeszélt
idő jelenében a lassan, békésen folydogáló köznapi tör-
ténések fő színhelye a sörgyár, más jelenetek helyszíne
a fodrászműhely, a cukrászda, a tűzoltóság. Jelentékte-
len eseményekről számol be a krónika főhőse. Sőt iro-
nikus, hogy olyan „világraszóló” események történnek,
mint Pepin bácsi hirtelen megérkezése, disznóölés, egy
lábtörés, Maryška hajmosási szertartása vagy a férj gya-
kori ajándékozási „rituáléi”. A régi kisvárosi köznapi
Nymburk látképe
históriák csúcspontja egy-egy abszurd, egyben valósá-
gos helyzet (például a disznótor tomboló vidámságának
kiterjedése, a kéménymászás, a férj mulatságos táncta-
nulása). Történetek a történetben Pepin bácsi katonai
élményeinek idősíkváltó felidézései: e szövegrészek az
elbeszélt jelen részévé válnak a regényben.
Nosztalgikus vallomás
▪ Az elbeszélés az író nosztalgikus vallomása – a női
narrátor szavaival – a cseh kisvárosról, sörgyáráról
és a szerző egykori családjáról, az őket körülvevő
emberekről, a capricciojellegről: szeszélyről, em-
beri dolgokról, esendőségről, egyszersmind bol-
dogságvágyról, bizonyosságkeresésről.
▪ Maryška elbeszélése vallomás a vallomásban:
tanúságtétel Francinnal kölcsönös szerelmükről,
ennek számtalan megnyilvánulásáról. Ezeknél az
emlékeknél érzelmesen elidőz, s mint több más ese-
ményt, kommentálja az elbeszélő, de emóciókkal
(meghatódottsággal, mély érzésekkel) áthatott ér-
telmezésben. A ráérősség máskor is szembetűnik:
tudatába jól bevésődött történéseket ad így elő (pél-
dául a disznóölés, a hajvágatás, a kéménymászás).
▪ Emlékidézése vallomás a szabadságról. A látszat
szerint Hrabal a szabadságlehetőségeket a nyelv
mikroszerkezetében rejti el, valójában a szöveg
egészéből sugárzó derű hordozza az emberi lé-
tezés autonómiáját (Fűzfa Balázs). A kisregényt
átható, minden rosszon felülemelkedni képes ke-
dély szavatolja a független létérzést, a folyamatos
életreményt: a szabadságélményt.
Capriccio
A Postřižiny cím szó szerint ezt jelenti: ’megrövidí-
tettek’ (’vágások’). A magyar változat a fordító, Hap
Béla találó megoldása. Mindkét címnek többletjelen-
tése van. A „Megrövidítettek”
a fenyegetett nyugalomra és a
veszélyeztetett idillre, illetve
az idő hatalmára utal: az élet
„rövidülésére” (rövidségére)
is int.
A Sörgyári capriccio címben
a zenei műszó (’szeszély, múló
szenvedély’) a fiatalasszony
kedvesen, vidáman szeszélyes
természetének allúziója. Para-
doxonra is utal: a kisvárosban
állni látszik az idő, ám könyör-
telen az idő hatalma az idill és
67
a szépség fölött. Jelzi ez a szó a Francin
meglepetéseket hozó játékos Az alkalmazkodás, szabály­
szertelenséget, amely azonban követés szob­ rát lehetne min-
nem bontja meg a kompozí- tázni Maryška fér­ jéről, Fran-
ciós rendet. A „sörgyári” jelző cinról. Az ifjú mérnök a gyár
utal az események fő színhe- elkötelezett gondnoka. Mun-
lyére, ám több puszta helyje- kaadói iránt lojális: ideális
lölésnél. „ügyvivő”. Ám neje miatt
cserélne vele a teljes igazgató-
Maryška tanács. Feleségét imádja – és
A narráció folyamán az ön- viszont, pedig „tűz és víz a két
portréját és mások arcmását is ember” (Vojtek Antal). Tem-
megrajzoló Maryška, az egyet- peramentumuk mó­ kás kont-
len női szereplő, a társadalmi rasztot alkot járművükkel:
szokások, illemszabályok ellen a dinamikus nej kerékpáron jár,
lázadó, azokkal szembeforduló a komótos férj a motorbicikli
(nonkonformista) személyiség. megszállottja. S míg a hitves
Nem törődik azzal, hogy tár- öntörvényű, korlátok közt nem
sadalmi szerepe milyen elvá- tartható egyéniség, addig a férj
rásokat támaszt vele szemben. pedáns, engedelmes, kezelhető
Konvenciókat felrúgó életigen- A Kőszegi Várszínház plakátja (2011) személyiség.
lésére, az élet élvezésére jellem-
ző mozzanatok: úgy issza a sört, oly mohón lakmáro- Pepin
zik a disznótorosból, s oly természetességgel mászik fel Francin bátyja, Pepin modern utóda Švejknek, Hašek
a hatvanméteres kéményre, hogy ámul rajta a város. ugyancsak folyton lelkendezve, lármás szenvedéllyel
A végzet asszonyaként erotikus kisugárzású: minden anekdotázó hősének. Hangos magánbeszéde monológ
férfi vágyakozva bókol és hódol neki. A profán és szak- a monológban. Fülsiketítő hangereje és egymásra lo-
rális elegyét érzékelik lénye körül: „A gömbölyű női térd gikátlanul következő megnyilvánulásai miatt idegesítő
a Szentlélek másik neve” – mondja tréfásan beszélgető- ugyan, de teljességgel ártalmatlan; egy groteszk-szati-
társának a pap a rövidített szoknyájában kerékpározó rikus jelenetben túlharsogja az igazgatótanácsi ülést.
asszony láttán. Ám Maryška démonisága ártatlan, (hit- Szüntelenül mesél: az una­lom­ból végleg kigyógyító
vesi) hűsége a regény egyik fő, állandó értéke. Köznapi- mosómedvéről vagy katona­ élményeiről. Mindenről
ságában is különleges. Csodálják, és féltékenyek rá, sze- asszociál valamire, mindenről különvéleménye van.
relmesek belé, és tisztelik. Mint Hrabal sok főszereplője, „Nem én voltam [aki óbégat]: valaki itten, bennem” –
ő sem főhőstípus, ám kívül-belül ragyog: válaszol öccse rosszalló megjegyzésére. „Arlequin” ő
„…ha én este ott voltam valahol, ott az én frizurám is, mint Švejk: jó értelmű bolond; nevetésre késztet,
meg a hajam minősége miatt mindig eggyel több lám­ mindig szabad és játszik:
pa volt”. „titkos forrásból szüntelen kapja a gondtalanságot és
a bizalmat, és a derűt és a kedélyt, vagyis a szellemet”.
Maga is láng, izzásával, izgő-mozgó lényével. Nem
(Hamvas Béla)
csak a vörösesszőke hajából, egész lényéből fény su-
gárzik (a fény, a lámpa kulcsszavak a szövegben: több Pepin együgyűsége bölcsességet takar. Szókimondó
mint százszor fordulnak elő). Hajzuhataga bicikli- humorával, „tanító” szöbegeivel Hrabal „múzsájának”
zés közben angyalszárnyakat idéz. Angyali jelenség: is tekinthető. Maryškával együtt különleges egyénisé-
a szépség őre, letéteményese, szüntelen jelenlétének gek, a színes vidámság, az örök gyermekség jelképei:
biztosítéka, az állandóság jelképe a közösség sze­ a nő gyermekmód szabadon éli, habzsolja az örömö-
mében. Ezért forradalmi változás – a rövidülés bete- ket; a bácsi naivan őszinte, természetes lénye színessé
tőzése –, a szabadság egyik jelképes megnyilvánulása varázsolja, új élettel telíti a szürke napokat, gyerekként
hajának levágatása. A vég és kezdet jele is ez a lesújtó, feledkezik bele a mesélésbe. A helyzetkomikumot hor-
egyben felemelő mozzanat. dozó jelenetek zöme kettejük mulatságos összezördü-

68
 Jelenetek a József Attila színház Sörgyári capriccio előadásából, Fekete Réka Thália (Maryska),
Zöld Csaba (Francin), Ujréti László (Pepin), Gazdag Tibor (Gruntorád doktor), Fila Balázs (Boda Červinka, fodrász),
rendező: Hargitai Iván (2016)
lése környezetükkel (Maryška, viszonozva a hentes
tréfáját, disznóvért ken az arcokra; Pepin ragasztója
miatt tökremennek ruhák és gyári jegyzőkönyvek;
párosuk toronymászása). Szabálytalan gondolat- és
ízlésviláguk Francin szabályos mindennapjait éppúgy
felforgatja, mint a város megszokott életét.
Mellékszereplők
A mellékszereplők vitalitása, ösztönös felülemelkedés-
tudata, életkedélye ellenpontozza a nemritkán elégikus,
melankolikus hangvételt. A mindennapok hősei is ré-
szesei az apró életcsodáknak. Mindig történik valami
ezek között az egészséges, józan gondolkodású embe-
rek között, ami kiemel a szomorúságból, újra és újra
megalapozza a derűt.
A rövidítési láz
Az elbeszélt idő határpont: az az időszak, melyben a
Monarchia hagyományos világa felbomlik, s a mo-
dern idők vívmányai berobbannak a szereplők életébe.
E két világ ütközésén alapul a történet. A divathóbor-
tok – a regényidőben újdonságként a rádió formájában
hódító technika – által minden megváltozik. A 20. szá-
zad eleji technikai vívmányok erőszakos térnyerése lét-
ében fenyegeti az idillt. Jó és rossz értelemben minden
megrövidül. Az idő is. A rádió lerövidíti a távolságot
a városok között, s mint az első rádióadások hallgatói
hangoztatják: az autó használata csökkenti majd az
utazási időt, s reménykednek: talán a nemzetek közötti
távolságok is zsugorodnak. A rövidítési láz túlkapása-
ira példa a sörgyári kutya levágott farka vagy a meg-
csonkított bútorok sora. Groteszk, ironikus, jelképes
jelenet, hogy Maryška és Pepin ugyanazon asztallábból
vágnak le négyszer tíz centimétert, majd a – körülte-
kintés nélküli, átgondolatlan – kurtítás ellensúlyozásá-
ra cseh szerzők irodalmi műveit rakják a lábak alá: tá-
masztéknak. Az író ironikus, szatirikus szava hangzik
a mogorván bambának látszó bölcs, Pepin megjegyzés-
ében, mely valóságot és példázatot egyetlen mondatba
szervesít:
„Levágunk az egyik lábábó, aztán azt a levágott dara­
bot odatesszük a következő lábáhó, így csak vágunk,
és nem mérünk.”
Egyedül benne merül fel a kétely: hátha a gondolat is
megrövidül. Az elnök a nevezetes mondatával ugyan-
csak az író szócsöve:
„Minden le lesz rövidítve, és egyelőre nem látni a fo­
lyamat végét”.
A kurtítási hullám betetőzéséül Maryška levágatja hír-
neves, „a régi szép időkből itt maradt” hosszú hajzuhata-
gát. A dús „sörény” újra nőhet, ám a fodrász tétovasága
jelzi: ezt az ékességet – az esztétikumot – a hétköznapi
praktikum világa szorítja ki, s ez az egyedi szépség már
csak az idő múlása miatt sem tér vissza többé. A fod-
rászműhelybeli rövidítéssel valami végleg lezárult. De
ezután lehet új életet kezdeni. Megrövidíttetnek a ter-
mészetes szépségtől, idilli nyugalomtól, a kedély adta
szabadságélménytől, a mesékre, az embertársakra szánt
ráérős időtől a kisváros lakói, s parabolikusan megrövi-
díttetünk ezektől az értékektől mindnyájan.
69
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A 20. SZÁZAD VILÁGIRODALMÁBÓL 102–110. oldal

A torony A kémény a torony, az új kilátópont szimbóluma is.

A regényben „a régi szép idők” mindig szabadság-
élményt és derűt idéznek, egyben felemelkedést is.
Utóbbinak szimbolikus mozzanata Pepin bácsi és
Maryška kéménymászása. Többjelentésű jelkép ez.
Betetőzi az erotikus jelképsort, jelzése a megváltozott
nézőpontnak – alulnézet után felülnézet – és a látó-
szögek viszonylagosságának. Jelzi, hogy maga az élet
felemelő, már a hétköznapok szürkeségéből való napi
kiemelkedni tudás is apró csoda:
„ha semmi mást nem csináltam volna ebben a város­
ban, mint hogy felmásztam a kéményre, nem volna az
sok, de évekre elég lenne, talán egész életemre”.
A két hős a „torony” tetején példa arra, hogy a hrabali
világban megszűnnek a figurák tér-idő kötöttségei.
S azt is jelentheti a torony, hogy Hrabal hősei nem
engednek eluralkodni semminemű búskomorságot a
saját miliőjükben. Benne a szűkebb közegükben, a sör-
gyárban, amely mint rész az egészet (a világot) jelen-
ti: afféle miniatűr világegyetemként parabolikusan a
20. század – benne a modern kor embere – legtágabb
szegleteire is képes utalni.
Humor, irónia, abszurd, tragikum
Hrabal − humorral, iróniával fűszerezve − groteszk já-
tékokba, abszurd jelenetekbe ágyazza a drámai, tragi-
kumhoz közel járó tartalmakat: a világ kisszerűségeit,
elgépiesedését, a mindennapok elszürkülését, az em-
beri kapcsolatok kiüresedését, a „megrövidítettséget”.
Ahogy a Zsebcselek című interjúregényben fogalmazott:
„a tragikus életérzés és a humor egymás ikertestvérei”.

Fogalmak
szubjektív krónika: eseményeket, történéseket, élményeket
időrendben elbeszélő, naplószerűen, érzékletesen
felidéző, közlő, feljegyző, azokról beszámoló írásmű, mely
az elbeszélteket értelmezi-kommentálja, értékeli is: egyéni
eseménynapló; jellemeket, sorsokat is megjelenít

A magyarul megjelent regény címlapjai

Irány a szöveg!
1. Nagyobb terjedelmű művekben, például regényekben is gyakran találni anekdotát, anekdotikus elemet.
Gyűjts ilyen szövegrészeket Hrabal művéből!
2. Hrabal műveiben az élet: dráma. Az életet mint drámai mozzanatsort jegyzi le, és formálja szöveg-
gé úgy, hogy hősei felülemelkednek az élet drámáján. Találsz-e erre példát Hrabal szövegében, szövegei-
ben? Mely tanult alkotókra jellemző még a mindennapok drámaiságának és az azon való felülemelkedés
képességének (például humorral) megjelenítése?
3. A Sörgyári capriccio egyik adaptációja megjeleníti „Az idő” figuráját. A mű jelentésrétegeire utalva érvelje-
tek, mi indokolhatta ezt az elképzelést!

4
Vitassuk meg!
az elnök a Sörgyári capriccio 9. feje-
„Minden le lesz rövidítve, és egyelőre nem látni a folyamat végét” – mondja
a „rövidítések” elsődleges és képzet-
zetében. Olvassátok el a szöveggyűjteményből ezt a részt! Vegyétek számba
társításos (asszociatív) értelmét, jelképes jelentését!
k ezekre példákat a valós életből is!
▶ Beszéljétek meg: mely esetekben üdvös, melyekben káros a rövidítés! Hozzato

70
 Kérdések, feladatok
1. Tekintsétek át a késő modernség európai irodalmának általános jellemzőit! Ábrázoljátok fürtábrán a műnemi, műfaji sajá-
tosságokat! Rendeljetek hozzájuk tanult alkotókat és műveket!

2. T. S. Eliot A háromkirályok utazása című költeménye a késő modern kor emberének általános léttapasztalatát megfogal-
mazó alkotás. Állapítsd meg, hogyan jelentkezik a költeményben a modern ember létének problematikája!

3. Miért nincs többé nyugta a versbéli háromkirályoknak hazatérésük után? Milyen tapasztalat vagy felismerés zárja le végleg
utazásuk előtti életszakaszukat?

4. Mit jelenthet a költemény záró mondata? Mit üzen e mondat állítmányának feltételes módja?

5. Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésének megjelenése kapcsán így írt a mű illusztrációjával kapcsolatos aggályairól:
„Ezt ne, kérem, csak ezt ne! Nem akarom a rajzolóművész szuverenitását csorbítani, egyszerűen kérek valamit, arra alapozva,
hogy a történetet, a dolog természeténél fogva, jobban ismerem. Maga a bogár megrajzolhatatlan. Még a távolból sem mutat­
ható képszerűen.”
a) Párban vitassátok meg, egyetértetek-e az elbeszélővel saját teremtményét illetően.
b) Tervezzetek borítót az elbeszéléshez a mű egy választott jelenete vagy részlete alapján!
c) A terv elkészültével válasszatok egy másik párt, és vitassátok meg a jelenet/részlet kiválasztásának szempontjait!

6. Jelenítsd meg Gregor átváltozásának folyamatát és az elbeszélés szimbólumrendszerét az alábbi kifejezések felhasználá-
sával!
mítosz bűn fantasztikum önfeláldozás nem emberi időérzékelés
apakomplexus emberi kommunikáció elsatnyulása rémálom és ébrenlét

7. Vitassátok meg csoportokban, hogy Gregor Samsa bogárrá válása fejlődés vagy bukás! Érveiteket kettéosztott naplóba
gyűjtsétek!

8. Értékeljétek a Samsa család tagjainak családi szerepeit! Állapítsátok meg, hol, mikor és miért billent ki életük rendjének
egyensúlya! Ki mivel lehetetlenítette el az együttélés feltételeit?

9. Nézz utána, hogy Thomas Mann-nak a róla szóló fejezetben felsorolt legismertebb művei milyen ihletforrások alapján
születtek! Ennek alapján mely regénye áll legközelebb érdeklődési körödhöz?

10. Tonio Kröger „egy személyben művész és polgár”, „a szabadság és a kötöttség világában egyformán otthontalan, magá-
nyos”. Igazoljátok a szövegből vett példákkal a hős e kettős számkivetettségét!

11. A Tonio Körgerben többször előfordul átélt, azaz szabad függő beszéd, illetve annak is tekinthető szöveg. Például „Fáj na-
gyon érezni, mily csodálatosan játékos és gyötrelmes erők ébredeznek benned, és fáj tudni, hogy azok, akikhez a vágyad
vezérel, derűs elérhetetlenségben állnak szemközt azokkal az erőkkel.” Keress még példákat erre a sajátos narrációra!

12. Mihail Afanaszjevics Bulgakov A Mester és Margarita című regénye polifonikus szerkesztésű alkotás – csakúgy, mint Dosz-
tojevszkij Bűn és bűnhődése. Idézd fel, mit tanultál erről a regényszerkesztési eljárásról! Mutasd be és jellemezd a Bulga-
kov-mű szólamait!

13. Ábrázoljátok fürtábrán, hogy az egyes szólamokat képviselő szereplők milyen világnézettel rendelkeznek!

14. Páros munkában fürtábrával foglaljátok össze a brechti epikus színházhoz kapcsolódó kulcsszavakat és fogalmakat! Mind-
erre öt perc áll rendelkezésetekre, majd a következő öt percben bővítsétek ábrátokat Brecht-drámák címével, műfajjelölő
alcímekkel! A Koldusoperából is használjatok fel műfajokat, idézeteket és színi utasításokat! A feladat végeztével vessétek
össze ábrátokat egy másik páréval, s vitassátok meg a lehetséges eltéréseket!

15. Vizsgáld meg és igazold Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című darabjának keretes szerkezetét! Milyen többlet-
jelentést hordoz Kurázsi mama záró dala a nyitányhoz képest?

16. Figyeld és nevezd meg a darab elidegenítő effektusait! Határozd meg a songok dramaturgiai szerepét is!

17. Gyűjtsétek össze csoportokban Kurázsi mama legmeghatározóbb döntési helyzeteit! Állapítsátok meg, melyik helyzet mi-
lyen dilemma elé állítja a karaktert!

71
18. Négyfős csoportban keressetek példákat a Koldusoperából az alábbiakra!
irónia  szentimentalizmus kigúnyolása  tisztesség átértelmezése  gazemberség mint mesterség

19. Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című drámája alapján rendezzetek vitát a hatalom, a tudomány és az erkölcs viszonyáról!

20. Idézzétek fel Samuel Beckett Godot-ra várva című drámáját! Beszéljétek meg csoportokban, milyen felismerései, követ-
keztései lehetnek az olvasónak, a nézőnek a darab befogadása után! Hogyan változtatja meg a színmű az emberről alkotott
befogadói képet?

21. Készítsetek jelmezterveket a négy szereplő színpadi megjelenéséhez!

22. Készítsetek T-táblázatot a késő modernség és a posztmodern irodalmi művészetélményéről, ezen belül sajátosságairól!

23. Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye a posztmodern ember alapélményét, a magányt járja körül. Idézd
fel a késő modernség tanult művei közül azokat, amelyekben szintén ez az alapélmény válik cselekményszervező erővé!

24. „Elromlott az idő gépezete” – állapítja meg José Arcadio Buendía a Száz év magányban. Hogyan érthetjük ezt? A szöveg-
gyűjteményben közölt szövegrészlet alapján jellemezd az elbeszélés időkezelését! Milyen hatást kelt, hogy a szerteágazó
történet mozzanatai sokszor múlt- és jövőbeli eseményekkel fonódnak össze?

25. Készítsétek el José Arcadio Buendía és Ursula Iguarán jellemtérképét!

26. Ábrázoljátok grafikai szervező segítségével a Buendíák nemzetségeiben megfigyelhető sorspárhuzamokat! Jelöljétek azo-
nos színnel az ismétlődő élettörténetű szereplőket!

27. Csoportmunkában dolgozva keressetek válaszokat az alábbi kérdésekre Márquez Száz év magány című regényével kap-
csolatosan!
a) Miért a magány és a vérfertőzés a Buendía család legfőbb attribútuma?
b) Milyen a regény időszerkezete: lineáris, ciklikus vagy mitikus?
c) Mikor jelenik meg Macondóban a halál és az írás? Van-e közük az álmatlansági kórhoz?
d) Miért pusztul el Macondo éppen akkor, amikor Aureliano Babilonia a róla szóló történethez ér a pergamen olvasásakor?
e) Vajon mi is Melchiades pergamenjét olvassuk, mint az utolsó Aureliano?
f) Miért nevezi az elbeszélő Melchiades pergamenjeit „beszélő tükörnek”?

28. Vitassátok meg:

a) Szükség van-e családfára a mű elolvasásához, értelmezéséhez?
b) Apai vagy anyai ágon öröklődnek a család meghatározó tulajdonságai?

29. Hrabal műve – az őt bemutató fejezetben leírtak mellett – rokon Krúdy alkotásaival abban is, hogy olvasható akár ön-
portréjegyeket tartalmazó, alteregóteremtő naplóként. Keress erre példákat a szöveggyűjteményben Hrabal művéből!
Sorolj fel a tanult alkotók közül néhányat, akikre ugyancsak jellemző, hogy alakmásaik jellemvilágát önmagukról (is) min-
tázták! Idézz erre példaként érveket az illető alkotók szövegeiből!

30. A posztmodern jellemző jegye az anekdotikusság. Az anekdota egy-egy valós, történeti vagy kortárs személy, esemény
mulatságos, rövid jellemzése, „nem tükör, csak tükörcserép”, „sűrített, gyorsított teljesség” (Illés Endre). Kutass fel a szö-
veggyűjteményből néhány ilyen, azaz miniportrénak is beillő anekdotikus jellemzést!
31. Tanulmányaitok alapján, illetve a tankönyvi magyarázat segítségével gyűjtsétek össze csoportmunkában a posztmo-
dern irodalom jellemző jegyeit! Keressetek ezekre példákat a szöveggyűjteményben a vonatkozó alkotók írásaiból!

Tihanyi Lajos: Absztrakt festmény (1932 körül)

72
 III.
A MAGYAR
IRODALOM
A 20. SZÁZADBAN
 A két világháború közötti
magyar irodalom
„Múltunk gonosz volt, életünk pogány / Rabsors ma sorsunk s mégsem átkozom: / Jó, hogy nem ültem
győztes-lakomán / S hogy egy legázolt néphez tartozom.” (Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája)
strófája)

 prily Lajos erdélyi költő rövid verse a magyar nép háborús és háború utáni veszte-
Á
ségeire utal. A Nyugat első nemzedékének tagjairól már tanultunk. Kik azok közülük,
akiknek szülőhelye a határokon túlra került? Mi változott meg a trianoni diktátummal,
és hogyan hatott a veszteség a magyar nemzeti identitásra?

Történelmi háttér
A magyar irodalom első világhá-
ború utáni helyzete némileg ha-
sonló az 1848–1849-es szabadság-
harcot követő időszakhoz: a társa-
dalom súlyos megrázkódtatást élt
át, az irodalmi élet pedig mindkét
esetben elvesztette egyik vezér-
alakját, Petőfi Sándort, illetve Ady
Endrét. A történelmi kataklizma
ellenére – ahogy a 19. század köze-
pén, úgy most is – folytatódtak az
irodalmi- kulturális tendenciák je-
les alkotóinknak köszönhetően. A Nyugat 25 éves jubileuma a Zeneakadémián. Az egybegyűltek
A Nyugat első nemzedékének iro- Móricz Zsigmond bevezető beszédét hallgatják
dalma a világháború utáni idő-
szakban teljesedett ki. A megválto-
zott politikai körülmények hatottak az irodalmi életre maradt, mellyel a kor fontos íróinak többsége kap-
is. A kultúra még inkább fővároscentrikus lett, viszont csolatban állt – őket pályakezdésük kronológiája
megerősödtek a határon kívüli magyar irodalmi köz- alapján nemzedékekbe soroljuk.
pontok. A Horthy-rendszer első éveiben Bécsben balol- ▪ Az Új Idők (1894–1949) a kor legolvasottabb heti-
dali szellemiségű magyar emigráció alakult, tagjai kö- lapja volt. A Horthy-rendszer keresztény-nemzeti
zött Kassák Lajossal és Hatvany Lajossal. Jelentékeny eszmeiségéhez közel álló, konzervatív, nép-nemze-
szellemi központot hoztak létre, irodalmi és közéleti ti irodalom legnagyobb alkotója, Herczeg Ferenc
lapokkal, könyvkiadással. A trianoni határokon kívül szerkesztette.
került magyar kisebbségek közül az erős kulturális ha- ▪ Napkelet (1923–1940) címen indított lapot a libe-
gyománnyal bíró erdélyi magyarság szellemi élete volt rális szellemiségű Nyugat ellensúlyozásaként Tor-
a legvirágzóbb. may Cécile, az 1937-ben Nobel-díjra jelölt népsze-
rű írónő.
A legfontosabb folyóiratok ▪ Tovább folytatta irodalmi, irodalomszervezői
A kor irodalmi életében részben a boldog békeidők tevé­­­keny­ségét Kassák Lajos, akinek folyóiratai
örökségeként, részben újonnan kialakulva több irány- az avantgárd irodalom orgánumai voltak: A Tett
zat élt egymás mellett, ezek jellemzően egy-egy folyó- (1915–1916), Ma (1916–1925), 2×2 (1922–1923),
irat körül bontakoztak ki. Dokumentum (1926–1927), Munka (1928–1939).
▪ A klasszikus modernség örökségét folytató, pol- ▪ Az Erdélyi Helikon (1928–1944) című folyóirat Ko-
gári-liberális gondolkodásmódot tükröző Nyugat lozsváron jelent meg, az erdélyi magyar irodalmi
(1908–1941) továbbra is meghatározó orgánum élet legszínvonalasabb irodalmi lapja volt.

74
 A NYUGAT NEMZEDÉKEI

Első nemzedék A Nyugat első nemzedéke alkotóként és szervezőként is meghatározó szerepet játszott a háborúk közötti irodalmi
életben. Babits Mihály a lap szerkesztőjeként, majd a jelentős összeggel járó Baumgarten-díj kurátoraként, Mó-
ricz Zsigmond a Nyugat és a Kelet Népe (1935–1942) szerkesztőjeként töltött be fontos pozíciót. Ekkor bontako-
zott ki – a fent említetteken kívül – Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád alkotói pályája.

Második nemzedék Az 1920-as években fellépő írókat a Nyugat második nemzedékének nevezzük, amelynek legjelentősebb alakja
Szabó Lőrinc volt. Az ő kortársa volt a laphoz lazább szálakkal kötődő József Attila és Illyés Gyula is.

Harmadik nemzedék Az 1930-as években indulók – például Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza – a Nyugat harmadik nem-
zedékét alkotják.

Negyedik nemzedék A Nyugat 1941-ben, Babits Mihály halálával szűnt meg, szellemiségének folytatója előbb az Illyés Gyula
szerkesztette Magyar Csillag (1941–1944), majd a háború után az Újhold (1946–1948) volt, melynek alko­
tógárdáját, az újholdasokat a Nyugat negyedik nemzedékének tartják.

Népi-urbánus vita lom számára különös jelentőséggel bírtak a magyar-

Az 1920-as években, az első világháború és Trianon
után a magyar köz- és irodalmi életben ideoló­giai
szembenállás – a népi-urbánus vita – bontakozott
ki, mely hosszú évtizedekre tematizálta az irodalmi
közbeszédet. Ez a vita egymással szembehelyezkedő
vélemények mentén szervezte maga köré a kor alkotóit,
akik így különböző táborokba tömörültek.
Az urbánusok (urbs: ’város’) értékrendjének közép-
pontjában az emberi jogok álltak. Nézetük szerint a
nemzet fogalma elavult és szűk, az emberiség nagy sors-
kérdései és próbatételei globális megoldásokat követel-
nek. E megoldások zálogát a pozitivista gondolatban,
a technikai vívmányok és a nagyvárosi létforma adta
lehetőségekben látták. Az európai gondolat hívei voltak.
A népiek ezzel szemben nemzetben és hagyomá-
nyokban gondolkodtak. Aggodalommal tekintettek
koruk magyar vidékének állapotára. A magyar falu
felzárkóztatásának programja érdekében szociográfiai
művekkel szolgáltak a korabeli olvasóknak. Értéknek
és romlatlannak tekintették az eredetit, a népit, zászla-
jukra a magyar parasztság sorskérdéseinek megoldását
tűzték. A polgárosodás folyamatát sürgetve a szociális
érzékenység szükségességét képviselték.
Társadalmi válaszúton
A húszas-harmincas évek fordulóján egy új, nagy ha-
tású eszmei és irodalmi irányzat bontakozott ki a ma-
gyar kulturális életben. A népi írók mozgalmát első-
sorban a társadalmi modernizáció igénye hívta életre.
Világnézeti értelemben a mozgalom rendkívül hetero-
gén volt, de képviselői egységesek voltak abban, hogy
az előrelépés lehetőségét a parasztság felemelésében,
a népi kultúra megőrzésében látták. Ebből követke-
zik a népi írók közösségi elkötelezettsége, határozott
küldetéstudata, és ezzel magyarázható, hogy a mozga-
ság tradíciói, nemzettudata, nemzeti sajátosságai. Az
irányzat alkotói e sajátosságokból kiindulva igyekez-
tek előmozdítani a társadalmi változásokat.
S zilveszter Németh László író lakásán. Babits Mihály,
Török Sophie, Németh Lászlóné, Farkas Zoltánné,
Erdélyi József, Németh László és Illyés Gyula
Válasz
A szerteágazó mozgalmat a Válasz című, 1934-ben
létrejött folyóirat fogta össze, amely fennállása alatt
(1949-ben szűnt meg végleg) a népi irodalom legfonto-
sabb fóruma volt. Részben a Válasz hasábjain bontako-
zott ki az a jelentős, olykor az indulatokat, előítéleteket
és félreértéseket sem nélkülöző vita, amelyet a mozga-
lom alkotói a modernizációt a nyugat-európai polgári
berendezkedés mintájára elképzelő, ún. „urbánus” ér-
telmiséggel folytattak. Noha a kommunista hatalom-
átvételt követően a társadalmi viták kényszerű nyug-
vópontra kerültek, a népi irányzat ezután is eleven
maradt (sőt, egyes képviselői a diktatúra évtizedeiben
jutottak nagyobb szerephez), és jelentősen befolyásolta
a rendszerváltás időszakában megfogalmazódó mo-
dernizációs elképzeléseket is.

75

JELENTŐS ALKOTÓK, KIEMELKEDŐ MŰVEK
▪ Németh Lászlóprogramadócikkeivel,tanulmányaival,előadá-
saival,Tanú című egyszemélyes folyóiratával a népi mozgalom
legfontosabb gondolkodója volt.
▪ Illyés Gyulanevéhezkötődnekazirányzatlegnagyobbteljesítmé-
nyei–elsősorbanaPuszták népecíműirodalmi szociográfia.
▪ Erdélyi József alíraterületénalkotottmaradandót.Ibolyalevél
címűköteténekhatásaakétvilágháborúközötti magyariroda-
lomkimagaslóéletműveibenistettenérhető.
▪ Sinka Istvánarchaikusnépikultúrábóltáplálkozóköltészetének
sajátos, szürreális képalkotása inkább a negyvenes-ötvenes
évekbentaláltkövetőkre.Fekete bojtár vallomásaicímmelírta
megönéletrajzát.
▪K
 odolányi János novelláiban a dunántúli parasztság élményvi-
lágábólindultki.
▪ Veres Pétertudományospontossággalmegalkotottszociografi-
kus műveiben a paraszti élet monumentális tablóját igyekezett
megrajzolni.
▪ Tamási Áronszülőföldje,aSzékelyföldvilágát,gondolkodásmód-
játésembertípusaitemeltebeamagyarirodalomfőáramába.
▪ Szabó Zoltánnak, a falukutató mozgalom úttörőjének gazdag
munkásságából kiemelkednek szociográfiái munkái és irodalmi
„útikönyve”,aSzerelmes földrajz,deirodalomszervezőtevékeny-
ségének jelentősége talán műveiét is felülmúlja. Emigrációját
követőenugyanissokrétűismeretterjesztő,kiadóiésszerkesztői
munkábakezdett,amelynekköszönhetőenévtizedekenátanyu-
gatimagyarirodalomegyikközpontialakjavolt.
▪ Szabó Dezsőakoregyetlenszekértáborhozsemcsatlakozó,egy-
személyes„intézménye”volt.Életművébenszervesenösszekap-
csolódik az irodalom és a magyarság ügye. Értékrendjében
ahogyírja,anemzet„egy külön történelmi műhely munkásainak
egyeteme a közös nyelv, közös kultúra, közös történelmi célok
egységében”. Anemzetet„mint értékforrást, a közösséget mint
értéklehetőséget próbálta oltalmazni” (Imre László). A magyar
önazonosságtudat védője volt, egyszersmind – ha többrétegű
alkotásaimélyérenézünk–alétértelménekkutatója.Ennekta-
nújeleműveinekszámosparabolikus,transzcendenseleme.
Vitassuk meg!
„Fölmagasodni
nem bírhatsz. De lobogsz még,
szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat
kígyóként a talaj szintjén iramítva – sziszegvén
▶ Azanyanyelvápolása,művelésecsaktudósokésművészekfeldatalehet,v
embernek?Mitkelltennünkannakérdekében,hogymegőrizzükanyanyelvün
76
Poétikai tendenciák
A kor irodalmára a stílusirányzatok sokfélesége és
ötvöződése volt jellemző. Egy-egy alkotó pályája során
– olykor egyazon időben – több irányzathoz is kapcso-
lódott. Az írói körök, csoportok közötti határok nem
voltak merevek, a különböző irányzathoz és nemze-
dékhez tartozó alkotók hatottak egymásra. A korszak
legfontosabb alkotói – mint látni fogjuk – különböző
irányzatokhoz is kapcsolódtak pályájuk során. A Nyu-
gat alkotóinál a – háború előtti időszakban csaknem
kizárólagos – klasszikus modern tendenciák a húszas
években avantgárd hatásokkal ötvöződtek. A második
nemzedék munkássága mindkét irodalmi hagyomány
hatását magán viselte. A húszas évektől bontakoztak ki
a késő modernség irányzatai:
▪ az újtárgyiasság,
▪ az újnépiesség,
▪ végül az újklasszicizmus.
Fogalmak
újtárgyiasság:az1920-as,1930-asévekbenjelentkező,
azobjektívbemutatástelőtérbehelyezőésgyakran
akisembereksorsátábrázolóirodalmiirányzat
újnépiesség:aparasztivilágidealizáltésidilliábrázolását
elvetőésannakreálisábrázolásátcéljáultűzőirányzat
ahuszadikszázadelsőfelében
újklasszicizmus:poétikaiértelembenazarisztotelészi
utánzás(mimézis,imitáció)megújításánakklasszicista
törekvésétésaművésziszabadságszinténókorieredetű,
platónieszméjétösszekapcsolóirányzat,a20.századi
–elsősorbanakétvilágháborúközötti–művészetre
vonatkozóan:azavantgárddalszembeforduló
klasszicizálóáramlat;azirodalomban,aköltészetbenis
jellemziaharmóniateremtés,ahagyományos,illetve
racionálisképalkotás,afegyelmezettversszerkezet;
Babitsmegfogalmazásában:„klasszicizmus,túlmár
mindenmodernségen”
4
néha a kíntól,
többször a béna dühtől, megalázott.
Elhagytak szellemeid.”
Illyés Gyula: Koszorú
agyerkölcsikötelességeminden
ket?
 Az erdélyi magyarság szellemi élete
„Az irodalom nem csak szó és grammatika, ahogy Kosztolányi híres versében a zászló nem csak »bot és vá-
szon«. Az erdélyi magyar irodalom művészet és erkölcs, az egyéni lét metafizikai értelmezése, ugyanakkor
egy emberi közösség vallomása és üzenete, amely az egyetemességet ostromolja, a nagyvilág előtt tesz
tanúságot egy nép élniakarásáról, küzdelmeiről, és a nemzetek közösségének lelkiismeretét szólítja meg”
–írjaPomogátsBéla.
 zirodalomtörténészösszefoglalógondolatánakszempontjaialapjánidézzetekfelol-
A
vasmányokaterdélyiszerzőktől!
Megbékélés, tolerancia, kölcsönhatás,
szűkebb haza és egyetemesség
Trianon után megkezdték kényszerű, különálló éle-
tüket a nemzetiségi magyar irodalmak. A kisebbségi
helyzetű magyarságnak ez a megváltozott szellemi léte
az alapintézmények létrehozásával indult. A folyamat
kezdetben nem volt zökkenőmentes: a legjelentősebb
magyar írók már a „boldog békeidőkben” is Budapestet
tekintették irodalmunk központjának. A magyar ki-
sebbségek közül az erdélyi magyarság szellemi élete
volt a legvirágzóbb.
Az erdélyi gondolat, a transzilvanizmus
Néhány hónappal a trianoni békediktátum után meg-
születik az erdélyi gondolat. Alapvetése Kós Károly
(1883–1977) Kiáltó szó (1921) című – Zágoni Istvánnal
és Pál Árpáddal közösen kiadott – röpirata.
„A régi Magyarország nincs többé számunkra, de Er-
dély […] feltámadt és van […], és akárhogyan is akarja
akármilyen akarat, lesz örökkön-örökké.” (Kós Károly)
A „vállalt regionális elkötelezettséget magasrendű európai
igényességgel kötötték egybe, a szűkösebb erdélyi látha-
tárt az egyetemes emberi horizont felé kívánták tágítani”.
(Pomogáts Béla)
A transzilvanizmus (erdélyiség, erdélyi gondolat,
„erdélyiségeszmény”) annak kifejezésre juttatása, hogy
▪ Erdélynek – függetlenül a mindenkori országhatá-
roktól – önálló szellemisége van;
▪ az ott sorsközösségben élő, különböző anyanyel-
vű, kultúrájú, illetve vallású népeknek – a magya-
roknak, a románoknak, a szászoknak – egymás
megértésére, megbékélésre, toleranciára, békés egy­
más mellett élésre kell törekedniük;
▪ tiszteletben kell tartaniuk, meg kell becsülniük
egymás anyanyelvét, kultúráját és hitét;
▪ ez a gondolat a nemzeti önállóság, identitás meg­
őrzésének evidenciája alapján a népek összefo­
gását, sőt testvériségét szolgálja, és felveti a három
erdélyi kultúra egymásra hatásának lehetőségét.
A transzilvanizmus művelődéspolitikai cselekvés­
programként a Trianon utáni Erdélyben kényszerűen
önállósult magyar szellemi élet megteremtését és in-
tézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául. A tran­
szilván gondolat az erdélyi magyarság történelmi és
kulturális hagyományának szerves része lett.
„Erdély lelke”
A két világháború között Erdélyben a magyar iroda-
lom egészét tekintve is figyelmet érdemlő írói pályák
bontakoztak ki. Az erdélyi irodalom fő törekvése volt
ekkor a kisebbségi magyarság nemzetiségi tudatának,
közösségi önérzetének megalapozása.
A transzilvanista eszmétől áthatott művek „Erdély
lelkét” a szépirodalom eszközeivel juttatták kifejezésre.
E szellem, lélek tartalma
▪ a történelmi szükségszerűség hozta önálló erdélyiség,
▪ a táj érzés- és gondolatébresztő ereje,
▪ az együtt élő erdélyi kultúrák és népek sorsközössé-
géből eredő tolerancia eszménye.
Folyóiratok
Az erdélyi irodalmi élet megszervezésében lényeges
szerepe volt mások mellett Benedek Eleknek és Kós
Károlynak. A Trianont követő fél évtizedben Erdély-
ben százharminc sajtóorgánum s több mint háromszáz
szépirodalmi mű jelent meg.
A Nyugat folyóirat és az Új Idők hetilap mellé sora-
kozik fel harmadik pólusként az erdélyiség eszményé-
nek jegyében alkotó – kolozsvári székhelyű – Erdélyi
Helikon (1928–1944) folyóirat. E színvonalas irodalmi
orgánumok jelzik az eltérő, de több gondolatban is ösz-
szetalálkozó fő irodalmi törekvéseket.
77
Az Erdélyi Helikon A 19. századi magyar líra nemzeti
Az irodalmi folyóirat eszméje a Ke- hagyományokat őrző identitásának,
mény János (1903–1971) által ös�- egyszersmind a létezés értelmét kuta-
szehívott marosvécsi írótalálkozón tó egyetemességének a helikoni köl-
1926-ban született meg. A humanista tők voltak a szellemi örökösei.
értékeket az esztétikai igényesség jegyé­ Költészetükre hatott:
ben kép­viselte. A heli­ko­nisták az erdé- ▪ a romantikus, nemzetközpontú
lyi gondolatban, a transzilva­niz­mus­ban történelemszemlélet;
találták meg fő eszmei támaszukat. ▪ Kölcsey Ferenc és Vörösmarty
Áprily Lajos beköszöntője szerint az Mihály költészete, különösen a
Erdélyi He­likon Himnusz és a Szózat;
▪ „erdélyisége világfigyelő tető, nem ▪ Petőfi hazaszeretete, megalkuvást
szemhatárszűkítő provincializmus”. nem ismerő szabadságvágya, a sze-
▪ A kisebbség csak politikában ki- Az Erdélyi Helikon első számának
relem szentségét hirdető felfogása
sebbség, „irodalmában és művelt- címlapja és életszeretete;
ségében maga az egyetemesség”. ▪ Arany János lélekelemző művészete, bensőséges
Az Erdélyi Helikon írói az egyetemes és egységes ma- otthonélménye, az önkényuralom idején írt, ér-
gyar nemzeti kultúrát képviselték, a huszadik század tékellentétekre épülő lírája, mitikus, transzcen-
magyarországi irodalom minden fontos nem­zedékéhez dens, bibliai jelképektől áthatott világa;
és áramlatához utat találtak. Ápolták Ady szellemi ▪ Vajda János hazafias versei, a hazáért való aggó-
örökségét, az erdélyi gondolatot is elsősorban ebből az dása (A virrasztók).
örökségből vezették le. Kuncz Aladár szerint a helikoni
költészet a szülőföld és a történelmi múlt élményéből A Helikon és a Nyugat
bontakozik ki. Ezek az ihletforrások főleg elégikus han- A nyugatosok közül Babits Mihály, Kosztolányi De-
gú művekké érnek, az erdélyi magyarság tragikus törté- zső, Móricz Zsigmond szerzői voltak a folyóiratnak, de
nelmi tapasztalatait fejezik ki. utat talált a Helikonhoz Jékely Zoltán, Németh László,
Illyés Gyula, Kodolányi János és József Attila is. Így
Irodalmi hatások valósult meg a „helikonista világfigyelés, a transzilván
Tótfalusi Kis Miklós, Bethlen Miklós, Mikes Kelemen hídszerep”.
munkássága a helikoni prózára is hatott, többek között A Helikon Nyugattal való együttműködése végig „ter-
Bánffy Miklós, Kuncz Aladár, Kós Károly műveire. mékenynek és hasznosnak bizonyult: a Nyugat tábora
Az Erdélyi Helikon lírájának vezető szólamát a „he- határozottabban tudta kifejezni nemzeti elkötelezettsé-
likoni triász”: Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa gét, az Erdélyi Helikon tábora pedig erőteljesebben tudta
László „romantikus szimbolizmusa” határozta meg érvényesíteni hűségét az irodalom egyetemes és európai
(Pomogáts Béla). Ez a szimbolizmus a 19-20. század eszmeisége iránt”. (Pomogáts Béla)
fordulójának késő romantikája nyomán született, és a
lélek finom rezdüléseit fejezi ki.

Kemény János Tompa László Tamási Áron Bánffy Miklós Kuncz Aladár

78
 Az Erdélyi Helikon és könyv­kiadója, az 1924-ben Ko­lozs­
várott ala­pított ma­gyar kiadó, az Er­délyi Szépmíves Céh
számos alkotónak teremtett megjelenési lehetőséget.
Ilyen volt például Áprily Lajos (1887–1967), Bánffy Mik-
lós (1873–1950), Kós Károly, Kuncz Aladár (1885–1931),
Makkai Sándor (1890–1951), Nyirő József, Reményik
Sándor (1890–1941), Tamási Áron (1897–1966), Tompa
László (1883–1964), Berde Mária (1889–1949), később
Dsida Jenő (1907–1938), Wass Albert (1908–1998).
Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh pavilonja 
az Ünnepi Könyvhéten, Budapesten
Kós Károly:
Varju nemzetség
A 1925-ben kiadott regény alcí-
me szerint krónika (pontosabban
szubjektív históriai eseménykró-
nika): valóságos történelmi ese-
ményeket beszél el, ezekre építi a
regényfikciót.
A mű a történeti Erdély ha­ Kós Károly
nyatlásának ábrázolása mel­ lett
az értékeket is szám­ba ve­­szi, amelyek egy új fel­emel­
kedéshez vezethetnek. Ez az el­lentét szervezi az epikus
mű belső rendjét, s határozza meg a műfajt.
Szereplői valós történelmi személyek (Bethlen Gá­
bor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György) és kitalált
figurák. Utóbbiak egyszerű emberek – ők a mű igazi
hősei. A cím is magában rejti, hogy a Varju nemzetség
nemcsak történelmi regény, hanem nemzedék- és csa-
ládregény is egyben. A Varjuk négy nemzedéke, elsősor-
ban apa és fia, Varju János és Varju Gáspár történelmi és
emberi sorsa, élete áll a középpontban.
A valós történelmi összeütközéssel párhuzamos,
fiktív köz- és magánéleti konfliktusok a szereplők el-
lentétes élethelyzetéből is fakadnak. A függetlenség és
a kötöttség csap össze Varju Gáspár és Maksai László
– szerelmi vetélkedéssel induló, politikai küzdelem-
mé váló, a két család közötti gyűlöletbe torkolló – csa­
tájában: Gáspár szabad nemes, László zsoldos. Az ő vég­
zetessé váló küzdelmük alakítja a cselekményt.
A történet alapszövetét a krónikák nyugodt tem­
pójú előadása határozza meg, amellyel állóképszerű
je­
le­
netek váltakoznak. Az előadásmód fel-felgyorsul:
a tör­ténelmi eseményeket tömören ábrázolja a narrátor,
előadásmódját az erdélyi balladák drámai feszültsége
hatja át, s ez a drámaiság dinamizálja a statikusabb epi­
kus részeket.
A regénykrónika önállóan is megálló, novellisztikus
jelenetek sorából épül. A krónikajelleg és a balladaiság
a szöveg archaizálásával jár együtt, Kós Károly művében
intertextusként a 17. század memoárirodalmának jel-
legzetes kifejezéseit, fordulatait használja.
Az epikai szerkezet a műnemszintézis mes­ter­példája:
a drámai alkotások jelenetező struktúráját idézi a regény
23 fejezete, ezeket hangulatilag költői szöveg kapcsolja
össze. A táj és a természeti világ ér­zékletes képekkel teli,
mitikus szépségű és erejű meg­jelenítése, a mű összetett
érzelemvilágának finom ki­fejezése s a korabeli énekek,
betétek sora együtt teszik líraivá és szubjektív drámai
krónikává a regényt.
A Kalotaszeg múltját időszerűen felelevenítő mű
máig érvényesen hirdeti a hűség megtartó erejét és az
összefogást mint a megmaradás feltételét. Egyben nagy-
szabású, költői szépségű vallomásként az életbe vetett
feltétlen hitet sugározza.
A regény kifejezi a transzilván gondolatot: az erdé-
lyi társadalom belső békéjét a magyar és román embe-
rek együttműködésére alapozva lehet megteremteni és
meg­­­erősíteni.
Nyirő József:
Madéfalvi veszedelem
A székely nép sorsa, múltja,
a környezettel folytatott küz­
delme Nyirő József (1889–
1953) alkotásainak fő témája.
Mindez a Madéfalvi veszedelem
(1939) című művében éppúgy Nyirő József
79
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN KÖNYVTÁR

megjelenik, mint a székely humor enciklopédiájaként
számontartható Uz Bencében (1933). Műveiben e nép
lelkét idézi meg, a székely népnyelv és a régies elbeszé-
lés szófordulatait építi be a szövegbe.
A Madéfalvi veszedelem cím egy 18. századi történel-
mi eseményre utal: 1764. január 7-én a császári kato-
naság a székely határőrség felállítása érdekében erősza-
kosan kívánta besorozni a székelyeket. A fellázadókat
leverték, körülbelül kétszáz, fegyvertelen ember halt
meg a brutális vérengzésben.
A regény címe – intertextuális elemként – a költő
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzára is em-
lékeztet. A mészárlás ugyanúgy tetőpontja a mozaikos
cselekményű történelmi regénynek, mint Zrínyi mű-
vének az ostrom. Mindkettőben számmisztikai érte-
lemben is jelentése van ennek a szerkezeti elemnek: az
eposz az aranymetszés helyén, a X. énekben szerepelte-
ti, a regény a 33. (krisztusi szám) fejezetben. Hazafias
cselekedetek a két mű hőseinek tettei: Zrínyi és katonái
a családjukért, a szűkebb és tágabb pátriáért, „keresz-
tény szerelmes hazánkért” harcolnak, Nyirő székelyei
ugyancsak a maguk és nemzetük méltóságáért, tisz­
tességéért küzdenek. A hatalmas tereket átívelő nagy-
jelenetek tablószerű megjelenítése plasztikus, egy-
szersmind naturalisztikus. A regény néhány száz ember
küzdelmét beszéli el, egy magára hagyott kis székely
közösség sorsát, kálváriáját ábrázolja. Tágabb értelem-
ben a székelyek, az erdélyi magyarok szenvedéstörténe-
tét megjelenítő regénykrónika, parabolikusan minden
kisebbség kálváriájának krónikája. Az elbeszélt időnek
a messzi múltba helyezésével mélyebb történelmi pers-
pektívába állítja a cselekményt.
Nyirő József regényét abban a korban – két évtizeddel
Trianon után, a második világháború árnyékában – írta,
amikor a kisebbségek helyzete különösen bizonytalanná
vált Európa több államában.
Fogalmak
transzilvanizmus(„erdélyigondolat”):anemzeti
önállóság,identitásmegőrzésénekevidenciájával
azErdélybensorsközösségbenélőkülönbözőanyanyelvű
népek–magyar,román,szász–megbékélését,
illetveösszefogását,testvériségéthirdetőésszolgáló,
azerdélyikultúrákszellemikölcsönhatásánaklehetőségét
vallóelképzelés

Irány a könyvtár!
1. Mennyireaktuálismaazerdélyiségeszményénekgondolata?Írjatoketémábanrövidérvelőesszét!

2. AzErdélyi Helikonprogramjaszerintafolyóirat„erdélyisége világfigyelő tető, nem szemhatárszűkítő pro-

vincializmus”.Értelmezzétekeztazellentétet!
3. Atetőszimbólumverscímislett:atranszilvángondolat,azerdélyiséghumanizmusánakelsőjelentősköl-
tőimegszólaltatásaÁprilyLajosTetőncíműelégiája(1923),melyben„az eszmények magaslata a transz-
szilván társadalomideál, a megértés és testvériség szimbóluma lesz”(LángGusztáv).Olvassátokelaver-
set az interneten! Van-e szimbolikus gesztusa is az ajánlásnak? Kiknek a reményét fejezi ki, és milyen
gondolati,képieszközökkelteszhitetazerdélyinépekbékésegyüttélésemellettaköltemény?
4. ÁprilyLajosKolozsvári éjjelcíműversefolytatjavagylezárjaaköltőtranszilvanistaeszméit?Érveljeteka
véleményetekmellett!AversetmegtaláljátokaSzöveggyűjtemény az irodalom emelt szintű oktatásához
11–12. címűtankönyvben.
5. Végezzetekkutatómunkátazinterneten!HasonlítsátokösszeaNyugatésazErdélyi Helikonegy-egylap-
számát!Készítsetekrövid,5-6diábólállóbemutatót(ppt,Prezi)közöséseltérővonásaikról!

4
Vitassuk meg!
„irányzatok, esztétikák és ideológiák
A transzilvanizmus „irodalompolitikai koalíciónak”, az Erdélyi Helikon pedig
gyűjtőmedencéjének” nevezhető – írja Pomogáts Béla.
llett!
▶ Értelmezzétekazirodalomtörténészgondolatait!Érveljetekállításaitokme

80
 Reményik Sándor költészete
„Eredj, ha azt hiszed, / Hogy odakünn a világban nem ácsol / A lelkedből, ez érző, élő fából / Az emlé-
kezés új kereszteket” –olvashatóaz Eredj, ha tudsz! címűversben.
–olvashatóazEredj,

MennyiremeggyőzőszámotokraReményikérvelése,hafigyelembevesszük,hogyavers
1918-banavilágháborúután,arománmegszállásidejénkeletkezett?Elvonatkoztatva
averstől:hasonlóhelyzetbenamaradástvagyatávozástválasztanátok?Afeltételnél-
külimaradást?Atávozást?Milyenszempontokatmérlegelnétekadöntéshozatalban?

Pályakép FONTOSABB KÖTETEI

Reményik Sándor (1890–1941) Ko-
lozsváron született, és az ottani Refor-
mátus Kollégiumban tanult. Később a
helyi egyetemen jogot hallgatott. 1921-
től haláláig főszerkesztőként és tulaj-
donosként jegyezte a Pásztortűz cí-
mű lapot. Az Erdélyi Helikon egyik
alapítójaként (1926), az Áprily La-
jossal és Tompa Lászlóval alkotott
„helikoni triász” tagjaként is, védte
szülőföldjén s egész nemzetében a
magyarság megtartó erőit: az anya-
nyelvet, az anyanyelvű tudást és a
hitet. A kisebbségi magyar iroda-
lom képviselőjeként az anyanyelvet
„végső menedéknek” nevezte. „Úgy beszéljen ma
ki-ki magyarul, / Mintha imádkozna, / Mintha ara-
nyat, tömjént, myrrhát hozna!” – írta Az ige című
versében. A poéta az ország szétdarabolását sirató,
Végvári álnéven író dalnokként lépett az irodalom
porondjára. Művészetében mindvégig összekapcso-
lódik az irodalom ügye a nemzetével. A sorsvállaló
közéletiség programját adta elkötelezettséggel és re-
álpolitikusi tisztánlátással.
Berde Mária írta róla, hogy amiért harcol, az a
legjogszerűbb a világon: „kiáll a népi ősjavak: temp-
lom, iskola, az erkölcsi és művészi értékek, a megtartó
hagyományok mellett”. A történelem viharaiban sem
fogadta el a szülőföldről való elsodródást, a távozást.
A végsőkig őrizte a hagyományt, az „itt élned, hal-
nod kell” romantikus felhívását, egyszersmind na-
gyon is valóságos gyökereihez ragaszkodott: „Kicsi
fehér templom-padokba / A holtak is mellétek ülnek. /
A nagyapáink, nagyanyáink…” – hangzik biztatása
és intelme az őrzőkhöz, a maradókhoz – ugyancsak
a Templom és iskola című költeményében. Transzil-
vanizmusának egyetemes távlatot adott az ember-
testvériség gondolata (A legszebb szó).
Fagyöngyök(1918)
Végvári:Segítsetek!Hangokavégekről(1919)
Vadvizekzúgása(1921)
Szembenazörökméccsel(1932)
Romonvirág(1935)
Magasfeszültség(1940)
Eredj, ha tudsz!
Reményik Sándor az Eredj, ha tudsz! (1918) című
verset Végvári néven írta. A költemény intés és egy-
ben lelkiismeret­ébresztés a szülőföldről távozni aka-
róknak. Nem csak a megírás korára és helyére érvényes
az intelem, a megszólítottak köre egyetemessé bővül,
a mindenkori emigrálókhoz is szól:
„Eredj, ha azt hiszed,
Hogy odakünn a világban nem ácsol
A lelkedből, ez érző, élő fából
Az emlékezés új kereszteket.”
A szülőföldjéről, Erdélyből száműzött 18. századi
prózaíró, Mikes Kelemen honvágyát egyszerre tény-
ként és érzelmi érvként hozza a beszélő:
„Ha esténként a csillagok
Fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
Meglátogatták az itthoni árnyak,
Szelíd emlékek:
eszeveszett hordák,
A szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták…”

81
Kijelentés, felkiáltás, felszólítás „rab hazában élni nem tudott”, de égető
A címmel együtt négyszer ismételt, honvágytól gyötört Mikes Kelemenre
nyomatékos összetett mondat – „Eredj, hivatkozás is. Ehhez kapcsolódik a szö-
ha tudsz” – mindenekelőtt kijelentés: veg kifejtetlenségét jelző, hárompontos
’akkor menj, ha van hozzá szíved’ je- mondatzárás: Eredj…
lentésben. Egyúttal – hasonló értelem-
ben – felkiáltás. De lehet felszólítás is, A vers szerkezete
a távozás keserű megengedése, az arra A távozás és maradás („eredj” – „ma­
való fájdalmas biztatás, tekintve, hogy radok”) ellentéte a vers szervezőelve.
a magyarság, az erdélyi magyarok fölött Fordulópontja az Itthon maradok én!
igen rossz csillagok jártak a költemény felkiáltása. Ez szeli két szerkezeti egy­
keletkezése táján. E tragikus idők vol- ségre a költeményt. Anaforikus szer­
tak ihletforrásai a költő Végvári-versei- kesztéssel a címmel együtt ki­lencszer
nek, köztük e költeménynek: Mikes Kelemen ismétli a népies „eredj” igét – mindig
▪ mindenekelőtt az emberiség je- feltételes kötőszót társítva hozzá –, két-
lentős hányadának szenvedését okozó első világ- szer pedig, önmagában állva, a „menj” felszólító módú
háború, igét. A „maradok” ezzel szemben mindössze négyszer
▪ a román csapatok betörése Erdélybe (1916), fordul elő. Ennek ellenére ez lesz az erősebb hang, hi-
▪ majd a háború után bekövetkező, a magyarság szá- szen a vers a távozni akaróknak csak feltételes módban
mára sorsfordító hatalomváltás. tanácsolhat perspektívákat, másfelől a „maradok” há-
Végvári/Reményik bibliai mélységű átokként éli meg rom különböző erősségű érzelmi és akarati nyoma­
az azonos sorsközösségben élőkre súlyosbodó terheket. tékkal hangzik.
Az „Itthon maradok én!” a távozókkal szembe-
Retorikai versépítés: ni szándék kijelentése, közlése. A kétszeri „De itthon
távozás helyett maradásra szólít fel maradok!” a hazában akkor megélt teljes létbizonyta-
Mérhetetlen sorscsapásokat él át a hazában honját nem lanság és idegenségérzés dacos felkiáltása, a harmadik
lelő, onnan kiűzetett magyarság. (Vörösmarty is számba variáció megváltoztatott szórendű közlés: „Én itthon
veszi ezeket a Szózatban.) A lírai én szenvedését az ide­ maradok.” A ponttal lezárt mondat: a végleges döntés
genség, a szülőföld hiánya fokozza: közlése. Kijelentő módja ellenére fájdalmat és elkese-
„Eredj, ha azt hiszed, redettséget rejt, de főképpen elszánt kinyilatkoztatás.
Hogy odakünn a világban nem ácsol
A lelkedből, ez érző, élő fából TÁVOZÁS
Az emlékezés új kereszteket” („Eredj, ha tudsz”, „menj”)
feltételes módú jövő:
„az emlékezés keresztfáira könnyebb sors, fészekrakó vágy kibontása, munkás kéz
Téged feszít a honvágy és a bánat”.
A szakrális kifejezések a nemzeti ösz-­ várható jövő:
szetartozásra mint szent ügyre utalnak. keserű hontalanság, az emlékezés keresztjei, honvágy, bánat ( Mikes Kelemen)
A versdialógus egyes szám második
sze­mélyű, ismeretlen személyt szó-
„kár” varjúmetafora
lít meg. A megszólított, a te általános
alany is lehet, a kilátástalan helyzetben
sokakhoz szólhat.
MARADÁS
Az „eredj”-hez feltételes módú érve- („Itthon maradok én!”)
ket sorakoztat a versben, erre utal a fel- várható jövő:
tételes jelentéstartalmú mondatok sora járom; „leszek” szú, alj, méreg, láz, féreg
és a lelkiismeretre ható tagadószavas
mondatszerkesztés. bizonytalan jövő (beszélő szándéka):
E retorikai versépítés inkább a ma- „akarok lenni” lázító halálharang, gyújtózsinór, lángra lobbant vér nyugalmas sarok
radás érve, mint a távozásé, akárcsak a magyar dac: „itthon maradok”

82
A magyar dac elégiko-ódája
A versbeszélő önmagát a száraz jegenyén
gubbasztó vészjósló madár, a varjú me-
taforájával határozza meg. Saját helyze-
te, az itthon maradottak állapotjelzése ez
a „kár”, valamint a távozók elsiratása is.
Az eszmények veszni látszanak – veszi tu-
domásul borongós attitűddel a beszélő –,
s mindez elégikus tónust ad a költemény-
nek.
A versbeszélő a szent ügy, a nemzet
összetartása, az együttmaradás mellett
érvel, az otthon, a haza, a szülőföld hu­
mánus értékeit védi. Emelkedett, ódai
hangvételű, késő romantikus vallomásos
soraiban egyértelműen a maradás mellett
tör lándzsát, az elviselhetetlen körülmé- FákaHója-erdőben
nyek ellenére, adys „csakazértis”-sel.
Halotti beszéd a hulló leveleknek
A vers az Egy eszme elindul kötet (1925) darabja. E kö-
tet előszavában a következőket írja Reményik:
„Szeretném, ha e versek lelket, szeretetet, szépségben
feloldott szomorúságot és egy kevés új erőt vihetnének
mindenhová, ahol magyarok élnek.”
A természetért szenvedélyesen rajongó költő 1923
októberében a kolozsvári Hója-erdőben kirándult.
Ez az esemény a vers közvetlen élménye. Közvetett ih-
letforrása a Trianon utáni kivándorláshullám.
Magasztos hangvételű költemény
A Halotti beszéd és könyörgés első magyar nyelvű szö-
vegemlékünk – „Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?” –
vendégszövegként először itt bukkan fel irodal-
munkban. (Kosztolányi Dezső verse 1933-ban, Márai
Sándor költeménye 1950-ben keletkezett.)
A szónoki beszéd nyitóelemével, megszólítással
kezdődik a vers. A megszólítottak „a hulló levelek”.
A magasztos hangvételű költemény üzenetének cím­
zettjei, akikhez intést küld a beszélő, nemcsak a hon-
fitársak, hanem mindenki, aki a fát (az életfát!), azaz
az életet elhagyta, akire a lehullott állapot, a halál vár.
A beszélő egyszersmind egy szűkebb közösséget szólít
meg: a honi erdő, az otthon közösségét.
Allegorikus vers
Az egy szövegtömbből komponált, versszakokra nem
bontott alkotás allegorikus költemény.
A fa az élet, a hulló levelek az erdőben saját hazá-
jukban halódó lelkek. Az erdő a teremtett világ része,
az ember antropomorf társa (testvér-levél, testvér-
lomb), az élet feltétele.
A megismételt nyitókérdés, a parafrázis nyomatéko­
sítja, hogy az otthonuk fáiról lehulló ember­falevelek
még pusztulásuk állapotában is felragyognak. Kétsze-
res alliterációval kiemelten: „bizony bíbor és bronz és
arany” színben pompáznak. Még végóráiban is szép a
szülőföldjén az ember, nyugodni is csak hazai földben
méltó. A beszélő anaforikus nyomatékkal mondja:
„Ott is szépek leszünk,
Ott is otthon leszünk”.
Kettős műfaj, értékellentét
Reményik Sándor műve az otthonélmény szépségé­
nek és értékének jelképes, kettős műfajú költeménye.
A vers az otthon ódája, a hontalanság elégiája. Ezt
húzza alá a szakrális, az ünnepi létre utaló és a profán,
a köznapi, triviális, banális szavak egymásnak feleselő
jelenléte: „szent szépség”, „napban ragyogunk”, „csillog”,
„bíbor és bronz és arany” „hullunk”, „megkeménye-
dünk és megfagyunk”, „rideg utcakő”, „széltől sepertetni”,
„szemét”.
E kettősséget jelzi egy újabb értékellentét is: a világ
„dőre”-sége az otthonosan élő ember „szent szépség”-e,
illetve enjambement: „esztelen / pompa”. Ellentétek
építik tehát a költeményt. Az otthontalanságot az ott-
hon, az erdőn kívüliséget (a rideg utcaköveket) az erdő
illata, az elégikus csüggedtséget az ódai emelkedettség
ellenpontozza.
83
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 111–113. oldal

A középkori szövegemlékre utaló költemény címe
a halált idézi, ám az élet szépségének igenlése határozza
meg az egész művet.
Az otthon és az otthontalanság
ellentéte
A levélhullató ősz évszakszimbólumát követi a fehér
tisztaságot árasztó tél jelképe. Ez az évszak az avarba
hullott levelet zúzmarával hinti, hermelinként ragyog-
tatja, újabb érveként annak a gondolatnak, hogy itt-
hon a halál is szép. Nem a halál a tragikus, hiszen az
elmúlás természetes: az „Ott is szépek leszünk” a létezés
a halálon túli folytatását, az „Ott is otthon leszünk” az
Úrhoz való hazatérés hitét jelzi. Az itthoni földben való
elmúlás természetes. Ezzel szemben a hazátlanság, az
erdőn kívül lét az, ami fájdalmas, pusztító. Az otthon
élményének értéke mellett az ellenkezőjét („otthonta-
lannak lenni rossz”) bizonyítva érvel:
„És árvaság csak egy van feleim:
Az erdőn kívül lenni.
Otthontalannak, hazátlannak lenni.”
Az egész beszéden átragyog a humánus értékek ol­
talmazása, az élet értékének vallomásos, szent hite.
Már a nyitány a parafrazeált szöveg „por és hamu”
szószerkezete helyére az „örökkévaló szent szépség va-
gyunk” kifejezését illeszti.
„Nem történhetik velünk semmi sem,
Mi megronthatná szép, igaz-magunk.”
A vers mintha Ady Intés az őrzőkhöz című költe-
ményének gondolati ívét folytatná az ember „szépbe-
szőtt hitéről”. Az otthon: érték, szépség és biztonság.
Fogalmak
elégiko-óda:kettőshangvételűköltemény;azódamagasztos
hangnemeötvöződikbenneazeszményésvalóság
kibékíthetetlenségeokoztaelégikus,lemondókomorsággal
vendégszöveg:akörnyezettőljelöletlenüleltérő
szöveg(részlet);citátumként,deidézőjelnélkülmás
szövegbeillesztetttextus,aszövegjelentéserősítésére,
alátámasztására(retorikailagtekintélyérvnekisfelfogható)
enjambement('áthajlás,'átlépés'):versmondattanialakzat,
averssorvégekülönválasztjaaszorosanegybetartozószavakat

Irány a szöveg!
1. AzEredj, ha tudsz!avershelyzettekintetébenmintegyfordítottpárverseAdy1906-osA Gare de l’Esten
címűversének.Azafény,akultúravárosában,apárizsikeletipályaudvarontöprengőköltemény:„Elátko-
zott hely: Nekem: hazám”–mondja,aversbeszélőmégishazatér,mert„Visszakövetel / A sorsom”.Vessé-
tekösszeA Gare de l’Esten ésaz Eredj, ha tudsz!címűversekbeszélőinekotthonélményét,magatartását!
2. Irodalmunkgazdagazotthonélménykifejezésében.TanújeleennekPetőfiFekete kenyér, Egy estém ott-
hon ésa Téli estékcíműverse,vagyAdyHazamegyek a falumba,illetveSéta bölcső-helyem körül című
költeménye.Aversszövegalapjánigazoljátok,hogyazotthonmotívumaállaHalotti beszéd a hulló leve-
leknekközpontjábanis!Gyűjtsetekpéldákattanulmányaitokalapjánaz„itthon élni és halni”gondolatára!
3. ÉrtelmezzétekaHalotti beszéd a hulló leveleknekcíműversbenazallegóriát!

4
Vitassuk meg!
yik Sándor sírfeliratán, a házson-
„Egy lángot adok, ápold, add tovább...” Ez a jelképes gondolat olvasható Remén
gárdi temetőben.
hogy dalától / Nincsen a szív feltüzelve”
„Mondjatok dalt, de tüzes dalt, / Mert szakadjon ki a nyelve, / Ki úgy dalol,
Petőfi Sándor: Tűz
etekaktuálisszövegekezek?Kizáró-
▶ Értelmezzétekefelhívóközléseket!Láttok-eközöttükrokonságot?Szerint
lag„irodalmigondolatok”,vagykiterjeszthetőkazéletmásterületeireis?

84
 Áprily Lajos költészete
„Indulok. Értem. / jól tudom: értem, / értem üzenget a zsenge határ: / „Szíved, a bomlott, / ócska
kolompot / hozd ide, hozd ide, hozd ide már!” (Tavaszodik I.)–Áprilylírájábanegységetalkotazöröm-
I.)–Áprilylírájábanegységetalkotazöröm-
kiáltótavaszidalésakomorőszielégia.

 éleményetek szerint megfér az emberi lélekben a derű és a komorság egyszerre?
V
Hozzatokpéldákateddigiolvasmányélményeitekbőlerreakettősségre!

Pályakép Költészete
Áprily Lajos (1887–1967) Bras- Áprily Lajos költészetének ihletforrása, élet-
sóban született Jékely Lajos anyaga az elégikus módon szemlélt erdélyi
János néven. Költői neve az Áp- táj és a protestáns történelmi múlt kínálta
rily. Egyéves korában családja világalakító költői felelősség. Költeményei-
Parajdra költözött, de gyakran ben a lírai alany örök létvigasza a természet,
tartózkodtak a későbbiekben a kultúra, az irodalom, a hit.
is Brassóban, így gyerekkori
Versei megidézik az antikvitás irodalmát
élményeit, a természet iránti
(Odysseus végső kalandra indul), az első ma-
szeretetét mindkét hely megha-
gyar verset (Ómagyar Mária-siralom), a re-
tározta. 1899-ben a kolozsvári
Református Kollégium diákja
formáció időszakát (Kálvin, 1535), de nagy
lett, a kolozsvári egyetem ma- hatású kortársáról, a Nobel-békedíjas teo-
gyar–német szakán diplomá- FONTOSABB KÖTETEI lógusról (Albert Schweitzer) is született egy
zott. 1909-től Nagyenyeden Falusielégia(1921) négysorosa. E sorba tartozik a Tavasz a há-
tanított, visszahúzódó szemé- zsongárdi temetőben című költeménye is.
lyiségét össze tudta egyeztetni Estipárbeszéd(1923) Mint a jelentős magyar írók mind – köz-
tiszteletet parancsoló tanári tük a helikonisták – az egymás megértésé­
lényével. 1923-ban Dijonba Rasmussenhajóján(1926) nek leghathatósabb eszközét, az anyanyelv
ment, ott diplomát szerzett a RönkaTiszán(1934) mély ismeretét létfeltételnek, a közösség­
francia nyelv tanításához. Egy teremtés alapjának tekintette. Munkássá-
évvel később Kuncz Aladár Aláthatatlanírás(1939) gában hitet tett a transzilván gondolat, az
meghívására a kolozsvári El- erdélyiség humanizmusa mellett.
Jelentésavölgyből(1965)
lenzék című lap irodalmi mel-
lékletét szerkesztette. Enyeden
kötött házasságot Schéfer Idával, három gyerme-
kük született. 1926-ban részt vett a marosvécsi
helikoni íróközösség megalapításában, ekkortól
1929-ig az Erdélyi Helikon szerkesztője. 1929-ben
áttelepült Budapestre. Itt tanárként és a Protes-
táns Szemle szerkesztőjeként (1930–1938) dolgo-
zott. 1934-től a Baár–Madas Református Gim-
názium tanár-igazgatójaként irodalomszeretetre
nevelte tanítványait, segítette költői tehetségük
kibontakozását. 1935-ben féléves tanulmányutat
tett Észak- és Nyugat-Európában. Költészete és
műfordításai egyaránt jelentősek.

NagyenyedaVártemplommal1907-ben

85
Március
Az Esti párbeszéd című kötet darabja a Március (1923)
című vers, mely életörömet sugárzó alkotás. A melan­
kolikus, elégikus alaphangú lírikus költészetében rit-
ka az ehhez hasonló, tisztán derűs vers.
Az atmoszférateremtő, évszakszimbolikát hor­
dozó cím előrevetíti a vers témáját, a tavaszt, mely az
európai lírahagyomány egyik leggyakoribb toposza.
Áprily költeménye ehhez a hagyományhoz kapcsoló-
dik, benne a tavasz a születést, az újjászületést, a bol-
dogságot jelképezi.
ÁprilyLajosotthonakertjébenlegkisebbunokájával,Zsófiával
Rím, ritmus, alliteráció
A Március Áprily egyik „legszebb anapesztusi verse,
amelyet daktilikusnak minősített” (Szuromi Lajos).
A versláb neve helyet kap a szövegben is:
„Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.”
A költő meghatározza a fő verslábat (daktilus:
− ∪ ∪), de ezt többször is ellentétes lejtéssel, anapesz-
tussal (∪ ∪ −) váltja fel. A légiesen könnyed ritmushoz
káprázatos látványelemek társulnak. A páros rímek­
A VERS TÖRTÉNÉSEINEK TÉRBELI KÖRÜLMÉNYEI
1.szakasz: fenn: nap
2.szakasz: lenn:víz
3.szakasz: lenn:barka,som
4.szakasz: fel:apatakNaprakacag
86
hez (látod – diákot) és a párost az ölelkezővel kombiná-
ló (kiállt – nevetve, kedve – kiált) rímekhez alliterációk
sora kapcsolódik.
Muzsikáló képek
A képalkotást allúziószerűen, utalással teremti meg
(„nap tüze”, „tó vize”, „szénfejü”, „sugár”, „hökken a
hó”, „hideg havas”, „selymit”, „som”, „hegy orma”), ez-
által gazdag színvilág születik („sárga”, „barna”). Érzé-
kelteti egyúttal a megújulást: téli haloványsága után
„tüze” van a napnak, „kitakarja selymit” a barka, „vi-
rágot bont” a som. S szinte melegít a hőérzet: „a nap
tüze”, „fut az áram a déli sugárban”.
Az impresszionista módon érzékletes, egyúttal mu­
zsikáló képek nagy erővel jelenítik meg az újjáéledést,
felfrissülést. A szó szerinti és szimbolikus újjászületés
jele az elevenséget, fiatalságot kifejező – nemegyszer
a határozói igenévvel összekapcsolt, így fokozottan
expresszív – igék nagy száma is („csengve, nevetve ki-
buggyan”, „kiált”, „árad”, „kibuzog”, „fut”, „kacagva”,
„csengve siet”, „zeng”).
Az újjászületés örömdala
és a szabadság ditirambusa
A beszélő, a költemény hegyre kiruccanó diákja, vala-
mint a megszólított személy az örömujjongás ( evoé)
helyzetében találkoznak.
▪ A teremtett világ elemei, élőlényei az újjászületés
közös élményét élik meg.
▪ Természeti motívumok: az őselemek (tűz, víz, föld,
levegő), a Nap, a fóra és fauna, a táj (havasok, pa-
takokkal átszelt hegyvidék).
▪ A teremtett világ egységét a megszemélyesítések is
jelzik (a barna patak Napra kacag; a Marosba siet, az
ember és a patak egyaránt csengve cselekszik).
▪ Az újraéledés, újjászületés kifejezői az igei meta­
forák (például „hökken a hó”; „fut, fut az áram”),
miképp a mozgalmasságot jelző expresszív igék
(például „kibuggyan”, „árad”) is.
Az újjászületés, a tavasz szenvedélyes magasztalása
zeng a madárka torkából. A látványtól („látod”) a min-
benn:kedv,evoé fel:fénybe
fel:kibuzog fenn:cinke
fenn:havas lenn:hökkenahó
le:aMarosbasiet lenn:csatorna,fenn:hegyorma,benn:szíved
denséget átható zengésig („szíved”) ívelő költemény a
ELLENTÉTPÁROK A VERSBEN
léleksimogató, lélekgyógyító megújulás és a tél fogságá-
ból kiszabaduló természet, a szabadság dicsőítése is. fény sötétség; zene csend; ringató álom halál
Minden – élő és élettelen, teremtett és épített világ – tavasz hervadás, tél
egyaránt felszabadultságot, örömöt hirdet, tavaszt éne- születés, fiatalság, szerelem évszaka temető
kel. A versben a csatorna, a hegyorom, a cinke és a szív
egyaránt „zeng”. Ez a történést jelző ige hatszor fordul
elő a versben, ebből ötször a záróstrófában, egyértelmű
igent felelő, kiáltó tartalmú költői kérdésként, nyoma- A számontartás dalformájú,
tékosítva, hogy az újjászületés euforikus hangvételű paradox elégiája
örömdala, ditirambusa ez a vers. A „balladásan szaggatott, elégikusan töredezett” verset
A Március a természet- és szabadságrajongás, a tél- az Aletta, „e szívdobbanásszerűen lüktető név ritmusá-
űző euforikus megújhodás verse. Az ellenpontozás a ra” mintázta alkotója (Éltető József). E dal ritmusa,
verset klasszicista kompozícióba, harmonikus rend­ formája elégikus belső tartalmat rejt. A felcsendülő
be szervezi. dallam az emlékezésé. A csönd és a lélek zenéje fe-
szültséget hordoz, a dal szárnyaló, tavaszi hangulata
Tavasz a házsongárdi temetőben és az elégia őszies, búsongó, emlékező világa nyugta-
lanságot, izgalmat kelt. A tavaszi és az őszi csönd egy-
A materiális emlékjelek elporladnak, ám a szellemi szerre kiált az érzékeny lélekben. Az idő értékeket is
mementó mindennél erősebb. Utóbbi egyik formá- elsüllyeszthető, könyörtelen hatalma elégikussággal
ja a protestantizmus elemi és eszményi értékének, húzódik végig a sorokon. Romantikus szimbólum itt
a számontartásnak. A helikonisták transzilván ön- az idő: az ember menedéket soha el nem érő, ég és föld
azonosság-tudatához hozzátartozott az erdélyi magyar közötti lebegésének jele. Modern jelkép is: jelzi az új
kultúra gazdag hagyományainak a megőrzése. Az iro- századok fő filozófiai problémáját. A vers első sorában
dalmi, történelmi évfordulók megünneplése is ezt a szereplő „parttalan” e kettőt szervezi egy képbe.
célt szolgálta.
Apáczai Csere János születésének háromszázadik Kulcsszavak: név, dal, csend
évfordulóján, 1925-ben született a Tavasz a házson- A szókinccsel utal a beszélő a számontartás meghatá­
gárdi temetőben. A számontartás egyik elégikus, fáj- rozó értékére, ez is feltétele, hogy az idő könyörtelen
dalmasan szép tanújele ez a vers, mely Apáczainak, hatalma ne gyűrhesse le az értékeket. Az életmű fenn-
pontosabban a feleségének, Aletta van der Maetnak maradásának, a reneszánsz hírnévnek ez az értelme.
állít emléket. S éppen ez a legnagyobb hó- Aletta neve Apáczai emberi,
dolat jele a magyar pedagógiai gondolko- hús-vér történetét őrzi. Segí-
dás halhatatlan hőse iránt. Mert ami a régi tője volt, hozzájárult az érték
századokban nem volt szokás: méltó em- létrehozásához.
lékjelként a feleséget a tudós mellé emeli. A név hétszer fordul elő,
Kettejük arcképe kirajzol egy harma- az Aletta hat alkalommal,
dikat, magának a költőnek a portréját a professzor három említést
(Karádi Zsolt). A holland feleség emléké- kap. A dal, dallam, a ze-
nek felidézése, nevének dallamos hangzása ne összesen tizenegyszer,
sejteti a tudós és költő, Apáczai és Áprily a csend kétszer szerepel a
közös lelki-szellemi tulajdonságát, „az versben.
ember dallamának” megérzését. A lírai én
az emlékezést a sokféle érzetet összekap-
csoló érzékletes, impresszionista képekkel
teremti meg. A hangok (zenéje, dalolt, bú-
gott), a látvány (sötétség, fényben, napsuga-
ras, ragyogó), a tapintás (meleg) kifejezése  prilyLajosdolgozó-
Á
szobájában,mögötte
szinesztéziák sorával segíti az emlékidé­ Gy.SzabóBélametszete
zést, a feltámasztást. ApáczaiCsereJánosról

87
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 114–115. oldal

A vers szerkezete  páczaiCsereJánosésAlettavander

A részekre nehezen bontható vers-
ben négy szerkezeti egység ismerhe-
tő fel.
▪ Az 1–6. strófa kozmikus és
emelkedett kezdés: a „parttalan
időben”, a mindenségből érke-
ző harsány tavasz a házsongárdi
temetőben „megáll”, ünnepélyes
csendbe némul. A lírai pillanat-
ba elbeszélő mozzanatot épít a
versbeszélő: a fejfa, rajta a zenélő
név keresésével megidézi a múl-
tat, Aletta van der Maet és a tu-
dós egymásra találását.
▪ A tudós és felesége közös életét,
drámáját idézi meg a 7–12. vers-
szak. A szakasz központi gondola-
ta a nagybetűs Társ, a feleség „nagy
embert” oltalmazó önkéntes misz­
sziója, példaértékű élete.
▪ A 13–14. sorpárban az idő kö-
nyörtelen hatalma nyomán a dal „belenémult a
télbe” metonímia fokozza a hervadás drámáját. Az
évszakszimbolika a tél világát emeli a verstérbe:
a dal megszűnése tragikus, érték pusztul általa.
A férj után haló asszony balladai sorsa már elő-
készíti az elbeszélői mozzanatok ismételt, záró
keretként való felbukkanását.
A
Maetsírjaaházsongárditemetőben
▪ A múltvíziót követő záró rész a 15–16.
versszak. Az utolsó előtti strófa ben-
sőséges, késő romantikus vallomás:
„tovább dalolt a név zenéje bennem”.
▪ A záró versszak három sorból áll,
a párrímes és a közé ékelődő rímtelen
sorból. A fájdalmas érzelmektől átha-
tott jelenet szimbolikus. A beszélő a
„parttalan időben” a sírnál megáll egy
nagy pillanatra leróni kegyeletét:
„az ember ilyen elcsukló, fájdalmas há-
lával csak a szívének legkedvesebbek-
hez szól”. (Éltető József)
Fogalmak
evoé:ujjongókiáltás(görögindulatszó)
ditirambus:Dionüszoszgörögistentiszteletére
énekeltdal;eksztatikusállapotbanelőadott,közösségi
költemény
mementó:emlékeztetőjel

Irány a szöveg!
1. Keressetekazinternetenolyanimpresszionistafestményeket,amelyekaMárciuscíműdalhangulatára
emlékeztetnek!Milyenkifejezőeszközöketalkalmazaköltő,milyeneketafestőművészamegújulás,újjá-
születés(hangulatának)érzékeltetésére?
2. MiértatudósfeleségénekemlékétidézielsődlegesenaTavasz a házsongárdi temetőbenversbeszélője?
Kettejükarcképébőlmiképprajzolódikkiegyharmadikportré?
3. VizsgáljátokmegaTavasz a házsongárdi temetőbenegyiklényegesszavának,acsöndnekajelentését!

4
Vitassuk meg!
gárdi temetőben lírai énje. Babits Mihály
„… dalolt a név zenéje bennem” – mondja újra és újra a Tavasz a házson
szép a lelkében az ének, / az hallja a má-
pedig ezt írta három évvel később Második ének című versében: „akinek
sok énekét is szépnek” (A második ének).
?
▶ Vajonmindenemberlelkébenfelébreszthetőadal,különösena„szépének”

88
 Dsida Jenő költészete
„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem
tudja, mi a fájdalom!” –írjaDsidaJenőa Psalmus Hungaricus címűversében.

E ddigitanulmányaitokalapjánmitgondoltokDsidaJenő1936tavaszán,akisebbségi
létbenírtsorairól?

Pályakép
Dsida Jenő (1907–1938) Szat-
márnémetiben született. Szívbe-
tegsége egész életét végigkísérte.
Meghatározó élménye a család
vallásossága, meggyőződéses ka-
tolicizmusa.
1925-től jogi tanulmányokat
folytatott Kolozsvárott. Költő, új-
ságíró, szerkesztő volt: már húsz-
évesen a Pásztortűz szerkesztő-
jeként tevékenykedett; az Erdélyi
Helikonhoz 1929-ben csatlako-
zott, majd az Erdélyi Szépmíves
Céh lektori feladatait is ellátta.
1930-ban az Erdélyi Irodalmi Tár-
saság tagjává választották. Részt
vett az Erdélyi Fiatalok című új-
ság alapításában, a lap főmunka-
társaként dolgozott.
1933-ban római zarándoklatra indult, fogadta a
pápa; élményeiről irodalmi útinaplót írt (Magyar ka-
raván Itálián keresztül).
1934-től szerkesztette a Keleti Újságot, hasábjain
Anyanyelvünk címmel nyelvművelő rovatot vezetett.
„Költészetének szépsége abból fakad, hogy ma-
kacsul újra és újra felragyogtatja a hitet az érté-
kekben, tragikuma pedig abból, hogy szakadat-
lanul kénytelen átélni e hit vereségét, szépség és
humánum tehetetlen kiszolgáltatottságát.” (Láng
Gusztáv)
Nagycsütörtök
Dsida Jenő 1933-ban kelet-
kezett költeményének címe
dísztelenül egyszerű, idő-
pont-megjelölő, egyben szakrális: az
evangéliumi szenvedéstörténet első
stációjára utal. Az olvasóban felidézi
az Olajfák hegyének éjjeli jelenetsorát:
míg Jézus virraszt, addig a tanítványok
alszanak (Máté 26, 30–46; Márk 14,
26–42; Lukács evangéliuma 22, 39–46).
Az evangéliumi történettel való „pár-
beszéd” az egész költemény sajátja.
Vershelyzet
A bibliai címre mindennapi vershely­
zet következik. Nagycsütörtök éjjel egy
erdélyi vasútállomás várótermében
testben és lélekben egyaránt elcsigázott, ám épp ezért
beszélgetni vágyó versbeszélőben benn reked a szó, sü-
ket csöndre lel, kizárólag alvó embereket lát. Azzal, hogy
a lírai én megnevezi a székelykocsárdi helyiségben vára-

FONTOSABB VERSKÖTETEI:

Leselkedőmagány(1928)

Nagycsütörtök(1933)

Angyalokciteráján(posztumusz,1938)

ÚtaKálváriára(válogatottversekésprózaiírások,1985)
Aszékelykocsárdivasútállomásképeslapon

89
kozva szendergőket – Péter, János, Jakab, Máté –,
a szövegköztiség újabb változatára figyelhet fel a
befogadó: pontosan így hívnak ugyanis négyet az
Újszövetség tizenkét apostola közül. A profán va-
lóságban nincs vasúti csatlakozás. A nevek emlí-
tésével a befogadó tudatában Jézus nagycsütörtök
éji vívódásai, a várakozás őshelyzete, majd a stáció
kínjai jelennek meg. Ezzel a profán (köznapi) és a
szakrális (szentséges) jelentéssík összeér, a min­
dennapi élethelyzet evangéliumi, biblikus tartal-
mat kap.

Verskompozíció
A verskompozíció a különböző idő- és térkoor-
dinátákat egybecsúsztatja: a pro­fánt szakralizálja.
Az állomás képzete a tu­datban a stáció képét idé-
zi fel. Így az átszállók váró­termét Getszemáni-­
kerttel, a hűvös havasi éjszakát nagycsütörtök Raffaello Sanzio: Agónia a kertben (1504 körül)
éjjelével azonosítja az olvasó. Ugyanígy a ma-
gányosan elmélkedő lírai alany Jézussal, a vonatcsatla- Ellentét
kozásra váró halandók az apostolokkal azonosulnak a Az éberség, a virrasztás, az őrködés, illetve az ál­ma­
befogadói tudatban. tagság, a fásult, nemtörődöm, közönyös magatartás el-
A zárlat „az evangéliumok egyetemes jelentéstartomá- lentéte baljós atmoszférát sugall. A végletekig fokozza
nyára nyílik meg”. (Rónay László) ezt a hangulatot az egyes szám első személyben meg-
szólaló versbeszélő kiszolgáltatottsága, félelemérzete.
Mindez szótárszerűen jelen van a szövegben: jelzős
szószerkezetekben és határozós szószerkezetekben.

„A költemény globális szövegszervezője az ellentét,

amely a fojtogató félelem, a sivár egyedüllét, a meg
nem értettség és a küldetéstudat értelme és szépsége
között feszül.” (Kabán Annamária)

A magányos áldozatvállalás elégiája

A kivetettségnek nincs ellenpontja a szövegben, az ott-
honosság csak negatív festéssel van jelen:
„szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel”

A súlyos terheket cipelő lélek vágyott kommuniká­

ciója, „a fájdalom kibeszélése” elmarad, mint erre nyo-
matékkal utal az enjambement („néhány / szót váltani”).
A kommunikáció egyirányúvá válik: ezt jelzi a „kö-
vér csöpp” hangsúlyos kiemelése, verszárlatba helyezé-
se. A költemény a történet Lu­kács evangéliuma szerinti
parafrázisát adja (22. fejezet, 44. vers):
„verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek”.

A bibliai versrész hasonlata közvetlenül utal a „vér-

Albrecht Dürer: Agónia a kertben (1497–1500) csepp” révén a stációkra, a költemény rejtettebb mó-

90
 A VERS SZERKEZETE Arany és kék szavakkal
1–4. sor állóképszerű vershelyzet A vers az Angyalok citeráján című kötetben
5–10. sor a beszélő lelkiállapotát, egyszersmind (1934) jelent meg. Egyetlen hasonlattal vall
küldetésének értelmét jelzi benne szerelmet a beszélő: legegyszerűbb, ám
nagy lelki mélységek kifejezésére képes műfajban, dal­
11–14. sor a tágabb tér tárgyi-természeti világát és
dinamizmusát festi le, a kivetettség gondolata itt
ban. Modern Petrarcaként a hús-vér földi nőt szakrális
jelenik meg áhítattal és eksztatikus csodálattal szólítja meg – szo-
nettritmusban, jambikus „szívdobogással”:
15–21. sor a köznapi jelentés biblikus, evangéliumi szférába
emelkedik, a hangsúlyos üzenetet hordozó záró „én Szerelmem, világ legszebb Virága”.
verssor terjedelme hét sor, bibliai szám

don a „kövér csöpp” jelzős szerkezettel emlékeztet a A cím szinesztéziája

szenvedéstörténetre. Hasonlóan más költeményeihez, A vers letisztult, egynemű, életérzéssé kristályosodott
Dsida Jenő ebben a versében is felmutatja Jézus em- érzelmet, őshelyzetet fejez ki: a legszebb földi érzést,
beri arcát: a szerelmet. Szerelmes vers, szakrális motívumokkal.
„a mindnyájunk számára megnyíló Krisztust: a vérrel Egy középkori szerzetes égi szférákba tartó lelkének
verítékező istenembert”. (Rónay László) emócióihoz hasonló: „a földi vágy sarától mentes”, tisz-
ta érzelem. A kedves megörökítése arany és kék sza-
A végül elmaradt kommunikáció nagyon is emberi vakkal hasonló ahhoz, ahogyan a Madonnát festő barát
igénye korántsem öncélú. A lírai én értük, az itt hiá- arannyal és kékkel fest.
ba megszólítottakért, sorstársaiért vállalja a missziót.
A „sötétben titkos útnak indult” keresztény erkölcsű, ARANY KÉK
krisztusi ember semminemű veszélytől vissza nem ri-
▪ A transzcendens tartományra, ▪ A végtelenség, az égi
adva szolgálja áldozatosan a közösségét: a menny­országra, a mennyei tisztaság, igazság, hűség,
boldogságra, a szellem, a megnyugvás
„végzetes földön csillagok szavára, a tökéletességre utal. jelképe.
sors elől szökve, mégis szembe sorssal”. ▪ Jelképe az isteni hatalomnak, ▪ Szűz Mária palástját
a megvilágosodásnak, rendszerint kékkel
A titkos útnak kettős értelme van: a halhatatlanságnak, ábrázolják.
▪ a jézusi tanítások és tettek titkát, azaz a csak a be- örökkévalóságnak. ▪ Az angyalok színe;
avatottak számára érthető üzenetét éppúgy jelenti, ▪ Szimbóluma a dicsőségnek. a mennyei hatalmat
▪ Jele a napfénynek. fejezi ki.
mint azt, hogy
▪ a beszélő „egyéni szenvedése valójában közösségivé ▪ Az égi szenvedély jelképe.
szélesedik, és ezáltal emelkedik messianisztikus ma-
gaslatokra” (Kabán Annamária). A barát és a tőle időben és
Az erdélyi magyarságot képviselő ember hivatása térben is távol alkotó vers-
– tágabb értelemben, parabolisztikusan: a minden ki- beszélő rokonok: a barát
sebbségi életsors keresztjét vállára vevő költő küldetés- tenyérnyi térben, pislá-
tudata – rokon a krisztusi áldozatvállalással. Az éber, koló gyertyája mögött,
kiválasztott beszélő, a virrasztó abszurd egyedül­ ha­ „pókhálós vén terem zu-
gyottságában ráébred: van értelme a magányosan viselt gában” meghúzódva fest,
kínszenvedésnek. Beavatást nyer a hittitokba: a máso- a vers­beszélő lámpása „es-
kért csatázás nem hiábavaló, hiszen a közösség meg- teli, halavány fénye mellett”
maradásáért, „megváltódásáért” vállal áldozatot. A lí- dolgozik. Mindkettejüket a
rai alany attitűdje Krisztus-követő („imitatio Christi”) „szeretetben meggyulladt szív”  iotto di Bondone
G
magatartás. Küldetéstudata rokon Krisztuséval. nagy-nagy tüze melegíti. freskórészlete

„Ez teszi az embert Jézushoz hasonlatossá. Ebben áll „Az ikon az a kép, amit a »szeretetben meggyul-
a költemény mélyen katartikus mondanivalója.” (Láng ladt szív« lát” – írja Hamvas Béla, Szent Ágoston
Gusztáv) 147. episztoláját idézve.

91
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 116. oldal

Mindketten lelkük-intellektusuk káprázatos fényé- A költemény láttató erejét fokozza a szinesztézia,

ben, képzeletben az égi szférákba emelkedve, az elmél-
kedést jelző – a keresztény szimbolikában az angyalokat,
valamint Szűz Máriát jelképező – kék színekkel-szavak-
kal alkotnak. A miniatúrát készítő barát az e világi éle-
tében Szűz Mária, Jézus anyja megörökítését, magasz-
talását szolgálja, a versbeszélő pedig szerelme lefestését.
Az Arany és kék szavakkal nagy ívű hasonlata a
kék jelképezte végtelenséggel a határtalan, szakrális sze­
retet kifejezése, stilisztikai meg-
erősítése. A szentséges atmoszféra
teremtésének meghatározó stílus-
eleme a jelzős szerkezetek nagy
száma (például: „boltíves terem”;
„középkori barát”; „drága arany és
kék szavak”; „béke isteni öle”; „világ
legszebb Virága”), és sokkal keve-
sebb utal a szakrálist kísérő, ezzel
ellentétpárt alkotó profánra (pél-
dául: „pókhálós vén terem”; „rop-
pant asztal”; „földi vágy, romló
fa”).
a széles asszociációs mezőt nyitó hangulati tere a távoli
századok atmoszféráját egymáshoz közel hozza.
A befejező sorok szintén nagy időtávlatot nyitnak,
és Dsida újklasszicizmusának egyik jegyét is jelzik:
a középkori himnuszköltészet imitációjával a ke-
resztény líra hangulatát idézi. A szövegköztiség szép
példája a kedves magasztalásaként az Ómagyar Mária-
siralom metaforikus-alliterációs Krisztus-apoteózisának
(„világ világa, virágnak virága”) fel-
idézése.
A költemény, a szerelem szent­
ségének vallomásos dala olvasható
úgy is, mint a tökéletes mű létrehozá-
sának kísérlete: megfesteni-megírni
valamit, ami meghatározó élmény
az életben, arany és kék szavakkal
megkomponálni a nagy művet.
 onSilvestrodeiGherarducciolasz
D
szerzetesminiatúrája(1375körül)

Irány a szöveg!
1. ANagycsütörtök a Krisztus követéseszellemébenfejeziki„a magányos áldozat értelmét és misztériumát”
(PomogátsBéla).Melytanultművekbentalálkoztatokaz„imitatioChristi”magatartásával?
2. Azevangéliumipárhuzam,illetveparafrázismellettmilyenmásszövegek,példáulszépirodalmialkotások
mutatnakrokonságotaNagycsütörtökcíműverssel?
3. Csoportokatalkotvaolvassátokelnagycsütörtöktörténéseinekmindháromevangéliumiszövegét (Máté
26, 30–46; Márk 14, 26–42; Lukács 22, 39–46.)Mennyibenrokon,ésmennyibentérelDsidakölteménye
abibliaitörténettől?
4. OlvassátokelaDigitálisIrodalmiAkadémiahonlapjánKosztolányiDezsőA szegény kisgyermek panaszai
ciklusából a Mostan színes tintákról álmodom című verset! Keressetek hasonlóságokat az Arany és kék
szavakkalésaKosztolányi-versközött!Vitassátokmeg,hogytekinthető-eaKosztolányi-szövegaDsida-mű
előképének!IgazoljátokatankönyvelemzőszövegénekállításátKosztolányiésDsidakölteményeeseté-
ben:aversatökéletesműlétrehozásánakkísérletekéntisolvasható!

4
Vitassuk meg!
éhez méltó érzelemminőség, a sze-
Dsida Arany és kék szavakkal című versében a szerelem a szeretetérzés mélység
relemnek tehát alapja – sőt, feltétele – a nagyfokú szeretet.
 vett – példákkal bizonyítanátok e
▶ Egyetértetek az állítással? Ha igen, milyen irodalmi – vagy a való életből
nek(példáulbarátság)isalapja?
gondolatigazságát?Mitgondoltok,lehetaszeretetmásérzelemminőségek

92
 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán
„Semmi sincs, ami olyan mély mozdítású és termékeny hatást tenne a lélekre, mintha a gyermek lelkén
átvisszük a nagy emberek lelkét életük megvalósulásaiban: sorsukban, küzdelmeikben, akarataikban,
eredményeikben.”
ÉrtelmezzétekSzabóDezsőaforizmáját,melyazírótanárihitvallásátisjelzi!
Pályakép
Szabó Dezső (1879–1945) az Éle-
teim című önéletírásában dédelge-
tő szeretettel, nagy megidéző erővel
emlékezett szülővárosa, Kolozsvár
alma materére, a Református Kollé-
giumra. Az Eöt vös collegiumi ma-
gyar- és franciatanári diploma bir-
tokában évekig tanított: 1906-ban
Székesfehér várott, 1908-tól Nagy vá-
radon, 1909-től Székely udvarhelyen.
Mindenre figyelő, tájékozott, biztos
fellépésű és aktív óvója volt a tanár-
ság érdekeinek. Szókimondó érdek vé-
delmi tevékenysége nemtetszést váltott
ki a tanügy igazgatás berkeiben: fegyelmivel helyez-
ték át Sümegre (1913), később Ungvárra (1914), 1917-
től Lőcsére.
Közben művészetfi lozófiai alapozású, egyéni és
új közelítésű esszéket, portrékat publikált az 1910-es
években a Nyugatban: mások között Berzsenyi
és Eötvös, Petőfi és Ady; Pascal és Zola, Verlaine és
Rimbaud művészetéről. 1905-ös párizsi ösztöndí-
ja után még kétszer fél esztendőt töltött a művelő-
dés világvárosában. A nyugati kultúra, irodalom
kiváló ismerőjeként és diákjaitól becsült tanárként
is sürgette: „Mindennap legyen magyaróra minden
osztályban” – írta a Virradat vezércikkében. (E lap
vezető publicistája volt 1920–1921-ben.) Anyanyel-
vünk óvásában Vörösmarty, Jókai, Arany János,
Kosztolányi, Kodolányi János, Márai Sándor mellett
emlegethetjük. Prózaversbe illő jókais vallomása
szerint „a magyar nyelv életünk élete, lelkünk lelke,
sírokon át folytatódó örök énünk”, „rajta kívül nincs
magyarság, nincs magyar nemzet”.
Számos pamfetet, paródiát publikált a Kritikai
Füzetek (1929), később egyszemélyes folyóirata, a Lu-
das Mátyás Füzetek (1934–1942) lapjain. Utóbbi-
ban tette közzé, folytatásokban, az Életeimet, a vele
– s lelkében, szellemében – történteket 1913-ig elbe-
szélő monumentális, ám halála miatt félbeszakadt
művét. 1945-ben hunyt el Budapesten.
FONTOSABB MŰVEI
Azelsodortfalu(1919)
Segítség!(1925)
FeltámadásMakucskán(1932)
Életeim:születésem,halálaim,feltámadásaim(1935)
Életműve
Munkásságában szervesen összekapcso-
lódik az irodalom és a magyarság ügye.
Sohasem akart megfelelni egyetlen po-
litikai-világnézeti iránynak sem. Szekértábortokhoz
nem tartozott, a napi politikán felül és kívül állt. Indu-
latos alkata, szelleme ellenére a szélsőséges eszméket és
mozgalmakat élesen támadta, így például a fasizmust
éppúgy mélyen elítélte, mint a kommunizmust. Meg-
oldási javaslatokkal sürgette saját egyháza megújulását
(A magyar protestántizmus problémái).
Emberek, tájak, helyzetek érzékletes, nevettetően
szellemes megjelenítése sűrűn alkot szövegeiben
szimbiózist a megható, megrendítő szépségekkel.
Gyakran sírva nevető írások az övéi (például Az örök
karácsony). Lelki alkatából következő alapmagatar-
tása: szinte azonosuló együttérzéssel viseltetik a lé-
tezők, kivált az elesettek iránt (Megtépázott napló;
A szenvedés; Életeim). Különösen a gyerekeket, az ő
jövőjüket féltette.
Humora olykor megbocsátó, együttérző. Más-
kor szelíden ironikus vagy keserű: nyíltan gúnyos.
A „legdúsabb leleményű szatirikusunk” maró gúny-
nyal él például a Feltámadás Makucskán lapjain.
Az Életeim tanúsítja, nemegyszer önirónia társul
iróniájához. Jellemző hangneme a „férfias pátosz” is
(Szerb Antal); e stílusárnyalatok életművében együtt
vannak jelen.
Nagy romantikus hősökre, titánokra emlékeztető,
önarcképszerű szereplőket teremt regényeiben. Ám
93
gúnyiratai politikusokról, írókról, társadalmi, kultu-
rális jelenségekről vagy irodalmi művekről készített
bírálatai törpévé zsugorítják az alanyt, annak tetteit,
viselkedését. Megsemmisítik a kipellengérezett jelen-
séget (A kritikáról; Filozopter az irodalomban; A mély-
magyarhoz), de anélkül, hogy személyiségi jogokat
sértenének. Az a meggyőződése érződik paródiáin,
gúnyiratain, hogy ezek alanyai kizárólag színes, ere-
deti egyéniségek lehetnek. Bethlen István miniszter-
elnök bizonyos politikai megnyilvánulásairól éppúgy
szatirikusan ír, ahogy Babits Mihály, Horváth János
vagy Tamási Áron egy-egy művéről.
Feltámadás Makucskán
Szabó Dezső a szatírairodalmunk
jelentős darabjait alkotta meg az
1930 körül írott, Feltámadás Ma-
kucskán címmel összegyűjtött novel-
láiban (1931). A címadó mű hosszabb
elbeszélés, szatirikus kisregény.
A „politikai szatírában” a közéletet,
benne a hivatalos rendszer képvise-
lőinek magatartását vakmerő bátor-
sággal pellengérezi ki.
A mű szerkezete
A hat számozott fejezet nem szerke-
zeti egységeket jelöl: jelképes szám, AFeltámadásMakucskáncímlapja
valamiféle fordított teremtéstörté­
netre utal. Sőt kétszeres elmúlásra: a feltámadottakat is lehetne (Rónay László). Az imádságban rejlő ellentét
éppen a hagyományosan legösszetartóbb emberi előrevetíti a hívők későbbi erőszakos viselkedését.
közösségek egyike, a falu kergeti
vissza a sírba. E kontrasztot élezi a
bibliai allúzió, a Szentírás tragikus
mozzanatára való rájátszás.
„A bíró megkavarta a levegőt dorong-
jával, és Káin dorongjának minden
zuhanása benne volt a hangjában.”
Az első rész lényegesen terjedelme-
sebb a többinél. A lassú tempóban in-
duló, részletező elbeszélés egyre gyor-
sabban halad, feszültebbé, drámaibbá
válik, több ellentétet hordoz.
fejezi ki a feltámadottak, azaz a régiek és a mai falu,
a mai közélet harcát.
Ellentétek
Az elbeszélő abszurd kontrasztok során vezeti végig
az olvasót. A feltámadást közöny, érzéketlenség, majd
dühödt felháborodás fogadja. A magyar falu feltáma-
dását sem a falu új vezetői, sem a nagypolitika irányí-
tói nem akarják. A szent esemény országos botrány-
nyá dagad, majd a parlament kimondja: a feltámadott
„jogon kívüli”. A feltámadottaknak tehát nincs joguk
élni.
A templomi prédikációban elhang-
zottak ellenére csak egyszer szabad
élni – sugallja a jelen közgondolkodá-
sa. Erősíti ezt az álláspontot egy meg-
rendítő jelenet: a régi falu temetőbe
való visszatérését részben az új falu
nyugalma, másfelől a szintén visz-
szavonuló Kátay tiszteletes zokogása
kíséri. Harsány hangzatosságával már
az indítás sejteti a szó öncélúságát, szó
és tett különbözőségét. Az ünnepi,
szent szavakat, szószerkezeteket köz-
napi, triviális, naturalista kifejezések
ellenpontozzák. Olykor ez metafo-
rában kapcsolódik össze, oximoront
eredményezve: a hívek ajkára „kifé-
nyesedett az üdvösség zsírja”. A tiszte-
letes úr buzdító beszéde akár paródia

Expresszionista szenvedély
A szerző expresszionista szenvedé­
lyességgel (merész, egyedi képzettár- S zabóZsuzsanna,VassGyörgy,VicziánOttóaFeltámadásMakucskáncímű
sításokkal, szóképekkel), képszerűen előadásban,rendező:NagyViktor,Újszínház(2022)

94
 A FELTÁMADÁS MAKUCSKÁN SZERKEZETE

Expozíció (Bevezetés) A kisregény cselekménye ünneppel indul: egy zalai faluban, Makucskán vasárnapi istentiszteletet tartanak
Afeltámadásköszöntése húsvétkor.
Atemplombólkijövőkkelegyfiúcskalélekszakadvaközli:ahalottakvalóbanfeltámadtak.

Bonyodalom ASzentírásbeteljesedésénekhírefutótűzkéntterjed.Azelhunytaksorrajönnekvisszaatemetőből,hogyújra
(Atárgyalásnyitánya) afalubanéljenek,követelveazélőkhelyét.

A cselekmény kibontása ▪ Az élők nem lelkesednek a csodáért, sőt meg is botránkoznak a holtak feltámadásán, mi több, emiatt
veszélyben érezve jogaikat, birtokaikat, ezek védelmében a fegyveres harctól sem riadnának vissza.
„Összeszedtek minden puskát, revolvert, pisztolyt, baltát, kaszát és dorongot a faluban, hogy megvédjék az
Úristen örök rendjét a szabálytalan feltámadók ellen.”Mégkatonaiéscsendőrisegítségetiskértek.
▪ A feltámadottak nem akarnak visszatérni a temetőbe, a feszültség nő. „A mai falu kimondta a háborút a
tegnapi falu ellen.”
▪ Aszócsatakiszélesedik,azügyetaképviselőházistárgyalja.
▪ Sőtkülföldönishíremegy,magaaszovjetkommunistavezér,Sztálintáviratozik:„Az egész falu legyilkolandó,
mindent kommunizáljatok.”
▪ Peregnek az események: lefizetett asszonyok jajgatva mesélik, hogyan falták fel a visszatértek az eltűnt
gyermekeket,„riadó”születik,afeltámadásellenpropaganda-verse:„…Nem magyar az, ki feltámad, / Elárulja
szent hazánkat.”
▪ Megérkeztek a katonák és csendőrök is az élő falu védelmére, a halottak temetőbe visszakényszerítésére.
De„a háború még mindig csak egy roppant fenyegetés volt”.

Csúcspont Afeltámadottésazélőfalucsatája.

Fordulat Egy árva kislány sírva kéri a katonákat, ne támadjanak, mert a halottak közt van édesanyja. Ez a váratlan
eseménymeghatározzaatörténettovábbimenetét.Afegyveresösszeütközéselmarad.Akrízisfeloldására
szolgál–egyszersmindelőkészítiavégkifejletet–,hogyatemetőitáborvisszavonulsírjába.

Befejezés GyőzelmilakomaMakucskán.

Lelepleződések árulónak minősítik a feltámadottakat (ezzel zárul

A szatíra legélesebb része a képviselőházban ját- a propagandavers is). Miután a feltámadás veszélye
szódik. A politikusok véleménye hatásos önleleplezés (a társadalmi feltámadásé is) elmúlt, és megkezdődik
(Görömbei András), pártállásuktól függetlenül. A kép- a feltámadás „leverésében” érdemeket szerzettek elisme-
viselők a feltámadásról hangoztatott meggyőződésük, rése, a narrátor iróniával jelzi viszonyát az események-
hitük ellenkezőjét hirdetik. Ezzel mintegy folytatják a hez (Zsilka Tibor): „esett a kitüntetés a falura, mint a
falusi kántor álszent kiabálását, illetve a tiszteletes el- ragya a júniusi ugorkára”.
lentmondásos viselkedését.
A látomás erejétől válik a gro-
A narrátor nevükön nevezi a
teszk ötlet nagyarányú metafo­
megszólaló képviselőket, a minisz-
rává, s kényszeríti az olvasóra
terelnököt is. E szónoklatok igazi
a képzettársítást. Ennek révén a
stílusparódiák.
mulatságos történet „az egész ma-
A parlamenti jelenetsor egyér-
gyar helyzetet kimondó fájdalmas
telművé teszi az olvasó számára,
példázattá” válik: „a magyar nép
hogy a narrátor kívül áll a politikai
az, aki számára nincs feltámadás”.
pártokon. Utal az elbeszélés a feltá-
(Gombos Gyula)
madás fogalmának egy másik értel-
mére is: a magyar falu „feltámasztá-
sára”, újjáélesztésére.
A feltámadás elleni fellépés sür-
getése azt is jelzi, hogy a hétköz-
napi érdekeken nem tud túllépni  tükör(politikaikarikatúra
A
kétegymástváltóminiszterelnök,
sem az élő falu, sem a napi politika. BethlenIstvánésKárolyiGyulagróf
Sőt – abszurdok abszurdja – haza­ portréjával,1932)

95
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 120–133. oldal

Kétszeres példázat Fogalmak

A mű kétszeres példázat. Az elbeszélés mondanivalója
messze túlmutat Makucska határán és a ’30-as éveken,
egyáltalán a falu kérdésén. A szó és tett egységét kéri
számon, ennek súlyos hiányát leplezi le. A Feltámadás
Makucskán minden olyan magatartás kigúnyolásává
válik, amelyben e kettő nincs egységben. Példázatos
mű tehát, szó és tett disszonanciájának szatirikus,
maró gúnnyal teli leleplezése. Ugyanakkor egy má-
sik, mélyen elgondolkodtató példa is rejlik benne, ez
szintén összefügg a szó és a tett különbségével, ahogy a
„feltámadott” Kátay tiszteletes mondja:
„Akiknek már nincs helyük az élők szívében, azoknak
már könnyebb a temető földje”.
Ez a mondat már a legkevésbé sem az író humorá-
nak tanújele.
szatíra:apamflettelegyüttagúnyiratokközétartozik:
akeserűhumor(irónia,gúny)műfaja;MáraiSándor
szerintagúnyrajznemhumoros,derűs,hanemkeserű,
komisz;aszatíraműfajkéntvalamilyenmagatartást,
társadalmijelenséget,visszásságotostorozógúnnyal,
szerzőifölényérzettel,indulattalkritizál,élesen
bírál;leleplezőelmélkedésvagypéldázat;úgyteszi
nevetségessétárgyát,hogynemvállalveleközösséget;
gyakorikísérőjeatúlzás,torzítás,azabszurdötletek
(stílus)paródia(irodalmikarikatúra):közismertstílus,
mű,műfaj,egyéniségjátékos,gunyoros,szatirikus,
torzító„utánzása”,„kifigurázása”,felnagyítja,eltúlozza
ajellegzetesnek,illetvenegatívnakérzettvonásokat,
amodorosságokat,belsőkövetkezetlenségeket;
ígyválikkomikushatásúvá,kritikaiélűvé;paradox
módonaműfajazelismerésvisszajelzése:csakszínes
egyéniségről,egyénistílusróllehetigaziparódiátírni,
aszürkérőlaligha

Irány a szöveg!
1. „Van pofátok, hogy éppen húsvét szent ünnepén csináltok velünk ilyen rossz viccet!” (hogytudniillikfeltá-
madnak)–üvöltakántoratemetőbőlelőjöttrégifalusiakkal.Milyenegyébképmutatóviselkedésrőllehet
olvasniakisregényben?Eddigitanulmányaitokbanholtalálkoztatokmárazálszentmagatartással?
2. Akisregénystílusáraazexpresszívigékésamerész,egyediképzettársítások,szóképekés–atávolijelen-
ségeketisösszekötniképes–hasonlatokjellemzőek.Keressetekezekrepéldákataszövegben!
3. Végezzetekkutatómunkát!MikszáthKálmánOrszággyűlési karcolatokcíműmunkáibólolvassatokelrész-
leteket,svessétekösszeamikszáthiképviselőházvilágátaregénybenszereplőparlamentével!
4. SzabóDezsőalapmagatartása,hogyteljesenazonosulnitudembertársaiproblémáival,együttérzésttanú-
sítazelesettekiránt.Különösenagyerekeket,azőjövőjüketféltette.Keressetekpéldákataszöveggyűjte-
ménybenarészvétmegnyilvánulásaira!
5. SzabóDezsőtalálószóalkotásai,egyéni,összetéveszthetetlenképesszószerkezeteikülönösenélvezetessé
teszikaregényt.Aleckébenemlítettekenkívülkeressetekjellegzetesnyelvipéldákataszöveggyűjtemény-
ben!

4
Vitassuk meg!
e fognak bukkanni, meg fogják nekem
„Azok a politikus urak, akik ez elbeszélés parlamenti jelenetében saját nevükr
képtelenségét azzal is akartam növeszteni,
bocsátani ezt az ártatlan kis poétikai licenciát [költői szabadságot]. Mesém
szerepléssel. Történelmi Félisteneink min-
hogy valóságos neveket szőttem bele az illetőkre egyáltalán nem jellemző
űleg az a tudatom mögött lappangó vágy
dig elnézőek voltak az író-cinegék csiripolásaival szemben. Hiszen valószín
sem az ő halhatatlanságuk zömökségéhez.”
követtette el velem ezt a merészséget: hogy cingár múlandóságom odakös
Szabó Dezső: Jegyzetek a Feltámadás Makucskánhoz
szöveg?
▶ Milehetettesorokkalazírószándéka?Milyenhangnembeníródotterövid

96
 Szabó Dezső: Az elsodort falu
Körkép a magyar
társadalomról
A három egységből épülő regény
(1919) nagyszabású körképet ad
a háború előtti, majd a nemzet
összeomlását hozó világháborús
idők magyar társadalmáról.
▪ Az első rész a monarchikus
korszaknak azokat a törté-
nelmi, társadalmi, közhan-
gulati tényezőit veszi számba,
amelyek nyomán a magyarság
belesodródott az első világhá-
borúba.
▪ A második rész az első világ-
háború időszakának hatal-
mas, széles epikai tablója: az
Az1.honvédgyalogezredsorakozójaazÜllőiútiFerencJózsef
extenzív teljesség jegyé- gyalogságilaktanyaudvarán(1914)
ben, eposzi mértékével, a tár-
sadalom átfogó ábrázolásá-
val, a szereplőik és környezetük részletes leírásával. ▪ Az alsó tér „az örök falu”, „az elsodort falu”: „Mi-
▪ A harmadik a nemzeti útkeresés jegyében fogant, csoda nyomorult falu, micsoda végzetes, örök falu-
a jövő váteszi sejtelmétől súlyos, egyszersmind falu ez! Rög, kő, vályog, burján, az elmúlás futó da-
a magyarság feltámadásának bizodalmát hor- rabjai itt összeadnak egy örökkévalóságot”.
dozza. ▪ A középső a falu fölött lebegő úrilakok (papok, ta-
A kitalált, meg nem nevezett székely faluban és há- nítók, jegyzők, képviselők) élete, s ebbe az önma-
rom valóságos városban – Budapesten, Kolozsvárott gába zárkózott, meddő politizálással folydogáló
és Ungváron – játszódó tényleges eseménysor egy szűk közegbe, „állóvíz-mozdulatlanságba” zúdul be igazi
évtizedet fog át: az 1910-es évek elejétől 1918 végéig eseményeivel a történelem: háború és a román
tart. A falu mintája az erdélyi Illyefalva, az író bátyjá- betörés.
nak lelkészi szolgálati helye volt. ▪ A felszínen a háborús Magyarország kava-
Az események középpontjában a rog, az 1910-es évek lármás, indulatoktól
Farczády család, egy tradicionális fűtött közélete.
református lelkész családja áll.
Egyaránt felvonulnak itt „halk arisztok-
A hajdan becsült família erkölcsi
raták és parvenü pénzfiúk, halálba induló
és anyagi csődbe jut.
katonák és kávéházi konrádok, lármás ha-
A regény világa forgószínpad-
zafiak és cinikus bölcsek, uszítók, üzérek,
ra emlékeztet (Gombos Gyula).
bankárok, írók és politikusok”. Minden-
Egymásra épített színtereken
ki, aki „tragédia volt másokra, és tragé-
zajlik a játék, egyszerre vagy vál-
diát hurcolt magában”. (Gombos Gyula)
takozva. Az epizódok és nagy
jelenetek, események lazán kap- Mint egy nagyarányú eposznak, e regény-
csolódnak, de összefűzi őket az a nek is kelléke a hatalmas seregszemle.
szándék, hogy mindent magába
foglaló hatalmas körkép kereked-
jen belőlük. SzabóDezsőportréja

97
w
Kulcsregény
A hatalmas társadalmi tablót bemutató mű kulcs­
regény. A művelt, széles látókörű Böjthe János mintája
maga az író. Tudatos, határozott titáni erejű, már-már
eposzi hős. Az ősi középnemesi család sarja előbb ki
akar nőni falujából, de túlélve a háborút, hazatér, a „pa-
rasztba” akarja beépíteni magát, mint „bevehetetlen”
várba. Feleségül veszi Barabás Máriát, fia édesanyját,
s életét a parasztság megmentésének szenteli.
Böjthe János
Böjthe János sorsa azt sugallja: a patriarkális rendet
kell visszaállítani, csak az menthet meg a rombolás-
tól (Rónay László). A betegség ellenében ő testesíti
meg a cselekvő erőt, a pusztulással szemben a lebírha-
tatlan életet (Tamás Attila). A romlásból, az elsodort-
ságból kivezető útként a parasztsághoz: az őserőhöz
való visszafordulást hirdeti. A parasztságban talál-
ható meg a magyarság ereje, a parasztság az egyetlen
menedék, az egyetlen jövő – mondja Böjthe János.
Mert „a természet ősi erőivel harmonikus kapcsolatát
megőrzött parasztság az a tiszta erő, amelyre a nemzet
jövőjét kell építeni”.
Mintha Vergilius Georgica című tankölteményének
lényege csengene vissza: a földművelés minden emberi
munka alapja. Böjthe János célja egybeesik az író prog-
ramjával: felépíteni az okos, versenyképes, győzni tudó
magyarok országát, válaszul a hagyományos értékeket
pusztító kornak (Stark Ferenc).
Farkas Miklós
Farkas Miklós Ady alakját idézi. Neki, Jánostól elté-
rően, lejtmenet az élete, akárcsak szerelméé. Az írót
fokozatosan kiveti magából a „Kultúra” (azaz a Nyu-
gat folyóirat) köre. Kedvesét, Farczády Juditot – aki
Farczády Jenő húga – gazdag hadimilliomosok szere-
tőjéből utcalánnyá fokozza le az élet.
 falumintájaIllyefalva,SzabóDezsőbátyjánaklelkészi
A zsugorítja,nevetségesséteszi;„harcazigazságért,
szolgálatihelyevolt
98
Miklós és János alakjában „több esetben mintha
a szerző szócsövét és az implicit olvasót látnánk. Mik-
lós ír, János olvas”. (Lang Ádám).
Farczády Jenő
A zengzetes, nagy szavakkal élő, harsány Farczády Jenő
tiszteletes modellje az író bátyja. Az örökké szónokló,
verseket szavaló református pap ideális célokról beszélt
folyvást, a valóságban azonban „hirdetett eszményeitől
messze szakadtan élt”. Mint a Feltámadás Makucskán
pamfletalakjai, szónokolt csupán a feltámadásról,
de semmitől sem ijedt meg jobban, mint hogy ez a feltá-
madás valóban megtörtént (Király István).
Értékek pusztulása
Az „elsodort” falu a megsemmisített értékeket jelké-
pezi. A mű a tragikum regénye is: az értékpusztulás
jajszava.
„Veszett a szépség Farczády Juditban, veszett a tehetség
Farkas Miklósban, s a szépség, fiatalság, tehetség s embe-
ri becsület pusztult a megjelenített paraszthősökben is.”
Erről az értékpusztulásról tanúskodnak a mesei ké-
pek – ezekben is érződik a fő üzenet:
„az érték egy néki idegen világban élve magában hord-
ja a pusztulás veszélyét”. (Király István)
A közösség szolgálata
Szabó Dezső a nemzeti közösséget, a nemzetközpontú
gondolkodást „elsősorban értékteremtési lehetőségnek
véli” (Imre László). Az ő szótárában, ahogyan Adynál,
a „faj” fogalma „nemzet”­et jelent (Pomogáts Béla),
a „magyar faj” szószerkezet a magyarságot jelenti.
E regényében már felsejlik „anyagi és lelki megújhodá-
sunk alaptétele”, amelyet 1940-ben A bánya mélye felé
című esszéjében vetett papírra:
„Minden magyar felelős minden magyarért”.
Fogalmak
extenzív:kiterjedt,átfogó
kulcsregény:aregénynekazafajtája,amelyegyvagytöbb
alakjátélőszemélyrőlmintázza;csakabeavatottaktudják,
hogykivoltazírómodellje
pamflet:rendszerintszemélyeshangúgúnyirat,amely
parodisztikuselemeket(példáulgunyorosság)istartalmaz;
érvelőeszközökkelazellenfélhibáithatalmasranagyítja,
akipellengérezettalkotást,alkotót,jelenségettörpévé
igazságtalaneszközökkel”
 Illyés Gyula: Puszták népe
„Nem élt nagy magyar író, aki tanítványa ne lett volna a népnek, amelynek tanítója lett.” (Németh
László: Nép és író)
író)

 ely kultúrtörténeti korszakban vagy korszakokban fordult a magyar irodalom érdek-

M
lődése a népi kultúra felé? Mi volt ennek az oka? Vajon miért a két világháború közötti
időszakban alakult ki a nemzeti identitás problémáira érzékeny népi mozgalom?

Pályakép
Illyés Gyula (1902–1983) Fel­sőrácegrespusztán
született. Szülei válását követően édesanyjával Bu-
dapestre költözött, a középiskola befejezése után
a budapesti bölcsészkar magyar–francia szakára
iratkozott be. Korán kapcsolatba került a balolda-
li mozgalmakkal, emiatt a hatóságok elől 19 éve-
sen Párizsba emigrált, ahol alkalmi munkákból élt.
A Sorbonne hallgatója volt, csatlakozott a francia
és magyar avantgárdhoz. 1926-ban hazatért, szü-
lei halála és egy sikertelen házasság után feleségül
vette József Attila egykori múzsáját, Kozmutza
Flórát. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni, FONTOSABB MŰVEI
1926-ban Kassák Dokumentumához, 1927-ben a
Nyugathoz csatlakozott. Petőfi (1936)
A harmincas évek közepétől a népi írók moz­ Puszták népe (1936)
galmának egyik vezető alakja lett. Néhány év
alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává Hunok Párisban (1946)
vált, négyszer kapott Baum­garten-díjat. 1937-től a Illyés Gyula összes verse (1947)
Nyugat, majd annak megszűntével utóda, a Magyar
Csillag szerkesztőjeként dolgozott 1944-ig. A hábo- Fáklyaláng (1953)
rú után a Nemzeti Parasztpárt tagjaként nemzetgyű­ Kézfogások(1956)
lési, majd országgyűlési képviselői mandá­tumot
szerzett. 1946-ban megszervezte a Magyar Népi Kháron ladikján (1969)
Művelődési Intézetet, 1946 és 1949 között a Választ Közügy (1981)
szerkesztette, majd a Magyar Tudományos Akadé-
mia tagja lett. Nemzedékének nagy túlélőjeként a
Rákosi-, majd a Kádár-korszakban is hagyták dol-
gozni, baloldali kapcsolatait, befolyását pályatársai
és a határon túli magyarság ügyének segítésére hasz-
nálta. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el,
háromszor kapta meg a Kossuth-díjat, 1969-ben a
nemzetközi PEN Klub alelnökévé választotta. 1983-
ban halt meg.

Simontornya – Itt járt iskolába Illyés Gyula 1912-ben.

Az épület falán lévő emléktábla felirata:
„A gyermekkor élményeivel kezdődött egész életre szóló
kötődése Simontornyához.”

99
Puszták népe
Az 1936-ban keletkezett irodalmi szociográfia Ily-
lyés önéletrajzi ihletettségű műveinek (Kora tavasz,
Beatrice apródjai, Hunok Párizsban, Kháron ladikján)
sorába tartozó alkotás. Műfaja átmenetet képez a szo-
ciológia és a szépirodalom között, hiszen a markáns
társadalomtudományi jelleg szépirodalmi igényű
megfogalmazással párosul benne. A ’30-as évek népi
írói gyakorlatát követve az alkotó saját szülőhelyének
(Rácegrespuszta) és környezetének életét: a magyar-
országi nagybirtokokon élő cselédnépek mindennap-
jait kívánta bemutatni. Ez a társadalmi csoport
ugyanis a nagyvárosi embertől távol élt; nyomorúsá-
gára, kiszolgáltatottságára és életének részleteire a vá-
rosi környezetben élőknek nem volt rálátása. Illyés
társadalmi felelősségvállalását jelzi, hogy íróként mű-
vében a pusztai népek életének dokumentumszerű
bemutatására vállalkozott.
meklétre visszaemlékező felnőtt nézőpontjából értéke-
lődnek át. Emellett az ábrázolt társadalmi csoport élet-
helyzetének romlása is megmutathatóvá válik.
Narráció
A Puszták népe narrátora összetett elbeszélői szerep­
ben tűnik fel a műben. Pozíciójára többször is felhívja
az olvasó figyelmét.
„Nem saját életemről akarok itt rajzot adni; nem ér-
zem semmiféle olyan magaslaton magam, ahonnan a
mögöttem maradt táj képét akár gyönyörködtetőnek,
akár iránymutatónak mondhatnám. Egy népréteg lel-
kületét szeretném ábrázolni, ez minden törekvésem.”
Máskor az elbeszélt történetek szereplőjeként jele-
nik meg. Hangja szerepeinek megfelelően változatos:
a szociológia tárgyilagosságától a megrendült elégikus-
ságon át az iróniáig több megszólalási mód is jellemzi
narrációját.

Önéletrajzi elemek – tárgyilagos Értékvilág

társadalomrajz A mű a pusztai emberek nyomorúságán túl központi
A Puszták népében Illyés a magyar irodalomtörténet szerepet szán az ott élők egyéni és közösségi értékei-
legismertebb szociografikus munkáját alkotta meg. nek. Bemutatja többek között
A társadalomrajzi vonások mellett azonban a mű al- ▪ a családi közösségek értékközvetítő és értékőrző
kotója visszaemlékező nézőpontú önéletrajza is egy- szerepét,
ben, ahol a gyermekkor emlékei a múltidézés révén ▪ a gyermekkor idilljét,
összekapcsolódnak a tárgyilagos társadalomábrázo- ▪ a népi kultúra identitásformáló erejét,
lással. Ez a kettősség, az objektivitás és szubjektivitás ▪ az emberi tartás és erkölcs belső parancsait,
párhuzamos jelenléte végig jellemzi a művet. Az alko- ▪ a hétköznapok és az ünnepek rendjét,
tás műfaji sajátosságaiból adódóan nem rendelke-
zik a regény történetiségével. Helyette részletezően
mutatja be a magyar nagybirtokszerkezetet, az ott
élők társadalmi hierarchiáját, ezen belül kiemelt
fókusszal a cselédség életkörülményeit és szokása-
it. Az ábrázolt létforma sorsszerűsége, mozdulat-
lansága mellett azonban a pusztai életből való kitö-
rés lehetősége is megjelenik az alkotásban.

Időszerkezet
A mű három nemzedék életéhez kapcsolódóan há-
rom nagy történelmi korszakba enged betekintést.
▪ A kiegyezés korát a nagyszülőkön,
▪ a századelőét a szülőkön és az író gyerekkorán,
▪ a harmincas éveket pedig a megírás idején lá-
tottakon, tapasztaltakon keresztül ábrázolja.
Az idősíkok és a történelmi korok egymásutá-
nisága óhatatlanul az összehasonlítás lehetőségét
teremti meg a műben. A múlt átélt eseményei és
élethelyzetei az írói jelen perspektívájából, a gyer- A„pusztáknépének"életmódja,Felsőrácegres(1958)

100
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
134–143. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ a szerelem természetét, APusztáknépecímlapjaa(1936)

▪ az istenhit és a tagadás jelenségét.
A cselédsorban élő nincstelenek éle-
tének legfőbb céljaként a kiemelkedé- vágyott közegbe való beilleszkedés ezért
süket nevezi meg. Úgy véli, hogy en- a veszteséget, a régi környezet feladását is
nek megvalósulásáért az egész nemzet jelenti egyben. A visszatalálás lehetséges
felel. módját az író élete egyik legfontosabb er-
kölcsi kérdésének tekintette.
Példázatos jelleg
A szociológiai tárgyilagossággal meg-
írt alkotás, általános érvényű tanul-
ságot is hordozva, példázatossá válik.
Ezt a jellegét az önéletrajzi szál adja
meg, melyben az alkotó, Illyés Gyula
felemelkedésének és kiválásának történetét ismerhet- Fogalmak
jük meg. Azt üzeni, hogy a pusztai ember sorsának irodalmiszociográfia:egy-egytájegység,közösség,
jobbra fordulta szükségképpen a közösségből és a szű- társadalmicsoportéletéttudományosalapossággal,
kebb környezetből való kisza kadást is jelenti. Az új és deaszépirodalomeszközeivelbemutatómű

Irány a szöveg!
1. OlvasdelaszöveggyűjteménybenIllyésGyulaPuszták népecíműművénekrészleteit!Jellemezdazolva-
sottakalapjánazírókorábanlétezőnagybirtoktársadalmiéséletmódbeliviszonyait!
2. Hogyanhatottazírógyerekkoráraéskésőbbipályájáraatény,hogyPetőfiSándorSárszentlőrincenisjárt
iskolába?
3. PetőfimelyikismertnépieshelyzetdalakapcsolódikIllyésszülőföldjéhez?

4. Állapítsdmeg,milyencéltfogalmazmegazíróművében!

5. Milyenpusztaiközösségiszemléletéstulajdonviszony-rendszerképerajzolódikkiaszövegrészletben?Ho-
gyanviszonyulezazéletformamásmagyarországitájegységeklakosságánakéletformájához?
6. Jellemezdapusztaiiskolásoknapirendjét!Állapítsdmeg,hogyegyestevékenységeikmilyenközvetlenés
közvetettcélokatszolgálhattakéletükben!
7. Milyenszerepettöltöttbeapusztaiakéletébenanépdal,anépikultúra?Miértvoltönmagántúlmutatóez
aszerep?
8. Milyenlehetőségeikvoltakapusztaiaknakafelemelkedésre?

4
Vitassuk meg!
„Aki ma nem hiszi, hogy küldetett, ne legyen író.”
Németh László: Új reformkor felé
bbmodernirányzatiskétségbevon-
▶ Azíróiküldetéstudathagyományanagyonerősamagyarirodalomban,detö
küldetéseaművésznek?Vantársa-
ta,hogyaművészetnekbármiféleküldetéselenne.Véleményetekszerintvan
dalmifelelőssége?Érveljetekavéleményetekmellett!

101
 József Attila pályaképe
„Csak az olvassa versemet, / ki ismer engem és szeret” (József Attila: Csak az olvassa…)
„ A szenvedés lenne a kulcs a költészethez?” – vetette fel a kérdést Orbán Ottó József
Attila költészete kapcsán. Neked mi a véleményed az emberi szenvedés szerepéről?
Idézd fel, mit jelent a trauma fogalma! Milyen hatással lehetnek az emberre a gyer-
mekkorában elszenvedett traumák?
Tragikus gyermekkor
József Attila (1905–1937) április 11-­én
született Budapesten. Születésnapja 1964
óta a magyar költészet napja. Édesapja Jó-
zsef Áron szappanfőző, édesanyja Pőcze
Borbála, nővérei, Jolán és Etel. Miután
apja 1908-­ban elhagyta családját, a mosó-
nőként dolgozó anya nem tudta eltartani
gyermekeit, így Etelt és Attilát az Orszá-
gos Gyermekvédő Liga gondjaira bízta.
Öcsödön egy parasztgazdánál helyezték
el őket. 1912-től újra együtt élt a család
– a legmélyebb külvárosi nyomorban.
1917-ben átmenetileg Monorra kerültek
menhelyre. Az agyonhajszolt „Mama” sú-
lyosan megbetegedett, és 1919-ben méhnyakrákban
elhunyt. A csa­ládon az idősebb nővér, Jolán házas-
sága segített: második férje, Makai Ödön ügyvéd
1920-ban örökbe fogadta Etelt és Attilát, akit beíra-
tott a nyergesújfalui szalézi középiskolába, majd a
makói gimnáziumba.
Költői kibontakozása
József Attila pályájának első szakasza Makóhoz és
Szegedhez kötődik. Első kötete, a Szépség koldusa
1922-ben jelent meg. A könyvhöz Juhász Gyula írt
102
olvassa…)
FONTOSABB KÖTETEI
Szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)
előszót, aki a Nyugat több szerzőjének is bemutatta
a költőt.
1924-ben a szegedi egyetem magyar–francia sza-
kos hallgatója lett, és kiadta Nem én kiáltok című
verseskötetét. A következő évben publikált Tiszta
szívvel cí­mű költeménye nevét országosan ismertté
tette. A vers miatt a szegedi egyetem dékánja behí-
vatta a költőt, és – felháborodását hivatalos ál­lás­
foglalásként feltüntetve – el­ta­ná­csolta őt a tanári
pályáról. Ennek is köszönhető, hogy ősszel Bécs­ben
folytatta egyetemi tanul­ mányait. Megismerkedett
a magyar emigráció je­lentős alak­jaival, Kassák
Lajossal, Lukács Györggyel, Hat­vany Lajossal és
Ignotus Pállal.
1926-ban Párizsban a Sorbonne hallgatója
lett. Nagy hatást tett rá François Villon költésze-
te, és közel került a kommunista mozgalomhoz.
1927-ben visszatért Pestre. Ebben az időszak-
ban kötött ismeretséget több nemzedéktársával,
például Illyés Gyulával.
1928-ban beleszeretett a jómódú és nagyon
művelt Vágó Mártába, több híres versének ihle-
E bben a ferencvárosi, egykor szegényes bérházban,
az egyik első emeleti szoba-konyhás, 25 négyzet­
méteres kis lakásban született József Attila
tőjébe. Már a házasság is szóba került közöttük,
mikor szülei Mártát Londonba küldték tanul-
mányútra. Kezdeti intenzív levelezésük 1929-re
megszakadt, ami után József Attila idegösszeom-
lást kapott, és szanatóriumba került.
1929 elején adta ki a Nincsen apám, se anyám
című kötetét. A Nyugatban leértékelő kritika je-
lent meg verseiről, ami re válaszként 1930-ban
bántó pam fetet írt Babits ellen – ennek követ-
keztében évekig nem jelent meg írása a folyó-
iratban.

Útkeresés és válság
a harmincas években
1930-ban aktív tagja lett az illegális kommunista
pártnak, ekkor ismerkedett meg a mozgalomban
tevékenykedő Szántó Judittal.
1928–1933 között kis megszakítással a
Bartha Miklós Társaság tagja: a népi gondolat
szellemében született a Fábián Dániellel közösen
írt Ki a faluba! című röpirata.
1931-es, kommunista eszmeiségű Döntsd a tőkét,
ne siránkozz! című kötetét elkobozták, őt magát fel-
függesztett fogházra ítélték. A könyv megjelenését
követő időszakban távolabb került a marxista esz-
méktől, gondolkodásmódjára egyre nagyobb ha-
tással volt a pszichológia emberképe, amiben az is
közrejátszott, hogy 1931 óta folyamatosan a pszi-
choanalízis módszerével kezelték.
1932-es Külvárosi éj című kötete miatt a követ-
kező évben véglegesen eltávolodott a kommunista
párttól. 1933-tól újra publikált a Nyugatban, Baum-
garten-kisdíjban is részesült.
1934-ben jelent meg válogatott és új verseinek
gyűjteménye, a Medvetánc.
JuhászGyula,dr.EspersitJános,JózsefAtti
la,KárolyiLajos,
VertánEndre,MóraFerencésRétiÖdönamakóiszínházelőtt
1924-ben
1936-ban Szép Szó címmel Ignotus Pállal közö-
sen folyóiratot alapított, amely szellemi otthonául
szolgált. Költői sikerei ellenére egyre mélyebb lelki
és érzelmi válságba került.
A kommunista mozgalomtól va ló eltávolodását
is nehezen élte meg. Szántó Judittal való kapcsola-
ta – részben az Óda című költemény miatt, amelyet
egy futó szerelem ihletett – ellehetetlenült, második
pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránti szerelme
pedig fájdalmasan viszonzatlan maradt. Február-
ban ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza
Flórával. Novemberben nővéreivel Balatonszárszóra
ment pihenni, ahol december harmadikán halálra
gázolta egy vasúti szerelvény. Feltételezhetően ön-
gyilkosságot követett el.

MŰVÉSZI KORSZAKOK JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉBEN

1922–1927 Apályakezdésidőszakáraabőségesverstermésésakísérletező,utánzókedvvoltjellemző.Háromnagymértékben
eltérőirodalmihagyományvoltráhatással:
▪ aklasszikusmodernségdekorativitása,érzékenysége,zártszerkezetűversformái,szépségkultusza;
▪ azavantgárdhagyománytagadóesztétikája,aktivizmusa,lázadóhangja,szabadasszociációi,formaikötetlenségeés
kollektivistavilágképe;
▪azújnépieslíraegyszerűsége,magyarosversformái,társadalmiproblémákirántiérzékenysége.
Az irányzatok együttes jelenléte termékeny feszültségben tartotta a hangját kereső költőt, aki egyfajta szintézisre
törekedett.

1927–1929 A tiszta költészetet(poésiepure)párizsitartózkodásaalattismertemeg,általaazavantgárdonésaszürrealizmu-

sontúlaklasszicizálómodernségszépségeszményéheziskapcsolódott.

1930–1931 Verseibenmegjelenikpolitikaielkötelezettsége.

1931–1937 Akorszakverseineknehezenértelmezhető,merészenasszociációsszövegehasonlóaszürrealistaműeszményhez,de
azzalellentétbentökéletesrecsiszoltversformátésmagasszintűköltőitudatosságotfeltételez.

103
 Tiszta szívvel
A költő első kor­szakának kulcsfontosságú alkotása a Tiszta szívvel (1925). A versben
mindhárom lírai hagyomány hatása megfigyelhető:
▪ első versszaka a klasszikus modernséghez kapcsolódik (eszünkbe juttathatja
Ady Endre Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű versét és Babits Mihály Cigánydalának
refrénjét). Versformája: páros rímű, négysoros strófák, kétütemű hetes sorok;
▪ a vers nyelvezete az újnépiességhez;
▪ a lázadó, romboló lendület az avant­
gárdhoz köti az alkotást.
A játékos, szinte könnyed virtuóz forma
balladai módon beszél el egy – egyéninek
ábrázolt, de nemzedékiként is, a háborút kö-
vető összeomlás generációjára vonatkozó –
sorsdrámát. A vers értelmezése megosztotta
és máig megosztja a be­ fogadóközönséget.
Megszólalójának közlései a lá­zadás, de éppen
a reményvesztett kiábrándulás hangján is
szólhatnak. A költeményre – Hor-
ger Antal nyelvészprofesszorral ös�-
szefüggésben – ma­ga az alkotó is
hivatkozik Születésnapomra című
művében.
Az alkotás szerepe az életműben
kitüntetett: a verset József Attila
első meghatározó műveként tartja
számon az irodalomtörténet.

József Attila A vers kézirata

1. versszak A nyitó versszak felütésszerű felsorolással indít. A hangsúlyos, ismétlődő szerkezetű kijelentések az emberlét talán
legnélkülözhetetlenebb értékeinek teljes hiányát állapítják meg. Ezek az értékek – szülők, Isten, haza, szerelem – mind
az egyén külvilágba ágyazottságát jelenthetnék, ám vagy eleve hiányoznak a lírai én életéből, vagy maga zárja ki őket
belőle.

2. versszak A lelki-szellemi javak hiánylistáját követően a második versszakban a lírai én a fizikai nélkülözés állapotáról számol
be. Ez a teljes nincstelenség válik annak okává, hogy egyetlen „vagyontárgyát”, tulajdon életét adná el a szöveg szerint
– akár az ördögnek is. Ez az „üzletkötés” a lázadó, illetve a kényszerhelyzetbe került költői én döntéseként egyaránt
értelmezhető.

3. versszak A vers talán legvitathatóbb szövegrészlete a harmadik versszakban olvasható. Ekkor a befogadó számára is nyilvánvaló
lesz, hogy a betörés és az ölés a vers címeként is szereplő „tiszta szívvel”, azaz a lírai én valós értékrendjével nem
egyeztethető össze. Az ebből fakadó ellentmondás miatt a beszélő kijelentése lázadásként talán kevésbé, beismert
kényszerhelyzetként annál inkább értelmezhető. Mintha a mögötte álló léttapasztalatban a „Míg bűne a koré, mely
szülte őt” – madáchi gondolat köszönne vissza.

4. versszak A költemény balladára jellemző zárlatában a lírai én halálát, később temetését és a sírján növő „halált hozó fű” népi
ráolvasásból ismert motívumát fogalmilag a „gyönyörűszép” szívével kapcsolódik össze. Ez a hangsúlyos ellentmondás
leginkább akkor oldható fel, ha a megszólaló élethelyzete a magány, az elszigeteltség, a világtól való teljes és kényszerű
különállás sorstragédiájaként nyer értelmezést.

104
Nem én kiáltok ▪ A vers zárlatában a „borzalmas” vagy akár „nagy-
szerű” világváltozás tényének elfogadását sürgeti
1925-ben jelent meg József Attila második a lírai én. Megismétli a költemény nyitó sorát, így
kötete, amelynek címadó verse a Nem én kiál- véglegesíti új költői programjának legfontosabb ars
tok. A költeményben az alkotó újszerű köl­tői poetikus gondolatait:
programot hirdet, mely szakít a korábban még meg-
„Meddő anyánk gyerekért könyörög.
határozó, esztétizáló törekvések uralkodó szerepével.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Benne a szépség kultusza helyett új mű­vészetfelfogása
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
jeleként társadalmi szerepben tűnik elénk. Verskeret-
Nem én kiáltok, a föld dübörög.”
be foglalva rögzíti meg­g yő­ződését.
▪ Az egytömbű, rövid költemény első felé-
ben a világ dübörgő felfordulására, feltar-
tóztathatatlan változására, a sátáni őrület
utolsó, nagy, apokaliptikus harcára figyel-
meztet.
„Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán”
Ebből a felismerésből fakadnak felszó-
lításai, melyekkel közvetlenül, egyes szám
második személyben szól a befogadóhoz
és saját magához. Bennük lehetséges rej-
tekhelyeket nevez meg (források, üveglap,
gyémánt, bogarak, kenyér). Az itt használt
fogalmak későbbi költészetének visszaté­
rő motívumaivá, olykor jelképeivé (üveg József Attila A kötet borítója
mint tisztaság, kenyér mint élet) váltak.
Az igék és a felszólítások az expresszionizmus moz­
galmasságát kölcsönzik a szöveg képi világának.
▪ A költemény második egységében a menekülést
annak a közösségi meghatározottságnak a ki-
mondása váltja fel, mely szerint:
„Hiában fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
A közösségbe beilleszkedett művész alakja,
valamint a költőlét közvetlen, társadalomformá-
ló szerepébe ve­tett hit az első szakasz dinamiz­
musához hasonlóan expresszio­ nista vonásként
jelentkezik a köl­te­ményben. Azt a meg­g yőződést
sugallja, hogy az egyén világ­a la­k ító szerepe tár-
sadalmi státusza helyett közösségi tetterejében
rejlik.
„Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”
Ezt a hitét kiáltja világgá – a cím állításával
szemben – a lírai én, felismerését az élettelen
gé­pektől kezdve a madarakkal, a lom­bokkal és
a csillagokkal, ál­taluk pedig a végtelen vi­lág­gal
osztja meg. A vers kézirata

105
 Medáliák
Az 1927–1929 közötti pályaszakasz legjelentősebb alkotása a Medáliák (1927–1928)
című, 12 számozott versből álló ciklus. A tiszta költészethez köthető szimultán verselé-
sű költemények négysoros, páros rímes, felező tízesekből és ötödfeles jambikus lejtésű so-
rokból állnak. A versekben egyfajta ráolvasásszerű, mágikus szövegvilág is megjelenik:
„Szakállam sercenj, reccsenj, kunkorodj,
boronaként a vetésen vonódj –”
A számozott versek külön-külön is tökéletesre csiszolt műalkotások, „medáliák”, me-
lyeket az azonos versformán túl a bennük megtalálható, közös versbeszélői szándék, az
önmeghatározás szervez versciklussá. Az alkotás ezen túl a konstruktivizmus stílus-
irányzatához is kapcsolódik: az egyes versek a lírai én mögött felsejlő alkotó életrajzi
csomópontjaira is utalnak (például gyerekkorára, fiatal felnőtt korára). Ennek a költői el-
járásnak köszönhetően a különálló részekből valamiféle egész – egy emberi alak – válik
megragadhatóvá.
A ciklus darabjainak közös tartalmi eleme, hogy bennük a lírai én önmagát a külvilág-
hoz való viszonyában keresi. Ez az önmeghatározó költői kísérlet azonban
▪ meglepő metaforikus kapcsolatok képiségében, illetve
▪ teljesen egyedi asszociációk révén jelentkezik a szö­vegben.
Ezek a poétikai jegyek nehezen megfejthetővé teszik a ciklus egységeit. A számozott
versek motívumrendszerében mégis vannak egymástól jól elkülöníthető, körülhatárolható
elemek:
▪ a gyermekkorra („kis kanász”),
▪ a létbizonytalanságra („elvált levélen lebeg a világ”),
▪ alapvető társadalmi kérdésekre („a cselédlány könnye a kovászba hull”),
▪ k ésőbbi költészetének jellegzetes elemeire („kés”, „ónos víz”, „füstölgő szemek”) tett uta-
lások formájában.

4. vers (Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen, …)

A lírai én létbizonytalanságát többrétű, asszociatív képi rendszer segítségével feje-
zi ki, így a befogadó többféle jelentést társíthat a látszólag összefüggéstelen képekhez.
▪ Az első versszak anaforás sorai a „lehet”-élmény bizonytalanságát ismétlik. A feltéte-
les igeképzős létigéhez ráadásul olyan metaforák kapcsolódnak, melyeknek azonosí-
tói különállást (leszakadt gomb), néhol illékony testetlenséget (hab, zörej) jelenítenek
meg. A szabad asszociációkat keltő, sejtelmes képsor szabályos strófába rendeződik.
A tagmondatok egyes szám második személyű állítmányainak névszói részei („hab”,
„zörej”, „kés”, „gomb”) a helyhatározó szerepű névszók („tej”, „éjjel”, „víz” és a versben
nem szereplő, de odagondolható ruha) járulékos vagy oda nem illő része csupán.
▪ A második versszak létproblémákat vázol fel. A szöveg értelmezésének kulcsa a „cse-
lédlány” lehet. Az ő alakjához kapcsolva az első versszak képsora a felszolgálás, a ma-
gányos, idegen éjszaka, a konyhai munka és a ruhajavítás képzetét keltheti. Talán ő
a megszólított, akinek sorsa a szomorúság, a szerelemkeresés és a pusztulás – vagy a
hazatalálás. Mindehhez a szakasz zárásaként a „füstölgő szemek” metonímia, az este
közlekedő vonat képe társul. Utóbbi József Attila későbbi költészetének és személyes
sorstragédiájának egyik alapmotívuma.

106
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
144. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

Fogalmak
BarthaMiklósTársaság:MóriczZsigmondésSzabóDezső
nyománfőlegaparasztságproblémáivalfoglalkozó,
tagságábaelsősorban,értelmiségieket(példáulJózsefAtti
lát
ésSzántóJuditot)fogadószervezet
tisztaköltészet:akifejezésarraaPoe,Baudelaire,Mallarmé,
Valéryáltalművelttendenciárautal,amelyaversből
száműziavallomásosságot,atanítócélzatot,apolitikai
üzenetet,sőtgyakranajólmeghatározhatóköltőitémátis;
atisztaverssűrítettségefolytánaktívközreműködéstvárel
olvasójától

 ondorBélaillusztrációjaJózsefAtti
K laMedáliákcímű
művéhez

Irány a szöveg!
1. ATiszta szívvelcíműversmelyháromkiemeltpontjánjelenikmega„szív”szó?Mivelmagyarázható,hogy
aképmégis„üresenhagyottmetafora”maradaszövegben?
2. OlvasdelismétaNem én kiáltokcíműverset!Állapítsdmeg,mitjelképezbenneaforrás,azüveglapésa
gyémántjellegzetesJózsefAtti
la-imotívuma!
3. Milyenpoétikaiszerepelehetaversformaszabálytalanságának?Mibenjelentkezikezaformaiszabálytalan-
ság?
4. Vizsgáldmegaversszövegmegszólításait!Kihezszólhatnak?Miért?

5. Akölteménytöbbelemekapcsolódikakiáltáshoz.Hogyanmódosítjákezekazelemekanyitóészárósorban
isismételtcímüzenetét?
laCurriculum vitaecíműírásátabbólaszempontból,hogyéleténekmelyeseményeit
6. VizsgáldmegJózsefAtti
emelikileginkább?Kulcsszavakbanjegyezdfelaszövegfőtémáit!
7. Azönéletrajzbanaszerző„önmagát avatja megértése tárgyává”.Milyencímkékkellátjaelazéletútaszö-
vegbeliszerzőt,éshogyanlátjaönmagát?Holkerülezakettőélesellentétbe?Valójábanmiaz, „amit ő
maga gondol”arról,akitAtti
lánakhívnak?
8. Egyesekszerintazönéletrajzmindeneleménekhitelességealátámasztható,hiszenatényekhitelesközlése
kényszerítőenhataszerzőre.Másokúgygondolják,hogyazönéletrajzisegyfajtafikció,hiszenaszerzőmaga
válogatja,fogalmazza,súlypontozzaélettörténetét.Temelyikállítássalérteszegyetinkább,ésmiért?

4
Vitassuk meg!
„Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.”
József Attila: Nem én kiáltok
▶ Értelmezzétekazidézetet!Érvekkeltámasszátokaláértelmezéseteket!

107
 A tájköltészet megújítása József Attila
költészetében
„A város peremén sivít e dal”(JózsefAtti
dal”(JózsefAtti
la:A város peremén)
la:A peremén)

Idézdfel,hogymilyentájleíróversekrőltanultálazelmúltévekben!

Tárgyias tájköltészet
A kísérletezés évei után, 1932–
1933-ban József Attila költészete
kiteljesedett. Ekkor született verse-
it határozott társadalmi állásfog­
lalás, elmélyült gondolatiság és
rendkívüli költői erő jellemzi.
Mindezt új verstípus, a tárgyias
tájvers megjelenése is jelzi. Ezek-
ben a költeményekben külvárosi,
sivár, elhagyatott helyszínek jelen-
nek meg és – mintegy metaforikus
tájként – az ott élő emberek társa-
dalmi helyzetével, lelkiállapotával
kapcsolódnak össze.
E költemények jellemző és visz­
szatérő motívumok köré szerve-
ződnek. Ilyen motívum például PaizsGoebelJenő:Tél(1932)
az üveg, a vas, a csillag, valamint
az éjszaka (Téli éjszaka, Külvárosi
éj, Eszmélet), amely – hagyományos, toposzszerű je- likája (a mély magánhangzók és az „m”, „n” zöngés
lentése helyett – az ér ték vesztést, a kiüresedést jel- orrhangok együttese) is alátámasztja a verbális tar-
képezi. talmat.
A versek közös vonása a lírai én állandó pozíciója,
„Dunnába bútt fönn a magas.”
szemlélődő magatartása. A külvilág tárgyi rendjében
saját egyéni és társadalmi létének meghatározására tesz A nyitó versszak szóképei – a szinesztézia („Sűrű
kísérletet. csönd”), a metafora, a megszemélyesítés („Dunnába
bútt fönn a magas”) és a paradoxon alakzata („csönd
Holt vidék ropog”) – alapozzák meg a vers hangulatát.
▪ A második versszak képsorozata az első szakasz
A Holt vidék (1932) megszólalója tárgyilagos hangon költői eljárásait folytatja: első felében a halmozással,
mutatja be az általa szemlélt téli tájat. Ötsoros, azonos szinesztéziával, majd később a figura etymologica
szerkezetű versszakokból építkezik az alkotás. („lapos lapály”) segítségével az első strófa hangulata
▪ A nyitó versszak hangulatteremtő poétikai eszközei tér vissza. A ladik kotyogása és a kásás tó motívuma
több érzékszervre is ható leírással jellemzik a ter- az elmúlás képzetét kapcsolja a versszakhoz.
mészeti élményt. A tájleírás a függőleges és a víz- ▪ A harmadik versszak első két sora kilendíti a költe-
szintes térhorizontra egyaránt kiterjed. A szakasz ményt a klasszikus, a Petőfi Sándor által is kedvelt
képeinek közös tartalmi vonása, hogy az életből az tájleírásból:
elmúlásba tartást jelenítik meg: a víz füstöl, a káka
„Jeges ágak között zörgő
lóg és kókad, a tiszta ég dunnába bújik, a hangokat
időt vajudik az erdő.”
a csend váltja fel. A 3. sor szavainak hangszimbo-

108
 A befogadói figyelmet gondolati síkra tereli a
mondat megszemélyesítéses igei állítmánya, a jel-
zős szerkezetek és a szinesztézia:
„Csattogó fagy”.
▪ A költemény következő versszakaiban a természeti
tájba fokozatosan lép be az ember. A szőlő és a szil-
va említése még csak utal az ember tevékenységére,
az öreg parasztok, majd a tanya képe viszont már
valóságossá teszi az ember jelenlétét a természet-
ben. A további szakaszokban pedig tárgyilagosan
láttatja is létének, társadalmi helyzetének sajátossá-
gait. Ez a tárgyilagosság száműzi a szövegrészletből
a versnyitány gazdag képiségét és hangulatterem-
tő poétikai eszközeit. Helyettük a direkt közlés
hangján szól a befogadóhoz. Utal a kor magyar
parasztságának nincstelen sorsára, életének kilá­
tástalan nyomorúságára, melyen sem az ima, sem
a csoda nem segít már. A „Holt vidék” így sorsuk
jelképévé válik az alkonyi, téli tájban.
▪ A záró versszak az uraságok életkörülményeire és
vagyoni helyzetére mutat rá. Gazdagságuk, létbiz-
tonságuk, társadalmi helyzetük és kilátásaik a pa-
raszti lét ellenpontjaként tűnnek fel a versben. Ez
a verszárlatban megteremtett kontraszt vé­gül szán-
dékosan fel­oldatlan marad; így rögzíti a megkövült
társadalmi viszonyokat a szö­veg utolsó egysége.
A költemény lírai alanya tényszerűen, ám tapasz-
talataitól megérintve szól az olvasóhoz. Magatartása
szemlélődő, gondolati igénye elemző. Közlései révén a
természet örök törvényeinek megfigyelésétől a korabeli
magyarság társadalmi viszonyainak észlelé­séig és érté-
keléséig jut el. A vers a tárgyias tájköltészet az éjszakát
tematizáló verseinek előképeként értelmezhető a költő
életművében.

Téli éjszaka
Az 1933-ban keletkezett vers József Attila tárgyias tájköltészetének egyik legis-
mertebb darabja. A szabálytalan formájú alkotás címe leíró szöveget előlegez, ám
a költemény számos ponton eltér a tájköltészet hagyományától, műfaja a gondo­
lati líra.
A vers lírai alanya a tárgyi világ rendjének szemlélése révén, abból következtetve tesz
kísérletet arra, hogy a külvilágot és saját magát meghatározza. Szemlélődő jelenlétére a
költemény első, különálló mondata is utal.
„Légy fegyelmezett!”
A lírai én önfelszólítása a gondolatkísérlet elvégzésére és higgadt kiértékelésére vonat-
kozhat. Ez a felszólítás azonban a befogadóhoz intézett utasításként is értelmezhető. Ebben
az esetben az olvasó feladata a lírai én által feltárt összefüggések elfogadása és az azokból
levonható következtetések értékelése.

Térkezelés
A költemény megszólalója a versszöveg végén pontosan kijelöli saját metaforikusan is ér-
telmezhető térbeli pozícióját. A „rozsdalevelű fa” tövében feltérképezi, „méri” a téli éjsza-
kát. A vizsgálat, a „mérés” így tehát általános érvényű következtetések levonását készíti
elő. A költemény szövege a fizikai tér jól elkülöníthető csomópontjaihoz kapcsolódóan
szerveződik: a lírai én szemlélődése a téli táj elemeitől (lég, hegyek, földműves) az ég­
boltra tekintve halad tovább, ahonnan a tehervonat, a városok, majd a város szélének
vizsgálatáig jut el.

Időkezelés
A vers címében az irodalomtörténet ősi időtoposzai, a tél és az éjszaka jelennek meg.
A téli éjszaka – a lírai én szemlélődésében – az elmúlt nyárhoz viszonyítva, annak el-

109
 lentéteként van jelen a szövegben. Ez az időkontraszt értékminőségekhez is kötődik a
versben: a nyárhoz pozitív („gyümölcs, a búza, fény és szalma”) tartalmak kapcsolódnak,
míg a télhez inkább negatív képzetek, jelenségek („hideg űr”, „csönd”).

Érzékelhetőség
A költemény jellegzetes vonása, hogy meglepő, teljesen egyedi költői eszközöket használ.
Ezekkel a befogadó egyszerre több érzékszervére is hatást gyakorol.
▪ A vers erőteljes képisége elsősorban színhatásokon alapul. A szöveg uralkodó színei:
a fekete, az arany, a sárga és a kék kontrasztos párokba rendeződve érzékeltetik a lírai
én által észlelt fényviszonyokat.
„városba fut a kék fagyon
a sárga éjszaka fénye”
▪ Az így megteremtett színhatások a vers több pontján is más érzékterületek által észlelt
jelenségekkel – gyakran szinesztéziákban – kapcsolódnak össze. Például hőérzettel
vagy tapintással, illetve hanghatással:
„kék, vas éjszakát”
„Ezüst sötétség némasága”
Máskor pedig két, a látást nem érintő érzékterület találkozik egymással:
„a csönd kihűl”
▪ A hatáskeltés összetettsége a téli éjszakát hidegnek, vas-ridegnek, némának, sötétnek,
az elmúláshoz közelinek, mégis csillagfényesen, vitrinbe illően szépnek ábrázolja.

Téli éjszaka – Létértelmezés

A költemény lírai alanya a világ rendjét, megragadható struktúráinak különböző csomópontjait háromféle metszetben vizsgálja.

1. A természeti táj
és a benne megjelenő
ember viszonyaiban keres
rendezőelvet.
Az embertelen (vagy éppen az ember nélkül szép) világban az elmúlás ciklikusan ismétlődő jelenségétől
(„A nyár / ellobbant már”) az ezüstrongy-metafora révén jut el a versbeszélő a kapcsolatok kiüresedésé-
hez, a mosolyok és ölelések „fönnakadásaihoz”. A gondolatpárhuzamot a „cserjeág” és „világ ág-boga”
képi rokonsága is kiemeli. A lírai én megfigyelései ezt követően a természeti tájban élő parasztember
élethelyzetére irányulnak. Alakjában a nyitókép elmúlásképzete jelenik meg metatézises képekkel: a föld-
műves szinte élettelen („Mintha a létből ballagna haza”), a kapa az, ami eleven, az szenved („vérzik a
nyele, vérzik a vasa”). A versben tulajdonságok, cselekvések felcserélése erőteljes gondolati hatást kelt
az olvasóban.

2. A természeti tájban
korábban megfigyelt,
az életből az elmúlás,
az értékvesztés felé tartó
struktúrákat a makrovilág,
a csillagos égbolt szintjére
helyezi.
Ebben az egységben a lírai én kozmikus végtelenben is megvizsgálja a természet földi világának léttenden­
ciáit. Szemlélődése hasonló megfigyelésekkel párosul: az égbolt csillagos, téli éjszakájában is minden az el-
múlás irányába mutat. A „pántos égbolt” ajtaja lóg, rajta keresztül már nem dől nyári gyümölcs, sem búza,
az „Ezüst sötétség némasága / holdat lakatol a világra”, „a csönd kihűl”, a sóhaj lebben. A lét könyörtelen
törvényszerűsége tehát a makrovilágban is működik. A téli éjszaka hideg, vas-rideg, szikrázó, néma világa
mégis páratlanul szép.

3. Ismét a földi világba,
a külvárosba helyezi
megfigyelésének vizsgálati
terepét, az immár
kétszeresen igazolt
elmúlás- és kiüresedés-
tudatot a külvárosi lét
összefüggéseiben is
mérlegre teszi.
József Attila más tárgyias tájverseiben (Külvárosi éj, A város peremén) is kedvelt térbe, a külvárosba a ko-
rábbi természeti tájból a vonatmotívum vezeti el a megszólalót. A tehervonat a hegyek világát elhagyva
a síkságra ér, füstjében „kihúnynak csillagok”. A „sárga éjszaka fénye” azonban fut vele, egészen a város
pereméig. A sivárságot, kilátástalanságot a szegénynegyed képei – „mint lucskos szalma, hull a lámpa-
fény” hasonlat és a „zörgő kabát” szinekdoché – érzékeltetik. A lírai én megfigyelései szerint az ember
egyéni és társadalmi világát, természeti és kozmikus környezetét egyaránt a megsemmisülés, az elmúlás,
az általános értékveszteség jelensége uralja. Ehhez a felismert struktúrához és a benne tükröződő tör-
vényszerűségekhez méri a világot a benne saját létét is megérteni akaró lírai én.

110
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
145. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

A tárgyias tájversek poétikai eszköztárában vissza- Fogalmak

térő elem a komplex kép, amelyről a költő a híres
szerpentinhasonlatában írt.
A hasonlat a szerpentinen felfelé haladó vándor él-
ményvilágát idézi. A megtett úton a felfelé gyalogló
utazó látóterébe egyre több és egymásra rakódó tér
és hozzá kapcsolódó látvány kerül. Erre a fokozato-
san feltáruló és rétegződő látványra hasonlít a versek
költői képrendszerének egymásra rakódása, melyben
a különböző valóságsíkok egyidejűleg vannak jelen.
Értelmezésük ezért összetett befogadói folyamatot és
figyelmet feltételez.
tárgyiastájvers:ahagyományosalanyimegszólalást,alírai
éntháttérbeszorítóésatárgyiaslátványelemeketelőtérbe
helyezőköltészet;atájataversbeszélőszemélytelen
tárgyiassággalmutatjabe,abelsővilágátvetítveki
ateremtett,atermészetivilágra,illetveatárgyiközegre
komplexkép:összetettköltőikép,amelynekalapja
metaforavagymetaforasor,képiésfogalmisíkjaösszetett,
asszociációkbangazdagjelentéstalkot
szalagúthasonlat/szerpentinhasonlat:JózsefAtti
la
általmegfogalmazottalkotástechnika;aköltemény
egyremagasabbperspektívábólláttatja,értelmeziújra
azalapgondolatot,egyretágabbésmélyebbösszefüggések
közéhelyeziazalapélményt

Irány a szöveg!
laHolt vidék címűkölteményét!Állapítsdmeg,milyenszerepettöltenekbea
1. OlvasdelismétJózsefAtti
versszakzáró,rövidebbsorokastrófákban!
2. Vizsgáld meg az első versszakot a hangszimbolika szempontjából! Milyen hangzású egységek találhatók
aszakaszban?Miennekajelenségnekastílushatása?
3. Melyekaharmadikversszakuralkodószóképei?Mivelgazdagítjákezekaszóképekaszövegrészletverbális,
szószerintijelentését?
4. Milyentöbbletjelentésthordoza„Kis szobában kis parasztok”sorkijelentése?Mitfejezkiaminőségjelzőa
szószerkezetekben?
5. Állapítsdmeg,milyenösszefüggésteremtődikmegatélitájjellemzőiésaparasztságélethelyzeteközött!

6. OlvasdelújraaTéli éjszakacíműversetis!Értelmezdakölteménynyitósoránakfelszólítását!Milyenösz-
szefüggéstmutatezasorakölteményutolsószakaszával?Milyenversbeszélőihelyzetbontakozikkiezek-
benaversrészletekben?
7. Gyűjtspéldákataversbenakomplexképjelenlétére!

8. Állapítsdmeg,hányféleeszközzelutalaversbeszélőazelmúlás,kiüresedés,értékvesztéstapasztalatára!

9. Akölteményalapjánjellemezdavárospereménélőemberekéletkörülményeitéskilátásait!Melyszöveg-
részleteksegítenekebbenajellemzésben?
10. Vizsgáldmeg,hányfélemódonjelenikmegaversbenafény!Milyenjelenségekhez,valóságelemekhezkö-
tődik?

4
Vitassuk meg!
„A hideg űrön holló repül át
s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?
Összekoccannak a molekulák.”
József Attila: Téli éjszaka
 v,vagypozitívhozadékaiisvannak?
▶ Milyenlétállapotamagány,éshogyanhatazemberre?Vajoncsaknegatí

111
 József Attila szerelmi költészete
„Óh mennyire szeretlek téged” (József Attila: Óda
Óda))

 modern magyar szerelmi költészet egyik legnagyszerűbb alkotása, az Óda a szerelmi

A
élménynek, a test szépségének, a vonzalomnak és a kötődésnek különös megfogalma-
zása. Milyen műfajt jelöl a cím? Említs verscímeket, verssorokat, ódai jellegzetessége-
ket korábbi tanulmányaidból!

József Attila szerelmi

költészete
József Attila szerelmes verseinek
jellemző vonása, hogy bennük
az alkotó szeretetvágya, harmó-
niateremtő és olykor – többnyi-
re sikertelen – önmeghatározási
kísérletei is testet öltenek. A sze-
relmi költemények hátterében
gyakran az egykori anya-gyer-
mek kapcsolat diszharmonikus
érzelmi viszonyai sejlenek fel.
József Attila már ifjúkori sze-
relmeihez (Gebe Márta, Wallesz
Luca) is írt verseket. Áldalak bú- Korda Vince: József Attila (1927) Korda Vince: Vágó Márta (1926)
val, vigalommal című zsengéjét
1927-ben a tizenhat éves Wal-
lesz Luca ihlette. Ebben a dalformájú költeményben mények sokszor ajándék gyanánt keletkeztek. E mű­
a szerelmi vallomás szakrális elemekkel keveredik, és vek közül kiemelkedik a Tedd a kezed című, nyugodt
az érzés elragadtatottságát fejezi ki: hangvételű vers és a tiszta költészet stílusjegyeit hordozó
Klárisok című alkotás. Ez utóbbi kettejük kon­f­liktusára
„Áldalak búval, vigalommal.”
is utal, mely társadalmi különbségeikből fakadt.
„Istennek tégedet felellek”
„Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Kenderkötél,
kenderkötél nyakamon.”
Vágó Márta külföldre távozását követően József
Attila Szántó Juditban talált társra, akivel hat évig élt
együtt, verset azonban nem írt hozzá (egy-két mű ki-
Vágó Márta Szántó Judit Gyömrői Edit
vételével).
Az Óda című verset Marton Márta személye ihlette,
A lírai én szerelmének való kiszolgáltatottságát a aki feltehetőleg mit sem sejtett a költő iránta fellobbanó
„düledék” és az „omlás” fogalmi köréhez tartozó me- érzelmeiről.
taforákkal érzékelteti. Viszonzatlan érzelmei életének Ezt követően még Gyömrői Editet, József Attila pszi-
alapélményévé válnak; a szerelemben való teljes felol- choanalitikusát és Kozmutza Flórát tartják a szerelmi
dódást a természet végtelenségének távlataiig (erdő, költészete múzsáiként. Előbbi a Gyermekké tettél, Na-
ég) tágítja. gyon fáj! és az …Aki szeretni gyáva vagy című költemé-
A költő Vágó Mártához írt szerelmes versei már vi- nyeket ihlette. Kozmutza Flórához pedig a lenyűgöző
szonzott érzelmekről árulkodnak. A hozzá írt költe- Flóra-verseket írta a költő.

112
Óda
Költészetének érett korszakában kiteljesedett
József Attila lírájának klasszicizálódó vo-
nása. Versei között szép számmal találunk ha-
gyományos versformában vagy műfajban írottakat: szo-
nettet, epigrammát, villoni balladaformát, hexametert,
disztichont. Klasszicizáló törekvései mellett azonban
megmaradt költészetének újító, modern jellege: a ha-
gyománykövetéssel tudatosan összeegyeztetett modern-
ségnek ő vált az egyik reprezentatív képviselőjévé
a magyar irodalomban.
Az 1933-as év termése, a magyar
szerelmi költészet egyik remekműve,
az Óda már címében is a hagyományos
műfajhoz, az ódához való kötődést
jelzi.
A költemény hat részre tagolódik.
A műfajkijelölő főcímet hat számozott
rész követi, az első öt egységtől hang-
vételében elkülönülő hatodik rész a
Mellékdal címet viseli, amely a dal
műfaját idézi meg. A költemény az
óda és a dal műfajszintézise.
MartonMárta
Vershelyzet
1. Az első szakasz részletesen leírja a vershelyzetet.
A művet egy lillafüredi írótalálkozón Marton Már-
ta művészettörténész iránt fellobbanó, futó szerelem
ihlette. A Palotaszálló környezete, a táj látványa a mű
gondolati ívének kiindulópontja, több részlete vissza-
tér a vers első felében.
A cím ígérete ellenére az első rész meglepően elégi-
kus. Szenvedélyes érzelmek helyett tétovaságot, csügge-
teg, fáradt hangulatot érzékelünk:
„a fej lehajlik és lecsüng a kéz”.
Talán a múlt nyomasztó emlékei te-
szik kétkedővé, bizonytalanná a beszélőt:
„idesereglik, ami tovatűnt”.
A második strófától lassanként felülke-
rekednek a friss élmény újabb emlék-
képei, s a szépséges táj látványelemei
az asszony alakjává lényegülnek át.
A nőre, ruhájára, testrészleteire ismer
a beszélő a falevelekben, a lombokban,
a Szinva patak köveiben. Az élmény pil-
lanatnyiságának megragadását a moz-
zanatos igék („villantja”, „meglebbenti”,
„előrebiccenni”) segítik.

Az Óda szerkezete

I. keret 1.szakasz leírás–elégikusszemlélődő csend térésidő:sziklafal,alkonyat–emlékezés

helyzetkép

2.szakasz vallomás–alíraiénszámára sikoltás gondolatpárhuzam–ellentét–megszemélyesítés–

atalálkozásegyetemes, oximoron:„szeretlek, te édes mostoha”
sorsfordítójelentőségű

3.szakasz gondolati-filozofikus csend összetartozás,eggyéválás(tudat+ösztönök)–ha-

elmélkedés sonlatok

4.szakasz ódailátomás aszerelemanatómiája

a szenvedély anyagba ágyazottsága: egy testben
(rész: mikrokozmosz) – az univerzum harmóniája
(egész:makrokozmosz)–alliterációsköltőimegha-
tározás:„öntudatlan örökkévalóság”–szakrálisme-
tafora: „méhednek áldott gyümölcse” (intertextus:
SzűzMária-ima)

II. keret 5.szakasz valóság–ódaiemelkedettség sikoltás (kiált) térésidő–csillagoségalatt–hajnalifényesség–

atörvényatapasztalatonfelülvan–anyelvikor-
külső csend lát:nemtudjavisszaadniacsodát–azemberilét
szívverés mulandó – a könyörgés őshelyzete: „te egyetlen”
(bölcső  sír metafora) „fogadj magadba!”
(tükörszerkesztés)

6.szakasz dal–epilógusjellegűrész (csendesen) aköznapokharmóniájánakvágya–vágyatársiránti

(mellékdal) elköteleződésre

113
 2. A második számozott egység
hirtelen elrugaszkodik a korábbi,
látvány szülte hangulattól. Benne a
megszólalás hangvétele ódaivá, elra-
gadtatottá válik:
„Óh mennyire szeretlek téged”.
A poétikai eszközökben, ellenté-
tekben bővelkedő szakasz a lillafü-
redi Fátyol-vízesés jelenségével von
gondolatpárhuzamot, a hang és lát-
vány szétválasztódása a lírai én és
szerelme távolságát ábrázolja:
„Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova”.
Lillafüred
A sorokban a megszemélyesített
„fondor magány” a szerelemmel, a közelség a távolság- talt költői képsora bomlik ki, benne a test biológiai,
gal, a halkság a sikoltással fordul szembe. A lírai én anyagszerű léte és a szerelem lelki tartalmai kapcso-
érzelemvilágát az „édes mostoha” oximoron teszi érzé- lódnak össze. A versbeszélő a szeretett nő anatómiai
kelhetővé; lelki folyamatairól a halmozott igék jelenté- részletességű leírását adja: a test belsejét, az egyébként
se tanúskodik. alantasnak ítélt szerveket, tüdőt, veséket, beleket is a
vallomás részévé teszi. A szakasz nyitó költői kérdése
3. A harmadik számozott egység anaforikus szerke- elragadtatottságról árulkodik. A testi szerelem utáni
zetű hasonlatainak tagjai egy­mást feltételező fogal- vágy, az ember biológiai létezése az egész univerzum
mak: alaptörvényével egyezik meg. A vérkeringés és az
anyagcsere folyamatainak ez a körforgása a végtelen-
„Szeretlek, mint anyját a gyermek,
séget adja hozzá a fogalmi jelentéshez. Ebből érthető
mint mélyüket a hallgatag vermek,
meg a vágy, hogy:
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!” „S mint megnyílt értelembe az ige,
alászállhatok rejtelmeibe!...”
Ez a hasonlat készíti elő a negyedik részt, melyben a
lírai én a szerelem végtelenségéről elmélkedik: Ezt erősíti a szakrális imaszöveggel érintkező, az
életadás örök láncolatát is felidéző szövegrészlet:
„Elmémbe, mint fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak”. „s méhednek áldott gyümölcse legyen”.
A beszélő önvizsgálatot végez a test és lélek, tudo- A szakaszzáró sor a végtelen idő képzetét kapcsolja
mány és költészet összetartozásáról. Az egész egység a versegységhez:
alaphangját Shakespeare 75. szo­nettjére emlékeztető
„az öntudatlan örökkévalóság."
hasonlatok hal­mozása adja meg: a lírai én trubadúr-
ként mutatja meg virtuóz tehetségét az imádott lény Az anyag örök körforgása és az örök szerelem gon-
előtt, eredetibbnél eredetibb képekkel fejezve ki érzé- dolata így kapcsolódik össze.
seit. Az érzelmek anyagszerűvé, tényekké, szilárd, kéz-
zelfogható bizonyossággá válnak. Szentimentalizmus 5. Az ötödik szakasz már az epilógus része, ugyan-
helyett a szerelem mechanikájáról, érzelgés helyett a akkor ellentmond a negyedik egységnek. A negyedik
szenvedély anyagba ágyazottságáról, fémekről, savak- az anyag és a himnikus szerelem dicsérete, az ötödik
ról, fényről szól a lírai én. egység az elmúlás szikár törvényeit rögzíti. A véges-
séggel szembenéző lírai én ezért kéri kétségbeesetten
4. A vers legmeghökkentőbb része a negyedik egy- a szerelmet. A hajnali ég kijózanítja, rádöbbenti teljes
ség, melyben a magyar irodalom eddig nem tapasz- magányára és elveszettségére.

114
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
147–150. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

6. A Mellékdal zárójelbe téve szerepel, ez a megoldás
elválasztja a versszöveg számozott egységeitől, ugyan-
akkor különállása ellenére is a költemény szerves ré-
sze. Míg az előző egységek felfokozottságuk miatt az
Óda címet kapták, addig az utolsó szakasz a Mellék-
dal műfajmegjelölő címet viseli. Az egynemű érzések
könnyed, zenei formában való kifejezésére hivatott dal
a lírai én valóban egynemű érzéseit, a szerelmi együtt-
lét utáni vágyát fogalmazza meg. Az ént is felőrlő
törvényszerűségekkel szembenéző beszélő az álmok,
a vágyak idilljébe, a talánok világába menekül. Vágyai
között a létező leghétköznapibb dolgok szerepelnek: az
újbóli találkozás a szeretett nővel, a vele való beszéd,
a közös étkezés és a szerelemben vele való eggyé válás
felemelő élménye.
Fogalmak
klasszicizálódás:valamelyhagyományos,antikvitáskorabeli
műfaj,formaésértékrendmegjelenéseaműalkotásban
óda:líraiműfaj,fenségestárgyrólemelkedettstílusbanírt
költemény
dal:líraiműfaj,rövidterjedelmű,könnyedhangvételű
költemény
műfajszintézis:többműfajjellemzőjegyeinekegyüttes
jelenlétealkotegységetegyirodalmialkotásonbelül

Irány a szöveg!
1. JellemezdnéhányszóvalazÓdabeszédhelyzetét!Mennyibenváltozikazaszövegsorán?

2. HogyantágítjakiJózsefAtti
laÓdacíműverseaszerelmivallomásmegszokott,személyes,intimszféráját?
Milyenszempontbólkapcsolhatókaszerelemáltalánosérvényűvéalakításáhozaműkülönbözőegységei?
3. HogyanhatározhatómegazÓdábanmegszólalólíraiénkétfélebeszédpozíciója?Figyeldmeg,hogyanválta-
kozikazinkábbmonologikusésadialógusszerűbeszédmód!
4. Aversnemcsakszerelmivallomás,hanemkulturáliskódrendszerévelegyvágyottszerelmiegyesüléstisleír.
Holhúzhatómegannakhatára,mikoralélekszólamaitatestköveti?Melyiksorértelmezhetőatestbevaló
„alászállásként”?Milyenmásjelentésrétegeketidézfelmégezarész?

4
Vitassuk meg!
„Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!”
József Attila: Óda
▶ Apszichoanalízistanításaszerintagyermekkoriélmények,
azegykoriszülő-gyermekkapcsolatisbefolyásoljaakésőb-
bifelnőttszerelmiéletét.Aférfigyakranazőtdajkálóanya
alakját iskeresiaszeretettnőben,sanőkpárválasztására
is hatással van az apa személyisége. Gyűjtsetek példákat
la ver-
arra, hogyan jelenik meg ez az elmélet József Atti
sében! Vitassátok meg, hogy a ti tapasztalatotok szerint
mennyirefüggösszeagyermekkorésapárválasztás!

JózsefAtti
laszobraalillafürediPalotaszállófüggőkertjének
vízeséshezközelipontján.A2005-benavatottműVargaÉva
szobrászművészalkotása

115
 József Attila Flóra-versei
„és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.” (József
Atti­la: Flóra
Flóra))

 magyar irodalomtörténet gazdag szerelmi

A
lírája számos viszonzatlan szerelem emlékét
őrzi. Mely magyar költők be nem teljesült
szerelmeiről tanultál már? Kik voltak e köl-
tők múzsái?

Kozmutza Flóra
József Attila 1937. február 20-án ismerkedett meg Koz-
mutza Flóra gyógypedagógus-pszichológussal, aki a
Gyömrői Edit-szerelem után élete utolsó múzsája lett.
A költő barátai javaslatára döntötte el, hogy aláve-
ti magát az ún. Rorschach-személyiségtesztnek (a tíz
tesztből végül csak ötöt végeztek el, a többire soha nem
került sor). Ezért találkozott Kozmutza Flórával, akit
a második alkalommal rögtön feleségül is kért. Kap-
csolatuk mindössze kilenc hónapon át tartott, amely
időszakból a költő számára csak az első hónap volt re-
ményteli. Flóra hirtelen betegsége, majd József Attila
rohamosan romló idegállapota ideiglenesen elválasz-
totta őket egymástól. Miután a költő szanatóriumba
került, Flóra meglátogatta őt, ahol úgy tűnt, beleegye-
zik a neki ajánlott házasságba. Röviddel azután, hogy
a költő a szanatóriumot elhagyva testvéreihez érkezett
Balatonszárszóra, a vonatsínek között lelte tragikus
halálát. Kozmutza Flóra 1939-ben végül Illyés Gyulá-
val kötött házasságot.
Kozmutza Flóra
A Flóra-versek világa
József Attila 1937-ben összesen 42 verset alkotott,
melyek közül 17 volt szerelmi költemény. A február–
márciusban írt alkotások minden kétséget kizáróan
Flórához szóltak. E versek előzményeit a Gyömrői
Edithez írt művekben kell keresnünk, melyekben a
költő gyermekkori traumái: a meg nem élt anya-gyer-
mek kapcsolat felszínre kerülő fájdalmai ötvöződtek
a szerelmi rajongás élményével. A Flóra-szerelemben
ez a korábbi, viszonzatlan érzés
tovább élt. Ám a versek világa
arról is árulkodik, hogy a szere-
lemvágy mellett az akkorra már
visszafordíthatatlanná vált élet­
válság és a halál ebből fakadó
elfogadása egyidejűleg volt je­
len tudatában, ami kihatott ér-
zelmi életére is.

„Idesereglik, ami tovatűnt”

– A József Attila Emlékház kiállítása

116
Flóra
Az 1937 február–márciusában keletkezett költemény
öt számozott, egyenként külön alcímmel rendelke­
ző, formailag különböző egységből áll. A szerkeze-
tében az Ódát idéző alkotás megírásának hátterében
minden bizonnyal konkrét szándék állhatott: hogy
meghódítsa Kozmutza Flórát, a verssel kedveskedjen
neki. A Flóra sokszínűségének éppen ez a költői aka-
rat lehet a magyarázata: megmutathatta általa tehet­
ségét, művészetének rendkívüliségét.
1. Hexaméterek
Az első számozott vers klasszikus, hexameteres so­
raiban József Attila klasszi­cizálódó költői világa
mutatkozik meg. A két versszakból álló egység téli
látképpel indul. Az első a tél tovatűnését, a tavasz kö-
zeledését mutatja. A sza­kasz visszatérő motívuma az
eltűnés:
„a jég elalél, tovatűnik”
„Illan a könnyü derű”.
Az utóbbi kép kifejezőerejét kettőzött mássalhang-
zóinak hangszimbolikája is erősíti. A strófa záró sorá-
nak megszemélyesítése vezeti át a szöveget a leírásból a
lírai én önelemző felismerésébe:
„Látod, mennyire, félve­-ocsúdva szeretlek, Flóra!”
A versszakok közös fogalmi jegye az olvadás; a gon-
dolatpárhuzam a hó és a gyász jelenségei között terem-
tődik meg. A természeti képek és a szerelmi élmény
kapcsolatát egy ősi toposz, a tavasz köti össze (áradás,
olvadás, fény, szerelem).
2. Rejtelmek
A kétütemű hetes sorokból álló
vers műfaja dal. A három vers-
szakból álló mű játékosságát az
erőteljes zeneiség és a mesékből
ismert képek jellemzik.
A vers központi motívuma a
hűség. A két versszak más-más
szövegekkel lép párbeszédbe. Míg
az első a mesék képi világát idézi
fel, a második a tavaszköszöntő
József Attila Emlékház
Balatonszárszón
szerelmi dalköltészet mo­tí­vu­mai­ból táp­lálkozik. A szel-
lő és a víz ősi termékenységi szimbólumok. A me­
tonímiák (szem, szív) sze­mérmesen, de a testi szerelem-
re utalnak.
3. Már két milliárd
A vers beszélője az egyéni és társadalmi lét összefüg­
géseiben keresi és találja meg a szerelem megtartó
erejét.
▪ A mű nyitó versszaka a közösségi létnek kiszolgál-
tatott lírai én helyzetét tárja fel. A jóságot és a sze-
líd érzelmeket nélkülöző világban a szerelem az
egyetlen olyan erő, amelyik képes a külső és belső
kényszereknek megfelelni vágyó embert megtar-
tani.
▪ Az egység második versszakában a lírai én oda-
forduló, megszólító beszédhelyzetben szerelmének
vall. A Petőfi-hagyományt folytatva itt is összefo-
nódik a magánélet és a közösségi élet, mégpedig
úgy, hogy a vágyakozás hasonlatai társadalmi-szo-
ciális hiányokból származnak.
▪ A záró strófa szerkezeti felépítése a második egy-
ségét követi. A versszak lírai alanya közvetlenül
Flórához fordul. Alakjához olyan lelki és szelle-
mi tartalmakat rendel (oltalom, öntudat, fény),
melyek az ember világméretű társadalmi problé­
máin is képesek úrrá lenni, és ezért képes a lírai
ént megtartani. A cím költői túlzása ezzel a tar-
talommal is gazdagodik tehát, így a vers a világ
gondjaival szembesülő, a társadalmi lét kihívásait
leküzdeni akaró lírai én megmaradásának egye-
düli zálogaként Flórát jelöli meg.
117
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 154–156. oldal

4. Buzgóság oltalom, a gondűzés, az öröm és a megmaradás fo-

A kevert ritmusú, negyedik egységben a lírai én újra a
mesék világából meríti képeit. Az ifjúság elmúlásával
és a korai halállal szembenéző versbeszélő az örök if-
júság italának keresésével távolítja el a veszteségeket.
Ezért is elégikus a hangneme ennek az egységnek.
5. Megméressél!
A négysoros, azonos szerkezetű versszakokból és két-
ütemű kilences sorokból álló alkotás költői bravúr.
Tökéletesen csengő rímei, gondolatritmusra épülő fel-
építése és metaforikus képei mind Flórát dicsőítik, és a
szerelem bizonyosságát hirdetik.
▪ Az első versszak egyes szám első személyű vallo-
mása a Flórával megélt létezés örömét énekli meg.
Az idő- és értékszembesítése a múlt-jelen viszonyá-
ra épül: előbbi idősíkhoz a csak elképzelt világ és a
múlt szerelmi árnyalakjai, utóbbihoz a lelki építke-
zés és a Flóra-szerelem értékei kapcsolódnak.
▪ A következő három versszak – a bennük megfi-
gyelhető szerkezeti és tartalmi azonosság révén –
a szövegen belül önálló egységet alkot. A vers- Fogalmak
részletben a lírai én Flóráról egyes szám harmadik archaizálás:valamelyrégikornyelvi,stilisztikai,szóhasználati
személyben beszél. A nő alakjához a tisztaság, az
galmai kapcsolódnak.
„Ő a mezőn a harmatosság”
„Ő az okmány, kivel a kellem
a porráomlás ellen, a szellem
az ólálkodó semmi ellen / szól”
▪ A szöveg utolsó két versszakában a lírai én egyes
szám második személyben, közvetlenül Flórához
szól. Soraiban a szerelem emberformáló erejéről
beszél. Elragadtatottságát a záró sor végtelen bol-
dogságról tanúskodó metaforája fejezi ki:
„egész világom ege lettél”.
▪ A vers utolsó strófája himnikus magasságokat idéz
meg. Archaizáló, a szakrális szövegekkel is
érintkező nyelvi világa Flóra alakját a tapasztala-
ton túli, eszményi tisztasághoz közelíti:
„hát dícsértessél s hirdettessél”.
vagypoétikaieszközökkeltörténőfelidézése

Irány a szöveg!
1. OlvasdelújraJózsefAtti
laFlóracíműversét!Nevezdmegaversegységekformaisajátosságait!Milyen
szerepelehetennekaformagazdagságnak?
2. Magyarázdmegamásodikegységhűségfogalmát!Milehetefogalomellentmondásosságánakazalapja?

3. Állapítsdmeg,milyenszerepekettöltbeFlóraalíraiénéletében.Hogyancsoportosíthatókezekaszerepek?

4. Nevezd meg az utolsó egység szövegtípusát! Hogyan viszonyul a szöveg első versszaka a következőkhöz?
Milyenjellegűaközöttüklévőlogikaikapcsolat?
5. Aversazudvarlókölteményekcsoportjábatartozóalkotás.Idézdfel,amagyarirodalomtörténetnagyköltői
közülkiknekazudvarlóverseirőltanultálmár!Kikhezíródtakazokaköltemények?

4
Vitassuk meg!
„Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!”
József Attila: Flóra
kellentmondóérzések?Haigen,akkor
▶ Vajonképesekegyszerrejelenlenniaszerelembenszélsőséges,egymásna
milyenérzések?

118
 József Attila kései költészete:
Reménytelenül, A Dunánál
„s rendezni végre közös dolgainkat / ez a mi munkánk;
és nem is kevés.”(JózsefAtti
kevés.”(JózsefAtti
la:A Dunánál)
la:A Dunánál)

la A Dunánál című műve a

J ózsef Atti
gondolati költészet alkotásainak sorá-
bailleszkedik.Soroldfelamármegis-
mert gondolati verseket, majd idézd
fel,hogyanjelentmegbennükamúlt,
ajelenésajövő!Milyen,azegyénreés
a közösségre nézve érvényes erkölcsi
parancsotfogalmaztakmeg?

Elidegenedésélmény
József Attila harmincas évek eleji, érett költészeté­
nek meghatározó alapélménye a magány és az elide­
genedés. Ekkor keletkezett költeményeiben a tárgyi
világ rendjének megértése által próbálta meghatározni
önmagát.
Tárgyias tájversei (Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éj-
szaka) a magyar tájköltészet hagyományait megújítva
gondolati tartalommal teltek meg. Ezekben az alko-
tásokban a költő az ember és a külvilág, illetve a tár-
sadalom nagy összefüggéseinek meghatározására vál-
lalkozott.
A költemények összetartozó gondolatiságán túli kö-
zös nevezője az a visszatérő képi-motivikus rendszer
(tél, jég, hideg, üveg, csillagok, kés, fejsze, fémek, víz,
űr, némaság stb.), amelynek egyes elemei a Reményte-
lenül című költeményben is uralkodóvá váltak.
Reménytelenül
A Reménytelenül két költeményből szerkesz-
tett vers. A konstrukciós eljárást jelzi, hogy
mindkét műnek külön címe van.
A Vas-színű égboltban… című, második egység-
ként szereplő vers 1927-ben, míg az első, a Lassan, tü-
nődve 1933-ban keletkezett.
A főcím a lírai én létállapotára és életkilátásaira
utalva: témajelölő. A műveket azonos gondolati tar-
talmuk: az elidegenedés személyes tapasztalata kap-
csolja össze. Bennük a lírai én a külvilághoz fűződő
viszonyát tárgyias tájköltészetének jellegzetes motí-
vumai segítségével jeleníti meg.
JózsefAtti
laaDuna-parton1935-ben
Lassan, tünődve
▪ A költemény három azonos versszakból álló, rö-
vid, elégikus alkotás. Címe a lírai én magatartásá-
ra utalva a szemlélődő világértelmezés vershely-
zetét teremti meg.
▪ Nyitóképe az irodalomtörténet vándortoposza
(utazás, megtett út) segítségével tesz általános ér-
vényű megállapítást:
„Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér”.
Ez a felütésszerű, tájképi elemeket használó
verskezdet az emberi életutat a végállomás felől
észleli és értelmezi. Megérkezés helyett befejezés-
ről, elért úti cél helyett reménytelen végről beszél.
Természeti képei (homok, víz, sík) az emberi lélek
belső tájainak kivetülései, melyek fogalmilag is
végtelen horizontúvá teszik az oda érkező vándor
kilátástalanságát:
„fejével biccent, nem remél”.

119
 ▪ A második versszakban személyes tapasztalattá A Reménytelenül című vers költői eszközei
válnak a versnyitány általános megállapításai.
alliteráció számra szét
„Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén. metafora semmi ága; a szó kihül; néma idő; szikrát
Ezüstös fejszesuhanás vet a szó; elleng az idő; kard éle csillan:
a hajam
játszik a nyárfa levelén.”
szinekdoché ágán ül szivem
Itt áll meg a versbeli vándor, akinek fenye­ge­
tettségét az „ezüs­tös fejszesuha­nás” jellegzetes Jó- megszemélyesítés szomorú sík; fejszesuhanás játszik; ül szi­
zsef Attila-i képe jelzi. vem
▪ A záró versszak szinekdochés sora a lehetetlen szinesztézia ezüstös fejszesuhanás; kék idő; elillant ízű
magány kozmikus nagyságának összetett költői szám
képe:
hasonlat Bennem a mult hull, mint a kő; Bajszom
„A semmi ágán ül szivem.” mint telt hernyó terül… számra szét

A fizikai képtelenségből kiinduló költői eszköz költői jelzős homokos, szomorú, vizes sík; okos fejé­
szerkezetek vel; ezüstös fejszesuhanás; vas-színű ég­
(semmi ága) ugyanígy folytatódik („szivem, / kis boltban; lakkos, hűvös dinamó; zajtalan
teste”); a rész-egész felcserélésén alapuló szóképek csillagzatok; néma, kék idő; telt hernyó;
az egyén és a külvilág megfeleléseit is megjelenítik. elillant ízű
A lírai ént a teljes lelki-fizikai nélkülözés állapotá- motívum, szimbólum víz; sík; semmi; idő; csillag; űr; égbolt; szó
ban mutatják.
A versszak zárlatában a tárgyias tájversek vilá- hangszimbolika Szikrát vet fogam közt a szó – hull, elleng,
éle csillan
gából is ismert hideg fényű, távoli, megszemélye-
sített csillagok szemlélik az emberi közösségben ismétlés nézik, nézik
végleg elmagányosodott megszólalót.
felsorolás homokos, szomorú, vizes sík

Vas-színű égboltban fokozás biccent, nem remél

▪ A második költemény szintén az egyén és a kül­
világ viszonyát értelmezi; az első verssel formai oximoron hangtalan vacog

azonosságot mutat. felkiáltás Óh, zajtalan csillagzatok!

▪ Az évekkel korábban keletkezett vers képi és motí-
vumvilága a Reménytelenül és a tárgyias táj­versek
több poétikai fogalmát is megelőlegezi (hűvös,
csillag). Lírai alanyának helyzetét is az első vers-
hez hasonlóan ábrázolja: ál­ta­lá­nos létállapotának
a ma­gányt tünteti fel. A vég­te­len­ben elveszett lírai
én koz­mi­kus környezetét a gé­pek világának rideg-
ségével azo­nosítja:
„Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.”
Ebben a rideg világban a csillagokhoz fordul,
mert kiérlelt és fájdalmas mondanivalóját nem
tudja mással megosztani.
▪ A második két, felépítésében teljesen egyező vers-
szak képei az elmúláshoz kapcsolódnak:
„Elleng a néma, kék idő”
„elillant ízű számra szét”
„Fáj a szivem, a szó kihül.”
költői kérdés Dehát kinek is szólanék
áthajlás terül
elillant ízü számra szét; csalás
nélkül
tükörszerkesztés vizes síkra ér, szétnéz merengve; szétnéz
merengve és okos fejével biccent
gondolatpárhuzam Fáj a szívem, a szó kihül
Ez az emberi végesség a lírai én tapasztalatá­
ban ellentétes a világmindenség végtelenségével.
A zárlat panaszos kérdését, fájdalmas felkiáltását
részben cáfolja ugyan a költemény megszületésének
ténye, a benne uralkodó feszültséget azonban még-
sem tudja feloldani.
„De hát kinek is szólanék – –”
A Reménytelenül mindkét versének végkövet-
keztetése a cím állítását igazolja vissza.

120
A Dunánál mek és szenvedések. Nagyobb távlatot ad, ha erre az
időtlenségre gondolunk, s a versbeszélő ebből az évez-
József Attila gondolati költészete a halála redes, időtlen távlatból pillant a tájék emberi történel-
előtti, elhatalmasodó pszichés betegségével mére.
terhelt években teljesedett ki. Verseit áthatja
a közösségért érzett felelőssége, költői hivatástudata és 2. „amit meglátok hirtelen”
– barbár ideológiák kibontakozásának árnyékában – Ebből az időtlen távlatból pillant a lírai én a magyarság
szilárd kiállása az európai értékek mellett. múltjára és jelenére – történelmére. Nem kutat, nem
Kései lírájának legjelentősebb gondolati ódája, gyűjt adatokat, nem gyárt elméleteket, hanem az intu-
A Dunánál (1936) három számozott részből áll. íció módszerét alkalmazza, a lényeg váratlan, megvilá-
gosodásszerű megértését. Erről beszél a második rész:
1. „fecseg a felszín, hallgat a mély”
„száz ezer éve
Az első egység a vershelyzetet mutatja be. Az Ódában
nézem, amit meglátok hirtelen”.
a Szinva patakról hallunk, ebben a versben a Dunáról.
Itt is, ott is pontos leírást ad a költő a helyszínről: Miért születhet meg a beszélőben ez a hirtelen meg-
értés? Mert eleve magában hordja a tudást, mint mond-
„ülök csillámló sziklafalon...”
ja, ősei ráhagyták a múltjukat, az emlékeiket, amik
„A rakodópart alsó kövén ültem...”
benne élnek tovább. A lírai én generációk – a „száz
Itt is, ott is összekapcsolja a folyót mint helyszínt a ezer ős” és saját maga – egységét éli meg, ami múlt és
vers voltaképpeni témájával (a patak kövei szerelmesére jelen összefonódását is jelenti a számára. Bár az előző
emlékeztetik, a Duna az itt élő népek évszázadaira). Eb- nemzedékek és önmaga sorsa alapvetően különbö-
ben a költeményben azonban a folyó messze több, mint zik (az előbbieké az aktív munkálkodás, övé a passzív
verskezdő kiindulópont: a Duna összetett, többrétegű szemlélődés, a „látás”), mégis kiegészítik egymást, és az
jelentést hordozó képpé válik. Az első versszak-
ban a megszemélyesített Duna egyszerre bölcs és
titokzatos hatalom, a beszélő gondolatainak, belső
szellemi világának megjelenítője. A folyó képe a
szövegben munkás-, anya-, gyermek- és temető-
metaforákkal gazdagodik, így voltaképpen élet- és
sorsjelképpé válik, mely személyes és kollektív egy-
szerre. Az eső a múlt metaforája, amely a múló idő
tapasztalatát kapcsolja e sokrétű jelképrendszer-
hez.
A Duna – mint a természeti környezet más ré-
szei is – régebben itt volt, mint vidékének lakosai,
s talán tovább itt is lesz. Sok évezredes múltjához,
időtlenségéhez, egykedvű nyugalmához képest
szinte elenyészőnek tetszenek a mulandó emberi
történések: háborúk, békekötések, emberi küzdel- MartonLászlószobraJózsefAtti
lárólaDuna-parton

A Duna a „fecseg a felszín, hallgat a mély” című első egységben

1. versszak ADunaazöröklét,aváltozatlan„mélység”,mígazemberivilága„fecsegő felszín”,afolytonhullámzó,örökváltozás.

2. versszak ADuna„Mint az izmok [...] úgy ernyedett el minden hullám”; „S mint édesanyám [...] mosta a város minden szennyesét.”

3. versszak ADunaegykedvű,közönyös,örökjelenség–akárcsakazeső–,amúlt,atörténelemviszonttarkabarka,holilyen,hololyan,
esetleges.

4. versszak Azemberekjátsszákkisdedjátékaikat–aDunaazonban„másra gondol”,nemrájukfigyel,akárcsakazelgondolkozóanya,

ölébenakisdedével.

121
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 146, 152–153. oldal

alkotás, a „vallomás” folyamatában eggyé válnak. E ta-
pasztalatban összeolvadnak az idősíkok, az idő meg-
élése koncentrálttá, „száz ezer év” egy pillanattá válik.
3. „az őssejtig vagyok minden ős”
Ebben a részben a Duna allegóriája a legkülönbözőbb
nemzedékeket és nemzeteket köti össze időbeliségük-
ben, a múltban, a jelenben és a jövőben is. Az egyén
szívében pedig nem pusztán a saját közvetlen rokonai
adódnak össze, hanem ősök milliárdjai. A versbeszélő
a személyes, egyéni múltjából indul ki („Anyám kún
volt, az apám félig székely”), megidézve a történelmi
múltat is a jelenben („A honfoglalók győznek velem
holtan”). A személyes sors („ők én vagyok már”) így
válik történelmi méretűvé, amely – s vele együtt a „vi-
lág” – a lírai ént gazdagítja („lelkes eggyé így szaporo-
dom”). Ezzel a beszélő tovább tágítja a költői képzetet:
emberek, népek és korok összetartozásának és szelíd
összekapcsolódásának a felismeréséig jut el, valamint
arra is ráeszmél, hogy az egyén mindezt saját magában
hordozza („az őssejtig vagyok minden ős”).
Az utolsó versszak fogalmazza meg a máig érvényes
erkölcsi parancsot, a múlt bevallását, a béke keresését
az emlékezéssel és „közös dolgaink rendezését” sürgeti.
A szöveg itt egyes számból többes számba vált át, jelez-
ve a megállapítás közösségi érvényességét.
A Duna a záró versszakban az idősíkok össze-
fonódásának és a békés harmóniának a jelképévé válik.
Fogalmak
gondolatióda:líraiverstípus,amelybenaköltőegyéni
életútjátértelmeziésértékeli,gyakranegyüttjár
azidőszembesítésselésazönmegszólításjelenségével

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétaReménytelenülcíműverset!Milyenviszonytápoladalformaaverstartalommalésahangu-
lattal?Milyenstílushatásavanennekaviszonynak?
2. Állapítsdmeg,milyenverselésbeníródottaköltemény!Milyenstílushatásalehetennekaverselésimódnak?

3. Értelmezdaversfőbbmotívumait!KeresspárhuzamosképiésmotivikusjelenségeketaTéli éjszakacímű
költeményben!
4. OlvasdújraA Dunánál címűkölteménytis!GyűjtsdkiazelsőrészbőlaDunahullámainakmetaforáit!

5. ADunafolyásaazidőmúlásánakmetaforája.Hogyanmagyarázhatjaezagondolatatemetőmotívumot?

6. Vizsgáldmegaszövegetasoráthajlásokszempontjából!Milyenhangulatotsugall,haamondat(tagmondat)
határaegybeesikasorvéggel?
7. Mialeggyakoribbigeamásodikrészben?Milyenszellemitevékenységvagyállapotszinonimája?

8. Milyenparadoxonokatlátszamásodikrészelsőversszakában?Hogyanoldhatókfelazellentmondásaik?

9. Aharmadikrészmelyfelismerésébőlkövetkezik,hogy„szelídjövővel”tartozunkavilágnakésönmagunknak?

4
Vitassuk meg!
Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék – –
József Attila: Reménytelenül
tőisezazállapot?Akiegyedülvan,
▶ Vajoncsaklélekpusztítóállapotkéntélhetőmegamagány?Vagylehetterem
csakazlehetmagányos?

122
 József Attila: Kései sirató
„Harminchat fokos lázban égek mindig / s te nem ápolsz,
anyám.” (JózsefAtti
la:Kései sirató)
la:Kései sirató)

J ózsef Atti
la kései verseinek visszatérő
motívumaagyermek.Nemcsakatrau-
matikus gyermekkorát felidéző versek-
benjelenikmeg,hanemazutolsóévek-
benmegerősödőistenesköltészetében,
valamint szerelmes verseiben is. Idézd
fel, hogyan jelent meg a gyermekség
Kosztolányi Dezső A szegény kisgyer-
mek panaszaicíműkötetében!

Mama-versek
József Attila hányatott gyermekkora és anyja alakja
több versében megjelenik, néhánynak pedig központi
témája. Ezek gyakran összekapcsolják a gyermek egy-
kori és a felnőtt jelenbeli nézőpontját.
Pőcze Borbála anyai alakja József Attila sorsát egé-
szen a halála pillanatáig meghatározta. Gyermekko-  MamaJózsefAtti
A lával,JolánnalésEtussal
rának traumái (apja távozása a családból, nélkülözés, 1908-ban
nevelőszülők, kényszerű gyermekmunka, az anya be-
tegsége) szinte kivétel nélkül összefüggésbe hozhatók a
Mamával. A költő leginkább Mama-verseiben próbálta gyermeki szerepbe helyezkedett lírai énje az elfoga-
megragadni édesanyjához fűződő viszonyának diszhar- dottság vágyának hangján szól: lényének igazi lényegét
monikusságát. Pőcze Borbála részben nehéz sorsából akarja megmutatni a Mamának:
fakadó érzelmi ridegsége, ki nem mutatott szeretete kín-
„megfoltozná kabátomat megnézné milyen szép va-
zó hiányként kísérte el József Attilát egész életében. Fel-
gyok meztelenül”.
nőttként a vele való újbóli találkozást és a valódi anyai
szeretet megtapasztalását remélte. Az Anyám (1931) című költemény néhány sora tel-
Az 1923-ban keletkezett Ad sidera… című költe- jes vagy részleges, variációs egyezést mutat az Anyám
mény a Mama halálának tényéről, a fiatal költő súlyos a mosásban gyászkoszorú című verssel:
hiányérzetéről és gyászának meg nem élt voltáról szá-
„álmában tiszta kötényt hordott,
mol be:
a postás olyankor köszönt néki – –”
„S tudjon zokogni anyja temetésén”.
Életképből kiinduló szövege megidézi a Mama fá-
Háromszor is megszólítva mintegy feltámasztja, ér- radhatatlan, dolgos ridegségét, sorsának tragédiáját:
zékelhetővé teszi a halott anya alakját, hogy aztán to-
„Anyám volt, apró, korán meghalt,
vábbi versek sorában szemlélhesse őt, és elmondhassa
mert a mosónők korán halnak”.
neki, illetve a külvilágnak érzéseit. A két 1926-ban írt,
egymásba átjátszó Mama-vers, az Anyám meghalt és A Mama az 1934-es év fontos költői próbálkozása,
az Anyám a mosásban gyászkoszorú jól mutatja, hogy méltán közismertté vált költeménye. Lírai alanya visz-
a költő kereste, de még nem találta meg azt a végle- szaemlékszik gyerekkorára, akkori érzelmi reakcióira,
ges formát, amelynek megalkotása lezárhatta volna a a Mama néma, szótlan, a megszólalás jelenjében im-
gyötrő hiányélményt és a gyászfolyamatot. A szövegek már óriássá lett figurájára.

123
 „Én még őszinte ember voltam,  őczeBorbála(Mama)1919-ben,
P
halálánakévében
ordítottam, toporzékoltam.”
A Kései sirató utolsó jelentős lírai
előfutára az 1935-ben írt Ajtót nyi-
„Harminchat fokos lázban égek mindig
tok című költemény. A tizenhat év
s te nem ápolsz, anyám.”
messzeségében is lezáratlan anya-fiú
kapcsolat legközvetlenebb kifejező- Nyitósora a magyar irodalom egyik
dése a vers, melyben a megszólaló a legszebb, leghíresebb életmetaforája;
félbemaradt, megnyugvást nem hozó a létezéshez a lírai én tapasztalatában
gyászfolyamat tényéről számol be. az anyai gondoskodás állandósult hiá-
nya kapcsolódik. A megszólaló azon-
„Nem fáj, de meg sem érinthettem,
ban nemcsak felismeri és kimondja,
nem láttam holtában anyám,
hanem meg is indokolja az anyai tá-
nem is sirtam. És érthetetlen,
volmaradás okát. A halál oldalán el­
hogy mindig így lesz ezután.”
nyújtózó Mama alakjában nem áldozatot, hanem az
elmúlással cinkos, aktív, cselekvő elkövetőt lát. Ezt
Kései sirató a könnyednek ítélt elmúlást a lágy „l” hangok hang-
szimbolikai hatása érzékelteti.
A vers édesanyja emlékét eleveníti fel. A Ma-
„Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
ma 1919-ben bekövetkezett halálát és teme-
kinyujtóztál a halál oldalán.”
tését a költő gyermek ként, Szabadszállásról
élelemmel hazatérve, tragikus módon lekéste. Az 1935– A versszak második fele a vers és egyben a
1936-ban keletkezett Kései sirató évtizedes (ezért „ké- Mama alakjának megalkotási módját leplezi le. Azt
sei”) lelki és poétikai folyamat lezárását jelenti. Helyét a gondolati és újrateremtési folyamatot, amelyben
az életműben és a Mama-versek sorában korszakzáró a halott asszony a lírai én észlelésében, nagy sietve
szerepe is jelzi: megalkotása után a költő befejezett- testet ölt, és megelevenedik.
nek tekintette a gyászfolyamatot lezáró költői vállalást. ▪ A második versszak a Mama halálával való egyko-
A költemény szövege poétikai összegzés is egyben, hi­ ri, gyermeki szembesülést és annak valós körülmé-
szen soraiban felismerhetők a korábbi évek lírai pró­ nyeit idézi fel.
bálkozásainak szavai, motívumai.
Műfajjelölő címe a magyar néphagyomány legré-
gebbi formáihoz tartozó siratóénekekre hivatkozik,
melyekben a siratóasszonyok és a hozzátartozók a fel-
ravatalozott halottat búcsúztatták. Az eredetileg reci-
tatív, zenei előadású, régi énekekben gyászuk kifeje-
zése mellett a halott ember személyét méltatták a
jelenlévők. József Attila Kései siratója azonban nem ezt
teszi, szövege így nem igazolja vissza a címben megje-
lölt műfaj sajátosságait.
A költemény hat azonos szerkezetű versszakból áll.
Lírai alanya egy látomásban idézi és szólítja meg ré-
gen halott anyját, hogy ezáltal kommunikációs hely-
zetbe hozza őt. A képzelt párbeszéd­szituációban így
még egyszer, utoljára odafordulhat hozzá, a költemény-
ben azonban csak saját szólamát olvashatjuk. A halott
Mama nem válaszol fiának.
▪ Az első versszak felütése tényszerű megállapításból
indítja el az érzelmi kitörésig jutó gondolatfolya-
mot: JózsefAtti
la,EtusésaMama1919-ben

124
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
150–151. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ A halál tényének megemlítése kiindulópontul A „jajongva szült eleven hit” metaforában az

szolgál a következő három strófa érzelmi-indulati
ívének kibontakozásához. A szakaszokban ugyan-
is a lírai én súlyos vádjai hangzanak el, mely
vádak a Mamát saját halálában vétkesnek, az
elmúlással együttműködőnek („nem-lenni igyek-
szel”) ítélik. Ezt az értékminősítést a szövegrész
cselekvő igéi fejezik ki leginkább („elvetted”,
„adtad”, „kóstol”). A lírai én a Mama lényét csa-
lónak minősíti („csalárd, hazug”, „félrevezettél”,
„szélhámos”); ezekkel a vádpontokkal szembesíti
a látomásban megjelenített asszonyt. Érzelmi ál-
lapotáról a negyedik és ötödik versszak felkiáltó
mondatai tanúskodnak. A soha fel nem tett, belül-
ről őrlő, kibeszéletlenül maradt kérdések az elke-
seredett düh hangján szólongatják az életében és
holtában is néma Mamát.
„Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?”
▪ A költemény tetőpontja az ötödik versszak. Benne
a lírai én a Mama halálára az anyai árulás megbo-
csáthatatlan bűnét vetíti ki:
„Suttyomban elhagytad”.
anyja által elhagyott gyermek alakja fedezhető
fel. A tőle mindent visszavevő, tolvaj anya képe a
végsőkig elkeseredett lírai ént gyermeklétének vi-
lágába helyezi vissza. Oda, ahol a Mama figyelme
legfeljebb szidalomként nyerhető el:
„nem hallod, mama? Szólj rám!”
▪ A költemény záró versszakának lírai alanya a láto-
más elillanásának pillanatában szólal meg. Hangja
elégikus, magatartása kiábrándult, beletörődő, kö-
vetkeztetéseiért megszenvedett. Saját, személyes ta­
pasztalatát általános értelmezési keretbe helyezi:
„Kit anya szült, az mind csalódik végül”.
Az emberiség: küzdők és békülők közös és el-
kerülhetetlen sorsaként a csalódást és az abba való
belehalást nevezi meg.
Fogalmak
siratóének:eredetilegazegyháziirodalomhoztartozó,
amagyarnéphagyománybanisélő,ősi,énekeltelőadású
gyászdal,melybenahalottembertőlveszbúcsút
azénekes-megszólaló

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétaKései siratócíműverset!Keresdmegbenneazokataszövegrészleteket,amelyekalírai
énlátomásánaktényétbizonyítják!
2. Figyeldmegakölteményverselését!Milyenstílushatásavanennekaszövegjegynek?

3. Gyűjtsdkiaversalakzatait!Hánytípusárataláltálpéldát?Melyiknekmiastílushatása?

4. Hányidősíkjelenikmegakölteményben?Ezekhogyanviszonyulnakegymáshoz?

5. Gyűjtsdkiakölteménymetaforáitahalálról!

6. Figyeldmegavershangszimbolikaieszközeit!Milyenviszonybanállnakazáltalukkísértverbálistartalommal?

4
Vitassuk meg!
„Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállítani téged;
de nem futja már, látom az időből,
a tömény tűz eléget.”
József Attila: Kései sirató
▶ Vajonsegítalelkibajokonaproblémákkimondása?

125
 József Attila utolsó alkotói korszaka
„Szép a tavasz és szép a nyár is, / de szebb az ősz s legszebb a tél, / annak, ki tűzhelyet, családot / már
végképp másoknak remél.” (József Attila: Ime, hát megleltem hazámat…)
József Attila fenti verse az irodalomtörténet év­szak­toposzaira hivatkozik. Gyűjtsd össze
az általad tanult, a tél toposzát használó költeményeket!
Istenes költészete
József Attila fiatalkori és kései költészetében egyaránt
találunk Istenhez odaforduló verseket.
A költemények hangvétele változatos: a remény,
a harag, a perlekedő vita, az esdeklés és a hála is jel-
lemzi a megszólalásokat. A költői pálya egészében
meghatározó gyermek is jelen van az alkotásokban:
a nézőpontjába helyezkedő lírai én Isten személyében
gyakran az apa gondoskodó szeretetét keresi. Ilyen ér-
telemben József Attila istenes költészete rokon a kései
szerelmes és a Mama-versek világával, melyekben jel-
lemzően szintén gyermeki pozícióból vágyik elfoga-
dásra és törődésre a lírai én.
Nem emel föl
A pálya végén, 1937-ben keletkezett költemény a pa-
naszdal és a kérő imádság zsoltáros hangján szólítja
meg Istent. Retorikus-érvelő szerkezetű szövegét két-
ütemű nyolcas és kilences sorok formafegyelmébe zárt
versszakokba ülteti.
▪ Címet adó lezárt, végérvényes megállapítása már a
verskezdetben is teljes reményvesztettségről beszél:
„Nem emel már föl senki sem”.
Az önmagát kegyetlen (elviselhetetlen) árva-
ságban észlelő lírai én apai szeretetért esdekel Is-
tennél:
„Fogadj fiadnak, Istenem”.
Fölemeltetésének vágya elfogadást, bűnbocsá-
natot sürget. A „belenehezültem a sárba” sor a
fel­ütés kijelentésének magyarázataként szerepel
a szö­vegben; jelentése többrétű. Utal a fizikai lét
le­küzd­hetetlen nehézségeire, a lelki gondok sú-
lyára is.
▪ A második versszakban a lírai én széthulló valósá-
gát külső hatásokkal is indokolja: a megvallás és a
tagadás kívülről ráerőszakolt kényszereiben Isten-
től kér segítséget.
126
hazámat…)
▪ A harmadik szakaszban lelkének gyermeki termé-
szetét tárja Isten elé.
▪ A költeményt záró két versszakban a lírai én Krisz-
tus mártírsorsával rokonítja saját, kínokkal teli éle-
tét. A világ gondjainak súlya alatt kér oltalmat „az
árnyékvilág árkain”, a földi lét mélységeiben. Imád-
ságában a gondviselés mellett emberi szeretetkap-
csolataiban is érzelmi viszonzást remél. A záró sor
szinte megelőlegezi József Attila életének utolsó,
végzetes eseményét:
„mielőtt magam feláldoznám.”
Az elé írt kéréssel együtt a rend és a kiengeszte-
lődés igényének meglétét igazolja.
Felismerésversek
József Attila 1937 novemberében írt utolsó három
verse, kiegészítve a júniusban kelt Tudod, hogy nincs
bocsánat kezdetű alkotással, megrendítő módon raj-
zolják meg a halálra készülő költő utolsó stációit. Két-
ségtelenül létösszegző verseknek nevezhetjük ezeket,
ám a visszatekintő értékelés nézőpontja olyannyira
egybeesik a sír, a halál perspektívájával, hogy végképp
kiesik a látótérből minden, ami értéknek, eredmény-
nek, akárcsak töredékes elégedettségre okot adó tel-
jesítménynek látszana. Így alaphangjukat a gyász, az
értékhiány, a világ abszurditásának keserűsége adja
meg.
Az utolsó költemények közös jellemzője egy sajátos
beszédmód: a költő, mintegy megvilágosodást átélve
hirtelen átlátni véli élete lényegét. Ezért nevezi a szak-
irodalom felismerésverseknek e költeményeket, me-
lyekben csakugyan sűrűn szerepelnek ilyen és hason-
ló fordulatok: „ma már belátom”, „csak most értem”,
„most már tudom”.
Ez az újfajta látásmód nélkülöz minden kibúvót,
minden egérutat, a reménynek minden szikráját:
egy abszurd világot tételez, melyben nincs semmifé-
le megváltás, semmiféle jóvátétel, semmiféle szeretet
vagy szolidaritás.
Tudod, hogy nincs bocsánat
A felismerés­ vagy számvetésversek talán legkifeje-
zőbb darabja a Tudod, hogy nincs bocsánat (1937) kez­
detű, önmegszólító költemény. Ez a verstípus már
a reneszánsz Balassi Bálint költészetében is jelen volt,
közlésmódjában tehát nem új, mégis modern. Gya-
korlatában a vers lírai alanya önmagát szólítja meg,
amely eljárás révén, a dialogizáló versbeszéddel
belső konfliktusait, magával folytatott vitáit teszi
láthatóvá. A verskezdet megkérdőjelezhetetlen bizo-
nyosságú állítása oksági összefüggésről beszél.
„nincs bocsánat / hiába hát a bánat”
Fogalomhasználata a kereszténység bűnbánat-bűn-
bocsánat összefüggése mellett mélylélektani folyama-
tokra is utal. Ez a töprengő gondolatiság áll a vers kö-
zéppontjában, ehhez mérten szembesül az önmagát
megszólító, vívódó lírai én e megállapítás okaival és kö-
vetkezményeivel. Ez a szerkesztésmód szükségképpen
idősíkokat is rendel a logikai kapcsolat tagjaihoz, így a
vers időszembesítő költeményként is értelemzendő.
▪ Nyitó versszaka két kijelentésével is utal a felisme-
résből fakadó, a lírai én számára egyetlen vállalha-
tó férfias magatartásra:
„Légy, ami lennél: férfi, / A fű kinő utánad.”
▪ A következő három strófa, retorikus­érvelő vers­
szerkezetet mutatva, önfelszólító beszédmódba vált.
Tanácsai alapvető, a lírai én számára előírt erkölcsi,
viselkedési normákat fogalmaznak meg.
▪ Az ötödiktől a nyolcadik versszak közepéig tartó, követ-
kező belső egység múltbéli életeseményeket elevenít fel.
Listaszerű felsorolása a bűnbocsánat hiányának okaként,
bűnökként tünteti fel a múlt traumatikus történéseit.
▪ A verszárlat a költemény utolsó hat sora. Lírai ala-
nya a negatív egyenlegű létösszegzés tapasztalatának
birtokában kétféle következtetésre jut életkiáltásait
illetően. Első lehetőségként számot vet az élet fel-
adásának gondolatával:
„Most hát a töltött fegyvert / szoritsd üres szivedhez.”
Második választásként azonban az életrajz segítsé-
gével beazonosítható Flóra-szerelmet jelöli meg. A két
kínálkozó út között azonban határozott különbséget
tesz a megszólaló: a halál felé vezető utat a viszontsze-
relem elnyerésének reményével oldja fel:
„s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.”
A költemény központi kérdése a bűn fogalma. Ez az
életállapot ugyanis nem nyer egyértelmű, pontos ma-
gyarázatot, sem indoklást a versben. Az irodalomtörté-
nészek a meg nem élt élet tényét feltételezik a bűntudat
hátterében.
A vers dalformájú, kétütemű hetes sorokból építke-
ző, négysoros versszakokból álló alkotás. Szándékoltan
egyszerű, élőbeszédszerű jelleget ölt. Ez a formai puri-
tanizmus párhuzamban áll a letisztult gondolatisággal.
Az utolsó vershármas
József Attila utolsó, kései alkotói korszakának köz-
ponti motívuma: a gyermek. A költő 1929–1930-tól
kezdődő pszichoanalitikus terápiája sok eltemetett
gyermekkori emléket hozott felszínre. A múlt árnyai-
val való szembesülés és a súlyos életválság (egziszten-
ciális, magánélet, egészségi, alkotói) egyre nehezebb
helyzetbe hozta az alkotót. A gyermeki nézőpont
műveiben többféle megvalósulási formát öltött: istenes
verseiben az apát, a kései Mama-versekben az anyát, az
önmegszólító versekben pedig felnőtt önmagát ke-
reste általa a mindenkori lírai én.
Karóval jöttél…
A költemény 1937 októberében keletkezett. A lírai én
különös önmegszólításban fordul saját maga felé: je-
lenkori, felnőtt önmaga szól az egykori gyermekhez.
Létösszegzést végez, melynek egyenlege ebben a vers-
ben is negatív. Ennek a tapasztalatnak a valóságában a
múlt, a gyermekkor felé fordul; ott keresi élettragédi-
ájának okait. A költemény hangvétele fájdalmas, elé-
gikus, a lírai én beszédmódja gúnyos, ironikus; költői
kérdései kioktatást, számonkérést sugallnak. A vers-
szakok azonos szerkezetűek. Letisztultságuk a kétüte-
mű kilences és versszakzáró nyolcas sorok rendjéből,
valamint az a a a b rímképletből fakad, és a végkövet-
keztetés egyértelműségét jeleníti meg.
A szöveg gyakran metaforikus képekhez kapcsolja
a gyermekkor emlékeit.
▪ A karó és a virág ellentétpárja a rútság és szépség,
a terméketlenség és termékenység képi megfelelő-
jeként jeleníti meg a valamikori születést, világba
érkezést. A másvilággal való feleselés a kétkedésre
utal, míg a zsák arany a ki nem használt lehetősége-
ket és életígéreteket tárja a visszaemlékező lírai én
elé. A „Hét Torony” Gárdonyi Géza művének is kul-
tikus épülete, Török Bálint rabságának helyszíne, így
az életfogytiglani bezártság, a szabadságvesztés me-
taforájaként a lírai én kilátástalan helyzetét fejezi ki.
127
 Talán eltünök hirtelen…
1937 novemberében, Balatonszárszón keletkezett a Talán eltünök hirtelen…
kezdetű vers. Felépítése három egységet mutat: az érvelő szöveg tételmondatát
a bizonyítás követi, majd a következtetés zárja. Nyitó hasonlata a tragikus vé-
get vetíti előre. A versszakok közös vonása, hogy mindegyikük külön-külön is két idősík
szembesítését hordozza.
▪ A versnyitány a hasonlatba foglalt pusztulást meg is indokolja: a magyarázat a kései
számvetésversek felismerésével azonos.
„Talán eltünök hirtelen, / akár az erdőben a vadnyom.”
Élettragédiáját a tékozlással, az elpazarolt életlehetőségek felismerésével magyarázza
a lírai én. A versnyitányt követő versszakok különböző szakaszokat metszenek ki az élet-
útból. A kisgyermekkor méltatlan nyomorúsága a szövegben a tavasz évszaktoposzához
kapcsolódik, amihez az új élet reménységét köti a befogadói tudat.
▪ A középső egység utolsó versszaka az anyához, a későbbi árvasághoz, illetve a tanuló-
évekhez nyúl vissza. A bennük felidézett egykori magatartásformákat, illetve történé-
seket elégikus higgadtsággal sorolja a lírai én.
▪ A költemény záró versszaka a legfőbb „bűnnel”, az életről alkotott valótlan kép kialakí-
tásával való szembenézés szakasza.
A lírai én az életből az idő előtti halálba tartó életúttal szembesülve fogalmazza meg
fájdalmas végkövetkeztetését. A költemény időszembesítő verstípusának állandó idősík-
váltását a sorhosszúság szabályos váltakozása (nyolc és kilenc szótagos sorok) kíséri. A ke-
resztrímes versszakok formafegyelme, az egyszerű versnyelv a vallomásos hangú létösszeg-
zés tisztaságával párhuzamos formai jegy.

Ime, hát megleltem hazámat…

József Attila utolsó versét 1937 novemberében, szintén Balatonszárszón írta.
Létösszegző sorai az élet feladásáról, a teljes reménytelenségről beszélnek. A köl-
temény már nem szembesít idősíkokat, lírai alanya nem szólítja meg önmagát.
Nem mutat belső vitát, esetleges életlehetőségeket, csak a halált.
▪ A nyitó versszak meglelt „haza” fogalmát ironikus értelemben használja a lírai én.
Jelen­tése nem a nemzetközösségre, hanem csupán a sírhelyre vonatkozik, amely egye-
düliként elfogadja, befogadja a megszólalót.
▪ Ezt a nyitó gondolatot folytatja a második versszak perselyhasonlata, melyből a lírai
én vashatos-metaforája bomlik ki. A szókép ehhez a pénznemhez az értéktelenné vált,
meg nem becsült érme jelentéséhez magát a megszólalót kapcsolja.
▪ A harmadik versszak vasgyűrűje, a háborúból visszatért katonák emléktárgya is a leérté-
kelődés fogalomkörébe vonja a lírai ént. Keserű ténymegállapítása a vers középpontjában
olvasható: „Egyedül voltam én sokáig.” A vágyott közösség általi elutasítottság és a szere-
tetkapcsolatok örök viszonzatlansága negatív egyenlegűvé teszi a létösszegzést, a lírai én
életének értelmét és halálát is hasztalannak minősíti: „Igy éltem s voltam én hiába”.
▪ A vers zárlata a gondolatmenet összegzése. Az évszaktoposzokat használó versbeszéd-
ben az elmúlást jelentő őszhöz és télhez kapcsolódik a megszólaló. A mindig vágyott
család és otthon hiányának megállapításával zárja be az alkotói pályát.

128
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
158. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ A harmadik versszak kérdései az esélytelen har-
cokra, a lekésett lehetőségekre, az álmodozás hiá-
bavalóságára és a meg nem valósult életálmokra
vonatkoznak.
▪ A negyedik strófa az egykori hibákra hivatkozva ér-
tékeli az önmagában semmit sem érő hírnevet, a jót
és a kevésbé jót is egyaránt hiábavalónak tartva.
▪ A költemény kulcsversszaka az utolsó előtti sza-
kasz, melyben azoknak a létfeltételeknek a hiánya
sűrűsödik össze, melyek a leginkább felelősek vol-
tak a lírai én életének kudarcáért. A szeretethiány,
ami kései verseinek legfájóbb témájaként tűnik fel,
valamint a fizikai élet nélkülözéseit jelentő kenyér-
hiány a testi-lelki ellehetetlenülés kifejeződései:
„se késed nincs, se kenyered”.
▪ A verszárlatban immár összegzésként megismételt
rabságmetafora („Hét Torony”) a végső belátásra
jutott lírai én cselekvési tervének megfogalmazá-
sát vezeti be. Befejezi, lezárja a gondolatfolyamot.
Az utolsó két sor a létösszegzés egyenlegére adott
válasz, melyben a „puha párna” nem kényelmes
vánkos, hanem a halál metaforájának kelléke.
Fogalmak
önmegszólítóköltemény:olyanverstípus,amelybenalíraién
egyesszámmásodikszemélyűcímzettjeönmaga;általában
azösszegzésigényévelfellépőválságélményt,deazazonvaló
felülemelkedésvágyátismegszólaltatóalkotásidőszembesítő
költemény:ajelen,amúltvagyajövő
dialogizálóversbeszéd:1.alíraiénvallomásosbeszéde:
asorsközösségenevébenszólítmegvalakit(példáulfelsőbb
hatalmat:királyt,azIstent);2.azönmegszólítóversbenalírai
énmegkettőziönmagát,önmagávalfolytatpárbeszédet;avers
lehetkivetítettbelsődialógusis,amelybenabeszélőkéténje
vitázik
időszembesítőköltemény:ajelen,amúltvagyajövő
értékvilágátegymássalszembeállítóverstípus,melynek
megfogalmazásáraaköltőtrendszerintegysúlyos
értékvesztésvagyaszámvetésvágyakészteti

Irány a szöveg!
1. Soroldfel,milyenhiányokrólszámolbeaNem emel fölcíműverslíraialanya!Kapcsoldezeketahiányokat
aJózsefAtti
la-iéletrajzmegfelelőeseményeihez!
2. HallgasdmegaTudod, hogy nincs bocsánatcíműverset!Akölteményegyikfeleamúltrólbeszél,amásika
jövőről.Határoldelakétrészt,éstárdfelazösszefüggésüket!
3. AKaróval jöttél…címűhátrahagyottJózsefAtti
la-műazönmegszólítóverstípusbatartozik,deannakegy
sajátosváltozata.Kikitszólítmegaversben?Milyenéletkorjellegzetességeitismerhetjükfel?Mitállít
ezzelönmagárólalíraién?
4. Azönvádegyiktárgya:anagyravágyótervekésasilányeredményekkontrasztja.Melyképeskifejezések
utalnakerre?
5. OlvasdelismétaTalán eltünök hirtelen…címűverset!Állapítsdmeg,mitjelentenekbenneazerdőésa
vadonmetaforikusképei!
6. MilyenjellemzőimiattlehetazIme, hát megleltem hazámat…címűversetsírfeliratkéntolvasni?Hogyan
idézifelaHalotti beszéd és könyörgést?

4
Vitassuk meg!
„Ifjuságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek”
József Attila: Talán eltünök hirtelen…
hetfelülkerekedniakövetkezményein?
▶ Vajonelkerülhetőakudarcazéletben?Haigen,hogyan?Hanem,mimódonle

129
 Radnóti Miklós költészete
„az égről hideg sziszeg le / és rozsdás, merev füvekre / ejtik árnyuk a vadlibák”(Radnóti
vadlibák”(RadnótiMiklós:Járkálj
Miklós:Járkálj
csak, halálraítélt!)
halálraítélt!)

J elenítsétek meg egy-egy állóképben a szorongás és a félelem érzésvilágát! Milyen

eszközökkelérzékeltethetieztaköltő?Gondoljagyakoriszófajokra,amondatalkotás
jellegzetességeirevagyakáramegjelenőszóképekre!Idézdfel,mittanultálazexpresz-
szionizmusstílusirányzatáról!

Pályakép Életműve
Radnóti Miklós (1909–1944) Glatter Mik- A Pogány köszöntő (1930), az Újmódi
lós néven Budapesten született zsidó ke- pásztorok éneke (1931) és a Lábadozó
reskedőcsaládban. Anyját és ikertestvérét szél (1933) köteteit avantgárd formai
születésekor, apját tizenkét évesen veszí- megoldások jellemzik:
tette el. 1930–1934-ig Szegeden tanult ma- ▪ a hagyományos versritmus és rím-
gyar–francia szakon, tanári diplomát szer- rendszer nélküli szabadversekben
zett. Zsidó származásúként nem járhatott
gyakori az enjambement és a hosz-
Pesten egyetemre, diplomájának megfelelő
szú versmondat,
állást sem tölthetett be.
▪ expresszionista képeiben fojtott
Diplomaszerzése után feleségül vette
kamaszkori szerelmét, Gyarmati Fannit,
feszültséget, félelmet és ezekkel
aki harmonikus otthont teremtett szá- dacoló energikus életigenlést jele-
mára, bírálataival pedig ösztönözte köl- nített meg,
tői munkásságát. A háború alatt többször FONTOSABB KÖTETEI ▪ az újklasszicizmus hatásaként több
behívták munkaszolgálatra, 1944 májusá- költeménye antikizáló, bukolikus
ban a szerbiai Bor város melletti Lager Pogányköszöntő(1930) életkép.
Heidenauba. Az embertelen körülmények Újmódipásztorokéneke(1931) Az Újhold (1935) című kötetétől
között is folytatta az alkotást: a Bori kezdve Radnóti Miklós egyre inkább az
noteszként számontartott füzetbe írta lá- Lábadozószél(1933) újklasszicizmus felé fordult, klasszicizá-
gerverseit. Szeptemberben a munkaszol- lódása a Járkálj csak, halálraítélt! (1936),
gálatosokat a menekülő nácik Német- Újhold(1935) a Meredek út (1938) és a Tajtékos ég
ország felé hajtották, ekkor írt versei Járkáljcsak,halálraítélt!(1936) (1946) kötetekben bontakozott ki.
emberi-alkotói erőfeszítésének heroikus A háborút megelőző, egyre fenyege-
emlékei. A legyengült, járásképtelen fog- Meredekút(1938) tőbb években fokozatosan eltávolodott
lyokat a katonák útközben kivégezték. az avantgárdtól, és az európai művelt-
Ikrekhava(1940)
Utolsó versét október 31-én írta, a Győr
ség gyökereihez, a Bibliához és az an-
melletti Abdánál tarkólövéssel ölték meg. Tajtékoség(1946)
tikvitáshoz fordult. A szabadverseket
1946 nyarán azonosították marad-
szabályosabb versformák váltották fel;
ványait, kabátja zsebében megtalálták
a Bori noteszt és utolsó verseit. A notesz fennmara-
kései műveit erős formafegyelem, kötött strófaszerkezet
dása szimbolikus: az életút és az életmű, a költő és és időmértékes verselés jellemezte. Versnyelve közérthe-
a költészet halálig tartó példátlan egységének a jele. tőbbé vált. A vészkorszak rettenetét azonban továbbra is
Gyarmati Fanni méltóképpen gondozta férje ha- expresszionista képekben fejezte ki.
gyatékát. 2014-ben bekövetkezett halála után jelent Fordítói munkássága jelentős, többek között Walther
meg naplója, mely – Radnóti naplójához hason- von der Vogelweide, Cervantes, La Fontaine és Guillaume
lóan – közös életüknek, a költő munkásságának Apollinaire műveit ültette át magyarra. A Pásztori ma-
részletes dokumentuma. gyar Vergilius (1938) című kiadás számára a római költő
IX. eclogáját fordította le.

130
Haláltudat és költői sorsvállalás
Radnóti költészetében a nácizmus térnyerésével mind
nagyobb hangsúlyt kapott személyes fenyegetettsé-
gének, közelgő halálának tudata. Verseiben kezdettől
fogva szembenézett sorsával, és elutasította a mene-
külést (Mint a bika). Költészetének visszatérő témája
a fenyegetett, törékeny harmónia, amely az antik ek-
logák világát idézi (Istenhegyi kert). Emellett magyar-
sága és kereszténysége formálta világnézetét: 1943-
ban feleségével együtt katolikus hitre tért; a szentséget
Sík Sándor, a híres piarista paptanár szolgáltatta ki
számukra. Identitásával kapcsolatban így vall Komlós
Aladárhoz írt, 1942. május 17-i levelében:
„rokonom a hitétváltó Balassa, az evangélikus Berzse-
nyi és Petőfi, a kálvinista Kölcsey, a katolikus Vörös-
marty, vagy Babits, avagy a zsidó Szép Ernő vagy Füst
Milán. […] Zsidóságomat soha nem tagadtam meg,
[…] de nem érzem zsidónak magam. […] A zsidósá-
gom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmé-
nyek […]. Különben magyar költő vagyok.”
Haláltudata összekapcsolódott a költői sors és ál-
dozat gondolatával. A Járkálj csak, halálraítélt! című
versében a rettegés expresszionista képei után a költő-
lét erkölcsi dimenzióját, a tisztaság értékét fogalmazza
meg.
Kései verseiben a költői áldozat Krisztuséval kerül
párhuzamba (A „Meredek út” egyik példányára). Az al-
kotás mindhalálig való folytatását létezése értelmeként,
ars poeticája alappilléreként élte meg. Üldöztetése elle-
nére sem tagadta meg hazáját: a hazaszeretet egyik leg­
szebb korabeli versét alkotta meg Nem tudhatom...
címmel. A pilóta és a honpolgár nézőpontját ütköztető
versben a személyes élmények és az otthoni
táj ismerőssége mellett a hazát a kultúrával
azonosítja. A magyar törvények által em-
megszemélyesítés
beri jogaitól megfosztott költő sorsközös-
séget vállalt hazájával és népével.
Radnóti költészete a harmincas évek metafora
első felében a fasizmus euró­pai előretö- költői jelzős szerkezetek sötét fák; fehér és púpos út; rozsdás, merev füvek;
rése idején a humánum és az értékőrzés
szándékával született. E szándék jegyében
fordult a költő érdeklődése a klasszikus hasonlatsor
formajegyek irányába, művei egyre le-
tisztultabbak, kötöttebbek, gyakran idő-
mértékes verselésűek, később tökéletes
formafegyel­műek voltak. többszörös felszólítás, Járkálj csak, halálraítélt!; Zsugorodj őszi levél hát!
1933 után Radnóti költészetében új felkiáltás, kérés
témaként (a korábbi természetélmény és
anaforikus szerkesztés
szerelem mellett) jelent meg a létfenyege-
tettséggel összekötött haláltudat; ez az élmény gyakran
jelenik meg a harmincas évek második felétől keletke-
zett verseiben. Klasszicizálódó ízlése, a régi értékekhez
való ragaszkodása a pálya érett szakaszában végül telje-
sen felváltotta a kezdeti avantgárd költői kifejezésmódot.
Járkálj csak, halálraítélt!
A költemény 1936-ban, Radnóti Miklós
ötödik kötetének címadó verseként jelent
meg. A gyűjtemény záró darabjaként el-
helyezett mű címe egyfelől a költő sorsát, a tragi-
kus halált vetíti előre, másfelől pedig azt a széles tö-
megekre vonatkozó sejtelmet, amivel a fasizmus
európai térnyerésével kapcsolatban, afféle modern kori
váteszként rendelkezett az alkotó.
A vers az önmegszólító költemények sorába tarto-
zó alkotás. Jambikus lejtésű sorai Radnóti klasszicizá-
ló költészetét, a vészterhes időkben a hagyományokba
való kapaszkodásának szándékát igazolják.
▪ Címe és egyben nyitó verssora a siralomházat idé-
zi meg, ahol a járkálás – mint szinte minden em-
beri tevékenység – lényegében értelmét veszti. Ezt
a távlattalanságot és biztos haláltudatot a tétel-
mondatszerű felszólítás burkolt iróniája erősíti fel.
▪ A nyitányt követő egység a felszólítás indoklását,
majd az abból levonható következtetést tartalmaz-
za. A versszak uralkodó jegye a baljós, félelem-
mel teli hangulat. Képei (a szél, az elbújó macska,
a sötétség, a rémület és a púpos út buktatói) kel-
lemetlen képzeteket keltenek a befogadóban. Az
általános értékvesztést jelölő fogalmakat az ősz
toposzában az elmúlást megidéző évszakhoz köti
A JELENTÉST SZOLGÁLÓ KIFEJEZŐESZKÖZÖK
szél bútt; a rémülettől fehér és púpos lett az út; ejtik
árnyuk
hideg sziszeg le; rozsdás füvek, merev füvek
őszi levél; rettentő világ; jámbor, régi képeken; pöt-
tömnyi gyermek Jézusok; nagy farkasok.
tisztán élj te most, / mint a széljárta havasok /
lakói; oly bűntelen [élj], mint jámbor, régi képeken /
pöttömnyi gyermek Jézusok; keményen is [élj], mint
a sok sebtől vérző, nagy farkasok
zsugorodj, rettentő világ!; Ó, költő, tisztán élj te most
Zsugorodj […] zsugorodj
131
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldal
159.

a lírai én. Az anaforás sorokban az ősz a rettentő

világgal azonossá válik.
„Zsugorodj őszi levél hát!
Zsugorodj, rettentő világ!”
▪ Az első egységet záró három sor továbbviszi az év-
szak negatív hangulati és fogalomvilágát. A több
érzékszervre ható poétikai eszköztárban a hideg
érzete, a sziszegés hangja, a rozsdás füvek látvá-
nya a vadlibák őszi költözésének motívumával
egészül ki. A halálraítéltség tudatából megszóla-
ló lírai én mindenhol az elmúlással szembesül.
▪ Ebből a tapasztalatból fogalmazza meg gondola-
ti költeményének második egységében erkölcsi
iránymutatását a lírai én. Hasonlatokba foglalt
önmegszólításában a költőnek tisztának kell ma-
radnia.
„Ó, költő, tisztán élj te most,"
▪ Ezt a belső parancsot a lírai én értékítéletében
a „sebtől vérző, nagy farkasok” bátorsága kell kí-
sérje.
▪ A verszárlat üzenete tehát, hogy még a biztos ha-
láltudat sem ad felmentést a művészember morá-
TihanyiLajos:Klauzáltér(1909) lis felelősségének viselése alól.

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétaJárkálj csak, halálraítélt! címűverset!Mitfejezkialíraiénönmegszólítóbeszédmódja
aszövegben?
2. Állapítsdmeg,milyenértéktartalmakkapcsolódnakakölteményévszaktoposzaihoz!

3. Melyik lírai műfajt idézi meg a vers második részének önmegszólítása („Ó, költő, tisztán élj te most!”)?
Miindokoljaeztaszövegbeliváltást?
4. Milyenlétmódotjelölkia„tisztán és keményen” erkölcsiparancsaaköltőszámára?

4
Vitassuk meg! Fogalmak
„S higgyétek el, higgyétek nékem el,
Borinotesz:Radnóti
joggal legyez az óvatos gyanu!
Miklósutolsó,
költő vagyok, ki csak máglyára jó, munkatáborbanírt
mert az igazra tanu.” verseinekgyűjteménye;
Radnóti Miklós: A „meredek út” egyik példányára afüzetelnevezését
létére? aLagerHeidenau
▶ Mit gondolsz, hogyan hathat a fenyegetettségtudat egy művész alkotói közelébenfekvő
sszaté-
Milyen összefüggésvanefenyegetettségés aklasszikusformákhozvalóvi Borvárosárólkapta
résközött?Hogyanváltozikebbenahelyzetben aköltő viszonyaazidő höz?

132
 Radnóti Miklós szerelmi költészete
„De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét”
lét” (Radnóti
Tétova óda)
Miklós:Tétova
Miklós: óda)

 adnóti hitvesi költészetének fontos előz-

R
ménye Petőfi Sándor Szeptember végén
címűverse,amagyarirodalomegyikemble-
matikuskölteménye.IdézdfelPetőfiművét!
Milyen élethelyzetben hangzik el, milyen
érzelmek határozzák meg? Milyen körül-
ményekközöttbontakozikkiRadnótihitvesi
lírája?Hogyanalakítottaaköltőházasságát
atörténelem?
Hitvesi költészete
Radnóti Miklós költői pályájának minden szakaszá-
ban találunk Fanni által ihletett verseket.
▪ Korai műveiből fiatalos, életteli szerelem és ero-
tika árad. A Pirul a naptól már az ősz bogyó című
vers a fiatal kedves portréja.
▪ Házasságkötése a költői pályáján is fordulatot je-
lentő Újhold című kötet megírásával esik egy idő-
be. E kötet első verse, a Szerelmes vers az Istenhe-
gyen már a korai hitvesi költészet érzelemvilágát
mutatja, amelynek meghatározója az idill, a har­
mónia és az összetartozás bizonyossága. A cím-
adó hely, a budai Istenhegy visszatérő motívum
Radnóti költészetében: az egyre elviselhetetlenebb
külvilággal szemben a béke szimbóluma.
▪ A negyvenes évektől a fokozódó zsidóüldözés
közepette a hitves – Ady Csinszka-élményéhez
hasonlóan – a fenyegető halál és rettegés ellen­
pólusa, a lelkierő forrása. Két karodban című
költeménye megrendítő formai játék. A szerelme-
sek egymás karjában találnak menedéket. A sze-
relmi téma a későbbi lágerverseit is áthatja (Hete-
dik ecloga, Levél a hitveshez, Erőltetett menet).
Tétova óda
A Gyarmati Fanninak írt vers keletkezésé-
nek hátterében meghatározó szerepet játszott
Radnóti halálközelség-élménye. A hitvesi köl-
tészet tárgykörébe tartozó alkotás a Tajtékos ég című
kötetben jelent meg. Lírai alanya a fenyegetettség tuda-
tában fordul az élet, a költészet és a szerelem felé. A vers
1943-ban, a munkaszolgálatok idején keletkezett. Címe
 adnótiMiklósésGyarmatiFanni
R
házasságkötésükkor,1935-ben
műfajjelölő, az ódában rejlő határozottságot azonban
elbizonytalanítja a hozzá kapcsolt minőségjelző. A té-
tovaság sem a szöveg tárgyára, sem pedig hangvételé-
re nem utal. Csupán annak a költői vállalkozásnak az
esetleges kudarcát veti fel, amit a lírai én a versszöveg
megalkotásával teljesítene be. E vállalkozás lényege
a szeretett hitves lényének egyetlen képben való meg­
ragadása:
„egy képben csak talán, s csupán a lényeget”.
Ilyen értelemben a költemény Petőfi Sándor Minek
nevezzelek? című versével rokon alkotás.
▪ Az egytömbű vers első szerkezeti egységében
a csillagrendszer-metaforában a szeretett lény
megragadása válik központi gondolattá. E folya-
mat során alkotói tevékenységére refektálva fo-
galmazza meg a költő rövid ars poeticáját:
„mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben”.
▪ Ennek a hitvallásnak a fényét árnyalják a fenyege-
tő és a költői tudatot uraló halálképek:
„s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem és néhány hajcsomó.”
▪ A vers a hétköznapi létezés érzelmi biztonságának
idilljébe vezeti a befogadót. A felsorolás tárgyi ele-
meinek bemutatása több érzékszervre is kiterjed;
a terített asztal kellékeiben a hitves varázsának
hatására hangok csendülnek, és arany szín ragyog.
▪ A mű második fele idillként olvasható: epikus

133
 mozzanatokból felépített harmonikus életkép.
A megjelenő hétköznapi élménynek, a megszólí-
tott hitves hazatértének leírását a megszemélyesí-
tések halmozása emeli magasztossá. A címben is
bátortalanul megjelölt műfaj, az óda tehát ahhoz
nyújt keretet, hogy a versbeszélő megfogalmaz-
hassa a szerelmi élmény kimondhatatlanságát, ars
poeticáját, a hétköznapok idilljének pátoszát és
a sorsközösség teljességét.
▪ A zárlat a lírai én és hitvese bensőséges világát ra-
gadja meg. A homloktól a szemen át a női kézig
hatoló tekintet a nyírfaág fehér tisztaságát és öle-
lését látja az álomba szenderülő, szeretett nő moz-
dulatában. A képből kibomló verszárlat a szerelem
lényegi összetartozását, a te és én határainak egy-
bemosódását jeleníti meg a szinesztéziás képben:
„S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.”
Ebben az egységben a lírai én biztonságra, a ha-
láltudatban oltalomra, a magányban pedig valódi
társra lel.
SZÓKÉPEK A LEVÉL A HITVESHEZ CÍMŰ VERSBEN
megszemélyesítés „Hangod befonja álmom”
metafora „valóság voltál, álom lettél ujra”
hasonlat „ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg”
alakzatok „hát hallgatok”
,„nyugalma nyugtat”
„néma, hallgató világok”
Az üvöltő némaságban, melyet metaforikusan
a világtörténelem süket részvétlenségeként is ér-
telmezhetünk, a szeretett nő hangja által őrzött és
felidézhető emlékként érzékelhetővé válik számá-
ra.
▪ A második versszakban a lírai én a valóság és az
álom viszonyrendszerében az általa érzékelt ké­
pekből állítja össze felesége alakját; a strófa kifeje-
zőeszközei ennek megfelelően a látáshoz mint érzé-
kelési módhoz kapcsolódnak:
„most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz”.

Levél a hitveshez
A költemény 1944-ben, Radnóti szerbiai
munkaszolgálatának idején keletkezett a La-
ger Heidenauban. Műfajjelölő címe közvet-
lenül utal az alkotás kommunikációs szerepére: benne
a lírai én üzen a messzi otthonban maradt hitvesnek.
Ezt a levélfunkciót bizonyítja a szerelmes vers keltezé-
se is. A költemény hangvétele elégikus, beszédmódja
vallomásos. Lírai alanya a megszólított hitveshez és
hitvesről szól, emellett figyelmét önmagára fordítva,
önelemző módon is megnyilatkozik. Szólamába az
élethelyzetből fakadóan bizonytalanság vegyül. Ezt
a bizonytalanságot a vers költői kérdései is jelölik:
„Az ősz is ittfelejt még?”
A költemény idő­ és értékszembesítő alkotás,
melyben a múlthoz a háború előtti hitvesi idill értékei,
a jelenhez pedig ezeknek az értékeknek a hiánya társul:
„ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár”
„most bujdokolsz a tájban”
A jövő e két idősík mellett a lírai én számára bizony-
talannak mutatkozik.
▪ A nyitó versszakban a hangok és a csend kont­
rasztjában idézi meg a távol levő hitves alakját. MarcChagall:Aháromgyertya(1938–1940)

134
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ A lírai én tragédiája, hogy a szerbiai  adnótiMiklósésfelesége,

munkaszolgálat az álomba távolítja
a megélhető hitvesi szerelmet. A vers-
szakot az ősz toposzában megjelenő
haláltudat zárja:
„S már őszül is. Az ősz is ittfelejt
még?”
▪ Az ezt követő versszak ellentétekre
épül. A csodák hite és a bombázórajok
valósága, a kék és a beborult ég, vala-
mint a fogolylét és a hazatérés tudata
egyaránt a háború által szétrombolt
szerelmi kapcsolat abszurditását jelöli.
▪ A záró strófa a lírai alany határozott, bátor szán-
déknyilatkozata, melyben a minden veszélyt vál-
laló, higgadt, nyugalmát őrző férfi hazatérését ígé-
ri meg a szeretett nőnek.
R
GyarmatiFanni
zés, a jelen helyzetértékelése és a jö-
vőbe tekintés által – mindhárom
idősíkot átfogja. A hitvesi szerelem
a megszólaló jelenébe a múlt idilljét
varázsolja, és abszolút értékké válik.
Versforma
A költemény öt azonos felépítésű
versszakból áll. A strófák jellem-
zően nem zárnak le sem mondatbe-
li, sem gondolati egységeket, ezáltal
az egyes szakaszok összetartozása még szorosabbá vá-
lik. A vers szóképei komplex befogadói élményt hoz-
nak létre.

A szerelem mint létértelem Fogalmak

A költemény lírai alanya számára a szerelem a szerbiai idill:líraiésprózaialkotásokategyarántjelölőműfajifogalom,
munkaszolgálat idején megtartó erőként és életcél­ melynektárgyaavalóságosnakképzeltörömésharmónia
ként van jelen. Az érzés a költeményben – a múltidé- életkép:egyjellegzetesélethelyzetetbemutatólíraialkotás

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétaTétova ódacíműkölteményt!Acímésaverselsősoraibizonytalanságottükröznek.Miért?

2. Vizsgáldmegközelebbrőlazódakéthasonlatát:a„rejtett csillagrendszer”ésa„megkövesült csigaház”ké-

pét!Milyenvizuálishasonlóságokatéslényegiellentétekettalálszközöttük?
3. Elemezdaversidőviszonyait!Milyenidősíkokütköznek?Holvannakidőbeliváltásokakölteményben?

4. Milyentárgyikörnyezetjelenikmegaversben?Hogyanviszonyulehhezaversmegszólítottja?Milyenmeta-
forákkapcsolódnakahitveshez,valamintaköltőésszerelmeközötti
viszonyhoz?
5. KészítsösszehasonlítóelemzéstaTétova ódaésJózsefAtti
laÓdacíműverséről!
6. OlvasdújraaLevél a hitveshezcíműversetis!Mennyibenlevélezaköltemény?

7. Igazoldszövegrészleteksegítségévelaművallomásosésönelemzőjellegét!

8. Gyűjtsdösszeahitvesmetaforizációitaszövegben!Mitárulnakelezekapoétikaieszközökaszeretettnőről?

9. Mitüzenalíraiénrőlazaköltőieljárás,melybenamegszólalólátványelemekéshanghatásoksegítségével
idézifelfeleségealakját?

4
Vitassuk meg!
nyelveszközeivel?Mindenemberivaló-
▶ Vajonmaradéktalanulmegragadhatóaszerelemaköltőitehetségésa
ságkifejezésérealkalmaseszközanyelv?

135
 Radnóti Miklós eklogái
és a Bori notesz verseiből
„De haragod füstje még szálljon az égig, / s az égre írj, ha
minden összetört!”(Radnóti
összetört!”(RadnótiMiklós:Negyedik
Miklós:Negyedik ecloga)
ecloga)

 i jut eszedbe a hagyomány fogalmáról?

M
Sorold fel, hogy az avantgárd stílusok ho-
gyan alakították át a hagyományos vers-
nyelvet!Jellemezdösszefoglalóanaklasszi-
cizmusstílusjegyeitis!Gondoljajellegzetes
műfajokra, témákra, nyelvi kifejezőeszkö-
zökre!Vajonmiértragadtamegaklasszicis-
taalkotókatazantikvitáshagyománya?

Eklogák
Radnóti Miklós utolsó pályaszakaszának verseiben ki-
emelt jelentőségű
▪ a háborúellenesség,
▪ a humánum megtartásának szándéka és
▪ az értékőrzés.
Ezek a témák jelennek meg a Pásztori magyar Vergi-
lius (1938) címen kiadott kötetben is, amely a háború
éveiben iránymutató, a klasszikus értékek felé forduló
versgyűjtemény volt. A kiadvány az eredeti, latin szö-
vegek mellett Vergilius tíz magyarra fordított eklo­
gáját tartalmazza. Radnóti a IX. ecloga fordításával sze-
repel a kötetben. Az alkotásban önmagára, a Vergilius
korabeli polgárháború viszonyai közepette pedig saját
léthelyzetére ismert.
Theokritosz nyomán az ókori Vergilius fedezte fel
a bukolikus költemények párbeszédes szövegfelépí-
tésében rejlő poétikai lehetőségeket. Így megnyilatkoz-
RadnótiMiklósutolsófényképe
hatott saját korának polgárháborúja kapcsán. Hasonló
módon találta meg saját költői szándékainak eszközét
a műfajban Radnóti Miklós is.
Az újklasszicizmus jegyében született, nyolc vers­
ből álló eklogaciklusát Vergilius IX. eclogájának
mintájára kezdte megalkotni. Ezekben a verseiben köl-
tészetének központi témáit dolgozta fel: haláltudatát,
elszánt sorsvállalását, a mindhalálig való alkotás ars
poeticáját és hitvesi szerelmét. (Radnóti versei között
Hatodik ecloga címmel nem maradt fenn vers, feltehe-
tően a Töredéket tekintette annak.)

Első ecloga
A műfaj antik konvencióinak leginkább megfelelő Első ecloga – a vergiliusi mintát legin-
kább követő módon – a pásztor és a költő hexameterbe öntött párbeszéde, amely a háború
és a költői sors témája körül forog. A pásztor szűk környezetének az antik műfaj hagyo-
mányainak megfelelő idillje és a távoli világ szörnyűségei (itt konkrétan a spanyol pol-
gárháború) éles ellentétben állnak egymással. Az első sorok természeti képe is baljóslatú:
„már elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok”.
A versbeli költő utolsó megszólalásának tölgymetaforája világossá teszi: bár tudja,
a nagy elődökhöz, García Lorcához és József Attilához hasonlóan őrá is tragikus halál vár,
folytatja az alkotást.

136
Hetedik ecloga
A lágerben írt Bori notesz történetéről a költő
pályaképét bemutató fejezetben már volt szó.
A lágerversek, amelyek a heroikus költői aka-
rat gyümölcsei, nemcsak megírásuk körülménye miatt
érdemelnek figyelmet, hanem esztétikai színvonaluk is
kimagasló; összegzik és lezárják a költői életművet.
Borinotesz:aHetedikeclogakézirata
A Bori notesz első darabja a Hetedik ecloga, amely
az esetleges olvasói várakozásokkal ellentétben nem
a láger szörnyűségeit, hanem a tábori este harmóniáját
festi meg tökéletesre formált hexameterekben. A vergi-
liusi eklogák világát idézi a versforma, az antikizáló,
szinte homéroszi versnyelv és a vershelyzet: az éjszaka
törékeny békéje, melyet a háborús (tábori) valóság lát-
ványa veszélyeztet. Az antik műfajra szintén jellemző
párbeszédhelyzetet a vers episztolajellege teremti
meg: a lírai én hitvesének számol be lágerbeli életéről.
A vers szervezőereje az ellentét:
▪ az ellentét a szövegben elsőként a valóság és a kép-
zelet világa között feszül:
„Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet”;
▪ a szerbiai és az otthoni táj kontrasztjában a világ-
háborús munkaszolgálat képtelen élethelyzetét
látjuk;
▪ ellentétes a viszony az idilli múlt és a reményvesz-
tett, kiszolgáltatott jelen között;
▪ a házasság nyújtotta oltalom szemben áll a tábori
magánnyal.
Ez a poétikai eljárás a munkaszolgálatosok élethely-
zetének értékhiányait (szabadság, családi élet, szere-
lem, egészség, remény) emeli ki.
A lírai én saját költői tevékenységének folytatását
minden körülmények között belső erkölcsi parancs­
nak tekinti:
„Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek”.
A fizikai meppróbáltatásban, amitől minden mun-
kaszolgálatos szenvedett, megtapasztalja, hogy a múló
idő a gyötrelmekkel együtt az életidőt is lerövidíti:
„Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat”.
Ezt a felismerést erősíti meg a drótok feszülésének
észlelése; ebben az élethelyzetben jelent számára meg-
tartó erőt a jó hír, a szép asszonyi szó és a szabad em-
beri sors irracionális reménye. A költemény zárlatában
az önmagára tekintő lírai én a „fegyveres őrszemek” és
az alvó társak láttán ismét szerelméhez fordul, akihez
a halálközelség kényszerű tapasztalatában, virrasztva,
megható szerelmi vallomást intéz:
„nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
A vers hexameterei örökérvényűséget kölcsönöznek
a lírai én megnyilatkozásának. Az általa megélt szenve-
déssel a befogadó a kíméletlenül tárgyilagos megszó­
lalói beszédmód révén szembesül. Csakúgy, mint aho-
gyan azzal az emberi nagysággal is, melyben a minden
értékétől szinte teljesen megfosztott költő a szerelemért,
a hazaszeretetért, a magyarságért és a magyar nyelvért
emel aggodalmas szót Lager Heidenauban.
Erőltetett menet
A Bori notesz utolsó versei, az Erőltetett menet és a négy
Razglednica ( razglednica, szerb: ’képeslap’) Radnóti
Miklós utolsó két hónapjának, a lágerből Borba, majd
a Magyarországra vezető útnak a stációi. Az eddigi ki-
fejtettebb versek helyett már csak képeslapszerűen tö­
mör, de magas esztétikai értékkel bíró művek teltek
a költő erejéből. Az Erőltetett menet befogadásához ér-
telmezni kell a szöveg külső képét: a félsorok nagyobb
137

Munkaszolgálatosok (1944)
szünettel elválasztása egy út képét idézhetik fel az olva-
sóban. A 13 és 14 szótagos, jambikus lejtésű sorokból,
nibelungizált alexandrinokból építkező versforma
Walther von der Vogelweide középkori minnesänger,
Radnóti által fordított Ó jaj, hogy eltűnt minden… kez-
detű versét idézi. A mű azt a belső vitát fogalmazza
meg, amelyet a reménytelen halálvágy és a hitves ké­
péből táplálkozó életigenlés folytat az utolsó erejét
megfeszítő versbeli beszélőben.
Radnóti két belső egységre tagolódó műve tragikus
élethelyzetet és kettős lélekállapotot ábrázol.
▪ Az önmagát „vándorló fájdalomként” meghatáro-
zó lírai én a fogolylétben nem látja mindig az élet
értelmét és lehetőségét, mégsem adja meg magát
a halálnak, hanem folytatja útját a fenyegető isme-
retlenbe. A feladás és reménység között ingadozó
megszólaló saját vívódását költői kérdésre fűzi fel:
„s ha kérdezed, miért nem?”
A halálvárás és az életvágy belső küzdelme a költeményben
I. A vers első egysége (1–10. sor) a halálsejtelmet érzékelteti:
„Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked” – FÖLD – ember-
telen körülmények nyers realitása hazagondolás
II. A 2. egységben (11–20. sor) az életvágy kerekedik felül:
„de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!” – ÉG – a hazagon-
dolást erotikus allúziót tartalmazó idilli képek teszik érzékletessé:
„a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, / és Fanni várna
szőkén a rőt sövény előtt”
Bibliai utalás zárja az életremény győzelmét – a hit, a remény erőt
ad: „kiálts rám! s fölkelek”
138
 udatába a kétség mellett a jövőbe vetett hit és az
T
életvágy is jelen van: az otthon és a szeretett nő
a szenvedés idején mentsvárként és célként áll
előtte. Táplált reményét azonban rendre szerte-
foszlatja a valóság. Ez az ellenpontozó szerkesz­
tés határozza meg a költemény első belső egységét.
▪ A második egységben feloldódik az első szakasz
hangulati kettőssége. A lírai én vágyott hitét for-
málja feltételes mellékmondatokba, melyben ott-
honát, feleségét, életük idilljét reméli visszakapni.
Képei benyomásosak, minden érzékszervre hatnak:
„a béke méhe zöngne”,
„míg hűl a szilvalekvár,”
„s nyárvégi csönd napozna”.
▪ A költemény zárlata, az utolsó két sor újabb han-
gulati váltást hoz: benne a határozott remény, az
élni akarás felszólító módja is megjelenik:
„Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”
Razglednicák
A Razglednicákban Radnóti Miklós saját kál-
váriájának utolsó állomásait fogalmazta meg
négy rövid, szinte képeslapnyi terjedelmű
költeményben.
1.   Első darabja a bori táborba vezető úton, a „hegyek
közt” keletkezett.
▪ Első felének háborús képei és hangjai a Bulgária
felől közelgő frontról beszélnek. Megszemélyesíté-
ses és szinesztéziás képei a háború borzalmairól és
az előle menekülő ember félelmeiről üzennek:
„vad ágyuszó gurul”.
A vers kézirata a Bori noteszből
À la recherche…
A Bori noteszben az À la recherche… a modern irodalmat idézi meg. A vers címe Mar-
cel Proust Az eltűnt idő nyomában (À la recherche du temps perdu) című regényére utal.
Ahogy a regény, a vers is az örökké múlttá váló, megszépülő emlékeket siratja: elégikusan
veszi számba az elvesztett értékeket, elesett, megölt barátokat.
A vers nyelvezete a Hetedik eclogáéhoz hasonló: a hexameterbe írt sorokat, antikizáló
kifejezéseket különös gonddal kidolgozott költői eszközök, például alliterációk, gondolat-
ritmus egészítik ki.
A költemény lírai alanya az eltűnt időkben az elveszett értéket keresi.
▪ A múlt hétköznapinak tűnő idillje a halálközeliség tudatában ismét jelenvalóvá válik
számára.
▪ A költőtársak és feleségek társasága, a bor, a versek világa az életet és a létértelmet
testesítik meg a halál ellenében.
▪ A harmadik és a negyedik versszak
a háború áldozatává vált, egykori
barátoknak állít emléket, megidéz-
ve tragikus sorsukat.
▪ A zárlat két strófájának ismétlődő
kérdése a lírai én keserű felismeré-
sét vezeti be.
„Hol van az éj?”
▪ A vers annak a biztos tudatnak
a megfogalmazása, mely szerint az
elvesztett barátok emléke megőriz-
hető ugyan a tudatban, ám az a vi-
lág, amit az ő életük tett teljessé,
soha többé nem hozható vissza már:
„mert ami volt, annak más távlatot Bor, rézbányában dolgozó munkaszolgálatosok
ád a halál már.” (1940-es évek)

▪ A nyolcsoros szöveg második fele az első egység
tartalmi és hangulati ellentéte. Benne a lírai alany
feleségéhez fordulva örök és mély szerelméről
vall:
„tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan”.
▪ A hitves képe azonban némán fénylik tudatában:
„akár az angyal, ha pusztulást csodál”.
▪ Ezt a pusztulásmotívumot folytatja a verszárlat
bogarának és korhadt fájának képe, ami így az
elmúlás sejtelmében végteleníti a lírai én gondo-
latait.
2.   Az 1944. október 6-án írt 2. razglednica a háború
vihar előtti csendjét ragadja meg. A front fenyegető
közelségének pillanataiban ugyan megriadtak már
a „pórok”, az egyszerű emberek, ám a béke idillje a ré-
teken ekkor még önfeledt pásztori létet mutat. A nyájat
legeltető pásztorlányka és a vízben tükröződő felhők
szépsége a versnyitány tüzeit ellenpontozza. A még és
már, a háború és béke, a pusztulás és élet fogalompár-
jai a háború borzalmainak ábrázolását segítik.
3.   A négysoros, félrímes 3. razglednica 1944. októ-
ber 24-én keletkezett. Szövege a front megérkeztéről
és iszonyatos pusztításáról beszél. A lezárt, áthajlások
nélküli sorok a rettenet egy-egy pillanatképét villant-
ják fel, melyekben a szenvedés ábrázolása válik egyed-
uralkodóvá. A vérző hadiszolgálatosok bűzös, vad
csomóiban elvész az eleven lét egyedisége. Az alliterá-
cióval kiemelt halál a lírai én életét is fenyegeti.
„Fölöttünk fú a förtelmes halál.”

139
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldaloldal
160–161.

4. Az utolsó, 1944. október 31-én írt, 4. razglednicá- Fogalmak

ban Radnóti barátjának, Lorsi Miklós hegedűművész-
nek állít emléket: a szöveg az ő kivégzésének körül-
ményeit eleveníti fel. A lírai én a tarkólövésben saját
halálát sejti meg:
„Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –’’
„Halált virágzik most a türelem. –’’
▪ Az idézett, német nyelvű mondat a gyilkos erő-
szakot teszi jelenvalóvá a szövegben:
„Der springt noch auf.”
ekloga(ecloga):pásztorköltemény;görögeredetű,
hexameteressorfajtájúlíraiműfaj;idilli,bukolikus(pásztori)
világotábrázol
eklogaciklus:önállóeklogákbólösszeállított,szerkesztett,
azókoriirodalombanpásztorkölteményjellegükokán
egységetalkotóművekcsoportja;Radnótinyolceklogából
állóciklusátazújklasszicizmusjegyében,Vergilius
IX.eklogájánakmintájáraalkottameg
razglednica:aszerberedetűszóképeslapotjelent,Radnóti
Miklósutolsópályaszakaszánakrövid,képeslapszerű
tömörséggelalkotottverseinekmegnevezése

Irány a szöveg!
1. AzeklogákalapmintájáulVergiliuseműfajbatartozóverseiszolgáltak,főkéntaRadnótiáltalfordítottIX. ec-
loga. VergiliusésRadnótikölteményénekhátterébenisaháborúáll.Miértfordulnakaköltőkkrízishelyzet-
benazidillfelé?
2. OlvasdelaHetedik eclogát!Mittudtálmegaköltőkörnyezetéről?Hogyanviszonyulegymáshozakörnye-
zet,azemberekvilágaésaköltőbelsővilága?Hogyankapcsolódikmindehhezazalkotásfolyamata?Milyen
iránybanyitjamegabeszédhelyzetzártvilágát? 
3. Milyenidőbeliívetkövetnekaversbelitörténések,állapotok?Hogyanváltozikabeszélőérzelmiállapotaa
költeményben?
4. OlvasdelismétazErőltetett menet címűkölteményt!Állapítsdmeg,milyenüzenetethordozaverssormet-
szeténekgrafikaiképe!
5. Aversmeghatározóérzelmikettőségeakiábrándultságésabizakodás.Hogyanváltoziketekintetbenabe-
szélő?Meddiglátjakívülrőlatársait,holkerülmagaisbelülre?
6. Milyenélethelyzetekbenragadjamegalíraiénazidillt?Hogyanviszonyulegymáshozaköltőitudatbanare-
ményésahétköznapiság?
7. OlvasdújraaRazglednicákatis!Milyenepikustörténet,életsorsbontakozikkiaversekben?

8. Milyenszövegelemekutalnakaversekképeslapszerűségére?

9. Milyenközlésmódotteszlehetővéaképeslapnyiterjedelem?Miazebbőlaközlésmódbóleredőmegszólalás
stílushatása?

4
Vitassuk meg!
„Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.”
Radnóti Miklós: Razglednicák
rűdologőrizniabékésviszonyokatés
▶ Hányféleképpenviselkedikazemberafenyegetettségtudatában?Észsze
amegszokottéletformátaháborúközelségében?

140
 Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen
„igaz egész csak ellentéteiddel / együtt lehetsz.” (SzabóLőrinc: Tao Te King)
Eddigitanulmányaitok,tapasztalatotokalapjánértelmezzétekeztagondolatot!
Pályakép
Szabó Lőrinc (1900–1957) költő, mű-
Éfordító, esszéista. A kálvinista pap- és
dtanítógenerációk, a Gáborjáni Szabók
leszármazottja Miskolcon született.
Édesapja mozdonyvezető volt. A közép-
iskolát a Debreceni Református Főgim-
náziumban végezte. Nyelvtehetségét,
görög-, latin-, francia-, némettudását
később műfordítóként is hasznosította.
1918-ban hadiérettségit tett, a háború
befejezése mentette meg a katonáskodás-
tól. Budapesten egyetemi tanulmányokat
folytatott: a gépészmérnöki karon, majd
a Pázmány Egyetem (ma: ELTE) magyar–német–
latin szakán tanult. Az ifjú poéta elvitte verseit Ba-
bits Mihálynak, aki barátságába fogadta, egyetemi
előadásain tanársegédi feladatokkal bízta meg.
A Nyugat 1920 nyarától közölte verseit. Három
év múltán, 1923 nyarán megszakadt a kapcsolata az
orgánummal. E rövid idő alatt is a Nyugat második
nemzedékének meghatározó poétája lett.
1921-től Az Est napilap munkatársa, később a Pes-
ti Napló, az Esti Magyarország újságírója, szerkesztője
volt. 1927-ben önálló szépirodalmi, művészeti és kriti-
kai folyóiratot indított: a Pandora hat számot ért meg.
Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja okán 1945
májusában néhány napra rendőrségi őrizetbe került.
Szeptemberben egy újságírói bizottság igazolta, fed-
déssel. Ekkor olvasták fel Bírákhoz és barátokhoz című
védőbeszédét. E meghurcoltatás után a pártállami po-
litikai hatalom, másokkal együtt, háttérbe szorította.
Kései lírája két nagy versciklust termett. A Tücsökzene
– alcíme: Rajzok egy élet tájairól – emlékező lírai önélet-
rajza (1947) – életélményeit összegzi, azokra refektál.
A huszonhatodik év (1957) szonettgyűjtemény is emlé-
kezés: lírai rekviem, mely kedvese, Vékes Ödönné Kor-
záti Erzsébet emlékét őrzi.
Műfordítói munkássága az egyik legjelentősebb
irodalmunkban: mások között Villon, Shakespeare,
Molière, Goethe, Baudelaire, Verlaine műveit ültette
át magyarra. Verstolmácsolásainak impozáns gyűj-
teménye az Örök barátaink (1958).
1957-ben súlyos betegségben hunyt el.
King)
FONTOSABB KÖTETEI
Temegavilág(1932)
Különbéke(1936)
Harcazünnepért(1938)
Tücsökzene(1947)
Ahuszonhatodikév(1957)
Örökbarátaink(1958)
Versésvalóság(1990)
Semmiért Egészen
Logikus, meggyőző érvelésű, magyarázó hangú gon-
dolati költemény (1931). Szabó Lőrinc végleteket sűrít
a versbe, expresszionista ihletű szenvedélyességéhez
önelemző, kíméletlen igazmondás társul. A vers az élő­
beszéd közvetlenségével, olykor kíméletlen, natura-
lisztikus szavakkal hat. Ám épp ez a drasztikus őszin­
teségű beszéd mutatja a szerelem kizárólagosságát,
amelyben nincs helyük fél érzéseknek. A hagyományos
értelmezés szerinti „önzőséget” a szöveg vívódó és kö-
nyörgő jellege cáfolja. Ez az „önző” vers kétségbeesett
csata a szerelemért, a hűségért. A társ sorsát a beszélő
a saját kiszolgáltatottsága tapasztalataiból állítja össze;
ő a „zsarnok” és a „zsarnokságom” áldozata is (Kab-
debó Lóránt).
Az egyes szám 2. személyű beszédmód az uralkodó:
a hallgató a szerelmi társ. A szöveg mégis inkább han-
gos tépelődés, vívódó monológ.
Az önzést leküzdő szeretet-szerelem
modern elégiája
A vers műfaji értelemben az elégia huszadik századi,
modern változata, ahogy József Attila műfajjelölő című
Elégiája is. A Semmiért Egészen végső kérdésekre, lét­
gondokra, az idő filozófiai problémáira keres választ.
Nemcsak szerelmi, hanem életfilozófiai vers: a szeretet
felemelő voltáig, a megbocsátás feltételezéséig jut el.
141
 1. versszak – Nyitó szava már jelzi: valami megrázkódtatás fog be-
a keret nyitó szakasza következni a versbeszédben (Kabdebó Lóránt): „Hogy
(rabmotívum) rettenetes, elhiszem, / de így igaz.” Alátámasztja ezt
a rabmotívum. A versszak a szerelem – látszólagos –
könyörtelenségét fejti ki.
racionális érvek

Az első és az utolsó versszak rab-börtön motívuma keretezi

2. versszak A 2. versszak a címet megismétli és értelmezi. A „Nem
vagy enyém, míg magadé vagy” nem puszta birtoklás-
I. (1–3. versszak) vágy: a teljes szerelemben mindkét fél a másik teljes
odaadását követeli. A versbeszélőnek nem derül ki
a neme!

3. versszak A 3. versszak a szöveg gondolati és formai centruma.

A beszélő fél a „kint”-nek a személyiség épségét fenye-
felhívó
gető, korlátozó világától. Örömként élje meg a társ az
a verset.

jelleg
alázatot, áldozatot: ez a vágy vezérli a szólamot, s ezt
tartja a szerelem lényegének.

4. versszak Elszántság: a társ, ha csak egy pillanatra is, elkülönül

II. (4. versszak) szerelmétől, az ilyen magatartást leminősíti. Az önzés
a külvilág fogalma.

5. versszak – A túlzás („ne élj, mikor nem akarom”) jelzi a szerelem

a keret záró szakasza kizárólagosságát, fél érzések helyett az Egész vágyát.
(börtönmotívum) Ünnepélyes, felfokozott hangulat: az érvelés hitté érzelmi érvek hit
nemesedik: a beszélőnek erős a hite a Társ iránta való
III. (5. versszak) szerelmében. Ilyen mértékű önfeláldozásra csak nagy
szerelem által képes az ember. A kisajátítást csak a köl-
csönösség tudja a zsarnokságból csodává változtatni:
„és én majd…” Nem visszájára fordult szerelmi vallo-
más, hanem a teljes szerelem ostroma.

Szimbolikus cím Ellentét

A paradoxont tartalmazó cím A végletesség versének lé-
hiányos szerkezetű és – nagy- nyegi szövegszervező el­ve
betűvel is jelzetten – szimboli- az ellentét, kezdve a cím
kus. A két szó ellentétes jelen- (szövegben ismételt) ket-
tése feszültséget kelt, olvasói tősségén: Semmiért – Egé-
várakozást ébreszt. A cím szen. További ellentétek:
a vers zárása felől érthető. bent – odakint; hit – gya-
A szerelem követelménye a fel- nakvás; az élet mint ön-
tétlen alázat és áldozathozatal: gyilkosság; enyém (vagy)
a teljes odaadás. Felhívás te- Ligeti Miklós: Csók (1901) – magadé vagy; a szent
hát, lényedet a semmiért egé- alku látszólagos ellentéte;
szen add oda a társnak a szerelemben. Nem önfeladás önzés – alázat (feltételen önzetlenség); az alázat és ál-
ez, hanem odaadás. dozat öröme.
A versbeszélőnek nem derül ki a neme. Így a szöveg A vers megengedő jelentéstartalommal színezett
„férfiönzésre” redukálása hamis értelmezés. A mindkét tárgyi alárendelő kötőszóval és ellentétes mellérende-
részről igaz kölcsönös szerelmi önzés egyik fele hangzik léssel kezdődik, majd bonyolult összetett mondatokon,
itt el (Alföldy Jenő). belső ellenvetéseken át halad a záró szentencia felé.
A kapcsolatos és ellentétes kötőszavak sora szintén jele
A vers szerkezete a gondolati jellegnek. Az öt versszak mindegyike tíz-
A logikus, meggyőző érvelésű, magyarázó hangú tíz soros; két keresztrímes rész (az 1–4. és a 7–10. sor)
gondolati költemény három egységre osztható fel. centrumában (5–6. sor) két páros rímű sor áll. Jambi-
A vers keretes szerkezetű, mivel az 1. versszak rab- kus lejtésű: a második és a nyolcadik sor kettes, a többi
motívuma és az 5. versszak börtönmotívuma keretezi négyes és ötödfeles jambus. A bonyolult strófaszerke­
a strófákat. zethez érvelő beszédmód kapcsolódik.

142
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
163. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

A lírai én „pokoljárása” képp az egész költemény könyörgés­

Már a bevezető mondatok mutat- ként is olvasható.
ják: a lírai én „pokoljárásának” része A szövegen végigvonuló szomo­
a vers. Talán épp e költemény para- rúság azt jelzi: ez az önzés nem fö­
doxonában jut el a beszélő úgy a po- lényes, nem diadalmas. A beszélő
kol mélypontjára, hogy megszületik rezignált közlendőjét fejezi ki: a társa-
benne a megváltás eszméje is. A záró dalom farkastörvényeihez alkalmaz-
két sor a vers lényegét megragadó kodni kényszerülő, megalázott ember
esemény. Így tekintve a költemény kárpótlásul teljes alázatot követel ma-
nem az önzés mámora, hanem gának társától.
a szeretet dicsőítése. Az egyetemes magányból tehát
Az érzések mélypontján, amikor egyetlen kiút lehetséges: a szubjek-
a megalázott és kitaszított válik meg- tum feloldódása a másikban. Öröm-
alázóvá és kitaszítóvá, a lírai én fel- ként élje meg a társ az áldozatot: ez
fedez magában egy másik emberi di- Rippl-RónaiJózsef:SzabóLőrinc a vágy vezérli a szólamot, s ez a sze-
menziót: ebben az összetartozás már relem lényege is. A szeretet „ott kez-
nem a kiszolgáltatottságot és kizárást ismétli. Ott nem dődik, ahol az egyik ember a másik szükségleteit érzi
a kizárás, hanem megbocsátás a jellemző (Kabdebó a maga igényének” – mondja Németh László Szörnyeteg
Lóránt). Az áldozat teljességének elképzelése felszaba- című drámájának női főszereplője. E gondolat átértel-
dító erővel hat, új erőteret teremthet: mezhető e vers szerelemfelfogására is.
„majd elvégzem magamban”.
Fogalmak
A félelemre, a betegségre, a hitehagyottságra való
huszadikszázadi(modern)elégia:végsőkérdésekre,lét-és
hivatkozásai mögött az is állhat, hogy a beszélő a vég-
időproblémákraválasztkeresőgondolativers;agondolat
ső lényeg kimondása előtt viaskodik a kérés szavakra felemelőtermészetétértő,azönmagántúltekintenitudó
válthatóságával, illetve szégyenével. Ezért a „követe- embervonása:alétproblémákongondolatáltalvaló
lés” a könyörgés őshelyzetének, fohásznak hat, mi- felülemelkedés(eleváció)jellemzi

Irány a szöveg!
1. MilyenérvekkelkívánjameggyőzniabefogadótaSemmiért Egészenversbeszélője?

2. „Aki dudás akar lenni, / pokolra kell annak menni, / ott kell annak megtanulni, / hogyan kell a dudát fújni”–
la.HogyankapcsolhatókezekagondolatokaSemmiért Egészenalaphelyzetéhez?
írtaJózsefAtti
3. „Csak ki már árnyak között / lantját emelte, / foghat nem szűnő, örök / himnuszba sejtve –írtaR.M.Rilke.
HogyankapcsolhatókaköltőgondolataiaSemmiért Egészenproblematikájához?
4. HallgassátokmegFöldesEszterésGátiOszkárelőadásábanaSemmiért Egészencíműverset!Szerintetek
lehetnőakölteménylíraiénje,versbeszélőjeis?

4
Vitassuk meg!
ette: csak a „semmiért egészen”-féle
Tornai József költő egyszer vitába szállt egy egyetemista lánnyal, aki kijelent
ezt felelte: „Ha a szabadságomnak
odaadásban hisz. „De hát maga szabad emberi lény!” – érvelt a költő. A hallgató
akarok szabad lenni!”
az az ára, hogy nem kapom meg vagy elveszítem a szerelmemet, akkor nem
viselekérdésben,ésérvekkelfejtsé-
▶ Rendeződjetek–kétvagytöbb–csoportbaaszerint,kimilyennézetetkép
tekkiálláspontotokat!

143
 Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben
„Lócika megjött, hároméves, / a szél kicsípte, friss, pi-
ros […] // – s mesél és nézi csillogó / szemmel, hogy
táncoltatja ott kint / fehér pillangóit a hó. // Mesél,
s én érzem, gyönge szíve / a kezem alatt hogy dobog, /
és egy őzike jut eszembe, / erdő és erős farkasok, / és
háború és védtelenség // […][…],, mind ami kín itt van kö-
röttünk // […]… Mi lesz, őzike?... A gyerek újra / tapsol:
[…]…
– Apu, de szép a tél! – / Jó volna hinni, néki hinni, / aki
nem tudja, mit beszél.” (SzabóLőrinc: Téli este)
(SzabóLőrinc:Téli este)

 ely művekben találkoztatok már

M
agyermekkoridilliésafelnőttéletlelki
terheketcipelőmegjelenítésével?

Mozart hallgatása közben

A cím egyszersmind a vershelyzetet is jelzi. Mozart
muzsikája emlékképeket hív elő a lírai én tudatából,
és gondolatokat ébreszt. A varázsfuvola című opera
hallgatása közben „súlyos árnyakkal” teli életén elmél-
kedik. A töprengést egy újra felmerülő emlék (vagy
éppen a fantáziája szülte kép) indítja el. Merengeni
kezd egy napóra kőbe vésett bölcsességén (a napóra
rendeltetése szerint kizárólag a napos időegységeket
számlálja):
„Csak a derű óráit számolom”.
E felidézett cselekvés örök érvényét a lírai én kétke-
dése kíséri a meditálás kezdetén:
„nem
rögtönzés volt-e csak, szellemesen
dacos sugallat az a gondolat?".
SzabóLőrinc
Rezignációval kapcsolja a névtelen bölcs hajdani
tanúságtételéhez a saját múltjára vonatkozó megállapí-
tást:
„az árny mindig sulyosabb
maradt a fénynél…”
A címet így lehetne kiegészíteni: Mozart hallgatása
közben – titokzatos, csodálatos égi muzsikát, „a szférák
zenéjét” hallván – azt a derűt élem át, mint a gyermek-
kor önfeledt idillje idején. E ponton lép kölcsönhatásba
a lángelméjű muzsikus alkotása az ifjúkor végtelenség-
élményével: „az örök ég örök hajósa” érzésével. Mind-
kettő az időtlenség átélésével ajándékoz meg; „maga-
sabb szférákba” emel, elvarázsol.

Létösszegző vers
A Mozart hallgatása közben (1956) létösszegző vers.
A költő „végső szava, művészi végrendelete” (Rába
György). A költemény önéletrajzi ihletettségű,
a beszélő vallomása szerint alaptermészetéből hiányzik

 apóraegyrégiházbanBadAussee-ban(Ausztria)
N
„Numerohorasnisiserenas”felirattal,amiaztjelenti:
„Nemszámolomazórákat,csakamikorsütanap.”

144
a derű, a harmóniát és a szépséget megélő maga-
tartás. A lírai én számba veszi az elmulasztott
életlehetőségeket. A „napos oldal” átélése, újra-
élése – „az édes könnyelműség lepkeszárnycsó­
kú pillanatai” – vigasznyújtás, menedékkeresés
a szenvedésekkel teli jelenből. A „lélek bánatától”
mentes, a felnőttvilág vádjainak terhét még nem
cipelő gyermekkor és az ifjúkori szerelmek fel-
hőtlen örömvilágát más, rokon stílusú kifejezé-
sek is jelzik: „szeszként libbenő”; „szitakötő”; „ziz-
zenő”; „gyűrűzve libben”; „testtelen úszás, lebegés”;
„fátyolköd”.
A vers felismerő élménye – a napóra „dacos
sugallata” – életrecept, így kellett volna mindig
élni: Gustav Klimt: A zene (1895)

„az örök ég
örök hajósa lenni, ahogyan
ma is visz a képzeletem-agyam”.
A múltba merülő fantázia nemcsak visszavarázsol,
hanem a beszélő jelenébe emeli múltjának napos ré-
szét: a gyermekkor felhőtlen boldogságát, tehermentes
könnyedségét. E ráismerést megerősítve viszi tovább
a megkezdett gondolatot, azt, hogy a teljesség harmó­
niájának igenlése jelenét és jövőjét is megváltoztathatja.
„Óh, igen, a fényt, napot, a derűt,
illatok táncát, szélhalk őzikét,
s fent a kékben a habos gőzökét,
azt kellene most visszahozni, hogy
átjárjanak új forró áramok.”
Az öregségbe belevihető tehát a fiatalság szépsége,
a télbe a nyár öröme. Az idő visszatartha­tat­­lan suha-
nását belátó elégikus, rezignációval színezett hang ez,
de nem lemondás, inkább újjáéledő remény. Az élet-
ből a lét felé, az „örök ég” világába, az időtlenségbe
utat nyitó, az élet szürke köznapiságán, vegetációján
túlemelkedő hit, hiszen a napóra vasrúdja a maga
mozdulatlanságában is a létezés idejét vezénylő kar-
mesterpálca.
Az öregkor (és a halál) közeledtével „vágyta még
a zenévé élt időt”, az egészséget, az alkotóerőt, az élet,
pontosabban a lét dallamát: „gyógyíts meg, Zene, te,
Mindenségé” – hangzik a könyörgés.
A vers gondolatiságát az elmélkedő jelleg, a felis-
mert élmények mellett a verselés – a szabadon alkalma-
zott kötetlen magyar jambus – is aláhúzza. A szövegben
az érzelmek kifejezése a gondolatisággal egységet alkot.
Műfaja összetett: rapszodikus, himnikus és ódai jegye-
ket tartalmazó elégikus vallomásvers.

A VERS TARTALMI EGYSÉGEI

Mozart hallgatása közben

Cím Vershelyzet („Mozart hallgatása”) és utalás („közben”) a gondolatok-emóciók elkö-

vetkező áradatára.

Emlékidézés Latin felirat a falon a napóra mindig derűs arca: életreceptje eszerint kel-
lett volna élni vallomás az elmulasztott életkínálatokról a lehetőségeink
alatt élünk intés a véges időnk esélyeinek, kilátásainak megvalósítására, az élet
derűs szemléletére.

A művészet varázsa
▪ képes emlékmechanizmust is indítani; A „Mindenség” zenéjének (Mozart) küldetésével rokon például az egyetemes értékű
▪ vigasz: a képzeletben élővé avatja a gyermekkori költészet: az „édes üteme a fájdalomnak”, a „tündér mámora hitnek, reménynek”
idillt, amikor még nem mulasztottuk el életlehe- a művészet egészére, az írásművészetre is vonatkoztatható.
tőségeinket;
▪ gyógyító erő: a nyugalmat és bölcsességet hoz;
▪ a létezés magasabb szféráiba emel;
▪ a lét dallamát szólaltatja meg.

145
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldaloldal
164–165.

Mozart zenéje S zabóLőrincszobraadebreceni

A beszélő ódai ünnepélyességgel, me­ Kossuthtéren.Aportrészobor
LestyánGodaJános
taforákkal szólítja meg a zenét: szobrászművész2002-ben
„édes üteme felavatottalkotása
a fájdalomnak”
„varázsjáték”
hangolni a beszélő viszontag-
„tündér mámora
ságos életét.
hitnek, reménynek”.
Az értelmezős szerkezet
E metaforákban együtt van a fény (bölcseség, a vidám öregeké) és
és az árnyék, állítás és tagadás, a lélek a nyitányhoz képest használt
könnyűsége és fájdalma, és a rejtélyes, többes szám (öregek) a zene
de lényegi egység: „bölcsesség, a vidám egyetemes gyógyító erejét,
öregeké”. Mozart muzsikájában már kedvre hangoló varázsát pél-
a Mindenség zenéjét hallja, s ennek dázza. (A vers elejének súlyos
varázsjátéka kelti életre benne az újra árnya a végén árnycsíkká redu-
megtalált hit, remény, harmónia má- kálódik!)
morát. A végén visszatér a vers a napóra
nyitó képéhez, „a vidám öregek” világához: az ő bölcses- Elégikus vallomás
ségükkel kész elfogadni már a napóra és a napórás lati- az elmulasztott életlehetőségekről
nul is idézett intelmét, tanácsát: Mindig a lehetőségeink alatt élünk – sugallja a szöveg
az idődimenziókra is utalva: elégikus színezetű val-
„Csak derűs órát veszek tudomásul!”
lomás ez a felidézett időben (a múltban) elmulasztott
A művészet, a zene varázsa képes az emlékmecha- életlehetőségekről. Egyben kívánalom és intés – ön-
nizmust megindítani. Ugyancsak a művészet, a költé- maga és az olvasó számára egyaránt – a jelen és jövő
szet varázsa képes feleleveníteni, vigaszként a képzelet- véges idejében még kínálkozó életlehetőségek megva-
ben élővé tenni a gyermekkori idillt. Így derűsre tudja lósítására, az élet derűs szemléletére.

Irány a szöveg!
1. AMozart hallgatása közben azidőésazidőtlenségverseis.Milyenkifejezőeszközökérzékeltetikeztaket-
tősséget?
2. HallgassátokmegGáborMiklóselőadásábanaMozart hallgatása közbencíműverset!Mennyibensegítiajó
tolmácsolásazértelmezést?

4 Fogalmak
életrajziihletettség:aszerzőt
Vitassuk meg! valamelyművemegalkotásában
„Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket: életének,sorsánakalakulásáról,
azéletmenetvalamelylényegesnek
táplálnak, melengetnek valahány világévet
ítéltmozzanatárólvalóhíradás
s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak, vezérli,enneknyománrendszerint
a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet, vallomásos,önkifejezőirodalmi
társukként megölelnek és megint messze szállnak.” művekszületnek
Weöres Sándor: Ars poetica
▶ Láttok-erokonságoteversésaMozarthallgatásaközbenlét-ésmű-
vészetszemléleteközött?Vajon„örökélet”várja„alélekárjánfénylő
forróigéket”?Slehet„örökégörökhajósa”a(művész)ember?

146
 Weöres Sándor költészete
„Önmagad beutazása: a mindenség beutazása”–írjaWeöresSándor
beutazása”–írjaWeöresSándorAA teljesség felécíműbölcseleti
felécíműbölcseleti
prózájában.

T ekintetbevéveaztis,hogyWeöresSándorművealétezésteljességétkeresőésazt
érzékeltetnióhajtóköltészet,értelmezzétekagondolatot!

ÉPályakép
dWeöres Sándor (1913–1989)
költő, műfordító, irodalom-
tudós Szombathelyen szüle-
tett. Kezdeti tanulóéveit Pápa
és Csönge evangélikus isko-
láiban töltötte. Sopronban
érettségizett. Jogot hallgatott,
majd a pécsi egyetem filozó-
fia–esztétika szakán diplo-
mázott. Doktori disszertáció-
ját A vers születése címmel
írta, 1939-ben.
Már tizennégy évesen publikált. Olva-
FONTOSABB KÖTETEI
sóként is csodagyerek volt. Vallomásából
tudjuk: már hat-tíz évesen (!) olvasmá- Hidegvan(1934)
nya volt Shakespeare, Madách, Katona
József, Petőfi, Csokonai. Tizenhárom éve- Akőésazember(1935)
sen Ady, Babits műveit olvasta. Még di-
Ateremtésdicsérete(1938)
ákként személyesen is megismerkedett
Kosztolányival, Babitscsal. Mint vallot- Medúza (1944)
ta: „Szememnek Ady nyitott új mezőt, /
Babits tanított ízére a dalnak, / És Koszto- Ateljességfelé(1945)
lányi, hogy meg ne hajoljak / Ezt-azt kívánó
Elysium(1946)
kordivat előtt” (Hála-áldozat).
Tizenhat-tizennyolc esztendősen követ- Afogaktornáca(1947)
kezett olvasmányaiban a Biblia; a Gilgames-
eposz. Majd Lao Ce filozófiai műve, „a taoiz- Psyché(1972)
mus szent könyve”, a Tao te King (Az út és
erény könyve). Ezt később le is fordította.
Kosztolányi és Babits méltató kritikája nyomán
1932-től írt verseket a Nyugatba. A folyóirat harma-
dik nemzedékének egyik kiemelkedő tagja lett.
Első kötete 1934-ben jelent meg (Hideg van). Na-
gyobb utat tett Észak-Európában, Távol-Keleten
(1937–1938), majd Olaszországban, Nyugat-Európá-
ban, az Egyesült Államokban. 1943-ban a fővárosba
költözött, az Országos Széchényi Könyvtár munka-
társaként dolgozott. 1946-ban házasságot kötött Ká-
rolyi Amyval, s vele együtt hosszabb időre Rómába
utazott.
1989-ben hunyt el Budapesten.
Művészete
Vonzották a kereszténységre és a ke­
leti bölcseletre egyaránt tekintő, azok
összefüggéseit kereső filozófiák. Diák-
korában találkozott Rudolf Steiner
(1861–1925) tanításaival, hatottak rá
az osztrák filozófus nézetei: eszménye
a harmonikus egybeolvadásról az uni-
verzummal, valamint gondolatai az
emberről, aki magasabb fokú lelki ké-
pességei alapján érzékfölötti ismeretek-
hez juthat. Efféle szellemi útravalókat
kaphatott:
„Minden, ami bennünk vágyként hat,
mint az önösség tulajdonságai, a becs-
vágy, gőg, hiúság, az, hogy az ember el-
sősorban magát juttatja érvényre, ezek
bennünk mind a luciferi hatalmak kí-
sértéseivel függnek össze.”
Az egyetemi évek alatt ismerte meg
Fülep Lajos (1885–1970) művészet-
történészt, valamint Várkonyi Nán-
dor (1896–1975) mítoszkutatót, mű-
velődéstörténészt. Szellemiségük ha-
tott rá.
A mítosz, a kultúrhistória, a kultúra
világa Weöres Sándor lényegi ihletfor-
rása. Hamvas Béla (1896–1968) íróval a Medúza (1944)
kötetéről írott kritikája után találkozott, nagy hatást
tett rá a filozófus bölcselete. A teljesség felé (Próza-váz-
latok) kötetét (1945) már neki dedikálta:
„Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy
megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem har-
móniát.”
Hamvas meghatározó felismerése a hiteles lét és
a modern világ ellentéte, a lét és élet közötti ellent-
mondás. A teljesség, a „létegész” helyreállításának út-
jait a történelem előtti aranykor feltárásában kereste.

147
 Psyché
A költőt „száz alakban”: hol hajdani barbár harcos vértezetében, hol délszláv szerzetes csuhá-
jában, vagy egy hajdani vándorpoéta köpenyében; Buba (’bábu’) képében, máskor a százhá-
rom nyelvet beszélt Giuseppe Mezzofanti bíboros palástjában látjuk. Mindannyi önarckép
álarcokban. Szerepverseinek jegyeit összegzi a Psyché (1972) című verses regénye, a hazai
korai posztmodern irodalomnak is kiemelkedő alkotása. E kez-
deti posztmodern mágikus realizmusának egyik fő vonása
– a nyelv eszköz volta – e műnek is sajátja. Műnemeket és műfa-
jokat (korrajz, vallomás, kritika, dal, epigramma, episztola, óda
stb.) ötvöző, sokhúrú humorral teli, játékos alkotás. Egy viharos
életű, 19. század eleji képzeletbeli költő – Weöres bő száz évvel
korábbi alteregója, Lónyai Erzsébet – végletes (például szentsé-
get meg pajzánságot egyaránt hordozó), konvenciókat, gátakat
nem ismerő létét, az ő – stílusok, stíluseszközök, árnyalatok so-
kaságát felvonultató – művét teremti meg. Alkotója szerint
Psychében „az örök női tudás” él: képes megszerettetni magát
minden „hiúságával, hazugságával, hűtlenségével” együtt.

GyulaiLíviuszillusztrációjaaPsychéhez

Hamvas Béla a lét értelmét a hagyományban, a világ­
teremtés előtti rendben találta meg (Scientia sacra –
az őskori emberiség szellemi hagyománya; Az ősök nagy
csarnoka). Az evangéliumi kereszténységre és a keleti
gondolkodásra is nyitott filozófiájának kulcsszava a ha­
gyomány (a tradíció).
A politikán kívüli, a napi politika felett álló költészet
Weöresé. Lírája mindazonáltal a 20. századi ember lét-
tapasztalatából születik, amelynek része
▪ az elidegenedés,
▪ az elmagányosodás,
▪ az egészelvűség hiánya,
▪ a világháborúk pusztítása,
▪ a történelem értelmébe vetett hit elbizonytalano-
dása.
A Medúza mellett A teljesség felé (1945), az Elysium
(1946), majd A fogak tornáca (1947) című kötetekben
éppúgy kimutatható a különleges formavilág, az egye-
di versbeszéd, mint a kereszténység és a keleti filozó-
fiák hatása. Mint tradicionalista szellemi rokonai, maga
is választ keres arra a kérdésre, hogyan állítható vissza
az emberélet korábban megélt teljessége. Ezzel is ösz-
szefügg, hogy költészetének „legmélyebb háttérrétege”
a derű (Határ Győző).
A modern magyar költészet beszédmódváltása
Weöres Sándorral kezdődhetett (Vitéz Ferenc). Sike-
rült összeegyeztetnie a lírai énközpontúságot a tár­
gyi­érzéki közvetlenséggel (Kenyeres Zoltán).
Műve létfilozófiai természetű: a teljességet kutatja,
a létezés ezernyi lehetőségét vizsgálja.
Fogalmak
szerepvers:verstípus,melybenalíraiénvalamelymás,fiktív
vagyvalóságosszemélyhangjánszól

4
Vitassuk meg!
gos; önmagunk megismerése a leg-
„A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulsá
ás” – olvashatjuk Márai Sándor a Füves
nagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkoz
könyv (1943) aforizma- és maximagyűjteményében.
latával!
▶ VessétekösszeMáraigondolataitWeöresSándormottóbanolvashatógondo

148
 Weöres Sándor: Rongyszőnyeg
„Iszonyú veszélye van annak, ha az ember a láthatat-
lant megtagadja, és azt hiszi, mert a láthatatlan nem
érzékelhető, nincs.”(HamvasBéla)
nincs.”(HamvasBéla)

Értelmezzétekafentiidézetet!

Rongyszőnyeg ciklus
Weöres Sándor Medúza (1944) versgyűjteménye záró
ciklusának adta a Rongyszőnyeg címet (ez 120 verset
tartalmaz). Az Egybegyűjtött írások kötet e ciklusában
végül 160 számozott vers kapott helyet.
A továbbiakban a 4., 99. és 127. vers részletes elem-
zésével foglalkozunk.

4. Barátom, ki azt mondod

A Rongyszőnyeg ciklus a 4-es számjelű Barátom, ki azt
mondod (1942) szonettjét Önarckép címmel is emle-
getik. Találóan: műfaja lényegét tekintve verses ön­
portré. A hagyományos portré általában az egyéniség
és a hivatás, a személyiség és a mű, a lélek és alkotás
kettős pillérén nyugszik. A vers azonban nem hagyo-
mányos, hanem egyéni, egyszersmind másokra is vo-
natkoztatható, sőt általánosítható emberi létportré.
A megismerésre való törekvés és nehézsége
A versbeszélő az ember lényegi jellemzőjét, megis­
merhetőségének kérdését feszegeti.
A beszélő első személyben, bizalmasan fordul egy
második személyű megszólítotthoz (Barátom), de ezt
a nyelvtani személyességet ellenpontozza a lírai én
mindvégig megmaradó titokzatossága.
Gondolatmenete prózába áttéve is érdekes:
▪ Külső jelek, például az életmiliőm, otthonom jel-
lemzői alapján nem tudsz megítélni engem.
▪ Nem igazi ismérvei a személyiségemnek, hogy
milyen tárgyakkal veszem körül magam; a „dísz-
telen” egyéniség szobájában „semmi jellemzőt sem
találsz”.
▪ A látvány megjelenítése után a további, szűkebb
környezetével való kapcsolatára utaló példa a ta-
pintás. Ez vonatkozhat arra is, hogy a beszélő
létezése csak a cselekvése (simogatás) által érzé-
kelhető. De elsősorban azt jelenti, hogy az alany
jellegzetes fizikai érintkezése nem ad elég alapot
a megismerésre.
WeöresSándor
▪ A zárlat hasonlata, az elszemélytelenedés, a sze­
mélytől való elvonatkoztatás szerepjátéka utal
a beszélő rejtőzködésére. Megfoghatatlannak
mutatkozik, megkérdőjelezi a maga megismerhe-
tőségét:
„átlátszó vagyok, mint az üveg”.
▪ A paradoxont (látszólagos ellentétet) rejtő kiélezés
határt von az alanyt megismerők és az őt meg nem
ismerhetők között. Igazi énem ismeretlen marad
számodra, sugallja a „barátnak”, mert noha „nem
rejtőzöm”, sőt üvegmód átlátszó – „nyitott könyv”
– vagyok, éppen ezért maradok végeredményben
láthatatlan ember.
▪ Üres és zárt marad a lírai én személyisége annak
szemében, aki az átlátszóságnak csak a fizikai való-
ságát észleli, a lelki és szellemi tartalmait nem, aki-
nek nincs „hatodik érzéke”, érzékek fölötti, tapasz-
talaton túli képessége a mélyebb megismerésre.
Példázat
A szöveg példázat azoknak, akik megelégszenek a fel-
színes megismeréssel. A nyitányban és zárásban is sze-
replő barátom titulus ironikus hangja azt sejteti: ép-
pen a barát az, aki csak hiszi, hogy ismeri a beszélőt.

149
 A simogatás és szenvedés ellentéte, a „nincs semmi
titkom”, az üvegtiszta átlátszóság kinyilvánítása, a kér-
déssel zárás a sorok közötti szeretetvágy jelei. A meg-
ismerés alapfeltétele az azt ismerem meg, amit szere­
tek Hamvas Béla-i gondolata. (De mint a 2. strófa jelzi,
nem biztos, hogy elegendő feltétele.)
A költemény tehát nem puszta versvisszhangja a sze-
mélyiség átlátszóságára, feloldódására utaló buddhista
gondolatnak. A lírai énnek a világmindenséggel, az uni-
verzummal való harmonikus egybeolvadásának vágyát
fejezi ki, jelezve a weöresi mű lényegi, ars poeticus tö-
rekvését: az én és a világ nagy hagyományú harmóniá­
ját. A vers közvetetten utal a harmóniahiányra:
„Cselekszem és szenvedek, mint a többi”.
Ars poetica
Weöres a lét teljességét is az ellentéteire foszlott világ
színes sokféleségében kívánta felmutatni. Az antoni-
ma állandó ihletforrása, vezérlő elve művészetének.
E verset ellentétek szervezik: személyesség és a sze-
mélytől való elvonatkoztatottság, megismerhetőség
és megismerhetetlenség, lét és nemlét. Ez a kettősség
egyszerre kelti az olvasóban a zártság, a bezárkózás és
a nyitottság, a világ felé való nyitás, a kitárulkozás, va-
lamint a titokzatosság, talányosság képzetét.
Az epigrammatikus zárású filozófiai költemény kö-
tött versformájához, a szonett műformához változatos
szótagszám (8 és 14 közötti szótagszámú sorok követik
egymást) és rímtelenség társul. Csak a jambikus lejtést
őrzi meg a klasszikus szonett jegyei közül. Érvényre jut-
tatja azonban a szonett a tézis–antitézis–szintézis gon­
dolati szerkezetét: nem ismersz, nem ismer a környe-
zetem – pedig nem rejtőzöm – átlátszó vagyok, éppen
ezért nem látsz.
„Az embernek nincsen olyan szava, gondolata, tette,
amelyben ne lenne megismerés-törekvés”. (Hamvas
Béla: Mágia szutra)
Az üveghasonlatban kifejezett átlátszóság (alétheia)
másik jelentésére és vonatkozására szintén Hamvas
Béla Mágia szutra című műve vet fényt:
„csak ha magamat átlátszóvá teszem, láthatom a vilá-
got a maga átlátszóságában”.

KÖLTŐI KÉPEK A VERSBEN Az átlátszóság tehát a világ megismerésének felté­

enjambement (átlépés) Ócska hangszerem / rég megszokta
metafora kezem dombját-völgyét; legbenső
mivoltom maga a nemlét
tele. A világot megismerő ember pedig maga az alkotó
lény. Itt tehát a költői lét lényege is megfogalmazódik.
Ilyen értelemben ars poetica, költői hitvallás a költe-
mény.

megszemélyesítés Ócska hangszerem / rég megszokta

kezem dombját-völgyét, / de ő sem
tud mesélni rólam
hasonlat Átlátszó vagyok, mint az üveg
költői jelző ócska hangszerem
költői kérdés miként képzelheted, hogy te látsz
engem?
ellipszis Barátom, [te,] ki azt mondod,
[hogy] ismersz; nyisd [ki] szekrénye-
met; Barátom, [mondom,nekem]
nincs semmi titkom
tagadószavak ismétlése sem […], sem […], sem, […] nem,
[…] nem
tagadó létige ismétlése nincsenek […], nincs
verbális stílus mondod, ismersz; nézd meg; nyisd;
ismeri; megszokta; cselekszem és
szenvedek; képzelheted; látsz
nincsenek; sem találsz; sem ismer;
sem tud mesélni; nem rejtőzöm;
nem vagyok
99. Őszi éjjel…
Az 1943-as Medúza kötetben a vers Őszi éjjel izzik
a galagonya (1935) címmel szerepel. Az Egybegyűjtött
írások című kiadvány Rongyszőnyeg szakasza a 99-es
szám alatt közli (a tartalomjegyzékben így olvasható:
Őszi éjjel…). Galagonya címmel is emlegetik.
Játékvers, azaz formai és zenei kísérletezés jegyé-
ben született lírai alkotás. Miképp a népdalok zenei-
sége, jól énekelhető, egyszersmind súlyos mondaniva-
lót hordoz. A szerelem egyetemes, életérzéssé kris-
tályosodott érzelemminőségét, egyszersmind a ma­
gány fájdalmát emeli a versbe.
Ihletforrása részben a gyermekkor óta megfigyelt
természet, illetve a szellemi közeg: a vasi népszokások
és a hozzájuk tartozó folklórkincs megragadták a poé-
zisra korán érzékenységet mutató ifjú lelkét-szellemét.
A gyermekember elemista korától itta magába a művé-
szi szót, köztük a nép- és műdalok egyszerre zenei és
rendkívül mély gondolatokat tömören kifejezni képes
varázsát.

150
 A vers külső rétegét, szinte első hallásra mélyre véső-
dő szóhasználatát és dallamvilágát már az óvodáskorú-
ak is érzik. A puszta formavilág, a denotáció és zeneiség
azáltal, hogy szavakkal kimondhatatlan jelentést is su-
gall, a mélyebb rétegek értéséhez is hozzásegít. Az Őszi
éjjel… több társával együtt (A tündér, Szán megy el az
ablakod alatt, Varázsének) felfogható a verszene önálló
jelentésteremtő hatásával való izgalmas kísérletnek. En-
nek tétjét a Rongyszőnyeg-ciklus 118-as darabja jelzi:
„A valóságon túlinak
reménytelen ostroma mindez”.
Mindezek sok más dallamos költeményével együtt
nemzedékek meghatározó, betéve ismert versélményei.

A vers szerkezete
A keretes szerkezetű költemény tizenhat sora négy
egyenlő részre tagolható. Weöres Sándor
▪ Minden négysoros egység egy-egy – egyszerű
szerkezetű – mondat, egy-egy kép. Kulcsszavak
▪ Az első és az utolsó szakasz egyezik (a galagonya- Az ismétlés és nyomatékosítás a vers szervező elve.
bokor piros termése izzik az őszi éjben), a máso- Kulcsszavai:
dik (a megszemélyesült galagonya) és a harmadik ▪ a négyszer ismételt „izzik” folyamatos cselekvést-
(a növény átalakulása, emberi arcúvá válása) me- állapotot jelentő, expresszív ige,
tamorfózisa új elemeket ad a tartalomhoz. ▪ a tűzpiros színt idéző, ugyancsak négy ízben elő-
▪ Bonyolultságtól mentes költői eszközökkel él, forduló „galagonya”,
a képek egybeesnek a mondatokkal. ▪ e kettő, majd a megszemélyesítő „ruhája” együtt
▪ A négy kép közül az első és a második összekap- alkotja azt az igei metaforát, mely a versnek mint-
csolható variáció, a harmadik eltérő, a negyedik egy a lényegét fejezi ki.
az első megismétlése.
Az izzó szerelem és a magány dala
Verselés A növény ruhája tautológia (szándékolt szótöbblet),
A költemény szimultán verselésű. Az időmértékkel hiszen a ruha maga a piros termés, de szinekdoché is,
párhuzamosan a magyaros ütemezés is felismerhető hiszen az egész izzik, nem csak a rész. Egyszersmind
(2/2 – 3/4 – 3/4 – 3) benne. előkészíti a növény lánnyá lényegülését, a holdsu-
gártól őszi éjjelen lángolónak tetsző,
KÖLTŐI KÉPEK A VERSBEN a következő négy sorban beteljesülő
metamorfózist (átalakulást), egyben
metafora izzik a galagonya ruhája; zúg a tüske
antropomorfizálódást (emberarcúvá
megszemélyesítés galagonya ruhája; szél szalad; reszket a galagonya; a Hold rá / válást).
fátylat ereszt; [a galagonya] lánnyá válik, / sírni kezd
„Szépség sugárzik belőle, ahogy átiz-
költői jelző őszi éjjel zik a komor éjszakán” egyszersmind
„esendő és kiszolgáltatott, ahogy haj-
ismétlés izzik a galagonya / izzik a galagonya
ladozik az őszi szélben”. (Kenyeres
hangszimbolika – magas hangrend: Őszi éjjel / izzik; sírni kezd Zoltán)
– vegyes: izzik a galagonya; zúg a tüske
– mély: a galagonya / ruhája; a galagonya / magába; Hogyha Mindazonáltal mégsem a világba
a Hold rá / fátylat vetettség, kiszolgáltatottság idegen-
átlépés Őszi éjjel / izzik; a Hold rá / fátylat ereszt
sége árad a versből, hanem az ismét-
lődő izzás. Barátságos és emberi itt

151
minden: a Hold „fátylat ereszt” a galagonyára, a meg-
személyesített szél „szalad”, „zúg” a saját tüske (igei
metafora) – a holdsugárban varázslatos, festői látványt
nyújtó magányos növényt mozgás és hangok övezik,
oldva a magányát, előkészítve újabb izzását. Az izzó
piros növény asszociálja a tűzben égő, de – az isteni
erő jeleként – el nem égő csipkebokor bibliai képét:
„Ott megjelent neki [Mózesnek] az Úr angyala tűz
lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis,
hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csip-
kebokor”. (Mózes 2. könyve, 3. fejezet 2. vers)
A keret intenzív állapotára, ám hangtalan és mozdu-
latlan izzására következik
▪ a néma reszketés a magánytól,
▪ a tüske hangos zúgása,
▪ a szél ugyancsak hangot kiadó szaladása, s
▪ végül a megint csak néma, statikus izzás.
Ragyogó ellenpontja ez a forró érzés (a valakiért iz-
zás) az őszi éjjel hidegségének és a belső fázásnak, a ma-
gány előidézte reszketésnek: akiért izzik, nem melegíti.
A szerelem, a szépség, a magány
és a mulandóság verse
A galagonya mozgását, hangját csak az átváltozásban
és sírásban érzékeljük. Lánnyá váltan is szavak nélkül
fejez ki mindent a galagonya.
Tudatosnak hat, hogy a rózsafélék családjába tarto-
zó növény a vers tárgya. A rózsa a szerelem istennője,
Aphrodité virága, s a népművészet jelképrendszerében
is a szerelem és szépség virága. A játék része, hogy
a költő a verset egy asszonyhoz írta. Az már a költői
képzelet külön játéka, hogy magányosnak feltételezi
(vagy inkább szeretné…) a címzettet. A galagonya te-
hát nemcsak a költemény „rózsája”, a beszélő – lánnyá
lényegülő – magányos(nak érzékelt) rózsája, (plátói)
szerelme is lehet. A magány fájdalma, sírása azonban
egyetemes. Erre utal az „őszi éj” évszakszimbolikája,
mely gyakran jelenti a teljes magányt.
A rózsa kilétét firtató fantáziálás halvány fényt vet
a költemény önarcképjellegére.
▪ A magányos galagonya lehet maga a beszélő is:
azonosul a létezés e másféle módjával.
▪ A „lánnyá válik” történése felveheti az ’érzékeny
lányként viselkedik’ jelentést is.
▪ Az önarcképjelleget erősíti, hogy a növény, miután
lánnyá antropomorfizálódik (emberarcúvá avatja
a beszélő, s „reszket”, mert magányos, így védtelen
és kiszolgáltatott a szeles, hideg őszi éjben, a vers
végére visszaváltozik galagonyává, s megint izzik.
152
127. Ki minek gondol…
Az Egybegyűjtött írások című kiadvány Rongyszőnyeg
ciklusának 127. dala 1946-ban keletkezett. Ott cím
nélkül szerepel (a tartalomjegyzékben a kezdősor első
felével közlik: Ki minek gondol…). A Barátom, ki azt
mondod kezdetű versnek mintegy párdarabjaként
transzcendens magaslatokba ér.
Három aforizma pillérén épül a szöveg. Első sora,
közepe és zárása is egy-egy bölcsesség:
▪ „Ki minek gondol, az vagyok annak…”
▪ „Rajtam látsz törvényt sajátmagadról”
▪ „Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod”
„Ki minek gondol, az vagyok annak…”
A nyitó sort kivéve, virtuális kommunikációs part-
nert megszólító, hozzá beszélő vers, elképzelt dialó-
gus, önmagával folytatott párbeszéd. Egyirányú,
monologizáló a közlésfolyamat: nem vár választ kér-
déseire, reflexiót felhívásaira, töprengő magánbeszéd
tehát. Ellenpontok sorát hordja e gondolatmenet,
melynek lényege, hogy aki – kellő ismeret híján – ítél,
az saját maga jellemét vetíti ki a másikra. Ez pedig
az embernek éppen a legnagyobb kincsét: szemé­
lyiségét magyarázza félre, ezáltal a megítélt emberre
más­valaki jellemét ruházza rá, tehát épp az egyedi­
ségét vonja kétségbe. Pedig mint Kosztolányi írja, az
ember: egyedüli példány (Halotti beszéd). A beszélő
megszólítottja azonban nem ismeri fel ezt az egyedi-
séget, homályban marad előtte a valódi személyiség,
jellem.
Paradoxon a konkrétum: a szöveg vége felől olvasva
derül ki, barátról van szó, márpedig itt a „barát” annyi-
ra nem ismeri az embert, hogy nem tudja meg azt sem,
a szélső értékek közül melyik uralkodó tulajdonságot
hordozza a megítélt személy: okos vagy bolond.
A bölcs, badar figyelemorientáló alliterációja még
nyilvánvalóbbá teszi az ellentétet, a távolabbi betűrím,
a bolond a csörgősipkájával pedig újabb jelentéssíkot
nyit: lehet, hogy ő a bölcs! A bolond kívül áll becsvá-
gyon, hatalmi őrületen, s tudja: a létezés logikája para-
dox (Hamvas Béla). Mindenesetre a megszólított a be-
szélőt a valóságosnál szelídebbnek (meglovagolható
hátaslónak) vagy épp rettegettebbnek (bősz oroszlán-
nak) gondolja: tévesen ítéli meg (esetleg hosszú távra
is). A másikról való, pusztán fizikai érzékek alapján
való gondolkodás, a felületes ítélet személyiséghelyet­
test hoz létre, s azt jellemzi maga számára az igazi el-
lenében. Tehát: „Ki minek gondol, az vagyok annak…”,
csak épp valójában nem az vagyok.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
166–167. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

„rajtam látsz törvényt sajátmagadról”

Az idézet így értendő: ’önmagadról látsz törvényt raj-
tam’. Magát jellemzi, aki mások fölött ítél.
Mert az ember „amikor a világra néz, a pillantás suga-
ra megtörik és visszaverődik a dolgok felületéről. Ezért
látja az ember a dolgok helyett mindig önmagát”. Ám
ez nem szembenézés, hanem az arcot eltakaró maszk.
Arra intve: „önmagam felett kell ítéletet gyakorolnom”
(Hamvas Béla).

„mint tükröd, vagyok leghűbb barátod”

Mint a Barátom, ki azt mondod kezdetű vers, epig­
rammatikus zárlatú ez is: a harmadik gondolatpillér KárolyiAmyésWeöresSándor
a csattanó. A tükör Pál apostol Szeretethimnuszára en-
ged asszociálni: ám nem emiatt „leghűbb barát”, hanem mert ráébreszt
a „homályra”: a lelket nem látod meg benne, azt csak
„most tükör által homályosan látunk […], akkor pe-
szeretet által fedezheted fel. A tükör a személyiség
dig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert
egyediségének felfedezésére ébreszt igényt.
Isten”.
A szem mint tükör – a versbeszélő helyébe lép-
ve – szinekdoché is, jelentése: ’az én lényem a tükör’
számodra. Metafora is: „tükröd vagyok”, s magamat tü- Fogalmak
körként elébed tartva, e minőségemben bizonyulhatok játékvers:formaiészeneikísérletezésjegyébenszületett
legjobb barátodnak. A tükör a külsőről nem hazudik, líraialkotásésverstípusWeöreslírájában

Irány a szöveg!
1. ARongyszőnyegciklusBarátom, ki azt mondodkezdetűalkotásaamegismerésnehézségénekegyiklegna-
gyobbmagyarfilozofikuskölteménye.Vizsgáljátokmegalaposanaszöveget!Milyenfeltételét,kritériumait
sejtetiamegismerésnek?
2. Az izzó piros galagonya képéhez milyen bibliai jelenet képzete társulhat az Őszi éjjel kezdetű versben?
Milehetarokon,aközösjelentéstartalomakétképközött?
3. MintaWeöres-költeménybengyakori,ellenpontoksoráthordjaaKi minek gondol…gondolatmenete,töp-
rengőmagánbeszéde.JellemzőaBarátom, ki azt mondodkezdetűreis.Azellentétek„mindig tüzes-tüskés
ihletői a művészi ábrázolásnak”(SzentkuthyMiklós).Miképpsegítiezazeszközajelentésteremtést?
4. WeöresSándorvallotta:„A költészetben csak egy metafizikai elemet ismerek: a nyelvet.”Verseitvizsgálva
értelmezzétekeztagondolatot!

4
Vitassuk meg!
”.
„csak ha magamat átlátszóvá teszem, láthatom a világot a maga átlátszóságában
Hamvas Béla: Mágia szutra
sBélagondolatait!
▶ ABarátom,kiaztmondod versselösszefüggésbenértelmezzétekHamva

153
 A magyar irodalom 1945-től
a ’70-es évekig
„Az esszét a nyilvános tanulás műfajának te-
kintem;” „az esszé egy lélek egységes frontja:
sorozatos vallomás az irodalom előtt” (Németh
László)

E bben a leckében a magyar

esszéirodalomról is tanulunk,
amelyaháborúutániidőszak-
ban különösen fontossá vált.
Nézzutána,honnaneredafo-
galom,kikvoltaklegkiemelke-
dőbb művelői! Miért tekint-  éryTiboríróbeszédetmondazÍrószövetségdecember
D
hetjük átmeneti műfajnak az 28-iközgyűlésén,mígazelőtérbenHáyGyuladrámaíró
hallgatjaafelszólalót.Néhányhéttelarendezvényután
esszét? Keress az interneten mindkettőjüketbörtönbüntetésreítélték,azÍrószövetséget
olyan műveket, amelyeket pedig1957januárjábanfeloszlatták,ésaszervezet
esszéregénynekneveznek! csak1959-benalakulhatottújjá

A „hároméves irodalom” dicsőítő költeményeket vagy szocialista realista regé-

A második világháború befejezése után a tragikus nyeket. Ezek mára méltán feledésbe merültek. Ellensé-
személyi veszteségek ellenére megkezdődött a magyar geiket, a „babitsi dekadens hagyományt követő” újhol-
irodalmi intézményrendszer helyreállítása. A Nyugat dasokat és a harmadik utas népiesség képviselőit,
és a Magyar Csillag folytatásaként Németh Lászlót, Féja Gézát és Kodolányi Jánost ke-
▪ 1945 áprilisában elindult a Magyarok folyóirat, mény kritikákkal és megjelenési tila lommal sújtották.
▪ újraindult a népi írók lapja, a Válasz Illyés Gyula A tiltólistára került alkotók ezekben az években kizá-
és Sárközi Márta szerkesztésében, rólag gyermekirodalmi műveket és műfordításokat,
▪ megjelent az Újhold, a nyugatosok örökségét val- kiváló, máig jelentős alkotásokat jelentethettek meg.
ló fiatalok, többek között Mándy Iván, Pilinszky Sajátos helyzetben voltak a „társutasok”, elsősorban
János és Nemes Nagy Ágnes nem- Illyés Gyula, aki bár megőrizte vi-
zedékének orgánuma. szonylagos függetlenségét, mégis
A háború utáni évek virágzó időszaka, a hatalom által is elfogadott alkotó-
a „hároméves irodalom” a kommu- nak, önálló politikai tényezőnek szá-
nista hatalomátvétellel drasztikusan mított. Az ’56-os forradalmat köve-
véget ért: 1949-re mindhárom említett tően a kommunista kultúrpolitika
folyóiratot betiltották, a kiadók pedig lemondott a szocialista realiz­
központi, politikai irányítás alá kerül- mus érvényesítéséről. A hatalom en-
tek. gedékenységének természetesen sú-
lyos ára volt. Az írók többsége
Új, szocialista irodalom kinyilvánította lojalitását a kádári
Az MKP/MDP kultúrpolitikájának berendezkedés iránt: 251-en írták alá
irányítói, Révai József és Lukács azt a tiltakozást, amely visszautasí-
György, hozzáláttak az új, szocialista totta, hogy az ENSZ közgyűlése
irodalom megteremtéséhez. A kom- megtárgyalja az 1956-os forradalom
munista, támogatott íróktól propa- vérbe fojtásának körülményeit vizs-
gandaműveket vártak – a termelést AzÚjholdfolyóiratcímlapja gáló jelentést.

154
Esszéirodalom
A hetvenes évektől a politikai olvadás légkörében egyre nagyobb olvasótábora lett Babits
Mihály, Kosztolányi Dezső és Füst Milán, majd Kassák Lajos és Fülep Lajos újra kiadott
esszéinek, és elkezdődött a Nyugat második nemzedékének felfedezése.
A politikai korlátozások idején felejtésre ítélt közelmúlt nagy magyar esszéhagyományát
legelőször 1978-ban villantotta fel az Esszépanoráma című antológia, de a rendszerváltásra
volt szükség ahhoz, hogy bekerüljenek a magyar irodalom vérkeringésébe a tilalom alatt
álló szerzők, például:
▪ Bibó István vagy a regényíróként is jelentős Hamvas Béla, a Karnevál című monu-
mentális regény szerzője,
▪ a határon túliak: Sütő András, Páskándi Géza, Székely János, Tőzsér Árpád,
▪ a nyugati emigráció írói: Cs. Szabó László, Márai Sándor, Határ Győző és Szabó Zol-
tán, akik ezt a hagyományt meg sem szakították.
A háború utáni évek esszéíróinak munkássága természetesen nem előzmények nélküli.
▪ A magyar identitás és a függetlenségi küzdelmek alakulásának értékelése már
a 19. században is részben az esszé műfajához kötődik, többek között Kölcsey, Szé-
chenyi és Kemény Zsigmond révén.
▪ Ezt követi a 20. század első felének esszéirodalma Babits Mihálytól kezdve az úgy-
nevezett esszéíró nemzedéken át (Szerb Antal, Halász Gábor és Cs. Szabó László),
a népi írók esszéistáiig (Németh László, Illyés Gyula, Szabó Zoltán és Féja Géza).
▪ Katolikus és református esszéirodalmunk is jelentős, amelyet olyan szerzők gazdagí-
tottak, mint Rónay György, Sík Sándor, Pilinszky János, Rónay László, Vasadi Péter
vagy épp a református lelkész és művészettörténész Fülep Lajos.
▪ A hetvenes évek esszéirodalma a korábbi időszakokhoz képest jobban összeolvad
a szépirodalommal. Sütő András naplóregénye, az Anyám könnyű álmot ígér például
esszéként is olvasható, Cs. Szabó László Római muzsikája pedig egy esszéfüzérből szőtt
regény, középpontjában Rómával, az örök várossal.

A három T időszaka A határon túli és a diaszpórában élő magyarság vi-

A kulturális élet irányítását Aczél György vette át, be-
köszöntött a három T időszaka. Közel tíz év szünet
után újra megjelenhettek Weöres Sándor, Jékely Zol-
tán, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és Kálnoky
László művei.
Az Írószövetség megszabadult korábbi, közvetlen
politikai irányítást szolgáló funkciójától. Új, ma is
működő lapokat alapítottak:
▪ 1957-től indult el az Élet és Irodalom című irodal-
mi hetilap,
▪ létrejött az Írószövetség lapja, a Kortárs és
▪ a nyugati irodalmak felé is kitekintő Nagyvilág.
Nagy hatásuk volt, és jelentős olvasóközönséget
nyertek meg az irodalomnak azok a szerzők is, akik
a kor jellemző drámai helyzeteit, nyomasztó erkölcsi
dilemmáit, tisztázatlan történelmi terheit jelenítették
meg műveikben: például Fejes Endre (elsősorban Rozs-
datemető című regénye), Sarkadi Imre, Cseres Tibor,
Sánta Ferenc.
szont mindvégig az anyaországtól elszigetelten, önálló
regionális irodalmi tudatok formájában létezett, ame-
lyek összekapcsolódására a Kádár-korszak végéig alig
volt lehetőség.
Fogalmak
„háromévesirodalom”:amagyarirodalom1946és1948
közötti
szakaszánakNemesNagyÁgnestőlszármazó
megnevezése,amegjelenésszabadságának,azújirodalmi
törekvéseklehetőségénekidőszaka
szocialistarealizmus:amarxizmus-leninizmusvilágnézetén
alapuló,azegypártrendszeridejénjelentkezőirányzat
háromT:aKádár-korszakirodalompolitikájánakalapvelve,
amelyazirodalmat„tiltott ”,„támogatott ”és„tűrt”alkotókra
osztotta,azutóbbiakműveimegjelenhettekugyan,
deahivatalosirodalomkritikaállandóbírálatátólsújtva

155
 Márai Sándor: Szindbád hazamegy
„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.”(MáraiSándor:
szövetek.”(MáraiSándor:Halotti
Halotti beszéd)
beszéd)

MáraiSándorhosszúévtizedekenátéltemigrációban.Egyikleghíresebbverse,aHa-
lotti beszéd az emigráns sorsot, a kényszerű hazátlanság fájdalmát panaszolja el.
Afelejtéselkerülhetetlen:amagyaridentitáslassanelvész,anemzetikultúraelhalvá-
nyul.Idézdfela„Nyelvében él a nemzet”gondolatát!Amagyarirodaloméskultúrtör-
ténetmelyszakaszaibanvoltveszélybenazanyanyelvokánanemzetiközösség?

Pályakép Művészete
Az elmúlt két évtized egyik A rendszerváltással lehetővé vált műveinek
legnépszerűbb magyar írója, újrakiadása, mely a máig tartó Márai-rene-
Márai Sándor (1900–1989) szánsz nyitányát jelentette. Rendkívül termé-
Kassán született szász szár- keny író volt: hatalmas életműve mindhárom
mazású polgári családban. műnemet átfogja, de korántsem egyenletes
Miután leérettségizett, tanul- színvonalú. Verseit és drámáit inkább mun-
mányait Budapesten, majd
kássága melléktermékeként tartják számon,
Németországban folytatta. Itt
bár A kassai polgárok című drámája, valamint
azonban felhagyott a tanu-
versei közül az emigráns létállapothoz kap-
lással, és a húszas években si-
keres újságíróvá vált. Fiatalon
csolódó Halotti beszéd és az 1956-os forrada-
bejárta Európát, miközben lom bukásának hatására született Mennyből
művei egyre nagyobb népsze- az angyal ismertsége egyre szélesebb körű.
rűségnek és elismertségnek Regényein kívül Márai elsősorban a napló
örvendtek, és a korszak ve- műfajában alkotott maradandót. 1943-tól ha-
FONTOSABB MŰVEI
zető folyóirataiban – többek láláig vezetett Naplóját, amelyet kezdettől mű-
közt a Nyugatban – jelentek Csutora,1932 vészi igénnyel, a megjelentetés szándékával írt,
meg. A harmincas-negyve- egyik legkiemelkedőbb alkotásaként tartjuk
nes évek egész pályafutá- Egypolgárvallomásai,1934 számon.
sa legtermékenyebb időszaka Eszterhagyatéka,1939 Ugyancsak 1943-ban jelent meg először
volt: ekkor írta máig legjelen- a 202 rövid, esszészerű, bölcselkedő írást tar-
tősebbnek tartott regényét, az Szindbádhazamegy,1940 talmazó Füves könyv, amelynek olvasottsága
Egy polgár vallomásait. Ekkor az író legsikeresebb regényeiével vetekszik.
jelent meg többek közt a kül- Akassaipolgárok,1942 A sztoikus filozófia vonzásában született,
földön rendkívül népszerű Agyertyákcsonkigégnek,1942
tanító hangú, az olvasót egyes szám második
A gyertyák csonkig égnek,
személyben megszólító szövegek az emberi ta-
a Vendégjáték Bolzanóban Füveskönyv,1943
pasztalat legszélesebb spektrumát fogják át:
vagy a mesterének, Krúdynak
emléket állító Szindbád haza- BékeIthakában,1952
életről, művészetről, szabadságról éppúgy szó
megy. esik bennük, mint a mindennapok jelentékte-
Föld,föld...,1972
1948-ban a kibontakozó lennek tűnő mozzanatairól – áramtolvajokról,
diktatúra elől menekülve el- AGarrenekműve,1988 fejfájásról, sárgarépáról. Ez a sokrétűség az
hagyta az országot, és előbb enciklopédikus műveket idézi. A néha egé-
Olaszországban, majd az Egyesült Államokban te- szen meghökkentő téma- és regiszterváltások,
lepedett le. Ettől kezdve könyvei évtizedekig nem a létösszegző igényű és bagatell gondolatfuta-
jelentek meg Magyarországon, életművéről a hazai mok egymás mellé helyezése ugyanakkor az
kritika lényegében nem vett tudomást. ironikus, az élet teljességének megragadható-
1989-ben a magára maradt, súlyosan beteg író ságával szembeni kételyt hangsúlyozó olvasat
öngyilkos lett. lehetőségét is magában hordozza.

156
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal
Szindbád hazamegy
Márai egyik legsikerültebb regénye az írómesternek,
Krúdy Gyulának emléket állító Szindbád hazamegy
1940-ben jelent meg.
Főhőse az idősödő, az Ezeregyéjszaka meséiből Krú-
dy-novellahőssé vált Szindbád, aki mellett a műben
az íróelőd regényvilágának további jellegzetes alakjai
(pincérek, szakácsok, kocsisok) is feltűnnek. E főhős-
ben – Márai írói szándékának megfelelően – több ka-
rakter is egyesül: a mesék és novellák főszereplőjén túl
a két író, mester és tanítvány saját személyisége is jelen-
valóvá válik. Ez az alkotói módszer különböző világok,
nézőpontok, korok és terek egymás mellé rendelését
teszi lehetővé, melyeknek metszéspontjában a valóság
hol párhuzamos, hol pedig kontrasztos helyzetben ér-
zékelhető.
A különféle hivatkozások jelentésrétegei az intertex-
tuális hivatkozások révén összeolvadnak és kölcsönö-
sen gazdagítják egymást.
A regény cselekménye Szindbád életének utolsó
napját beszéli el. A reggel felébredő, majd pénzszerzési
feladataival otthonról távozó hős egy ismerős kocsissal
utazza be a fővárost, melynek kultikus, általa kedvelt
helyszínein megállva el-elidőzik. A nap végén írásával
megkeresett pénzt azonban nem viheti haza családjá-
nak, mert azt útiköltség gyanánt kifizeti a kocsisnak.
Aznap este még álomra hajtja ugyan a fejét, ám ebből
az utolsó álomból többé nem ébred fel.
A mű két világ és értékrend ütközési pontjáról és az
ehhez fűződő emberi viszonyokról beszél. Az elidege-
nedés városi magányáról, a meg nem értettség fájdal-
máról, az alkotói feleslegesség kínzó érzéséről, a múlt
letűnt értékeihez való ragaszkodás szükségességéről,
a nosztalgikus életérzésről, a hagyományokról ír. Arról
a korról ad számot,
amelyben a veszni
tűnő, egykor oly ked-
ves világból már nem
marad más választás,
mint jobb híján „ha-
zamenni”.
ASzindbádhazamegy
címűregénycímlapja
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN
Halotti beszéd
Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot:
Svájcon, Olaszországon át az Egyesült Államokba veze-
tett emigrációs útja. Ez a verse az idegenbe kivándorol-
ni kényszerültek elhagyatottságának, számkivetettsé-
gének, hazátlanságának fájdalmát hitelesen szólaltatja
meg. Az író, magát is a száműzöttek közé számítva,
számba véve az emigráns sors stációit, az olaszországi
Posillipóban, Nápoly egyik lakónegyedében írta a Ha-
lotti beszédet 1950-ben. A szónoklatra emlékeztető, az
élőbeszéd sajátosságait is hordozó, egyszersmind lírai
telítettségű szöveget az anyaországi magyarság a Sza-
bad Európa Rádióban hallhatta először.
A cím – első magyar nyelvű
nyelvemlékünk megidézése
A cím utal a műfajra, egyszersmind megidézi első, tel-
jes egészében magyar nyelvű nyelvemlékünket, a kö-
zépkori Halotti Beszéd és könyörgést. Ezzel az emig-
ráció egyik missziójára, az anyanyelv őrzésére int.
A nyitány és zárás vendégszövegként e 12. századi
nyelvemlékünk kezdetét citálja. Ezzel teremt keretes
szerkezetet a – gondolatait egyetlen tömbbé sűrűsítő
(strófákra nem bontó) – szónoklatnak. A beszéd nem
köznapi értelemben vett halottat búcsúztat, hanem az
élő halottakká váló emigránsokat: a számkivetett ma-
gyarság halotti beszédét mondja el költői prédikáció­
ban, a közösség képviseletére rendeltetés hitével. Egy
egész kultúra, s így az identitás elvesztése a témája.
A közösség ódai, szónoki megszólításával nyit („Lát-
játok feleim”).
„Fájdalmas nosztalgia, értékőrzés és kiábrándult, de
józan helyzetértékelés mesteri elegyéből bontja ki iro-
dalmunk történetén és az emberi gondolkodáson is vé-
gighúzódó következtetést: por és hamu vagyunk, ahogy
a hamvazószerdai emlékeztetőt idézi nyelvemlékünk
is.” (Rónay László)
Veszteségek
A vers imaszerűen – „refrénként” – veszi sorra a vesz-
teségeket.
▪ Előbb a közös emlékeket idézi (például ilyen az
Arany Jánosra és Krúdyra egyaránt utaló Margit-
sziget).
▪ Ezzel párhuzamosan expresszív erővel veszi szám-
ba az együttes történelmi kifosztottságot, többes
számú birtokos személyjellel utalva erre: „emlé-
keink szétesnek”.
157
 ▪ A küldetéses beszélő nem csak sors­
társaihoz fordul, képviseletükben
is szól tehát, személyjelek sorával
utalva a közös sorsra: „nyelvünk”,
„szívverésünk”, „álmunk”, „kopor-
sónk”. Az „Össze tudod még rak-
ni…?” megszólító kérdése az emig-
rációs sorstársakkal kezdeményezett
virtuális dialógus is, egyszersmind
önmegszólítás.
▪ A számvetés folytatásaként az ön-
kéntes száműzöttségben élő, a kö-
zép-európai diktatúrák által ha­
zájukból elüldözött magyarok és
más kisebbségiek hányatott sorsára
(a bányában megbicsakló kéz szi- Márai Sándor székfoglaló beszéde az Akadémián (1943. december 6.)
nekdochéja, a vasfejtés), otthontalan-
ságára, folyamatos asszimilálódására (beolvadásá- értékvesztéshez, hiszen az angol romantika nagy
ra) utal: elsorvad életük, kultúrájuk, egyéniségük. szabadságköltője verseinek ilyen értelmű hiánya
▪ A drámai tetőpont a hosszabb intertextus: a szabadság vissza nem térését jelképezi. Kettős
a Tompa Mihály-idézetek egyszerre jellemzik az élű kép ez: a diktatúrától való megszabadulás még
emigránsok és az otthon maradottak reményte­ nem jelenti az ember felhőtlen szabadságát. Nem
len helyzetét. E jellemzést erősíti a nemzeti tra- véletlen, hogy mikor 1948 szeptemberében elhagy-
gédia visszafordíthatatlanságát rögzítő – retori- ja hazáját, e pillanatról ezt írja a Föld, föld!… című
kai ellentétekben megfogalmazott – ítéletsorozat. műve végén:
A szövegköztiség – a vers jellegzetes stílussajátos-
„Megértettem, hogy szabad vagyok. Félni kezdtem.”
sága – ugyancsak része a beszéd érvrendszerének.
A vendégszövegek többsége, a Tompa-idézetek-
hez hasonlóan, a magyarságtudat őrzése mellett A polgári világ értékei
érvel. „Az nem lehet, hogy annyi szív…” – citálja A nagyszabású személyes, közösségi és történelmi
a Szózatot. „Maradj nyugodt. Lehet” – kommentál búcsúztató a közép-európai, így – a magyar mellett –
az önmagát is higgadtságra intő beszélő. a szövegben is szereplő észt, litván, román polgári vilá-
▪ A beszéd egészét áthatja a Márai-attitűdöt jellem- got, annak értékeit siratja. Parabolikusan a hagyomá-
ző, Marcus Aurelius-i példájú türelmes, vigaszt nyos európai civilizáció, polgári életforma jeremiádja
nyújtó, semmitől sem félő, sztoikus magatar­ is. Ilyen értelemben értékszembesítő költemény. A haj-
tás. A szöveg szerint ez az egyedül lehetséges út. dani polgári kultúra értéktelítettségére ennek a jelen-
A „hallgass és figyelj” higgadtsága, a sors fegyel- béli sivár állapota tud csak felelni.
mezett tűrése. Egyszersmind az álmok soha fel Az értékek búcsújának „három tematikai, egyszers-
nem adása, az európai polgári kultúra örökségé- mind érzelmi színtere van” (Pomogáts Béla).
nek, a nemzeti művelődés értékeinek, mindenek- 1.   Az első elpusztított érték a szovjet hódoltsággá
fölött az anyanyelvnek az őrzése: vált, félelemben és némaságban élő Magyarország és
közép-európai régió:
„Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat”.
„Nem mernek írni már.
▪ A személyes, az egyéni károk szintén szónoki ere­
Minden katorga [kényszermunkatábor] jeltelen…”
jű számbavétele zárja a veszteségek leltárát. Utal
a Kosztolányival – hajdani szomszédjával – közös, 2.   A másik költői színtér az emigránslét közegének
Mikó utcai gesztenyefákra, asszociálva a lebombá- értékeket negligáló, személyiség- és identitásvesztő vi-
zott budai lakására, benne a könyvtárnyi könyv- lága, például:
vel. A „Jenő” által vissza nem hozott Shelley-kötet
„A gyereknek Toldi-t olvasod, és azt feleli: oké.”
derű a tragikumban, egyszersmind visszatérés az

158
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

Erre az otthontalan létre utal a bibliai vendégszöveg:
„A halál gyötrelmei körülvettek engemet!…” (A zsoltá-
rok könyve – 116,3).
3. A harmadik „érzelemtér” elégikus borongással
és nosztalgiával idézi meg a múltnak azt a miliőjét,
melyben a humánus, kulturális értékek még elevenek
voltak: nyelvünk és kultúránk kiválóságait. Minde-
nekelőtt a magyar költészet, festészet, zene nagy alko-
tói – Arany, Ady, Krúdy, Babits, Kosztolányi, Rippl-
Rónai, Bartók – mementóját, illetve más személyes,
köztük természeti emlékeket.
emje. Minden reménytelenség ellenében lírai erővel
jelzi a nemzeti kultúra megtartó erejét:
„A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát”.
A megszállott értékőrzést az éppen Babitstól is em-
legetett magyar dac vezérli:
„Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat”.
A beszédet a honi kultúra értékeinek újbóli feltáma-
dását remélő sztoikus nyugalom költeményeként is ol-
vashatjuk, hallgathatjuk.

A nemzeti kultúra megtartó ereje Fogalmak

A magyar emlékek széthullásáról, a nemzet szétszóró-
sztoikusfilozófia:ókorifilozófiaiirányzat,alapítójaZénón(Kr.e.
dásának veszélyeiről valló, szónoklat formájú monológ 363k.–Kr.e.264),tanításaszerintazéletcéljaajólelkiállapot,
az európai polgári, benne a magyar nemzeti kultúrá- azazalelkinyugalomésamegszabadulásaszenvedéstől/
nak, e művelődés légkörének és képviselőinek rekvi- szenvedélytől,ennekeszközeatermészettelvalóösszhang

Irány a szöveg!
1. Igazoldaszövegrészletsegítségével,hogyMáraiSándorSzindbád hazamegycíműregényeasszociatívszö-
vegszerveződésű alkotás! A regény részletét megtaláljátok a Szöveggyűjtemény az irodalom emelt szintű
oktatásához 11–12.címűtankönyvben.
2. Jellemezdanarrátorelbeszélésmódját!Észrevételeidetaszövegrészletbőlvettpéldákkaligazold!

3. JellemezdaszövegrészletsegítségévelazifjúésazidősödőSzindbádéletmódját!Milyenkülönbségeketés
azonosságokatlátszakülönbözőéletszakaszokéletstílusában?
4. Akülönbözőéletszakaszokütköztetésekapcsánmilyenidőskoriértékveszteségekrőlszámolbeanarrátor?

5. KészítsétekelcsoportokbanafiatalSzindbádképzeletbelinapirendjéthatáridőnaplóformájában!

6. AHalotti beszédcíműversbenmilyenhasonlatokérzékeltetikazemlékekszéthullását?Melyekazemigrá-
cióbanélőemberlegfájdalmasabbszembesüléseinyelveeltűnésével?
7. A Halotti beszéd című költeményben milyen reformkori félelem tér vissza a Márai-szöveg aztékokra való
utalásában?Milyenmodernkorihalálvíziótársulehhezagyászosképhez?

4
Vitassuk meg!
„A gyereknek Toldi-t olvasol és azt feleli: oké.
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
»A halál gyötrelmei körülvettek engemett!«…”
Márai Sándor: Halotti beszéd
banésszerteavilágban?Haigen,mi
▶ Napjainkbanisvanreálisveszélyeanyelv-ésidentitásvesztésnekhazánk
bernyelvihanyatlásának?
ennekazoka?Milyentényezőkjátszanakközreahazájábanélő,modernem

159
 Wass Albert: Adjátok vissza
a hegyeimet! I.
„mindenki igazságról, békéről, emberi jogokról és újjáépítésről beszélt, és mégis csupa gazság, gyil-
kosság, jogtalanság s csupa pusztítás történt mindenfele” – mondja az Adjátok vissza a hegyeimet!
főhőse.

 ogyan vélekedtek a szó és tett efféle különbözőségéről, s hol találkoztatok olvasmá-

H
nyaitokban vagy a valóságban ezzel? Feloldható szerintetek ez az ellentmondás?

Pályakép
NÉHÁNY MŰ A LEGISMERTEBB MUNKÁI KÖZÜL
Wass Albert (1908–1998) író, szer-
kesztő, irodalmi szervező, 1908. Mire a fák megnőnek (1940)
január 8-án született a Kolozs vár-
megyei Válaszúton. Kolozsvárott, A kastély árnyékában (1943)
a Farkas utcai Református Kollé-
Tavak könyve (1942)
giumban érettségizett 1926-ban.
1928 őszén kezdte meg tanulmá- Erdők könyve (1946)
nyait Pallagon, a Debreceni Ma-
gyar Királyi Gazdasági Akadémián. Te és a világ (Tanítások – útravalóul; 1947)
1931-ben kapott gazdászoklevelet.
A funtineli boszorkány (1945–1946)
Stuttgartban (Universität Ho­
hen­heim) és Párizsban (Sorbonne) Adjátok vissza a hegyeimet! (1946)
erdőmérnöki és vadgazdaság-igaz-
gatási diplomát szerzett. Tizenhárom almafa (1953)
Önéletrajza szerint 1932-ben ha-
Kard és kasza (1974–1976)
zatért, hogy átvegye a gazdálkodási
teendőket, ám behívták a román
hadseregbe. Szolgálata után, 1934-ben vette át a gaz- Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékén németet, franciát,
daság vezetését. európai irodalmat és történelmet tanított.
1941-ben a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi 1998. február 17-én halt meg az egyesült államok-
szerkesztője lett, 1943-ban a hadseregbe behívott fő- beli Astorban.
szerkesztő helyettesítésével bízták
meg.
1945 tavaszán emigrált, április-
ban érkezett meg Németországba.
Bleibachban, majd 1949-től Ham-
burgban élt. „Erdélyi író maradt az
emigrációban is” (Pomogáts Béla).
Ezért is nevezték „erdélyi króni-
kásnak” a magyarság sorskérdéseit
megélő és megíró alkotót.
1951-ben az Egyesült Államok-
ba indult. Önéletrajzából tudjuk:
szeptember 21-én érkeztek meg New
York kikötőjébe. 1952-ben család-
jával a floridai Astorba költözött.
1957-től 1970-ig, nyugalomba vo-
nulásáig Gainesville-ben, a Floridai Wass Albert szülőhelye: a Bánffy-kastély Válaszúton

160
Irodalmi munkássága gyar számadás – Magyar szemmel. Amerikában keltezett
Wass Albert már diákkorában írt verseket, publicisz- művészi újságírásának, értekező prózájának is kulcsfo-
tikai és szépprózai műveket. Kolozsvárott 1927-ben galma a nemzet:
megjelent az első verseskötete, a Virágtemetés. A Deb- „az emigráció gyökere a nemzetben kell legyen, más-
receni Újság részére érzékletes, a kifejezőerő dominan- különben légüres térben senyved, s nincs jövője”.
ciájával ható tárcákat, tárcanovellákat, illetve lírai el-
beszéléseket írt. Az 1960-as évek elején megalapította az Amerikai
Több irodalmi közösség is tagjává fogadta: 1938-ban Magyar Szépmíves Céhet (1963), irányította annak tu-
az Erdélyi Helikon, 1939-ben az Erdélyi Irodalmi Társa- dományos munkáját és könyvkiadási programját, szer-
ság, 1942-ben a Kisfaludy Társaság. kesztette kiadványait, illetve az Erdélyi Magyarság című
1940-ben Baumgarten-díjban részesült irodalmi folyóiratot.
munkásságáért, illetve a Farkasverem (1934) című lélek­ Késői korszakában megírta a családja ezer évét át-
elemző regényéért. Ez a melankolikus hangulatú mű a fogó, az egész nemzet sorskérdéseire is tekintő Kard és
keletkezés idejéhez mért közelmúltat idézi. Rangjuktól, kasza (1974–1976) című történelmi regényét.
tisztségeiktől, birtokaiktól megfosztott régi mezőségi Összegyűjtött verseit – A bujdosó imája címmel –
főúri famíliák pusztulását ábrázolja. A magukat is el- 1998-ban a Püski Kiadó jelentette meg Budapesten.
hagyó „felesleges embereket” a narrátor keserű iróniája Életműsorozata a rendszerváltozás után a marosvásár-
kí­séri. helyi Mentor, illetve a pomázi Kráter
Az amerikai magyar irodalmi, szel- Kiadó gondozásában látott napvilágot.
lemi élet egyik szervezője, a clevelandi Összes műve, „a kritikai sorozat” újab-
Magyar Kongresszus által létrehozott ban a szentendrei székhelyű Erdélyi
Erdélyi Világszövetség első elnöke volt. Szalon Könyvkiadó gondozásában ol-
Emigrációs publicisztikájában – ma- vasható.
gyar és angol nyelvű írásaiban – gyakran Műveit eddig hét nyelvre fordították
érint erdélyi kérdéseket, magyar műve- le. Szlovákra a ’30-as években, csehre
lődési problémákat. Cikkei, tanulmá- és németre a ’40-es, angolra és spanyol-
nyai többek között a magyar emigráció ra az ’50-es években, hollandra a ’60-as
1949-ben alapított népszerű lapjában, évek elején, románra az ezredfordulón.
a Kanadai Magyarságban jelentek meg.
Az 1958-tól folytatott emigrációs köz- Adjátok vissza a hegyeimet!
írása misszióját jelölik ekkori kötet-, illet- A regény 2001-es
ve cikksorozatának már a címei is: Ma- kiadásának címlapja Még javában szenvedett az emberi-
ség a második világégés okozta tra-
umától, a hazájából számkivetett író
szépprózai műben nézett szembe az
egyetemes történelem addigi legsú-
lyosabb katasztrófájával. Holtig tartó
emigrációs korszaka elején, egy né-
metországi menekülttábor lakójaként
1946-ban írta meg az erdélyi magyar­
ság 20. századi történelmének tragi­
kus évtizedeit bemutató regényét. Az
elbeszélt idő a Trianontól a második
világháború végéig tartó két és fél évti-
zed. Ezt az időszakot élheti át az olva-
só az Adjátok vissza a hegyeimet! című
kisregényben, amelynek elbeszélője és
egyben főszereplője egy egyszerű erdé-
lyi erdőpásztor.
Wass Albert otthona Astorban

161

Bucsinikisházikó
Énregény: számvetés és számadás
A vadőr egyes szám első személyben idézi vissza
gyermekkora, ifjúsága történéseit, a háborúba való
belekényszerítését, családja tragédiáját, a világégés
következményeit, a kommunista hatalomátvétel ese-
ményeit. A főhős érzékletes, képes beszéddel teli el-
beszéléséből a puszta tények megismerésén túl kiraj-
zolódik az is, hogyan látja a kisember az elbeszélt idő
eseményeit. Megtudjuk, hogy milyen „alulról” nézve
a történelem, miképp szemléli a világot, milyen követ-
keztetéseket, tanulságot von le az átéltekből. Mindez
egyfelől számvetés: a saját szemüvegén át, szubjektív
látásmóddal előadott mérlegelés, ítélet, egyszersmind
számadás: a számot adó felelősségét firtató beszámo-
ló, amivel azt is sugallja, hogy tetteinkért mindnyájan
felelősek vagyunk.
Önéletrajzi elemek
A kisregény a háborús negatív élményekből táplálko-
zik, és önéletrajzi elemek szövik át. Az önéletraj­
ziság jele, hogy a főszereplő élete részben párhuza­
mos az alkotóéval. Az író és a regény főszereplője:
▪ g yermekként éli meg, hogy a trianoni békedik-
tátum következtében szülőföldje Románia része
lesz;
▪ a román állam polgára ifjú éveiben;
▪ harmincas évei elején Észak-Erdély ismét az anya-
országhoz kerül (1940–1944), magyar állampolgár
lesz;
▪ a magyar hadsereg katonája a második világhábo-
rúban;
▪ emigrál a háború után.
162
Fikció és dokumentumjelleg
A fikciós szépirodalmi mű történelmi tényalapját az
ábrázolt negyedszázad históriájának dokumentumjel-
legű elemei adják. A naturalisztikus jegyeket is hordo-
zó realista elbeszélés és a késő romantikus színezetű
próza kölcsönhatása érvényesül a regényben.
Erre a kettősségre példa
▪ a profán és szakrális (köznapi és szentséges),
▪ történelmi tény és fikció,
▪ a naturalista módon tényszerű és az izgalmasan
cselekményes elemek egész elbeszélésen áthúzódó
ellentéte.
A cím: drámai erejű felkiáltás
Ritka irodalmunkban a felkiáltójeles cím. Expresszív,
drámai erejű felkiáltásként és óhajtásként is értelmez-
hető az Adjátok vissza a hegyeimet! Egyszerre felhívó,
kérő, sőt követelő tartalmú.
A cím érzelmi töltése, modalitása a szövegben a
„a könyörgéstől a felhíváson, az elkeseredett felkiáltá-
son keresztül az ellentmondást nem tűrő imperativu-
sig” terjed. (Takaró Mihály)
Ez a retorikai mozzanat is erősíti a regény balladai,
sorstragédiákra emlékeztető atmoszféráját, melynek
része a tények erős emocionális hatása a beszélőre és a
befogadóra.
„Megrendítő krónikás élettörténet”, kézenfekvően
szubjektív eseménykrónika következik rá. A fő-
szereplő élettörténetét az elbeszélés az erdélyi ma-
gyarság e regényidőbe zárt szenvedésperiódusának az
esszenciájaként ábrázolja. Az ő szemüvegén át látja,
a „mélységből” kiáltó férfi egyszerű szavai által érzé-
keli az olvasó az erdélyi kisebbség vészterhes év-
tizedeit.
„A kisemberi sorsnyomorúság testközeli mélységpers-
pektívájából” vetül elénk „a magyarság passiójának
összes huszadik századi stációja”. (Bertha Zoltán)
A regény tehát tágabb értelemben kaput nyit
az egész magyarság 20. századi szenvedéssorára,
tönkremenetelének összes mozzanatára.
A címben a hegy motívuma az otthon, a szűkebb és
tágabb pátria, egyben a szabadság szimbóluma. (Nem
véletlen a regény Széchenyitől idézett mottója: „Min-
den becsületes szívnek legszentebb a hon!”) A szülőföld-
re mint determinált helyre isteni elrendelésként hivat-
kozik az elbeszélő. Ez az egyszerű ember tudja: ő mint
teremtmény az otthonélményét a teremtő Istenével
való kapcsolatában éli meg.
A mű időkezelése
Az erdőpásztor-vadőr regénybeli útját jelzik az addigi
életére, változó életközegére időrendben visszatekintő
elbeszélés színterei (időnként szakítja meg az egye­
nes vonalú elbeszélést egy-egy újabb „elbeszélés az
elbeszé­lésben”). Az események középponti színhelye
Észak-Erdély, a szűkebb haza. A boldogság időszaka
csak epizód a főhős életében.
„Éltem két egész esztendőt, úgy, hogy Isten az ember
életét elrendelte.”
Ezt a fel­hőtlen, a katonai behívásig tartó periódust,
a szabad­ság és szerelem időszakát (Anikó és a vad-
őr idillikus kapcsolatát) röviden beszéli el a narrá-
tor. A katonai behívó fordulópont a főhős életében:
a hava­sok édenkertjéből a harctéri pokolba kerül. In-
nentől a regény időkezelése is megváltozik: míg a nar-
rátor a boldog hónapok, évek történéseit kivonatosan
közli, a fronton töltött időszak kezdetének egy-egy stá-
cióját hosszúra nyújtja és kommentálja. Majd a háború
további történéseit röviden írja le, tömöríti (nyomasz-
tó események sorát halmozza egymásra):
„a napok összefolytak egy sűrű, maszatos, füstös, ká-
romkodással és éhezéssel teletöltött időtömeggé”.
Magyar szenvedéstörténet
egy névtelen hős elbeszélésében
Minden addiginál szomorúbb, kétségbeejtő mérföld­
kő a tizenharmadik nap a főhős életében: a fronton
– együttérzése ellenére – embert ölni kényszerül. A szán-
déktalan, de bűnös cselekedet lelki válságba sodorja.
Számmisztikus elem, hogy a főhős a frontszolgálat ti­
zenharmadik napján találkozik az ellenséggel, a Vörös
E rdélyi bevonulás. A tömeg köszönti a gépkocsival érkező
díszvendéget (1940)
Istenszéke
Hadsereg katonáival. Ez az esemény stáció a stációk­
ban, a magyarság szenvedéstörténetében. Jelképi ér-
telme van: ez a tizenharmadik stáció.
A háború tébolya, a jellemtorzító erőszak világa
erősen veszélyezteti a személyiség épségét. Ám a szé-
kely férfiú a józan esze mellett meg tudja őrizni én- és
öntudatát, önazonosságát, a vérgőzös idők a nemes
jellemét sem tudják kikezdeni. Mindez – szintén me­
sébe illően – egyedül neki sikerül a mű szereplői közül.
A stációk őt tehát megedzik, nevelődési tapasztala­
tokkal vértezik fel.
▪ Ilyen értelemben a mű kapcsán nemcsak – a hős
kálváriáját követő – utazási, hanem egyben fejlő­
dés-, nevelődési regényről is beszélhetünk.
▪ Olvasható a mű beavatási regényként is, a hős „po-
koljárása” a lélek tisztítótüze: a világ rejtett „titkai­
ra” ébreszti rá, közelebb juttatja önmagához.
▪ „Utazása” segíti belső világa jobb megis-
merését. Ez ad alapot élete vallomásos
végigmondására.
A Wass Albert-művekre nem jellemző, itt
még­is névtelen a főhős. Miért? Mert az elbeszélt
történet a főszereplő rengeteg kor- és sorstársá­
val megesett, illet­ve megeshetett volna.
Az Adjátok vissza a hegyeimet! – hasonlóan
Móricz Szegény emberek című elbeszéléséhez –
a „gazdagok”, a fent lévők érdekvilágát okolja a há-
borúért. Kijózanítóak a regénybeli orvos-száza-
dos szavai a háborúba űzöttség hiábavalóságáról:
„Hát nem tudjátok, hogy ez a háború vesztett
háború volt már akkor, amikor elkezdődött?”
163
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN KÖNYVTÁR

A háború értelmetlen, csak áldozatai vannak.
Wass mértéktartó, egészséges lelkű szegény emberei a
mindennapok csendes boldogságát, az apró örömöket
is értéknek tekintik. Az értékrend harcát jelzi, hogy a
minden törvényt eltipró, felfordult világ – az Ady-
versből ismerős – „mesebeli Jánosként” hajszolja hábo­
rúba a békésen élő és tevékenykedő embert.
Az erdélyi magyarság sorsmetaforája
Az elbeszélt szenvedéssor számos kalandos, olykor cso-
dásnak ható mozzanata romantikus kalandregénybe
illik. A főhős, romantikus titán módjára, túléli a végíté-
letszerű háborús katasztrófákat, hősiesen, két kezével
védi hazáját a beözönlő román és orosz csapatoktól.
A mesehősökhöz hasonlóan háromszor is sikerül a ha-
difogságból, majd – a kommunista idők „beköszöntével”
– a kényszermunkatábor poklából megszöknie.
Sorsa, tulajdonságai azonban korántsem a roman-
tikus hősöket idézik. A botcsinálta katona – Švejkhez
hasonlóan – részben készséges, „derék” volta, jámbor-
sága okán, ám leginkább eszessége és minden rosszon
felülemelkedni tudó góbés kedélyének köszönhetően
éli túl a háborút. Ugyanakkor magára marad: gyerme-
ke, felesége áldozatul esett a háborúnak, húgát meg-
becstelenítették, öccsét elhurcolták.
A tiszta fejű, ép erkölcsi érzékű, hazafias lelkületű
ember a puszta erőszakra épülő világban a végsőkig
kiszolgáltatottá válik. A helyzet abszurditását mutatja,
hogy a becsületes, törvénytisztelő átlagembert az ak-
tuális hatalmi érdekek haramiává fokozzák le, így az
társadalmon kívülivé válik. Rá is – és számos bajtársá-
ra – igaz, hogy „nem lelé / Honját a hazában”. Az elbe-
szélést mindezekért elsősorban realisztikus történet­
mondásként, a szépprózai történetírás egy fajtájaként
értékelhetjük.
A regény főhőse megélte a legmélyebb személyes
tragikumot: otthona elveszítését, családja széthullá-
sát, a földönfutóvá válást, és a közösségi tragikumot,
a haza elveszítését:
„csak három évet töltöttem el életemből úgy, hogy az
ország, amelyikben éltem, a hazám is volt”.
A főszereplő kálváriája az erdélyi magyarság sors-
metaforája.
Fogalmak
önéletrajziság:valósönéletrajzielemek–tények,események,
történetek,mozzanatok,jelenetek,élmények,emlékek
–beépítéseafikciósműszövegvilágába;ahőséletének
eseményeibenazalkotóéhozhasonlóvagyazzalazonos,
párhuzamosvonásokmutathatókki
szubjektíveseménykrónika:eseményeket,történéseket
érzékletesen,áttekintően,nagykifejezőerővelfelidéző
és(átfogóan,összefüggéseibenis)értékelő,kommentáló,
jellemeket,sorsokatismegjelenítőírásmű;énregény:
egyesszámelsőszemélyben,énformában,anarrátor
szemszögébőlelbeszélttörténet;magaamesélőazegyik
(vagyfő-)szereplő

Irány a könyvtár!
1. „A kisebbségi sors balladai tónusú regénye az örök megaláztatás, a kiszolgáltatottság, az áldozati sors
és vállalásának hátborzongató jeremiádjává növekszik.” Értelmezzétek Legeza Ilona irodalomtörténész
tömörgondolatát,különöstekintettelaműfajszintézisre!
2. Keressetekpéldákataregénybőlaképesbeszédreésarraanyelvhasználatra,amelyetVárkonyiNándor
„erőteljes,erdélyizamatúnyelvnek”nevezett!

4
Vitassuk meg!
feszültséggel teli, tragikus jeleneteket
Az Adjátok vissza a hegyeimet! példa a műfaj- és műnemszintézisre. Drámai
tartalmazó szubjektív eseménykrónika,
felvonultató, balladai hangulatokkal áthatott, anekdotikus történeteket
vallomásos fejlődésregény aforizmaszerű gondolatokkal.
▶ Bizonyítsátokpéldákkalaszövegállítását!

164
 Wass Albert: Adjátok vissza
a hegyeimet! II.
Haamérlegkétserpenyőjébeegyenlőmeny-
nyiségű jó és rossz búzaszemet helyezünk,
egyetlenegytovábbijószemelbillentiamér-
leget–bizonyítjaaregénybenazörményke-
reskedő.
S zerintetek mi a jelentése
ennekapéldázatnak?
A narrátor
A narrátor egyénisége elbeszélt tettein kívül az
eseménykommentárokból – gondolataiból –
rajzolódik ki: önmagát kívülről is látni képes,
szeretni tudó, családjáért és hazájáért áldozatot
vállaló, együttérző, igazságkereső férfi, helyén
van az esze. Önarcképpé, sorsportrévá kerekedő
önmegjelenítésében a keresztyéni hős uralkodó
tulajdonságára a „nem haragszom” megbocsá­
tó gondolata vet fényt. A beszélő – e tekintetben
az író alteregója –, anélkül, hogy hangoztatná,
a keresztyén erkölcs szerint él s ítél. Történ-
jen bármi a világban, fölötte „őrködik a Rend”,
a Krisztust követő élet rendje. Ez teszi képessé
az igazság és hamisság közötti választásra.
A regény kerete
Az író mestere volt a szöveg retorikai felépí-
tésének, így a hatásos nyitásnak is. A regényt
különösen a vége felől olvasva meghökkentő
invokáció ez: egy egyszerű, „lenn” levő ember a
világ urait, a „fenn” trónolókat szólítja fel, a vi-
lági „magaslat”-hoz fordul otthona, hegyei visz-
szakapásáért. Minden egyszerű ember józan
gondolkodását képviseli ez a beszéd: hagyjanak
neki békét a politikával, nem szeretne a világ
urainak játékszere, „a kezek bábja” lenni.
Az otthonát elveszített egyszerű ember sem-
mi mást nem akar: a hazáját kéri vissza. E szö-
veg expresszív felkiáltásként hat, s mint a költői
kérdések sora, megválaszolatlanul marad. Ezt a
kérdést nyitva hagyja a narrátor, közvetítésével
pedig az író. A szónoklat is számadás és szám­
vetés, mint a rá következő elbeszélés. Számadás
A REGÉNY KERETE – A BESZÉD ÉRVRENDSZERE
Ok-okozatiköznapiérvelésselindít. Szülőföldjeezavidék,tehátjárneki.
Beszédébenidőérvvelél. „Nézzétek, urak: idestova ötven esz-
tendeje már, hogy belerángattatok
ebbe a játékba.”
Akicsinyítésesztétikaiérvével(ját- „Játszottatok az én bőrömön hábo-
szottatok), anaforával nyomatéko- rút és országosztást, ide-oda aján-
sít. dékozgattatok engem s a hegyeimet,
mint ahogy gyermekek ajándékozzák
a játékszereket egymásnak.”
A meggyőzést az okok részletes „S én ötven esztendeig engedelme-
feltárásával folytatja, belefoglalva sen játszottam nektek mindent, amit
a magyar szenvedéstörténet állo- csak parancsoltatok: kisebbségi sor-
másait. sot, megalázatást és elnyomatást,
Analógiávalérvel,magyarázó-érve- üldöztetést nyelvem és fajtám mi-
lőhasonlattalél. att, fölszabadulást és katonásdit.
Játszottam háborút. Lelkesedést és
halálfélelmet, rámenős bátorságot
és fejveszett menekülést, játszottam
kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, el-
vesztett háborút.
Játszottam elvesztett otthont és
elvesztett családot, csikorgó fogú
bosszúvágyat és hadifogságot, ját-
szottam hontalan bujdosást, magá-
nyos, kóborló farkassorsot az emberi
rengetegben”.
Az okok felorolása után a hatásos „… urak, nekem elég volt. Én nem ját-
zárás részeként nyomatékos kije- szom tovább.”
lentésselél.
Azelbeszélészárásánakmásikfelét, „Adjátok vissza a hegyeimet!” –azaz
a kérést ezek következményeként azéletemet,aszabadságomat.
kiáltja el. Lényegében ezt mondja:
’azon okok miatt, amelyeket itt el-
soroltam’.Alegvégérehagyjatehát
anarrátoracímkéntiskiemelt,fel-
szólító értékű kérést.
Érzelmi érvek: könyörgő, kérő, kö- – a párhuzamosságok, ismétlések
vetelő,lázas,panaszosvádbeszéd (játszottam), felsorolás, fokozás (ki-
sebbségi sorsot, megalázatást és
elnyomatást, üldöztetést; kétségbe-
esést, fájdalmat, dühöt)
A nyitóbeszéd érveinek részletezé- utalás a körülményérvre: „Urak, el-
se maga a történetegész. Az élet- mondom nektek az életemet”!
történet elbeszélése hatalmas mé-
retűkörülményérvnek tekinthető.
Aregényegyik fő állítása: „Mind együtt vagytok felelősek ezért
a rettenetes játékért.” (Ez az állítás
későbbisvisszatér.)
165
az „ennél többet nem tehettem” tiszta lelkiismeretű ▪ Ok-okozati érvként, bölcs góbé módjára, analógiát
közlése és a történetben erre hozott példák sora. Ezzel is felfedez:
párhuzamosan halad a nyitó szónoklatban a számvető, „ha két vadállat küzd egymással, akkor mindig a
ítélő érvsor – ezt részletezi az elbeszélés egésze. vadabbik vadállaté a diadal”.

Elbeszélések az elbeszélésben: ▪ Képszerűen jellemzi a háború pokoli világát, ben-

„a torz” világa ne az ember tehetetlenségét:
Az alapjában realisztikus elbeszélés olykor natura­ „Előttünk ellenség, fejünk fölött ellenség, és mögöt-
lisztikusan részletes. Ilyen a fizikai és lelki szörnyű- tünk egy fölfordult és kirabolt ország”.
ségek, a véres és kegyetlen, embertelen események,
például a front véres eseményeinek felidézése. Főleg ▪ Még mélyebbre taszítja a kilátástalanságba az em-
pedig azok a fejezetek, amelyekben a narrátor li­ ­ bereket a háborús propaganda és a valóság ellenté-
neári­ san, kronologikusan haladó elbeszélésébe te, az élet leértékelése:
újabb történetek épülnek. Ezek alátámasztják az író „röpcédulákat és bombákat szórtak vegyesen, és
meggyőződését: a háborúnak csak vesztesei vannak. a röpcédulákon az állt, hogy fölszabadítani jöt-
A hihetetlennek ható, ártó cselekedetek, értelmetlen tek bennünket, bombáikkal pedig porrá verték az
és megmagyarázhatatlan, józan ésszel fel nem fogható, otthonokat, a templomokat és a kórházakat, és el-
céltalan rémtettek a történelem valóságán alapul­ pusztítottak asszonyt és gyermeket”.
nak. A háború minden írói képzeletet, regényfik­ciót
túlszárnyaló abszurditása ez. E kisregényből az is ki- ▪ Gondolkodik az egyéni és közös felelősségen.
bontható: az emberség kritériuma Wass Albert műve- Hatá­rozott véleménye van a világról. Lesújtja a
iben sem a nemzetiséghez vagy vallási meggyőződés- szavak értelmetlenné válása, az erkölcs hiánya, állást
hez való tartozás, nem a hivatás, a foglalkozás vagy az foglal az igazság, a rend mellett.
iskolázottság. A humánumot a jellem, az egyéniség
méri. A zárlat
A regény végén a keret zárása egyben tapasztalat­
Az egyszerű ember állásfoglalása summázat, a szerettei elvesztése után a hazájától is
Az elbeszélő azok közé tartozik, akik – mint maga megfosztott főhős belátása: az emberi önzés végképp
mondja – „az életet nem a könyvből tanulták”. Az élet- eluralkodott a világban, az egyéni boldogulás csak il-
rontást a nyitott szemmel járó góbé a boldog napjai lúzió, a köznapi ember élethelyzete kilátástalannak
idején is észleli.
▪ Képmutatással találkozik 1940-ben,
a „ma­ gyar világ” kezdetén. Az öreg
Durdukás olyan harsány alakoskodás­
sal zeng di­cséretet a magyar ka­tonákról,
hogy a meg­té­vesz­tett magyar alezredes
példaképül állítja őt a háttérbe húzódó
magyarok elé.
▪ Érzékeli a züllesztő „kaszár­ nya­
szel­
lemet”: az egyé­niség­tipró egyformaság
kényszerét.
▪ Felfedezi az ellenség soraiban is az ár-
tatlanul a háború poklába taszított köz-
napi embert.
▪ A világ történései folytonos választásra
késztetik érték és értéktelen, lényeg és
látszat között. Később ezt szűri le a ta-
pasztalataiból:
„mindig a nagyobbik gonoszság és
a nagyobbik gyűlölet győz”. Tóvidék, Cege, Wass kúria

166
 TÚLÉLŐK ÉS A SZENVEDÉS MIATT ARCUKAT VESZTŐ FIGURÁK

A hőst sérült személyiségű alakok veszik körül. A narrátor által megjelenített – főleg tetteikből, megszólalásaikból – kirajzolódó portréik
egyben példázatok: a háború, a folyamatos szenvedés következtében a halandó elveszítheti „emberi arcát”.

a vadőr öccse Néhány tollvonással megrajzolt, ám tipizáltságában is egyénített szereplő a vadőr öccse. Árvasága nem igazán
mentség a jellemgyengeségre, emberi tartásának hiányára. Egyéniségének feladásáig, elvesztéséig befolyásolha-
tó. Én- és értéktudatát, a világ iránti érdeklődését is elveszti. Vannak felismerései, de ezek nem mentik meg az
elkallódástól. Fásulttá, enerválttá, kiégetté válik, minden mindegy emberré törpül-torzul. Mikor a történet végén
a főszereplő megkérdi tőle, kommunista-e még, azt feleli: „nemzetiszocialista vagyok. Náci, ahogy itt mondják.
Fasiszta. Addig szidtak annak, amíg az is lettem”. Ez a második világháború végi közlés az ember képlékenységére
éppúgy utal, mint ahogy a koncepciós perek sötét árnyékát is előrevetíti.

Durdukás, a kovács Szintén egyénített, egyszersmind típusfigura: az örökké változó történelmi környezethez való kitűnő idomulás pél-
da- és érdekembere, a nagy túlélő. Kaméleonalak. Trianon, majd 1944 után büszke román, a „magyar időkben”
a bőrét mentve magyar zászlót lobogtat. S bár csak látszatra, megtévesztésként, feladja nemzeti identitását. Másfe-
lől szolidáris: segíti a vadőr családját, a legidősebb fiút titokban puskával szereli fel (a puska a hegyekben a vadászat
lehetősége okán szinte létfeltétel volt).

a hévízi kovács Az elbeszélő azért kutatja őt fel, mert neki „azt mondták: a hévízi kovács vezette Belcsujba az oroszokat, akik
Anikót megölték. S én azzal mentem át Hévízre, hogy megölöm érte a kovácsot”. Ám meghallgatva ezt az em-
bert, kiderül: az orosz katonákat azért vezette a hegyeken, mert azt gondolta, „szabadságot hoznak és igazságot
közénk”. A jóhiszemű kovács iszonyú élettörténetéhez tartozik, hogy hívő feleségét azért verték agyon a kommu-
nisták húsvét előtti vasárnap, mert templomba ment, gyerekeit pedig elhurcolták. Elveszített családja miatt bos�-
szúállóvá torzul: ha teheti, öli a sajátjait pusztítókat. Az elbe­szélő aforisztikus következtetése: „Vajon, ha minden
ember, aki meg akarja ölni a másikat, előbb [...] beszélne vele egy órát, úgy mint én...? [...] Talán háborúk nélkül is
meg lehetne oldani az emberek és országok dolgait”.

az elfogott komisszár Az irgalmatlanná torzult ember hiába tagadta meg a vallatottak sanyargatását, addig verték, míg kínzóvá nem vált.
A látható és láthatatlan hatalomtól való félelmében, gépként gyötört embereket, kényszerített ki vallomásokat,
oltott ki életeket. A lelkiismeret-furdalás okozta hallucináció az őrületbe, majd öngyilkosságba kergeti.

az egykori doktor­ Olyan volt, mint egy „nehéz csizmába, ócska katonaruhába öltözött, álruhás angyal”, ám akivel (a báró elbeszélése
kisasszony alapján) „borzalmas dolgok történhettek”, amikor a románok fölgyújtották Barótot. Eszét vesztve járja a havasokat,
és monomániásan keresi hajdani vőlegényét, egy főhadnagyot, s megszállottan tudakol híreket róla.

REMÉNY A KÉTSÉGBEESÉSBEN – SZEREPLŐK, AKIK KÉPESEK REMÉNYT SUGÁROZNI

az orvos-százados Az orvos nem csak a háború értelmetlenségét fejtegeti,
meglátásai Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke bölcs
nyugalmú paraszt-katonája, Platon Karatajev alázat-,
szeretet- és igaz­ság­központú gondolatait idézik, nézetei
„a tolsztojánizmus »erdélyiesített« változatát” képviselik
(Takaró Mihály).
„a szentek tisztasága és szelídsége legyőzi a vad­
állatokat, legalábbis így tanítják ezt, de ha két
vadállat küzd egymással, akkor mindig a vadabbik
vadállaté a diadal. [...] Így tanítja a történelem. Vagy
tisztábbak kellett volna legyünk, vagy barbárabbak”.

az ilvai örmény Az emberséges, bölcs malmos búzaszem példázatával hi- „Ez itt rossz gabona […] félrebillenti a mérleget. De
malmos tet tesz amellett, hogy az ember, a világ a jó példa hatásá- ha a túlsó serpenyőbe elkezdem önteni a tiszta búzát
ra megváltoztatható, a jó győzhet a rossz felett. [...], akkor lassan elkezd a mérleg nyelve visszafelé...
látod? […] most csak egyetlen egy búzaszem kell [...]
Ezt most beteszem a többi közé […] Látod a mérleg
nyelvét? Ez az egy búzaszem elég volt […] és a jó
győzött a rossz fölött [...].”

a gyergyói pap Szavaival reményt ad az elesetteknek, önáltatása és má-
sok – tudatos vagy akaratlan – áltatása nem más, mint a
jóban való bízás.
Szerepe példázatos: az emberek az utoljára meghaló re-
ményben bíznak.
„Hála legyen az Úrnak [...], számlálva vannak már
a för­telemnek órái e véresre taposott hazának
földjén, s miként Csaba királyfi, úgy jönnek az
igazságnak, az erkölcsnek és a szeretetnek mindent
elsöprő erejével nyugaton munkálkodó véreink,
kimenteni bennünket a gonoszságnak karmaiból!”

egy asszony a hegyi Eszét vette a szenvedés, amit az ember embernek okozott:
bujdosók közül az oroszok megerőszakolták, nemi betegséget szerzett tő-
lük, amiért kegyetlen bosszút állt.
Neki jutott eszébe a hegyi menedékbarlangban, hogy ka-
rácsony van.
Botjára „egy rovást vésett föl, valahányszor tovább
adhatta [a betegséget] egynek azok közül, akik az
életére rátapostak”.
„Különös, hogy az ilyesmi rendesen az asszonyoknak jut
az eszükbe. Különös és szép” – kommentál az elbeszélő.

167
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN KÖNYVTÁR

sejlik, a tisztességes életre nem marad lehetősége. Úgy

véli, öccsének volt igaza: nincsenek apostolok, csak
üzletemberek. Egy másik, idegenbe szakadt hazánkfia
pedig a magyarok külhoni szétszóródottságára, össze-
tartásának hiányára utal. Az igazságérzetét senki sem
tudta tőle elvenni, noha tapasztalta,
„az igazságot, a békét és a megértést mindig csak azok
keresik a földön, akiket legyőztek és eltapostak”.
A főhős tengernyi egyéni és közösségi szenvedés okát
nem tudja meg, tántoríthatatlanul keresi az igazságot:
„mit vétettem ellenetek, urak? És mit vétett az én né-
pem, ott a hegyek között?”
A zárlat így inkább felemelő, a madáchi „küzdj és
bízva bízzál” hangzik belőle.
A beszéd befejezése is hatásos. A záró kérés köz-
ben szinte látjuk, hogy a beszélő, a sokat szenvedett,
ám józan eszét, egészséges lelkületét, nemes jellemét,
igazságérzetét és hazája iránti szeretetét megőrzött
ember a fejét felemeli, s nem kér már, hanem követel:
„…nem, urak! Ne alamizsnát adjatok. Adjátok vissza
a hegyeimet!”
Nem a semmit kéri tehát, hanem a mindent: az
otthonát, a szabadságát, az Életét. Ez a jézusi otthon
parabolája (János evangéliuma 1, 38–39): a hegyek –
mint a nyitányban mondta:
„enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy
ott születtem s ott lettem emberré”.
A beszédben számba vett stációk, a tettsor elbeszé-
lése – a magyarok elleni uszítástól a háborúba hajszolt-
ságon át az erdélyi földi pokolig, a népirtásig – az élet
lefokozását, az élet(értékek) semmibevételét, a lét ron­
tását jelzik. A létezés értelmét kérdőjelezik meg.
„És mégis, a történelmi magyar sorsvalóság keserű
megjelenítése, a magyar nép igaztalan megaláztatásá-
nak, kínjainak felmutatása nem gyűlöletet szít, hanem
az isteni szeretet kibontakoztatására tanít.” (Bertha
Zoltán)

Irány a könyvtár!
1. VessétekösszeazAdjátok vissza a hegyeimet!címűregénykeretekéntolvashatókétbeszéd–anyitóésa
záróvádbeszéd–érveit!
2. Egy-egyjellemzőidézetkiválasztásávalgyűjtsétekösszeakisregényszövegébőlamagyarszenvedéstörté-
netstációit!
3. JászóAnnaszerintazíróhasonlataifunkciójukszerintmagyarázó-érvelőtípusúak.Igazoljátokeztazállí-
tástaregénynéhányhasonlatával!
4. A történelmi tények folytonos jelenlétét ellenpontozza a mesei fikció, a felemelő derű, a természettel
együttélőkharmóniája,sanekdotikuselemekoldjákatörténelmiszenvedést.Keressetekahumoros,fur-
fangosgóbésészjárásra,afeszültségetoldóanekdotáravagymeseielemrepéldákataregényben!
5. „Szivemet a puskatus zúzta, / Szememet ezer rémség nyúzta, / Néma dzsin ült büszke torkomon. / S agya-
mat a Téboly ütötte. / És most mégis, indulj föl, erőm…”(AdyEndre:Ember az embertelenségben).Milyen
párhuzamotláttokaversbeszélőésaregénynarrátoránakélethelyzeteközött?

4
Vitassuk meg!
mégis csupa gazság, gyilkosság, jogta-
„Mindenki igazságról, békéről, emberi jogokról és újjáépítésről beszélt, és
a hegyeimet! főhőse.
lanság s csupa pusztítás történt mindenfele” – mondja az Adjátok vissza
lvasmányaitokbanvagyavalóságban
▶ Hogyanvélekedtekaszóéstettefféleszéttartásáról,sholtalálkoztatoko
ezzel?Orvosolhatószerintetekezazellentmondás?

168
 Wass Albert: Üzenet haza
„s ki mint vetett, azonképpen arat”–írjaWassAl-
arat”–írjaWassAl-
Üzenet hazacíműversében,felidézveegy
bertazÜzenet
bertaz hazacíműversében,felidézveegy
bibliaiigét,melyszállóigévéésközmondássáisvált.
E mlítsetekbölcs,aforisztikusgon-
dolatokat eddigi olvasmányaitok-
ból!
Elmélkedő zsoltár és döntést sürgető
egyetemes költői prófécia
Az Üzenet haza (1948) az író kultikus, emblematikus
költeménye. A szerző 1945-ben önkéntes száműzetés-
be vonult, a vers keletkezése idején Németországban
tartózkodott. Ez az emigrációs állapot, a hazától való
távolság jelenik meg a vershelyzetben. A címben foglalt
üzenet értelme: tudtul adott, értesítésül küldött hír, fel­
hívás. Babits Mint különös hírmondó című költeményé-
vel vagy Illyés hírértelmezésével („Hogy mi újság, azt én
változatlanul a versekből próbálom kisilabizálni”) rokon
e vers: nagybetűs Hírt továbbít. Szójátékkal él, az üze-
netet haza (határozószó) küldi, vagyis oda, ahol a be-
szélő otthona, szülőföldje, számára a haza (főnév) van.
Motívumok, jelképek: csillagok és angyalok
A vers egyik fő motívuma a csillag. Felbukkan már a
nyitányban, a zárásban kétszer, és az utolsó előtti stró-
fában is szerepel. Gazdag jelentéstartalma e versre is
érvényes: a Bibliában a teremtés és a szentháromság jel­
képe, Jézus születését jelző betlehemi útmutató, tágabb
értelemben az élet vezérlő csillaga. Az angyalok motí-
vuma szintén fontos a versben. Csillaglelkek ők, Isten
és ember között közvetítő szellemi lények, védelmezők
és lélekvezetők. Az Isten hírnökeire – az Édenkertet és
Isten trónját vigyázó angyalokra – a beszélő is utal:
„a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok”.
A vers szimbolikáját tekintve a távolból hazakül-
dött szeretetüzenet közvetítői maguk a védangyalok
is lehetnek. Wass Albert az emigráció idején írt egyik
cikkében hangot adott meggyőződésének:
Az Úr angyalai „csak oda jöhetnek el, ahol isteni sze-
retet tölti be a lelkeket, és csak akkor, amikor ennek a
szeretetnek a jegyében újjászületik az ember, s tettekké
változik benne az isteni parancs”.
WassAlbertírógépe
Retorikai egységek
Az egyes szám első személyben beszélő lírai én üze-
netének közvetlen vevője az olvasó, a befogadó. A vers
négy retorikai egységre tagolható.
▪ Közvetett címzettjei: a teremtett természeti világ
megszemélyesítve, illetve metonimikusan (a honi
hegyek, a föld, az erdő).
▪ Címzettje a szintén metonimikus épített miliő
(a felnevelő ház).
▪ Zárásként: az üzenet címzettjei az emberek (a hűt-
len barátok, illetve végül „mindenki”).
▪ Az anaforikus szerkesztésű költemény utolsó
strófája, a „Maradnak az igazak és a jók” kezde-
tű egység belső monológ az üzenetként mondott
magánbeszédben.
Az emigráns küldetése, hogy a szöveg eljusson az
óhazába.
Ellentét és ellenpontozó szerkesztés
A költői magatartásban, attitűdben a profánnal
a szakrális felesel: a gyilkos vasra szent jóvátétellel, az
embervérre szenteltvízzel, a megtagadásra kéznyúj­
tással – értékellentéttel – replikáz a vers. A vers utal
az erdélyiségeszményre, az erdélyi népek békéjére és
testvériségére – parabolikusan: minden nép egymás
közötti békéjére és testvériségére.
Kiterjed az ellenpontozó szerkesztés a megsze-
mélyesítéses refrénre is, a vers visszatérő egységére,
amely a versszakok végén szerepel (a víz szalad – a kő
marad). A „marad” a hangsúlyos szó, ezt nemcsak
a kifejezések elhelyezése, hanem a számok is jelzik:
169
 AZ ÜZENET CÍMZETTJEI

Hegyek A beszélő mindenekelőtt a hegyeket szólítja meg („üzenem a hegyeknek”), miként Csokonai Vitéz Mi-
hály A tihanyi ekhóhoz című költeménye a visszhangot. A hegy tágabb értelemben a szülőföld, a hava-
si emberek küzdelmeinek állandó terepe, egyszersmind az ég s föld találkozási pontja. Isten lakhelye,
a misztikus felemelkedés lehetősége. A szabadság világa (lásd Pál levele: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol
az Úr Lelke, ott a szabadság” – 2Kor 3,17). A hegyek állandóságával ellentétben a csillagok járása vál-
tozó, ez az előreutalás és párhuzam előkészíti az ugyancsak változó embertársaknak szóló üzenetet:
kinek-kinek van szerencsecsillaga, mely hol felível, hol lehanyatlik.

Anyaföld A beszélő megszólítja a termő anyaföldet, hogy bízzon a saját erejében, a vetést rágó sáska, a gyo-
mok legyőzésének képessé­gében. Az isteni gondviselés, az őrködő Rend, az idő átsegít a nehézségeken.
A bibliai sáskajárásnak vagy a nemes növény éltető nedveit elszívó csalánnak az említése a romboló
erőkre utal.

Erdő A beszélőnek külön üzenete van az erdő számára: a szerves anyagok erősebbek a szervetlennél. Átvitt
értelemben: a beszélő értékrendje szerint a természetes – a csalóka látszat ellenére – maradandóbb-
nak bizonyul a mesterségesnél, ez utóbbival szemben képes a megújulásra.

Szülőház A szülőháznak, az otthonnak szóló üzenet a múlt értékeire, biztos alapokra, a kétszer is ismételt,
„Istentől való fundamentum”-ra épít. Az épített környezet elpusztulhat, azonban „az erkölcs ősi, fehér
köve” megmarad, az újabb nemzedékek továbbviszik az erkölcsi és szellemi üzenetet.

Barátok A barátoknak szóló üzenet a beszélő „intése az őrzőkhöz”. Az őt megtagadó barátokra is utal – Babits
soraira emlékeztetően – a barátság jegyében, a széthúzás ellenében. A jövő a megbocsátás, szeretet,
nyugalom jegyében épül („nem lesz bosszú, gyűlölet, harag”). Az őshelyzeteket jelző fogalmak gyakorta
szimbolikus, allegorikus tartalmúak, mint itt a nagybetűs Egy Cél és Egy Akarat. Kulcsfogalmára, a nem-
zetre, annak egységére utal. Az erre való felhívás végigkíséri a szerző emigrációs pályáját. Egy 1971-es
publicisztikai írásában a nemzet egységét az „egy szív, egy lélek, egy szándék, egy cselekedet” négyes-
ségében határozza meg.

Mindenki A mindenkinek címzett üzenetben a versbeszélő prófetikus szerepet ölt. A „Vigyázzatok és

imádkozzatok!” címzettje valóban mindenki: minden ember. Mint a próféciák, a múlt–jelen–
jövő hármas egységében szerveződik a szöveg. A próféta, Isten üzenetének közvetítője úgy utal a
jövendőre, hogy a közösséget választás elé állítja. Az üzenet ódai magasztossággal készteti döntésre
a megszólítottakat, az egész nemzet közösségét: árulás vagy barátság, széthúzás vagy Egy Cél és Egy
Akarat, víz vagy kő.

a szalad (elfut) hétszer, a marad tizennégyszer ismét-

lődik. kulcsszava: győz. Az örök értékek nem váltha­
tók le, nem „szaladnak” el, maradandók. A vers nyitá-
nyában szintén megjelenik ez a gondolat, a természet
örök változandóságában a hegy jelképezi a mara­
dandóságot, Dániel könyvében a szobrot ledöntő kő
„nagy heggyé változott, és elfoglalta az egész földet”
(2,35). Isten örök országát jelképezi a maradandó kő.
Ez az összefüggés rávilágít a gazdag jelentéstartalmú
hegy szó egy másik jelentésárnyalatára. A ház „funda-
mentuma” is rendszerint az idő által nehezen kikezd-
hető kőből készül.

Szövegköztiség
Intertextuális elemekkel – utalásként vagy szó szerin-
ti idézetként – több helyütt is találkozunk a versben.
▪ A „Maradnak az igazak és a jók” felidézi A zsoltá-
rok könyve egyik igéjét (125, 4): „Tégy jót, Uram,
Erdélyből jöttem. Kövér József szobrászművész alkotása a jókkal, az igaz szívűekkel!”

170
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
117. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ Bibliai idézet a „ne félj” (többször is előfordul a Összetett műfaj

Szentírásban, például: „Ne félj, csak higgy! – Márk
evangéliuma, 5,36).
▪ A „ki mint vetett, azonképpen arat” is evangéliumi
parafrázis: az „aki szűken vet, szűken is arat, és aki
bőven vet, bőven is arat” bibliai igét idézi (Pál apos-
tol második levele a korinthusiakhoz 9,6). A gondo-
lat szállóigévé és közmondássá is vált.
▪ Az „És üzenem mindenkinek” sor Karinthy „elmon-
dom hát mindenkinek” gondolatára emlékeztet.
▪ Említi a Kőmíves Kelemenné című népballada sze-
replőjét.
▪ A refrén egy román közmondás – „Apa trece, piet-
rele rămân” ’A víz elmúlik, a kövek megmaradnak’
– versszövegbe való művészi beszerkesztése.
A vers műfaja prédikációs beszéd, ódai emelkedett-
ségű prófetikus költemény. A világ isteni rendjét hir-
dető, elmélkedő költői zsoltár, mely rokon az élet lé-
nyegi kérdésein meditáló bibliai bölcsességi zsoltárral.
A záró strófa belső monológ az üzenetként mondott
magánbeszédben. Benne a lírai én – meggyőződésévé
kristályosodott – közmondásszerű igazságokat, afo-
risztikus bölcsességeket, tekintélyérvként szolgáló,
örök érvényű bibliai gondolatokat fogalmaz meg:
„Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és a békességesek”
„megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat”.

A nemzetért aggódó lírai én testamentuma-

ként is értelmezhető a vers. Az üzenet mindenki-
nek szellemi végrendelet az egyetemes humánum
jegyében.

Szókincs
A pátoszt, az ódai, ünnepi emelkedettséget oldja
a költemény részben köznapi szókincse, vala-
mint a szel lemes népi szófordulat, benne az erdé-
lyiek által is használt sajátos (nyelvtörténeti ér-
telemben szabályos kijelentő módú) toldalékkal:
„likasszák”.

Irány a szöveg!
1. KultikusversazÜzenet hazacíműköltemény–anyugatimagyarvilágirodalmiestjein,társaságiösszejö-
veteleinésarendszerváltozásótaazanyaországbanisszámtalanalkalommalfelhangzik.Miértválhatott
kultikuskölteménnyé?
2. WassAlbertműveibengyakranfeltűnikacsillagmotívum.ÉrtelmezzétekazÜzenet hazacíműversbenezt
amotívumot!
3. KövérJózsefszobrászművész„Erdélyből jöttem”címűWassAlbert-emlékábrázolásanemhagyományos
portré,inkábbmementó.Azíróismertműveinekmelymotívumaitvélitekfelfedezniazalkotáson?

4
Vitassuk meg!
hosszú folyamatát kell olyan röviden
„az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás
Zoltán).
összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie” (Latinovits
ténválikhitelesséazÜzenethaza
▶ Aszínészegondolataalapjánszerintetekmilyenfeltételekteljesüléseese
tolmácsolása?

171
 Wass Albert: A funtineli boszorkány
Wass Albert hősei, köztük Nuca, saját lelké-
nek kivetülései, „a világmindenséggel har-
móniában élnek, akárcsak a kiválasztottak,
a művészek, az őrültek és a gyermekek” –
írja Balázs Ildikó.
 i lehet közös a felsorol-
M
takban? Keressetek irodal-
mi példákat! Az író mely
hőseinek jellemzője ez a
harmónia?
Romantikus, vallomásos regény
A funtineli boszorkány (1945–1946) először
németül jelent meg, 1956-ban Heidelbergben.
1959-ben magyarul is kiadták: Clevelandben,
Buenos Airesben és Kölnben.
A realista elemekkel átszőtt késő romantikus, vallo­
másos regény a századvégen, a 19-20. század fordulóján
az erdélyi havasok vidékén játszódik. A trilógia három
nagy egységének címe – Az urszubeli leány, Kunyhó a
Komárnyikon és A funtineli boszorkány – közelebbről is
megjelöli a mű helyszínét. Az erdélyi havasok tájainak
s természeti embereinek leírása, hangulatteremtő ereje
miatt rokon Nyirő József vagy Tamási Áron műveinek
ugyancsak egyedi természeti-emberi atmoszférájával.
Az emigráns író szeretettel és erős, fájó honvággyal fes-
ti le még friss ihlet- és élményforrása, emlékei nyomán
ezt a varázslatos világot.
Ellentétek sokasága
A romantikus regény ellentétek sokaságára épül.
A címszereplő, Nuca gyönyörűséges havasi román
leány – egy torz, rút világban. Külső szépségéhez
rendkívüli lelki tisztaság és nagyfokú érzelmi intelli-
gencia, empátia társul. Természeti lény: közege a flóra
és a fauna világa. Iskolája éppúgy a természet iskolája,
mint Tamási Áron Ábelének vagy Fekete István hason-
ló korú regényhőseinek. Ám míg utóbbiak a civilizá-
cióból érkeznek a berekbe (Matula „iskolájába”), Nuca
mindvégig a havasok iskoláját járja.
Nuca
A hegyek lányával tizenhárom éves korában találkozunk
először. „Az erdő az Istené” meggyőződését valló nagy-
apjával, Tóderikkel „Ó-Romániából” érkeznek a hava-
172
Jelenet a A funtineli boszorkány című filmből.
Rendező: Poór István (2017)
sok magaslataira. Messze a civilizált világtól, maguk épí-
tette különleges házba költöznek. A lány a változékony
ter­mészet erejét és mozgalmasságát testközelből érzi.
Magára utalva kényszerül saját bőrén megtapasztalni,
s mielőbb megismerkedni a hegyi természet világával.
Hamar a saját lábán megálló emberré érik. Ilyen érte-
lemben realisztikus az alakja. Nucának tehát ellenfele
is a természet, hiszen a zord vidéken az életben mara-
dásért meg kell vívnia vele a harcát.
Lassanként azonban a természet törvényeit belül­
ről ismerő, vele együtt lélegző, vele azonosuló ro­
mantikus hőssé válik. A narrátor beavatja az olvasót:
Nuca miképp ébred rá ösztönösen arra a „titokzatos
játékra”, hogy mihelyt meglát egy-egy embert, biztos
érzései támadnak vele kapcsolatban, később sem válto-
zó véleménye, ítélete alakul ki róla. Különleges intuíciói
vannak. Találkozása a látóasszonnyal a lányban életre
szó­lóan mély nyomot hagy – tudatosul egyedi képes­
sége, „boszorkánysága”. Jó előre megsejti az emberek
tetteit, a szemükbe nézve kitalálja gondolataikat, belelát
a lelkükbe. S nem csak előre látja a történéseket, hallja
is: „meghallja” gyer­meke apjának, Gáspárnak az életét
kioltó lövés hangját.
Elementáris, Szent Ferenc-i részvét él benne a te­
remtett lények iránt (e tulajdonságának az őzikével
kapcsolatos jelenetsortól kezdve számos tanújele meg-
mutatkozik a regényben).
Veleszületett bűbájossága, varázsereje, „hatalma”
van a természeti jelenségek, az erdei állatok és az em­
berek felett is. Nuca látja a múltat, megérzi a bekövet-
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
KÖNYVTÁR
5–6. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

kező eseményeket. Arra rendeltetett, hogy természetfö-
lötti képességeinél fogva gyógyítson is.
Az elbeszélő a cselekedetei, belső monológjai által
együttérzéssel, rokonszenvvel rajzolja meg összetett
lényét. Lélektani hitelességgel ábrázolja azt a folya-
matot, hogyan válik a nyitott, mindenkivel barátkozó
kislányból az ártatlanságát akaratlanul elveszítő, a naiv-
ságot tapasztalatai alapján odahagyó, magába zárkózó,
magányos hős.
Az író-narrátor azzal, hogy regénye főhőse egy
román „varázsló” lány, utal a hősével való lelki azo-
nosulására – önarcképet is rajzol alakjában –, s az er­
délyi népek megbékélésének, testvériségének eszmé­
jét vallja és hirdeti. Az Erdély többnemzetiségű részén
játszódó mű szolidáris szeretettel ábrázolja az ott
sorsközösségben élő népek életét.
A szeretet mint a létezés alaptörvénye
Nuca a teremtőjével, megálmodójával együtt a szere­
tetet tartja a létezés alaptörvényének, s ezt az agapé
(ajándékozó szeretet) formájában éli is. Csodás képes-
ségeit az embereken segítés érdekében veti be. Ám aki
árt, aki mélyen megsérti a szereteteszmét, az megbűn-
hődik, halállal lakol. Ilyen értelemben egyaránt kép-
viseli a szeretettörvényt és az isteni törvényt. Nuca
maga a végzet, aki igazságot szolgáltat. A romanti-
kus mese elbeszélője hisz abban, hogy „a világ fölött
őrködik a Rend”. A mű parabolaként is olvasható,
mint az isteni szeretettörvény letéteményesének és az
e törvényt megsértő embereknek az időtlen küzdelme.
Erdélyi táj, sorsok, legendák
A regény naturalisztikus pontosságú elbeszélő ré­
szeit, a prózai valóság ábrázolását a bámulatos erdélyi
táj, a természet, az évszakok romantikus, lírai szép­
ségű leírása váltja. Ilyenkor érzékelhető nosztalgiával
szól. Az olvasót a helyszínre varázsolják e láttató erejű,
gyakran megszemélyesített, átlelkesített táj- és termé-
szetleírások.
A megjelenített természet nagyrészt még az arany-
kori időket idézi, de a háttérben már megjelenik a civi-
lizáció. Az erdővágó fűrészgépek, a vasútépítés nyugal-
mat űző, csendzúzó hangja tölti be az iparosodó vidék
tájait. Nem technikaellenesség ez, hanem az ősi, bol­
dog, szabad, békés, édeni állapot iránti nosztalgia,
annak visszaálmodása. Mert a regény arról is szól, hogy
ez az aranykori idill végleg a fenyegetettség állapotába
került. A legnagyobb baj, hogy az ember a természetet
is veszélybe sodorja.
Az egyenes vonalú, időrendben haladó elbeszélést
meg-megszakítják „elbeszélés az elbeszélésben” jel-
leggel a szereplők által elmondott rövidebb-hosszabb
élettörténetek, sorsrajzok, életképek, anekdoták. Meg-
rendítő és felemelő élethelyzetekkel találkozunk a sors­
portrékká kerekedő arcképekben (Bandilla, Farkas-
Dumitru, Sándru Indrei, Iván, Garabonciás Gyerkó).
A mindentudó elbeszélő többször él ilyen fordula-
tokkal: „Így mondották el az emberek…”; „Azt beszél-
ték róla, hogy…”. A zárásban is: „Az emberek meséltek,
a mese nőtt…”. A legendateremtés gesztusának is te-
kinthető ez az időben-térben távolító jelleg.

Irány a könyvtár!
1. Keressetekromantikusésrealistajegyeketaregényben!

2. Szótársegítségévelnézzetekutána,mitjelentenekazalábbitájszavak!
zsendice, tömöttődik, bevigyázkodik, güzsörödik, csicsonkázik, kisirül, gübő
3. A funtinelli boszorkányellentétekreépülőromantikusregény.Gyűjtsetekpéldákatazállításigazolására!

4
Vitassuk meg!
ányban „a mesebeliség és romantikus-
Grendel Lajos felvidéki író és irodalomtörténész szerint A funtineli boszork
us szál. Az életben maradásé, amely
ság tulajdonképpen csak máz az edényen. Sokkal jelentősebb a nem-romantik
kicsit nehezebb, mert itt a természet is
legalább olyan nehéz, mint az alföldön szegény embernek lenni, sőt, talán
nagyobb kihívásokkal áll elő”.
havasimegpróbáltatásokat?
▶ Hozzatokaregénybőlpéldákat!MilyenmódokonsikerülNucánaktúlélniea

173
w

Ottlik Géza: Iskola a határon

„Nehéz ezt megmagyarázni idegennek. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét.”
(Ottlik Géza: Iskola a határon
határon))

 regény egy képzeletbeli, megtalált kéziratra épül. Olvastál már olyan irodalmi művet,
A
amelyben az elbeszélő úgy tesz, mintha valaki más írását használná fel? Hogyan vál-
toztatja meg a történetmondást, hogy így a történetnek egyszerre két elbeszélője van:
a „képzeletbeli eredeti”, és a megtaláló, aki maga is kiegészíti a másik szavait? Milyen
kérdéseket vet fel ez a kettős narráció a hitelességgel, az elbeszélés megbízhatóságával
kapcsolatban?

Pályakép FONTOSABB MŰVEI

Ottlik Géza (1912–1990) Budapesten született nemesi
múltra visszatekintő családban. Másfél évesen vesz- Hajnali háztetők (1957)
tette el édesapját, így gyerekkorában nők vették körül;
nagyanyja, anyja és a nála jóval idősebb féltestvérének Iskola a határon (1959)
alakja is felsejlik életrajzi ihletésű írásaiban. Éles vál-
Minden megvan (1969)
tásként élte meg, hogy 1923–1926-ig a kőszegi katonai
alreáliskola, majd 1926-tól a budapesti katonai főre- Próza (1980)
áliskola növendéke volt. A katonaiskola élményanya-
gának, „a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre Buda (1993)
szóló” kötelékének megírása fő művének, az Isko­la
a határonnak is egyik törekvése. Ottlik a katonaisko-
lában főleg sportteljesítményeivel emelkedett ki, kivá-
ló rövidtávfutónak bizonyult.
Érettségi után a budapesti tudományegyetem ma­ Nem csoda, hogy a ’70-es, ’80-as évek fiatal írónem­
matika–fizika szakára iratkozott be, természet-
te­ zedéke az irodalmi élet kultikus figurájává emelte
tudományos érdeklődése írástechnikájára is hatott. Ottlikot. Ez az Iskola a határon újszerűsége mellett
A ’30-as évektől jelentek meg novellái folyóiratokban. az írót körülvevő titokzatossággal, Ottlik rejtélyes
Művészetének legfontosabb méltatásaként tartotta hallgatásával is magyarázható. Ugyanis nyíltan so-
számon, hogy Babits Mihály elismerően nyilatkozott sem politizált, nem bírálta a rendszert, mégis volt
A Drugeth-legenda című elbeszéléséről, és közölte erkölcsi tartása a diktatúra évtizedeiben.
a Nyugatban. Így a Nyugat harmadik nemzedékéhez 1990-ben hunyt el.
sorolta magát, a világháború után az irodalmi élet
újjászervezésén dolgozott, de a diktatúra első év-
tizedében ő is perifériára került, főként műfordí-
tásokból tartotta fenn magát.
Első kisregénye, a Hajnali háztetők (1957)
megelőlegezi a sajátos, Ottlikra jellemző szemé-
lyes érintettségű elbeszélésmódot, amely az Is-
kola a határonnak (1959) is sajátja. A művet víz-
választónak tartja az irodalomtörténet: egyrészt
az egyik utolsó modern magyar regény, amely
átfogóan, totálisan képes ábrázolni saját regény-
világát, ugyanakkor szerkezetét, elbeszéléstech-
nikáját, motívumrendszerét, nyelvszemléletét te-
kintve olyan jellemzőket sorakoztat fel, amelyek
miatt a későbbi posztmodern próza előfutárának
is tekinthető. Ottlik Géza dolgozószobája

174
„Megtalált kézirat”
A legendás történet szerint Ottlik 1948-ban a nyom-
dából kérte vissza az Iskola a határon első változatát,
majd tíz évet dolgozott rajta megjelenéséig. A regény
a megtalált kézirat toposzával él. Both Benedek, Bébé,
a regény elbeszélője festő, aki jó harminc évvel a kato-
naiskolai évek után kezébe kapja növendéktársa, Med-
ve Gábor kéziratát.
Az Iskola a határonban Bébé első személyű elbeszé-
lése párhuzamosan idézi Medve írását, sokszor meg-
kérdőjelezi igazságértékét, hiszen szándéka az, hogy
minél pontosabban írja le a történteket.
A két elbeszélő
Medve és Bébé kettős beszámolója két különböző né­
zőpontot és művészetfelfogást eredményez. Azonban
a regény előrehaladtával a két elbeszélői szólam össze-
olvad. Ez a dinamika a regény egyik szervezőelve. A vi-
szonylag egyszerű regénycselekményt a visszaemléke-
zés beszédhelyzete mozaikszerűvé és körkörössé teszi.
Az újoncok beilleszkedéséről a katonaiskolába, a neve-
lők és diákok közötti feszültségekről és hatalmi harcok-
ról folyamatosan változó időrendben és eltérő ütemű
elbeszélésben értesülünk. Az átélt időtartam átírja a va-
lós, mérhető külső időt. Az emlékező eseménytömböket
ragad ki a múltból, nem lineárisan halad előre, hanem
körüljár néhány számára lényeges történést.
Az időminőségek szerint három szakaszra osztható
a történet: gyerekkor, diákkor, felnőttkor.
▪ Az iskola előtti gyerekkorban még átlátható rend
uralkodik.
▪ Az iskolában eleinte rendkívül lassan telik az idő,
és az élet kiismerhetetlen.
▪ A felnőttkor pedig a sekélyes, „magabiztos buta-
ságnak” a korszaka, amelyben nem történik emlí-
tésre méltó esemény.
Regénykeret:
„Az elbeszélés nehézségei”
A határ menti iskolában játszódó történetet jóval ké-
sőbbi, felnőttkori jelenetek keretezik. A Lukács fürdő-
ben játszódó, 1957-es epizód szerepe, hogy megindo-
kolja a kadétiskolai történet megszületését. Az indok:
a jelen kérdéseinek megválaszolásához, a személyiség
megértéséhez vissza kell menni az iskola kezdetéhez,
oda, ahol Medve kézirata is kezdődik. De a regény
nemcsak felidézi a régi emlékeket, hanem az esemé-
nyek elbeszélhetőségének, ember és nyelv viszonyának
kérdéseit feszegeti. Erre utal az alcím is („Az elbeszélés
nehézségei”) és a vissza-visszatérő elbeszélői önreflexió.
Azért szeretné Bébé elmondani a teljes és hű valósá-
got, hogy Szeredyvel megtudják, hogyan is jutottak el
idáig. A nyelvhez való viszony a léthez való viszonyt
jelenti, a saját történet megfogalmazása így lehetővé
teszi a „lélek legtitkosabb szerkezetének” megértését.
Hatalom és engedelmesség
Ha röviden el szeretnénk mesélni a katonaiskolai tör-
ténetet, megragadhatjuk egyén és hatalom viszonyán
keresztül is. Schulze tiszthelyettes feltétlen engedelmes-
séget követel meg az újoncoktól, ennek érdekében hatá-
lyon kívül helyezi a legfontosabb értékeket, a hűséget, az
őszinteséget és a részvétet. Az ő távollétében Merényiék
önkényuralma tartja rettegésben a századot.
A diktatúrák eszközei jelennek itt meg a regényben,
a testi fenyegetettség mellett a lelki terror és a kollektív
büntetés elve. A hatalmi viszony megdöntésére a sértett
Tóth Tibor vállalkozik, aki nem a szolgálati utat választ-
ja, hanem Hanáknál tesz panaszt. Az eljárás azonban itt
is kifogásolható, a tárgyalás a koncep­ciós pereket idézi.
A modern társadalomban kialakult zsarnokságok és az
önmagára hagyott ember konfliktusaként is olvasható
tehát a regénycselekmény. Egyik fontos kérdése, hogy
mi lehet a helyes viselkedés: a megszokás, a lázadás, az
árulás vagy az átalakulás?
A történet szembesít a hatalmi viszonyok kiismer-
hetetlenségével anélkül, hogy egyértelmű választ adna
erre. Többféle érvényes magatartás, többféle szabadság
létezhet.
Bébé és Medve
A katonaiskolai kiképzés drasztikus változást jelent az
újoncok számára. Nemcsak új ruhát, új napirendet és
új elvárásokat ad, hanem ezeknél sokkal alapvetőbb át-
alakulást eredményez: nyelvhez való viszonyukat vál-
toztatja meg. A diákoknak rá kell döbbenniük, hogy
az iskolában minden szó más jelentést nyer: a katonai
nyelvhasználat (parancsok, megjelölések) mesterséges
rendszere megfosztja őket saját nyelvüktől.
Mikor Bébé kézhez kapja Medve kéziratát, Medve
már halott, már megírta a maga regényét, történetét.
Bébé ugyan festő, de az emlékezés számára a nyelvvel
folytatott folyamatos küzdelem által az íróvá válás lehe-
tőségét hordozza magában.
A Trieszti-öböl látványa a regény egyik visszatérő jel-
képe. Medve kéziratában jelenik meg, amikor első nap
kikönyököl az iskola ablakán. Ez a földrajzi hely Medve
számára csak imagináció, hiszen sosem járt Triesztben.
Olyan ábránd, álomszerű képződmény, amellyel fog-
lalkozni akar, amit végig szeretne gondolni. A Trieszti-
175
öböl leírásának tétje például a költői nyelv megtalálása.
A szavakkal való folytonos küzdelem jelenti Medve szá-
mára az élet lehetőségét, akármilyen arcát mutatja is az
aktuális valóság.
Regényszerkezet – motívumháló
Az Iskola a határon sajátos szerkesztésű: az elbeszélés
belekezd egy-egy esemény elmondásába, majd függő-
ben hagyja azt, és áttér az előzmények részletes ismer-
tetésére, így azonban a főcselekmény korábbi jelenetei
is új megvilágításba kerülnek. A regényt így nem lineá-
ris szálként kell elképzelnünk, sokkal inkább úgy, mint
egy szövetet, textust. Egy-egy motívumszál végigkö-
vethető az egész művön, számos jelentéssel gazdago-
dik, és szétfejthetetlenül összekapcsolódik más-más
motívumszálakkal.
Az egyes motívumok – például a köd, a sár, a hó
vagy a kenyér – különböző, szövegen túli tartalmakat
hívhatnak életre, de a regény önmaga is megteremti je-
lentésüket.
▪ A sár itt a reménytelenséghez, kilátástalansághoz
kapcsolódik, a beavatás legnehezebb pillanatai-
hoz.
▪ A hóhullás pedig az előbbivel szemben tiszta, kö-
nyörületes, kegyelmi állapotot jelent.
▪ Számos bibliai utalás sem csak felidézése ősi tör-
téneteknek: azok is saját jelentést kapnak az ottliki
regényvilágban.
▪ A „mindennapi kenyér” megfogalmazás a keresz-
tény Miatyánk imádságra, így az isteni kegyelem-
re és gondviselésre utal; zárójelenetben, a hajóút
során pedig sajátos, csak a regényen belül értel-
mezhető jelentést nyer a motívum. A másik válik
„mindennapi kenyérré”: a társ, a barát, aki végig-
élte a katonaiskolát, akivel közösek az emlékek és
a nyelv, amelyet civilek nem érthetnek.
„Sem nem azé, aki fut”
A regényszerkezet meghatározó eleme a Szent Pál ró-
maiakhoz írt levelére való intertextuális utalás:
A tagmondatok a regény három nagy fejezetének cí-
mei, a „sed miserentis Dei” azonban a „Sár és hó” cím-
mel van helyettesítve.
A bibliai mondat az isteni kegyelem természetéről
szól: szabad akaratunk, igyekezetünk semmit sem ér,
csak Isten irgalma választhat ki minket. A katonaiskola
rendje megfosztja a kadétokat a személyes szabadság
külső lehetőségeitől, de megmutatja, hogy nem csak
ellenállni vagy betörni lehet: az, hogy Medve szökése
után önként visszatér, és vállalja a büntetést, folytatja az
iskolát, már saját döntése is, belső szabadságának meg-
nyilvánulása.
Így nyer jelentést az Iskola a határon cím is, amely
szándékosan tartózkodik a konkrét helymegjelöléstől,
habár az országhatárhoz közeli kőszegi alreállal azo-
nosítható. A „határ” szó magában foglalja Medve ha-
tárátlépését is a „senki földjére”, ahol megtapasztalja
a belső szabadság lehetőségét. A határ jelenheti a meg-
határozottság, az önazonosság megtalálását is. Ennek
megértéséhez pedig szükséges a történet elmondása.

Irány a könyvtár!
1. Az elbeszélés nehézségei rész alapján mi a legfőbb különbség a volt katonaiskolai növendékek és a „civilek”
látásmódja között? Mit gondolsz, milyen jelentősége lehet annak, hogy a történet 1957-ben játszódik?
2. Hasonlítsd össze a Non est volentis rész első 5 fejezete alapján Bébé és Medve elbeszélői stílusát! Melyik ki-
forrottabb, személyesebb, művészibb, elvontabb, részletgazdagabb? Hogyan jellemzi Bébé Medve kéziratát?
3. Bébé neve a francia csecsemő szót juttathatja eszünkbe. Hogyan viszonyul Both Benedek saját becenevéhez,
mit jelent számára a katonaiskola előtt és alatt? Vannak-e egyéb beszélő nevek a regényben?
4. Keresd ki a hetedik fejezetből a Trieszti-öböl leírását! Figyeld meg a hangismétlődéseket és a rövid rész rit-
musát! Mennyiben hasonlítható a versek nyelvezetéhez a szöveg nyelvhasználata?
5. Keress olyan szövegrészeket a regényben, amelyben a hó jelenik meg! Milyen érzetekkel, értékekkel kapcso-
lódik össze? Hogyan kapcsolható Vörösmarty Előszó című verséhez?
6. A regényben megjelenő festményeket olyan emblémákként is érthetjük, amelyek a szöveg egészének va-
lamilyen fontos poétikai törekvésére világítanak rá. Milyen üzenetet hordoz számodra a művész és alkotás
kapcsolata, valamint az elbeszélhetőség szempontjából a Las Meninas és a Doktor Tulp anatómiája?

176
 Nemes Nagy Ágnes költészete
„S helyezd el ékszeres szívedben: / hogy igazságra törekedtem.”(NemesNagyÁgnes:
törekedtem.”(NemesNagyÁgnes:Ekhnáton
Ekhnáton jegy-
zeteiből))
zeteiből

 emesNagyÁgnesa tárgyias líra megújítója.Milyenvilágirodalmiésmagyarirodal-

N
mielőzményeiveltalálkozhattálennekamegszólalásmódnak?Konkrétversekfeleleve-
nítésévelmutassrálegjellemzőbbtulajdonságaira,majdfogalmazdmegtapasztalatai-
datéselvárásaidatazzalkapcsolatban,hogymibenkülönbözhetezamegszólalásmód
egytárgyvagytájleírásától!

Pályakép FONTOSABB KÖTETEI

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) Buda-
pesten született. A Baár–Madas Refor- Kettősvilágban(1946)
mátus Leánylíceumban érettségizett,
majd a Pázmány Péter Tudományegye- Szárazvillám(1957)
temen szerzett magyar–latin–művé- Vándorévek(1964)
szettörténet szakos diplomát 1944-ben.
Ugyanebben az évben házasságot kötött Alovakésazangyalok(1969)
Lengyel Balázs író-szerkesztő-kritikus-
Között.Összegyűjtöttversek(1981)
sal. Együtt alapították meg 1946-ban az
Újhold című irodalmi folyóiratot, mely Metszetek.Esszék,tanulmányok(1982)
csupán két évfolyamot ért meg, de be-
tiltása után a Nyugathoz hasonló legen- Szőkebikkfák.Verselemzések(1988)
dává vált. Ugyanebben az évben jelent
Szóésszótlanság(1989)
meg első verseskötete Kettős világban címmel. Ró-
mába, majd Párizsba utazott tanulmányútra.
Az ötvenes években csak műfordításai és gyer- Mihály költészetének kortársi értelmezését: nem
mekkönyvei jelenhettek meg. Második kötetének, csupán számos esszét, hanem egész tanulmányköte-
a Szárazvillámnak a megjelenésétől (1957) folyama- tet (A hegyi költő) is szentelt költőelődjének.
tosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban. 1986- 1991-ben hunyt el.
ban Lengyel Balázzsal új formában fel-
élesztik az Újholdat (Újhold-Évkönyv),
amelynek összesen tizenkét kötete je-
lent meg Nemes Nagy Ágnes haláláig.
Kortársai a „legférfiasabb” költőnek
nevezték. Költészetét szikár, erőteljes képi
világ és letisztult nyelv jellemzi.
Esszéi is jelentősek. Bár közvetlenül
nem kötődött a Nyugathoz, a folyóirat
eszmeiségének folytatója és újraértelme-
zője. Mesterei, egyetemi tanárai, Halász
Gábor és Szerb Antal révén a babitsi esz-
széíró hagyomány örököse. Amennyire
nehezen megfoghatónak, titokzatos-
nak látszik Nemes Nagy lírája, annyira
közvetlen nyelven szólal meg esszéiben
anélkül, hogy a pontosságból vagy a tu-
dományos igényből bármit is feladna.
Egészen új alapokra helyezte Babits NemesNagyÁgnesdolgozószobájában

177
Ekhnáton éjszakája
Nemes Nagy Ágnes költészetének csúcsát jelenti a hét
versből álló Ekhnáton-ciklus. Mitikus verseinek név-
adója a Kr. e. 14. században élt fáraó, aki egyistenhi-
tet vezetett be Egyiptomban. Alakját az alkotó saját
létfilozófiai gondolatainak kimondására használta.
A ciklus nyitó darabja az Ekhnáton jegyzeteiből című
vers, amely a költemény elején olvasható önmegszólí-
tás révén párbeszédes szerkezetet ölt. Ez a költői eljá-
rás a ciklus további műveiben is megfigyelhető: a pár-
beszédes megnyilatkozások szerepeit álló és kurzív
betűs írásmód különbözteti meg egymástól.
A lírai én megnyilatkozásai jellemzően múlt idejűek,
Ekhnáton közlései inkább a jelen újraértelmező gondo-
latiságát tükrözik. A vers belső egységeit, a különböző
képzeteket egymás mellé rendelte az alkotó; közöttük
nem mutatkozik közvetlen logikai kapcsolat.
▪ Az első két megszólalás képi és hangulati világát a
fény és a sötétség, a nappal és az éjszaka ellentéte
teremti meg.
▪ A következő párbeszédszakasz ismét az éjszaka
fényeiből indul el, és jut egészen a biblikus mo-
tívumokig: az öngyilkos Júdásig, a szerelemig és
a Krisztust jelképező ostyáig.
▪ Az elbeszélői szólam 1956 tragikus eseményeit idézi
fel. Ennek befogadását a múltidéző szövegrészben
többféle észlelés: látványelemek, hanghatások és ta-
pintással kapcsolatos képzetek segítik.
▪ A verszárlat tipográfiailag is elválik a korábbi egy-
ségektől. A benne láttatott emberi alak vízparton
fekszik. Ez a hely kultúrtörténeti értelemben élet
és halál határmezsgyéjét is jelölheti. Ezt a képzetet
erősíti a lírai én szólama, amelyben egy megkettő-
zött, a halott testből mintegy megelevenedve kilé-
pő alakmás képe sejlik fel. Ez a befejezés feloldja
a lét és halál közötti ellentétet, és szinte egyenlő-
ségjelet tesz a két állapot közé.
EKHNÁTON ÉJSZAKÁJA
A KÖLTEMÉNY VERSSZERVEZŐ EREJE AZ ELLENTÉT
fény sötétség
múlt jelen
éjszaka nappal
városi természeti
élet halál
én nem én
178
Fák
Nemes Nagy Ágnes Fák című verse gyűjteményes kö-
tetének elejére került.
▪ Az állóképszerű szöveg felütése felszólítás, amely-
nek általános érvényű, belső parancsa rendhagyó
ars poeticára utal.
„Tanulni kell.”
▪ A „mozdíthatatlan függönyök” metaforájában a
fákra eltántoríthatatlan választóvonalként, önma­
gukért, elveikért kiálló, önazonos létezőkként te-
kint. Téli álmuk haláluk ideiglenességét emelheti
ki. A vers végletekig személytelen, még az igék
sem fejeznek ki személyes viszonyulást. Csupán
a néhol halványan megszemélyesítésbe játszó me-
taforák („talpig”, „függönyök”, „úszik”, „csuklyás
tárgyak állnak”) telítik jelentéssel a látványt.
▪ A második szakaszban a befejezettség miatt a fel-
szólítás még szigorúbb:
„Meg kell tanulni azt a sávot”.
Az itt sorakozó képek az átlényegüléshez kapcso-
lódnak (kristály – gőzölög, köd – fa, test – emléke-
zet). A zárlat a függöny-fák mögötti világba vezeti
a befogadót.
▪ Ez a hely és a befejezés „itt” határozószója mintegy
a teret kettéosztva két valóságot fordít egymással
szembe. A távoliban minden tapasztalaton túli („vak-
fehér, kék” éjszaka, „csuklyás tárgyak”), a közeliben
pedig konkrét („meg kell tanulni itt”). Az itt élő ember
feladata pedig, hogy az ott világát türelmes várako-
zásban szemlélje és értelmezze.
▪ A költemény a transzcendens, halál utáni emberi sorsra
várakozás magatartási parancsaként is értelmezhető.
Kiáltva
Nemes Nagy Ágnes életművében összetartozó ver­
sekként tartjuk számon az istenkereső költeménye­
ket. Bennük a lét értelmét kutató, a hitet meglelni
akaró, de kétségeivel küzdő ember félelmei szólalnak
meg. A versek esdeklő, könyörgő hangon, személyes
élményből táplálkozva, közvetlenül szólnak Istenhez.
A Kiáltva című istenes költemény lírai alanya hús­
vétvasárnap estéjén, a feltámadás ünnepén fordul ver-
ses imádságával Istenhez.
A négy azonos szerkezetű versszakból álló, keresztrí-
mes alkotás címe és határozott felütése kijelöli a lírai én
pozícióját.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

▪ Imádságában magát hitetlennek vallja, az Istenhez
szólás lehetőségében mégis a kegyelmet látja meg.
Ez a felismerés részben érvényteleníti is a vallo-
másos versnyitány tagadó alapállását.
▪ A lírai én egyetlen bűneként gőgjét említi meg.
A strófa archaizáló nyelvhasználata a reformáció
korának zsoltáros hangú bűnbánati verseit idézi.
„És most porig aláztatom.”
▪ A megaláztatástól szenvedő versbeszélő gőgös
énje régies beszédmódban nyilatkozik meg. Kín-
jait halmozással kísért hasonlatba foglalja:
„Hörgök, vonagolok, mint egy nyomorú állat”.
▪ A harmadik versszak a lírai én tömör létösszegzése.
A növénymetaforákban kifejezett számvetés egyen-
lege negatív; erre a felismerésre a végességtudatban
és a vélt eredménytelenség birtokában jut a lírai én:
„Életem vékonyul, gyökere félbemetszve”.
▪ A strófa érvelő szerkezetű közléselemeiben Isten
irgalmát kéri. E szándék alapjául Krisztus fel-
támadására, azaz a bűnbocsánatban elnyerhető
örök élet lehetőségére utal. Ennek az összefüggés-
rendszernek a hite, biztos tudata átértelmezi a köl-
temény élén álló tagadást.
„Irgalmazz, Istenem, húsvétvasárnap este,
Hisz él az Embernek Fia.”
▪ A vers zárlata összegzi a lírai én korábbi kijelenté-
seit, megismétli panaszait. A záró két sor anaforás
ismétlése a fájdalmakból fakadt kérést nyomaté-
kosítja:
„Ne hagyd el sok papod hitetlen unokáját,
Ne hagyd el nyomorult fejem!”
A címet visszaigazoló felkiáltás a lírai én életében
mégis megtapasztalható isteni jelenlétet bizonyítja.
A gondviselés és a megváltottság vágya abból a meg-
szólalóból tör fel tehát, aki hitetlen hinni akarásával,
szenvedésének idején az általa irgalmasnak hitt Isten
lábai elé viszi saját nyomorúságát.
Fogalmak
objektív/tárgyiaslíra:ahagyományosalanyimegszólalást,
alíraiéntháttérbeszorítóésatárgyiaslátványelemeket
előtérbehelyezőköltészet

Irány a szöveg!
1. GrendelLajosszerint„az Ekhnáton-ciklus versei szemléltetik a legpregnánsabban a Nemes Nagy Ágnes vers-
beszédében bekövetkezett változást, amelyet leginkább a tárgyi-leíró költészettípustól a látomásos líra felé
való elmozdulásként nevezhetünk meg (Ekhnáton éjszakája; Ekhnáton az égben)”.Értelmezzétekafentiállí-
tástNemesNagyÁgnesköltészetébőlvettidézetekkel!
2. AFákcíműverstételmondatafelszólítás,mégispontvanamondatvégén.Mitgondolsz,miért?

3. OlvasdújraaKiáltvacíműverset!HasonlítsdösszeakölteménytBalassiBálintAdj már csendességet… című

művével!Milyenegyezésekettaláltál?
4. IgazoldaKiáltvacíműversretorikus-érvelőszerkezetét!Azonosítsdaszónokibeszédelemeitaversben!

4
Vitassuk meg!
„Életem vékonyul, gyökere félbemetszve, / Virága tán nem nyílt soha.”
Nemes Nagy Ágnes: Kiáltva
rmér-
▶ Mialapjánítéljükmegéletünketannakbizonyosszakaszán?Milyenzsinó
tékeilehetnekazembernekalétösszegzéskor?

Ehnatonfáraószobra

179
 Pilinszky János: Halak a hálóban
„Az evangéliumi [esztétika] azonban megfogalmazhatatlan. Lényegében Jézus személyéhez kötött,
példája Jézus, az a mód, ahogy egyedül ő tudott egyszerre hallatlan kritikával és szeretettel megvizs-
gálni egy elébe került »esetet«, emberi szívet, emberi nyomorúságot." (Pilinszky János: Tűnődés az
„evangéliumi esztétikáról”)
káról”)

 ilinszkyJánospoétikájáraaz„evangéliumi esztétika”kifejezésthasználta.Milyenasz-
P
szociációkatébresztbennedamegnevezés?SzerintedmitjelentenekazÚjszövetség
evangéliumaiban szereplő fogalmak – passió, „harmadnap”, apokrif, tékozló fiú,
apokalipszis–a20.századembereszámára?Milyentörténelmieseményekmotivál-
hattákezekújraértelmezését?

Pályakép FONTOSABB KÖTETEI

Pilinszky János (1921–1981) Budapesten szüle-
tett. A budapesti Piarista Gimnáziumban érett- Trapézéskorlát(1946)
ségizett, majd a pesti bölcsészkaron magyart,
olaszt és művészettörténetet tanult. 1944 őszén Harmadnapon(1959)
hívták be katonának. Fegyveres harcokban nem Rekviem(1963)
vett részt, de Németországban találkozott a há-
ború és a holokauszt borzalmaival, a koncentrá- Nagyvárosiikonok(1970)
ciós táborok világával, ami életre szóló traumát
Szálkák(1972)
jelentett számára. 1945 novemberében tért vissza
Budapestre. A koalíciós évek szabadabb irodalmi Végkifejlet(1974)
világában a magyar irodalom – és a Nyugat örök-
ségét folytató újholdasok – meghatározó alakja Kráter(1976)
lett. 1946-ban jelent meg első kötete, a mindössze
huszonegy verset tartalmazó Trapéz és korlát, mely-
ben már kiforrott költőként mutatkozott be. Vers-
nyelvére a tárgyszerűség, a rendkívüli tömörség, az
intellektuális jelleg volt a jellemző: ő vált a 20. szá-
zadi magyar tárgyias költészet egyik legfontosabb
alkotójává. Társszerkesztője lett az Újhold folyóirat-
nak. A fordulat éve után, 1949-től 1956-ig nem publi-
kálhatott. Ez idő alatt verses meséket is írt, legismer-
tebb közülük az Aranymadár vagy A nap születése.
1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatár-
sa lett, majd 1959-ben megjelent második kötete,
a Harmadnapon, melyet az újabb magyar líra egyik
legnagyobb teljesítményeként tartanak számon. A ti-
zenkét év verstermését tartalmazó kötetben mind-
össze harminchárom vers szerepelt. A hatvanas évek-
ben költészete elnémult, de a következő évtizedben új
típusú lírával jelentkezett: apró verstöredékekkel,
egy-két soros gnómákkal, vagy ahogy maga
mondta: „próbafúrásokkal”, „próbaérintésekkel”.
Utolsó pályaszakaszának legfontosabb kötete
a Nagyvárosi ikonok.
1981-ben, a Kossuth-díj elnyerése után, váratla-
nul halt meg Budapesten. PilinszkyJánoskönyvespolca

180
Korai költészete
Pilinszky János első kötete, az érett
költő kézjegyét viselő Trapéz és korlát
(1946) tizenkilenc verset tartalmaz,
amelyeket az alkotó három ciklusba
rendezett. A gyűjtemény versei jellem-
zően a lírai hagyományokat követő al-
kotások, melyek többnyire versszakok-
ra tagolt, kötött formát, rímes, gyakran
időmértékes sorokat használnak. A kö-
tet hangulatilag is egységes képet mu-
tat: a költeményekben az elidegenedett,
útját tévesztett, magányos, megváltat-
lan ember gondolati és tapasztalati vi-
lágának megragadása az uralkodó mo-
tívum.
Kóka Ferenc: Terek – Pilinszky János emlékére (1980–1981)

Halak a hálóban Látomásos képeiben

Pilinszky korai verse, a Halak a hálóban 1942-ben
keletkezett. A költő első kötetében (Trapéz és korlát)
megjelent alkotás a nyitó ciklus címadó verse, benne
az emberélet elidegenedéséről, a lét lefokozódásáról
beszél.
A metaforikus cím a vízből kihalászott halak és
a közösségi létben vergődő emberek lényegi azonos-
ságára mutat rá. Az allegóriában a halakat rabságban
tartó háló az emberi lét börtönének feleltethető meg.
A vers lírai alanya többes szám első személyű beszéd-
módja révén önmagát is a vergődőkhöz sorolja.
▪ a lét ellehetetlenüléséről és elmagányosodásáról,
▪ az emberi kapcsolatok felszámolódásáról,
▪ az együttműködés helyébe lépő túlélési ösztön
önző és kártékony megnyilvánulásairól beszél:
„Vergődésünk testvérünket
sebzi, fojtja meg.”
A kifogott halak tátogó némaságában az ember
visszhangtalan szenvedésének képi és élethelyzetbeli
párhuzamát fedezi fel. Ezt a felismerést vezeti tovább
létének céltalan és keserves végjátékára, melyet nem
szentel meg a szenvedés. A kínokkal teli vergődés, ön-
magunk és embertársaink elpusztítása
így értelmetlen marad, megváltódás
helyett a földi és túlvilági pokolba, a ha-
lálba vezet csupán:
„étek leszünk egy hatalmas
halász asztalán.”
A költemény trochaikus lejtésű,
szabályosan váltakozó nyolc és öt szó-
tagos sorokból építkező, egytömbű
alkotás. Formafegyelme a szöveg üze-
netének megkérdőjelezhetetlen voltát,
általános érvényűségét erősíti.

Domanovszky Endre: Halászat (1960)

181
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldal
168.

Harbach 1944
Az Egy KZ-láger falára Pilinszky Harmadnapon (1959) című kötetének egyik versciklusa,
amelynek középpontjában a háború rettenete áll. A ciklus versei túllépnek a konkrét po-
litikai, történelmi összefüggéseken: a háborút mint egyetemes borzalmat ragadják meg,
amely lealacsonyítja, megalázza, méltóságától megfosztja az embert. A kötet több verse,
például a Harbach 1944 (1946) vagy a Francia fogoly egy háborús emlékképre épül, amely
évek távlatából is kínozza a költőt.
A Harbach 1944 című vers valóságos élmény hatására keletkezett, látomásos képekből
építkező alkotás. A címben jelölt térben és időben emberek egy csoportját látjuk, akik egy
szekeret vonszolva haladnak az éjszakai tájban. Pontosan nem tudjuk, kik ők, de sejthető,
hogy a front elől menekülő vidéki parasztok lehetnek. A vers szereplőit már a kiinduló kép
is állatias helyzetben, a „rúd elé fogva” jeleníti meg, a későbbi metaforák és hasonlatok is
ugyanezt erősítik.
A versben kibontakozó látomás egyre szürreálisabbá válik: nemcsak a küszködő emberi
testek mozognak, hanem a környezetük is megelevenedik. A terheiket cipelő, szenvedő, fé-
lelemtől áthatott emberek arca, neve, kiléte nem válik ismertté, tragikus sorsuk példázatos.
A költemény a halál víziójával zárul.

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétaHalak a hálóban címűkölteményt!AversaTrapéz és korlát címűkötetbenjelentmeg.
Állapítsdmeg,milyenmetaforikusjelentéseilehetnekakötetcímnek!
2. Akölteményapartravonthalakéletjelenségeitvizsgálvajutelazemberiviselkedésmegfigyeléséigésérté-
keléséig.Milyenazonosságokatlátemberéshalközöttalíraién?Vajonmimindenidézhetteelőazemberek
tehetetlenvergődését,életükegykoriharmóniájánakmegbomlását?
3. Mitüzenakölteményaszenvedésértelméről?Hogyanviszonyulezazüzenetakereszténységszenvedés-
tanához?
4. OlvasdelújraaHarbach 1944címűverset!Akölteménykonkréttér-ésidőmegjelöléstad,aversszöveg
mégislátomásos,víziókkalteliképetfest.Figyeldmeg,hogyanérzékeltetiaszövegafoglyokmozgását,hala-
dását!Aversszámosalliterációttartalmaz.Mireszolgálnakezek?
5. Figyeldmegaversszöveglátomásosképeit!Készítsakölteményhezillusztrációt!

6. Gyűjtsdkiaversalakzatait!Milyenstílushatásukvanezeknekaköltőieszközöknek?

4 Fogalmak
gnóma:ókorigörögműfaj,
Vitassuk meg! rövidterjedelmű,
ne hagyd sorsod a csillagokra, életbölcsességeket
„Bátran viseld magányodat, megfogalmazóvers,
én számon tartlak téged, benned érjen a végzet.”
szállóige
Pilinszky János: Magamhoz
apokrif:zsidó
atáro-
▶ Vajonlehetazembernekközösségbenvagytársas kapcsolatbanismegh éskeresztény,
le-
zóélményeamagány?Mimindenrevanszükségazéletben ahhoz, hogyne nemkanonizáltiratok
gyünkmagunkramaradottak?Azegyedüllétmegegyezi kamagánnyal?

182
 Pilinszky János: Apokrif, Négysoros
„Ne a mozdulatot. A kapkodást. / A kampó csönd-
jét, azt jegyezd.”(PilinszkyJános:
jegyezd.”(PilinszkyJános:Intelem
Intelem))

  költő hetvenes évekbeli kötetei-

A
nekcíme:Nagyvárosi ikonok,Szál-
kák, Végkifejlet és Kráter. Milyen
asszociációkatindítanakelbenned
ezek a kötetcímek? Írj le néhány
kulcsfogalmat, majd keress olyan
alkotásokat a magyar líra történe-
téből, amelyek szerinted hasonló
élménykörökhözkapcsolódnak!

Fordulat a pályán
Pilinszky látásmódjában az 1950­es évektől kezdődő­
en erőteljes változás figyelhető meg. Költeményeiben
a lágerélmény, később a kommunista diktatúra valósá-
ga újfajta módon vált jelenvalóvá. A költő tapasztalatai
átértékelődtek. A versek a konkrét élményektől egyfaj-
ta általánosabb felismerésrendszerig vezetik a befo-
gadót. Az egyéni szenvedést egyre inkább következ-
ményként, az emberiség közös sorsaként értelmezte,
PilinszkyJános
és Krisztus passiójához hasonlította. A lágerélményt
belehelyezte a történelem időfolyamába, melynek egé-
szét kollektív szenvedéstörténetként kezelte. Az 1950-
es évektől kezdve ez a gondolatiság vált költészetének
legmeghatározóbb alapélményévé.

KÖLTŐI TÉMÁK PILINSZKY JÁNOS KÉSEI KÖLTÉSZETÉBEN

Bibliaitémák, MélyengyökerezőkatolikushitePilinszkykéseiköltészetébenismegmutatkozik. Szálkákcíműkötet(1972)

apassiótörténet ▪ AkötetcímkéntismegjelenőszálkamotívumaGolgotakeresztjéreutal. PéldáulaSzent lator,
egy-egymomentuma ▪ A Szent lator című vers a Jézussal együtt megfeszített, kereszten megtérő A tékozló fiú keresésecímű
bűnös alakját tárja elénk, akinek Jézus megígéri: „még ma velem leszel vers
a paradicsomban”(Lk23,43).Atörténetamegbocsátókegyelem,azisteni
irgalomegyiklegismertebbmegnyilatkozásaazevangéliumokban:azIsten-
nel való találkozás egyetlen pillanata megváltoztatja a bűnös ember egész
életét. A Pilinszky-vers ezt a momentumot részletezi. A vers szerkezeti kö-
zéppontjábana„között”szóáll:azegymástkövetőrövidsorok–egy-egyhi-
ányosmondat–atestiszenvedésentúl,deazidőtlenkiengesztelődéselőtti 
pillanatbanláttatjákalatort.
▪ A tékozló fiú keresésecíműalkotásLukácsevangéliumánakegytörténetéhez
kapcsolódik(Lk15,11–31),deazelőzőversselellentétbenkifordítja,átértel-
meziajólismertpéldabeszédet.

Aháború ▪ Avészkorszakemlékéhezkapcsolódnakazokaművek,amelyekbenakivég- Vesztőhely télen,

ésavészkorszaktémája zés,agyilkolásatéma.Ezekbenvisszatérőgondolat,hogyatettesésáldozat Ki és kit?
szerepe elkülöníthetetlen: tettének súlya alatt a gyilkos maga is áldozattá Kétsoros
válik.
▪ AgyűjtőtábormotívumapéldáulaKölteménycíműversbenjelenikmeg.
▪ Akéseiversekbenatémavissza-visszatér.

Alelkihazaérkezés, ▪ Késeiköltészetébentöbbarspoeticusműistalálható. Intelem

azújrakezdés ▪ AzIntelem címűversetönmegszólításkéntisolvashatjuk.
lehetőségének ▪ Az igazi, hiteles költészet témája nem a siker (a korszak szocialista realista
vagylehetetlenségének műveinekelvárttémája),hanemakudarc,aküzdelem,akínlódás.Hírtkell
témája adniaszenvedésről.

183
Apokrif
Az Apokrif (1954) a Harmadnapon című kötet Egy
KZ-láger falára versciklusába tartozó alkotás. Címe
a Bibliához kapcsolódva olyan ó- és újszövetségi
szent iratokra utal, melyeket nem kanonizáltak, te-
hát nem kerülhettek bele a Szentírásba. A költemény
a ciklusban közvetlenül előtte álló, Jelenések VIII. 7.
című alkotáshoz kapcsolódik. Az újszövetségi Jele-
nések könyvére hivatkozó vers látomásos képeivel
a világvégét, az utolsó ítéletet érzékelteti. Ehhez a té-
mához kötődik szervesen az Apokrif nyitó mondata,
melynek archaizáló, a reformáció korát megidéző
nyelvi formája több évszázadnyi időt rendel a szöveg
üzenete mögé:
„Mert elhagyatnak akkor mindenek.”
A vers három számozott egységből áll.
1.   Az elsőben az apokalipszis víziója, a világ pusz­
tulásának látványa tárul a befogadó elé.
▪ Képei széthullásról, különválásról, menekülésről
beszélnek (a „tébolyult pupilla” metaforája a felke-
lő napot mutatja).
▪ A széthulló világ természeti létezői között ott látjuk
a lírai ént is, akinek létállapota a számkivetettség.
▪ A harmadik versszakban a lírai én saját megnyi-
latkozását a fáéhoz hasonlítja. A fa az emberiség
kultúrtörténetének ősi jelképe, így a hasonlat több
metaforikus értelmezési lehetőséget is játékba hív
(például a világfa/életfa különböző létszinteket
 beatus kézirat a világvégének rendkívüli vízióját kelti
A
életre Szent János Apokalipszise (Jelenések könyve) alapján
(kb. 1180)
184
összekötő ereje, a bűnbeesés fája, Krisztus meg-
váltó halálának keresztfája).
▪ A lírai én az első egység negyedik versszakában
teszi fel elkeseredett kérdéseit. Indulatos megnyi-
latkozásában az idő múlását, a végességet kéri szá-
mon az életen.
„És értitek a mulandóság ráncát,
ismeritek törődött kézfejem?”
▪ Panasza a magányt és a kínszenvedést kiáltja a vi-
lágba.
▪ A szakasz zárlatában a lágerélményből általáno-
sított rabságtapasztalat jelenik meg. Ez a rabság
a nincstelen halálba meneteléssel együtt a lírai én
sajátja is.
2.   A második egység első sorpárjának fájdalmas
felkiáltása megkérdőjelezi a lírai én életének minden
korábbi erőfeszítését. Az ember, köztük a lírai én az
egykori édenkertet kénytelen elhagyni.
▪ Ebben a fájdalmas helyzetben válik a versbeszélő
a bibliai tékozló fiú modern kori alakjává, mert ő
is a szülői házba való hazatérés vágyát hordozza
szívében. A látomásban a megérkezés bekövet-
kezik, az „ősi rend” visszafogadja fiát. A szülők
azonban már idősek, útjuk a halálba tart, az idill
tehát pillanatnyi, véges.
▪ A következő versszakban a lírai én hiányérze-
tének ad hangot. Az említett, szeretett személy
lénye nem tárul fel pontosan a befogadói tudat-
ban. A vele való, régóta vágyott találkozás azon-
ban nem történhet meg, mert nem létezik általuk
kölcsönösen használt nyelv a megnyilatkozáshoz.
A lírai én világa így nélküle üres és magányos ma-
rad.
3.   A harmadik számozott versegység a nap motívu-
mában az apokalipszist és benne a lírai ént szemlélő
Istent mutatja.
„Látja Isten, hogy állok a napon.”
▪ Isten alakja részvétlen, közte és a versbeszélő kö-
zött nem jön létre kommunikáció.
▪ A lírai én létállapota a szenvedésben végtelenítő-
dik, figurája láthatóan el is távolodik az emberi
létezéstől.
„Lélekzet nélkül látja állani
árnyékomat a levegőtlen présben.”
▪ Másokhoz hasonlóan árnyékká, kővé és halott re-
dővé válva vár a világ végítéletére.
▪ A záró versszak a tisztító könny hiányáról beszél-

első réteg
második réteg
harmadik réteg
PilinszkyJánosíróasztalánál
ve az érzelmek kiüresedését mutatja. Azt a lét-
helyzetet, amelyben a megfásult ember beletörő-
dik elkerülhetetlen végzetébe.
Versforma
A költemény számozott egységei szabálytalan vers­
formát mutatnak. A versszakok eltérő hosszúságúak,
a sorok jambikus lejtésűek. Ez a lüktetés érzékeltetni
tudja az idő múlását, a világégésbe menetelő emberi-
ség visszafordíthatatlan sorsát.
Kései költészetének poétikai jellemzői
Kései költészetében líranyelvére stilisztikai-formai
egyszerűség jellemző, amely sokszor végletessé foko-
zott sűrítettséggel párosul. Erre utalhat a néhány
vonallal megrajzolt szentképeket, ikonokat idéző kö-
tetcím is. Önarckép 1944-ből című verse például mind-
össze hat szóba sűríti a háború traumáját:
„Sírása hideg tengelyében áll a fiú.”
Pilinszky ekkori versei nominális költemények, alig
tartalmaznak igéket. Egy-egy kimerevített pillanat-
képet, állapotot ragadnak meg. Igaz ez az Életfogytiglan
című művére is, amely az ember soha fel nem oldható
magányát, a szexuális közösség közepette is fennmara-
dó idegenségét két tőmondatban fejezi ki:
„Az ágy közös.
A párna nem.”
A Harmadnapon kötetben, az Apokrif című verset
követő alkotások között négy négysoros költemény
található. Ezek a művek a rövid terjedelem okán rend-
kívül tömörek. A bennük ki nem mondott, elhallgatott
közléselemek az olvasói tudatban egészülnek ki, ami
nagyfokú befogadói aktivitást követel meg.
APOKRIF (CÍM: BIBLIA)
Bibliai ihletésű, apokaliptikus látomás a világ-
végipusztulásról.
A világ, az emberiség mindenkori szenvedése
jelenikmegitt,minthaarrautalnaaköltő,hogy
avégítéletmárajelenbeniszajlik.
Abeszélőegyéni,személyestragédiájáthozza
a kozmikus pusztulás képei közé: tékozló fiú-
ként való hazatérését, szembesülését a világ
ürességével.
Agonia christiana
A Harmadnapon kötetben megjelent vers négy-
soros, a lírai közlés minimumát tartalmazza.
▪ A címben a haldoklás állapota jelenik meg.
A keresztény hívő ember számára az evilági
élet a halál felé irányul, a haldoklás állapota
a jelen.
▪ A vers első két sora soráthajlással kapcsoló-
dik egymáshoz. A felkiáltó mondat stílusa
nominális.
▪ Központi közléseleme a „virradat”, melynek
távoli valóságához folyók és szellők tartoz-
nak. Ezek a fogalmak több jelentéssíkot ké-
peznek a szövegrészletben (reggel, tavasz,
élet). A virradat fénye elvonatkoztatva a
konkrét, fizikai valóságától, szakrális uta-
lásként is értelmezhető: megidézheti a meg-
váltás fényét.
▪ Ezt a jelentésmezőt ellenpontozza a lírai én
cselekvése, aki a várakozás reménytelensé-
gében a hideg, a tél, a halál ellen védekezik.
▪ A metonimikus záró sorban egyértelművé te-
szi, hogy a maga erejéből végzett tettek révén
képtelen megtörni halandósága tragédiáját.
„Begombolom halálomat.”
▪ A vers első két sora és második két sora egy-
mással ellentétes üzenetet hordoz.
▪ A szembenállás alapját egy pozitív, várt, de
az ember felett álló, életet jelentő esemény
(virradat), illetve az ember kezébe rendelt,
az ő erejénél fogva megélt és irányított lét
különállása adja. Előbbi a megváltottságot,
utóbbi a megváltatlanságban elszenveden-
dő halált jelképezheti.
185
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldaloldal
168–171.

Négysoros mikája a lírai én közelgő, erőszakos

halálát jelzi, miközben a majdani
A Négysoros (1956) című költemény gyilkosokra – szándékosan a tra-
mindegyik sora egy­egy versmon­ gikus végre irányítva ezzel a figyel-
datot foglal magába. A költemény met – csak a többes szám harmadik
első sorából hiányzik az igei állít- személyű igei személyrag által kife-
mány, a másodikba elve nem tehető jezett általános alany („ontják”) utal.
be a meglévő szószerkezet átalakítása A költeményben a „szegek”, a „ma-
nélkül. Ez a grammatikai forma időt- gányban” és a teljes utolsó sor Krisz-
leníti a látottakat, végérvényesen rög- tus szenvedéstörténetét idézik meg:
zült, pillanatképszerű benyomásokat
„Ma ontják véremet”.
hív elő az olvasóban. A szegek, a jég-
hidegség, a magány és az ázás negatív Ez a szenvedés a lírai én magá-
tartalmat hordoznak. Az általuk kel- rahagyatottságának, fenyegetett-
tett, egymástól fogalmilag távol álló PilinszkyJánosédesanyjával ségének és a halál közeliségének
képzetek mind kellemetlenek. érzetét erősíti fel a versben.
A harmadik sor fordulatot hoz, benne megjelenik a
passzív ember, akihez a lírai én megszólalásában oda- Fogalmak
fordul:
sűrítés:elsősorbanalírasajátosságaéseljárása,amelyben
„Égve hagytad a folyosón a villanyt”. atárgyjelzésszerűmegragadása,astíluseszközök
alkalmazása(szűkebbterjedelem,ritmikaikeretek,
A záró sorban hirtelen felerősödik a cselekvésérzet, sejtetés,kihagyás)abefogadóasszociációitmozdítjaelő
a szöveg kibillen korábbi statikusságából. A verssor dina- azértelmezésfolyamán

Irány a szöveg!
1. OlvasdújraazApokrif címűverset!Gyűjtsdkibelőleavilágpusztulásáravonatkozóképeket!Fejtsdkirész-
letesenezekjelentését!
2. Állapítsdmeg,mitüzennekaverskijelentésszerűközlései!

3. Milyenvalóságtapasztalatokállhatnakalíraiéntudatábanavilágpusztulásvíziójamögött?

4. OlvasdelaNégysoros címűkölteménytis!Értelmezda„plakátmagány”kifejezést!Milyenképzetektársítha-
tókakifejezéshez?
5. Állapítsdmeg,milyenstílushatásavanaversbeliközlésminimumának!

4
Vitassuk meg!
„Hármunk közűl legmaradandóbb,
örökké fényló ikonod,
örökké omló homokbuckád,
a legveszendőbb én vagyok.”
Pilinszky János: A harmadik
értelmezhetők.Idézzetekfel em-
▶ Pilinszkyverseisokszorenigmatikusak, rejtvényszerűek,igen sokféleképpen
odernkorfelé haladva,hogy egyre
lékezetesművekettanulmányaitokból,svitassátokmeg,tendencia-eam
„nyitottabbak”ebbenazértelembenaművek!

186
 Németh László: A két Bolyai
Atörténelmidráma„a magyar tudomány erdélyi héroszainak és tragikus küzdelmüknek állít emléket”
Atörténelmidráma„a
–írjaCs.VargaIstván.
Idézdfel,mittudszeddigitanulmányaidból,olvasmányaidbólBolyaiFarkasrólésBolyai
Jánosról!
Pályakép
Németh László (1901–1975) a par-
tiumi Nagybányán született, a mai
Románia területén. Iskolás éveit
már Budapesten töltötte. 1920-ban
a bölcsészkar magyar–francia sza-
kára iratkozott be, ám végül orvosi
tanulmányokat folytatott, 1925-ben
szerzett diplomát. Az év fordulópont
volt az életében: Horváthné meghal
című írása első díjat nyert a Nyugat
novellapályázatán, és feleségül vette
gyerekkori szerelmét, Démusz Ellát.
FONTOSABB MŰVEI:
Fogorvosként helyezkedett el, később
iskolaorvosi állást vállalt a megélhe- Gyász(1930)
tésért. Igazi hivatásának azonban Iszony(1947)
már végérvényesen az írást tekin-
tette. ÉgetőEszter(1956)
1926-tól a Nyugat munkatársa Irgalom(1965)
lett, emellett a Protestáns Szemle,
Társadalomtudomány és az Erdélyi VII.Gergely(1939)
Helikon is közölt tőle kritikákat, ta- Széchenyi(1946)
nulmányokat. 1930-ban megkapta
a Baumgarten-díjat. 1932-ben szakí- AkétBolyai(1961)
tott Babitscsal és a Nyugattal, s Tanú Gandhihalála(1963)
címmel saját folyóiratot alapított,
amelyet egymaga szerkesztett és írt. Regények, drá-
mák mellett a magyarság sorskérdéseit boncolgató
esszékkel jelentkezett.
Három műnemben is maradandót alkotott. Leg-
jelentősebb esszéit a Tanú (1932–1936) folyóiratá-
ban publikálta, A minőség forradalma (1940) kö-
tetben gyűjtötte össze. Virtuális regénytetralógiát
alkot a Gyász (1930), az Iszony (1947), az Égető Esz-
ter (1956) és az Irgalom (1965). Történelmi drámái-
nak tragikus, „bukva győző” hőseire – VII. Gergely
(1939), Széchenyi (1946), A két Bolyai (1961), Gandhi
halála (1963) – a tett történelmi következményei fe-
lől tekint vissza. Óriási életműve nagyszabású val-
lomás.
1975. március 3-án halt meg Budapesten.
A két Bolyai
A két Bolyai (1961) történelmi és
sorsdráma. Főhajtás a nemzeti tu-
domány két erdélyi matematikusa,
Bolyai Farkas (1775–1856) és fia,
János, „a geometria Kopernikusza”
(1802–1860) életműve előtt. A vi-
lág tudományos életétől messze,
koruk lehúzó közegében alkottak.
„Magyar és közös emberi tragikum”
az övék (Kocsis Rózsa).
Az író a két jellem konfiktusában örök té-
máját, a magyar nemzet (s Kelet-Közép-Euró-
pa) tehetségeinek tragikus lemorzsolódását
is megjeleníti. Parabolikus-metaforikus je-
lentésében a mindenkori kivételes képessé-
gűek sorsdrámájára utal, egyetemes emberi
értékek pusztulásának veszélyére figyelmez-
tet. Öröklés és sors, tehetség és nevelés, nevelő
és tanítvány – „apák és fiúk” harmóniájának-
diszharmóniájának titkait, a személyiség és
mű, élet és tudomány viszonyának kérdéseire
keresi a választ.
A dráma szerkezete
A két Bolyai Németh László leggyakoribb dráma-
komponálási módszerét, az egy gócba sűrített, a gon-
dolatiságot középpontba állító görög–francia eredetű,
Ibsen, Csehov modernizálta dramaturgiát alkalmaz-
za. A négy felvonás egy-egy szerkezeti egységet alkot.
Az első három felvonás a János hazatérésétől az apai
házból meneküléséig tartó két évet (1833–1834) viszi
színre, a negyedik felvonás az epilógus.
1. A dráma eseményei a függöny felgördülése előtt
zajlanak. A magányosan alkotó apa, Farkas „a leggaz-
dagabb magyar agyvelők egyike” a szürke és kisszerű
miliőjében nem válhatott tehetségéhez mért géniusz-
szá. Az öntörvényű, független tudóst azonban a lerán-
187
tó környezet sem tudta magához Németh László. Más műnembeli
asszimilálni. Minden emberi-szak- alkotásaihoz hasonlóan aforisz­
mai reményét külföldön hadmér- tikus a mű szövege: maximák,
nökként dolgozó fiába, saját – vélt – „életreceptek” s intellektuális hu­
szellemi teremtményébe veti. mor, irónia fűszerezi a megszó-
Ám fia, János, mint a Németh- lalásokat. A vita, a hajba kapás
hősök rendre, színpadra lépése pil- egyben az író egyik kulcsfogalmá-
lanatában már „kihívta” maga ellen ra – „szerettem az igazságot” – is
a világot, s ennek okozatát is hur- utal. Mert a Németh-­ drámában
colja. Katonai karrierje kettétört, az elmérgesedő szócsata mindig
betegen tér haza Olmützből apja gondolatok harca, hordozza az
marosvásárhelyi házába. Megjele- igazságot (vagy a vélt igazságot).
nésével köddé válik az apa fiáról Madarassy Walter bronzérme Bolyai A darabok szókimondása sugallja,
Farkasról (1933)
alkotott bálványképe. hogy a gondolat az ösztönök fö­
Farkas sorsdrámája: saját tehetsége kibontakozásá- lött aratott diadal is lehet. A fiú párbajra hívja apját
nak félbemaradása és pedagógiájának Jánost fojtoga- a tőle „ellopott” Róza, „menyasszonya” megsértésének
tó világa. Farkast a szellemileg szűk közeg, Jánost az ürügyével. Ez a két Bolyai viszonyának mélypontja.
apai pedagógia kisvilága nem képes magához alakíta- Végül Róza perspektívátlan helyzetéből menekülve
ni. Az apa túlzott pedagógiai lelkesedése és az inkább a fiú­val tart.
intellektuális vonásokat mutató fiú önállósulni akarása A fiú ellentmondásos személyiségének drámája ab-
között itt vibrál először érzékelhető feszültség. ból a kettősségből fakad, hogy a zseniális gondolkodó
ellentétben áll a betegesen érzékeny, végzetesen sé-
2.   A Németh-dráma hősei a színpadon kíméletlen rült emberrel.
önelemzésbe és embertárs-analízisbe merülnek.
A színdarab a belső világ kivetülése. Mint az író val- 4.   A két Bolyai sorsa rossz irányba változik: helyze-
lotta: a dráma igazi színpada a lélek. A néző a dikció­ tük tragikomikussá válik. Farkast elnyeli múltja, János
ból értesül, hogy az események miképp visszhangza- Domáldon hull teljes magányba, a jövőről szőtt álmai­
nak a szereplők tudatában, érzéseiben. A két kiváló ba menekül. A megszállott fiút hite emeli fel: rátalál
tudós szakmai vitája nyers lelki csatába torkollik, vi­ az üdv ideájára. Úgy véli, a Gondviselés őt szemelte ki
szonyuk megromlik. János nem hisz többé a híres „az üdvre vezető tant az emberiségnek megjelenteni”.
Gaussban, s apja nevelésében sem: „mutatványnak” véli. Az apa nem hisz fia új ideáiban, „képtelen tudomány-
Ez a sarkított, bántó vélekedés táplálja az öreg haj- nak” tartja, mely „a matematikus hivatalát az üdvözí-
lamát a szerepjátszásra. A legnagyobb szellemiségek tőével keveri”. A pedagógiában bízik. Tragédiájukat,
közé illő tudós ellenreakciója kisszerű, egyre mélyebb ellentétüket, egyszersmind egymásrautaltságukat
magányba taszítja környezete. (E motívum azt is jelzi: egyedül a kevéssé iskolázott, ám életismerő, a tudo-
a nagy szellem, nagy művész értetlen miliőben mulat- mány magasában zajló szócsatát kívülről – iróniával –
ságosan esendő.) Az atyai féltés pedig féltékenységgé szemlélő Bolyai Antal érti meg.
torzul a fiú szemében.
János akaratlanul apja érzelmeibe is belegázol: fele- Alteregó
ségül kívánja venni Rózát. Ezzel megfosztja Farkast az A két Bolyai társadalmi, történelmi, jellem-, sors- és
egyetlen őt éltető lénytől, mentsvárától (földhözragadt végzetdráma. Lélektani dráma is, az „eseménytelen-
közegében szárnyalhat a pártfogásban), s a lánytól elve- ség” mögött összetett, olykor szélsőséges érzelmek
szi az élete részévé vált oktatói gondoskodást. rejlenek: szeretet és szeretethiány, remény és kétségbe-
esés, dühkitörés és heurisztikus felkiáltás. Vallomásos
3.   Apa és fia kapcsolata tragikussá válik. A kicsi- színdarab. Az író egy-egy eszméért küzdő-áldozó hő-
nyes közeg a hősökhöz méltatlan, torzulást, ingerült, sei saját alteregójaként is felfoghatók.
durva civakodást szül. A drámát nem a cselekmény, A Bolyaiak részben alakmásai a szerzőnek: őt sem
hanem a gondolatok és érzelmek szemléletes kifejezé- tudta asszimilálni közege. Hőseihez hasonlóan ő is
sével, érzékletes képekkel telített nyelve görgeti előre. megmaradt független gondolkodónak és művésznek
Mi más a dráma, mint vívódás – írja egyik esszéjében a pártállam ember- és írópróbáló idejében.

188
 István: Egyperces novellák
Örkény István:
„…minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes.”
„…minálunk
a költészet hatalmáról)
hatalmáról)
 zíróegyperceseigyakranaműalkotásfogalmánakhatáraitfeszegetik.Szerintedlehet
A
novellakéntolvasniegyleltárjegyzéket,egymenetjegytájékoztatójátvagyegykivégzé-
siszabályzatot?Gyűjtsdössze,mikazokaműfajikritériumok,amelyekalapjánnovel-
lakéntolvashatunkegyművet!
Pályakép
Örkény István (1912–1979) Budapesten
született katolikus, asszimilálódott zsidó
nagypolgári családban. Kitűnő nevel-
tetést kapott, négy nyelven írt, olvasott
folyékonyan, majd a család patikusha-
gyományait folytatva a Műegyetemen
gyógyszerész és vegyészmérnöki diplo-
mát szerzett. A harmincas években kap-
csolatba került József Attilával és a Szép
Szó körével, első jelentős novellái itt je-
lentek meg.
1941-es novelláskötete, a Tengertánc
irodalmi körökben feltűnést keltett.
Kezdeti írásai különféle stílusirányza-
tokat követnek, és felismerhető bennük
Kosztolányi Dezső és Márai Sándor hatása. Bár szá-
zadosi rangban vonult be a hadseregbe 1942-ben,
származása miatt munkaszolgálatosként küldték
a keleti frontra.
1943-ban, a magyar hadsereg Don-kanyarbe-
li összeomlása után szovjet hadifogságba került,
ahonnan csak 1946 karácsonyán tért haza. Tábori
tapasztalatairól szól irodalmi igényű szociográfiája,
a Lágerek népe.
Hazatérése után belépett a Magyar Kommunis-
ta Pártba, és a Rákosi-éra alatt hivatalosan előírt
szocialista-realista irodalom egyik kitüntetésekkel,
pozíciókkal jutalmazott alkotója lett. Ekkor szüle-
tett művei kevésbé jelentősek. A kommunista dik-
tatúrából való kiábrándulását követően részt vett az
1956-os forradalmi eseményekben. Új igazgatóként
ő írta a Szabad Rádió megrendítő beköszöntő szö-
vegét, melynek egyik szállóigévé vált mondata így
őrződött meg a történelmi emlékezetben: „Hazud-
tunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden
hullámhosszon.”
Forradalmi szerepvállalása miatt Örkény 1962-ig
nem publikálhatott, vegyészmérnökként dolgozott.
természetes.” (Örkény István: Ballada
FONTOSABB MŰVEI
Tengertánc(1941)
Macskajáték,regény(1963)
Tóték(1967)
Egypercesnovellák(1966–1968)
Macskajáték,dráma(1969)
Vérrokonok(1975)
Meddigélegyfa?(1976)
„Rózsakiállítás”(1977)
Visszatérése után, az 1966-ban megjelent Jeruzsálem
hercegnője című gyűjteményes kötete meghozta szá-
mára a kritikai és a közönségsikert. Groteszk,
a tragikumot és a komikumot egyszerre megszólal-
tató, sajátos prózanyelve, társadalmi-lélektani éleslá-
tása magas esztétikai szinten tudta ábrázolni a kor
problémáit, sorsdilemmáit, tipikus élethelyzeteit.
A Kádár-rendszer „puhuló” diktatúrája engedte
Örkény groteszk humorba burkolt igazmondását,
a szocialista irodalomba belefáradt olvasók pedig
benne találták meg koruk irodalmi hangját. Utolsó
írói korszakának talán legnépszerűbb alkotásai az
Egyperces novellák (1966–1968). Van, hogy a „talált
szöveget”, egy ízben például egy villamosjegy felira-
tát teszi műalkotássá. Kisregényekből írt drámái,
a Tóték (1966, 1967) és a Macskajáték (1963, 1969)
a magyar nyelvű abszurd dráma népszerű és ki-
magasló alkotásai. Utolsó jelentős drámai alkotását,
a merész és megosztó Pisti a vérzivatarbant (1969)
csak megírása után tíz évvel engedték bemutatni.
Örkény István irodalmi munkásságát József At-
tila-díjjal (1955, 1967) és Kossuth-díjjal (1973) jutal-
mazták.
189
Használati utasítás
Örkény István az 1960-as években a magyar dráma-
irodalom mellett a kisepikát is megújította. Utolsó
alkotói korszakának jellemző prózai szövegtípusát
ő maga „egyperces novelláknak” nevezte. Az előszó-
ként értelmezhető Használati utasításban így fogal-
maz a szerző:
„A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes érté-
kű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük,
mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő
figyelmet. Amíg a lágytojás megfő, amíg a hívott szám
(ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyper-
ces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem
akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és eső-
ben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje
járkálás közben is élvezhető!”
▪ Alkotói módszere a sűrítés volt: a részletező le-
írások, árnyalt jellemzések helyett az ábrázolt tör-
ténet, helyzet, embertípus lényegének tömör, jel-
zésszerű megragadására törekedett.
▪ Ennek következménye az elbeszélő visszaszo­
rulása és az olvasó szerepének felértékelődése,
hiszen aktív, alkotó közreműködése nélkül több
szöveg értelmezhetetlen marad.
▪ Ez az eljárás az író részéről a közlés minimumát
adja, a befogadó részéről pedig a képzelet maxi­
mumát várja el.
Örkény módszerét jól példázza a Leltár című egy-
perces, melynek puszta szósorából az olvasónak kell
történetet alkotnia, így befogadóból maga is (társ)alko-
tóvá válik.
Műfaji előképek
A szerző az egyperces novellák megalkotásában szá-
mos kisepikai műfajt és rövid szövegtípust felhasz-
nált. Ilyen:
▪ a fabula, például a Nászutasok
a légypapíron című novellában;
▪ a bibliai eredetű parabola (példá-
zat) műfaja többek között a Gon-
dolatok a pincében című egyper-
cesben;
▪ népmesei szövegformákat aktua-
lizálnak a Fiaink és a Végzet című
alkotások;
▪ a ballada műfaji jellemzői a Balla-
Az Egyperces novellák
da a költészet hatalmáról kihagyá- borítója Réber László
sos szerkezetében jelennek meg; illusztrációjával
 rkény István otthonában feleségével, Radnóti Zsuzsával,
Ö
a Vígszínház dramaturgjával (1971)
▪ a 19. század végére jellemző anekdota hagyomá-
nyai élnek tovább többek között A Sátán Füre-
denben;
▪ a 20. századi városi folklór jellegzetes műfajának,
a viccnek a szerkezetét követi például a Hogylé-
temről című írás;
▪ az egypercesek jellegzetes csoportját alkotják
a valós vagy fiktív dokumentarista szövegek: az
előbbieket talált szövegeknek hívjuk, ezek irodal-
mi kontextusba helyezve többletjelentésre tesznek
szert, idesorolható például: a Mi mindent kell tud-
ni, mely egy közlekedési jegy ismertető szövege,
vagy a Kivégzési szabályzat; fiktív dokumentumok
többek között a Hír vagy a Tudnivalók, közlekedési
korlátozások… című alkotások, melyek a hétköz-
napi életből ismert hivatalos szövegtí-
pusok formáját öltik.
Jellemző témák
Az egyperces novellákra a formai sokszí-
nűség mellett a témák nagyfokú változa-
tossága is jellemző.
▪ Jellegzetes tematikus csoportot alkot-
nak a világháborúról és a vészkor­
szakról szóló írások, többek között
a Tanuljunk idegen nyelveket, Az ott-
hon és a legközismertebb In memo-
riam Dr. K. H. G.

190
 ▪ Az egyperces novellák másik jellemző csoport-
ja a magyar szocializmus társadalmának állít
görbe tükröt. A sok idetartozó szöveg között
(például: Mi ez? Mi ez?, Tudnivalók, közlekedési
korlátozások…, Közvélemény-kutatás) megemlí-
tendő az Egy magyar író dedikációi, mely egy író
életét és a magyar társadalom egy-egy jellemző
alakjának sorsát vázolja fel fiktív könyvdediká-
ciók formájában a Horthy-korszaktól az 1960-as
évekig. A minden politikai érát kiszolgáló élet-
pályát ironikus módon az író özvegyének sorai
zárják, melyekben elhunyt férje „meg nem alku-
vó jellemét és ebből fakadó keserű üldöztetéseit”
fogalmazza meg. A novella a minden rendszer-
hez alkalmazkodó, opportunista értelmiség ka-
rikatúrája.
Arról, hogy mi a groteszk
Az írások uralkodó esztétikai minősége a groteszk.
Az Arról, hogy mi a groteszk című egyperces arra hívja
fel a figyelmet, hogy a nézőpont megváltoztatása során
a világ jelenségei, összefüggései új arcukat mutatják
meg.
Az új nézőpont egyben a humor forrása is. A novel-
la a feje tetejére állított temetés leírásával hívja fel a fi-
gyelmet a groteszk legfőbb sajátosságára: az ellentétes
esztétikai minőségek, poétikai jellemzők paradox ös�-
szekapcsolására.
Az egypercesekben a tragikum és a komikum, a he-
roizmus és a kisszerűség, a pátosz és a banalitás egy-
szerre jelenik meg kacagtató, olykor megbotránkoztató
módon.
Örkény István ezzel az írói módszerrel olyan tragi-
kus témákról tudott hitelesen és nagy alkotói merész-
séggel szólni, mint a holokauszt és a diktatúra vagy az
elidegenedés és az öngyilkosság.
In memoriam Dr. K. H. G.
A novella – a címben is látható módon – Örkény Ist-
ván barátjának, az író, újságíró, kritikus, műfordító-
nak, Havas Gézának állít emléket.
A rövid párbeszédben a német őr és Dr. K. H. G.
megszólalásait olvassuk. Személyüket a narrátor el-
térő módon nevezi meg. Dr. K. H. G. tudományos
fokozata és monogramja egyediséget kölcsönöz sze-
mélyének, míg az őr névtelensége általánosítást ren-
del alakja mögé. A novella csak a legszükségesebb
megszólalások közlésére vállalkozik. Tömörségében,
a párbeszédben elmesélt történet révén azonban drá-
maivá válik; zárlatában elgondolkodtató tragikumot
tár a befogadó elé.
A mű elbeszélője nem magyaráz, nem kommentál,
nem ítél meg semmit az elbeszélt történetből. Ez az írói
eljárás a befogadót továbbgondolkodásra, a tanulságok
kimondására készteti.
A rab kiszolgáltatott helyzetében kezdeményez be-
szélgetést a német őrrel a német kultúráról. Német
nyelven feltett kérdése az írásmű elején önmagában
is tanultságát, nyelvismeretét jelzi. Rabtartóját a né-
met romantika irodalmának legnagyobbjairól faggatja.
A kettejük között azonnal nyilvánvalóvá váló kulturális
különbség előbb beismerésre, aztán hazugságra, vé-
gül a megszégyenülésből fakadó gyilkosságra készteti
a barbár őrt. A novella túlmutat a két ember konflik-
tusán.
▪ Szereplői révén általánosságban mutat rá a tanult-
ságból, illetve a tanulatlanságból fakadó lehetsé-
ges emberi magatartásformákra.
▪ Képet ad a hatalom szélsőséges kilengéseiről, az
elnyomásról, a háború embertelenségéről, az igaz­
ságtalanságról.
▪ A kultúra kiteljesíti az emberi méltóságot és tar-
tást, ami bár tehetetlen a fizikai erőszakkal szem-
ben, erkölcsi értelemben mégis megkérdőjelezhe-
tetlenül a barbárság fölött áll.
Gondolatok a pincében
Az egyperces novella a viszonylagosságról tanít az ol-
vasónak. Filozofikus tartalmára Vörösmarty Mihály
versét (Gondolatok a könyvtárban) megidéző címe
utal. Az egyszerű történetben egy balesetben fél lábát
vesztett kislány cicusnak nevezi az alagsori öreg, ron-
da és bűzös patkányt.
Az olvasó először a kislány szomorú történetével ta-
lálkozik. Sorsát, testi állapotából fakadó kitaszítottságát
részvéttel szemléli:
„s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek.”
A sötétben élő patkány helyzetével csak ezt követően
szembesül. Az állatszereplő „gondolatai” által azonban
korábbi véleménye árnyalódik. A patkány nézőpontjá-
ból kezdi értékelni a kislány élethelyzetét, adottságait,
amelyek az állatszereplőhöz viszonyítva vonzóbbá vál-
nak.
A novella nem az értékeket relativizálja, hanem azok
megítélésének viszonylagosságára hívja fel a befogadói
figyelmet.
191
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN 5–6. oldaloldal
173–177.

Az élet értelme ÖrkényIstván

Örkény novellája a paprikák és ha nincsen mellette cselekvő szándék,

madzag adta koszorú lényegét
megmutatva irányítja a befoga-
dó figyelmét az élet értelmére.
A szöveg az olvasótól nagyfokú
együttműködést vár, a megszó-
laló szinte feladványként beszél
a paprikakoszorú és a létértelem
párhuzamosságairól. Az elbe-
szélői közlésből tudható, hogy
a madzag a koszorúban „mellé-
kes, harmadrangú valami” a vég-
eredmény szempontjából. Egy
segédeszköz csupán. Fonál, amin a paprikák felfűzve,
körformába rendeződnek, olyan valóságelemet hozva
létre ezáltal, ami több, értékesebb, mint az alkotóele-
mek összessége. Azt üzeni tehát, hogy az egész mindig
több a részek összességénél. A novella címe ezt a fel-
ismerést az élet lényegére vetíti ki. A befogadói értel-
mezésben a paprikák az emberi élet egyes szakaszait,
feladatait, részeit jelentik, melyeket a fonál, azaz egy
rendezőelv szerint egy irányba kell terelni. Értelmes
létünkhöz tehát szükségünk van egy ilyen fonálra,
azonban ha nem fűzzük fel rá a részeket, soha nem ka-
punk egységes egészt. Nem elégséges tehát az életelv,
ami megvalósítja azt. Az önmagába érő
koszorú a végtelenség jelképe. A piros
az életé, a szerelemé. Ha az élet értelme
a piros koszorúba rendeződés, akkor
mindez az olvasónak azt jelzi, hogy ha
önmagán túlmutató, a végtelenség tit-
kát megközelíteni akaró létre vágyik,
akkor tennie kell érte. Akkor rende-
ződnie kell, elveket kell követnie, csele-
kednie kell, néha szenvednie, szeretnie,
egyszóval élnie kell.
Nászutasok a légypapíron
A novella főhősei nászutasok nászút nélkül. Embe-
ri alakjukat átváltoztatja az írói fantázia: legyekként
vannak jelen az írásműben, ahol velük párhuzamosan
két jelenséget is egymásba játszat az elbeszélő: a mézet
és a légypapírt. A tanulságos történetben a friss háza-
sok életgyakorlatával szembesül az olvasó. Azzal a hét-
köznapisággal, amelyben a kényelemszerető, a fejlődés
igényéről lemondó, kisszerű, önző emberi magatartás
átértelmezi és megöli a közös életkezdet nagyívű foga-
dalmait és reményeit.

Irány a szöveg!
1. Olvasdelaszöveggyűjteménybenújra,hogyanvélekedikÖrkényIstvánarról,hogymiagroteszk!Meghatá-
rozásamilyenművészilátásmódotkínál?Hogyancserélődikfelafentésalentfogalma,valamintavidámés
atragikuskategóriájaaszövegben?
2. Vizsgáldmeg,hogyÖrkényegyikleghíresebbírásábanDr.K.H.G.beszédkezdeményezésemiértdühítifel
anémetőrt!Milyenjelentésthordozhatabeszédtárgya,ésmilyenveszélytabeszédhelyzet?
3. Gyűjtsdkiazolvasottegypercesekbőlapéldázatosjellegértfelelőíróieszközöket!

4. ANászutasok a légypapíroncíműnovellaazállatmesékkelrokonírásmű.Állapítsdmeg,mibenhasonlítrá-
juk,ésmilyenvonásaittekintvetérelaviláguktól!

Fogalmak
4 groteszk:egyszerrefélelmetes
ésnevetségeshangvétel
Vitassuk meg! abszurd:amindennapi
.”
„Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú gondolkodásnakellentmondó
Örkény István: Az élet értelme képtelenség,amelyatorzítás
beri éstúlzás(hiperbola)alakzatain
▶ Vajonmikazok arendezőelvek,„madzagok”,amelyekmenténazem alapulvaafantasztikumonistúllép
életrészeiegésszéállhatnakössze?

192
 Örkény István: Tóték
„– Háromba vágtad, édes, jó Lajosom? – Háromba? Nem. Négy
egyforma darabba vágtam… Talán nem jól tettem? – De jól tetted,
édes, jó Lajosom – mondta Mariska. – Te mindig tudod, mit hogyan
kell csinálni.”(ÖrkényIstván:
csinálni.”(ÖrkényIstván:Tóték
Tóték,IV.fejezet)
,IV.fejezet)

  groteszk esztétikai minőség és látásmód az író

A
majd minden művében megjelenik. Gyűjtsd össze,
milyenesztétikaiminőségekkeltalálkoztáltanulmá-
nyaidfolyamán,majdhatározdmeg,miagroteszk!
Holtalálkoztálezzelazábrázolásmóddal?Vajonmi-
értaromantikakorátólleszmeghatározóezazesz-
tétikaiminőség?Mitjelenthetagroteszkmintlátás-
mód?

Fordulat a pályán OroszIstvánplakátja

Örkény István pályáján az 1960­as évek második felé­
től a drámaírói tevékenység vált uralkodóvá. A ma-
gyar abszurd színház első darabját Tóték (1967) című
nagy sikerű darabja jelentette, melynek történetét kis-
regény formájában és filmforgatókönyvben is megal-
kotta. Utóbbiból készült a nagyszerű film Isten hozta,
őrnagy úr! címmel Fábri Zoltán rendezésében, Lati-
novits Zoltán (őrnagy) és Sinkovits Imre (Tót Lajos)
főszereplésével. A Tótékat a pályán további jelentős al-
kotások: a Pisti a vérzivatartban (1969), a Macskajáték
(1971) című vígjáték és a Forgatókönyv (1989) követték.
Örkény abszurd színháza eltér a nyugat­európai
szerzők abszurd darabjaitól. Az író művei ugyanis
nem közvetítik a nyugati drámai hősök cselekvésképte-
lenségét, sem az elveszett létértelem tapasztalatát. Alak-
jai sokkal cselekvőbbek, látásmódjuk perspektivikus,
cselekedeteiket a jövőbe vetett hit reménye irányítja.
Tóték
A mű már saját korában is elsöprő sikert aratott. En-
nek titka az volt, hogy az átélt történelmi traumákat
(vészkorszak, Rákosi-terror, 1956) nem kibeszélő,
szabadságában súlyosan korlátozott néző számára
groteszk humorral leplezte le a totális diktatúrák
hatalmi mechanizmusait, és a kiszolgáltatott egyén
esendő, minden heroizmust nélkülöző reakcióit. A mű
allegorikus játéknyelvet működtet: úgy szól a saját ko-
rára is jellemző hatalmi berendezkedésről, hogy a tör-
ténet elsődleges jelentésrétege a negyvenes évek Ma-
gyarországát ábrázolja.
Alaphelyzet
▪ A befogadó a mátraszentannai Tót család három
tagjával: Tóttal, a tűzoltóparancsnokkal, feleségével,
Mariskával és lányukkal, Ágikával ismerkedik meg.
▪ Hozzájuk érkezik meg kéthetes pihenőjére az őr-
nagy, akinek maradéktalan kiszolgálásától a család
női tagjai a fronton szolgálatot teljesítő fiú, Gyula
sorsának jobbra fordulását remélik.
▪ Az őrnagy érkezését Gyula levelei készítik elő; a ben-
nük olvasható abszurd kitételek előrevetítik a darab
konfiktusrendszerének kibontakozását.

J elenetazIstenhozta,őrnagyúr!címűfilmből.
Szereplők:LatinovitsZoltán(Őrnagyúr),SinkovitsImre
(TótLajos),FónayMárta(TótnéMariska),VenczelVera
(TótÁgika),rendező:FábriZoltán(1969)

193
A háború élménye
Örkény a Tótékban második vi-
lágháborús élményeit és az itt
szerzett tapasztalatokból levont,
általános végkövetkeztetéseket jár­
ja körül. Bravúros ötletként azon-
ban nem a frontvonalba helyezi
a drámai tereket, hanem fiktív
helyszínre, egy magyarországi kis
faluba: Mátraszentannára. Ez az
eljárás lehetővé teszi, hogy
▪ a befogadó a frontviszonyo-
kon túl – melyekre a darab-
ban többször is történik uta-
lás – a hátországot és annak
korabeli helyzetét is megis-
merje;
▪ a két valóság, a hadi fronté
és a hátországé a darab folyamán végig egymás­
ba játsszon;
▪ Tóték és az őrnagy között a mindenkori hatalom-
áldozat kapcsolaton túl Magyarország világhá-
borús szerepéről is véleményt formálhasson a be-
fogadó.
Konfliktus
A Tót család hétköznapi életébe, melyet fiuk révén
személyes érintettséggel határoz meg a háború, ab-
szurd módon szól bele az őrnagy érkezése. A falu-
ban köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok, Tót és
családja élete fenekestül fordul fel a fontos látogató
érkezésének hírére. A családot az őrnagy, Gyula ál-
tal óhatatlanul függési helyzetbe hozza: a hatalmával
visszaélő katonatiszt lelki terrorja a neki kiszolgál-
tatott emberekben az elnyomó-elnyomott viszonyt
jeleníti meg. A darab konfliktusforrását éppen ez
a lélektani függés teremti meg. Általa válik megfi-
gyelhetővé, melyik szereplő hogyan viszonyul az erő-
szak abszurd túlkapásaihoz, és ennek következtében
miként adja fel korábbi elveit, józan értékítéletét.
Lélektani feszültség
A darabban a drámai feszültséget a párhuzamos vilá­
gok (front és hátország) állandó egymásba játsza­
tása teremti meg. A háborúból idegkimerüléssel pi-
henni küldött őrnagy a harcokból érkezik a békében
élő, lelkileg egészséges családhoz a Mátrába. A teljes
csendet és fenyőillatot igénylő katona fogadásának
előkészü­letei észszerűtlen döntésekbe hajszolják Tó-
tékat, akik megpróbálják elhallgattatni a szomszéd
194
 laskó Péter az őrnagy
B
szerepében játszik Örkény
István Tóték című tragikomé-
diájában, melyet a Miskolci
Nemzeti Színház társulatának
tagjai vendégjáték keretében
mutattak be a Játékszínben,
rendező: Csiszár Imre (1984)
kutyákat, a buszt és a falu-
si háztartások természetes
za­
ját. Vendégük érkezése
azonban felülmúlja minden
elképzelésüket: az őrnagy
által diktált, felborult na-
pirend, az öncélú, a szabad
gondolkodást ellehetetlenítő dobozolás, a tűzoltósi-
sak viselésének módja, a zseblámpa stb. próbára teszi
életüket.
A megteremtett feszültséget a családtagok új hely-
zethez való viszonyulásának különbözősége tovább
erősíti:
▪ a családfő egészséges ellenállása a férfi-nő, apa-lá-
nya kapcsolat rendjét is felborítja;
▪ ugyanezt a feszültséget fokozza a fiú, Gyula állan-
dó „szerepeltetése”, akinek sorsáért aggódik a be-
fogadó;
▪ feszültségteremtő karakter a darabbeli postás, aki
nem kézbesíti Tótéknak a fiuk halálhírét hozó le-
velet; általa válik a néző/olvasó számára végképp
egyértelművé és groteszkké a családtagok önfel-
adásának teljes hiábavalósága;
▪ feszültséget kelt az őrnagy távozásakor megfigyel-
hető, a normális éltebe való családi visszarende-
ződés, miképpen a katonatiszt visszatérését hozó,
nem várt drámai fordulat is;
▪ ezt a feszültséget fokozza a végletekig Tót gyilkos-
sága, majd Mariska által az erre adott, mindent
leleplező válaszreakció is:
„Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?”
Hatalom és áldozat viszonya
Az őrnagy alakjában a mindenkori elnyomó hata­
lom megtestesítőjére ismerhet a befogadó. Jellemét
a háború tette torzzá. Olyan alak ő, aki mindvégig tu-
datában van pozíciójából fakadó fölérendelt helyzeté-
nek, és aki gátlástalanul ki is használja azt.
 Zsarnokként áldozatait, Tótékat vál­
tozatos eszköztárral kényszeríti behó-
dolásra:
▪ jutalmat helyez kilátásba (Gyula
előléptetése),
▪ megsértődik (bezárkózik a szobá-
ba),
▪ tilt (Tót nem nézhet a válla fölé),
▪ parancsol (dobozolás),
▪ bűntudatot kelt (Tót nem ásíthat),
▪ megalázza áldozatait (zseblámpa),
▪ megfosztja Tótot emberi méltósá-
gától és szabadságától (nem szabad
dobozolás közben gondolkoznia), Örkény István
▪ egymás ellen játssza ki a családtago-
kat stb.
Szereplők
A Tót családban a hatalomnak kiszolgáltatott min-
denkori áldozatok sorsát figyelheti meg a befogadó.
Azokat a különböző magatartásformákat, amelyeket
a karakterek az őrnagyhoz fűződő viszonyulásukban
kialakítanak, illetve megélnek.
▪ Ágika rajongással csüng az őrnagyon. Viselke-
dését a Gyula által érzett testvéri szeretet mellett
a teljes odaadás motiválja. Ez magyarázza, hogy
a „bokacsiklandozás” ügyében is az őrnagynak
ad igazad – saját apjával szemben. Ő az egyedüli
szereplő, aki az őrnagy távozását sajnálattal veszi
tudomásul. Tetteinek hátterében érzelmi kapcso-
lódása áll.
▪ Mariska, Tót felesége, kétféle szerepkörében egy-
szerre mutatkozik meg. Látjuk őt mint feleséget és
mint fiáért aggódó édesanyát, aki gyermekét féltve
a konfliktushelyzetben nem társa,
hanem árulója férjének. A hata-
lom gerjesztette légkörben ugyanis
tudatosan befolyásolja Tótot, akit
érzelmileg zsarolva, egészséges ér-
tékítéletét manipu­lálva kényszerít
örökös önfel­adásra. Az elnyomó-
val való feltétlen együttműködé-
se elvtelenségét bizonyítja, hiszen
tisztában van a kialakult hely-
zet abszurditásával. Személyében
a mindenkori behódolók, az el-
nyomó hatalommal alárendelt po-
zíciójuknál fogva együttműködő
emberek jelennek meg.
▪ Tót helyzete változik legtöbbet a darabban. A falu
elismert és megbecsülésnek örvendő, tekintélyes
tűzoltóparancsnoka magánéletében családfői sze-
repet tölt be. Az őrnagy érkezésével és ottlétével
mindkét szerepkörében megbukik: közösségi
és magánemberként sorsa egyaránt összeomlás.
Azonban az ő alakjában a tűrés és a taktikus kivá-
rás mellett a cselekvő ellenállás is megmutatkozik.
Megtörése, lényének megsemmisítése fokozatosan
történik. Az őrnagy jelenlétével kezdetben régi
szokásainak kell véget vetnie. Nem nyújtózkod-
hat kedve szerint, nem viselheti tűzoltósisakját az
előírásoknak megfelelően. A későbbiekben azon-
ban elfogadtatják vele napirendjének felborítását,
a dobozolást, a zseblámpa szájába vételét, azaz ön-
becsülésének, egészséges realitásérzékének, akara-
tának, gondolkodásának, tehát személyiségének
teljes feladását. Ellenállási kísérletei mind kudar-
cot vallanak; tarthatatlan helyzetéből elmenekül.
Szégyenteljes visszatérése után, az őrnagy távo-
zásakor rendeződni tűnik a helyzete. A zárlatban
azonban a hatalom újbóli jelenlétében felismeri,
hogy áldozatvállalása, önfeladása értelmetlen
volt, hiszen az őrnagy önkénye sosem szolgálta
Gyula fia érdekeit. Belátja, hogy a hatalom célja
mindvégig az ő személyiségének átformálása,
eszközzé tétele volt. Ekkor lázad fel, és hajtja vég-
re gyilkos tettét, ami az egyetlen eszköz a kezében
kiszolgáltatottságának és az őrnaggyal való kény-
szerű együttműködésének megszüntetésére.
J ani Ildikó (Ágika), Harsányi Gábor (Őrnagy)
és Pécsi Ildikó (Tótné) játszik Örkény István: Tóték című
színművének főpróbáján, a Thália Színházban.
Rendező: Kazimir Károly (1978)
195
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
AAMAGYAR
MAGYARIRODALOM
IRODALOMAA20.
20.SZÁZADBAN
SZÁZADBAN KÖNYVTÁR
5–6. oldal

A postás és Cipriani Példázatosság és groteszk

▪ A darabban a postás kiemelt fontosságú szerephez
jut. Abszurd helyzetet teremt, hogy hivatásából ki-
folyólag egyfajta hatalommal rendelkezik: felismeri,
hogy a levelek kézbesítésével, illetve nem kézbesíté-
sével emberi sorsok befolyásolására képes. Cseleke-
deteiben hol a pillanatnyiság, hol a részvét, hol a jó-
akarat, hol pedig az emberi gyarlóság befolyásolja.
▪ Cipriani professzor az író hangja, rezonőr: szavai-
val és tetteivel egyaránt a háború ellen foglal állást.
Intézetében üldözött személyeket bújtat. Ő mutat rá
az őrnagy igazi énjére és önkényének valódi okaira:
a kisebbségi komplexusra. Az író a tettetett elmebaj
állapotában tartja, hogy ezáltal teremtse meg azt
a beszédhelyzetet a drámában, amelyben az igazság
általa válik kimondhatóvá. Cipriani ugyanis tisztá-
ban van a hatalom működtetésének gyakorlatával.
Örkény abszurd drámavilágának reménytelen remé-
nyét is ő fogalmazza meg a darabban: szerinte az őr-
nagyokat egyszer majd fel fogják akasztani.
A dráma meghatározó esztétikai minősége: a gro­
teszk. Az író eljárása nem oldja, legfeljebb nevetséges-
sé teszi a drámai konfiktusokban megmutatkozó em-
beri jellemhibát: a zsarnokságot és az önfeladást.
A darab példázatos jellege a háború, a hatalom és
a kiszolgáltatottság örök viszonyait fedi fel. Azt teszi
nyilvánvalóvá, hogy a hatalom minden körülmények
között kizárólag annak kiszolgálói révén tartható fenn,
a zsarnoki hatalommal kollaborálók az elnyomás ré-
szeseivé válnak. A karakterek magatartása révén rávi-
lágít az önkénnyel való együttműködés motivációira
és következményeire, az 1940-es évek magyarországi
viszonyaival is összefüggésbe hozza.
Fogalmak
rezonőr:adrámaiműbölcsességetmegfogalmazókaraktere,
azírószócsöve

Irány a könyvtár!
1. OlvasdelaTótékcíműdrámát!Figyeldmeg,hogyafőszereplőkmilyenviszonybanállnakegymással!Atör-
ténetmelypontjainjelennekmegmellékszereplők?Milyenkarakterthordoznak?
2. Hogyanjelenikmegaműbenatörténelmi-társadalmikontextus?

3. VázoldfelTótmegaláztatásánakfázisait!

4. Hogyankészítielőaszövegavégkifejletet?Milyenmotívumokutalnakelőreadarabutolsósoraira? 

5. Gyűjtskomikusjeleneteket,helyzeteketaműből!Holtalálkozolabszurdésgroteszkelemekkel!Néhánypél-
dasegítségévelmutasdbeakétesztétikaiminőségközötti
különbséget!
6. Olvasd el a mű előtt álló Levél a nézőhöz című írást! Mi a különbség Camus és Örkény „abszurd hőse”,
SziszüphoszésTótközött?Aszövegmelymondataivonatkozhatnakahatvanasévekpolitikaiviszonyaira?

4
Vitassuk meg!
rratom a nadrággombjaikat. Ettől
„A katonáimmal, ha nincs semmi elfoglaltságuk, mindig levágatom és visszava
helyreáll a lelki egyensúlyuk.”
Örkény István: Tóték
diája.Vitassátokmeg, hogyholta-
▶ ÖrkényIstván Tóték címűdrámájaamásik életébevalóbeavatkozástragé
se!Érdemes-eengednimásoknak,
lálható azahatárvonal,amelyutánmárterhesséválikazőrnagyviselkedé
hogybeleavatkozzanakéletünkdolgaiba?

196
 Szabó Magda: Az ajtó
„Ez a könyv nem Istennek készült, aki ismeri zsigereimet, nem is az árnyaknak, akik mindenre tanúk, és
figyelik ébrenlétem és álmaim óráit, hanem az embereknek. Bátran éltem idáig, remélem, meghalni is
így fogok, bátran és hazugság nélkül, de ennek az a feltétele, hogy kimondjam: én öltem meg Emeren-
cet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megtenni."(SzabóMagda:
megtenni."(SzabóMagda:Az
Az ajtó)
ajtó)

 regényavallomásirodalomhagyományaitfelelevenítőalkotás.Idézdfelavallomás
A
műfajáróltanultismereteidet!Melytanultszerzőkmelyműveitkapcsolodide?

Pályakép
Szabó Magda (1917–2007) Debrecenben
született. Református családból szár-
mazott, mély hite egész életében meg-
határozó világszemléleti kiindulópon-
tot jelentett számára. Középiskolai
tanulmányait a Dóczi Gedeonról el-
nevezett debreceni iskolában végezte,
mely intézmény később több regényé-
nek is hátteréül szolgált. Latin–magyar
szakos tanári és bölcsészdoktori diplo-
máját a Debreceni Egyetemen szerezte
1940-ben; ugyanebben az évben kezdte
meg tanári pályáját is.
1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium munkatársa volt. 1949-ben megkapta
a Baumgarten-díjat, amit még ugyanazon a napon
vissza is vontak tőle; állásából is elbocsátották.
Irodalmi pályáján költőnek indult: kezdetben
verseskötetei jelentek meg. Mándy Iván, Pilinszky
János, Nemes Nagy Ágnes, Rába György, Karinthy
Ferenc és Örkény István mellett ő is az Újhold című
folyóirat alkotója volt. A rendszer őt is betiltotta;
1958-ig nem publikálhatott. Ezután műfordításokat
vállalt, majd a kényszerű hallgatás éveiben megírt
regényeivel és drámai műveivel tért vissza az irodal-
mi életbe. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Ti-
bor (1913–1982) íróval. 1959-től szabadfoglalkozású
íróként élt és alkotott. Egymás után megjelent regé-
nyei között meghatározóak önéletrajzi ihletettségű
munkái, de lélektani regényei is.
Olvasótáborának kiszélesítésében ifjúsági regényei
is kiemelt szerepet játszottak. Regényvilágát legin-
kább a lélektaniság és az a realizmus jellemzi, mellyel
az asszonysorsokat, saját korának politikai-társadal-
mi helyzetét és az emberi kapcsolatok rendszerét áb-
rázolta.
Egyes regényeiben (Régimódi történet, Az ajtó)
a református és a katolikus értékrend különbö-
FONTOSABB MŰVEI
MondjákmegZsófikának(1958)
TündérLala(1965)
Pilátus(1969)
Ókút(1970)
Abigél(1970)
Régimóditörténet(1971)
Azaszépfényesnap(1976)
Azajtó(1987)
zősége figyelhető meg. A két értékrend az írónő
regényeiben a szereplők világ- és személyiségértel-
mezésének kifejezésére szolgál (Régimódi történet:
Jablonczayak Szabók; Az ajtó című regényben
Emerenc temetésén a különbségek eltűnnek: „…ott
[volt] az evangélikus orvos, a katolikus professzor,
a zsidó vegytisztító, az unitárius szűcs, olyan volt
a szertartás, mint egy ökumenikus rekviem, amiről
szégyen elmaradni.”).
1985-től kezdődően, öt éven át töltötte be a Ti-
szántúli Református Egyházkerület főgondnoki
és zsinati alelnöki tisztségét. 1993-tól a Debreceni
Református Teológiai Akadémia díszdoktora volt,
2001-től a Miskolci Egyetem tiszteletbeli díszdokto-
rává avatták.
Az ajtó című regénye 2003-ban elnyerte a fran-
cia Femina irodalmi díjat. Tagja volt az Európai
Tudományos Akadémiának, valamint a Széchenyi
Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Debrecen
díszpolgára volt. Több hivatalos elismerés mellett
1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat
kapott. Férje irodalmi hagyatékát gondozta. Szabó
Magda műveit számtalan nyelvre lefordították, ő a
legtöbbet fordított, legismertebb írónk külföldön.

197
Műfaj és regényszerkezet
Az ajtó (1978) a vallomásirodalom évszázados hagyo-
mányait felidéző lélektani regény. Olyan feltárt, gyó-
násszerű érzelem- és tudatfolyam, melyben az elbeszélő
a cselekményhez kapcsolódóan mintegy kiírja, kibeszéli
magából az őt nyomasztó, feldolgozhatatlan lelki terhet.
▪ A keretes szerkezetű alkotás nyitó és záró fejeze-
te azonos címet visel (Az ajtó), és a regénycímet is
adó, központi jelkép, az ajtó köré szerveződik.
▪ A regénykeretet a nyitányban követő, a zárlatban
pedig megelőző fejezetek (A kötés – Az oldás) egy-
más ellenpontjait, egyben kiegészítését jelentik
a szerkezetben.
▪ A regénykeret a múltidézés gondolati kerete is:
ide zárja be, és teszi az elbeszélő részéről végleg
lezárttá az írónő-narrátor és Szeredás Emerenc
különös kapcsolatának történetét.
▪ A témamegjelölő fejezetcímek közvetlenül hivat-
koznak a bennük leírt eseményekre.
▪ A regény cselekményét adó eseménysort visszate­
kintő nézőpontból idézi fel az elbeszélő.
▪ A mű felépítése időrendre épül, méghozzá úgy,
hogy a benne kibontakozó, a központi monda-
nivalót hordozó emberi kapcsolat alakulása válik
elsődleges cselekményalakító erővé.
Regénytér és regényidő
Az önéletrajzi meghatározottságú regény tere és ideje
nagyrészt valóságos, bár Nádori–Csabadul, a Szere-
dás Emerenc gyökereit jelentő két település a valóság-
ban nem létező, fiktív helyszín. Szabó Magda és férje,
Szobotka Tibor 1960-ban költözött Pasarétre, ahol
házvezetőnőjük segítette mindennapjaikat (a valóság-
ban az asszonyt Szőke Júliának hívták). A mű elsődle-
ges regénytere is ez a városrész, emellett megjelennek
még a regényben más fővárosi helyszínek is. A regény-
idő életüknek ezt az időszakát fogja át: a cselekmény
a költözést követő tizennyolc év kitüntetett eseményeit
tárja az olvasó elé.
Narráció
Az önéletrajzi ihletettségű regény elbeszélője közel áll
az íróhoz, Szabó Magdához, aki a műben a jelen pers-
pektívájából idézi fel múltjának közel húsz esztendejét,
házvezetőnőjével való összetett emberi kapcsolatának
alakulását. Beszédmódja ebből fakadóan vallomásos,
megnyilatkozását nagyfokú személyesség hatja át.
A regény narrációja több megszólalási módot ötvöz.
▪ Az egyes szám első személyű szövegrészletek fel-
tűnően önreflektív, önelemző jellegűek:
198
„Mindez ezen az estén persze még messze van, iszo-
nyúan távol, egyelőre csak azt éreztem, mikor haza-
értem, olyat tettem, ami azért mégsem helyes, ami
sértő.”
▪ A narráció a regény adott pontjain reflektál ma-
gára az alkotói tevékenységre, máskor kivetített
belső monológ:
„Mit jön utánam, gondoltam keserűen, megfestet-
te a portrémat, hipokritának tart, formalistának,
sznobnak, még azt se fogta fel, kinek a permanens
haláltudatát csalom a látszattal: ha volna valami
komoly baja, nyilván nem ülnék nyugodtan mun-
kához újra meg újra.”
▪ Belső párbeszédek, viták, amelyeket a jelen nar-
rátora egykori önmagával folytat:
„Nem lett volna szabad neki visszadobnom semmit.
Valaki ma megsebezte az öregasszonyt, okkal-e, ok
nélkül, nem tudom, még az is lehet, mindennek lo-
gikus és egyszerű magyarázata van, épp csak Eme­
renc nem érti velem együtt, ő éppannyi mindent
nem ért meg, mint amennyi más senki által fel nem
foghatót azonnal magába fogad egy másodperc
alatt. Miért ütöttem meg én is?”
▪ Emerenc megnyilatkozásait függő beszéddel jele-
níti meg:
„Mondta, ha bűneimtől megszabadultam, nézzek át
hozzá ebéd után, van velem valami dolga.”
▪ A párbeszédekben szó szerinti idézés található:
„Felőlem. De étesse is meg, nem ebédelt.”,
▪ Ritkábban szabad függő beszéd jelenik meg.
▪ A narrátor a regény cselekményének időrendjét
olykor kitérőkkel szakítja meg (például Emerenc
gyerekkorának bemutatása).
Jelképiség
A regény központi, többrétegű motívuma és cím­
adó jelképe: az ajtó. Titkok, magányok, elhallgatá-
sok, határhelyzetek, belső emberi világok kapcso-
lódnak hozzá.
▪ Szövegbeli első említését a bevezető fejezetben ol-
vashatjuk, ahol az elbeszélő visszatérő álmainak
fontos elemeként van jelen. Olyan akadályként,
amin minden emberi erőfeszítés ellenére sem ké-
pes áthatolni a bajban hívott segítség, mert a nar-
rátor belülről hiába forgatja a kulcsot a zárban.
 Ugyanez a jelenet ismétlődik a regény zárlatában,
ahol a múlt felidézése után, annak tanulságában
megerősödve igazolja vissza az álom az ajtó jelképi
erejét.
▪ Az ajtó Emerenc lakásának ajtaja is. Olyan határ,
ami szinte átjárhatatlanul választja el a házveze-
tőnő magánéletét és annak rejtett titkait a külvi-
lágtól. Az ő ajtaja ugyanis sosem tárul fel (az el-
beszélő is csak egyszer léphetett át rajta Emerenc
életében), hiszen nem nyitja ki senkinek. Átvitt
értelemben ez az ajtó Emerenc saját külön vilá-
gának bejárata is, ami mögött szeretett macskáit,
életének múltját, annak féltve őrzött tárgyi és esz-
mei emlékeit (Grossmannék bútorai, régi szerelme
képe), valamint emberi méltóságának abszolút ér-
tékét rejtegeti.
▪ Az ajtó átjáró az emberi kapcsolatokba, különösen
a két főhős (Magda és Emerenc) külön világába, ket-
tejük egymás iránt érzett szeretetébe és bizalmába.
▪ Jelképezi az elbeszélő saját lelkiismeretét is, mely
ajtót kinyitva, a cselekmény elbeszélésével tárja
fel érzelmeinek és lelki folyamatainak mély fájda-
lommal hordozott terheit.
EGYÉB JELKÉPEK A REGÉNYBEN (AZ AJTÓN KÍVÜL)
álom A nyitányban és a zárlatban egyaránt fel-
bukkanó elbeszélői álom a valóság tudat
alatti, ösztönös megsejtését, a történések
megelőlegezését, később beigazolódását
tényszerűsíti.
Viola, a kutya Magda és Emerenc soha meg nem született
gyermekének, be nem teljesült anyaságá-
nak a szimbóluma a kutya.
hó Visszatérő, szintén önmagán túlmutató re-
gényelem az Emerenc által mindig sepert
hó, ami patyolatfehérségével a tisztaságot
és annak vágyát jeleníti meg az olvasói tu-
datban.
seprű A házvezetőnő kétkezi munkához fűződő vi-
szonyának jelképe.
írógép Magda írógépe a szellemi alkotómunka
megfelelője.
kendő A kórházban Emerenc által viselt kendő
a szégyenérzet megszüntetésének vágyára
utal. Viselése által a főhős az emberi méltó-
ság elvesztésével való kényszerű szembené-
zést akarja elkerülni.
Grossmann- Az örökségnek szánt Grossmann-hagyaték
hagyaték leomlása Emerenc életének porrá válásával
mutat párhuzamot.
Realista vonások
Emerenc és Magda történetének regénybeli hátterét
Szabó Magda életének valós körülményei adják. A tör-
ténet betekintést enged az írónő házasságába, alkotói
és mindennapi életébe. Emellett utal a kor kultúrpoli-
tikai viszonyaira, a társadalom hierarchiájára, a vidéki
létforma sajátosságaira is. Szereplői között olyan ka-
raktereket mutat be (Polett, Józsi öcsém fia, házmester,
Sutu), akik a kor és az adott tér tipikus figurái voltak.
A regényből Szabó István készített nagy sikerű filmet,
amit 2012-ben mutattak be Magyarországon.
Emerenc
Az ajtó egyik főszereplője Szeredás Emerenc, az el-
beszélő, Magda házvezetőnője. A vidékről szárma-
zó, súlyos gyermekkori traumát cipelő (édesanyja és
testvérei halála), szerelmeiben csalódott, idős asszony
ismerősi ajánlásra kerül az írónő-narrátor és férje ott-
honába, hogy ott állást vállaljon. Az emberi kapcso-
lataiban sokat szenvedett nőt, akin egykori lakókö-
zössége bosszút állt, alkati sajátosságainál és sorsánál
fogva is rendkívül zárkózottá tette az élet. Életfilozó-
fiájává vált, hogy senkit nem szabad túlontúl szeretni.
Úgy tapasztalta, hogy a szeretet az az emberi érzelem,
ami éppen azt teszi a végsőkig kiszolgáltatottá, akinek
a szívében megszületik.
„Nem szabad ennyire szeretni sem embert, sem állatot.”
Életét nem a betegség, hanem önmaga elvesztése
vette el. Úgy véli, hogy Magda, akire legféltettebb tit-
kait bízta, elárulta őt, és ezzel kiszolgáltatta a külvilág
felszínes értékítéletéből fakadó szégyennek. A fizikai
lét önmagában, legfőbb értékeitől megfosztva, számára
már nem kínál valódi életmotivációt.
EMERENC
▪ Szigorú erkölcsiséggel rendelkezik.
▪ Életének a kétkezi munka, a takarítás, az ember- és állatbaráti
szeretet ad célt.
▪ Szinte zsarnoki hatalommal nyomja el azokat, akikhez érzelmi
kötelék fűzi.
▪ Az általa legjobban szeretett Magda életét is átformálja: kettejük
kapcsolatában főképpen az ő törvényei uralkodnak.
▪ Vágyik az őszinte és kölcsönös szeretetre, de elveihez való konok
ragaszkodása és érzelmi eszköztelensége nem engedi kiteljesed-
ni Magdához fűződő, szinte anya-lánya természetű viszonyát.
▪ Szavak helyett tetteivel beszél, hibáit belátja ugyan, de nyílt bo-
csánatkérés hiányában inkább gesztusaival utal lelkiismeretének
egészséges működésére.
▪ Köztiszteletben álló asszony, mindenki, aki ismeri, szereti és elis-
meri áldozatkészségét, szorgallmát.
199
 A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN KÖNYVTÁR

Saját lelkiismereti harcának kimenetelére a regényzár-

lat utal, melyben a nyitányhoz kapcsolódva ez áll:
„Forog a kulcs. Hiába küszködöm.”

MAGDA

▪ Emerenc fölényes magatartását nem értette, formálódó viszo-

 elenMirren(Emerenc)SzabóIstvánAz ajtócíműfilmjében
H megnyilvánulásaiharaggaléscsalódottsággaltöltöttékel.
(2012)
Magda
Az írónő-elbeszélő az önéletrajzi regényben önmagát
adja; az alkotás megírása révén saját lelkiismeretével
vet számot. A mű ilyen értelemben önszemlélő életgyó-
nás, melyben a narrátor Emerenchez fűződő szeretet-
kapcsolatának hibáit és mulasztásait írta ki magából.
A művet szinte vezeklésül, a gyászfolyamat lezárása
reményében írta meg, hiszen az alkotás folyamatában
szembe kellett néznie a felidézett események súlyával.
nyukatezértelemezte.
▪ Gyanakvótermészetébőlfakadóaneleintemegkérdőjelezteház-
vezetőnőjeszavahihetőségét:életénekajtóvalelzárttitkaimögé
komplettösszeesküvés-elméletirendszertépítettfel.
▪ JogotakartformálniEmerenctitkosvilágánakrészleteire.
▪ Viszonzott érzései és gesztusai hálával, viszonzatlan szeretet-
▪ Önelemző magatartása reakcióinak állandó felülvizsgálatára
késztette. Felismerte magában a gőgöt, a sértődékenységet,
agyűlöletésaszeretetképességét.Nemálltazasszonymellett,
amikorszükségelettvolnará.
▪ AházvezetőnősúlyosbetegségeidejénMagdapróbáltamegmen-
teniaméltatlanhelyzetbekerültasszonyt,gondoskodnikívántróla.
▪ Emerencetnemtudtamegóvniamegszégyenüléstől.
Fogalmak
lélektaniregény:arealizmusbangyökerező,tárgyilagos
ábrázolásmódratörekvő,azemberlelkifolyamataitfeltáró
epikusműfaj

Irány a könyvtár!
1. AregényismeretébenkészítsdelSzeredásEmerencképzeletbeliönéletrajzát!

2. Hasonlítsdösszeakétnőifőhősjellemrajzát!Milyenközösésmilyeneltérővonásokattaláltál?

3. JellemezdMagdaésEmerencemberikapcsolatát!Mimindenakadályozzakölcsönösszeretetükvalódiki-
teljesedését?
4. KészítsdelSzeredásEmerencéleténekláthatóhiánylistáját!Milyenalapvetőértékekhiányoznakebbőlaz
emberisorsból?
5. Állapítsdmeg,mibenállafőhősökvilágnézeténekkülönbözősége!

6. AkórházijelenetekbennehézkesMagdaésEmerenckommunikációja.Milyengátakadályozzaaaközlésfo-
lyamatot?

4
Vitassuk meg!
a te műved volt az akció? Kiszolgáltat-
„Téged tanítsalak rá, mi a szégyen, aki egyébként ráhoztad a végzetet, hiszen
áron, hisz te vagy a földön az egyetlen,
tad őt, a tiszták tisztáját, titkaival együtt, holott védened kellett volna bármi
aki szava rábírta, hogy kinyissa az ajtót. Júdás vagy, elárultad.” Szabó Magda: Az ajtó
erneklegjobbmeggyőző déseszerint
▶ Vajonelőbbrevalóértékazemberiméltóságazéletnél?Jogavanazemb
úgysegítenivalakit,ahogyanamásikemberaztnemakarja?

200
 Szabó Magda: Az a szép, fényes nap
„Csakhogy én életet szántam ennek a népnek, nem halált. Attól
a perctől fogva, hogy király leszel, tied a felelősség.”(SzabóMagda:
felelősség.”(SzabóMagda:
Az a szép, fényes nap)
nap)

  történelmi dráma az irodalomtörténetben gyak-

A
ran szándékoltan kétértelmű, áthallásos alkotás.
Idézdfelazáltaladtanulttörténelmidrámákat!Mi-
lyen, a keletkezésük korában is aktuális üzenettel
rendelkeznekezekadarabok?

Történelmi drámák
A sokrétű irodalmi tevékenységet folytató Szabó Mag-
da alkotói érdeklődése az 1970-es években fordult
a magyar történelem nagy témái felé. Az a szép, fényes
nap című műve először 1973-ban, hangjáték formájá-
ban hangzott el, a belőle készült színdarabot 1976-ban
mutatta be a Nemzeti Színház. Az írónő a bemutató
előtt így nyilatkozott műve kapcsán:
„Ugyan hogy írtam volna meg én ezt a darabot, ha
nem élem át a második világháborút, s nem leszek
szemtanúja annak, milyen egy robbanásszerű ideoló-
giai változás anatómiája.”
Megszólalása arról tanúskodik, hogy drámája nem
csupán történelmi múltidézés, hanem aktuális mon­
danivalóval, a modern kor befogadójának közvet­
lenül is üzenni akaró alkotás. A történelmi drámák
sorát a Béla király-trilógia (A meráni fiú, A csata, Béla
király) folytatta, de ehhez a műcsoporthoz tartozik
A macskák szerdája című, Csokonai Vitéz Mihály kol-
légiumi történetét megíró mű is.
SzabóMagda
Drámaszerkezet
A két részből álló történelmi dráma a klasszikus dra-
maturgia hagyományait követi. A 994. év egyetlen
napját átfogó, az esztergomi fejedelmi udvarban ját-
szódó, egy cselekményszálon futó történet megfelel
a hármas egység szabályának. A cselekményidő ki-
tüntetett: az események Vajk, a későbbi István megke-
resztelését megelőző napon történnek. Ennek a pilla-
natnak az író általi megragadása olyan határhelyzetet
teremt a műben, ami a különböző értékvilágok (régi
és új, pogány és keresztény, nagyapa, apa és fiú, kelet és
nyugat, hódító háborúk és békés építkezés) ütközteté­
sére alkalmas. A dráma szerkezetében is ez az ellen-
pontozás figyelhető meg: a cselekmény kibontakozása
az író más történelmi műveivel szemben Az a szép,
fényes napban nem egyetlen központi, hanem három
hangsúlyos főszereplő konfiktusát helyezi a közép-
pontba. A megszólalásokat helyenként szokatlan ter-
jedelmű és magyarázó, kifejezetten epikus jellegű ren-
dezői utasítások kísérik.

Értékkonfliktus
A dráma Gyula, Géza fejedelem és Vajk értékkonfik-
tusára épül. A közöttük lévő világnézeti és politikai
különbségeken túl a nemzedéki ellentét is egymásnak
feszíti őket. Sorsukban, döntéseik meghozatalában, il-
letve azok következményeiben azonban a mindenkori

 áspárSándor(Gézafejedelem)ésKunaKároly(Gyula,a
G
fejedelemapósa)aszékesfehérváriVörösmartySzínház
előadásában,rendező:BagóBertalan(2020)

201
befogadó rajtuk túlmutató elveket és gyakorlatokat is- sének ünnepnapját kapcsolná a jelképpé vált hivatko-
mer fel, a darab így példázatossá, általános érvényű- záshoz. A szövegrészlet azonban egy ősi, pogány ének:
vé válik. A hitelesen ábrázolt történelmi eseményeket
„Az a szép, fényes nap
az író által alkotott mitológia elemei szövik át. Ez az
az Isten jobb szeme,
alkotói eljárás a főhősökről alkotott és rögzült képet
az a szép, fényes hold
igyekszik árnyalni.
az Isten bal szeme,
az a futó szellő
„Az a szép, fényes nap” Isten lihegése,
A dráma címadó, a darabban többször is felhangzó
az a sok szép csillag:
sora: „Az a szép, fényes nap”. A beavatatlan olvasó a da-
Isten arca izzad…”
rab nyitányának ismeretében Vajk megkeresztelkedé-

FŐSZEREPLŐK

Géza ▪ Géza felismeri, hogy magyarjainak korábbi hadi technikája nem volt elég korszerű Augsburgban. Látja, hogy a német befolyás-
nak engednie kell. Valódi szándéka azonban csak a darab végén, a Vajkkal folytatott dialógusban válik világossá. Terve, hogy
kétnemzedéknyi idő elteltével, a már keresztény államként megerősödő magyarság ismét a németek ellen viseljen hadat,
hogy aztán Európa-szerte stratégiailag fontos területeket hódítson el.
▪ Céljai elérésére használja fel a keresztelőt, ezért reméli, hogy fia keresztény államot alapít, és pápai korona hitelesíti jövőbeli
hatalmát.
▪ Ugyanebből a megfontolásból legitimizálja a fejedelmi udvar által rég elfelejtett, bizánci diplomatát, Gyulát is.
▪ Az ünnepség zavartalan lebonyolítása érdekében nem riad vissza sem gyilkosságtól, sem fenyegetéstől.
▪ Őrzi pogány hitét, a németek elleni vak bosszúvágyát, a magyarság felvirágoztatásának reménységét. Nem felejtőként politi-
kai érdekből feledtetni akar.
▪ Távlati tervei vannak. Történelmi céljait csak teljes és erőszakos hagyományteremtés révén érheti el.
▪ Tragédiája, hogy Vajk, akinek kezébe a hatalommal együtt a felelősséget is tenni akarja, valóban kereszténnyé lett.
▪ Fia hívő léte fontos kérdésekben összeegyeztethetetlen a magyarság általa megálmodott célkitűzéseivel és saját értékrendjével:
„Lesznek, fiam. Meglepően sokan. Azt hiszed, ingyen ideadják a dalaikat? A hitüket? Az emlékeiket? A bánatukat meg a ha-
ragjukat? Az édes, szép, mulatságos és félelmetes Istent ezért a szomorúért, akinek az elgondolásai egyszerűen ellenkeznek
az emberi alaptermészettel? Azt hiszed?”
▪ A darab végén elbukik. Belátja, hogy nem tudja a régi szeretettel szeretni fiát, akit a zárszóban Istvánnak nevez. Személyében
nem csupán fejedelemre, de apára is ismer a befogadó. Magánemberi és közemberi meghasonlását részvéttel és megértés-
sel szemléli a néző és az olvasó.

Gyula ▪ Gyula, Géza apósa a fejedelmi udvar egykori bizánci nagykövete. Politikai szerepe fölött régen eljárt már az idő. A hatalom
bizalmából kikopott, szürke diplomata.
▪ Követként egykor felvette ugyan Bizánc vallását, hitében azonban mégis pogány maradt.
▪ A múltban él; legfőbb támasza, egyben legjobb barátja az öreg Bönge. Az a Bönge, aki a száztízezer magyar áldozatot követelő
Augsburg eleven emléke, akinek megcsonkítása a közös múlt soha el nem feledhető fájdalmára emlékeztet.
▪ Géza megkeresése új reményeket táplál benne: önérzetét, létének értelmét látja helyreállíthatónak. Számításait azonban
keresztülhúzza a valóság: Géza ugyanis nem rangot és megbecsülést, csupán feladatot adna neki új szerepében. Jelenlétével
a nyugati kereszténység hatalmi képviselőit kellene megzavarnia.
▪ Önbecsülésének visszaszerzése érdekében Vajk keresztelőjének legfőbb gátját, a herceg és Hermann közötti párbeszédet ki-
hallgató Böngét öli meg. Egyetlen barátját tehát, a megcsonkított hőst, aki a magyarság közös emlékezetét hordozta magában.
▪ Tettével mégsem ér célt: Géza és Vajk visszaveszi tőle „bizánci kellékeit”. Sorsa: bukás.

Vajk ▪ Vajk, a herceg, Géza fia, hatalmának várományosa a darabban saját megkeresztelkedésére készül. Tetteinek valódi háttere
azonban csak a darab legvégén válik nyilvánvalóvá apja előtt. Kettejük érték- és nemzedéki konfliktusában Vajk Krisztus hitét
vallja, és politikai terveiben is kizárólag e hit védelme és államvallássá tétele mozgatja szándékait.
▪ Nevelője Deodatus, akit Tatának nevez a fejedelmi udvarban mindenki. Elképzeléseiben egy keresztény magyar állam alapítá-
sa rajzolódik ki, mely állam az esetleges önvédelem jogát magához vonva jó kapcsolatot kíván ápolni minden más keresztény,
európai hatalommal. E cél érdekében kész kiegyezni a németekkel, kész meghonosítani országában a kereszténységet, kész
elhagyni az ősi hagyományt, csakúgy, ahogyan hatalmi indíttatású érdekházasságot kötni Gizellával, a bajor hercegnővel.
▪ Érdekei mentén szembehelyezkedik apjával, akinek hódító, az egykori kalandozásokon alapuló stratégiai elképzeléseit nem
fogadja el:
„Milyen sokan megpróbálták legázolni az egyházat, hány fegyvert kifentek ellene, s hová lettek az ellenségek? Eltűntek
a homályban, az egyház pedig ragyog. Te is tanulhatsz Johannes Chrisostomostól. Megölöd őket, az ország és a lelki üdvük
érdekében. Nem mártírokat ölsz, csak az idő kerékkötőit.”
▪ Szándékai megvalósításában a nyílt erőszakot a kereszténység védelme érdekében elfogadja, sőt, maga is gyakorolja.
▪ A darab zárlatában apja áldását kéri keresztény életére, eközben azonban Géza atyai szeretetének elvesztésével is szembe-
sülnie kell.

202
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
178–188. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

Ezt az éneket az udvarban szolgáló pogány leány Történelmi példázat

és később Géza fejedelem is dúdolja. Az ősi magyar,
természeti hitvilág jelképeként Géza kezdetben betiltja
éneklését, később azonban maga is öntudatlanul
azonosul üzenetével. A pogány dal Vajk, a későbbi
István udvarában már nem hangozhat el, éneklését
bünteti a keresztény herceg. A kiemelt idézet így tehát
az értékkonfiktus visszatérő, jelképi erejű jelölője lesz
a darabban.
Határhelyzet
A darab történelmi határhelyzetben játszódik. Géza
fejedelem, felismerve a nagy idők jelentőségét és a tör-
zsi magyarság történelmi esélyét, fia megkeresztelésére
készül. Ennek az ünnepségnek az alkalmából Európa
vezető világi és egyházi méltóságait fogadja esztergomi
rezidenciáján. A keresztelő kapcsán azonban számos
ellenlábassal is számolnia kell: apósával, Gyulával, fi-
ával, Vajkkal, Böngével, az augsburgi hőssel, és min-
denkivel, aki a németek pogány ősellensége.
Korának társadalma még emlékezik az augsburgi
ütközet véres tragédiájára, a magyar hősök meggyil-
kolására, a foglyok elhurcolására. Természeti vallású
népe megtartja hitét, tiszteli vallási vezetőjét, a sámánt,
ragaszkodik ősi hagyományaihoz. Nyíltan helyezkedik
szembe a keresztelő révén vállalni kívánt új, nyugatos
kereszténységgel és államberendezkedéssel.
A dráma általános érvényű igazságokat közöl. Meg-
írásának aktualitását egy történelmi párhuzam adta:
a szocializmusban államalapító, szent királyunk kul-
tuszát az új kenyér ünnepe váltotta fel.
A drámai történet kitüntetett idejének a történelmi
időből való kimetszése az író szavaival élve a „robba-
násszerű ideológiai változás” anatómiáját mutatja be.
A közösség és az egyes ember, többnyire külső hatásra,
azzal szembesül, hogy bizonyos célok érdekében önazo-
nosságát adó hitét és ősi hagyományait fel kell adnia.
Megmutatja, hogy nemzeti múltunk nagy alakjai
történelmi szerepük mellett szükségképpen hús-vér
emberek voltak, tetteiket valós emberi megfontolások
és döntési helyzetek egyaránt meghatározták.
▪ Olyan személyiségek életébe és megfontolásaiba
enged betekintést, akiknek szerepétől az egész ko-
rabeli közösség sorsa függött.
▪ Olyan időpillanatot ábrázol, amelyben különböző
világszemléletek és politikai stratégiák feszültek
egymásnak.
▪ Láttatja a történelemformáló erők és a társadalom
egymásra hatásának emberi folyamatait is.
▪ Évezrednyi idő távlatából, a magyar állam szüle-
tésének és fennmaradásának ismeretében árnyalja
a korabeli történelemformáló személyiségek meg-
ítélését.

Irány a szöveg!
1. Olvasdelismétadrámarészleteitaszöveggyűjteményben!Állapítsdmeg,Hermannmilyenszerepetjátszik
Vajkésamagyarságéletében!
2. MiHermannajánlatánaktétje?MilyendilemmátjelentezazajánlatVajknak,ésmiért?

3. MiértakarjaVajkmegmenteniBöngét?Mitárulelazértékrendjérőlezaszándék?

4. Miazokaannak,hogyGyulaleszúrjaBöngét?Hogyanjelenítimegönmagávalvalómeghasonlásátezatett?

5. Adjátokelőajelenetet!Készítsetekjelmezeketéskellékeketisazelőadáshoz!

4
Vitassuk meg!
„Pihenj csak egyedül. Imádkozz. Jó éjszakát, István.”
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap
ilágáhozésviszonyaihoz?Mi akö-
▶ Hogyanviszonyulatörténelmiszereplőkfelelősségemagánéletükérzelemv
skörnyezeteéletét?Mitörténik,
vetkezményeannak,haazemberaközösség érdekeinekrendelialásajáté
ségeittartjafontosabbnak?
haazegyénaközösségifelelősségbirtokábanmagánéletébőlfakadóköteles

203
 Nagy László költészete
„S dúlt hiteknek kicsoda állít / káromkodásból katedrálist?”(NagyLászló:
katedrálist?”(NagyLászló:Ki
Ki viszi át a Szerelmet)
Szerelmet)

 költőlírájaaközösségi,küldetésesszerepvállaláshangjánszólalmeg.Gyűjtsdössze,
A
milyenelőzményekretámaszkodhatezamegszólalásmódamagyarirodalomban!Mi-
korésmiértvoltjelentősezabeszédmód,miértlehetetthitelesaz1960-as,1970-es
években?Szerintedmamennyirelehethiteleaváteszköltészetnek?

Pályakép
Nagy László (1925–1978) a Veszprém
vármegyei Felsőiszkázon született. Öcs-
cse, Ágh István is jelentős költő lett.
Iskoláit Pápán végezte, 1945-ben érett-
ségizett a református kollégium kereske-
delmi középiskolájában.
Már 1943 óta rendszeresen verselt,
mégis inkább képzőművésznek készült.
Az Iparművészeti, majd egy évre rá
a Képzőművészeti Főiskolára jelentke-
zett, a rajz szakon Kmetty János és Bar-
csay Jenő tanítványa volt.
A népi kollégiumi mozgalom és a bal-
FONTOSABB KÖTETEI
oldali eszmék iránt rajongott, a „Fé­
nyes szelek nemzedéké”-hez tartozott, Tűnjelfájás(1949)
csak később kezdett egyre erősebben ki-
ábrándulni és elfordulni a „létező szocia- Szablyákésciterák(1953)
lizmus” világától, s lett „versben bujdosó
Deresmajális(1957)
haramia”.
1948 nyarán döntött úgy, hogy költő Himnuszmindenidőben(1965)
lesz, ekkor a Pázmány Péter Tudomány-
egyetem magyar–szociológia–fi lozófia, Versbenbujdosó(1973
majd orosz szakos hallgatója. 1949-ben
jelent meg első kötete, a Tűnj el fájás. Ösztöndíjjal
Bulgáriába utazott, hogy műfordításokat készítsen.
Ennek a közel két évnek a gyümölcse első műfordí-
táskönyve, a Szablyák és citerák (1953).
1952-ben házasságot kötött Szécsi Margit költővel.
1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője,
majd főmunkatársa volt.
Az 1956-os szabadságharc vérbe fojtása megrendí-
tette. Élményei szembefordították az általa korábban
meggyőződéssel képviselt szocialista eszmeiséggel.
A politikai vezetés ekkor már ellenségként kezelte.
1957-ben látott napvilágot első gyűjteményes kötete
(Deres majális), aztán hosszú ideig nem jelent meg
újabb könyve. Az 1960-as évektől visszatért a kép-
zőművészethez is. Költeményeit legalább 18 nyelvre
fordították le, több mint tíz idegen nyelven jelent meg
kötete.
Költészete
Nagy László mindig is küldetéses
költőnek vallotta magát. Szelíd for-
radalmár volt, akinek életében egy-
szerre volt jelen az újítás és a hagyo-
mányokhoz való hűség. Műveiben
megfért és szintézist teremtett a né-
piesség és az avantgárd. A népi kul-
túra, melyben a romlatlan tisztasá-
got találta meg, szellemi és művészi
kiindulópontot jelentett számára.
Korai, majd érett alkotásai a népi
költészet ősi formáira támaszkod-
tak: verseiben a mágikus, ráolva-
sásszerű, regölést imitáló, a nyelv
által teremtő vonások váltak ural-
kodóvá.
A világ polifóniájának valóságta-
pasztalatát mitikus-látomásos-szim-
bolikus hosszúverseiben tette je-
lenvalóvá. Ebben a műfajban az ősi
eredetű tagoló vers hagyományain
túl az időmértékes verselés metrikus-
ságára is épített. Az ebbe a csoportba tartozó alkotások
legjellemzőbb sorfajtája a 3-5 váltakozó hosszúságú
ütemből álló, határozott cezúrával kettéválasztott sor-
egység. Legfontosabb hosszúversei a Gyöngyszoknya
(1953), a Rege a tűzről és a jácintról (1956) és a Menyeg-
ző (1964) című költemények.
Költészetének csúcspontját a Himnusz minden idő-
ben (1965) című kötet jelenti. A benne megjelent költe-
ményeket a látomásos jelleg és a mítoszteremtés uralja.
A versek lírai alanyai gyakran mitikus, emberfelet-
ti hősként vannak jelen; a kötet visszatérő gondolata
a költőszerep értelmezése.
Kései költészetének kiemelkedő gyűjteménye a Vers-
ben bujdosó (1973) című kötet, mely a közösségi költő
szerepébe vetett hit megingását mutatja.

204
Adjon az Isten ▪ Lírai alanya a szöveg elején szerencsekívánságot fo-
galmaz meg, ezt követően az élet áldomásait kéri.
Nagy László költői indulását több alapvető ▪ A kért értékek között fizikai és lelki természetűek
élmény határozta meg: a gyermekkor parasz- egyaránt megtalálhatók: sze­re­lem­re, majd szimbólu-
ti világának emléke, az ember és a természet mokkal ki­fe­jez­ve élelemre, melegre és barátokra vá-
harmóniája, valamint a népi kultúra. Szintén a gyer- gyik. A lét hétköznapi adományain túl azonban Isten-
mekkorból ered a költő katolicizmusa is; a hit és a li- hez való személyes odafordulásában hitet, tisz­tán­látást
turgikus élmények a népszokásokkal és a népköltészet és a halállal szemben életet is remél.
mágikus-mitikus világával összekap- ▪ A zárlatban a lírai én ha-
csolódva váltak költészetében megha- tározott öntudata hangján
tározó erejűvé. szólal meg:
Az Adjon az Isten (1957) című köl-
„nekem a kérés
temény az ősi, szájhagyomány útján
nagy szégyen,
fennmaradt re­gö­lő­versek gondolati
adjon úgy is, ha
és formavilágát őrzi. Ezt a gondola-
nem kérem”.
tiságot azonban egyéni tartalmi ele-
mekkel egészíti ki. A karácsonyhoz és ▪ Ez a magatartás a későbbi,
az újévhez kötődő népszokásban, a re- mitikus-látomásos-szim­
gölésben jókívánságok fogalmazódtak bolikus versek világának
versekbe, melyeket a regösök a falu- megszólalói szerepét előle-
közösségekben házról házra járva ad- gezi meg.
tak tovább a vendéglátó családoknak.
Ezeknek a verses jókívánságoknak
mágikus varázserőt tulajdonítottak.
A költemény zeneisége, félrímes
szerkezete, öt és három szótagos vál-
takozó sorhosszúságának feszes rend-
je az alkotó tudatos kompozí­ ciós  agy László költő szülőfalujában,
N
szándékát mutatja. Iszkázon a házuk udvarán

Gyöngyszoknya
Nagy László Gyöngyszoknya (1953) című költeménye a hosszúversek sorát nyitja meg
a költői pályán.
Az e csoportba tartozó költemények teljes világmagyarázatra törekednek, ennek gyako-
ri elbeszélési eszköze
▪ a mitikus-szimbolikus-látomásos képiség,
▪ a népköltészeti elemek szövegbeli szereplése,
▪ az ismétléses alakzatok (párhuzam, ismétlés, gondolatritmus) használata,
▪ a versek lírai alanyának mitizált pozíciója.
A hosszúversek hangneme jellemzően elégikus, esetleg rapszodikus.
A versben Nagy László kedvelt és gyakorta használt motívuma, a jégverés jut központi,
versszervező szerephez, amelyben a „gyöngyszoknya” metaforikus azonosítóként van jelen.
Ez a természeti jelenség a maga pusztításával, látomásos, mitikus képekbe foglalásával az
1950-es évek Magyarországának életlehetőségeit jeleníti meg. Benne a lírai én alakja az el-
szánt küzdelem, a soha fel nem adás erkölcsi parancsának engedve válik hőssé. A költe-
mény ars poetica: a lírai én a költészetben a megmaradás és az elvek képviseletének szüksé-
gessége mellett emel szót.

205
 Tűz
A Tűz című költemény egyetlen versmondatból álló, a képvershez közelítő alkotás. Meg-
szólítottja a tűz, az emberiség történetének egyik legősibb jelképe. A formailag lángot
idéző alkotás három egységre különül el, mindegyiket a „Tűz / te gyönyörű” megszólítás
vezeti be.
▪ Az első egységben a motívum konkrét, tárgyi valóságelemhez, a mozdonyhoz rende-
lődik. Szerepe a dinamika, az erő kifejezésében mutatkozik meg.
▪ A második egységben a tűz elvont fogalmakkal is kapcsolatba kerül. E fogalmak
mentén jelentésköre az ihlet, a virágzás, az égetés, a sorsmondás, az izzás és a virrasz-
tás emberéletet érintő valóságába helyezkedik bele.
▪ A záró egységben a tűz motívumában a konkrét és az elvont sík rakódik egymásra.
A szakasz meghatározó szervező ereje az ellentét: az élet és halál, a boldogtalanság és
a szerelem, a magány és a társas lét fogalmai kapcsolódnak a központi motívumhoz.
A többes szám első személy általános érvényűvé teszi a lírai én felismeréseit. Közös
emberi vágyként fogalmazza meg az élni akarás, a szerelem, a közösség, az ünnepek
révén a mulandó és boldogtalan létezésből való felemelkedés örök célját.

Ki viszi át a Szerelmet a természet jelképén túl a görög mitológiában a költő

A Ki viszi át a Szerelmet (1957) című vers Nagy László
legismertebb költeménye, ars poetica. Keletkezésének
hátterében az alkotó 1956-ot követő megrendültsége
áll. Tárgya az értékőrzés filozófiai gondolata révén
magasztos, hangvételébe aggodalom és emelkedett-
ség vegyül. Megjelenik benne a mindenkori költő
szerepe, a világ értékeinek, legfőképpen a szerelem-
nek a tovább­örökítési parancsa. A 14 sorból, összesen
8 versmondatból (6 kérdő és 2 felkiáltó mondat) álló
alkotás szigorú, zárt kompozíciót mutat. A versszer-
kezetet a költői kérdések és az alakzatokban visszatérő
szövegelemek (ismétlések, gondolatritmus, ellentét)
formálják.
Mítoszteremtés
A költemény legjellemzőbb sajátossága a mítosz­
teremtés. A lírai én szerepének mitikussá növelése
jelöli ki azt a határozott pozíciót, amelyben hitvallását
költői kérdésekbe fogalmazhatja:
„Létem, ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?”
A vers nyolc önálló képet tartalmaz, mindegyik
a költő feladatainak mitikus-szimbolikus megfele-
lője.
1.   Az első képben a lírai én a tücsök-hegedű által a
természet világát idézi, és a benne való gyönyörkö-
désben jelöli meg a költő feladatát. A tücsökmotívum
szimbóluma is, így ez a kép több jelentésréteg egymás-
ra rakódása által válik összetetté.
2.   A második képben a deres ág képe jelenik meg,
amelyre lángot lehel valaki. A lehelés a bibliai terem-
téstörténetet, a láng az első pünkösdöt, ezáltal a Szent-
lelket idézheti.
3.   A harmadikban a béke szivárványára való felfe-
szülésében jelenik meg az alkotó ars poeticája. A szi-
várvány az ószövetségi vízözön utáni isteni kiengesz-
telődést, a felfeszülés pedig Krisztus kereszthalálát
kapcsolja a lírai én szerepköreihez.
4.   A következő képben a lehetetlent nevezi meg fel-
adatként a lírai én.
„Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?”
A szövegrész első fele fogalmilag itt is a természet-
hez kapcsolódik, ám második részében az ember je-
lenléte válik hangsúlyossá. A szikla meglágyításának
teljesíthetetlensége mitikus tett lehetne. A csípő sírva
ölelésének gesztusában ott bur­jánzik az életadás, a te-
remtésnek a transzcen­denssel összeérő, az alkotóhoz
rendelt ősi ereje.
5.   A „falban megeredt” hajak és verőerek Kőmíves
Kelemenné balladájának mitikus történetét idézik
meg az előző sorpár folytatásaként. Ily módon a négy
verssor két gondolata az élettelenből (kő) élővé válás
folyamatában ad kulcsszerepet az embernek, a költő-
nek.

206
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
172. oldal A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN

6. A kőmotívum a következő képben is jelen van.
A dúlt hitű, kiábrándult és gondviseléshitét vesztő em-
ber káromkodása, azaz istengyalázása válik a teremtő
ember tevékenysége által katedrálissá. A látszólagos
paradoxon a költői hitvallásban oldódik fel, ami a mi-
tikus alkotó-hőst a fenség, a szent felépítésével bízza
meg.
7. A verszárlat felkiáltás formájú kérdése a minden-
kori lírikusok legalapvetőbb küldetését nevezi meg.
Az általa megőrzendő értékek legdrágábbika, a nagy-
betűvel is kiemelt Szerelem „túlsó partra” való átvitele
a költői lét legfontosabb feladatává válik. A túlsó part
említése a vers értelmezési keretébe hívja az élet és
a halál birodalmát szétválasztó folyóját, a Sztüxöt, de
kapcsolódhat a Léthéhez, a felejtés mitologikus folyó-
jához is.
8. A két felkiáltó kérdés a verset az emelkedő han-
gulati ív tetőpontján zárja le. A pusztulás megakadá-
lyozása és a szerelem éltetése a költői lét legfontosabb
feladataira irányítja a befogadó figyelmét. A szö-
vegben kétszer is elhangzó feltétel az alkotói hiva-
tás teljesítésének bizonytalanságát nyomatékosítja:
„Létem, ha végleg lemerűlt”
E hivatás leglényegibb elemeit a mitikus szövegpár-
huzamokon túl a költemény igéi hordozzák leginkább.
Az „imád”, „lehel”, „feszül”, „öleli”, „állít”, „rettenti”
fogalmaiban a teremtés, a gyönyörködés, az életadás,
a bajelhárítás mágikus funkciói rendelődnek a költő
alakjához.
Fogalmak
hosszúvers:terjedelmes,epikusésdrámaielemeketis
magábaolvasztólíraialkotás;jellemzőjeamellérendelő
összetételekhalmozása,agondolatritmusalakzatának
használata,amítoszitematikamegjelenése
„fényesszeleknemzedéke”:a„fényesszelek(időszaka)”
egyrövidtörténelmiperiódust(kb.1945–1950)jelöl,annak
hangulatátérzékelteti;ekkorafalvak,avárosperemek
sohanemlátottbőségbenküldtékafiataltehetségeket
egyetemekre,aművészet,aközéletvilágába;aszószerkezet
JankovichFerenc(1907–1971)Sej, a mi lobogónkatcímű
versébőlszármazik:„Sej, a mi lobogónkat / fényes szelek
fújják... // Sej, szellők, fényes szellők, / fújjátok, fújjátok – /
holnapra megforgatjuk / az egész világot”.Aszövegannak
az„egyszerre felemelő és lesújtó történelmi tévhitnek”
adotthangot,hogy„holnapra”megvalósíthatókanagy
tettek.Korszakjelölőkifejezéskéntellentmondásokatsűrít
magába(TarjánTamás).

Irány a szöveg!
1. OlvasdelismétazAdjon az Isten címűverset!Hasonlítsdösszeaszövegétanépikultúrábólismertregölé-
sekkel!Milyenpárhuzamokatéseltéréseketlátsz?
2. HallgassátokmegaversetaKalákaegyütteselőadásában!

3. Készítsdelsajátregölőszövegedet!Temilyenértékeketjelölnélmegbennevágyottértékekgyanánt?

4. NagyLászlóKi viszi át a Szerelmetcíműversénekképeirejellemzőamítoszi,kisséromantikusfelnagyítás

ésahétköznapielemekösszekapcsolása.Melyszavakhatnaktúlzónakaszövegben?Holtársulnakafenn-
költéstragikusképekhezellentéteshatásúkifejezések?
5. Milyenmítoszokra,mondákra,vallásitartalmakrautalavers?Milyenlehetségesköltőszerepekbontakoz-
nakkiezekből?

4
Vitassuk meg!
„S ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra!”
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet?
/vagyszellemiörökébelép? Hogyan
▶ Vajonmiértfontosazembernek,hogylegyen,akihalálautánfizikaiés
viszonyulahalandóságunkazörökülhagyásunkigényéhez?

207
 Kányádi Sándor: Fekete-piros
„Játszom ennen-életemmel, […] játszom játszó önmagammal” – írta Kosztolányi Dezső.

E ddigi irodalmi tanulmányaitokból kiket s miért tekintetek „nagy játékosoknak”?

A társművészetekből is hozhattok példát.

Pályakép
Kányádi Sándor (1929–2018) Nagy­
ga­lamb­falván született, szé­kely föld­
műves, gazdálko­ dó család sarja.
Édesanyja el­veszítését tizenegy éve­
sen kel­ lett elszenvednie. Székely­
udvarhelyen, a Református Kol­lé­­-
gium­­ ban, a Római Katolikus Fő­
gim­náziumban, majd a fém- és vil­
lamosipari középiskolában ta­­nult.
Érettségi után a kolozsvári Szín­mű­
vészeti Főiskola, majd a Bolyai Tu-
dományos Egyetem hallgatója lett,
magyar irodalom szakos tanárként
végzett 1954-ben.
Kezdettől munkatársa volt irodal-
mi lapoknak, folyóiratoknak: hall-
gatóként az Irodalmi Almanach és
az Utunk szerkesztésében vett részt,
1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a
kolozsvári Napsugár gyermeklapot
szerkesztette. 1989-től haláláig a
Confessio című református folyóirat
szerkesztőbizottságának tagja volt.
Kossuth-díjjal (1993), Herder-díj-
jal (1995), Magyar Örökség Díjjal
(1998) is kitüntették.
Jeles műfordító, főként modern
román költők verseit, az erdélyi szász
és jiddis népköltészetet tolmácsolta.
„Egyberostált műfordításai” Csipke-
bokor az alkonyatban címmel jelen-
tek meg Budapesten (1999).
FONTOSABB KÖTETEI
Függőleges lovak (1968)
Fától fáig (1970)
Fekete-piros versek (1979)
Valaki jár a fák hegyén (1997)
Felemás őszi versek (2002)
Művészete
Alkotásainak központi témája a ha-
tárainkon túli magyarság kisebbségi
létének kérdései, a megmaradás által
vezérelt helytállás erkölcsi parancsa.
Művészetében szervesen összekapcso-
lódik az irodalom és a nemzet ügye.
Versei azt mutatják, hogy kultúránk
egyik meghatározó vonulatában az
irodalom a nemzeti önazonosságtudat
egyik fő őrzője. Nagyszabású szintézis-
költeményei – mint a Halottak napja
Bécsben – a magyarság és az egész em-
beriség „sorstapasztalatait” úgy ragad-
ják meg, hogy a lét végső kérdéseivel is
szembenéznek.
Kányádi Sándor a „kettősségek alko-
tója”.
▪ Életműve a ha­gyományos líra és a
mo­dern költészet szintézise.
▪ Stílusában a népi-népköltészeti ih-
letettségű alkotásmód és az avant-
gárd kí­­sérletezés (montázsversek)
har­mó­niá­ját teremti meg.

Székelyudvarhely 

208
 ▪ Jól megfér művészetében a kerekre zárt, ha­gyo­
mányőrző kom­pozíció és a posztmodern vers­
építkezés, játékosság.
▪ A tradicionális, ősi elemek mellett költészetében
gyakran jelen van a szöveg kifejtet­len­sé­ge által (is)
nyitott, az olvasó aktivi­tására számító, ismétlések-
kel teli, in­tertextuális szövegvilág.
▪ Verseiben együtt él látvány és látomás, profán és
szakrális építőelem.
▪ Költészetében egyszerre van jelen a köznapi és
a zsoltáros hang, az élőbeszéd-szerűség és a meta-
forikus kifejezésmód.
 olozsvár, Fő tér, Hunyadi Mátyás szobra (Fadrusz János
K lányok képével („egy pár lány, két pár lány /
alkotása), szemben középen a New York palota (1941)
Fekete-piros
Kányádi Sándor Szürkület című kötetében jelent meg
1978-ban a Fekete­-piros (1972) című költemény. A vers
fő szervező elve az ellentét. A „fekete-piros csütörtök és
vasárnap”, illetve a „fekete-piros tánc” kettős metaforá-
ja a széki népviseletre utal, a metonímia (szinekdoché)
– a táncoló járdaszöglet – a lányok cselekvésének ere-
jét jelzi. A kötőjel a fekete (gyász, halál) és a piros (élet,
szerelem, szeretet) evidens együttélését, összetartozá-
sát jelöli.
A tánc a közösség megmaradásának
ünnepe
A vers mindenekelőtt a műfajról tájékoztat: leíró költe-
mény. A beszélő megjelöli a versírás idejét és színterét:
„leíró költemény, melyet szereztem a kolozsvári Ma­
lom­­árok és Telefonpalota közti járdaszigetről az ezer-
kilencszáz-hatvanas-hetvenes esztendőkben csütörtök
és vasárnap délutánonként”.
A talpalatnyi helyen zajló tánc az olvasói képzelet-
ben időtlenné növeli e visszatérő délutánokat, és Szék,
Mezőség, Erdély méretűvé tágítja a cselekvés jelképes
terét. A vers az idegenség és az otthon ellentétét tör-
ténelmi távlatokba helyezi, jelképessé teszi. Utal a ki-
sebbségi népcsoport és kultúra hányatott történelmi
sorsára, elsüllyedésének veszélyére:
„Mintha tutajon, billegőn,
járnák süllyedő háztetőn,
alámerülő szigeten,
úszó koporsófödelen.”
A néptánc az e miliőben hétről hétre, évről évre, év-
tizedről évtizedre továbbadott és éltetett nemzeti ha-
gyományok örökítésének szimbóluma. A tánc
a nemzeti kisebbséget összetartó, nemzetmeg-
tartó erő jelképévé válik.
Az idegenben táncoló széki lányok sorsa, jö-
vője „jelképesen az erdélyi magyarság sorsát és
jövőjét fejezi ki”. (Pomogáts Béla)
E számvetésben nem a pusztulás, hanem az
élet a végső szó: a fekete-piros tánc.
A táncoló járda szürreális képe („Fekete-pi-
ros, fekete / táncot jár / a járda szöglete.”) a hét-
szer ismétlődő refrénben váltakozik a táncoló
fekete-piros fekete / táncot jár”). Ez a szerkesztésmód
fokozza a vers drámai feszültségét, látvány és látomás,
valóság és álomszerűség, jelen és emlékezés kettőssé-
gét. A beszélő e szenvedélyes cselekvésnek mitikussá
növő erejét, dinamizmusát is kifejezi. Az elszántsá-
got érzékletes hasonlat segítségével érzékelteti: ami jel-
zi e mozgásforma töretlenségét, valamint azt, hogy ez a
közösség a sorsával szembenézve éli életét.
„Akár a kéz, ha ökölbe kékül”.
A kolozsvári Malomárok 1974-ben
209
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 189–190. oldal

„Kolozsvári telefonház,
száz az ablak, egyen sincs rács,
ki-bejár a világ rajta,
de azt senki sem láthatja.”
A lassú mezőségi csárdás részlete a beszélő-költő ko-
rán elveszített édesanyját evokáló imás panasz a versben:
„Anyám, anyám, édesanyám,
gondot mért nem viselsz reám.”
A stilisztikai szempontból különnemű szövegfajták
az irodalmi avantgárdban is előforduló – a befogadói
aktivitásra építő – montázstechnika által szerveződ-
nek, és alkotnak egységet.
▪ A fragmentumok (kihagyásos, „szaggatott”, kifej-
Székitánc tetlen, sűrített szövegekként) erősítik a költemény
balladisztikus jellegét.
A nemzeti hagyomány összetartó erejének ▪ A tragikum közelében járó eseménysor (a nem-
vallomásos balladája zetiségi kisebbséget ért megpróbáltatások) elemeit
A költő klasszikus versépítkezése modern szerkesz- is elbeszélik: szaggatottan, töredékek által – és
téssel társul. A töredékek (fragmentumok) és ven­ dalszerű, a tánc üteme szerint lassuló és gyorsuló
dégszövegek (intertextusok), a népköltészeti részle- sorokban.
tek utalnak a néphagyomány továbbélő, közösséget ▪ A stilizált, egyben jelképes táncmozdulatok az er-
összetartó erejére, s felvillantják e tradíció jövőbeli délyi magyarság sorsküzdelmeire utalnak.
megmaradásának reményét. Ilyen például a következő ▪ Balladai jegy a szöveg kifejtetlensége is: lakonikus­
népdalparafrázis: ság, szűkszavúság, nyelvi sűrítés jellemzi.

Irány a szöveg!
1. Egyik20.századiírónk,KodolányiJánosAz égő csipkebokorcíműregényébenígyhatároztamegazün-
nepet:„mikor a zenekar befejezi a hangszerek hangolását, csend támad, s fölzendül egy Istenben elme-
rült lélek szava”; „az ünnep: kiemelkedés, fölszárnyalás az alantasból, a térből és az időből, az életből
– a létbe”, „megtisztulás, szellemivé válás. Az ünnep: a szabadság. Megszabadulás minden nyűgtől”.
KányádiSándorFekete-piroscíműversénekmelyrészleterokonezzelazünnepfogalommal?Emeljétek
kiazokatamotívumokat,amelyekeztigazolják!
2. Aszínekésamozgásősitoposzokatidéznekmeg.Averselolvasásautánértelmezzétekazeddigiismere-
teitekalapjánlehetségesjelentéseiket!

4
Vitassuk meg!
k vétlen…” – írta Böszörményi Zoltán
„Némán, kéz a kézben, konok szürkületben, / fényes tekintetük ölelkezi
piros című költeményre is, és arra, hogy
Kányádi Sándor 85. születésnapját köszöntő versében, utalva a Fekete-
némaságában is lehet beszédes a tánc.
▶ Hogyanképesekaművészetekhangnélkülisüzenni?

210
 Kányádi Sándor: Halottak napja
Bécsben
„nagy baj nem lehet amíg / velünk a zene” –írja
KányádiSándor Bartókcíműversében.
KányádiSándorBartók címűversében.

T ámadtmárolyanérzésetek,hogy
versetvagyéppenprózátolvasva
megszólaltlelketekbenazene?
Említsetek olyan irodalmi, képző-
művészeti vagy más alkotásokat,
amelyeknekhasonlófelidézőere-
jűkvan,képesek„kapcsolatotte-
remteni”másművészetiággal!

A vers keletkezési körülményei

A Halottak napja Bécsben (1976) születését a vershely-
zet pontos meghatározásával jelzi a beszélő. Az Ágos-
ton-rendi templomban, hátával a fehér oszlopnak
támaszkodva Mozart gyászmiséjét, a Requiemet hall-
gatja. A vers a halálon – az egyéni elmúláson – való
önmegszólító elmélkedéssel nyit.
„Befonnak egyszer téged is
valami pompás koszorúba…”
Az oratorikus zenemű szerkezetére emlékezte-
tő, a mozarti és bartóki szintézist idéző, nagy ívű
költemény hatalmas lírai monológként is olvasható.
A Requiem hallgatásának állapotában a lírai én em-
lékeiből képek sokasága jön elő, ezeket kommentálja,
szentenciákat társít hozzájuk. A kép és/vagy a gondolat
nyomában újabb és újabb asszociációs mezők nyílnak
térben és időben.
A vers önéletrajzi elemeket tartalmaz. A tudat-
ban feltorlódott emlékeket a beszélő életképekként,
sorsmozzanatokként ábrázolja. A prózai elbeszélés-
részek, drámai telítettségű jelenetek sora érzékletesen,
filmszerű pergéssel, váratlan snittekkel rögződik a szö-
vegben, olykor teljesen ellentétes hangulatot teremtve.
Például az 1944-es váradi szőnyegbombázás irtóza-
tos képsorának atmoszferikus ellentéte a stájer lány-
nyal való találkozást idéző idillikus-bensőséges életkép.
A hagyományos poétikai megoldásokat (lineáris
elbeszélés, strófás vers) modern költészettechnikai
formák (például szabadvers) váltják. A költeményt
montázsszerű, illetve fragmentumos, a szöveg kifejtet-
lenségét hordozó, játékos, a feszültséget oldó versépít-
kezés jellemzi.
AzÁgoston-rendiektemplomaBécsben
A harang motívuma
A harang az ég és föld között közvetítők jelképe, így le-
het a művészet szinonimája, szimbóluma. Isten hang-
ját jelképezve halottak napján a keresztény világot a
feltámadásra emlékezteti. Az idézett sorok magyaráz-
zák is a jelképet:
„Ahogy a harangok a harangszót
felejtem hamar minden örömöm”.
Múlt–jelen–jövő
A vers időélménye a történelmi múlt (például Mátyás
király, Kossuth) és a jelen. A jövőre mint a megmara-
dás reménységére utal. A személyes és a kisebbségi,
nemzeti sorsot elemzi, kitekintve az emberiség ren-
deltetésére. Ennek megfelelően tartalmaz önmegszólí-
tó belső monológot és közös imát is. A személyessé­
get tárgyiasság (személytelenség) ellenpontozza.
Mozart zenéje
Mozart az alkotó ember „ég s föld között lebegő” kettős
identitásában jelenik meg: megalázottságában, s el-
lenpontként az ünnepi léthez közel vivő művészként.
A „legistenhátamögöttibb” terrénumok, „civilizációk
bennszülöttei” is érzik, értik zenéjét.

211
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 190–201. oldal

fordul Mátyás királyhoz, hogy „odafent”, az isten­

ség ítélőszéke előtt szóljon a szétszóródó magyarság,
az anyanyelvhasználó kisebbségek sorsa érdekében.
A magasztosságot önirónia ellensúlyozza:
„lenne védelmünkre
hogy ne kéne nyelvünk
féltünkben lenyelnünk”.

A szétszóródottság lírai rekviemje

MátyáskirályszülőházaKolozsváron
Apológia (védőbeszéd)
A költemény „védőbeszéd” is. Egyik fő tétele szerint
a megalázott, szétszóródott nemzeti kisebbség meg-
maradásának záloga, elsődleges megtartó értéke
az anyanyelv. Az „ötágú síp” magyarjainak olyan
az anyanyelv, mint a vers utalásrendszerében szereplő
mozarti és bartóki egyetemes értékű zenemű. A zene,
az emberiség közös anyanyelve képes a világ minden
halandóját megszólítani. A költemény segélykéréssel
és a megmaradás költői apológiája
A Halottak napja Bécsben a magyarság kényszerű
szétszóródottságának jeremiádja és rapszódiája. E köl-
temény a zenei szimfónia vagy a rapszódia szerkezeti
elemeit tartalmazó költői rekviem, siratóének és imád-
ság; költői apológia a nemzetiségi közösség megmara-
dásáért. A vers az egyetemes emberi létezés expresszív
látomása, gondolati, érzelmi összegzése.
„A vers, versszimfónia, hosszúvers az életmű, de az
erdélyi és az egyetemes magyar irodalom egyik csúcs-
verse, s mint nem először, ha remekmű születik, szin-
te azonnal ismertté, népszerűvé és közkinccsé vált.”
(Pécsi Györgyi)

Irány a könyvtár!
1. Hallgassátok meg a verset a szerző előadásában az interneten! Milyen szerepe van a zenének a költe-
ményben?Gyűjtsetekkiaversbőlminéltöbbzeneiutalást!
2. DsidaJenőPsalmus HungaricuscíműkölteményéhezhasonlóannagyívűversaHalottak napja Bécsben is „az
emberi létezés végső dolgait ragadja meg, egyszersmind az erdélyi magyarság, az egész magyarság »sors-
tapasztalatait« fejezi ki”–írjaPomogátsBéla.Bizonyítsátokegondolatigazságátaszövegbőlvettpéldákkal!
3. ÉrtelmezzétekPécsiGyörgyiirodalomtörténészösszefoglalógondolatátaHalottak napja Bécsbencímű
poémáról!„A nemzetiség megmaradásának esélyeit kutatja, történelmi, kulturális érvek fölsorakoztatá-
sával az önértéktudat büszkeségével és méltóságával néz szembe az emberi létezés történelmi és metafi-
zikai megsemmisülésével és az ambivalens hiten nyugvó újjáteremtésével.”
4. „Mert a legárvább akinek / még halottai sincsenek”,hangzikelaversben.Néhánymondatbanértelmez-
zétekazidézetet!

4
Vitassuk meg!
i pedig az élő nemzeti közösségért, az
„Mozart a holtak lelki üdvéért, nyugalmáért szerzett gyászmisét, Kányád
maga az apokalipszis” (Pécsi Györgyi).
anyanyelvi kultúrát teremtő és hordozó emberért, azokért, akiknek élete
 akölteménymegértésétazígy„négy-
▶ Szerintetekmennyireerősítiegymástzeneésköltészet,mennyiresegíti
kezessé”vált,„közös”alkotás?

212
 Kányádi Sándor: Sörény és koponya,
Valaki jár a fák hegyén
„Az egész életem a ló és a kutya jegyében telt el.
Ugyanis én egy árván maradt csikóval […] és kilenc-
ből egy életben hagyott kicsi kutyakölyökkel egy na-
pon születtem”–nyilatkoztaaköltőegyinterjúban
em”–nyilatkoztaaköltőegyinterjúban
FaragóLaurának.

Ismersz olyan irodalmi műveket,

amelyekben szoros kötődés, barát-
ságalakultkiemberésállatközött?

Sörény és koponya
Ugyanezzel a címmel Kányádi 1981-ben „töredék”-et
írt. Ez 2002-re hatalmas poémává kerekedett. A Sö-
rény és koponya ihletforrását, a tragikus önéletrajzi
eseményt maga a költő beszélte el. Középiskolás évei-
nek vége felé három farkas széttépte kedves lovát, az
almásszürke, idős korára fehérré őszült Öreget. A ló,
Purdé kutya és a fiatalember együtt nőttek fel. Jelképi
értékű, hogy mindhárman ugyanazon a májusi na-
pon születtek. Sorsuk a valóságban is összefonódott a
szabad természeti létezésben és az ifjúkori munkában.
Öreg abban is „segítette” kis gazdája életét, hogy az ifjú
középiskolai tandíját a csikók eladásából fizették ki.
A nagyfokú önéletrajziság, a témával való érzelmi azo-  ányádiSándorköltőSzentGyörgyszobramellett,
K
nosulás e költeményt a legszemélyesebbek közé avatja. aFarkasutcaireformátustemplomelőtt

Egyéni számvetés
Az első részben a lírai én két gyerekkori állatpajtását, kor mítoszi: a beszélőt a pusztulás harmadik napján
„családtagját” siratja el az élőbeszéd közvetlenségét (harmadnapon) éri a traumatikus élmény: meglátja a
idéző versbeszédben. A megrendítő és keserű vallomás tetemet. Ezt a versépítő alapellentétet (érték és pusz-
három szakasza: a ló halála, siratása és felmagasztalása. títása) az idillre visszarévedés és a ló halála közötti
áthidalhatatlan szakadék is jelzi. A természet a lélek
A narrátor hol a poéma fiúszereplőjeként, hol egyes
tükre itt:
szám első személyű elbeszélőként, hol „megnevezet-
len »te«-ként (önmegszólító formában), máskor a Ka- „a tisztás szélén forrás
levala hőseként, Vejnemöjnenként vagy mint az antik abból ivott a nap […]
drámák kórusa szerepel a történetben, illetve szólal moccanatlan az erdő
meg”. (Tőzsér Árpád) homályosul a hold
beomló vízmosás
beomló homlokod”.
Halál, siratás, apoteózis
A Sörény és koponya élményanyaga az iszonyú tapasz- Az ismétlések, az anaforikus szerkesztés nyomaté-
talatán alapul. Az idő megjelölése pontos, ugyanak- kosítják az ellentétet.

213
A ló motívuma
A ló Kányádi költészetének egyik meghatározó
szimbóluma: „a dolgos szabad élet”, a végtelen szabad­
ság, az összetartozás jelképe. Lénye a versben a te-
remtett világgal teljesen azonosul:
„Sörényesül az erdő
koponyásul a hold
beomlott vízmosás
a homlokod”.
A siratás jelenete a jeremiádok, a halottsiratók li­
turgiáját idézi. A fájdalmas, zsoltáros vallomás jelzi:
kedvenc állata, társa halálával a beszélőben is meghalt
valami. Öreg gyászolása a beszélő gyerekkorának,
visszahozhatatlan idilljének, szabadságának elsira­
tása is. Tragikus az emberrel ennyire bensőséges kap-
csolatban levő állatpajtás elveszítése. A költő leírja, kul-
csot is adva művéhez: lova idővel dérfehér színt öltött.
Honfoglalásmondánk tanúsága szerint a hazát fehér
lovon váltottuk meg. Reményt jelent a tragikumban,
hogy halálában, halálával is védelmez a ló. A néphit
szerint a lókoponya egyetemes varázsszer: véd a csa-
pások ellen.
Derencsényi István felvétele
Történelmi számvetés
Az első rész egyéni számvetése a másodikban törté-
nelmi számvetéssé tágul. A versbeszélő a létezést, a te-
remtést vizsgálja.
▪ Az első egység „a pusztulás gyerekkori nézetét”
mutatja: az állatok létért való gyilkolásának „far-
kasösztönét”.
▪ A másodikban „az állatokat az ember háborújá-
nak hátterére kopírozódva nézi” (Vörös István).
A két rész viszonyában „a természet organikus tör-
vényének” ellenpólusa „az ember lélektelen tömegmé-
szárlása és a világ közönye”. (Pécsi Györgyi)
214
Gépies tömegmészárlás, világközöny,
hallgató Isten
Megrendítően beszél a lírai én a múltbeli és az embert
a jövőben fenyegető erőszakról, arról a szenvedésről,
amelyet kizárólag ember okozhat embernek:
„lovak háborújáról
világháborújáról
tud-e a világ kedvesem”
„kutyák háborújáról
világháborújáról
tud-e a világ kedvesem”
Az énekével világot alkotó mítoszi hős – a „semmi-
ből világokat” teremtő költő, művész rokona – számot
vet itt a Teremtéssel is. A jelzett narrációs váltások-
kal a költemény átjárást teremt az élet, a történelem,
a múlt és jelen köznapi, egyszersmind mítoszi, szép-
írói, történetírói szemlélete között. A profán esemé-
nyek, motívumok parabolaként is olvashatók. Például
a ló siratása minden tragikus végű nagy érték siratása.
A halandó okozta katasztrófák az Édenbe önmaga mi-
att vissza nem jutható, létrontó emberi természet pél-
dái.
Irgalmatlan ítélet
A beszédmód a realisztikus látványleírástól a képes-
szimbolikus beszédig, a mitikus-szakrális megszólalá-
sig terjed.
A narrátor az elvesztett állatok miatt érzett „szűnni
nem tudó hiányérzetét a világ nagy becstelenségeinek,
legnagyobb embertelenségeinek számontartásába,
a hall­gató és a szemét eltakaró Istennel való perleke-
désbe fordítja át”. (Márkus Béla)
Az Úrral azonban nem csak pörlekedik, e viszonyu-
lás ellenpontjaként könyörög is a Teremtőhöz. Ezzel az
Ady-, sőt már a Balassi-költészetből is ismerős ambiva-
lens magatartással azt kéri:
„növényeknek és állatoknak
nekik adj örök üdvösséget”.
S nem kér az emberlénynek. Nemcsak üdvért nem
folyamodik számára az Úrhoz, a sámán azt kívánja:
„pusztuljanak legyen már végük
teremts nélkülük új világot”.
Swifti könyörtelenségű bírálatával nem pusztán ki-
nyilatkoztat, argumentálja is szavait: az ember szeretet
és alázat híján levő, gyűlölködő, az őt szolgáló állatokat
és embertársait is nap nap után értelmetlenül gyilkoló
lény, semmi sem szent neki.
Az ok-okozati érvelés következtetéseként mondja ki
irgalmatlan ítéletét. Ezt aztán így kommentálja:
„krisztustalan amit beszélek”.
A Mózes első könyvében (6, 6) foglaltakat idézheti fel
az olvasóban a beszélő kese­rű gondolatsora: az emberi
gonoszság miatt:
„megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön,
és megszomorodott szívében”.
Mindez lehet nosztalgia is a tiszta, bűntelen világ, az
aranykor iránt.
Okkal szerepel a versben intertextuális elemként
egy román nyelvű vendégszöveg: Nichita Stănescu ke-
serű verse, majd fordítása (két változatban is). Az első
részben a keresztyén, református értékrend szerinti
tolmácsolás:
„olykor nem bánnám ha részem
volna más elrendelésben
ha nem jövök a világra
holtomat senki se látja”.
A természeti törvények pusztító ereje (első rész) és
az ember „önként, kéjjel ölő” természete (második rész)
mint együttes tapasztalat nehezen elviselhetővé teszi a
létezést.
Őskérdések
A poéma nemcsak hallgatását, szörnyűségek fölöt-
ti szemhunyását kéri számon a Teremtőtől, hanem
az ember tisztánlátásának lehetetlenné tételét, a föld,
a kozmosz „lehunyt szemét”, átvitt értelemben a világ
káoszát is:
„Miért takartad el uram szemérmesen
miért takartad el a műholdak szemét
s a nagy becstelenségek idején
a legnagyobb embertelenségek idején
az egész földgolyó az egész
mindenség miért egyetlen
szemérmesen lehúnyt szem”.
A többszólamú költemény zárása „tépelődő filozofi-
kus számvetés”: Istenhez vallási-metafizikai kérdések-
kel fordul, kifejezi kiábrándulását „a történelmi és ant-
ropológiai kudarcba fulladó” emberi nemből (Bertha
Zoltán).
A földi látványtól
a „mindenség” magaslatáig
A Felemás őszi versek kötetben közölt Sörény és kopo-
nya számvetés a létezésről. A verskezdet az elpusztult
állatért való könyörgéssel egyetemes látomást nyit meg:
a sörény és a koponya fájdalmas képétől a „mindenség”
egyetemes magaslataiba ível a verskompozíció. A földi
esemény kiindulópontként szolgál a teremtés értelmén
való elmélkedéshez. A látvány – a vers másik felében –
létösszegzéssé, teremtésértékeléssé szélesedik.
Valaki jár a fák hegyén
Az 1994-ben írt költemény az életművet összefoglaló
versgyűjtemény, az „egyberostált verseket” tartalmazó
Valaki jár a fák hegyén (1997) kötet címadó darabja.
A vershelyzet meg nem határozható időbelisége, csak
általánosan körvonalazható térbelisége az ég felé tekin-
tés gesztusát hordozza.
▪ A felfelé nézés jelezheti az Úrhoz fordulás szándé-
kát („Éjjel kezem feltartom, / Az égre hozzá nyújtom”
– 77. zsoltár).
▪ A felfelé tekintés a hálát is kifejezheti („Mindenütt
boldog megelégedéssel / Nézek az égre!” – Berzsenyi).
▪ Lehet a magasba nézés rácsodálkozás, felfedezés,
rátalálás, mint Adynál („Gyönyörű-kék itt az Ég”)
vagy József Attilánál („milyen magas e hajnali ég”).
Félelem és remény ellentéte
A félelem többszöri ismétléssel a vers hangsúlyos he-
lyén, a költemény zárszavában bukkan fel. Ez nyugta-
lanító, szorongó érzést kelt a befogadóban is. A félelem,
melyet valóságos vagy képzelt veszély kelt az ember-
ben, lehet halálfélelem, az elmúlás ijedelme. S ha a va-
laki maga az Úr, lehet ez a félelem: Isten büntetésétől
való rettegés. S noha az utolsó szó a félelem az ennél
eggyel többször – s közvetlenül és metaforikusan is –
megjelenő remény hangzik erőteljesebben a két ellenté-
tes érzés közül.
Bizonyosságvágyó vers
A Valaki jár a fák hegyén a nagy bizonyosságvágyó
versek (például Ady Endre: Az Úr érkezése, A Sion-
hegy alatt) sorába illeszkedik.
A költemény az „Istenkeresés és az őt elrejtőzködött-
ségében való megtalálás lírai mesterdarabja”. (Bertha
Zoltán)
215
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A MAGYAR IRODALOM A 20. SZÁZADBAN 202–213. oldal

Egyes szám első személyben szól a beszélő, ám már
a nyitányban felbukkan – s az egész versre vonatkoz-
tatható – a második személy megszólítása (csillagod)
is. A határozott alany (te) hiányzik a versmondat-
ból: a szöveg bárkire vonatkozhat. Általános alanyra
utal a záró strófában háromszor ismétlődő állítmány
(mondják). E finom és beszédes nyelvi megoldást jel-
zi, hogy a beszélő töprengését, elmélkedését valaki-
vel (2–4. versszak) tapasztalat előzte meg, s az erről
való további együtt gondolkodás szintén mindenkit,
minden műbefogadót érinthet. (Ez akkor is igaz, ha a
verset önmegszólító típusúnak fogjuk fel.)
Az anaforikus mondják nyomatékos jelenléte, hosz-
szabb időintervallumot is kifejező tartalma (’már jó
ideje’ mondják) azt is sejteti: a beszélő régóta kereste
már, akit felkiáltásszerűen vizionált a vers elején.
Motívumok
▪ A vers egyetlen térbeli tájékozódási pontját a fa
(egyetemes szimbólum) határozza meg. A magasba
törő, az eget a földdel összekötő fa – a csillagokkal
együtt – kozmikus távlatba helyezi a versbeszédet.
▪ A dal kozmikus távlatosságát a háromszor ismét-
lődő csillag világítja meg. Az ellentét versszervező
ereje abban is megmutatkozik, hogy a makrokoz­
mikust (csillag) mikrokozmikus (porszem, mag)
elemek ellenpontozzák. A teremtésnek egyformán
része a legnagyobb és a legapróbb egység, a Terem-
tő mindannyira figyel.
▪ Különleges szójáték a csillagod: egyszerre közeli és
fényévekben mérhetően távoli motívuma a vers-
nek. A pusztulást (zuhanok) pedig a megszülető
új csillag ellentételezi, kérdésként, de a szöveg ré-
szeként. A beszélőnek az értékek megmaradásával
vagy annak pusztulásával összefüggő kételyeit és
bizonytalanságérzetét is kifejezésre juttatja.

Irány a szöveg!
1. Ateremtettvilágfaunája,azállatésazemberSzentFerenc-itestvérisége,azállatokvédelme,elveszté-
sükaSörény és koponyatémája.Keressétekmegapoémábólazerreutalórészeket!Gyűjtsetekhasonló
szemléletűműalkotásokat!
2. Értelmezzétekacímadókétmetaforát(sörény, koponya)!Acímmilyenjelentéselvárásokatidézfelbennetek?

3. AValaki jár a fák hegyén mesés-mitikuscím.Averselolvasásautángyűjtsétekössze,milyenmesei-miti-

kusvagyszépirodalmialkotásokkalléppárbeszédbeavers!
4. OldjátokfelaValaki jár a fák hegyén„gondviselőfélelem”szerkezetébenrejlőellentétet!

5. Keressetekmagyarázatotarra,miértemeltekiaverscímétkötetcímnekisKányádi!

6. HallgassátokmegaValaki jár a fák hegyéncíműversetaKalákaegyütteselőadásában!Hogyansegítiazenei

adaptációajelentéskibontását?

4
Vitassuk meg!
, Vejnemöjnen kérdéseként hangzik el:
A Sörény és koponya című poéma egyik lényegi kérdésfeltevése a beszélő
szenvedést okoz, lovak vagy kutyák
miközben az ember katasztrófák sorát idézi elő, s halandó társainak folyton
„háborújáról”, „világháborújáról” vajon tud-e a világ?
jánhogyanvélekedtekazállatok,illet-
▶ Eddigiszellemiélményeitek(olvasmány,filmstb.),tapasztalataitokalap
veazemberekháborúzásáról?

216
 Sütő András: Advent a Hargitán
„…nem véletlen, hogy az ötágú síp fogalma”IllyésGyulatalálmánya.
fogalma”IllyésGyulatalálmánya.„Ezzel
„Ezzel a jelszóval üzent és szó-
lított meg minden világon élő magyart.”Sokakbanezafogalom–Kölcsey
magyart.”Sokakbanezafogalom–KölcseyHimnusz
Himnuszamellett – „egy
amellett–„egy
néma himnusz képzeteit ébresztette föl újra és újra”–írtaCsoóriSándor.
újra”–írtaCsoóriSándor.

 agyarázzátokmegaz„ötágúsíp”metaforajelentését!Mibenlátjátokmaazaktuali-
M
tásátennekaszemléletesillyésiképnek?

Pályakép tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett

Az erdélyi magyar író (1927–2006)
Pusztakamaráson született. Iskoláit
Nagyenyeden és Kolozsváron vé-
gezte a híres református kollégiu-
mokban. Érettségi után újságíróként
dolgozott, és hamar megjelentek
első novellái is. Korai elbeszélései-
ben az útnak indító világot, a mező-
ségi paraszti létet örökítette meg a
móriczi hagyományok örököseként.
Novellahősei mindig a mélységek-
ből igyekeznek a fény felé, hívő, be-
csülettel helytálló emberek, akik jó
irányba szeretnék elmozdítani azoknak a közösségeknek a
sorsát, ahová tartoznak. A család és a szülőföld meghatáro-
zó élménye Sütő Andrásnak, igazi írói beérkezését is olyan
műnek köszönheti, ami a két élménykört összekapcsolja.
A hangos sikert az Anyám könnyű álmot ígér (1970) hoz-
ta meg, amelyet naplójegyzeteknek nevezett. Ez a mű kel-
tette fel a hazai közvélemény figyelmét ismét a nemzetiségi
magyar irodalmak s általában a nemzetiségi lét iránt, amely-
nek gondjai Sütő munkásságának központi magját alkotják.
A könyv bevezetője – Biztató – szerint édesanyja kérésére
kezd hozzá az épp szülőfalujába hazalátogató író az íráshoz:
„Egy napon így szólt anyám:
– Írhatnál rólunk is valami könyvet.
– Nocsak! – néztem a szavai után, majd tréfára fogván a
dolgot, azt kérdeztem boltos módra: milyen könyv legyen az,
vidám-e vagy szomorúságos?
– Igaz legyen – mondta.
Láthattam tehát, hogy kérdésemmel az irányt elhibáztam.
Anyám nem egyezkedésre gondolt, hanem – a kézmozdulatá-
ról is ítélve – a fájdalomra a halántéka táján. Egy láthatat-
lan, szorító abroncsra, amely álmából is gyakorta felriaszt-
ja. Ilyenkor arra gondol, hogy mindannyiunk háta mögött
felgyűlt az idő; szép csendesen ereszkedünk alá, mint a ha-
rangóra súlya. Mind közelebb a földhöz, azután kopp! – meg-
érkeztünk, s nincs kéz, amely az órát még egyszer fölhúzná.
De lenne bár egy könyvecske, ó, nem vigasztalónak, hanem
velünk.
– Ez nekem is gondom – adtam meg magam.
– Hallgass arra a gondra, s az álmod könnyebb
lesz!”
S valóban, a könyv bemutatja az erdélyi, romá-
niai magyarságnak a második világháború utáni
életét. A félelmeket, az együttélés visszásságait,
a nyelvhasználat romlását és azokat a vágyakat,
reményeket is, melyek a kisebbségi létformához
köthetők. De Sütőnél mindez nem regionaliz-
mus, hiszen a nemzetiségi lét szintje mindig ösz-
szekapcsolódik a magyar nemzet, az egész em-
beriség létével. Ezt a kérdéskört vizsgálják esszéi
is: Nagyenyedi fügevirág; Perzsák; Engedjétek hozzám
jönni a szavakat. Drámái az emberiség történelmének
kiélezett szakaszait idézik fel. Az Egy lócsiszár virágva-
sárnapja (1974) és a Csillag a máglyán (1975) a refor-
máció korába vezet el, a Káin és Ábel (1977) a bibliai
időkbe, A szuzai menyegző (1980) az ókori Perzsiába.
Olyan kérdéseket vizsgálnak modellhelyzetben, ame-
lyek a 20. század emberét különösen foglalkoztatják:
történelmi haladás és reakció, forradalom és reform,
hatalom és erkölcs, forradalmi eszme és gyakorlat.
SütőAndrásszülőháza

217
Advent a Hargitán
A darab először 1985 decemberében a Tiszatáj folyó-
iratban jelent meg. Színpadi változatát 1986 januárjá-
ban mutatták be Sík Ferenc rendezésében, Budapesten.
Sütő András eredetileg regénynek tervezte, de írás köz-
ben felismerte, hogy „emberi, társadalmi méretekben
a sorskérdések történelmet újragondoló esszékben és drá-
mákban fogalmazódnak meg”.
A drámában az adventi várakozás a kisebbségi lét
metaforájává válik. A jelképes értelmű várakozás és az
egyéni boldogságot jelentő tiszta szerelem kapcsolódik
egybe Sütő darabjában.
A hargitai havas szakadék, a szintén metaforaként
értelmezett ,,Kis Romlás” és „Nagy Romlás” között áll
az öreg Bódi Vencel boronaháza, ahol egyedül él. Van
ugyan egy lánya, de ő már elveszett a messzeségben:
máshol és más valakiben találta meg az élete értelmét,
elhagyta anyanyelvét és szülői házát egy tengerész sze-
relméért. Vencel nem tudja magának megbocsátni,
hogy amikor kiderült a lánya távozási szándéka, elcsat-
tant egy atyai pofon. Valószínűleg Mária sem bocsátott
meg, mert már a hatodik karácsonyi lámpácskát készí-
ti apja, de hiába. Ennek ellenére kitartóan várja haza
lányát. Beletörődött már lánya választásába, csak lát-
ni szeretné újra Máriát, s eljátszik a gondolattal, hogy
esetleg már nagyapa lett.
„A Mária beszélő név a darabban, ő hozhatta volna el
a Megváltót, a kisdedet, aki a megmaradás, a magyar-
nak maradás záloga lehetne.” (Király Andrea)
„Ha én tudtam volna,
hogy te vagy Mária,
aranyból, ezüstből
szállást adtam volna.
Én pedig a hideg földre lefeküdtem volna.”
már a 26. lámpácskát is a karácsonyfára akasztotta, de
aki elment, az nem jön már vissza. Az idős ember imája
megható lírai része a műnek:
„Elviszed, Uram, rendre mind az élőket, és nagy ha-
ragodban megtetézed a büntetésünket. Nem lehetünk
immár együtt a halottainkkal sem. Add vissza bár a
halottainkat, Istenünk, és mi helyetted is feltámasztjuk
őket a ragaszkodásunkkal. Mit teszel velünk, mit teszel?
Az élőket messzire viszed, halottainkat ismeretlenség-
ben tartod, hogy ezzel is növeld a mi magányunkat.”
Az adventi örök várakozásba ékelődik Gábor és Réka
szerelmének példázata, akik gyerekkoruktól fogva sze-
retik egymást, de mindig csak időlegesen találhatnak
egymásra. Réka nem volt elég állhatatos, és más szere-
tője lett, ezért Gábor szándékosan a Nagy Romlásnak
rohant. Bűntudatában Réka arra teszi fel életét, hogy
szerelmét megtalálja a hóomlás alatt: s a csoda megtör-
ténik, Gábor úgy éled fel, mint mikor meghalt. A bánat
és az idő múlása azonban Réka külsejét megviseli, ezért
újabb csodát akar, lányával helyettesíti magát. A befe-
jezés azonban nem mesei, hanem nagyon is tragikus.
A felejteni és megbocsátani nem tudás miatt Rékát és
Gábort elnyeli a Nagy Romlás. Sorsuk azt példázza,
hogy az általános fenyegetettségben a legszebb, legtisz-
tább emberi érzéseket is nehéz megóvni, azok is tragi-
kusan végzetszerűek. Sütő mégsem ezzel az elkeserítő
üzenettel zárja a darabját. A Kisrékát magához ölelő
Bódi Vencel szavai mégis inkább a reményt hirdetik:
„Keressük egymást az élők között, míg élünk, és majd
kutatni fognak bennünket a halottaink, mert lassan-
ként már csak ők beszélnek rólunk. Csak lenne elég mé-
csesünk a várakozáshoz.”

Ez a dal ismétlődő motívum a darabban. Mindkét

felvonás cselekménye szenteste kezdődik, a várakozás
izgalma és reménysége öleli körbe a szereplőket, hiszen
mindenki vár valakire, valamire: kivándorolt lányára
Vencel, a Nagy Romlás hótömege alatt jégbe fagyott
fiára Zetelaki Dániel és az igaz szerelemre Árvai Réka
és Zetelaki Gábor. A Bódi Vencel házában lévő jászol
pedig a szent családot és a Megváltót várja. Bódi az,
aki mindenkit befogad, megvédve a falusiakat a Nagy
Romlás okozta sérülésektől, a megsemmisüléstől. De
akinek lelki bánata van, az is hozzá tér be. Fontos azon-
F untek Frigyes (Zetelaki Gábor) és Kubik Anna (Árvai Réka)
ban figyelni az időre, hiszen a két felvonás között 20 év Sütő András Advent a Hargitán című színművének előadásán
telik el. A várakozás hiábavalónak tűnik, hiszen Vencel a Nemzeti Színházban, Sík Ferenc rendezésében (1986)

218
 A kárpátaljai és a délvidéki irodalomból
Kovács Vilmos
A kárpátaljai magyar iro-
dalom egyik legjelentő-
sebb költője, írója. 1927-
ben született Gáton (ma:
Ukrajna) iparos család
gyermekeként.
Beregszászon és Mun-
kácson végezte általános iskolai tanulmányait.
1954-ben Ungvárra költözött, ahol a Kárpáton-
túli Területi Könyvkiadó magyar osztályát vezet-
te. 1958 és 1971 között szerkesztőként dolgozott.
1977-ben Budapestre költözött. A szovjet megfi-
gyelések és zaklatások elől menekülve, megértő,
segítő szellemi közeget keresve hagyta el Kárpát-
alját. Ötvenévesen, 1977-ben halt meg Budapesten.
Első verseskötete Vallani kell címmel jelent meg
Ungváron. Versei döntően festői látásmóddal meg-
alkotott tájversek. Bár elsősorban lírikus, az 1965-
ben megjelent Holnap is élünk című regénye a kár-
pátaljai magyar irodalom meghatározó alkotása.
Gion Nándor
1941-ben született a Kárpát-medence nemzetiségi
összetételét tekintve legszínesebb részén, a bácskai
Szenttamáson (ma Szerbia). Ősei magyar, német és
francia parasztok és iparosok voltak. Szabadkán vas-
úti ipariskolába, majd az Újvidéki Egyetem magyar
szakára járt. Pályája az Új Symposion folyóirat írói
között indult. Az 1960-as évek végén a puha diktatú-
rának számító Jugoszláviában a szókimondás határait
feszegette. Kötetei (Testvérem, Joáb; Engem nem úgy
hívnak; Ezen az oldalon) díjakat nyertek, de politikai
és történelmi célzásaik miatt Gion otthon és Magyar-
országon is egyre nehezebb helyzetbe került. A ká-
dári Magyarországon műveit tiltólistára tették,
budapesti élményeit közlő naplója miatt (Véres
patkányirtás idomított görényekkel, 1971) pedig
már az országba sem engedték be az írót. Ekkor-
tól öncenzúrát gyakorolt: a sorok között fejezte
ki üzene­teit. Írásai ezután nem szúrtak szemet, és
újra rangos irodalmi, sőt politikai díjakat nyertek.
A szerzőt a Vajdasági Íróegyesület elnökévé vá-
lasztották, majd az Újvidéki Színház igazgatójává,
később az Újvidéki Rádió magyar műsorainak fő-
szerkesztőjévé nevezték ki. 2002-ben hunyt el.
Holnap is élünk
A történet a Trianon utáni, elcsa­tolt Kárpátalján
játszódik, a szovjet uralom abszurd hatalmi terror-
jában. Somogyi Gábor autodidakta festő, akinek
apját a személyi kultusz idejében – bár kommunista
volt – bebörtönözték és száműzték. Soha nem lát-
ta a családja viszont, csak halálhíréről értesítették a
hozzátarto­zóit. Bűne az volt, hogy az 1938-ban bevo-
nuló magyaroknak díszkaput ácsolt, s ezt a szovjet ha-
talom hazaárulásnak minősítette. Somogyi Gábornak
apjához hasonló sors jut. Egy bútorgyárban dolgozik,
ám amikor azt kéri az igazgatója, hogy fesse le Sztálint,
megtagadja a kérést. Megkínozzák, tíz évre internálják.
Amikor szökni próbál, tüdőn lövik, amit túlél. Végül
amnesztiát kap, de egy dogmatikus világban, a szov-
jet diktatúrában nem tudja megvédeni sem a művészi
szabadságát, sem emberi méltóságát. Somogyi Gábor
végül a magánéleti boldogságba kapaszkodva várja a
holnap reményét, a „holnap is élünk” boldogságát.
A kárókatonák még nem jöttek vissza
Gyermekkori élményeiből merítő kalandregényeiben
(például: A kárókatonák még nem jöttek vissza, 1977;
Sortűz egy fekete bivalyért, 1982; Az angyali vigasság,
1986) a felnőttek és a gyerekek világa életszerű és na-
gyon izgalmas jelenetekben csap össze. Ezekben a tör-
ténetekben a helyi magyarság legmélyebb vágyairól és
fájdalmai­ról még áttételesebben: a szimbólumok nyel-
vén olvasunk. A kárókatonák még nem jöttek vissza
teljes allegória: minden mozzanata megfeleltethető va-
lamely rejtett tartalomnak.
A címbeli madarak például
a magyar katonákat, illetve
az anyaországhoz tartozást,
a fészküket tartó akácfa a
Délvidéket, a Kocsmáros
nevű szereplő az ellenséges
hatalmat, a főhős halála és
az időjárás az 1944-es dél-
vidéki vérengzéseket, a ka-
kukkok pedig a betelepített
délszlávokat jelképezik.
219
 A közelmúlt magyar irodalmából
„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.” (Esterházy Péter: Harmonia
caelestis))
caelestis

Fogalmazd meg, mit jelent az intertextualitás! Keress példát az intertextualitásnak az

irodalmi szövegekben és a hétköznapi kommunikációban való előfordulására és sze-
repére! Példáid segítségével mutasd be, hogyan értelmezheti a szöveget az, aki nem
érzékeli az intertextuális kapcsolatot, és miben lesz más a jelentés azon befogadó szá-
mára, aki érzékeli! Gyűjtsetek össze minél több idézéstechnikát!

Kísérlet a népi líra megújítására
A hetvenes évektől egyre jelentősebb kísérletek szület-
tek a szocialista iparosítás és téeszesítés által elpusz-
tított falusi kulturális hagyomány őrzésére és a népi
líra megújítására. Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Baka
István és Buda Ferenc – az irányzat legjelentősebb
képviselői – az Illyés-féle „felelős költő” hagyományá-
hoz kapcsolódva alakították ki saját költői-értelmiségi
szereptudatukat: a közösségért, a nemzetért, a határon
túli magyarságért való felelősségvállalás fontosságát
hirdették.
Csoóri Sándor az 1980-as évektől a szellemi és po-
litikai élet vezetője, a monori (1985) és a lakiteleki
(1987) ellenzéki tanácskozás előkészítője volt.
Underground ellenkultúra
A hatvanas években alakult ki az államhatalom kul-
túrpolitikájával szembeni underground ellenkultú-
ra, amely különféle neoavantgárd tendenciáknak is
otthont adott. A neoavantgárd nem válhatott az első
nyilvánosság részévé, de elsősorban Budapesten, Új-
vidéken és az emigráns magyarság körében egészen
a hetvenes évek második feléig nagy hatásúnak bizo-
nyult. A neoavantgárd legjelentősebb képviselői Er-
dély Miklós és Hajas Tibor, valamint a kolozsvári Szi-
lágyi Domokos.
A posztmodern irodalom lírikusai
A kádári kultúrpolitika sokáig szigorúan szabályozta
a verseskötetek kiadását. Évente csak néhány verses-
könyv kaphatott nyilvánosságot. A hatvanas évek vé-
gén azonban rövid idő alatt három költői antológia is
megjelenhetett, ami egy új költői nemzedék elindulá-
sát jelentette. Erre az időszakra tehető többek között
Tandori Dezső, Petri György, Orbán Ottó és Oravecz
Imre indulása, akik a posztmodern irodalom legfon-
tosabb lírikusainak bizonyultak.
Posztmodern prózafordulat
A 20. század utolsó harmadának ma-
gyar epikájában végbement sokrétű,
korszakváltó jelentőségű folyamato-
kat az irodalomtörténet összefoglaló
néven posztmodern prózafordulat-
nak nevezi. A fordulat alkotói meg-
újították a próza formanyelvét és
szemléletmódját. A műveikre jellem-
ző erős nyelvi érdeklődés, önreflexió,
intertextualitás, sokszor ironikus-
parodisztikus látásmód, a „nagy el-
beszélések” és a realista írásmód krí-
zisének, a nyelv uralhatatlanságának

 soóri Sándor, Cs. Szabó László, Szántó

C
Tibor, Kodolányi Gyula, Juhász Ferenc,
Illyés Gyula, Illyés Mária

220
tudatosítása nagymértékben befolyásolta a kortárs
epika alakulástörténetét. Újabban azonban a próza-
fordulat fogalmának újragondolására, sőt kritikájára
is történtek kísérletek. Egyes kutatók hangsúlyozzák:
a hozzá köthető szemléleti változás, amely meghatá-
rozta a következő évtizedek hazai kritikáját, jelentős
alkotásokat sodort a perifériára, s így elfedte a kor-
szak prózájának sokszínűségét. Jó példa erre az erdélyi
író, Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regénye
(1975), amely megjelenése idején nem találkozott nagy
kritikai érdeklődéssel, ma viszont igen jelentős műnek
tekinthetjük.
A realista prózahagyomány megújítása
A posztmodern által megkérdőjelezett realista próza-
hagyomány is folytathatónak bizonyult – az ideoló-
gia befolyásától mindinkább függetlenedő alkotások
némelyike a hetvenes-nyolcvanas évek kiemelkedő
teljesítményei közé tartozik. A néprajzi-szociológiai
munkásságából kiinduló Csalog Zsoltot (1935–1997)
Parasztregénye tette az irodalmi szociográfia műfajá-
nak egyik megújítójává, míg Tar Sándor (1941–2005)
a parasztság és a munkások kilátástalannak ábrázolt
világában játszódó novelláival vált az ezredvég rövid-
prózájának meghatározó alakjává.
A roma kultúra is ezekben az években került a ma-
gyar irodalom élvonalába Lakatos Menyhért (1926–
2007) révén. Fő műve, a Füstös képek (1975), Illyés
Puszták népéhez hasonlóan regény és szociográfia
egyszerre.
Tandori Dezső
A költő, író, műfordító
1938-ban született Buda-
pesten. Első kötete, a Tö-
redék Hamletnek (1968)
az újholdasok hatását
mutatja, akikkel gimná-
ziumi tanára és mestere,
Nemes Nagy Ágnes révén
már ifjúkorában köze-
li, személyes kapcsolatba
került. Az Egy talált tárgy
megtisztítása (1973) kötet
inkább neoavantgárd jegyeket hordoz. Jól példázza ezt
a versszöveget az alapvető poétikai struktúrára redu-
káló Szonett című költemény vagy az Egy szó alibije,
amely a nyelvi anyagban (például egy szótárban) rejlő
változatos, nem egyértelmű jelentéslehetőségekre irá-
nyítja a figyelmet.
A kötetben több önéletrajzi jellegű narratív verset
is találunk, például az Előkészületek és születésnap
című költeményt, amely arra mutat rá, hogy akárcsak
a versbeli értelem, úgy a személyiség is az önéletrajz
története által megképzett konstrukció. Tandori első
két, kedvező kritikai visszhangot kiváltó kötete révén
a magyar költészet hetvenes évekbeli megújulásának
központi alakjává vált.
Az ezt követő időszakban hallgatásba burkoló-
zott, kerülte a nyilvánosságot, és viszonylag keveset
publikált. Az évtized végétől kezdve azonban egyre
gyakrabban jelentek meg a kötetei, a folyamatos írás
és publikálás mindent magába olvasztó életprog-
rammá vált számára. Mintegy nyolcvan versesköny-
ve készült el, Nat Roid álnéven pedig krimisorozatot
is alkotott. Hatalmas, szinte áttekinthetetlen az élet-
műve.
2019-ben hunyt el Budapesten.
Hajnóczy Péter
Az író (1942–1981) gyermek-
korát árvaházakban töltötte,
ti­zen­éves kora elejétől fizikai
munkát végzett, majd a szak-
munkás-képesítés megszerzé-
se után kazánfűtőként dolgo-
zott. 1975-ben jelent meg első
novellája, A fűtő, ettől kezdve
az írásaiból élt, a Mozgó Világ
munkatársa volt. Egész felnőtt
életét végigkísérő alkoholiz-
musa végzett vele.
Hajnóczy Péter azon szerzők sorába tartozik, akik
bár részesei a hetvenes évek prózai megújulásának, de
távolabb állnak a hagyományosan posztmodernnek
tekintett alkotásmódtól. Megszabadulnak a politikai
rendszer igazolásának kényszerétől, de nem szakíta-
nak a realista elbeszélői hagyománnyal. Kísérletező,
kifinomult montázstechnikája,
betétszövegekkel építkező írásai
viszont olykor ki is játsszák a re-
alista olvasói elvárásokat.
Legfontosabb műve, A halál
kilovagolt Perzsiából (1979) című
kisregény, amely egyfelől család-
történet, másfelől a Kádár-korszak
értékvesztett, materialista világá-
nak apokaliptikus rajza. A mű két,
rémálmokkal tűzdelt, látomásos
cselekményszálon – egy segéd-
221
munkásként dolgozó író történetén és készü-
lő novelláján – keresztül ad számot a szemé-
lyiség elkerülhetetlen felbomlásáról. De az
elbeszélést nem a személyes életút állomásai,
sokkal inkább néhány motívum, a halál, az
alkohol és néhány központi szerepet játszó
rémkép szervezi.
Esterházy Péter
Az író (1950–2016), Magyarország egyik leg-
nagyobb múltú főnemesi családjának leszár-
mazottja, Budapesten született. Bár nagyapja
még miniszterelnök volt, a kommunista hata-
lomátvétel után a család elveszítette vagyonát,
édesapját pedig – ahogy arról az író Javított
kiadás című könyvében beszámol – arra kényszerítet-
ték, hogy jelentéseket készítsen az állambiztonságnak.
Esterházy monumentális életműve számos műfajt ölel
fel; a legismertebb regények mellett többek közt elbe-
széléseket, publicisztikai írásokat, esszéket, drámákat.
Első két novelláskötetének (a Fancsikó és Pinta és
a Pápai vizeken ne kalózkodj!) visszhangja kedvező
volt, de az író pályájának igazi fordulatát Termelési-
regény (1979) című könyve hozta el. A szocialista re-
alizmus jellegzetes műfaját megidéző és parodizáló,
formabontó regény valódi főszereplője a nyelv: a ha-
talom nyelvét elbizonytalanító nyelvi világok. A nyelv
uralhatatlansága pedig végső soron a hatalom lelep-
leződéséhez vezet, ami megjelenése idején a Termelé-
si-regénynek esztétikai értékeitől független jelentősé-
get is adott. A következő évek külön-külön publikált
szövegei 1986-ban egy kötetbe gyűjtve kaptak új kon-
textust – ez volt a Bevezetés a szépirodalomba című
kötet, amely Esterházy korai pályaszakaszát összegzi.
Néhány közös jellegzetesség – így például bizonyos
motívumok ismétlése – lazán összeköti ugyan a szö-
vegeket, a legfontosabb összetartó erő azonban maga
a kötetbe rendezés gesztusa marad.
A szokatlan, részben a neoavantgárd tipikus eljá-
rásait idéző megoldásaival (többek közt fényképes,
grafikus kiegészítésekkel, ábrákkal, széljegyzetekkel,
4
Vitassuk meg!
Esterházy Péter szerint „Egy mondatban egész irodalmunk benne van, évszáza
és persze mindez minden pillanatban választás, vallomás, döntés, szenved
▶ Hogyanvonatkoztatnátokeztazidézetetaposztmodernélményre,világlátá
222
képregényrészlettel) több művészeti ág határán mozgó
Bevezetés a szépirodalomba így enciklopédikus sokszí-
nűsége ellenére a megalkothatatlan teljesség gondola-
tát sugallja.
A 2000-ben megjelent Harmonia caelestis című
regény, amely azóta a kortárs magyar irodalom egyik
alapművévé vált, a családregény műfaját gondolja újra.
Anekdotaszerű történettöredékekre épülő, ironikus-
parodisztikus első része (Számozott mondatok az
Esterházy-család életéből) és a konvencionálisabb, fo-
lyamatos elbeszélésű, jóval személyesebb második
könyv (Egy Esterházy család vallomásai), amely a val-
lomás nagy múltú műfajában rejlő ellentmondásokkal
játszik el, egyaránt az emlékezet, a történelem és a ha-
gyomány problémáit állítja középpontjába.
E nagyregényt is – mint az Esterházy-szövegeket
általában – rendkívül sokrétűen kiaknázott inter-
textualitás jellemzi. Az így létrejövő szövegbe épülő,
hol nyilvánvaló, hol virtuóz módon elrejtett idézetek
új kontextust, funkciót, jelentést nyernek, miközben
megkérdőjelezik (illetve a hagyomány továbbírásában
jelölik meg) az eredetiség lehetőségét. Az elbeszélés
általuk veszíti el kitüntetett nézőpontját – a hitelesítő
én szétszóródásával, a szövegelemek elbizonytalanítá-
sával pedig a történelem elbeszélhetőségének, szilárd
jelentéssel való felruházhatóságának problematikus
voltára is rávilágítanak.
dok vannak minden élő mondatban,
és és erkölcs.”
sra?
 Kérdések, feladatok
1. OlvasdelKósKárolyKiáltó szócíműröpiratát!HogyanvélekedikErdélyről,ErdélyésMagyarországkapcsolatárólaszerző?
2. Négyfőscsoportbankészítsetektanulókártyákatazalábbiköltőkről!Keressetekazinternetenjellemzőidézeteketazegyes
alkotóktól,amelyeketmottókéntakártyatúloldaláraírhattok!
Reményik Sándor Áprily Lajos Dsida Jenő Kányádi Sándor
Sütő András Kovács Vilmos Gion Nándor
3. WassAlbertAdjátok vissza a hegyeimet!címűregényébenameggyilkoltakrémlátomástokoztak,azazlelkiismeret-furda-
lástébresztettekabűnelkövetőjében.Melyirodalmiművekbentalálkoztatokabűnhődésnekezzelaformájával?
4. Végezzegyénikutatómunkát,ésgyűjtsanyagotazinternetenvagykönyvtárbana20.századierdélyiirodalomlegmeghatá-
rozóbbalkotóiról!Kutatásoderedményétaudiovizuálisvagyszóbeliprezentációkeretébenoszdmegazosztállyal!
5. HáromfőscsoportokbankészítsetektanulókártyákatJózsefAtti láról,RadnótiMiklósrólésSzabóLőrincről!Acsoportmin-
dentagjaegykártyátkészítsen!Azelkészültkártyákatragasszátokfelegycsomagolópapírra,ésbeszéljétekmeg,mivel
egészítenétekkiazegyeskártyákonszereplőinformációt,majdtársítsátokazalábbiverscímeketazegyesköltőkhöz!
Eszmélet Tétova óda Semmiért Egészen Tücsökzene Levél a hitveshez
Medáliák Óda Hetedik ecloga Kései sirató Flóra Mozart hallgatása közben
Razglednicák A Dunánál Tudod, hogy nincs bocsánat Erőltetett menet Holt vidék
Reménytelenül Járkálj csak, halálraítélt Téli éjszaka Nem emel föl Kész a leltár
6. Szóforgómódszerrelsoroljatokfelegypercalattminéltöbbversetazelőbbiháromköltőtől!Arendelkezésetekreállóidő
leteltévelírjátokfelacsomagolópapírraaverscímeket,ésjelöljétek,hogyazáltalatokfelírtversekafentiekközülmelyik-
hezkapcsolhatók!Szövegbuborékbanjegyezzétekfelatársításalapjáulszolgálószempontot,szempontokatis!
7. CsoportbandolgozvahozzatokpéldákatazújklasszicizmuspoétikaieszköztáráraaszöveggyűjteménybenszereplőJózsef
Atti
la-,RadnótiMiklós-ésSzabóLőrinc-versekből!
8. Keressetekújnépiesésavantgárdvonásokataháromlírikusszöveggyűjteménybentalálhatóműveiben!
9. RendeljétekJózsefAtti
lához,RadnótiMiklóshozésSzabóLőrinchezazalábbifogalmakat!
újklasszicizmus újnépiesség mozgalmi költészet „tiszta költészet” elidegenedettség
tájköltészet megújulása klasszicizálódás komplex kép gondolati költészet
lágervers szerpentinhasonlat hitvesi költészet az énkonstrukció versei személyes hazaélmény
10. Csoportmegbeszélésmódszerrelvitassátokmeg,hogyazáltalatokkiválasztottversek,művekesetébenmilyenkontextus-
banteremtődik,definiálódikújraazirodalmihagyományJózsefAttila,RadnótiMiklósésSzabóLőrinckölteményeiben!
Közösenkialakítottelgondolásotokatfürtábrávalvagygondolattérképpelábrázoljátok,feltüntetvelehetségesköltőelődök
nevétis!Használhatnátok-ehalmazábrátamegjelenítéshez?
11. Készítsetekidővonalat,shelyezzétekelrajtaazalábbi,JózsefAtti
láhozkapcsolódófogalmakat!
gondolati költészet mozgalmi költészet tiszta költészet modern klasszicizmus
a gyermek mint költői szerep a válságtapasztalat lírája számvetésversek tájköltészet
12. TársítsdazalábbiJózsefAtti
la-verseketazelőzőfeladatbanszereplőfogalmakhoz!
Nem én kiáltok Medáliák Tiszta szívvel Reménytelenül Holt vidék
Téli éjszaka Eszmélet Levegőt! Óda Flóra Kései sirató
Kész a leltár A Dunánál Nem emel föl Tudod, hogy nincs bocsánat
(Talán eltünök hirtelen) (Íme, hát megleltem hazámat) (Karóval jöttél)
13. HáromfőscsoportbanszóforgómódszerrelsoroljatokfelminéltöbbRadnótiMiklós-verset!Egypercelteltévelírjátoklea
verscímeketegycsomagolópapírra,éstársítsátokhozzáazalábbifogalmakat!
antikizálás bukolikus életkép hitvesi költészet időmértékes verselés
képeslap műfajjelölő cím haláltudat Bori notesz expresszionista költői kép

14. ÍrjösszehasonlítóelemzéstmaximumötszázszóbanJózsefAttilaÓdaésRadnótiMiklósTétova óda címűművéről!Azelem-

zéstmegelőzőenkészítsgondolativázlatotazösszehasonlításszempontjairól!

223
  észíts szemponttáblázatot a Hetedik ecloga átfogó elemzéséhez az alábbiakat is figyelembe véve! Amikor végeztél, válassz
15. K
párt magadnak! Vessétek össze táblázataitokat, és vitassátok meg az esetleges eltéréseket! Végül közösen készítsetek
dinamikai ívet a költeményhez! Hol és milyen szempontok szerint jelölitek ki a csúcspontokat?
ritmus és rímképlet  strófaszerkezet  versfelépítés  motívumok szerepe  kurziválás

16. Készítsetek tablót az anyaországi folyóiratokról! Végezzetek kutatómunkát az interneten! Rendeljétek a megadott példák-
hoz a hozzájuk tartozó, tanult szerzőket!
Magyarok  Válasz  Újhold  Kortárs  Tanú  Új Írás
Új Ember  Irodalmi Újság  Sorsunk  Erdélyi Helikon

17. Mi indokolja Szabó Lőrinc versének címében – Semmiért Egészen – a határozószó nagybetűjét? Miképp segíti ez az írás-
mód a költemény jelentésteremtését?

18. Érveljetek: miért s mennyiben tekinthetjük az önzetlen szerelem modern elégiájának a Semmiért Egészen című verset!

19. „ Atlasz bírhatja a földgömböt vinni, de nem bírhat közben csigát is pörgetni” – mondja Bolyai János Németh László A két
Bolyai című történelmi drámájának első felvonásában. Értelmezzétek a gondolatot! Miképp jelzi a megállapítás a két tudós
tragikus küzdelmét, s vetíti előre a zseniális gondolkodók sorsát?

20. Tekintsétek át az Őszi éjjel kezdetű dal hangszimbolikáját! Miképp segíti az értelmezőt a szöveg szépségének kibontásában?

21. Miben nyilvánul meg a groteszk és az abszurd az alábbi egypercesekben? A három egyperces közül melyiket találod aktu-
álisnak ma is? Vitasd meg párban, és érvelj!
Mi mindent kell tudni   Nászutasok a légypapíron   Hogylétemről

22. Csoportmunkában készítsetek jellemrajzot és kapcsolati hálót Örkény Tóték című drámájának szereplőiről! Munkátokat
általatok választott módon (tabló, fürtábra, útlevélmódszer, kollázs stb.) ábrázoljátok! Az elkészült munkához válasszatok
zenei aláfestést, hanghatásokat is! Majd osszátok meg a csoport közös munkájának eredményét a többiekkel, s vizsgáljá-
tok meg az eltéréseket és egyezéseket!

23. Készítsetek elemzést Szabó Magda Az ajtó című regénye és a belőle készült, Szabó István által rendezett film összehason-
lításából! Minél több szempontot vegyetek figyelembe!

24. Készítsetek gondolattérképet Pilinszky János tanult költeményeinek biblikus motívumairól! A szövegpéldák mellett a mo-
tívumok jelentésbeli szerepén túl azok poétikai funkcióit is nevezzétek meg!

25. Készítsetek az intertextuális elemekről táblázatot Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben! című művéhez. Az alábbi szem-
pontokat vegyétek figyelembe!
töredékes elbeszélés   népdal, (nép)költészeti töredék, részlet  
magyar rétegnyelvi szókincs   idézet   a magyar történelem alakjainak megidézése  
ősi szertartásjelenet  könyörgés, (gyermeki) ima  regösének

26. A (poszt)modern szerző gyakran szembesül a művészi kommunikáció korlátaival. Ottlik Géza Iskola a határon (1959) című
regénye nyitófejezetének címe: Az elbeszélés nehézségei. Esterházy Péter Termelési-regényének (1979) kezdőmondata:
Nem találunk szavakat. Gyűjts erre további példákat a tanult hazai alkotóktól!

27. Nézz utána, milyen folyóiratok, portálok szolgálnak a kortárs írók műveinek bemutatására! Válassz ki öt neked tetsző mai
alkotást, és mutasd be, milyen érdekes problémákat, kérdéseket vetettek fel számodra!

Ország Lili: Ikonfal II. (Kék) (1969)

224
 IV.
A 20. SZÁZADI
TÖRTÉNELEM
AZ IRODALOMBAN
 Trianon
Klasszikusaink közül Ady Érmindszenten, Kosztolányi Szabadkán, Tóth Árpád Aradon, Márai Sándor
Kassán, Szabó Dezső Kolozsvárott született.
 yűjtsétek össze, rajtuk kívül kik azok a neves íróink, költőink, akiknek szülőhelye
G
1920-ban a határainkon túlra került!
Veszteségek
Históriai tény, hogy Versailles-ban, a Nagy-Trianon-
kastélyban a magyar békeküldöttség szavát lényegé­
ben figyelmen kívül hagyták. A delegáció vezetője,
gróf Apponyi Albert az országos tragédia érzékelteté-
sére tragikumot hordozó analógiával, paradoxonnal
fejezte ki a magyar kormánynak átnyújtott békefelté-
telek lényegét:
„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy
választania kellene ennek a békének elfogadása vagy
visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra
a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie,
nehogy meghaljon.”
Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum követ-
keztében
▪ Magyarország elvesztette történelmi területének
kétharmadát (a korábbi 325 ezer négyzetkilométeres
felszín 93 ezernyire csökkent), lakosságának szintén
majdnem kétharmadát – köztük három és fél millió
magyart (21-ről 8 millióra apadt a lélekszám);
▪ minden harmadik hazánkfia idegen államok ural-
ma alá került;
▪ az ország gazdasági, infrastrukturális, kulturális
szerkezete súlyos sérülést szenvedett.
A háborút lezáró békediktátum közös nevezőt te-
remtett a hazai közéletben: a magyar értelmiség vi-
lágnézettől és pártállástól függetlenül elutasította az
igazságtalannak tartott szerződést.
Trianon következtében a nemzetet hatalmas kul-
turális, anyanyelvi veszteség is érte. Jelentős nemzeti
művelődési (művészeti) értékek idegen fennhatóság
alá kerültek, s az ezzel járó kulturális-nyelvi asszimilá-
ció következtében a nemzet művelődési egységét óriási
értékveszteség sújtotta.
„Produktív fájdalom”
A magyar irodalom első világháború utáni helyzete
bizonyos értelemben hasonló az 1848–1849-es szabad-
ságharc utáni időszakhoz: a társadalom súlyos meg-
rázkódtatást élt át. A magyarság a területi, gazdasági
226
és hatalmi pozíciók elveszítésén kívül végzetes lelki
sérüléseket is elszenvedett.
A történelmi ország és a nemzet trianoni meg-
csonkítása a művészvilág, köztük az írók szemében
is „a nemzethalál szörnyű látomását villantotta fel”,
folytatásaként annak a rémvíziónak, mely Kölcsey,
Vörösmarty, Ady költeményeiben is kifejezésre ju-
tott.
Irodalmunk „nemcsak ezekről a sötét víziókról és
nem is csupán a kisebbségi sorba taszított magyarok
gyötörtetéseiről adott számot, hanem meg akart küz-
deni a túlélésért is”. (Pomogáts Béla)
Áprily Lajos erről a küzdelemről, a gyötrelemnek
a teremtő lehetőségéről beszélt 1921-ben a nagyenye-
di Bethlen Kollégiumban, A produktív fájdalom cím-
mel tartott előadásában:
„Az igazgyöngy […] keletkezéséről azt tanítja a ter-
mészettudomány, hogy sebzésből lesz, abból a fáj-
dalmas izgalomból, mellyel idegen test, többnyire
homokszem, sérti meg a kagylóállatot. A megsértett
állatka testének a fájdalom által kiváltott reakciója
indítja meg azt a kiválasztást, melynek végső eredmé-
nye az igazgyöngy. […] A világ fájdalmas vajúdásá-
nak ebben az apokaliptikus korszakában nem árt né-
ha a fájdalom teremtőerejéről elmélkedni. Megkínzott
százai és ezrei a világvonaglásnak: ma mindannyian
gyöngykagylói vagyunk egy felkavart tengerfenéknek,
melyeket sebző homokszemekkel szórt tele az elemen-
táris kavarodás. És talán a mi homok sebezte testünk
sem szenvedhet haszontalanul, a mi fájdalmunknak
is teremtenie kell valamit: az emberiség tömegfájdal-
mából az emberiség jobb jövőjének igazgyöngye fog
megszületni.”
A művészet vigaszként, a jövő érdekében minde-
nekelőtt eszméket kívánt felmutatni, a kényszerűen
széttagolt nemzet szellemi és erkölcsi egységének
gondolatát vetítette előre. A magyar irodalom költői és
elbeszélői művekkel válaszolt a trianoni megpróbálta-
tásra: egész „trianoni irodalom” született.
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

„Trianoni irodalom”
A trianoni békediktátumnak már voltak közvet-
len előzményei. 1918. december 1-jén Gyulafe-
hérváron román nagygyűlést tartottak, ahol ha-
tározatot hoztak arról, hogy Erdélyt, a Bánátot és
Máramarost Romániához kell csatolni. A román
nacionalista politika a dákoromán elméletre és
Erdély nagy lélekszámú román lakosságára hi-
vatkozott. A magyar, különösen az erdélyi és bá-
náti magyarság számára ez fenyegető veszélyt je-
lentett. Sokan már ekkor elhagyták otthonukat.
Jeles íróink, költőink közül sokan személyes
veszteségként is megélték a trianoni döntést: Sza-
bó Dezső Kolozsvárott, Kosztolányi Szabadkán, Körösfői-Kriesch Aladár Patrona Hungariae című plakátja
Tóth Árpád Aradon, Márai Kassán született.
Voltak, akik ifjúságuk színhelyét veszítették el: Juhász Gyula Nagyváradot, Krúdy a sze-
pességi városokat. Móricz Zsigmond pedig eszmélkedésének, műveinek egyik ihletforrá-
sát, Erdélyt. Az egyik „nagy vesztes”, Márai Sándor így ír a Trianon-traumáról: „egy ezer-
éves Duna-táji nemzetet igazságtalanul, mohón, rövidlátóan feldaraboltak, s az elszakított
részek és az anyaország ezt a kegyetlen műveletet soha nem heverték ki”.
▪ Reményik Sándor Végvári álnéven írott versei, köztük az 1918-as Eredj, ha tudsz!
és az 1920. februári keltezésű Új szövetség az erdélyiségeszmény gondolataival Tri-
anon előtt keletkeztek: „Ország nincs már, a haza elveszett, / De egymást átölelő lel-
kek vannak, / És egymás felé kinyújtott kezek. / […] Ország nincs már…! / De ma-
gyarok még vannak.” Versei a június 4-e előtti és utáni napokban is megszólaltak
(Egy tollvonás; A csonka test; Gyűrűt készítettek).
▪ Sík Sándor Kiáltás Zrínyihez (1920) című versét e remény zárja: „…égszakadáson és
földinduláson / És minden-ördög-tagadáson át is Magyar lesz a magyar.”
▪ Móricz Zsigmond Erdély című verse (Nyugat, 1920. június) vészmetaforában foglalja
össze a veszteséget: „…a föld reng alattad!”
▪ Áprily Lajos négy sorba sűrítve foglalta össze a trianoni traumát A legyőzöttek strófá-
ja versében: „Múltunk gonosz volt, életünk pogány / Rabsors ma sorsunk s mégsem át-
kozom: / Jó, hogy nem ültem győztes-lakomán / S hogy egy legázolt néphez tartozom”.
▪ Csanády György (1895–1952) egykori székelyudvarhelyi diák, költő, és Mihalik Kál-
mán (1896–1922) zeneszerző-orvostanhallgató 1921-ben a „székelyek nagyáldozatá-
ból” és a Csaba királyfi mondájából Székely himnuszt formált.
▪ Szabó Dezső Kálvinista legenda (1921) című novellája így kezdődik: „A fák dideregve
futottak el a vonat mellett. Futottak a fagyos rögök, a törtkórójú tarlott mezők, a sá-
padt halmok. Mintha a halál csordája volnának s hátul hosszú, fekete ostorral kergetné
őket egy akolba a könyörtelen pásztor.”
▪ Tamási Áron a Tüzet vegyenek! (1922) című novellájában az akkori idők lényegét,
atmoszféráját mutatják be az idézett nyitó sorok: „Énlaka felett, a Firtos lova hátán,
lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. […] Kesergő szellemek jeget sírtak a fellegek há-
tán, s így hoza jégesőt a zivatar.”
▪ A 17 éves Dsida Jenő Karácsonykor (1924) című versének együttérző sorai így szól-
nak: „Sok-sok testvérre gondolok, / kik görnyednek az átoksúly alatt.”
▪ Trianon visszhangzik Dsida Jenő későbbi, a magyarság veszélyeztetettségét kifejező
Psalmus Hungaricus (1936) című zsoltárában is.

227
 Közlési abszurditások, „delfinesítés”
A második világháború utáni kultúrpolitika nemkívánatosnak tartotta a Trianon-témát,
így aztán a traumát megörökítő irodalom évtizedeken keresztül rejtve maradt a magyar
olvasó előtt, sőt a korábban született szövegek sem jelenhettek meg újra. Az ilyen tárgyú
verseket és más írásokat nem közölték a szerzők műveinek gyűjteményei, még a kritikai
kiadások sem.
Szörényi László irodalomtörténész találó kifejezése alapján delfinesítésnek nevezzük
a szövegek szerkesztői megcsonkítását, átírását. (A szó nem a tengeri emlősre utal, ha-
nem a latin „ad usum Delphini” ’a trónörökös használatára’ kifejezésből ered. Ezzel jelöl-
ték a XIV. Lajos francia király fiának készített csonkított vagy átírt szöveget.)
A trianoni trauma nyomán keletkezett alkotások a kommunista diktatúra művelődés-
politikája következtében kimaradtak a gyűjteményes kötetekből.
▪ Ez lett a sorsa a 17 éves József Attila Nem! Nem! Soha! (1922) című versének, melynek
nyitánya az elveszett Erdélyt siratja:
„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!”
▪ Babits kötetének 1961-es kiadásából a Dal az esztergomi bazilikáról című vers 4.
strófáját kihagyták. Csonka Magyarország című versében, a cím helyére az első sor
(„Bár lenne hangom tiszta…”) került, továbbá kivették az „Erdélyben, Felvidéken”
sort. Az eredeti témamegjelölő, utalásos cím és a vers értése szempontjából nélkü-
lözhetetlen sor kihúzásával a szöveg értelmezhetetlenné, értelmetlenné vált.
▪ Krúdy novellája, Az utolsó garabonciás kis híján örökre eltűnt az író munkássá-
gából: első megjelenéséhez képest hét évtizedig minden kiadásból kimaradt.
▪ Hasonló sorsra jutott Juhász Gyula Trianon című költeménye, mely atmoszférájá-
Juhász Gyula ban az egész korszak békediktátummal összefüggő fájdalmas élményét hordozza.

Trianon A feledés ellenében:

Juhász Gyula korszakverse 1927. június 4-én jelent
meg a Délmagyarország című lapban. Esszenciális él-
mény – élmények sorának egymásra rakódása – az ih-
letforrása:
„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”
A nyitány összefoglalja a tragikus békére való em-
lékezés kettős gyógyiratát.
▪ A kijelentő állítás felhívó funkciót is tartalmaz.
Az emlékezés, a soha nem felejtés teszi lehetővé
a megőrzést, a néma ellenállást.
▪ Egymást követő két tagmondatában kijelentést és
kijelentve felszólítást, a zárlatban – némi variáció-
val, hangsúlyeltolódással – kijelentést és felszólí-
tást sorol egymás mellé.
A keretes szerkezetről nemzeti imádságaink jut-
nak eszünkbe, melyek szintén új hangsúlyt adnak
a zárásnak.
az önazonosság ódai imádsága
A költemény szótárszerűen veszi számba a Trianon
után bekövetkezett kulturális (művelődési) veszte-
ségeket. Fohászjellegét, egyszersmind ódai fenségű
hangvételét vendégszövegek (Himnusz, Szózat, Nem-
zeti dal) erősítik.
▪ Az ellentétekkel átszőtt szerkezetben a Himnusz
„balsors” szavára a „boldog föltámadás” felel, az
„átok”-ra a „kézfogás”.
▪ A Szózat prófétai dörgéssel állítja a magyarság elé
a nemzethalál vízióját vagy a jobb kor reményét.
Juhász Gyula Trianonjának is motívuma a nem-
zethalál („nagy, nagy sír”), de nem alternatívaként,
hanem a feltámadás reményeként.
▪ A vers esküre szólít, mint Petőfi Nemzeti dala.
Az „eskü” és a „feltámadás” kétszeri ismétlése
hangsúlyos helyeken – az előbbi a záró strófában
(tautologikus ismétlésként: „esküdjetek esküt”),
utóbbi a két befejező versszakban – ad nyomaté-
kot a magyar feltámadás hitének.

228
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
214–215. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

Kik „mind, mind várnak egy föltámadásra” – hangzik

VENDÉGSZÖVEGEK, INTERTEXTUÁLIS ELEMEK
JUHÁSZ GYULA TRIANON CÍMŰ VERSÉBEN a költői értékítélet.
A história nagyjai mellett a történelmi Magyar-
eskü Petőfi Sándor: Nemzeti dal ország jelentős településeit, a hegyeket és a vizeket is
Verecke útján Ady Endre: Új versek versbe foglalja:

balsors Kölcsey Ferenc: Himnusz

„mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
ó, magyar / bölcső és sír Vörösmarty Mihály: Szózat És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!”
földön föltalálod már a mennyet! Petőfi Sándor: Az ítélet
Megrendítő, felemelő, reményt adó vers a Trianon,
rossz csillagok járnak fölöttünk Arany János: Zách Klára
melynek fő üzenete az összetartozás. Imádsággal, kér-
virrasztva Vajda János: Virrasztók leléssel, ismétlődő kéréssel fordul a magyar testvérek-
hez:
Madách Imre:
küzdés
Az ember tragédiája „Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
A beszélő az elveszített, különösen nagy nemzeti
Némán, csupán a szív veréseivel”.
történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi, anyanyelvi ér-
téket hordozó, emblematikus települések közül említi: A versben előforduló szakrális szavakkal – „szent”,
Pozsonyt, a koronázóvárost; „hit”, „örök élet”, „boldog feltámadás” – a sorstársak-
Nagybányát, Ferenczy Károly alkotóhelyét; hoz, magyar testvérekhez fordul, noha kimondatlanul
Nagyváradot, Ady költői és publicista kibontako- magasabbra is tekint, Istenhez fohászkodik. A törté-
zásának színhelyét; nelmi Magyarország szomszéd országokhoz került
Nagyszalontát, Arany János szülővárosát; városainak és magyarjainak közös, szellemi örökségét
Kolozsvárt, Mátyás király bölcsőhelyét; kívánja őrizni. Jövőbe ható reménnyel a kisebbségi ma-
Kassa szent halottját (nyilvánvalóan: Bocskai Istvánt). gyarság sorsának jobbrafordulását, nemzeti jogainak
S ott szerepel a sorban Arad, amely az 1848–1849- érvényesülését kéri.
es forradalom és szabadságharc emlékhelye (itt vé- A zárlat kérdőjelét követő felkiáltójel nyomatékosít-
gezték ki a vértanúkat). ja ezt az igényt, összefoglalja a kulcsgondolatot.

Irány a szöveg!
1. Soroljatok fel a magyar nemzetet Trianon következtében sújtó nagy kulturális veszteségeket!

2. Idézzetek fel, gyűjtsetek további olyan alkotásokat, amelyeknek ihletforrása a trianoni trauma!

3. Juhász Gyula Trianon című verse a történelmi Magyarország számos kulturális, földrajzi értékére utal. Fejtsé-
tek ki részletesen, milyen értékeket lajstromoz a vers!

4
Vitassuk meg!
ul esett a „delfinesítésnek”. Hiába fi-
A két világháború közötti irodalom a pártállami diktatúra idején alaposan áldozatá
örökre feledésbe merüljön, mintsem
gyelmeztetett Szabó Dezső: „inkább belenyugodnék abba, hogy valamelyik művem
entális önéletírását kétszer is megcsonkított
hogy csak egy betű változtatás is történjék rajta” – az Életeim című monum
lan szöveg, a Püski Kiadó jóvoltából).
változatban adták ki (csak a rendszerváltozás után, 1999-ben jelent meg a hiányta
ok épségét is a húzás? Milyen mértékű,
▶ Mennyiben veszélyezteti még a hatalmas terjedelmű irodalmi alkotás
jellegű szellemi veszteség éri az olvasót, ha megcsonkított művet kap kézbe?

229
 Vérző Magyarország
„A felső Tisza hullámaiban kékül a sze-
me; a válla fehérsége szűz, mint a tátrai
csúcsok hava; a kezének ujjai a szétváló
magyar folyók, a Kőrösök…” Így kezdődik
a titokzatos levél Krúdy Gyula Az utolsó
garabonciás című novellájában.

 ajon kit vagy mit mutat

V
be a novella érzékletes
képekkel teli, allegorikus
leírása?

Feldolgozatlan trauma
A szellemi élet jelentős képviselői foglaltak
állást a gyűjteményben Trianonnal kapcso-
latban. Megnyilatkozásaikban a fájdalom és
felháborodás mellett a jövőre nyitott, a to- Kosztolányi Dezső A Vérző Magyarország címlapja
vábblépés lehetőségeit kereső elmélkedés is
hangot kapott.
A magyar külpolitika a trianoni békediktátum után hanem áthatja e sorokat a magyar fájdalom, az egész
nyomban hozzálátott a későbbi revízió előkészítésé- megcsonkított ország, nemzet közös érzése, döbbe-
hez, s az 1920–1930-as években a diktátum felülvizs- nete. Ezért is lehet igaz, hogy a gyűjtemény a nem-
gálatának elérésére törekedett. zeti összetartozást reprezentálja. Így a Nyugat első
A Horthy-korszak Trianon-irodalmának alaphang- nemzedékének nagyjai (mások mellett Babits, Karin-
ját meghatározta az a meggyőződés, hogy a békerend- thy, Móricz, Tóth Árpád, Schöpflin Aladár) éppúgy
szer felülvizsgálható. Mivel a két bécsi döntés hozott szerepeltek benne, mint a korszak konzervatív írói
eredményeket, a háború végéig élt a revízió reménye. (köztük Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Zilahy Lajos).
Ám a párizsi béke mindkét bécsi döntést érvénytelen- Képviselteti magát az újonnan bontakozó erdélyi pó-
nek nyilvánította: a visszacsatolt területek újra Cseh- lus (Végvári Reményik Sándor), mely szellemében Kós
szlovákiához, illetve Romániához kerültek. Károly hittel teli, bizakodó transzilvanizmusát előle-
gezte meg.
Az antológia koncepciója
A békediktátumra következő esztendő meghozta a ma- Az antológia utóélete
gyar szellemi élet Trianon-reflexióját: 1920-ban meg- Hiába létezett új kiadása is a Vérző Magyarországnak
jelent Kosztolányi Dezső szerkesztésében a Vérző Ma- – szintén Kosztolányi összeállításában (1928) –, az an-
gyarország című, Magyar írók Magyarország területéért tológiát 1945-től, a pártállami időkben évtizedeken
alcímű antológia. Lapjain a kényszerszerződés friss él- keresztül agyonhallgatták.
ményvilágát rögzítették a magyar költészet, irodalom, A trianoni irodalom szövegei csak a rendszerválto-
a művészeti közélet, az egyházi élet legnagyobb alakjai, zás után kerültek vissza a magyar kultúra vérkeringé-
tudósok, politikusok. „Fájdalmas kiáltásuk, felháboro- sébe.
dott tiltakozásuk vagy sóhajos reménységük” annak tü- A Vérző Magyarország kétkötetes, bővített, rep-
körképe, hogyan fogadta a magyar értelmiség az ország rezentatív kiadása, az Emlékező Magyarország a bé-
megcsonkítását (Mezey László Miklós), a nemzet néző- kediktátum 100. évfordulójára jelent meg Gyurgyák
pontjából átélt igazságtalan veszteséget. János szerkesztésében. Az eredeti kiadásra első nagy
A kötetből nemcsak azt lehet kihallani, milyen vissz­ szövegblokkja címével is emlékeztet: Tovább vérző
hangot vert a publikáló szerzőkben hazánk e drámája, Magyarország.

230
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

AZ ANTOLÓGIA SZÉPIRODALMI MŰVEI

A Vérző Magyarország mindenekelőtt a műfajok széles spektrumát felvonultató szépirodalmi-publicisztikai antológia.
Az irodalom metaforikus-jelképi, parabolikus nyelvén vall arról, hogy miként élték meg jeles íróink Trianon sebét, erkölcsi és lelki
drámáját. A gyűjtemény felmutatja irodalmunk összetett Erdély- és Trianon-szimbolikáját.

Gárdonyi Géza: A sorsfeltáró humanista novella a világháború végén íródott, s a vérzivatar elmúltának békés pillanatait festi
Világ közepe meg: a regényben szereplő magyar és orosz kiskatona összebarátkozása a békevágy és -szeretet jelképe is.

Tóth Árpád: Tóth Árpád tág teret és időt átölelő dal formájú elégiája az örök magyar veszteségek fájdalmát jeleníti meg:
A Tejút alatt
„S lelkünkben is, belül, elvénhedt magyar esték
Fájdalma reszketett, sok ősi, messzi bú,
Gigászi, holt jajok, kik árva sóhajú
Búnk arcán a maguk régi arcát keresték.”

Babits Mihály: A novella a „csíktábori csoda” története. A román megszállás elől menekülők után száll a falujuk. A térképen
A repülő falu nem található, fikciós települést az ott élő lelkeknek – a kisfiú lázálmában kivetített – vágyakozása röpteti át
a demarkációs vonalon: ember és szülőföldje találkozása, még ha csak egy éjszaka erejéig tart is, szubjektív
idejével az otthontalanná váltak, a földönfutók haza utáni örökös sóhajtását szimbolizálja. Az otthonával együtt
eltűnő öregasszony magatartásában a hazával való végleges összeforrottságot, az otthontalan lét vállalhatatlan-
ságát jelképezi a parabola.

Kosztolányi Dezső: Egy napszámos története: a munkában, majd a háborúban is megedzett embert egy fiatal román területfoglaló
Égi jogász megpofozza. Őrületbe kergeti a megaláztatás, látomása támad: meghívást kap az égiektől, hogy mint égi jogász
„a magyarok dolgát eligazítsa”, s kiderül minden magyar ártatlansága, a magyarok igazsága: „nem ők vótak
a hibásak”. A fővárosba megy, s kiírja magából a bánatát.
De ő volt „ebben a hűtlen országban a hűség […], a megalázott szenvedés, a pokolba hullajtott ártatlanság […],
a leggyilkosabb világtörténelmi pör égi fiskálisa, a vértanú, kürtös és apostol, a dalolni és szólni nem tudó igric…”
A beszédes nevű főhős – Kaszás-Kis János – megaláztatását, lelki „halálát” követi a „feltámadása”: a művész,
a nagy közösséget képviselő küldetéses ember szimbólumává válik.

Móricz Zsigmond: A megidéző erejű kispróza a felekezetek egymás iránti toleranciájának bizonyságtétele, a „hazasíró árva magya-
Egy akol, egy pásztor rok” összetartásának a vallási türelemnél is szélesebb érvényű parabolája.

Karinthy Frigyes: Karinthy vallomása a trianoni veszteséget a fantomfájdalomhoz hasonlítja:

Levél
„Most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek
egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták kezét és lábát, sokáig érzi még sajgón az ujjakat, amik
nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”
A megrendítő episztola megalkotta a területvesztés fájdalmát híven érzékeltető, szállóigévé lett fantomfájdalom
szóképét, a „valami fáj, ami nincs” sóhaját. Úgy sajog Erdély és a Kárpátok a magyar lélekben, ahogyan az ampu-
tált karú embernek az idegeiben a hajdani ujjak görcsös fájása.
„Azóta sem fogalmazták meg ennél személyesebben a Trianon okozta nemzeti traumát” (Mezey László Miklós).

Tormay Cécile: A naplószerű beszámoló (1919. március 22.) a közelmúltat idézve a kommün értékpusztító világát jellemzi:
Bujdosó könyvemnek
„Vér ömlik a földre, tűz ömlik az észre, és a vér és tűz között meghal a kor…”
egy kitépett lapja

Schöpflin Aladár: Egyszerre szépirodalmi és krónikás-publicisztikus mű a távolabbi múltat, a diákéveket felelevenítő tárcanovella.
Pozsonyi diákok Megidézi az ifjúkorból a március 15-i „forradalmaskodásuk” emlékét, máig ható tanulsággal, magasrendű szelle-
mi igények ébresztésével, biztos és aktuális értékrendet mutatva fel a példaképek kiválasztásában:
„Senki sem figyelmeztetett még arra a hatásra, amelyet a mi korunk fiatalságára Petőfi tett. Ő volt a mi legna-
gyobb nevelőnk.”

Vészi József: Arad Távolabbi múltat idéz a személyes, gimnazista emlékekről szóló krónika.

Zilahy Lajos: Szalonta A szerző elégiával szerepel a kötetben:

„Bocskai hajdan erre lovagolt
S ölében tartva zengő tamburáját,
Egy vén szobában itt Arany dalolt.”

231
 Az utolsó garabonciás
Krúdy Gyula e novellája a Vérző Magyarország gyűjteményben jelent
meg.
A garabonciás „csodálatos színeket, hangulatokat, meseképeket olt be
a hallgatók szívébe, minden országot és minden embert ismer. Mikor
hajnalban útra kél, egy láthatatlan kis tojást felejt a zugolyban, amely
tojásból egy csodálatos szép madár támad. A hosszú mesemondások,
képzeletek, álmok madara. Mintha álöltözetű királyfi lett volna, aki
fejedelmi ajándékkal fizetett a vendégszeretetért.” (Krúdy Gyula:
Álmoskönyv)
Krúdy Gyula

A régi Magyarország allegóriája

A garabonciás visszatérő alakja a Krúdy-műveknek. A kitartás és hűség bajnoka kitüntető
címet kapta Krúdytól a Garabonciás, mert ő volt az „elválhatatlan” kísérő, akit mindig
megtalált maga mellett Szindbád (Antalffy Gyula). Ugyanezt az elismerést kaphatná Sis-
ka, a legendás postás, aki évtizede járja az országot egy – szíve fölött hordott – levéllel,
rejtélyes üzenettel. Azóta nem tudta kézbesíteni, mert, mint maga mondta: „nem találta
a címzettet”. Bebarangolta mindazokat a tájakat, amelyek később a levélben átlényegül-
nek. A garabonciás hosszú bolyongása után, a Régi-Magyarországról elüldözve, a meg-
szállt országrészekből menekülők között végül átadja a szerelmes fiatal lány – menyas�-
szony – titokzatos üzenetét egy marhaszállító kocsi utasának, a rab magyarnak. Ez a végső
találkozása Siskának, a valóságos embernek és egyben mesei, mitikus hősnek:
„A felső Tisza hullámaiban kékül a szeme; a válla fehérsége szűz, mint a tátrai csúcsok
hava; a kezének ujjai a szétváló magyar folyók, a Kőrösök; a fogainak sövénye a Király-
hágó hegylánca; arca, haja barna, mint a bánáti föld; hangjában lágy furulyaszó, ame-
lyet északon hallani a Szent János tüzei mellett; érzelme mély, mint a Duna Drégely
romjai alatt; reménysége a csillag, amelyet mélázó pásztorok látnak hegyeikről mes�-
szi Magyarország felett tündökölni; szájának méze Érmellék és Szerednye borához ha-
sonlatos; jókedve játékos, mint a pisztráng a Poprádban és búja, búbánata halkan jön,
mint az este ereszkedik le a fénylő máramarosi havasokra. Az ország szépe ő, felruházva
mindazon bájakkal, amelyekkel a költők valaha Magyarországot magasztalták. Szívének
nemessége végtelen, mint a búzatermés, lelkének áhítata égbe emelkedő, mint Lomnic
hegye, jósága oly áldott, mint a nyár a Duna völgyében. Ő írta neked a levelet, amelyben
azt üzeni, hogy szakadatlanul, felejtés nélkül vár. Vár a Tisza mellett, vár a Kárpát alatt,
jelen van Erdély ősi országutain, a Bánátban búzavirág kékségével virít, Pozsonyban
a harangok hangjában maradt meg a szava, hogy nyomban ráismerni.”
A pontosvesszővel tagolt tulajdonságok a levélüzenet költői prózáját erősítik. A fájda-
lom költészetbe rejtése erősíti a megvárás, a hűség igazságát, erejét. Ez az írás, benne a le-
vél hatalmas, végtelen szabad terének erőteljes, érzékletes képekkel teli, pontos kifejezései-
vel a történelmi Magyarországot allegorizálja, „a barokk költészetből származó földrajzi
misztikával személyesíti meg Hungáriát” (Szörényi László).
A garabonciás a küldetését beteljesítette: a régi Magyarország rábízott üzenetét eljut-
tatta a címzettnek. A távozó garabonciás az álmok madarát, a megőrzendő magyar ál-
mot, a magyar mítosz valóságát hagyja örökül – vigaszként – a magyarságnak. Annak
lélekemelő érzését, hogy valaki „szakadatlanul, felejtés nélkül vár”.

232
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

Lyka Károly
(1869–1965) művészettörténész, festő, kri- merte a nagybányai iskola jelentőségét, és
Mag
tikus és művészeti publicista ifjú tudósként művészetkritikusként népszerűsítette al-
Olvasd el!
gyakori vendége volt az 1896-ban alapított
hírneves nagybányai művésztelepnek.
hoz hasonlóan
kotásaikat a közönség körében. Magas fo-
– a sérelmeken túllépve eljutottak egy
kon oktatta is a művészetet: több mint két
Szgy. XX. oldal Pom
Az alkotótábor alapítói és meghatározó újfajta, nem aévtizedig
politikai egységen,
(1914–1936) hanem a nyelvi-kul-
a Képzőművészeti
egyéniségei – Ferenczy Károly mellett – turális összetartozáson
Főiskola tanára, alapuló nemzeteszme
illetve néhány évig igaz- megfo- lalv
Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, gatója is volt. Monográfiasorozatban tekin- egys
Iványi Grünwald Béla voltak. E festőisko-
galmazásáig, atette
magyarságra váró kihívások feltárásá-
át a magyar képzőművészet történeté- nem
la, mely meghonosította a naturalizmus ig. Minthogy nek
az általuk
1800 és 1940 felvetett kérdések
közötti másfél részben ma
századát. mél
és a plein air irányzat eredményeit, a 20. is aktuálisak, Könyvet
különös írt jelentősége van annak,
Michelangelo, Leonardo da hogy e tika
század első felében nagy hatást tett a hazai Vinci, Raffaello, Rembrandt és Munkácsy
festőművészekre. Lyka Károly korán felis- szövegek csaknem fél évszázados tiltás után visszake-
Mihály művészetéről.
jon
rülhettek a magyar kultúra vérkeringésébe. meg

Csehszlovákiához
Magyar művészet – magyar határok 61 633 km2, 3 518 000 lakos
ebből kb. 1 066 000 magyar: 30,3%
CSEHS
LEN
GY
Lengyelországhoz
580 km2, 25 000 lakos
ZLO EL
VÁ OR
KI Kassa
A S
A Vérző Magyarországban megjelent Magyar művészet Munkács Z
Á

Fogal
Duna G
Pozsony Beregszász
– magyar határok című érvelő esszéjét Lyka Károly Ausztriához
4 020 km2, 292 000 lakos Komárom Miskolc
kedvezőtlen tapasztalatával nyitja: mi, magyarok sem ebből 27 000 magyar: 9,2%
Budapest Tis
za Szatmárnémeti traum
IA
törődtünk azzal, hogy művészetünknek van „egyéb SZ
T R
fe
AU G Nagyvárad
MAGYA RO R SZÁ
mondanivalója is”, mint amit „az esztétikusok a művé- ze
szettől általában várnak”. Az esszé fókuszmondata így Pécs
vá
Arad
s
Maro
hangzik:
ZE Szabadka Vajdahunyad
S

RB
Drá I

A
–H
revizio
va Resicabánya
Á N
OR
V ÁT
–SZL ROM
„A mi Magyarországunk – tehát nem a csonka Ma-
OVÉN KIRÁL
Száva YSÁG

Olaszországhoz (Fiume) Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz a

gyarországot értjük – épített, faragott, festett művei- 21 km2, 50 000 lakos (Horvát- Szlavónország nélkül) Romániához
103 093 km2, 5 257 000 lakos
tri
ebből kb. 6 500 magyar: 13% 20 551 km2 , 1 509 000 lakos
ebből kb. 453 000 magyar: 30% ebből kb. 1 662 000 magyar: 31,6%
ben is egyetlen fejlődési egység, sőt mi több: vele és
általa válik kerekké, lezárttá az egész európai művé-  agyarország térképe az első világháborút lezáró
M
békediktátum után
szet.”
Irány a szöveg!
A történelmi Magyarország művészete egyetlen át fejlődött kultúra”. Az esszé megvilágítja a magyar
nagy fejlődési egységként az európai kultúra része,1. Olvasd
művészeteleKós Károly Kiáltó
fejlettségének okát, szó című feltételét.
hátterét, röpiratát! Hogyan léte
az európai kultúrával párhuzamosan fejlődött. Éppen LykaaKároly
zet hangsúlyozza a magyar művészet sajátos
szöveggel?
ezért: aki e határokat „rideg kézzel el akarná mozdí- színét:
tani”, nincs tisztában azzal, „mit jelent egy ezer éven2. Készíts vázlatot a röpirat érvrendszeréről! Milyen eszközökk
„oly vonásokat mutat fel, amelyek az átlagos európai
támaszd aláeldifferenciálják,
művészettől a szövegből ami gyűjtött példákkal!
amannak meggaz-
dagodását
3. Mit is jelenti”.
gondolsz, vannak olyan részei a röpiratnak, amelyek
szembemehettek a Trianonnal
A magyar és az európai kapcsolatosésmegszokott vél
kultúra összetartozását
kölcsönhatását mutatja, hogy ugyanazokon a fejlődési
4. Hogyan vélekedik Erdélyről, Erdély és Magyarország kapcso
fokokon és formaváltozásokon ment keresztül, mint
5. Mi lehet az
a nyugati oka annak,
államok hogy
művészete. AzKós programja
egységes magyarnem valósult m
művészet nélkül nemcsak az európai művészet, hanem
6. A röpirat mely állításait érzitek száz év elteltével is érvénye
az európai műveltség is elképzelhetetlen. Határtalan,
21. századátívelő
határokon embere ez aszámára?
„művészettörténeti térkép”,
ugyanis a művészet a története folyamán sohasem volt
tekintettel – s küldetése okán nem is lehetett – semmi-
den
mája és a külpolitika revizionista törekvései a min
féle politikai választóvonalra.
Trianon trau
rén vizuIális formában
ványi-Grünwald
is megjelentek. A legreprezentatívabb emlék
Béla: Csendélet (1939)
avatták fel. A
Szabadság téren alakították ki. Első elemeit 1921-ben
szimbolikus formában fejezte ki az egyes terü letek elcsatolása ok
233
c vitéz védelme
a keresztre feszített Hungáriát ábrázolta, akit kuru
idéket jelképező
jelenített meg, aki karddal és pajzzsal egy, a Délv
ítja a bilincsbe
A „Kelet” Csaba vezért ábrázolta, amint felszabad
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN 223–236. oldal

A VÉRZŐ MAGYARORSZÁG CÍMŰ ANTOLÓGIA ESSZÉI, TANULMÁNYAI

Az esszék, tanulmányok, publicisztikák elsősorban nem szépírói stílusban, tehát a kifejezőerő dominanciájával, hanem
véleményközlő műfajokban, művelődéstörténeti nézőpontból reflektálnak a kialakult helyzetre.

Tolnai Vilmos: „bízunk nyelvünkben, mely mindent egybefoglal, ami magyar”

Halhatatlan magyar nyelv

Porzsolt Kálmán: „a nyelv nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az emberek egymást megértsék”
Elrabolt iskolák

Hevesi Sándor: A szerző publicisztikája szerint a dráma népszerűsítő ereje nem a frázisokban rejlik, hanem a művet átható
A magyar színpad, „benső öntudatban”:
ahogy volt, és ahogy lesz
„nincs szüksége olcsó, dilettáns eszközökre, mert ha megvan, megdobban tőle minden rokonszív, akármily
messze idegenben is, ha pedig nincs meg, a dráma úgysem hat a komoly elemekre”

Herczeg Ferenc: A programadó írás történelmi indulatokat mérséklő, békére intő, bölcs, mindennemű vádakat érvvel eluta-
Irredenta?... sító gondolatmenet:
„Semmi szükség sincs arra, hogy összeesküvést szőjünk, hogy lázítsunk, hogy fegyvereket és nyomtatványokat
csempésszünk. De ezt nem is teszi senki! A mi irredentánk színhelye nem a végeken, hanem Budapesten van.
Itt kell szervezkednünk, itt készülődnünk. A készülődésünk: a nemzet kulturális, gazdasági és katonai erényei-
nek gondozása legyen. Szervezkedésünk: a társadalmi erők egyesítése.”

gróf Andrássy Gyula: Gróf Andrássy Gyula esszétanulmánya történészi precizitással és mélységgel, históriai összefüggéseiben, máig
A harmadik Balkán ható tanulsággal mutat rá a címben jelölt térség évszázadainak bonyodalmaira. Szót emel a trianoni békedik-
tátum ellen, mely mesterségesen egy új Balkánt kreált a Kárpátok alján:
„Amikor az antant az ezeréves, a természet által egységessé teremtett Magyarországot nemzetiségek
szerint tépi szét, teljesen ugyanarra az útra lép, amely a Balkánon anarchiához és kaotikus állapotokhoz
vezetett. Mint a Balkánon történt, nálunk is a nemzetiségi elvet emeli első helyre, többre becsüli, mint
a történeti jogot, az ezeréves tradíciót s a természet követelményeit, anélkül azonban, hogy az ennyire
felmagasztalt elvet legalább tiszteletben tartaná.”

Irány a szöveg!
1. Olvassátok el a Vérző Magyarország antológiából Kosztolányi Dezső Égi jogász című novelláját! Kísérjétek
végig a szöveg alapján, milyen utakat járt be a főszereplő egészséges napszámos voltától megalázásán, lelki
„halálán” át a „feltámadásáig”!
2. Értelmezzétek Krúdy Gyula Az utolsó garabonciás című novellájában a levél metaforáit, allegóriáit!

3. Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című érvelő esszéje a magyar művészet „határtalan” egy-
sége mellett tör lándzsát, utalva a magyar és európai művészet párhuzamos fejlődésére. Gyűjtsetek érve-
ket (képzőművészeti kézikönyvek, internetes oldalak segítségével) arra, hogy a mai magyarországi, illetve
európai – gyakran nemzetközi jellegű – képzőművészeti alkotótáborok életében miképp nyilvánul meg ez az
egység és párhuzamosság!

4
Vitassuk meg!
garabonciás című novellájának hőse,
Beszéljétek meg: miért nem tudta tíz évig kézbesíteni Krúdy Gyula Az utolsó
címszereplője a titokzatos levelet!
▶ Miért ért végül mégis célba az üzenet?

234
 A világháborúk magyar irodalmából
„Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.”
többet.”
(Gyóni Géza: Csak egy éjszakára)
éjszakára)

Idézd fel eddigi tanulmányaid

alapján a magyar irodalom-
történet háborús költészetét!
Állapítsd meg, hogy a külön-
böző történelmi korszakok al-
kotói miképpen viszonyultak
a háború jelenségéhez!

Az első és a második világháború

a magyar irodalomban
Az első világháború a világ- és a magyar iroda-
lomban is önálló témává, motivikus kiinduló-
ponttá vált. (A korszak magyar alkotóival és vi- Orosz hadifogságból hazatérő magyar tisztek 1920 körül
lágháborús irodalmunkkal a tavalyi tanévben már
részben foglalkoztunk.) Irodalmunk kiemelkedő
költői és írói előbb-utóbb szinte kivétel nélkül szem- vezetett. Az ország német megszállása a zsidó holoka-
besültek a háború ember- és értékpusztító hatásával, uszt tragédiáját eredményezte. A magyar irodalmi élet
ezért attól elhatárolódva, az értelmiségi és művészlét alkotói többnyire elutasították a nemzetiszocializmus
belső erkölcsi parancsát követve, az értékőrzés szándé- eszméjét, ám a világháborús propaganda egyes író-
kával fordultak befogadóikhoz. kat mégis megtévesztett (Szabó Lőrinc, Nyirő József).
Ady Endre költészetében külön tematikus egysé- A zsidó származású alkotókat, köztük Radnóti Mik-
get képviselnek a háborúellenes versek, lóst, Szerb Antalt és Örkény Istvánt munkaszolgálatra
Babits Mihály prófétai szerepvállalása világhábo- hurcolták; az erdélyi és kárpátaljai írók pedig a frontok
rús élményekből fogant, elől menekültek. A háború pusztítása kiheverhetetle-
Kosztolányi Dezső művészetében erős volt a há- nül beleivódott a túlélők tudatába. A humánumelle-
borúellenes hang, az ő szerkesztésében jelent meg nességgel irodalmi, filmes és képzőművészeti műal-
a Vérző Magyarország című antológia, amely a tria- kotások sora próbálta meg szembesíteni a korabeli és
noni nemzeti tragédiának állít emléket, a mindenkori befogadót.
Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc haditudósító-
ként szolgált a fronton,
Szép Ernő önkéntességet vállalt,
Karinthy Frigyest besorozták,
Gyóni Géza sorkatonai szolgálatot teljesített
a fronton Przemyślnél, így tehát saját tapasztala-
tainak birtokában írta meg leghíresebb világhá-
borús alkotásait.
A második világháború kataklizmája kitörölhetet-
lenül megváltoztatta az európai ember léttapasztala-
tát. A világégés megkérdőjelezte a humánumba vetett,
addig megingathatatlan hitet. Magyarországon a tri-
anoni békediktátum következményei, a nemzetiségi
kérdés, illetve a kormány területi integritásért folyta-
tott törekvései szélsőséges ideológiák elfogadásához Karinthy Frigyes katonaruhában három katonatársával (1914)

235
Gyóni Géza
A költő – születési neve Áchim Géza (1884–
1917) – a szlovák származású evangélikus lel-
kész, Áchim Mihály és Bekker Gizella gyer-
mekeként látta meg a napvilágot Gyónon.
1902-tól Pozsonyban tanult tovább az
evangélikus teológián. Tanulmányai kevéssé
foglalkoztatták, terve egy saját lap alapítása
volt. 1903-tól a Nyugatmagyarországi Hír-
adó korrektora lett; a lap több költeményét
is közölte.
Első kötete 1904-ben jelent meg Versek címmel.
Volt jegyzőgyakornok, újságíró, a Bácskai Hírlap
munkatársaként dolgozott, amikor 1914-ben, az el-
ső világháború kitörése után behívták katonának.
Kezdetben, a magyar közvélemény egy részéhez ha-
sonlóan üdvözölte a harcokat, később azonban na-
gyon hamar felismerte bennük a pusztító erőt.
Ezredével a lengyelországi Przemyśl erődjébe ke-
rült. Háborús tapasztalataiban sorra jelentek meg
a bajtársaknak szóló költeményei a Tábori Újságban.
A vár első ostroma októberben még osztrák–ma-
gyar győzelmet hozott, ám a második támadás, az
Költészete
▪ Ifjúkori versei belső érzelemvilágának költői refle-
xiói: műveiben ekkor élete jelentős élményeit dol-
gozta fel. Jellemző témái a hit, a szerelem és a halál;
utóbbi kettő kései költészetének meghatározó motí-
vumává vált.
▪ Második költői korszakában Ady Endre hatása mu-
tatható ki, bár Gyóni mindvégig tagadta, hogy Ady-
epigon lenne. Ady sosem ismerte el költészetét, alko-
tásait nem tartotta művészi értékűnek.
▪ Utolsó korszakát egyértelműen háborús versei ha-
tározzák meg. Egyik leghíresebb műve, az 1912-ben
Gyóni Géza-emléklap
236
FONTOSABB MŰVEI
Versek (1904)
Szomorú szemmel (1909)
Lengyel mezőkön, tábortűz mellett (1914, 1915)
Élet szeretője. Versek 1909–1914 (1917)
Rabságban. Utolsó versek 1915–1917 (1919)
év novemberében már az oroszok fölényével járt.
1915 márciusában orosz hadifogságba került. A szin-
tén Przemyślben szolgáló öcs, a tiszti rangú Mihály
a fogságban tiszti szolgaként vette maga mellé köl-
tő bátyját, így később együtt meneteltek Szibériába.
Az embertelen körülmények megtörték Gyónit, aki
napjait főleg írással töltötte. Költeményeiben ekkor
jelent meg uralkodó motívumként a halál.
Öccse halálát követően mély depresszióba esett;
elvesztését nem tudta kiheverni. Elméje az utolsó
napokban elhomályosult. 1917-ben, 33. születésnap-
ján, szimbolikus életkorban halt meg.
írt Cézár, én nem megyek című alkotás, melyben még
a világháború előtt mondott nemet a hadviselésre.
A Magyar katonák dalával kivívta bajtársai elisme-
rését, az Üzenet a kedvesnek című vers a hazatérés és
a megélt szerelem bizonytalanságát visszhangozza.
Csak egy éjszakára… című költeményében a háború-
tól hasznot remélőknek üzen.
Csak egy éjszakára…
Az 1914 novemberében keletkezett vers az év decem-
berében jelent meg Przemyślben, a Tábori Újságban.
A hét versszakos költemény lírai énje Lengyelország-
ban, az első világháborúban harcoló költő és katona,
aki testközelből látja, és maga is elszenvedi az életve-
szélyt, a harcok gyilkos kegyetlenségét és pusztításait.
Hangja határozott, vádló, beszédmódjában elkesere-
dettség, gúny és erős indulat uralkodik.
A verscím időhatározója a szövegben a „küldjétek el
őket” felszólítással kiegészülve, de önmagában is több-
ször ismétlődve jelenik meg: ez a közlés a megszólalót
és a hátországi háborús nyerészkedőket egymás elle-
nében határozza meg. Ezt a különállást foglalja keretbe
minden egyes versszak úgy, hogy a háborúban tanúsított
kétféle magatartást, a hazáért harcolókét és az otthon ma-
radt nyereségvágyókét élesen szembehelyezi egymással.
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

A lírai én többször ismételt felszólítása a frontkato-
na elkeseredettségéből és felháborodásából fakad:
„Csak egy éjszakára küldjétek el őket.”
A lírai én a nemzeti érdekkel szemben az önös célo-
kat kergetőket több váddal is illeti. A vészterhes idők-
ben a harcok borzalmairól mit sem tudó, álszent pár-
toskodókat, olcsón vitézkedő szájhősöket, a kisszerű
gyávákat, a pénzzel nyerészkedő uzsorásokat, a hitet-
len gőgösöket, a „Hosszú csahos nyelvvel hazaszerető-
ket” súlyosan elítéli, önös viselkedésüket elfogadhatat-
lannak tartja. Az értékszembesítő költeményben saját
magát és bajtársait az életüket a hazáért áldozni képes,
bátor, nemzetszerető, a háború fenyegetettségében élő,
hívő hősökként mutatja.
A vers uralkodó poétikai eszközei alakzatok: anafo-
rák, gondolatritmusok („S vér csurog a földön, vér csu-
rog a fáról”), a címsor többszörös visszatérése, alliterá-
ciók („sirva sikoltsák”), szóismétlések („mind-mind”)
és a verskeret. Mindezek a tartalmi nyomatékosítás
célját szolgálják a formafegyelemmel is jellemezhető
költeményben.

Magyar katonák dala

Az 1914 szeptemberében keletkezett, dalformájú vers lírai alanya lengyelországi front-
szolgálata idején fogalmazza meg szerelméhez és magyar hazájához szóló üzenetét. A ha-
zatérés és a szerelem bizonytalanságának tapasztalatát kétütemű hatos sorokból építkező
alkotásba foglalja. Képzeletbeli, postagalambra bízott levelének szövegét idézve sírja el fáj-
dalmait. Benne a külvilágnak szóló, látható emberi tartás mellett halkan felsejlik a meg-
tört, a szenvedő, a viszontszeretetre és az isteni irgalomra szoruló magyar katona alakja is.
A költemény jelképhasználata a lírai én sorsához kapcsolódik: a versnyitány lángoló
vöröse a háborút, a szempár az emberi lelket, a hófehér a szeretett nő ártatlanságát jelen-
ti a versben. A lírai én beszédmódja vallomásos, a vers hangvételét az elégikusság mel-
lett a zárlatban a remény emelkedettsége határozza meg.
Az alkotás sikerét jelzi, hogy számos szövegváltozatban élt, többek között megzenésí-
tett változatban is.

Alexis levele Alexandrához

A költemény 1914 decemberében jelent meg a Tábori Újság hasábjain. Keletkezésének
hátterében a költő személyes tapasztalatai álltak. Gyóni az ellenséges orosz katonák
élethelyzetének hasonlóságával szembesült. A tőlük elfogott levelekben leírt emberi sor-
sok, szenvedések, a testi-lelki nélkülözésről hírt adó panaszszavak fordították figyelmét
a háború általános értékpusztító hatása felé. Költeményében az orosz katonák s általuk
minden katona tragédiáját ábrázolja meggyőző erővel, levélformában.
A vers megszólalója, az Alexisnek nevezett orosz katona levélben búcsúzik kisfiától és
rég nem látott feleségétől, Alexandrától. Összetartozásukat nevük férfi-női alakpárjának
használata is jelzi.
▪ A verses búcsúlevél a fizikai szenvedés és a kilátástalan reménytelenség állapotáról
számol be.
▪ Megszólalója parancsra a decemberi fagyban ássa bajtársai sírját, miközben saját ha-
lálának elkerülhetetlen közelsége mellett a korbácsos tisztek (kancsukások) önfeledt
mulatozásával is szembesül.
▪ Levelében többször is megszólítja feleségét, akitől a biztos vég tudatában vesz búcsút.
▪ A költemény a lírai én fogyó életét formailag a megszólalások versszakterjedelmének
fokozatos rövidülésével érzékelteti.
▪ A záró szakasz egyetlen sorában már a távozó versbeszélő hangja szól.

237
Polcz Alaine
Az író, pszichológus (1922–2007) a Magyar
Hospice Mozgalom megalapítójaként vált is-
mertté. A kolozsvári születésű alkotó 1944
őszén a betörő román csapatok elől elmene-
kült szülővárosából, ahová két év elteltével tért
vissza. A második világháború borzalmait
személyesen is elszenvedte: nőként, a szovjet
katonák sorozatos erőszaktételének és kín-
zásainak következtében megsebesült; sérü-
lései miatt a klinikai halál állapotába került.
Felépülését követően határozta el, hogy átélt
traumáit mások segítésére fordítja. 1949-ben
szerzett diplomát az ELTE pszichológia
szakán, majd ugyanebben az évben kö-
tötte második házasságát Mészöly Miklós
íróval. Pszichológusként dolgozott: ér-
telmi sérültekkel, majd gyermekekkel és
gyógyíthatatlan betegekkel foglalkozott.
Írásait a gyermekhalálról és a gyászról
a Valóság című folyóirat jelentette meg
a hetvenes, nyolcvanas években. Az Asz-
szony a fronton című dokumentumre-
gényében második világháborús szenve-
déseinek történetét írta meg.

Asszony a fronton
Az 1991-ben írt önéletrajzi ihletettségű dokumentumregény lapjain Polcz Alaine életé-
nek egy szakasza elevenedik meg. Az első házasságának megkötésétől a második világhábo-
rúban megélt szenvedésekig tartó időszak krónikája az ő visszaemlékezései révén válik
könyvvé. A tárgyilagos hitelességgel megírt alkotásban a visszaemlékező elbeszélő jellemző-
en nem értékeli a vele megtörtént eseményeket, mindössze tényszerűen közli azokat az olva-
sóval. Regénytere és regényideje, mely közel egy év eseményeit láttatja, egyaránt valóságos.
A kronologikus regény nyitányában a fiatal Polcz Alaine lép az olvasó elé. 1944-et írunk.
A 19 éves, kolozsvári lány ekkor, a második világháború idején köti meg házasságát Jánossal
(Vitányi János). Életükbe, első perctől boldogtalan, az írónőt traumatizáló házasságukba
azonnal beleszól a háború. A regény cselekménye e két történeti szál: magán- és közélet
összefonódásában láttatja az emberi, főképpen a női sorsot. Az életút a maga bukásával, az
egyén tragédiájának ábrázolása révén a nemzet tragédiájának párhuzamos megfelelőjévé is
válik. Az alkotás legmegrázóbb része a Polcz Alaine által többszörösen elszenvedett háborús
erőszaktevés leírása, melyben a szovjet katonák brutalitása teszi áldozattá a neki kiszolgál-
tatott írónőt, csakúgy, mint számtalan névtelen sorstársát a kor háborús Magyarországán.
Az elbeszélő a regény elején házassága első szakaszába, illetve a történelem kolozsvári
eseményeibe avatja be az olvasót. A nőiségében megsebzett, férje hűtlenségeivel szembe-
sülő írónő fiatalon ráébredt párkapcsolata buktatóival: férje megjelenésére, viselkedésére,
női létére vonatkozó elvárásaival, parancsaival. Vallomásos írásművében felidézi, miként
szenvedett János alkoholizmusától és írói kudarcaitól, csakúgy, mint attól az erőszaktól,
melyben férje elzárta előle a vágyott orvosi pályát. Asszonysorsának tragikumát közben a
háború is fokozza: ekkor szembesült a kolozsvári gettó kijelölésének és az erdélyi zsidóság
elhurcolásának borzalmaival.
A regény második szakaszának visszaemlékezéseiben a front elől Pesten át Csákvárra
menekülő elbeszélő megpróbáltatásait követheti végig az olvasó. Ekkor az anyósával, Ma-
mival a Vöröskereszt védelmében az Esterházy-kastélyban próbálta átvészelni a közelgő
frontok fenyegetettségét. Mami, a valamikor Bécsből jött nő, érzékeny, becsületes teremtés-
ként lelkileg közel került az elbeszélőhöz: kettejük őszinte kapcsolata az emberség szép és
példázatos története a regényben.
A harmadik, egyben legmegrendítőbb részben a szovjet és a német frontok között rekedt
főhős és Mami traumatikus háborús élményeivel szembesülünk. A visszaemlékezés részle-

238
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
237–238. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

tesen beszámol a szovjet katonák nemi erőszaktételeiről: őszintén és tárgyilagosan tárja

fel a testi-lelki kínzatás borzalmait. Megrendítő erővel ír a nehézségek idején megélt Is-
tenbe kapaszkodásról, a férj, János elhurcolásáról, az éhezésről, a sorozatos nemi erőszak-
tételek okozta nemi betegségről. Az objektív múltidézés a kor jellemző asszonysorsaival
szembesíti az olvasót.
A negyedik regényrész a háború utáni béke idejébe kalauzolja a befogadót. A főhős
itt idézi fel betegségének idejét, saját klinikai halála utáni tapasztalatait. Visszaemléke-
zésében talpra állásának időszakát és körülményeit ábrázolja: beszámol élete álmának,
egyetemi tanulmányainak megkezdéséről is.
Az epilógusban házassága felbomlását és az ehhez vezető út tragédiáját összegzi és
értékeli az elbeszélő. Megnyilatkozása a visszaemlékezés távlatából higgadt és elfogadó:
„Elhagytam, mert szerettem, és tudtam, hogy végem van, ha mellette maradok.”
„Akkor tudtam meg, hogy utolsó verseit is nekem írta. De késve, hiába. Bennem meg-
szűnt, olyan mélyre süllyedt, hogy ezen a halála sem változtatott. Nem is értettem,
hová lett a nagy szerelem?”
E záróakkordban utal a személyesen megszenvedett történelem viszontagságaira és az
írói jelen sorskérdéseire is:
„Most ötven év múltán, ahogy a diktatúrák is pusztulnak, Erdély újból vajúdik, úgy
látom háborús házasságomat, mint a világtörténelem falára festett magánfreskót.”
A regény a második világháború személyesen átélt, egy nézőpontú, mégis általánosí-
tó krónikája. Elbeszélője elsősorban a kor asszonysorsait tárja az olvasó elé. Valóságos
és megrendítő emberi tragédiák ezek, melyeket fókuszáltan nem említenek sem történe-
lemkönyvek, sem tanulmánykötetek. Az alkotás hitelességéért feltétlen élményszerűsé-
ge felel. Általános üzenetével a mindenkori háború ember- és értékpusztító ereje mellett
a külvilág elvárásainak megfeleltetett női élet szenvedései ellen emel szót.

Irány a szöveg!
1. Olvasd el újra Gyóni Géza Csak egy éjszakára… című költeményét! Igazold szövegpéldákkal, hogy a költe-
mény impresszionista vonásokkal rendelkezik!
2. Készíts kettéosztott táblázatot a költemény értékszembesítésének szerkezetéről!

3. Olvasd el a Magyar katonák dala című verset is! Igazold a dalforma sajátosságait a versben!

4. Tanulmányozzátok Polcz Alaine Asszony a fronton című regényét! Készítsetek illusztrációt a műhöz! Ábrázol-
játok rajta a bemutatott háborús női sors krízishelyzeteit!

4 Fogalmak
dokumentumregény:
Vitassuk meg! a történelmi hűség igényével
„Csak egy éjszakára küldjétek el őket. / A hitetleneket s az üzérkedőket.” írt, dokumentumjellegű,
gyóni géza: csak egy éjszakára… gyakran fordulatokban gazdag
▶ Hogyan osztja meg a világot és a hadviselésben részt vevő nemzeteket
cselekményű regény

a háború? Miként fordítja egymás ellen a nemzeti közösséget a külharc?

239
 A holokauszt irodalmából
„A kapu, melyen kifordultunk, egy Pozsonyi úti ház-
nak a kapuja volt. Itt laktam testvéreimmel együtt
június vége óta, mióta a zsidókat összeköltöztet-
ték (hogy még jobban összetarthassanak). Hatágú
nagy vörös csillagot tettek a kapura, a Dávid csilla-
gát.”” (Szép Ernő: Emberszag
gát. Emberszag))

 isszaemlékező, személyes hang-

V
vételű, naplószerű bejegyzésekből
álló kordokumentum Szép Ernő
műve. Idézd fel, milyen magyar és
világirodalmi alkotásokról tanultál,
melyekre szintén igazak ezek a jel-
zők!
 uschwitzi koncentrációs tábor egyik barakkja, miután
A
a szovjet csapatok 1945. január 26-án felszabadították

Holokauszt
A holokauszt görög szó: jelentése ’egészen elégő’, má-
sodlagos értelemben ’égő áldozat’. Történelmi kife-
jezésként a második világháborús, náci emberirtás
megnevezésére használatos, melyhez közel hatmillió
élet kioltása kapcsolódik. A náci holokauszt rémtet-
teinek célkeresztjében a zsidók és a romák álltak, de
az ideológia szülte gyilkos gyakorlatnak a nem zsidók
is nagy számban estek áldozatául. A tudatos népirtás
ideológiai alapját a fajelmélet jelentette; az áldozatok
tömeges elpusztítására a náci vezetés külön technoló-
giát fejlesztett ki és alkalmazott: gázkamrákban ölték
meg és krematóriumokban égették el az elhurcoltak
millióit. A pusztulásra ítélt embereket a nemzetiszo-
cialisták koncentrációs táborokba (Auschwitz, Da-
chau, Buchenwald) szállították, hogy ott lényegében
börtönkörülmények között dolgoztassák, megfélem-
 udapesti holokauszt-emlékmű. Can Togay filmrendező
B ság című regénye szintén a történelmi tragédiához
és Pauer Gyula szobrászművész alkotása
lítsék, majd meggyilkolják őket. Ez a történelmi gya-
korlat alapjaiban rengette meg a humánumba és az
igazságba vetett emberi hitet.
Holokauszt az irodalomban
A holokauszt tragédiája a világ művészettörténetében
a feldolgozás folyamatával párhuzamosan óhatatla-
nul művészeti alkotások ábrázolásának tárgyává vált.
Önálló irodalmi témává válásában a túlélők játszottak
kulcsszerepet: visszaemlékezéseik az emlékőrzés és
-állítás szándékával született alkotásokként, személyes
hangvételű kordokumentumokként hagyományozód-
tak az utókorra.
A holokauszttéma emlékirat-irodalmának tanköny-
vünkben is szereplő legkiemelkedőbb alkotói között
említhetjük Szép Ernőt, aki Emberszag című alkotásá-
ban saját elhurcolásának, később szabadulásának törté-
netét idézi fel, a lengyel Tadeusz Borowskit, aki Kővilág
című művében, nem zsidóként írta meg az auschwitzi
koncentrációs táborban szerzett tapasztalatait.
A holokauszttéma a visszaemlékező irodalmi al-
kotások mellett idővel a lírában is megjelent: Radnó-
ti Miklós (Hetedik ecloga), Pilinszky János (Harbach
1944), írtak a témában nagy verseket.
A motívum idővel epikus művekben is megjelent:
Örkény István egyperces novellája (In memoriam
Dr. K. H. G.) és a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalan-
kapcsolódik.

240
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal
Szép Ernő
Az író, költő, drámaszerző, publicista – szü-
letési neve Schön Ezékiel (1884–1953) –
Máramaros vármegyében, Huszton szü-
letett. Az elemi iskolát és középiskolás ko-
rának első éveit Hajdúszoboszlón járta,
tanulmányait Debrecenben folytatta, majd
Mezőtúron fejezte be. Utolsó tanévében
jelent meg első verseskötete (Első csokor).
Érettségi vizsgát végül tanulmányai lezá-
rultával nem tett. Budapestre költözése
után írásból élt: dolgozott A Hét, a Buda-
pesti Napló, majd Az Est című orgánumoknál.
1907-től a híres pesti kabaré, a Cabaret Bon-
bonniére, 1908-tól pedig az induló Nyugat munka-
társa volt. A magyar kabaréirodalom első kiemelke-
Emberszag
Szép Ernő kisregénye részletesen számol be a Pozsonyi
úti csillagos ház lakóinak elhurcolásáról.
A visszaemlékező nézőpontból megalkotott, do-
kumentumjellegű regény megközelítőleg három hét
eseményeit beszéli el. Az alkotóhoz nagyon közel álló
narrátor a Pozsonyi úti csillagos házba való interná-
lás pillanatától, az ott-tartózkodás körülményein át,
a munkaszolgálatra való elhurcoltatás testi-lelki kínja-
in keresztül a szabadulásig tartó eseményeket idézi fel
szubjektív hangú írásában.
Megszólalásaiban többször is hivatkozik elbeszé-
lői szerepére. Az olvasót megszólítva tudatosan üzen
a mindenkori befogadónak, narrátori/alkotói maga-
tartását az ő szolgálatába állítja. Hőseit, sorstársait
csak bizonyos esetekben nevezi meg. Ezzel a gesztus-
sal bevallottan is a vele együtt szenvedők, illetve le-
származottaik érdekeit védi.
A regényt erős lélektaniság hatja át. Elbeszélője bi-
zonyos esetekben kommentálja, értékeli az általa fel-
elevenített eseményeket, ilyenkor az azok által kivál-
tott lelki-szellemi hatásokról is beszél, más esetekben
viszont tárgyilagos távolságtartással pusztán infor-
mációközlésre szorítkozik. Kisregénye ezért változatos
hangnemben szólal meg: az elidegenedés, a döbbenet,
az iszony, a halálfélelem, a bizonytalanság, a remény és
a részvét hangjai egyaránt jelen vannak benne. A vis�-
szaemlékező alkotó helyenként humorral szemléli
a leírhatatlant. Az áldozat nézőpontjából megértéssel,
elfogadással, néha részvéttel fordul kínzói felé.
A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN
dő alakjaként sanzonjai és dalai nagy sikert
arattak.
1914-ben önkéntesnek jelentkezett az
első világháborúba. 1920-ban Patika cí-
mű darabjának antiszemita kritikája miatt
Bécsbe költözött; emigrációja egy évig tar-
tott. 1944 augusztusában egy Pozsonyi úti
csillagos házba internálták, ahonnan októ-
berben munkaszolgálatra vitték. 1953-ban
hunyt el gyomorrákban. Életműve kiemel-
kedő darabja a Lila ákác (1919) című regé-
nye, az utolsó prózaműként megjelent Em-
berszag (1945) című visszaemlékező műve, melyben
a Pozsonyi úti csillagos házból való elhurcoltatásá-
nak naplószerű, kordokumentum értékű krónikáját
alkotta meg.
Cselekmény és ábrázolásmód
A regény cselekménye az elbeszélő múltidéző néző-
pontú megnyilatkozása révén bontakozik ki. A tör-
ténetmesélést a Pozsonyi úti csillagos ház lakóinak
elhurcolása nyitja meg. A visszaemlékező megszóla-
ló részletesen számol be az internálás, a munkaszol-
gálatba indulás körülményeiről. A résztvevő megfi-
gyelő pontosságával ábrázolja az ismeretlenbe induló
zsidó emberek bizonytalanságát, félelmeit, és felfedi
a lehetetlen helyzetre adott tudati-érzelmi reakciói-
kat. A mindentudó elbeszélő belső nézőpontjából
enged betekintést a szenvedők gondolatvilágába,
párbeszédes formában, szó szerint idézi az áldoza-
tok és az erőszaktevők megnyilatkozásait. Tárgyila-
gos hitelességgel mutatja be a csillagos ház lakóinak
túlélési stratégiáit, emberi kapcsolataik ápolásának
módját.
A regény következő szakaszában a munkaszolgá-
latba tartó menet megaláztatásaira tér át a narrátor.
Elbeszélése a Csomádig tartó, embertelen gyalogút
minden körülményét feltárja. Ennek során emlékei-
ből felidézi a betegek, az elesettek reményvesztett
és kilátástalan szenvedését, valamint emléket állít
a meggyilkolt társaknak is. Példázatszerűen ábrá-
zolja az egymást segítő erkölcsi parancsból fakadó
emberi cselekedeteket és a halállal való szembenézés
kényszerét is.
A regény zárlata közvetlen erkölcsi üzenetet fogal-
maz meg. Benne a megszólaló a mindenkori túlélő-
ket az emlékőrzés morális kötelességére szólítja fel.
Művével az író maga is e szándéknak tesz eleget.
241
Tadeusz Borowski
A lengyel költő, író (1922–1951), nem
zsidó származású holokauszt-túlélő a ké-
sőbbi Szovjetunióhoz tartozó Ukrajná-
ban született. Gyermekkorában szüleit
a szovjetek Gulágra küldték, Borowskit
ekkor nagynénje vette magához. Apja
lengyelországi fogolycseréjét követően
Varsóban telepedtek le, ahol nyomo-
rúságos körülmények között éltek. Itt
végezte középiskolai, később lengyel nyelv és iro-
dalom szakos egyetemi tanulmányait. Ugyaneb-
ben az időben újságokat is szerkesztett, melyekben
első verseit és kisregényeit megjelentette. Háborús
költeményeinek nagy részét ekkor írta. Első köte-
tét érdektelenül fogadta a korabeli közvélemény.
1943 elején a Lengyelországot megszálló néme-
tek Varsóban letartóztatták, és Auschwitzba, majd
Dachauba hurcolták koncentrációs táborba. Láger-
élete során szembesült a táborok kíméletlen való-
ságával, a transzportokat követő elgázosításokkal,
az emberi nyomorúsággal és meghasonlottsággal,
az őrök és rabok kegyetlen világával, a betegséggel
és a halállal.
Megtapasztalta, hogy a náci embertelenség te-
remtette élethelyzetekben miként mutatkozott meg
a valódi és változatlan emberi lényeg. Lágertémájú
Kővilág
A novellaciklus az alkotó meghatározásában egyet-
len, húsz részből álló elbeszélés. A pillanatképekben fo-
galmazó kötet egyfelől önéletrajzi ihletettségű: a művek
az írói vállalkozás tényének és szándékainak közlése
(Kővilág) után az auschwitzi lágerbeli élet eseményeit
rögzítik. Emellett ugyanilyen súllyal fiktív alkotások is,
melyek általánosságban beszélnek az emberről. A fel-
idézett és elképzelt események – magyar fordításban –
sokszor lírai szépségű nyelven, erőteljes képiséggel szól-
nak a befogadóhoz.
Az ajánlással rendelkező novellákban jellemzően
nem nevesülnek a szereplők, legfeljebb tisztségük vagy
pozíciójuk jut az olvasó tudomására. Ez az írói eljárás
általános érvényűvé teszi a művek üzenetét. Az elbe-
szélt történetek példázatos jellegűek, a narrátor sem az
események ábrázolása folytán, sem pedig a zárlatokban
nem fogalmaz meg végkövetkeztetést, nem minősíti
a történéseket. A befogadó ennek következtében, az ol-
vasott történeteket továbbgondolva, elkerülhetetlenül
242
műveiben az elkövetőkön túl az áldoza-
tokkal kapcsolatban is a felelősség kér-
déskörét vizsgálta. Auschwitzban a rab-
szolgamunka és a kegyetlen bánásmód
következtében, fizikailag is meggyengülve
tüdőgyulladást kapott. A lágerek felszaba-
dítása, a második világháború vége Da-
chauban érte.
Szabadulását követően Münchenben
élt, majd 1946-ban visszatért Lengyelor-
szágba. Ekkor tudta meg, hogy szerelme, későbbi
felesége, Maria Rundo, úgyszintén túlélte a lágert.
Anatol Girs könyvkiadó segítségével adta ki köl-
teményeit Az áram nevei című kötetben, később az
Auschwitzban voltunk című visszaemlékező kötete
is megjelent. A háború után már főleg novellákat írt,
1948-ban jelentette meg Kővilág című novellacik-
lusát, melynek darabjai megélt, traumatikus élmé-
nyekből táplálkoznak.
Tagja volt a Lengyel Munkáspártnak. Meggyő-
ződése szerint a kommunizmus eszméje és gyakor-
lata volt ugyanis az egyetlen ideológia, amely képes
lehetett volna egy esetleges új holokausztkorszakot
megakadályozni. Később, a rendszer működését
megtapasztalva csalódnia kellett hitében. Kiábrán-
dult reményvesztettségében 1951-ben öngyilkossá-
got követett el.
bevonódik az ábrázolt világba. A kötetcím Kővilága tel-
jes kiüresedésről, lelketlen sivárságról, az élet megszű-
néséről beszél.
A címadó novella
A kötet címadó novellája a Kővilág. Kiindulópontjá-
ban az az elbeszélői reflexió áll, melyben a megszólaló
elképzelve a világmindenség sorsát – a megsemmi-
sülést – a múló idővel és az alkotás szükségességével
szembesül. Látomásában a világ, benne az utca em-
bere is menthetetlenül a semmi felé tart. Elbeszélt vá-
rosi sétáinak, a munkásnegyed sokszor rótt utcáinak
jellegzetes figurái (munkások, parasztasszonyok, gye-
rekek) hol szertefoszlanak képzeletében, hol pedig ki-
vehetetlen masszává összeolvadva semmisülnek meg.
Az élmények és a benyomások rögzítését végül az
a felismerés teszi belső paranccsá, hogy a világ pusz-
tulása az elbeszélői sejtelem ellenére sem következett
be, így szükséges az emlék- és élményőrzés, illetve az
emberi lényeg megragadása. Ebben a tapasztalásban
válik kulcsfontosságúvá az idő és a lehetőség, általuk
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
251–265. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

válik ugyanis betölthetővé az önként vállalt alkotói
szerep.
Lágerélmény és egyetemes emberi lényeg
A Schillinger halálában egy SS-tiszt perverziójának
és a Sonderkommando rideg, szenvtelen működésé-
nek is tanúja lehet az olvasó. Csakúgy, mint annak
a képtelen és alaptalan önsajnálatnak, ami a haldok-
ló tiszt utolsó mondataiban tükröződik:
„istenem, istenem, mit tettem, hogy így kell szen-
vednem?”
A csomagos ember srajbere (írómestere) zsidó fo-
golytársai halálba kísérése után kényszerűen maga is
a gázkamrába tart. A biztos megsemmisülés tudatá-
ban is cipeli magával csomagját, mintha reménytelen
reménye a lehetetlen határait feszegetné. Története,
irracionálisnak tűnő viselkedése a túlélés örök ösztö-
nének működését példázza.
A Vacsora megrázó záróképe a lágerlakók fizikai ki-
szolgáltatottságának tragikus mélységeit ábrázolja.
Azt a léthelyzetet, amelyben az éhezés és a testi-lelki
kín már lebontja az emberben meglévő természetes
gátlásokat, a meggyilkoltak agyvelejét nyersen elfo-
gyasztó rab elkerülhetetlenül az ösztönlét világába
süllyed.
A Találkozás a gyerekkelben a lágerkörülmények kö-
zött élő férfilét testiségének ösztönvilága teszi áldo-
zatává az ismeretlen anyát és gyermekét.
Az Independence day a már felszabadított koncentrá-
ciós tábor működési szabályait veti egybe a náci láger
életével. A kétféle vezetés alatt bunkerbe küldött rab
ugyanis vétlenül szenvedte el az igazságtalan zárka-
büntetést. Példája egyenlőségjelet tesz a felszabadí-
tók és a nácik kegyetlensége közé.
A Kánikulai délután már a civil életbe vezeti az ol-
vasót. Pillanatképe az elbeszélő és a focikapus fiú
ösztöneinek működéséről beszél. Olyan helyzetről,
amelyben az elvárt magatartásforma és az elemi testi
vágy feszül egymásnak egy szemérmetlennek tar-
tott, fiatal lány látványa kapcsán.
A Polgári este a friss házas elbeszélő nőkre vágyako-
zó álmai és a valóság kontrasztját beszéli el.
A Látogatásban a lágerbe visszatérő narrátor által
felidézett zsidók sorsfordulatai és az ezekhez fűződő,
különböző emberi viszonyulások tanulságos törté-
netei üzennek az olvasónak.
Fogalmak
novellaciklus: egymással lazán összefüggő novellák füzére

Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Szép Ernő Emberszag című művének részleteit! Végezz címmeditációt!
Milyen jelentéseket hordozhat az Emberszag?
2. Jellemezd a szövegrészletek segítségével a Pozsonyi úti ház lakóinak mindennapjait!

3. Keress szövegpéldákat, melyek az alkotás emlékiratszerűségét igazolják!

4. Milyen alkotói értékrendet sugall a záró fejezet után közölt megjegyzés?

5. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Kővilág című novellát ismét! Állapítsd meg, hányféleképpen jelennek
meg a címhez társított képzetek a novellában!
6. Igazold a novella líraiságát szövegrészletek segítségével!

4
Vitassuk meg!
mal vinném a csomagomat.”
„Nem tudom, mit csinálnék, ha én is a gázba mennék. Nyilván én is magam
tadeusz borowski: a csomagos ember
? Vajon lehet nélküle élni?
▶ Milyen természetű emberi adottság a remény? Miben segíti az embert

243
 Kertész Imre: Sorstalanság
„Rettenetes. – De hát nem ez az a szó, nem ez pontosan az az élmény – már az én számomra, termé-
szetesen –, amivel Auschwitzot igazán jellemezni tudnám.” (Kertész Imre: Sorstalanság
 regény rácáfol előzetes olvasói elvárásainkra. Egyetértesz az állítással? Beszéljétek
A
meg, hogyan változtatta meg Kertész Imre regénye kulturális ismereteiteket, olvasói
elvárásaitokat, az általatok ismert értelmezési sémákat! Hogyan omlik össze a fősze-
replő előzetes tudása, kulturális beállítódása a vele történtek során? Keress konkrét
példákat a szövegben!
Pályakép
Kertész Imre (1929–2016) Buda-
pesten született zsidó származá-
sú, de vallását nem gyakorló csa-
ládban. 1944-ben Auschwitzba
deportálták, majd több koncent-
rációs táborban is fogva tartották
– itt szerzett élményei egész írói
pályáját meghatározták. A há-
ború után gyári munkásként is
kereste kenyerét, majd zenés víg-
játékok írásából tartotta el magát,
közben azonban már szakadat-
lanul dolgozott első regényén,
a Sorstalanságon, amely végül 1975-ben jelent meg.
Bár a regény – Kertész legismertebb műve – nem ma-
radt teljesen visszhangtalan, igazán elismert íróvá
csak a rendszerváltás körüli években vált.
A Nobel-díj átvételekor, 2002-ben már hosszú
ideje nemzetközi jelentőségű alkotónak számított,
a szélesebb hazai olvasóközönség viszont kevésbé
ismerte a nevét. Részben ezzel magyarázható, hogy
kitüntetése, amely személyét és művészetét egyaránt
az érdeklődés középpontjába állította szerte a vilá-
gon, Magyarországon indulatos vitákhoz vezetett.
Az azonban vitathatatlan, hogy a legnagyobb presz-
tízsű irodalmi díj odaítélése után Kertész Imre a ha-
zai és európai közélet és irodalmi színtér megkerül-
hetetlen alakjává vált.
FONTOSABB MŰVEI
Sorstalanság (1975)
A kudarc (1988)
Kaddis a meg nem született gyermekért (1990)
Gályanapló (1992)
244
Sorstalanság))
A Sorstalanság megjelenése
Kertész 1960-ban, egy másik, végül befe-
jezetlenül maradt regénytervét megszakít-
va, mintegy „közbevetésként” kezdte írni
a Sorstalanságot, amelyben eredetileg saját
deportálása történetét akarta elbeszélni.
A regény aztán tizenhárom év alatt készült
el, s időközben az író élményein alapuló,
de hangsúlyozottan fiktív szöveggé vált.
A kézirat először elutasításra talált. A kiadó
kifogásolta többek közt főszereplője „fur-
csa reakcióit”, magatartását és megjegyzé-
seit, amelyek „sértik az olvasót”, valamint
a regény „rosszízű, ügyetlen, körülményes”
mondatait – olyan kifogások ezek, amelyek egyszerre
világítanak rá a szöveg sajátos megformálására és a be-
fogadás ebből adódó nehézségeire.
A Sorstalanság végül csak 1975-ben jelenhetett meg.
Zavarba ejtő hős
A regény főhőse és elbeszélője a 15 éves Köves Gyuri,
akit egy nap társaival együtt elfognak, majd koncent-
rációs táborba deportálnak. Gyuri elbeszélése azzal ál-
lítja kihívás elé az olvasót, hogy a vele történteket nem
az elvárásainknak megfelelő módon értelmezi. Nem
látja a rá leselkedő veszélyt, és a többi szereplő által fel-
kínált valóságértelmezési módozatok közül – legyenek
azok bármennyire abszurdak – egyetlenegyet sem uta-
sít el. Emiatt figuráját nehezen tudjuk reális jellemként
megítélni. Gyuri sokkal inkább az egymással versen-
gő hangok összessége, s mivel ezek a hangok ráadásul
az olvasó előismereteivel is összeütközésbe kerülnek,
a szöveg erősen ironikus tónusúvá válik. A különbö-
ző hangok, különböző ideológiák ironikus elfogadása
viszont magát a hazugságot elfedő nyelvet leplezi el
– többek között ezért nevezi Kertész a Sorstalanságot
nyelvkritikai regénynek.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
KÖNYVTÁR
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

Kulcsprobléma: az utólagos tudás „Másnap egy kissé furcsa esetem volt.”

Az elbeszélő utólagos tudása (ahogy az olvasóé is) ma-
gától értődően lehetővé tenné, hogy az eseményeket
lezártnak tekintsük és értelmezzük. Kertész szemében
azonban a lezárás és az értelmezés az átélés, a valódi
megértés gátja. Ahogy egyik esszéjében fogalmaz:
„Nálam a holokauszt sosem tudott múlt időben meg-
jelenni.”
Ezért a Sorstalanság egyik fő törekvése az utólagos
tudás kiiktatása. Ennek legfontosabb eszköze a re-
gényben a szöveg speciális időkezelése. A regény híres
kezdőmondata a napló műfaját idézi meg.
„Ma nem mentem iskolába.”
Ezt a műfajt az elbeszélés ideje és a történet ideje
közötti csekély távolság, tehát lényegében az utólagos
tudás hiánya jellemzi. A Sorstalanság azonban a nap-
lószerű elbeszélésmódot Gyuri elhurcoltatása után is
megőrzi, gondoljunk arra, hogy deportálásának elbe-
szélését így kezdi:
Ez azt jelenti, hogy az elbeszélő a két idősík közötti
megnövekedett távolságot, vagyis meglévő ismereteit
tudatosan elfedi. A szöveg másik, ebből a szempont-
ból szembetűnő jellegzetessége a jelen idejű igealakok
használata. Amikor Gyuri tudomást szerez Auschwitz
valódi céljáról, ezt olvassuk:
„Ott szemközt jelen pillanatban épp a mi vonatunk-
ból való útitársaink égnek”.
Ez a köznyelvben is gyakran használt retorikai
megoldás a megjelenítést, az elbeszélt esemény megél-
hetővé tételét szolgálja. A regény két helyen alkalmaz-
za következetesen: az imént említett tábori séta, vala-
mint a külön betegszoba leírásánál, vagyis azon a két
ponton, ahol a szereplők a legkomolyabb értelmezési
kihívással szembesülnek. E kihívás átélhetővé tétele
tehát a Sorstalanság egyik legnagyobb tétje – ahhoz
viszont, hogy ilyen módon részesévé válhasson az ese-
ményeknek, az olvasónak is félre kell tennie utólagos
tudását.

Irány a könyvtár!
1. A regény filmadaptációját Sorstalanság címmel Koltai Lajos rendezésében láthatjuk. Nézzétek meg a filmet,
és készítsetek összehasonlító elemzést a regénnyel!
2. Mennyiben tűnik számodra ironikusnak az elbeszélés beszédmódja? Vannak-e az elbeszélőnek olyan megál-
lapításai, amelyek mást kívánnak jelenteni, mint amit a hétköznapi szóhasználatban értünk a fogalmakon?
3. „Nem pokolnak kell-e elképzelnünk a koncentrációs táborokat?” Mi a legnagyobb különbség az elbeszélő
szerint a pokol és a koncentrációs tábor között? Milyen magyarázatot ad meglátására?
4. Miként módosul az események értékelése utólag, visszanézve, vagy akkor, ha „előre tudjuk a sorsot”?
Hogyan történik az, amiről utólag azt mondjuk, „jött” az elbeszélő szerint? Miért hibás szemlélet ez?
5. Hogyan változik az elbeszélésmód a regényszöveg előrehaladtával? Figyeld meg a szöveget kifejezőeszközei
gazdagsága, a mondatok szerkesztése, az élmények megragadása kapcsán!
6. A dán filozófus, Søren Kierkegaard szerint „a sors szükségszerűség és esetlegesség egysége”. Az elbeszélő
a regény végén kifejti nézetét a sors és a szabadság kapcsolatáról – mit mond pontosan? Egyetértesz vele?
Hogyan értelmezhető a regény címe ebből a perspektívából?

4
Vitassuk meg!
a előzetes történelmi ismereteit.
A Sorstalanság olvasójának érdemes együtt haladnia a narrátorral, kiiktatv
utólag többször átgondolni, elemezni?
▶ Mit gondoltok, érdemes-e életünk történéseit, fontos momentumait
újraértelmezzük azt?
Megváltozhat-e egy esemény jelentősége számunkra, ha az idő múlásával

245
 A kommunista diktatúra irodalmából
„Egész nap nyúzott. Hol bokámat rúgta / s ordított, hol dü-
hödten nógatott. / Vadul gyűlöl. Pedig pontosan tudja, / hogy
ártatlan vagyok.”
vagyok.” (Faludy György: Kihallgatás
Kihallgatás))

Irodalmi tanulmányaid során, például Szo-

phoklész Antigoné című tragédiája kapcsán
találkoztál már az elnyomó hatalom működé-
si sajátosságaival. Fogalmazd meg a szophok-
lészi dráma és a fenti Faludy-idézet segítségé-
vel, milyen tulajdonságokkal jellemezhető és
miként működtethető az elnyomáson alapuló
társadalmi lét!

A kommunista ideológia a Szovjetunióban és a máso-

dik világháborút követő évtizedekben a keleti blokk
országaiban is államszervező eszmévé vált. Magyar-
országon a kultúra, így az irodalom szovjetizálása
1948-tól 1951-ig tartott; a diktatúra későbbi évtizedei-
ben már ezt a mintát követte a hivatalos kultúrpoli-
tika. E folyamat részeként, szovjet mintára, az egy-
párti diktatúra szolgálatába állították a művészetet
és a művészeket. Az irodalmi élet politikai befolyáso-
lása érdekében az 1945-ben megalakult Magyar Írók
Szövetségét (Írószövetség) is felhasználták: a szerve-
zet 1949-től lényegében a kommunisták szócsövévé
vált. E folyamat irányítása Lukács György, majd Ré-
vai József kezébe került. A korábbi, a kommunista
hatalomváltás előtti irodalmi élet megszűnt; a rend-
szerrel együttműködni nem hajlandó, nagy alkotók
elhallgattak, sokakat betiltottak (például az Újhold
folyóirat alkotóit), mások pedig elmenekültek Ma-
gyarországról. A vezető ideológiával azonosuló írók
és költők viszont helyzetbe kerültek: műveik megje-
lenhettek, és az idővel belterjessé vált irodalmi élet
kitüntetett, díjazott alkotói is kizárólag az ő soraik-
ból kerültek ki. Ebben a gyakorlatban jelentett vál-
tozást az 1956 utáni megtorlások idejét követő eny-
hülés, majd a Kádár-korszak puha diktatúrája, mely-
ben a korábban betiltott írók – a hivatalos ideológia
egyeduralma mellett – lassan elkezdhettek visszatér-
ni az irodalmi életbe.
A kommunista diktatúra irodalma egy korszak
irodalmát összefoglaló vagy ahhoz kapcsolódó fo-
galom. Ennek egy részét alkotja azon magyar és vi-
lágirodalmi szerzők és művek összessége, akiktől és
amelyekben a rendszer valódi arcáról olvashatunk.
F aludy György beszél a 80. születés-
napjára rendezett ünnepségen
a Magyar Írószövetség székházában
A diktatúra működésének igazi lényegét leleplező iro-
dalmi alkotások egyfelől kordokumentumok, másfelől
gyakran a 20. század egyik totalitárius rendszerének,
a kommunizmusnak eszmei kritikáját fogalmazzák
meg. A hazai alkotók és jelentős alkotások közül –
a teljesség igénye nélkül – Illyés Gyula Egy mondat
a zsarnokságról, Nagy Gáspár számos verse, Márai
Sándor Mennyből az angyal és Faludy György Kihall-
gatás című művei tartoznak a diktatúrát bemutató al-
kotások élvonalába. A világirodalomban a diktatúra
kegyetlen valósága központi témaként és közismert
alkotásként – több jeles mű mellett – George Orwell
1984 című regényében, illetve Albert Camus A magya-
rok vére című művében van jelen.
Egy mondat a zsarnokságról
1956 októberének végén, nem sokkal a forradalom le-
verése előtt egy rendezvényen az Irodalmi Újság szer-
kesztője kért verset Illyés Gyulától a hetilap reprezen-
tatívnak szánt számába. A költő emlékezetből írta le
egy 1950-ben keletkezett versét, mely november 2-án
látott napvilágot. A szám 1956 talán legfontosabb iro-
dalmi publikációja, megjelenése a sajtószabadság jel-
képes eseménye volt, az Egy mondat a zsarnokságról
(egy méltatója szerint: a „forradalom Nemzeti dala”)
pedig szimbólummá, a 20. századi magyar irodalom

246
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

egyik ikonikus alkotásává vált. Az Irodalmi Újságnak

hosszú ideig ez volt az utolsó, Magyarországon megje-
lent száma (a lapot később Bécsben, Londonban, majd
Párizsban adták ki emigráns írók), és – nyomtatott
formában – Illyés verse is csaknem három évtizeddel
később jutott el újra a hazai olvasóközönséghez. Kéz-
és gépiratban széles körben ismert maradt, sőt a kül-
földi megjelenések és fordítások révén a leghíresebb
magyar versek közé emelkedett.
Kalandos kiadástörténete magyarázza az Egy mon-
dat a zsarnokságról szövegváltozatainak rendhagyó
viszonyát is. 1956-ban ugyanis egy 183 soros vers je-
lent meg; ez maradt meg a magyar köztudatban, és
a későbbi kiadások számára többnyire ez szolgált alap-
szövegként. Külföldön azonban a költő jóváhagyásával
egy másik, 200 soros, de az előbbitől több más szem-
Illyés Gyula
pontból is eltérő verzió látott napvilágot (nem tudjuk
biztosan, hogy a vers 1950-ben keletkezett eredetije részt a szöveg struktúráját tagoló, refrénszerű elemek-
vagy egy későbbi, javított szöveg). A költeménynek ké, retorikai ívének pilléreivé válnak – sőt voltaképpen
tehát mindkét variánsa hitelesnek tekinthető, és nincs a teljes költemény e sorok kibontásaként olvasható.
egyetlen végleges változata. Az Egy mondat a zsarnokságról ugyanis, jóllehet
a diktatórikus erőszak „szokványos”, epikus ívet al-
Egy mondat a totalitarizmusról kotó képsoraival indul (a „vallató szobákban”, „lobogó
A vers keletkezéstörténete lehetővé tette, hogy első vádbeszédben, / beismerésben”, kivégzésben egy kon-
befogadói – belföldön és külföldön egyaránt – a szov- cepciós per jeleneteire ismerhetünk), végül egy ab-
jet típusú kommunizmus mindennapjainak látlelete- szurd, szinte kozmikussá növesztett hatalom képzeté-
ként olvassák. Érdemes azonban megfigyelni, hogy az ig jut el. A 15. versszaknak az első szerkezeti egységet
Egy mondat a zsarnokságról szövege teljesen nélkülözi betetőző összevetése ebben a tekintetben különösen
azokat a fogódzókat (például nevek, időpontok, hely- beszédes:
színek), amelyek egy konkrét zsarnoki rendszer min-
„hol zsarnokság van, ott van
den kétséget kizáró körülhatárolását biztosítanák.
jelenvalóan
Vitathatatlan történelmi szerepe miatt természetes,
mindenekben
hogy Illyés műve a köztudatban máig szétválasztha-
ahogy rég istened sem”.
tatlanul összekapcsolódik a Rákosi-korszakkal és az
1956-os forradalommal, s belátható, hogy a szöveg A vers elején tizenkétszer felhangzó, ellentétes
egy kevésbé megszorító olvasatra is lehetőséget ad, hi- hozzátoldást feltételező „nemcsak” a végletekig növe-
szen a 20. századi ember sajátos léttapasztalatát, a to- li a feszültséget, amely azonban nem oldódik fel. Sőt,
talitárius diktatúrák élményvilágát szólaltatja meg. a grandiózus felsorolás egyben fokozó szerepű: a zsar-
A vers szállóigévé vált nyitánya látszólag tautológia, nokság egyre újabb oldalait bemutatva előbb a leg-
(önismétlő) állítás: elemibb, legbensőségesebb emberi kapcsolatokat veszi
számba, majd a lélek világába is betör:
„Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van”. „az ott van
a búcsúcsókban […]
Valójában azonban a konklúziót előlegezi meg az-
ott van a nászi ágyban,
zal, hogy felvillantja a modern diktatúráknak az élet
előtte már a vágyban”,
teljességének átfogására törekvő természetét.
A kezdősorok teljes vagy csonka, változatlan vagy „ha magadban beszélgetsz,
variált formában („ott zsarnokság van”; „az ott van”; ő, a zsarnokság kérdez,
„az van” stb.) a későbbiekben is vissza-visszatérnek, képzeletedben
s így egyrészt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, más- se vagy független”.

247
 Még a megszólított, az olvasó sem maradhat kívül-
álló; az egyes szám második személyű igealakok őt
is a zsarnokság totalitásának részesévé teszik. Az áb-
rázolt világ ráadásul statikus, állapotszerű. Mozdu-
latlanságát a sorjázó létige-tartamhatározó párok,
a nominálishoz közelítő (a cselekvő igéket kerülő,
a cselekvést többnyire inkább igenevekkel kifejező)
stílus nyomatékosítja.
A téma gazdag költői hagyományával szemben Il�-
lyés verse nem buzdít, és nem kelti a kiút illúzióját,
csupán szembesít és számot vet – kijelöli az egyén
helyét a zsarnokság világában. Mindez korántsem
jelenti azt, hogy az Egy mondat a zsarnokságról a re-
 indszenty József hercegprímás (a mikrofonnál) tárgyalása;
M zignáció verse lenne. Különösen elsőként megjelent,
a római katolikus vezetőt egy koncepciós per során 183 soros változatán érezni az indulat feszítő erejét,
hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találta bűnösnek,
és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a kommunista a kifejezés zaklatottságát. A forma ugyan alapvető-
népbíróság en a lehető legegyszerűbb (a magyar népköltészetben
különösen kedvelt négysoros, páros rímű versszakok
A költemény ezek után torkollik a teljes reményte- jambikus lejtéssel), de a változó szótagszámú sorok,
lenségbe. A fokozás csak a halál látszólagos nyugvó- a csonkán maradt strófák, a ritmus szabálytalanságai
pontján érhet véget, de a vers itt is következetesen épp ezért különös erővel fejezik ki a beszélő lelkiál-
végigviszi a kulcsgondolat logikáját – ha a totális zsar- lapotát.
nokság a szabadság totális hiánya, a feloldás a halál-
ban sem lehetséges: A műalkotás paradoxona
Illyés számára, akit egész életében vonzottak a magyar
„mert ott áll
irodalomban különösen gazdag hagyománnyal bíró,
eleve sírodnál,
társadalmi és erkölcsi érdeklődésű költői szerepek,
ő mondja meg, ki voltál,
kulcsfontosságú kérdés volt, hogy van-e lehetőség az
porod is neki szolgál”.
ellenállásra, az autentikus költői megszólalásra egy to-
talitárius diktatúrában. 1955-ben született, Bartók cí-
Külső és belső börtönök mű versében erre egyértelmű igennel felelt:
Az Egy mondat a zsarnokságról hatásmechanizmu-
„Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja
sának, fojtogató atmoszférájának egyik alapja, hogy a
a rettenetet, azzal föl is oldja.”
nyitányban megismert börtönvilágot az egész érzékel-
hető valóságra kiterjeszti. A bezártság hangulatát el- A megváltó, vigasztaló műalkotás gondolata egyéb-
sősorban a szóképek és a költői túlzások teremtik meg: ként sem állt távol tőle, az Egy mondat a zsarnokságról
gondolatmenetét mégis szélsőséges esztétikai pesszi-
„fönt a tejút is már más:
mizmus jellemzi.
határsáv, hol fény pásztáz”;
A művészet az elsők között szerepel a felsorolásban:
„a zápor zuhogásban,
az égigérő rácsban; „kürtben, az operában,
a cellafal-fehéren épp oly hazug-harsányan
bezáró hóesésben” zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
„az néz rád külön minden keretben,
kutyád szemén át” már az ecsetben”.
„dohányod zamatába,
A fokozás csak az utolsó előtti versszakra jut el
ruháid anyagába,
a drámai csúcspontig, a költemény létjogosultságának
beivódik, evődik
megkérdőjelezéséig:
velődig”.

248
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
266–268. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

„mert ahol zsarnokság van, ság totalitásán kívül,

minden hiában, tőle függetlenül, hova-
e dal is, az ilyen hű, tovább annak ellenében
akármilyen mű”. szólal meg (beszédes,
A meghökkentő állítás hatásához az Egy mondat hogy említése nem is
a zsarnokságról szövegközi kapcsolatai is hozzájárul- illeszkedik a felsorolás
nak. A mű legfontosabb forrása ugyanis Paul Éluard monotóniájába). Ez pe-
Szabadság című verse volt, amelyből Illyés a felsoro- dig azt jelenti, hogy a to-
lásra építő szerkezet mellett egyes kulcskifejezéseket talitás mégsem totális.
is átvett. Már a címek is nyilvánvalóvá teszik a két köl- A szó, ahogy Éluard-nál,
temény szembenállását: Éluard épp a mindenütt jelen igenis autonóm hatalom
lévő szabadság totalitását énekelte meg Franciaország (s ez nyilván átértelme-
megszállásának idején, és verse zárlatában a kimon- zi a két mű kapcsolatait
dott szó hatalmát ünnepelte: is). Az esztétikum még Paul Éluard
a zsarnoksággal szem-
„S ez egy szó erejével
ben is képes lehet megőrizni függetlenségét. Az Egy
Kezdek el újra élni
mondat a zsarnokságról megnevezi, s ezzel le is leplezi
Hogy rádismerjek s neveden
a hatalmat; nem sarkall lázadásra, viszont – a zsarnoki
Szólítsalak
viszonyok között – maga a lázadás. Jelképértékű, hogy
Szabadság.”
a vers nemcsak saját világában, de a kommunista dikta-
Illyés műve eszerint a Szabadság radikális ellenpont- túra valóságában is betölthette ezt a szerepet.
ja, mely az Éluard-szövegre való rájátszással nem keve-
sebbre tesz kísérletet, mint annak visszavonására. Arra,
hogy rámutasson: maga a szabadság torzul el, veszíti
érvényét, sőt jelentését egy totális diktatúrában. A vers Fogalmak
egy gyökeresen eltérő értelmezést is lehetővé tesz. A „hű totalitarizmus: politikai berendezkedés, mely minden társadalmi
dal” tudniillik – ha hiábavaló is – mégiscsak a zsarnok- tényezőt teljes mértékben az állam fennhatósága alá rendel

Irány a szöveg!
1. Miért válhatott az Irodalmi Újság 1956. november 2-ai száma az újjászülető sajtószabadság jelképévé?

2. Miért nem dönthető el, hogy melyik a vers végleges változata?

3. Miben különböztek a 20. század totalitárius diktatúrái a zsarnokság korábbi formáitól?

4. Milyen jellegzetességeivel idézi meg a totális diktatúra az isteni hatalmat?

5. Milyen hatást kelt a versben az egyes szám második személyű igealakok használata?

6. Mi a funkciója a költemény számos verstani szabálytalanságának?

7. Hogyan járul hozzá az Illyés-mű hatásához Éluard Szabadság című verséhez fűződő kapcsolata?

4
Vitassuk meg!
nki szem a láncban”?
Hogyan értelmezed az Egy mondat a zsarnokságról című vers sorát: „minde
▶ A láncmetafora hol fordul még elő a magyar irodalomban?

249
 George Orwell: 1984
„Ha ember vagy, Winston, akkor te vagy az utolsó ember. A te fajtád kihalt; mi vagyunk az örökösök.
Egyedül vagy, érted, kívül vagy a történelmen, nem létezel.” (George Orwell: 1984
1984))

A regény disztópia. Idézd fel, irodalmi tanulmányaid során milyen utópiákkal, illetve
disztópiákkal találkoztál! Milyen közös tartalmi vonásokkal rendelkeznek ezek a művek?
Mit üzen a jövőképük? Milyen egyéni és társadalmi sorsokat vetítenek előre?

Pályakép FONTOSABB MŰVEI

George Orwell (1903–1950) – eredeti ne-
vén: Eric Arthur Blair – indiai születésű
angol író, újságíró. 1911-ben édesanyjával
és testvérével együtt Angliába költözött,
ahol középiskolai tanulmányait folytat-
ta. Első, még kevéssé sikeres írásai ekkor
jelentek meg. Egyetemi ösztöndíj hiányá-
ban, középiskolai tanulmányai végeztével
visszatért Indiába, ahol 6 éven keresztül
szolgálta a burmai rendőrséget, 1927-ben
azonban mégis felmondott, ezt követő-
en Londonban és Párizsban, nyomorgók
és csavargók közt élt. Az írásnak akarta szentelni
életét, ám alkotásaiból nem tudott megélni. Al-
kalmi munkái mellett 1930-tól jelentek meg írásai
a New Adelphi című lapban, emellett tanárként is
tevékenykedett. 1936-ban megházasodott, és még
ugyanebben az évben Barcelonába utazott, hogy
tudósítson a spanyol polgárháborúról. Később be-
állt a PUOM-hoz (katalán trockista szervezet), ami-
nek kötelékében maga is harcolt. Amikor a spanyol
kommunisták a szervezet ellen fordultak, Orwell és
felesége elmenekült az országból. Ekkor még bal-
oldali érzelmű emberként szenvedte el, ahogyan
a Szovjetunió államigazgatása megölette, illetve
börtönbe vetette egykori harcostársait; ezért for-
dult szembe a kommunistákkal és a sztálinizmus-
sal. Polgárháborús élményeit írta meg Hódolat
Katalóniának című könyvében, mely a nemzetközi
baloldal támadásának célkeresztjébe került. A má-
sodik világháború idején újságíróként dolgozott
a BBC-nél és a Tribune-nél. 1945-ben írta meg Ál-
latfarm című regényét, melyben a kommunizmus
és a Szovjetunió kritikáját fogalmazta meg. Felesége
halálát követően Jura szigetére költözött, ahol 1948-
ban 1984 című disztópikus regényét is írta. Ebben
a munkában a totalitárius államberendezkedés mű-
ködési mechanizmusát lelplezi le. A regény 1949-es
megjelenését követő évben, 1950-ben halt meg tu-
berkulózisban.
Hódolat Katalóniának (1938)
Légszomj (1939)
Állatfarm (1945)
1984 (1949)
1984
George Orwell regénye az európai történetfilozó-
fia kiemelkedő alkotásainak sorába illeszkedő disz-
tópikus regény. A mű egy kortól és nemzetektől füg-
getlen totális hatalmi gépezet működését mutatja be,
amely egy alaposan kigondolt tervet követve vonja
ellenőrzése alá a világot és benne a társadalmakat.
Olyan országok felett álló, globális nagyhatalomról
beszél, melynek tagjai csak beavatottak lehetnek, akik
kollektívát alkotva tartják kezükben a világot.
Regénytér
Orwell regényének tere részben fiktív, részben valóságos
helyszínekre épül.
Eseményei többnyire Óceániában, az Egyes Le-
szállópályának nevezett állam fővárosában, Lon-
donban játszódnak. A környezetrajz nem részle-
tes, inkább jelzésértékű; az írásmű fokozatos szű-
kítéssel kezeli a teret.
A londoni helyszínek mellett, melyek a szürkeség
és a prakticizmus sivárságát jelenítik meg, meg-
jelenik az idillinek érezhető vidéki rejtekhely,
amelynek madárdala, burjánzó életjelenségei és
tiszta fényei tökéletes helyszínt jelenthetnének
a szerelmespár, Winston és Julia találkái számára,
ám itt is a megfigyelés félelmei veszik körül őket.

250
 szöveggyűjtemény
5–6. oldal
▪ Kiemelt jelentősége van a prolinegyed bérelt szobá-
jának, ahol magánéletük és vágyaik egy ideig betel-
jesülést nyerhetnek. Leleplezésük is itt történik.
▪ A regénytér a Szeretet-minisztérium kínzóter-
meire szűkül össze, a főhőst, Winston Smitht.
végül a 101-es szobában láthatjuk. Tudatának mó-
dosítása utáni életében a regénytér ismét kitágul.
Regényidő
Orwell saját korához képest a regény a jövőben játszó-
dik.
▪ Az események ábrázolása lineáris, ezt az időren-
det Winston egy-egy álma szakítja meg. Ennek
az írói eljárásnak fontos szerepe van: általa válik
ábrázolhatóvá az események sorából egyébként
hiányzó, a mű lényegi üzenetéhez kapcsolódó
múlt. A főhős tudatából ugyanis kitörlődött saját
gyermek- és fiatalkora: szülei arca, apja eltűnésé-
nek módja stb., és éppen ennek az elfeledett múlt-
nak a feldolgozása adja cselekedeteinek kiinduló-
pontját (naplóírás, prolinegyedbe való kimenetel,
a történelmi közelmúlt világának felkutatása).
▪ A cselekményidő Winston elfogásáig követhető,
a Szeretet-minisztérium ablaktalan, a külvilágtól
hermetikusan elzárt kínzótermeiben a főhős szá-
mára érzékelhetetlenné válik: ez az időtlenség lesz
a fizikai kínok mellett megtörésének egyik eszköze.
▪ A regényben a múlt és jelen idősíkjai értékszem-
besítő viszonyban vannak egymással: a tudatalat-
tiban őrzött otthonkép rendre a régi idők értékte-
lített voltát őrzi a jelennel szemben.
▪ Tudatos eszköz az író kezében a történet több-
szöri megszakítása. (Winston többször is félbe-
hagyja az O’Brien-től kapott könyvet – éppen
annak kulcsfontosságú fordulópontjain – például
a Goldstein-írás leglényegesebb részénél, mely-
nek megismerése fő motivációja volt, s amelyben
a dolgok miértjére derülne fény.) Ez az írói eljárás
az olvasói feszültség végletekig fokozásának célját
szolgálja.
Narráció
A regény elbeszélője a mű folyamán végig a főhős,
Winston nézőpontjába helyezkedve beszéli el az ese-
ményeket. Megfogalmazásmódja egyes szám harma-
dik személyű. Elbeszélésmódjának stílusa hol realista
(London nyomornegyedének leírása), hol naturalista
(Winston kínzásának jelenetei).
Narrációja folyamán többször is él a szabad függő
beszéddel.
A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN
Óceánia
Orwell regénye nem csupán a 20. századi totalitárius
rendszerek államberendezkedéséről beszél, hanem
általánosságban az elnyomó rendszerek működésé-
ről. Ennek bemutatásához a hierarchikus társadalmi
szerveződésű Óceániát választja.
▪ A hierarchia csúcsán a Nagy Testvér áll, akit
– bár minden plakátról, médiumból az ő szeme
néz az állampolgárokra – soha senki nem látott,
aki elpusztíthatatlan, örökké létező. Olyan álarc ő,
amelyben a Párt válik kézzelfoghatóvá.
▪ Az Angszoc rendszer feje a Belső Párt, mely mintegy
hatmillió tagot számlálva a lakosság két százalékát
teszi ki. Az ehhez a csoporthoz tartozók beavatottak,
a Párt legközvetlenebb hívei, hivatalnokok, tisztvi-
selők vagy a Gondolatrendőrség tagjai, akik elvhű-
ségükért cserébe magas életszínvonalon, különleges
jogkörök birtokában élnek. A Belső Párt tagsága
nem öröklődik, a beavatottak kiválasztása nem tör-
ténhet faji alapon. A hozzájuk tartozás részben ön-
kéntes, részben képességeken és elhivatottságon ala-
pul; a tisztségekért minden esetben vizsgázni kell.
O’Brien ehhez a csoporthoz tartozó regényalak.
▪ A Párt keze a Külső Párt, melynek tagjai átlagos
életszínvonalon élnek. Személyi szabadságukban
súlyosan korlátozottak, a telekép állandó megfi-
gyelés alatt tartja őket. Rendszerellenes cseleke-
deteikért, gondolataikért, álmaikért a Gondolat-
rendőrség csap le rájuk; sorsuk innentől börtön,
kínzás vagy akár elgőzösítés (személyiségük és
létük teljes és visszamenőleges megsemmisítése)
is lehet. Közéjük tartozik a főhős, Winston.
▪ A társadalom nyolcvanöt százalékát a prolik te-
szik ki, akiknek tudatlanságban és nyomorban
tartása, állatként kezelése a rendszer fenntartha-
tóságának záloga. Viszonylagos szabadságuk oka
(őket nem figyeli meg a Nagy Testvér), hogy érde-
keiket tudatlanságuk birtokában nem tudják kép-
viselni, így esetleges lázadásuktól a rendszernek
nem kell tartania.
A múlt eltörlése
Óceánia központosított állam. Társadalomszerkezeté-
nek fenntartása érdekében megfigyelőhálózatot alkal-
maz, mely a telekép és a Gondolatrendőrség segítségével
kontrollálja az állampolgárokat – legfőképpen a Kül-
ső Párt tagjait. A lakosok nem tudhatják, ki, mikor,
miért ellenőrzi őket. Minden párt- és rendszerellenes
bűnt megtorlással fenyegetnek. A jelenről alkotott he-
lyes értékítéletet a múlt állandó meghamisításával
251
igyekeznek megakadályozni. Megváltoztatják, vég-
képp eltörlik a múltat, aminek írásos dokumentumait
a mindent elégető emlékezetlyukba A gondolkodás és
emlékezet képességét a lelepleződéstől félve megszünte-
tendőnek tartják.
A lakosságot agitációs propagandával tájékoztatják
félre (Hároméves Tervek), ennek részeként hol Eurázsi-
ával, hol pedig Keletázsiával állnak állítólagos és folya-
matos háborúban.
A személyiség eltörlése
Az emberi személyiséget eltörlik, ősellenségnek tart-
ják a szexualitást, a szerelmet, a családot. A jólét kö-
vetkezményének tartják az iskolázottság magasabb
fokát, ezért elzárják a megszerezhető tudást a prolik-
tól. Közös ellenséget neveznek meg Goldstein személy-
ében, akire a felhergelt, nyilvános akasztásokon nevelt
lakosság dühét kivetítheti. Az állampolgárokban mes-
terségesen elfojtott szexualitásból felszabaduló feszült-
séget a Nagy Testvér szeretésének irányába fordítják.
A Két Perc Gyűlölet és a Gyűlölet Hetének intézmé-
nyei révén egymásnak fordítják a társadalom tagjait
– nemritkán a családtagokat is. Üldözik a Testvériség
nevű pártellenes szerveződés alapítóját, Goldsteint és
a tagokat, ám a regény folyamán Winston végül nem
szerez bizonyosságot a szerveződés valódiságáról.
A főhős megkínzásainak idején O’Brien révén avató-
dik be az államhatalom működésének valódi gyakor-
latába és céljaiba.
▪ Megtudja, hogy a hatalmat önmagáért a hatalo-
mért gya­korolják.
▪ Szembesül azzal, hogy az egyén halandó, de a Párt
és a rendszer örök.
▪ Megbizonyosodik afelől, hogy az egyes ember
csakis úgy lehet az örök rendszer részese, ha tel-
jesen feladja személyiségét, és a kollektívának
rendeli alá magát.
▪ Saját átalakulásának gyötrelmes fázisai után, a tel-
jes agymosottság állapotában jut el először szerel-
me, Julia elárulására, később pedig az elvárt ön-
feladásra.
Az újbeszél nyelv
Óceániában az államgépezet működésének egyéb, nem
tárgyi feltételei is vannak. Ezek között vezető szerephez
jut a nyelv lecsupaszítása, a szópusztítás: az újbeszél
nyelv kialakítása. Az emberek esetében két, egymást ki-
záró valóság egyidejű elfogadására a duplagondol eljá-
rását fejlesztették ki. A gondolati bűnök elkerülése érde-
kében a bűnstop önfegyelmező módszerét alkalmazzák.
252
Ennek a gyakorlatnak bizonyítékai a minisztériumok.
Az állam saját létének fenntartása során szembesül a faj-
fenntartás szükségességével. Mivel azonban a testiséget
nemkívánatosnak tartják, a jövőben laboratóriumi kö-
rülmények között tervezik létrehozni az emberi utódo-
kat, akiket gyermekkorukban közneveldékben avatnak
be a hivatalos ideológiai rendszerbe. Terveik szerint
ezekből az emberekből már kivész minden jóérzés és
erkölcs, helyükbe majd a gyűlölet, a félelem, a kínzás
és a megaláztatás lép. A külhoni háborúk fenntartását
államérdekből szorgalmazzák. Az erre fordított anyagi
javakat a prolik kisemmizése árán fedezik.
Winston Smith
A regény főszereplője Winston Smith, a Külső Párt
tagja, hivatalnok. Feladata a múlt jelen érdekeinek
megfelelő hamisítása. Tevékenysége azonban rendre
szembehelyezkedik különös álmaival, melyekben sa-
ját múltjának foszlányai jelennek meg. Emlékezetét,
az ezekből feltámadó valóságos, de a rendszer propa­
gan­dájának ellentmondó tény­szerű eseményeket kép-
telen elfojtani. Velük kapcsolatban kapnak jelentősé-
get azok az emberi ösztönök, amelyek az emberi lét
természetes velejárói. Ilyen a létfenntartás ösztöne,
az éhség, ami gyermekkori agresszióját szülte, vagy
az anyai ösztön, melyről már szinte himnikusan ír.
Más irodalmi művekben is volt szó a múlt analitikus
feltárásáról, de míg azokban (például Ibsen, Dürren-
matt) egyre inkább tisztult a kép, itt Winston életé-
ből csak a múlt foszlányai sejlenek föl, mígnem maga
számol le velük önként. Ép tudatának, tényszerű felis-
meréseinek birtokában naplóírásba kezd, hogy a jövő
számára megőrizzen valamicskét a múlt normalitásá-
ból. Az Angszoc ellenőrzött világában, puszta sejtel-
mére hagyatkozva O’Brienhez fordul segítségért, aki-
ben szellemi és eszmei társat remél. A Párt és a Nagy
Testvér hatalmának megdöntésére vele és szerelmével,
Juliával szövetkezik, ám nagy tervét végül leleplezik.
Tettéért bűnhődnie kell.
Kínzatásai a regény harmadik részében kezdődnek.
Szellemi ellenlábasa, aki a fizikai szenvedés okozásá-
val megtöri, megalázza, majd árulásra és önfeladásra
kényszeríti, éppen vélt bizalmasa, O’Brien. A rémálom
igazán akkor válik valósággá, amikor sikerül magán
a főhősön végrehajtani a szörnyű kísérletet. Winston
minden emberi identitása elvész. Azt az elérhetetlen-
nek vélt gondolatszabadságot vették el immár, amiről
azt hitte, még meghurcoltatásai ellenére magáénak
mondhat. Ilyen értelemben tehát az utolsó ember,
mert még hisz az „Emberi Szellemben”.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
269–272. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

„– Ha ember vagy, Winston, akkor te vagy az utolsó em-

Negatív utópia
ber. A te fajtád kihalt; mi vagyunk az örökösök. Egyedül
A végső dolgokról való látomás a szabadság felszá-
vagy, érted, kívül vagy a történelmen, nem létezel.”
molását mutatja be. Az európai kultúrtörténetben az
Szintén O’Brien adja tudtára a Párt meggyőződését: egyéni szabadság eredete része az egyetemesség gene-
zisének („Ímé néktek adok mindent... uralkodjatok” –
„Elviselhetetlen számunkra, hogy egy hibás gondolat
hangzott a teremtés hajnalán). A történelemben sok-
létezhessék bárhol a világon, akármennyire titkos és
szor és sokféleképpen kerültek emberek függőségbe,
erőtlen is. Még a halál pillanatában sem engedhetünk
szolgaságba, a szellem szabadsága csak itt, a disztópia
meg semmiféle elhajlást...
világában szűnik meg.
Még az orosz tisztogatások áldozata is rejtegethe-
Orwell a 20. századi generációk sorsát vizionálta
tett lázadást a koponyájában, miközben agyonlöveté-
a műben. Ebben a vonatkozásban a regény közel áll az
se helyére lépkedett. Mi azonban kifogástalanná tesz-
olyan negatív utópiákhoz, mint Swift Gulliverje (gon-
szük az agyat, mielőtt kioltjuk... Soha többé nem leszel
doljunk a Nyihahák országában lévő keserű kritikára
képes mindennapi emberi érzelmekre. Minden meg-
az emberi társadalomról) vagy Huxley Szép új világá-
hal benned. Soha többé nem leszel képes szerelemre,
ra. Mindhárom műre illenek Babits szavai:
barátságra, nem leszel képes örülni az életnek, nem le-
szel képes nevetni, érdeklődni valami iránt, nem leszel „Végső leszámolás az emberrel és minden emberivel.
képes bátorságra, becsületességre. Üres leszel. Üresre Olvasása valóságos pokolbaszállás.”
facsarunk, aztán megtöltünk önmagunkkal.”

Irány a szöveg!
1. Olvasd újra az 1984 szövegrészletét a szöveggyűjteményben! Igazold a segítségével az elbeszélés realista
stílusát!
2. Állapítsd meg, milyen jelentéshordozó szerepe van a nagybetűs kiemeléseknek a szövegrészletben!

3. Készítsétek el csoportokban a képzeletbeli Nagy Testvér plakátját nagy méretben!

4. Értelmezzétek párban a Párt három jelmondatát! Milyen szempontból lehet logikus bennük, ami önellent-
mondásnak tűnik?
5. Hogyan jelenik meg a „duplagondol” gyakorlata a minisztériumok elnevezésében?

6. Milyen céllal kezd naplóírásba a főhős, Winston Smith?

7. Nézzétek meg közösen a regényből készült filmet Michael Radford rendezésében!

4
Vitassuk meg! Fogalmak
„Kilökte agyából a képet, Hamis emlék. Néha hamis emlékek zavarták meg. disztópia: negatív utópia /
De nem számítottak, ha az ember tudta, hogy micsodák. Egyes dolgok megtör- ellenutópia, az utópia negatív
téntek, mások nem történtek meg.” változata, az ember számára
george orwell: 1984 élhetetlen, tökéletlen
államberendezkedés, társadalmi
▶ Vajon mit jelent az emlékezés az ember valóságértelmezése és önazonossága rend bemutatása
szempontjából? Miért veszélyes az egyénre és a társadalomra nézve, ha meg-
másítják, eltörlik a múltat? Miért szükséges a jelenben élő embernek ismer-
nie a történelem fontos eseményeit?

253
 1956
„Isten malmai gyorsan őrölnek.” Ezt a gondolatot jegyez-
te be Márai Sándor a naplójába 1956. október 31-én.

Értelmezzétek a Márai-idézetet törté-

nelmi ismereteitek tükrében! Beszél-
gessetek arról, hogy milyen film- és ol-
vasmányélményeitek vannak 1956-ról!

„Ezerkilencszázötvenhat, te csillag”
Faludy György versének metaforikus, egyszersmind
megszólításos címe („1956, te csillag”) sokatmondóan
jelzi az egyetemes magyarság érzelmi viszonyulását
az 1956-os forradalom és szabadságharchoz, annak
eszményeihez. A Petőfi-verssor („Ezernyolcszáznegy-
vennyolc, te csillag”) parafrázisa arra utal, hogy e 20. Harckocsi forradalmárokkal 1956-ban
századi tettére úgy tekint a magyarság, mint ’48 esz-
méinek vállalására és folytatására.
A magyar forradalom és szabadságharc önfeláldozó 1956-nak több megszívlelendő eszméje van.
küzdelmét, világtörténelmi jelentőségét annak idején ▪ Mindenekelőtt a nemzeti szolidaritás szelleme,
az egész európai értelmiség elismerte. A magyar 1956 mely az egymással ellentétes világnézetet képvi-
világtörténelmi szerepét, történelmi tanulságait már selő személyiségeket is a másik megbecsülésére
a vereség után összefoglalta – mások között – a francia késztette.
Nobel-díjas író, Albert Camus, vagy az emigrációban ▪ A másik jelentős örökség a bátorsággal, bölcses-
élő Márai Sándor. Mindnyájan úgy látták: ez volt az séggel társult nemzeti elkötelezettség, amely az
első nagyszabású történelmi esemény, amely a világ erőfeszítésektől, sőt a személyes áldozatoktól sem
közvéleménye szemében megkérdőjelezte a kommu- riadt vissza.
nista rendszer alapcéljait, és leleplezte a népeket elnyo- ▪ A harmadik a forradalom és szabadságharc erköl-
mó szovjeturalmat. Camus így írt még a forradalom csi emelkedettsége, mely a társadalmi felfordu-
évében a katonai értelemben levert, erkölcsi szempont- lások idején is elejét vette fosztogatásnak, egyéni
ból mégis győztes forradalomról: bosszúnak, leszámolásnak.
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett
a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a vi-
lágon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt
a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét el-
takaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett
elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlé-
kezetben. A magára maradt Európában, csak úgy ma-
radhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el
nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták,
és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyil-
kosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldo-
zatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revi-
deálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket,
szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában.”
A Magyar Rádió szétlőtt homlokzata

254
 A forradalom és szabadságharc átfogó nemzeti je-
lentőségét mutatja, hogy az események körül több po-
litikai eszmeiség és hagyomány találkozott a nemzeti
függetlenség helyreállítása, a demokratikus jogrend,
a társadalmi igazságosság európai alapelveinek érvé-
nyesítése érdekében (Pomogáts Béla).
A nyugati (emigrációs) magyar irodalom helyzeté-
ből adódóan is természetes módon és hitelesen őrizte
a forradalom emlékeit. Ilyen személyes irodalmi tanú-
vallomás Márai Sándor Mennyből az angyal vagy Fa-
ludy György Nagy Imre című, illetve az 1956, te csillag
című költeménye. Az anyaországban a hatvanas évek
közepétől a nyolcvanas évek végéig a költészet tartotta
fenn – a maga metaforikus nyelvén, utalásos módján –
a magyar forradalom emlékezetét Nagy László, Nagy
Gáspár és mások művészetében.
Mennyből az angyal
Márai Sándor 1956-ban írott
verse a forradalom „máig leg-
megrendítőbb szépirodalmi áb­
rázolása” nemcsak „a véglete-
kig fokozott belső ráhangoló-
dás” okán, hanem „a kényszerű
távolságtartó rálátás” miatt is
(Oláh János). Negatív hírek, él-
ménybeszámolók hatására író-
dott: születése idején a „testvé-
ri” szovjet tankok még javában
a porig bombázott Budapesten
„állomásoztak”. Márai Sándor
városába repül, az „üszkös, fagyos Budapestre”, hogy
hírt vigyen a csodáról, amelyet a világ értetlenkedve,
de ámulva figyel:
„Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett”.
(Ami a dátumszerű tény és a fikciós műalkotás
kapcsolatát illeti: az égő karácsonyfa itt jelkép, hiszen
a forradalmat már nemhogy karácsonyra, jóval advent
előtt leverték.)
A „hallgatnak a harangok” előrevetíti a születés
halállá alakulását. A karácsony szokványos kellékei
a verskezdetben negatív festéssel vannak jelen: „nem
csillog” a karácsony; „nincsen aranydió” a fákon. Nem
is karácsonyfáról van itt szó, hanem keresztfáról,
döbben meg a műbefogadó. Az irgalomkérő sugalla-
tú keresztvetés fordítja át a szöveget a szentestéről
nagypéntekre, a karácsonyfát keresztfára. A beszélő
hátborzongatóan abszurd metonímiával, egyszer­
smind keserű iróniával fejezi ki a nagypénteki han-
gulatra váltást.
„más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország”
„ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon”

A magyar feltámadás hitének

elégikus ódája
Az emigráns írót kényszerűen elhagyott hazájának sor-
sa aggasztja, a levert szabadságharc után, karácsonykor.
„Nem tud zavartalanul elmerülni a betlehemi han-
gulatokban, ha Jézusra gondol, akkor is a magyarok
jutnak eszébe.” (Jelenits István)
1956. december 24-én írja naplójában:
„Ez a gépiesen nyekergő amerikai karácsony… Ott-
hon minden jobb volt. Otthon ma is jobb lehet a ka-
rácsony, az orosz tankok között, a hidegben. Otthon
van valami.”
A címet ihlető karácsonyi énekben az angyal „le-
jött” a pásztorokhoz, Jézus születésének örömhírével.
Ez az angyal a levert forradalom és szabadságharc fő- Kondor Béla: Angyal (1957)

255
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN 277–279. oldal

IDŐ- ÉS ÉRTÉKSZEMBESÍTŐ VERS

értéktelített múlt – értékvesztett jelen
A csoda

Múlt Jelen Jövő

A csoda egyrészt a karácsonyi evangélium, hi-
szen a tudatban a keresztény ünnepet, Jézus
születését, ennek köszöntését idézi meg (múlt
– a kereszténység mindenkori jelenében)
Csoda maga a forradalom és szabadságharc:
„Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remeg-
tek világrendek? Egy nép kiáltott ” (közelmúlt).
A segélykiáltás a békében, polgári jólétben kará-
csonyozók körében süket fülekre talált, nem ér-
tik a csodát: a szabadságért folytatott élet-halál
harcot.
Fájdalmas és tragikus végű csoda: születését
gyors halála, egy kis nép hatalmas áldozata kíséri:
„más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa,
Magyarország” (jelen).
A vers zárlata szerint az angyal
nemcsak a világnak a magyar
szabadságharcot kísérő bámu-
latát, hanem a magyar feltá-
madás hitét is hírként röpíti
Budapestre:
„Mindig új élet lesz a vérből”
(jövő).

Kulcsszavak: angyal, csoda
1. Az angyal a vers egyik kulcsszava: mindössze hét-
szer ismétlődik. Vendégszövegként utal a Mennyből
az angyal népének kezdetére, egyszersmind megidézi
a nyitányban és a zárásban is a Himnuszt. „Isten, áldd
meg a magyart” – hangzik Kölcsey versében a fohász.
„Mennyből az angyal – menj sietve” – könyörög e köl-
temény beszélője.
A küldetésre vonatkozó felszólító módú igék, fel-
szólító mondatok felhívó ereje – menj, mondd el, szólj,
vigyél, csattogtasd, repülj, suhanj, beszélj, vidd – meg-
teremtik a szöveg kohézióját, s érzelmekkel telítik
a versbeszédet.
2. A költemény másik kulcsszava, a csoda ötször
ismétlődik, és szintén jelképes értelmű. Többjelenté-
sű szó: a Megváltó születését összekapcsolja egy kis
nemzet szabadságküzdelmével, ujjászületésével.
Az egész szöveget áthatja a várva várt, de el nem jött
szabadság iránti vágy, a keserű fájdalom. Mégis nagy-
betűs itt a Szabadság, a jövőbe vetett hit teszi azzá,
mint ahogy jelképes értelmet kap az Élet, a Csillag.
S nagybetűs a Csoda is. A „Csillag ég” visszautal az égő
karácsonyfa szimbólumára, az „ég” és a „hasad a haj-
nal” a beszélő jövőbe vetett hitét jelzi.
A Himnuszhoz hasonlóan a költemény nyolc strófá-
ból áll, a nyolcas a kozmikus egyensúly száma, a világ-
mindenség rendjét jelképezi.
A befejező két sor – egyben a záró verskeret – meg-
ismétli a nyitányt inverziós ismétléssel, tükörszer-
kesztéssel: „Mennyből az angyal – menj sietve”, illetve:
„Mondd meg nekik, – mennyből az angyal”. Az „an-
gyal” a költemény utolsó szavaként isteni hírvivőből
védangyallá lényegül, tovább erősítve a versbeszélő
„föltámadások örök Rendjébe” vetett adys hitét.

Irány a szöveg!
1. Az evangéliumi pásztorok sietve mennek Betlehembe, hogy az Úr angyalát követve találkozzanak a Meg-
váltóval (Lukács ev., 2,15–16). Márai Mennyből az angyala zárlatában a beszélő fohászkodik az angyalhoz:
sietve vigye a hírt a magyaroknak. Hogyan értelmezi át Márai szövege a bibliai szövegrészt?
2. Márai Sándor verse egy karácsonyi éneket idéz meg a címében. A karácsonyi ünnep szakrális motívumait
Márai átértelmezte. T-ábrában vessétek össze az ünnep és a Márai-vers motívumait!

4
Vitassuk meg!
útján. Olvassuk Márai versét, az idősebbek
„1956 azóta történelemmé lett. Magyarország továbbhaladt az esztendők
fényében énekelgető gyermekek egy kicsit
emlékeiket idézik az aranydiós karácsonyfák alatt, gyertyák, csillagszórók
vesző történelmi pillanat emlékévé
idegenkedve kóstolgatják a régi vers fanyar, szokatlan sorait. Vajon egy múltba
vált ez a költemény, vagy van maradandó jelentése is?” jelenits istván

▶ Érveljetek a szerző kérdésbe foglalt mindkét állítása mellett!

256
 Nagy Gáspár: A Fiú naplójából, Öröknyár:
elmúltam 9 éves
Pályakép
Nagy Gáspár (1949–2007) költő Bér-
baltaváron született. 1971-től a fő-
városban élt, a Móra Ferenc Könyv-
kiadó lektoraként dolgozott, 1981-től
a Magyar Írók Szövetségének titkára,
1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztője.
Az Öröknyár: elmúltam 9 éves és
A Fiú naplójából „két rendszerváltó
vers” (Görömbei András). Mindkét
szöveget vidéki folyóirat tette közzé.
Az elsőt a tatabányai Új Forrás 1984.
évi 5. száma közölte, októberben jelent meg: a forra-
dalom hónapjában. A költemény miatt a költő 1985
márciusában távozni kényszerült írószövetségi állá-
sából.
A naplóvers a Szegeden szerkesztett Tiszatáj 1986.
évi 6. számában, a forradalom 30. évfordulójának
esztendejében – júniusban jelent meg. A vers meg-
jelentetése miatt a folyóirat szerkesztőit leváltották,
s a lap 1986 második felében meg sem jelenhetett.
Nagy Gáspár látomásos-metaforikus lírája poszt-
modern jegyeket is tartalmaz.
A Fiú naplójából
A napló – elsősorban – prózai műfaj. Többek kö-
zött arra a kérdésre felel, hogy mi történik a világban,
s hogyan jelenik meg a feljegyzések készítőjének lelké-
ben-szellemében a világ.
A vers szerkezete
A Fiú naplójából (1981) önmegszólító költemény.
A négy egységből álló vallomásos naplóvers szövegét
ellentétek szervezik.
1. Az első rész a kert sokértelmű motívumvilágát
idézi. Az ezüstnyárban a júdásfa kettős szójátéka
a bibliai Júdást és a harminc ezüstöt, azaz az árulást
hozza az emlékezetbe. Az árulókat a becstelen csele-
kedetük bérére allegorikusan utaló ezüstnyár tünteti
ki. Az erkölcsileg fordított szerkezetű társadalom-
ban a bűnért jutalom jár. A júdásfa többértelmű jel-
kép: a forradalom és szabadságharc szimbóluma.
A vers keletkezési idején éppen harmincéves fa az
elárult, a diktatúrában „ellenforradalom-
nak” nevezett, azaz folyamatosan meg-
becstelenített forradalomra utal.
2. A második rész e fonák erkölcsű társa-
dalom újabb jellemzőjéről rántja le a lep-
let. A nyüszítve támadók, a kommunista
propagandagépezet túlbuzgó tagjai lépnek
fel ellenségesen az egyenes derekúakkal,
a magányosan megálló Fiúval szemben.
A napló maró gúnnyal „hittérítőknek” ne-
vezi őket:
„beárad a dögszag: a teletömött
gyomor békessége”.
Az emberi igényeket a fizikai szükségletekre redu-
káló világban a beszélő értelmet nem sugárzó tekinte-
tekbe ütközik mindenütt.
„Az önmegszólító beszédmód itt nem a lírai személyi-
ség belső kételyének leküzdését szolgálja, hanem a tel-
jes szembenállását mutatja azokkal, akik eljönnek
az ablaka alá, hogy őt is rábírják a megalkuvásra.”
(Görömbei András)
3. A harmadik egység a Fiú elkülönülése a gyáva
„hittérítőktől”. Swifti szatírával, maró gúnnyal félel-
met keltő, ellenszenves állatcselekvésekben, metafo-
rában (morgó és harapó emberek) jeleníti meg a ma-
gukat szuverénnek mutató, alakoskodó megalkuvókat.
A maszkabál az árulás évtizedekig tartó folyamatának
hatalmas színjátéka.
4. A negyedik rész az egyazon nemzethez tartozók
teljesen különböző világlátásának és magatartásának
ellentétét jelzi. A bűn szégyenét az ártatlanok viselik.
A beszélő, a naplóíró Fiú szembeszegül az árulással.
Az árulás természetrajza,
a hűség vallomása
A vers az árulás valóságos természetrajzát nyújtja: ha-
tását, létét, működését meghatározó eredeti hajlamát,
sajátosságát, tulajdonságát, belső természetét vázolja.
Nagy Gáspár versvilágában Jézus története, vala-
mint a forradalom elárulásának és az azt követő há-
rom évtizednek a szégyenletes történelme is benne van
(Görömbei András). E naplóversben tehát az árulás je-
257
lentése a bibliai becstelenség képzetköréhez (szakrális
jelentéssík) és a 20. századi történelem megidézett köz-
napi valóságához (profán sík) kapcsolódik.
A központozás hiánya a szöveg nyitottságának
jele, az olvasót virtuális párbeszédre, együtt gondol-
kodásra hívja. A közvetlen jelentést bővíti, a jelen-
tés egyetemes érvényét, parabolikusságát erősíti
a szöveg kifejtetlensége. A szakaszok elején mindig,
de néhol a közepén és végén is feltüntetett három
pont a kimondatlant jelöli, az olvasót továbbgondo-
lásra készteti.
Öröknyár: elmúltam 9 éves
A kettősponttal kettéválasztott cím – Öröknyár: elmúl-
tam 9 éves (1984) – második fele sejteti, hogy a képvers
ihletforrása a beszélő személyes emléke.
A vers címe 1958 nyarára utal, ekkor végezték ki
Nagy Imrét (június 16-án). A mártír miniszterelnök
mementója tehát a kalligramma. Az ő nevének mo-
nogramját formázza a betűcsoport. Ez magyarázza
a cím szokatlan szóösszetételű első felét (öröknyár).
A költő életrajzából tudjuk: a kisdiák Nagy Gáspár lát-
ta, hogy édesapja és nagybátyja megsiratta a kivégzett
miniszterelnököt és mártírtársait. S ez a gyereknek
mély negatív élménye:
„valóban örökre megőrizte benne azt a nyári napot”, „ez
a nyár örökre megmaradt a költői énben”. (Görömbei
András)
Kalligramma
A képvers (kalligramma) ábrát adó írásképe segíti
a fogalmi rész értését. Hatszor emeli ki nagybetűvel a
NI betűcsoportot (monogramot). Három alkalommal
az alany létét tagadó (lét)ige első két betűjeként, és há-
romszor a főnévi igenév képzőjeként:
„tipográfiai rímként felelget a vers főrészében szintén
háromszor megismételt »Nincs sehol« keményhan-
gúan kopogós, abszolút tagadására”. (Czigány Lóránt)
A vers első egysége „különleges kalligrammatikus
hiányleltár” (Görömbei András). A szabadságharc
mártírjai a költemény írása idején még névtelen, jelö-
letlen sírban (melynek helyét is alig néhányan tudták),
méltatlanul elhantolva vártak méltó végső nyugal-
mukra. Nemcsak a meggyilkoltak tűntek el, hanem
a gyilkosság nyomai és a gyilkosok is, a bűnök bün-
tetlenül maradtak. Épp a gyilkosok akarták kitörölni
a nemzet emlékezetéből a mártírokat, a forradalmáro-
258
kat. Sőt az emberekkel a diktatúra igyekezett elhitetni,
hogy a mártírok voltak a bűnösök. A versben foglalt
állapot tágabb értelemben az egész korszak, sőt a tör-
ténelem abszurditására is utal.
A költemény első egységének sorai nyitott, szabad
sorrendben olvasható szöveget alkotnak. A képvers
természete, hogy térben és időben szabad mozgást
kínál a tekintetnek, ezáltal az értelmezést is nyitottá
teszi. Éppen a tragikus téma ellenpontozásaként, oldá-
saként lehet itt a szöveg játékosságáról beszélni.
Az utóirat (p. s. = post scriptum) – a NI sorvégi
háromszoros ismétlésével – felhívó nyelvi erővel jelzi
a mulasztást:
„egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!”
A pártállami diktatúra idején bátran és nyíltan
követelik az 1956-os forradalom és szabadságharc
kivégzett kormányfőjének méltó eltemetését és a sza-
badságharcosok, a mártírok gyilkosainak számonké-
rését.
A „nem szabad feledni” felidézi Juhász Gyula
Trianon című költeményének sokszor ismételt – „nem
lehet feledni” felhívását. Így érnek össze, s alkotnak
folytonosságot, kerülnek kölcsönhatásba a nemzeti
emlékezet napjai a szépirodalomban. A versbeszélő
mintha Széchenyi István gondolatát is megidézné:
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli
a múltját, nézd meg a temetőit.”
 agy Imre miniszterelnök áthelyezett szobra
N
az V. kerület Vértanúk teréről az V. kerületi Jászai Mari téren.
A szobor Varga Tamás szobrászművész alkotása,
melyet 1996. június 6-án avattak fel.
 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
273–274. oldal A 20. SZÁZADI TÖRTÉNELEM AZ IRODALOMBAN

A mű utóélete a vers külső formája. Így a vers „a láthatatlan emlékmű

Az emlékezet utóéletéhez tartozik, hogy a méltó, ün-
nepélyes újratemetés szertartására 1989. június 16-ig
kellett várnia a magyarságnak. A „nekünk nem szabad
feledNI” gondolata az utóirat, egyben a szöveg fókusz-
mondata: minden nemzetnek ismernie, őriznie kell
a múltját, tragédiáiból le kell vonnia a tanulságokat –
a jövője érdekében.
Újabb kiadásaiban módosult a – Nagy Imre kivég-
zésének huszonötödik évfordulója ihlette – költemény
sugallata. A költő a szövegen nem, de az írásképen vál-
toztatott. A korábbi sír helyett inkább emlékműre utal
talapzatára formált síremlék” képzetét kelti (Görömbei
András).
Fogalmak
napló: prózai műfaj: nyílt és őszinte, bizalmas, személyes,
kronologikus, rendszeres, a jelent tisztázó önéletrajzi feljegyzések,
beszámolók, személyes vélemények, gondolatok, töprengések,
reflexiók sora; témáját a szerző saját, illetve mások (például
a saját környezete) életének (napi), megtörtént eseményei,
megfigyelések, gondolatok, érzések, szellemi tájékozódás,
tapasztalatok adják; beszámol a szerzőt érintő eseményekről,
az őt ért hatásokról, saját belső megnyilvánulásairól

Irány a szöveg!
1. Írtatok-e már naplót? Ha igen, milyen céllal? Milyen szempontok alapján választották ki, hogy mi kerüljön
a naplóba és mi maradjon ki?
2. Vasy Géza értelmezése szerint Nagy Gáspár A Fiú naplójából című költeményének motívuma, a júdásfa maga
1956, tehát a vers születése idején az éppen harmincesztendős forradalom. Grezsa Ferenc olvasata alapján
„a júdásfa nem a múltat, hanem a nyolcvanas évek közállapotait jelölő kollektív szimbólum”, amely „a kon-
szolidáció »megrohadt« békéjét és morális válságát állítja pellengére”. Érveljetek az állítások mellett!
3. „Az élet legősibb princípiuma színészi: a medúzák a tenger tündéries-halálos alvilágában, a kókusz-parókák
a pálmák gótikus legyező-tornyán, az embrió zápfeje a köldök-kötél végén, a jázmin, a torma, a betegségek:
ez mind színészi, színes, komédiázó és ál-dolog. Nem hazugság, csak maszk, mimus. És a történelem is az;
az élet legmélyebb ösztöne az. Hát még a művészet. A legmélyebb, a legmagánosabb is.” Hogyan kapcsolha-
tó össze Szentkuthy Miklós idézett gondolata A Fiú naplójából című költemény „maszkabál”-metaforájával?
4. Soroljatok fel olyan – különböző műnemű, műfajú irodalmi, esetleg más művészeti ágban született alkotáso-
kat, amelyek ihletforrása az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, illetve amelyek e világtörténelmi
jelentőségű eseménynek állítanak emléket!
5. Nagy Gáspár Öröknyár: elmúltam 9 éves című versét a rendszerváltozás szellemi előkészítőjeként is számon-
tartják. Hogyan idézi meg a kalligramma Nagy Imrét?
6. Nagy Gáspár mondja önvallomásában, hogy az Öröknyár: elmúltam 9 éves című költeménye „Nagy Imre
miniszterelnök eltemetésének szükségességéről szólt”. Nézzetek utána, illetve idézzétek fel történelmi tanul-
mányaitokból a mártír miniszterelnök korabeli eltemetésének, majd a rendszerváltozás idején újratemeté-
sének körülményeit!

4
Vitassuk meg!
[talán még béke van az októberi égen / fel-
„Torkodban kés(lekedik) / a szó / egy nyúlánk hang vérzik / befelé hosszan //
hők vonulnak / szürke oszlopokban] // csak gyűlik a nyál / meg a kibiztosított
beszéd s álmodik / fényes mondatokban”
nagy gáspár: kés(lekedik) a szó
– szöveg, s hogyan kapcsolódik a költő
▶ Aktuális-e ma is ez az 1989-es – a nyelvet, szót középpontba helyező
történelemidéző költeményeihez?

259
 Kérdések, feladatok
1. Juhász Gyula Trianon című költeménye számos szakrális jelentésű szóval él: szent, hit, örök élet, boldog feltámadás. Mire
utalnak ezek a kifejezések? Mi a funkciója a zárlat felkiáltójelének?

2. Ábrázoljátok térképen Gyóni Géza életútjának legfőbb állomásait! Jelöljétek az egyes helyszínekhez köthető fontos élet-
eseményeket is!

3. Írjatok a testvérét vesztett Gyóni Géza nevében fiktív levelet Przemyślből! Számoljatok be benne a várvédők életkörülmé-
nyeiről, fizikai és lelkiállapotáról!

4. Polcz Alaine műve, az Asszony a fronton szubjektív hangú, vallomásos regény. Készítsetek gondolattérképet a mű megírá-
sának lehetséges külső és belső okairól!

5. Nézzétek meg közösen Kertész Imre Sorstalanság című regényének filmes feldolgozását Koltai Lajos rendezé­sében!

6. Idézzétek fel Szép Ernő Emberszag című művének olvasott részleteit! Az olvasottak alapján, páros munkában, készítsetek
képzeletbeli interjút Szép Ernővel!

7. Válasszatok ki egy Borowski-novellát a szöveggyűjteményből. Fogalmazzátok meg, milyen poétikai eszközökkel fejezi ki a
novella a koncentrációs tábor poklát.

8. Ábrázoljátok gondolattérképen a mindenkori diktatúrák működését! Ehhez hívjátok segítségül George Orwell 1984 című
regényét! Használjátok az alábbi fogalmakat!
újbeszél telekép Gondolatrendőrség
duplagondol agymosás besúgóhálózat
szerelem szabad vallásgyakorlás a múlt eltörlése
beszélír propaganda erőszakszervezet
emberi szabadságjogok gondolati szabadság

9. Mutasd be Orwell 1984 című műve alapján a telekép működési módját és céljait!

10. Állapítsd meg, milyen nyelvi eljárással keletkezett az újbeszél „Minigaz” szó!

11. Készítsetek fürtábrát Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse alapján az elnyomás, az elnyomó hatalom sajátos
működéséről! Csomagolópapírra dolgozzatok!

12. Rendezzetek vitát arról, hogy diktatúrában milyen életlehetőségei vannak az egyes embereknek! Állítsátok középpontba a
lelkiismereti szabadság értékét!

13. Márai „metafizikai költő". „Akármilyen trivialitásból indul ki, […] előbb-utóbb a nagy titkokat súrolja” – írta Szerb Antal.
Értelmezzétek ezt a gondolatot!

14. Márai Sándor Mennyből az angyal című versében minden strófa „a csodára, a magyar forradalom rendkívüliségére van
»kihegyezve«” (Ircsik Vilmos). Mutassatok rá e „rejtett refrénre”, arra, hogy a strófazáró sorok más-más formában ugyan-
azt a tartalmat ismétlik!

260

Fogalomtár
A kerettantervben szereplő fogalmakat félkövér betűvel jelöltük.
abszurd: a mindennapi gondolkodásnak ellentmondó kép-
telenség, amely a torzítás és túlzás (hiperbola) alakzatain
alapulva a fantasztikumon is túllép
abszurd dráma: a második világháború után kibontakozó,
a 20. századi ember szorongó, bizonytalan létállapotára
reflektáló, a lét értelmét megkérdőjelező drámai műfaj;
az abszurd színház jegyében született darabok nélkülö-
zik a hagyományos cselekményt, hőst és konfliktust, és az
ember-ember közötti kapcsolat, az igazi találkozás lehe-
tetlenségére világítanak rá; legfontosabb alkotói Ionesco
(A kopasz énekesnő), Beckett (Godot-ra várva) és Pinter
(Születésnap)
aktivizmus: avantgárd irodalmi és képzőművészeti irányzat
az 1910-es, 1920-as években; elnevezését onnan kapta,
hogy az irányzat tagjai a társadalmi cselekvés és felelős-
ségvállalás fontosságát hirdették
avantgárd: az elnevezés gyűjtőfogalom; a 20. század első
harmadának – a második világháború kezdetéig tartó –
olyan művészeti mozgalmait értjük alatta, amelyek a ha-
gyománnyal való teljes szakítást és a művészi kifejezés
gyökeres megváltoztatását hirdették; korszaka a klasszi-
kus modernséget követte, és a posztmodern időszakát
előlegezte meg
Bartha Miklós Társaság: Móricz Zsigmond és Szabó Dezső
nyomán főleg a parasztság problémáival foglalkozó, ér-
telmiségieket (például József Attilát és Szántó Juditot)
tagságba foglaló szervezet
Bori notesz: Radnóti Miklós utolsó, munkatáborban írt versei­
nek gyűjteménye; a füzet elnevezését a Lager Heidenau
közelében fekvő Bor városáról kapta
családregény: regénytípus, amely egy család több nemzedé-
kének életét ábrázolja; 20. századi fénykorának hátteré-
ben a polgárság hanyatlástudata áll
dadaizmus: formabontó irányzat a 20. század elején, kép-
viselői előadásaikkal (performanszokkal) hívták fel ma-
gukra a figyelmet: ezeken mesterséges zajok, üvöltések,
párhuzamos felolvasások, állathangot utánzó vonítások
hangzottak el; a rombolás, a múltellenesség programját
radikálisan képviselte; a dadaisták legfőbb célja a meg-
botránkoztatás, az avíttnak (elavult) ítélt kultúra lejára-
tása volt
dal: lírai műfaj, rövid terjedelmű, könnyed hangvételű köl-
temény
dekadencia (dekadens): ’hanyatlás, romlás’; a 19. század kö-
zepétől az első világháború végéig húzódó évtizedekben
tapasztalható magatartásformaként a polgári eszmé-
nyeknek meg nem felelő polgári társadalom illúzióvesz-
tett szemlélete, illetve az abból való menekülés
FOGALOMTÁR
dialektikus színház: a hegeli dialektika ellenpontjait első-
sorban szerkezetében követő, tanító célzatú, epikus jel-
legű, gyakran példázatos drámai művek színpadi meg-
jelenítése
dialogizáló versbeszéd: 1. a lírai én vallomásos beszéde:
a sorsközössége nevében szólít meg valakit (például
felsőbb hatalmat: királyt, az Istent); 2. az önmegszólító
versben a lírai én megkettőzi önmagát, önmagával foly-
tat párbeszédet; a vers lehet kivetített belső dialógus is,
amelyben a beszélő két énje vitázik
dokumentumirodalom/tényirodalom/non-fiction: a valóság meg­
történt eseményeit, szereplőit bemutató és a fikciót mellőző
alkotás
dokumentumregény: történelmi hűséggel, dokumentumjel-
leggel írt regény
egzisztencializmus: a 19. században jelentkező filozófiai irány-
zat, mely ember és lét viszonyát, annak értelmét vizsgálja
egyperces novella: Örkény István által megteremtett kisepi-
kai műfaj, elnevezése a mű terjedelmére utal
ekloga: eredetileg dialogikus vagy monologikus formában
és hexameterben írt pásztori, bukolikus idill, szereplői
gyakran allegorikus figurák, akik az aranykori bőséget és
békét idézik fel; a műfaj Vergilius Eclogae című gyűjte-
ménye nyomán vált elterjedtté, melynek elnevezése a gö-
rög „válogatás” szóból származik, a magyar irodalomban
eklogaciklusával Radnóti Miklós elevenítette fel a műfajt
eklogaciklus: önálló eklogákból összeállított, szerkesztett,
az ókori irodalomban pásztorköltemény jellegük okán
egységet alkotó művek csoportja; Radnóti nyolc eklogá-
ból álló ciklusát az újklasszicizmus jegyében, Vergilius
IX. eklogájának mintájára alkotta meg; az ecloga szabá-
lyos formája (hexameter) szembeszegül a 2. világháború
káoszával; harmóniát és rendet sugall
elbeszélői önreflexió: az elbeszélőnek a történetmondásra vonat-
kozó, a mű szövegszerűségét előtérbe állító megjegyzése
életfilozófia: általános fogalomként: az egyénnek a megis-
mert valósággal szemben elfoglalt magatartását szabá-
lyozó elvek összessége; filozófiai irányzatként kiindulási
alapja az élet, a lét lényegének intuitív (ösztönös meg-
érzésen alapuló, ihlet sugallta) átélése; Babits szerint az
életfilozófia „örök nagy kérdése: hol van a boldogság,
melyben az ember kielégülhet?”
életkép: egy jellegzetes élethelyzetet bemutató lírai alkotás
életrajzi ihletettség: a szerzőt valamely műve megalkotásá-
ban életének, sorsának alakulásáról, az életmenet vala-
mely lényegesnek ítélt eseményéről, mozzanatáról való
híradás vezérli, ennek nyomán rendszerint vallomásos,
önkifejező irodalmi művek születnek
261
elidegenedés: a fogalom azt a folyamatot jelöli, amelyben az
ember az elgépiesedés, az urbanizáció, a létbizonytalan-
ság és a magányosság következtében idegennek érzi ma-
gát az őt körülvevő világban
elidegenítő effektus: a brechti színház színpadi illúziót meg-
törő technikái; ilyenek például: a szereplők a nézőkhöz
fordulnak, korábbi cselekménymozzanatokat játszanak
el, dalbetéteket (songokat) énekelnek, a színpadon a lá-
tottakat minősítő feliratok, képek jelennek meg, nem rej-
tik el a kulisszát
emlékirat: az önéletrajzzal rokon műfaj, melyben a szerző/
elbeszélő saját élményeinek elbeszélésével egy történelmi
esemény vagy időszak bemutatására törekszik
enjambement: soráthajlás; olyan versmondat, amelynek értel-
mi tagolása nem egyezik a sorok tördelésével; szerepe az
ebből az eltérésből fakadó feszültségteremtés, a gondolat
kiemelése
epikus színház: Bertolt Brecht által kialakított drámaírói és
színjátszási módszer, melynek célja, hogy az elbeszélés
szerepének beiktatásával és elidegenítő effektusok al-
kalmazásával a befogadót értékelő-elemző szemlélővé
avassa
esszé: művészi formában írt (főleg irodalomtörténeti) érteke-
zés; szépprózai stílusú, irodalmi és egyben tudományos
módszerű s értékű tanulmány. Benne értekező mondani-
való és szépprózai kifejezés összefonódik: a szépirodalmi
és a tudományos alkotás határműfaja. Értekező lírának,
és A. W. Schlegel német költő, kritikus (1767–1845) sza-
vával „intellektuális költemény”-nek is nevezik.
esszéregény: regénytípus, amelynek szerkezeti meghatározója
az esszéisztikus, vagyis értekező jellegű narráció
evokáció: egy korábbi alkotás, alkotó, szereplő vagy beszéd-
mód megidézése
expresszionizmus: az egyik meghatározó formabontó mű-
vészeti irányzat Németországban alakult ki 1910–1925
között; az expresszió szó ’kifejezés’-t jelent; az expresszi-
onista művész számára az a legfontosabb, hogy mondan-
dója minél erőteljesebb hatást gyakoroljon közönségére;
művészi célja az ember megrendült világegész-tapaszta-
latának és ebből fakadó fenyegetettségérzésének ábrá-
zolása; annak az elmagányosodásnak a kifejezése, ami
a korszak egyik legalapvetőbb és legáltalánosabb emberi
tapasztalata volt
fantasztikum: esztétikai fogalom, mellyel a valószerű környe-
zetben megjelenő irreális dolgokat nevezzük meg
„fényes szelek nemzedéke”: a „fényes szelek (időszaka)” egy
rövid történelmi periódust (kb. 1945–1950) jelöl, annak
hangulatát érzékelteti; ekkor a falvak, a városperemek
soha nem látott bőségben küldték a fiatal tehetségeket
egyetemekre, a művészet, a közélet világába; a szószer-
kezet Jankovich Ferenc (1907–1971) Sej, a mi lobogónkat
című verséből származik: „Sej, a mi lobogónkat / fényes
262
szelek fújják... // Sej, szellők, fényes szellők, / fújjátok, fúj-
játok – / holnapra megforgatjuk / az egész világot”. A szö-
veg annak az „egyszerre felemelő és lesújtó történelmi
tévhitnek” adott hangot, hogy „holnapra” megvalósítha-
tók a nagy tettek. Korszakjelölő kifejezésként ellentmon-
dásokat sűrít magába (Tarján Tamás).
folklorizmus: népköltészeti alkotások, illetve azok tematikus
és stilisztikai jellegzetességeinek felhasználása a hivatá-
sos művészetekben
francia újregény: az 1950-es években Franciaországban je-
lentkező irányzat, amelynek képviselői elvetették a re-
gény hagyományos jegyeit, a történetmesélést, a való-
ságtükrözést vagy éppen a hős fogalmát; Mészöly Miklós
prózája több szempontból is rokonítható az irányzattal
futurizmus: a ’jövő’ jelentésű kifejezésből származó forma-
bontó irányzat a 20. század elején, amely mozgalommá
vált; a futuristák – az expresszionistákhoz hasonlóan –
a jövő új emberét és társadalmát kívánták megalkotni,
e cél érdekében művészi törekvéseiket politikai állás-
foglalással és megmozdulásokkal is kísérték: alapve­tően
anarchista nézeteiket Olaszországban a fasizmussal,
Orosz­országban pedig a kommunizmussal való ideoló­
giai azonosulásuk jellemezte
gnóma: valamilyen életelvet, életbölcsességet, általános igaz­
ságot tömör formában kifejező mondás; latin megfelelője
a szentencia
gondolati óda: lírai verstípus, amelyben a költő egyéni életút-
ját értelmezi és értékeli, gyakran együtt jár az időszembe-
sítéssel és az önmegszólítás jelenségével
groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges hangvétel
„harmadik út”: társadalmi-politikai elképzelés, amely szerint
Magyarországon egy mind az oroszországi kommuniz-
mus, mind az önző nyugati kapitalizmus hibáitól mentes
társadalmi modellt kell felépíteni
„hároméves irodalom”: a magyar irodalom 1946 és 1948 kö-
zötti szakaszának Nemes Nagy Ágnestől származó meg-
nevezése, a megjelenés szabadságának, az új irodalmi
törekvések lehetőségének időszaka
három T: a Kádár-korszak irodalompolitikájának alapvelve,
amely az irodalmat „tiltott”, „támogatott” és „tűrt” alko-
tókra osztotta, az utóbbiak művei megjelenhettek ugyan,
de a hivatalos irodalomkritika állandó bírálatától sújtva
Herder-díj: egy hamburgi alapítvány által 1963-ban létreho-
zott díj, amelyet kelet- és délkelet-európai tudósok szá-
mára ítél oda a Bécsi Egyetem; Németh László volt az
első magyar díjazott
holokausztirodalom: a deportálások, haláltáborok világát
megjelenítő alkotások összefoglaló megnevezése
hosszúvers: terjedelmes, epikus és drámai elemeket is magába
olvasztó lírai alkotás; jellemzője a mellérendelő összeté-
telek halmozása, a gondolatritmus alakzatának használa-
ta, a mítoszi tematika megjelenése

humanizmus: a fogalom 20. századi értelme arra az erkölcsi
magatartásra utal, mely az egyén szabadságát és méltósá-
gát, a jog, az igazság és a demokrácia értékeit hangsúlyozza
idill: lírai és prózai alkotásokat egyaránt jelölő műfaji foga-
lom, melynek tárgya a valóságosnak képzelt öröm és har-
mónia
időszembesítés: a jelen, a múlt vagy a jövő értékvilágát egy-
mással szembeállító verstípus, melynek megfogalma-
zására a költőt rendszerint egy súlyos értékvesztés vagy
a számvetés vágya készteti
imagináció: a képzelet szüleménye
imagizmus: angolszász avantgárd költészeti mozgalom, az
elnevezés (image = kép) az intenzív képszerűséget, kife-
jezésbeli tömörséget előtérbe helyező alkotásokról kapta
nevét
intellektuális költészet: az érzelmi világ kifejezése intellektu-
ális, gondolati tartalmak, filozófiai problémák megfogal-
mazásának segítségével történik
interkulturalitás: különböző kultúrák közötti különbségek és
kapcsolatok hálózata, kultúrák kölcsönhatása; az ezek
bemutatását és értelmezését előtérbe állító művészeti-
kulturális törekvés
irodalmi munkanapló: a napló műfaji kritériumainak meg-
felelő mű, melynek írója művének alakulásfolyamatát,
az írás problémáit, felmerülő művészi kérdéseit, céljait
dokumentálja
irodalmi szociográfia: egy-egy tájegység, közösség, társadalmi
csoport életét tudományos alapossággal, de a szépiroda-
lom eszközeivel bemutató mű
játékvers: formai és zenei kísérletezés jegyében született lírai
alkotás és verstípus Weöres Sándor költészetében
kaddis: a zsidók imája a holtak tiszteletére
kálvinista és katolikus értékrend szembenállása: a kálvinis-
ták (reformátusok) a predesztináció tanában hisznek,
Isten akaratát az emberek teljesítik be; szemléletük alap-
ja az egyszerűség, a puritanizmus, a szorgalmas mun-
ka; a katolikus hitűek szabad akaratát nem fogadják el,
elvetik a gyónás intézményét, így a kálvinista és a kato-
likus Isten-ember viszony lényegesen eltér egymástól;
a reformátusok a puritanizmus jegyében a művészetek-
nek tanító jelleget tulajdonítanak, a katolikusok a tanítás
mellett az emberi önkifejezés esztétikai teljesítményének
eszközeként értelmezik; a kálvinisták művészetfelfogása
katolikus nézőpontból művészetellenesnek tűnik, mind-
ezek ellenére a kálvinista és a katolikus értékrend lénye-
gi elemeit tekintve nem ellentétes egymással (például a
két értékrend szembeállítása Szabó Magda regényeiben
a szereplők világ- és személyiségértelmezésének kifejezé-
sére szolgál)
képvers: olyan vers, amelyben a betűk, szavak, sorok vagy na-
gyobb szakaszok elrendezése egy kép alakját ölti, ezzel is
gazdagítva a jelentést
FOGALOMTÁR
késő modernség: időszaka az 1920-as évektől 1970-ig tartott,
a korszak elhatárolódott a klasszikus modernség művé-
szeteszményétől és gyakorlatától, de különállást mutatott
az avantgárd eszmények és művészi tevékenység viszony-
latában is
kétszintes dráma: olyan drámai mű, amelynek lényegi világa
két, egymáshoz képest alá-fölé rendelt létszint köré szer-
veződik
klasszicizálás: valamely hagyományos, antikvitás korabeli
műfaj, forma és értékrend megjelenése a műalkotásban
komplex kép: összetett költői kép, amelynek alapja metafora
vagy metaforasor, képi és fogalmi síkja összetett, asszo­
ciációkban gazdag jelentést alkot
konkrét költészet: neoavantgárd irányzat, amely a hagyomá-
nyos értelemben vett közlésről lemondva tisztán képi
vagy hangzásbeli versnyelvet teremt
konstruktivizmus: a leginkább a festészetben uralkodó, for-
maépítő irányzat az orosz képzőművészetben jelentkezett
először a huszadik század elején; elnevezését a konstrukció
(’szerkezet/felépítés’) kifejezés után kapta; alkotói – a ku-
bizmushoz hasonlóan – geometriai formák használatával
alkották meg műveiket, melyekben a mértani arányok
rendje volt uralkodó; elvetették az öncélú szépség kultuszát
korrajz: irodalmi mű, amely egy egész kort vagy korszakot
mutat be néhány jellegzetesség (például karakteres alak,
sajátos esemény) kiemelésével
kubizmus: formaépítő avantgárd irányzat, neve a latin cu-
bus (’kocka’) szóból ered; a művészeti mozgalomnak
a formabontó irányzatokkal szemben – jellemzően –
nem voltak közvetlen társadalmi-politikai törekvései;
a mindenekelőtt Pablo Picassóhoz kapcsolódó festészeti
áramlat nagy újítása, hogy az utánzó (mimetikus) hagyo-
mánnyal szakítva a látványt geometrikus alakokra bont-
va jelenítette meg
kulturális emlékezet: az egyéni és az egyénileg elmesélhető
emlékezettel szemben a közösség által megteremtett, tá-
volabbi múltra visszatekintő tudás
lágervers: a munkatábor világát, annak rettenetét feldolgozó
költemény
latin-amerikai boom: a latin-amerikai szerzőknek (Gabriel
García Márquez, Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Mario
Vargas Llosa, Carlos Fuentes) és irodalomnak a nemzet-
közi figyelem központjába kerülése és robbanásszerű je-
lentkezése az 1960-as, ᾿70-es években
létértelmező vers: lírai verstípus, amelyben a költő saját egyé-
niségfejlődését értelmezi
lírai önéletrajz: költemények ciklusba rendezésével kiala­
kított, a szerzői életrajz állomásait bemutató irodalmi mű
mágikus realizmus: 20. századi művészeti irányzat, amely
a valóságot úgy mutatja be, hogy világszemléletében a
természetfeletti-mitikus elemek is annak szerves része-
ként jelennek meg
263
minimalizmus: olyan művészeti irányzat, melynek célja, hogy
a lehető legkevesebb közlésmennyiséget felhasználva al-
kossa meg a művet
mítoszregény: olyan epikai alkotás, amely ősi korokban mé-
lyedve el, az úgynevezett „régi ember” letűnt világát;
nagy felidéző erővel támasztja fel a mítoszi, a bibliai idők
atmoszféráját; az emberi létezés végső értelmét kutatja
montázstechnika: egy időben, de a térben különböző helyszí-
neken játszódó események, lélekállapotok kaleidoszkóp-
szerű, párhuzamos ábrázolása; a szimultanizmus poéti-
kája gyakran nem megszokott elemeket (újságfejlécek,
dalok, életrajzi részletek) is szerepeltet az alkotásban
műfajszintézis: több műfaj jellemző jegyeinek együttes jelen-
léte alkot egységet egy irodalmi alkotáson belül
naplószerű távlat: a narrátor jelen vagy félmúlt idejű rálátása
az ábrázolt eseményekre
narratív identitás: az elbeszélésben, elbeszélhetőségben testet
öltő azonosságtudat, az elbeszélés képtelensége az identi-
tás válságát jelezheti
nemzeti kulturális, anyanyelvi veszteség: a nemzeti műve-
lődési (művészeti) értékek más nemzet fennhatósága
alá kerülése s az ezzel járó kulturális-nyelvi asszimiláció
következtében a nemzet művelődési egységét sújtó érték-
vesztés
neoavantgárd: az avantgárd irányzatok 1950-es, 1960-as
évektől jelentkező második hulláma; első szakasza 1945
után kezdődik, a második az 1960-as évek elején (s tart
mintegy az 1970-es évek közepéig, a posztmodernig)
nyelv és személyiség válsága: jellemző tünete a 20. századnak,
melynek előzményei a századfordulóra nyúlnak vissza;
a korábban vallott egységes világkép, istenhit, a világ
megismerhetősége megkérdőjeleződik; egyre inkább
uralkodóvá válik az a felismerés, hogy a nyelv alkalmat-
lan a világ leírására, az emberek közötti kommunikációra
nyelvi regiszter: meghatározott témához, társadalmi csoport-
hoz, szakmához, beszédhelyzethez kötődő nyelvváltozat
objektív idő: fizikailag mérhető idő
objektív/tárgyias költészet: a hagyományos alanyi megszóla-
lást, a lírai ént háttérbe szorító és a tárgyias látványeleme-
ket előtérbe helyező költészet
óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt
költemény
olvasói elvárás/elváráshorizont: a szövegre vonatkozó azon el-
várások, amelyeket az olvasó korábban elsajátított
önéletrajz: az életrajz egyik típusa, melyben a szerző/elbeszé-
lő saját életének történetét önmaga középpontba állítá-
sával, rendszerint személyisége alakulásának szempont-
jából ábrázolja
önéletrajziság: valós önéletrajzi elemek – tények, események,
történetek, mozzanatok, jelenetek, élmények, emlékek
– beépítése a fikciós mű szövegvilágába; a hős életének
264
eseményeiben az alkotóéhoz hasonló vagy azzal azonos,
párhuzamos vonások mutathatók ki
önmegszólító vers: olyan verstípus, amelyben a lírai én egyes
szám második személyű címzettje önmaga; általában az
összegzés igényével fellépő, válságélményt, de az azon
való felülemelkedés vágyát is megszólaltató alkotás
ötágú síp: Illyés Gyula metaforája a – Trianon utáni – ma-
gyar irodalomra, ennek életére vonatkozik. A síp ágai az
anyaországban, a Délvidéken, Erdélyben, a Felvidéken és
a nyugati emigrációban megszólaló irodalmakat – a tel-
jes literatúránkat –, annak nemzeti egységét jelképezi:
mindegyik „ág” szerves része az egyetemes magyar iro-
dalomnak, miképp a síp minden ága elválaszthatatlan
a hangszertől.
paraboladráma: vallásos, erkölcsi vagy filozófiai témát feldol-
gozó példázatos és tanító jellegű színjáték
posztmodern, posztmodernizmus: a modernizmus utáni,
időben az 1970-es évektől számítható művészeti és filo­
zófiai kortudat; művészettörténeti fogalomként nem
pusztán irányzat, „izmus”: napjaink sokféle világszem­
léletének, életérzésének, tendenciájának foglalata; jellem-
zői: a történetelvű elbeszélés felszámolása, a szövegek kö-
zötti (intertextuális) kapcsolatok előtérbe kerülése,
a játékosság, az önreflexivitás, a mű határainak feloldása,
a befogadó szerepének felértékelése; irodalmi irányzat-
ként a modern irodalom szemléletmódját, kérdésfelte-
véseit, technikai újításait a klasszikus realista irodalom
örökségével ötvözi; térhódítása összefügg az egész elvű
gondolkodás válságával (ezért is sajátja a töredékesség)
és a nyelv, a kommunikáció kérdésessé válásával, azzal
a folyamattal, melynek következtében az ember helyett a
nyelv és jelvilág vált a filozófiák tárgyává
posztumusz mű: a művész halála után megjelent alkotás
prózafordulat: az 1970-es és ᾿80-as évek elbeszélő művészete
a magyar irodalomban, amely a posztmodern szemlélet-
váltás jegyében keletkezett elbeszélő művek újító tenden-
ciájú alkotásaira vonatkozik
pszichoanalízis: mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer
a pszichológiában, amely a lelki zavarokat a tudat alat-
ti okok feltárásával igyekszik gyógyítani; megalkotója
Sigmund Freud (1856–1939) osztrák pszichiáter, aki az
emberi lelket három fő részre osztotta (én, felettes én és
ösztönén), fő elmélete szerint a felettes én tartja kontroll
alatt a vágyainkat: az ösztönén által generált vágyak je-
lentős részét a felettes én hatására elfojtjuk, a pszicholó­
giai zavarok tudat alatti okoknak, legtöbbször az elfojtá-
soknak tudhatók be
razglednica: a szerb eredetű szó képeslapot jelent, Radnóti
Miklós utolsó pályaszakaszának rövid, képeslapszerű tö-
mörséggel alkotott verseinek megnevezése
rekviem: liturgikus műfaj, a halottakért elmondott mise

revizionizmus: egy döntés felülvizsgálatának követelése;
a Horthy-korszak politikájának meghatározó eleme a
tria­noni döntéssel kapcsolatban
románc: elégikus hangvételű, a balladához hasonló, de nem
tragikus végű műfaj az epika és a líra határán, amely
a népköltészetben és a műköltészetben egyaránt jelen
van; eredetileg a hősi történelmi eseményeknek állított
emléket, a 20. században lirizálódott
síkváltás: az a jelenség, amikor az alkotásban a fogalmi és
képi síkok egymásba játszva, egymást váltogatva jelen-
nek meg
sűrítés: elsősorban a líra sajátossága és eljárása, amelyben
a tárgy jelzésszerű megragadása, a stíluseszközök alkal-
mazása (szűkebb terjedelem, ritmikai keretek, sejtetés,
kihagyás) a befogadó asszociációit mozdítja elő az értel-
mezés folyamán
szabadvers: a mű írásképe versszerűen tördelt, nem versrit-
mussal, hanem prózaritmussal rendelkezik; a ritmikai és
más zenei elemeket keverten és kötetlenül alkalmazza,
gyakran megtartja a gondolatritmust
szalagúthasonlat/szerpentinhasonlat: József Attila által megfo-
galmazott alkotástechnika, a költemény egyre magasabb
perspektívából láttatja értelmezi újra az alapgondolatot,
egyre tágabb és mélyebb összefüggések közé helyezi az
alapélményt
szerepvers: olyan verstípus, amelyben a lírai én valamely más
fiktív vagy valós személy szerepét felvéve, annak pozíció-
jából beszél a versben
sztoikus filozófia: ókori filozófiai irányzat, alapítója Zénon
(Kr. e. 336 k. – 264), tanításuk szerint az élet célja a jó
lelkiállapot, azaz a lelki nyugalom és a megszabadulás
a szenvedéstől/szenvedélytől, ennek eszköze a természet-
tel való összhang
szubjektív idő: az egyén belső időészlelése
talált szöveg: valós, dokumentumértékű szöveg, mely többlet-
jelentését irodalmi kontextusba helyezve nyeri el
tandráma/tézisdráma/paraboladráma: filozófiai, morális vagy
politikai kérdéseket megvilágító és szemléltető drámai
alkotás
tárgyias irodalom: a külvilág tárgyaival, jelenségeivel, nem
pedig a költő, író egyéni érzelmeivel, gondolataival fog-
lalkozó, a művész egyéni felfogásától (szinte) független,
a valóságot híven kifejező, ábrázoló alkotás
tárgyias tájvers: a hagyományos alanyi megszólalást, a lírai
ént háttérbe szorító és a tárgyias látványelemeket előtér-
be helyező költészet; a tájat a versbeszélő személytelen
tárgyiassággal mutatja be, a belső világát vetítve ki a te-
remtett, a természeti világra, illetve a tárgyi közegre
tárgyi költészet: a hagyományos alanyi megszólalást, a lírai
ént háttérbe szorító és a tárgyias látványelemeket előtér-
be helyező költészet
FOGALOMTÁR
tetralógia: négy önálló, befejezett, de cselekményében egy-
máshoz kapcsolódó, tartalmilag összefüggő elbeszélő
vagy drámai műalkotás
textus: eredeti jelentése szövetfonadék, metaforikus értelem-
ben az irodalmi mű szövege; a magyar „szöveg” szó is utal
a szálakból képződő szövetanyagra
tiszta költészet: a kifejezés arra a Poe, Baudelaire, Mallarmé,
Valéry fémjelezte költészettörténeti tendenciára utal,
amely a versből száműzi a vallomásosságot, a tanító cél-
zatot, a politikai üzenetet, sőt gyakran jól meghatározható
költői témát is; a tiszta vers sűrítettsége folytán aktív értel-
mezői közreműködést vár el olvasójától
totalitarizmus: politikai berendezkedés, mely minden társa-
dalmi tényezőt teljes mértékben az állam fennhatósága
alá rendel
történelmi dráma: olyan drámai mű, amely a tettsorát, akció-
ját a történelmi múlt valójában megtörtént vagy lehetsé-
ges eseményeiből, históriai jelenségekből, folyamatokból
meríti. Mindezek színre vitelével a szerző éppúgy választ
kereshet – közvetetten – a saját kora kérdéseire, egyszers-
mind egyetemes ügyekre, létkérdésekre
trauma: pszichológiai fogalom, amely nagyon nehezen feldol-
gozható, súlyos negatív élményre utal; a nemzeti trauma
egy közösség súlyos vesztesége által kiváltott reakció
tudatregény: a gondolatokat, az emlékeket, a tudat működését
és a hős belső világát ábrázoló nagyepikai műfaj
újklasszicizmus (neoklasszicizmus): poétikai értelemben az
arisztotelészi utánzás (mimézis, imitáció) megújításának
klasszicista törekvését és a művészi szabadság szintén óko-
ri eredetű, platóni eszméjét összekapcsoló irányzat, a 20.
századi – elsősorban a két világháború közötti – művészet-
re vonatkozóan: az avantgárddal szembeforduló klasszici-
záló áramlat; az irodalomban, a költészetben is jellemzi a
harmóniateremtés, a hagyományos, illetve racionális kép-
alkotás, a fegyelmezett versszerkezet; Babits megfogalma-
zásában: „klasszicizmus, túl már minden modernségen”
újrealizmus: már a 20. század első évtizedétől jelen lévő, iro-
dalmi és más művészeti ágakban még a század második
felében is tapasztalható törekvés (jelentős például az olasz
neorealizmus a filmművészetben); képviselői az újroman-
tika és az izmusok stilizált ábrázolásmódjával szembehe-
lyezkedve visszatérnek a klasszikus formákhoz, a realisz-
tikus stílushoz; mesterkéletlenül, társadalomkritikával
ábrázolják a hétköznapok világát, benne gyakran az egy-
szerű emberek (szenvedésteli) sorsát
vendégszöveg: az intertextualitás azon válfaja, amikor a szerző
jelöletlenül vesz át hosszabb-rövidebb részletet másvalakitől
vitadráma: a reformáció idején kialakult drámatípus, amely
az érvek, gondolatok és vélemények ütköztetését, igazolá-
sát vagy cáfolatát helyezi középpontba
vízió: látomás
265
Néhány idegen név kiejtése

Apollinaire, Guillaume (francia) [ápoliner gijóm] García Márquez, Gabriel (spanyol) [gárszia márkez gábriel]

Baudelaire, Charles (francia) [bodler sarl] Huxley, Aldous (angol) [hákszli aldusz]

Benn, Gottfried (német) [benn gottfríd] Kafka, Franz (német) [kafka franc]

Boccioni, Umberto – (olasz) [boccsóni umbertó] Freud, Sigmund (német) [frajd zígmund]

Borges, Jorge Luis (spanyol) [borhesz horhe luisz] Fuentes, Carlos (spanyol) [fuentesz karlosz]

Braque, Georges (francia) [brák zsorzs] Kierkegaard, Søren (dán) [kirkegárd szőren]

Brecht, Bertolt (német) [brekht bertolt] Klee, Paul (német) [paul klé]

Breton, André (francia) [bröton andré] Mallarmé, Stéphane (francia) [malarmé sztefan]

Buñuel, Luis – (spanyol) [bunyuel luisz] Miller, Arthur (angol) [millör árször]

Camus, Albert (francia) [kámü alber] Orwell, George (angol) [orvel dzsordzs]

Chagall, Marc – (francia) [sagal mark] Picasso, Pablo (spanyol) [pikasszó pabló]

Cipolla (olasz) [csipolla] Pirandello, Luigi (olasz) [pirandelló luidzsi]

Claudel, Paul (francia) [klodel pól] Poe, Edgar Allan (angol) [pó edgár elen]

Cortázar, Julio (spanyol) [kortaszár huljó] Proust, Marcel (francia) [pruszt márszel]

Dalí, Salvador (spanyol) [dali szalvador] Samsa, Gregor (német) [zamsza gregor]

Delaunay, Robert (francia) [rober delöni] Schiele, Egon (német) [síle egon]

Dürrenmatt, Friedrich (német) [dürrenmatt frídrih] Tzara, Tristan (román) [cárá trisztán]

Eliot, Thomas Stearns (angol) [eljot tomasz sztörnz] Valéry, Paul (francia) [valeri pól]

Éluard, Paul (francia) [éluár pól] Vargas Llosa, Mario (spanyol) [vargasz ljosza márió]

García Lorca, Federico (spanyol) [gársziá lorka federíkó] Vasarely, Victor (francia) [vazareli viktor]

266
 FORRÁSJEGYZÉK

Forrásjegyzék
10., 12–13. oldal – Filippo Tommaso Marinetti: A futurizmus megalapítása és kiáltványa, fordította Szabó György. In:
A futurizmus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1962.
14. oldal – Filippo Tommaso Marinetti: Óda a verseny-automobilhoz, fordította Kosztolányi Dezső. In: Kosztolányi Dezső:
Idegen költők I–II. kötet, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1988.
15–16. oldal – Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút, fordította Radnóti Miklós. In: Radnóti Miklós összes
versei és versfordításai, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1987.
17–19. oldal – Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek. In: Kassák Lajos összes versei I–II., Magvető Kiadó, Budapest, 1977.
17–19. oldal – Úton 1909 Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak (Szerkesztette: Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál).
Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Alapítvány, Budapest, 2022.
23. oldal – Gottfried Benn: Kék óra, Nemes Nagy Ágnes fordítása. In: Gottfried Benn versei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991.
27. oldal – Thomas Stearns Eliot: Hagyomány és egyéniség, fordította Szentkuthy Miklós. In: Thomas Stearns Eliot: Káosz a
rendben, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981.
27–29. oldal – Thomas Stearns Eliot: A háromkirályok utazása, fordította Vas István. In: Vas István: Hét tenger éneke.
Versfordítások kétezer év költészetéből, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1982.
30. oldal – Franz Kafka: Levelek Milenához, fordította Eörsi István. In: Franz Kafka: Naplók, levelek, Európa Kiadó, Budapest 1981.
30–33. oldal – Franz Kafka: Az átváltozás, fordította Györffy Miklós, Európa Kiadó, Budapest, 1982.
34–41. oldal – Thomas Mann: Három novella – Tonio Kröger, Halál Velencében, Mario és a varázsló, Matúra klasszikusok,
IKON Kiadó, Budapest, 1993.
35–36. oldal – Thomas Mann: Válogatott tanulmányok I–II., Magyar Helikon, Budapest, 1970.
36. oldal – Benedek Marcell: Világirodalom a XX. században, Minerva Kiadó, Budapest, 1969.
36. oldal – Halász Előd: A német irodalom története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987.
36. oldal – Mádl Antal: Thomas Mann világ- és emberképe, Argumentum Kiadó, Budapest, 1999.
37. oldal – Fried István: A modernség irodalmának német nyelvű prózája. In: Világirodalom, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
38. oldal – Thomas Mann: Válogatott levelek, Magyar Helikon Kiadó, Budapest, 1970.
38. oldal – Mádl Antal: Thomas Mann világ- és emberképe, Argumentum Kiadó, Budapest, 1999.
38. oldal – József Attila: Thomas Mann üdvözlése. In: József Attila összes versei 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
40. oldal – Poszler György: Az elszabadult hajóágyú, Magvető Kiadó, Budapest, 2011.
41. oldal – Eberhard Hilscher: Thomas Mann élete és műve, Kossuth Kiadó, Budapest, 1966.
41. oldal – Thomas Mann – Zalán Tibor: (Mario és) A VARÁZSLÓ. In: A Vörös Postakocsi Online, https://avorospostakocsi.
hu/2017/06/05/mario-es-a-varazslo/ (letöltés ideje: 2022. 11. 10.)
42–48. oldal – Bertolt Brecht: Drámák, Európa Kiadó, Budapest, 1985.
42–48. oldal – Bertolt Brecht: Epikus dráma – epikus színház, fordította: Sz. Szántó Judit, Színháztudományi Intézet, Budapest, 1962.
49–54. oldal – Friedrich Dürrenmatt: Drámák 1–2., Európa Kiadó, Budapest, 1977.
55–58. oldal – Samuel Beckett: Godot-ra várva, A játszma vége, fordította Kolozsvári Grandpierre Emil, Európa Könyvkiadó,
Budapest, 2007.
59. oldal – Pomogáts Béla: Változó világban, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007.

267
60–61. oldal – Fűzfa Balázs: Az irodalmi posztmodernség kezdetei. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben, Krónika Nova
Kiadó, Budapest, 2006.
62–65. oldal – Gabriel García Márquez: Száz év magány, fordította Székács Vera, Magvető Kiadó, Budapest, 2021.
66–70. oldal – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio, fordította Hap Béla, Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony, 1986.
66. oldal – Varga Attila: Bohumil Hrabal öröksége. In: hrabal.hu, http://www.hrabal.hu/orokseg.html (letöltés ideje: 2022. 11. 20.)
67. oldal – Krúdy Gyula: Szindbád I–II., Magvető Kiadó, Budapest, 1957.
67. oldal – Fűzfa Balázs: Az irodalmi posztmodernség kezdetei. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben, Krónika Nova
Kiadó, Budapest, 2006.
68. oldal – Vojtek Antal: „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” – avagy: miért szerethetjük a „Sörgyári capriccio”-t? In: https://
doksi.net/hu/get.php?lid=9417 (letöltés ideje: 2022. 10. 15.)
68. oldal – Hamvas Béla: Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis, Medio Kiadó, Szentendre, 2006.
70. oldal – Bohumil Hrabal: Zsebcselek, Kalligram Kiadó, Pozsony, 1992.
72. oldal – Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim, Magvető Kiadó, Budapest, 1983.
74. oldal – Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája. In: Áprily Lajos Összes költeményei, Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
76. oldal – Imre László: Még egyszer Szabó Dezsőről. In: Alföld, 1993. 4. szám
76. oldal – Illyés Gyula: Koszorú. In: Illyés Gyula összegyűjtött versei 1–3., Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1993.
76. oldal – Babits Mihály: Esszék, tanulmányok 1–2., Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1978.
77. oldal – Pomogáts Béla: Erdélyi irodalom. In: Korunk, 1993. 6. szám
77. oldal – Kós Károly: Kiáltó szó, Cluj–Kolozsvár, 1921.
77. oldal – Pomogáts Béla: Transzszilvanizmus és európaiság. In: Korunk, 1997. 8. szám
78. oldal – Áprily Lajos: Bevezető sorok. In: Erdélyi Helikon, 1928. 1. szám
78. oldal – Pomogáts Béla: A helikoni költészet. In: Erdélyi Toll, 2013. 1. szám
78. oldal – Pomogáts Béla: Az Erdélyi Helikon és az „erdélyi gondolat”. In: Helikon, 2016. 14. szám
80. oldal – Láng Gusztáv: Kiskatedra, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1993.
80. oldal – Pomogáts Béla: Viták áramában. In: Jelszó és mítosz, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003.
81–84. oldal – Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! In: Reményik Sándor összes versei, Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1999.
81. oldal – R. Berde Mária: Szellem és élet. In: Pásztortűz, 1937. 1. szám
84. oldal – Ady Endre: A Gare de l’Esten. In: Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó, Budapest 2006.
84. oldal – Petőfi Sándor: Tűz. In: Petőfi Sándor összes költeményei, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1955.
85–88. oldal – Áprily Lajos összes költeményei. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
86. oldal – Szuromi Lajos: A szimultán verselés, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
87. oldal – Éltető József: Áprily Lajos. In: 99 híres magyar vers, Móra Kiadó, Budapest, 1995.
87. oldal – Karádi Zsolt: „Támadj, világ, támadj, történelem”. In: Cselekvő irodalom, Írások a hatvanéves Görömbei András
tiszteletére, Budapest, 2005.
88. oldal – Babits Mihály: Második ének. In: Babits Mihály összegyűjtött versei, Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
89. oldal – Dávid Gyula – Láng Gusztáv – Szász János: Magyar irodalom, Bukarest, 1983.
89–92. oldal – Dsida Jenő: Út a Kálváriára, Vigilia Kiadó, Budapest, 1985.

268
 FORRÁSJEGYZÉK
90–91. oldal – Rónay László: Erkölcs és irodalom, Vigilia Kiadó, Budapest, 1993.
90– 91. oldal – Kabán Annamária: Egy versszöveg színeváltozása. In: Kocsárdtól az olajfák hegyéig, Dsida Jenő Baráti Kör, Eger
– Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002.
91. oldal – Láng Gusztáv: Kérdezz másképp…, Parnasszus Kiadó, Budapest, 2015.
91. oldal – Hamvas Béla: Művészeti írások I., Medio Kiadó, Szentendre, 2014.
92. oldal – Pomogáts Béla: Noé bárkája, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1991.
93. oldal – Szabó Dezső: A magyar iskola. In: Virradat, 1921. II. 20. szám
93. oldal – Szabó Dezső: Életeim I–II., Püski Kiadó, Budapest, 1996.
93. oldal – Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Magvető Kiadó, Budapest, 1992.
94–96. oldal – Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán. In: Napló és elbeszélések I–II., Püski Kiadó, Budapest, 2002.
94. oldal – Rónay László: Közelítések Szabó Dezsőhöz, Hungarovox Bt., Budapest, 2018.
95. oldal – Görömbei András: A magyar irodalom rövid története, Helsinki, 1992.
95. oldal – Gombos Gyula: Szabó Dezső, Püski Kiadó, Budapest, 1989.
95. oldal – Zsilka Tibor: Az expresszivitás mint stíluskategória. In: Új Symposion, 1982. 203. szám
97–98. oldal – Szabó Dezső: Az elsodort falu, Püski Kiadó, Budapest, 1999.
97. oldal – Gombos Gyula: Szabó Dezső, Püski Kiadó, Budapest, 1989.
98. oldal – Imre László: Még egyszer Szabó Dezsőről. In: Alföld, 1993. 4. szám
98. oldal – Szabó Dezső: Az egész látóhatár I–II., Püski Kiadó, Budapest, 1991.
98. oldal – Rónay László: Erkölcs és irodalom. In: Vigilia, Budapest, 1993.
98. oldal – Tamás Attila: Szabó Dezső. In: A magyar irodalom története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1982.
98. oldal – Stark Ferenc: Szabó Dezső. In: 66 híres magyar regény, Móra Kiadó, Budapest, 1992.
98. oldal – Lang Ádám: Kánonok között. In: Napút, 2010. 5. szám
98. oldal – Király István: Útkeresések, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1989.
98. oldal – Pomogáts Béla: Magyar girondisták, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993.
98. oldal – Szabó Dezső: Az egész látóhatár I–II., Püski Kiadó, Budapest, 1991.
99. oldal – Németh László: Kisebbségben. In: A minőség forradalma I–IV., Püski Kiadó, Budapest, 1999.
99–101. oldal – Illyés Gyula: Puszták népe, Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
101. oldal – Németh László: Kisebbségben. In: A minőség forradalma I–IV., Püski Kiadó, Budapest, 1999.
102–129. oldal – József Attila összes versei 1–2., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
123–125. oldal – Szigeti Lajos Sándor: Az „édes mostoha” József Attila anyaverseihez. In: Acta historiae litterarum hungaricum, 1981.
130–140. oldal – Radnóti Miklós összes versei és versfordításai, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1987.
137–138. oldal – H. Nagy Péter: Életrajz/poétika? – Radnóti Miklós: Erőltetett menet. In. Iskolakultúra, 2000. 3. szám
141–146. oldal – Szabó Lőrinc: Vers és valóság 1–2., Magvető Kiadó, Budapest, 1990.
141–143. oldal – Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
142. oldal – Alföldy Jenő: Az őszinteség virtusa. In: Kortárs, 2002. 9. szám
143. oldal – Tornai József: Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen. In: Verses öröknaptár, Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2009.

269
143. oldal – Németh László: Szerettem az igazságot, Magvető Kiadó – Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1971.
144. oldal – Rába György: Szabó Lőrinc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
146., 149–152. oldal – Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások 1–3., Magvető Kiadó, Budapest, 1986.
147. oldal – Weöres Sándor: A teljesség felé, Helikon Kiadó, Budapest, 2015.
147., 153. oldal – Weöres Sándor: Egybegyűjtött prózai írások, Helikon Kiadó, Budapest, 2011.
148. oldal – Határ Győző: Irodalomtörténet, Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1991.
148. oldal – Vitéz Ferenc: Gyermeki és felnőtt nézőpontok ütközése Weöres Sándor költészetében. In: Mediárium, 2021. 3. szám
148. oldal – Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013. Idézi: Falusi Márton: Modern? Posztmodern?,
Orfeuszi? Próteuszi?, Hitel, 2017. 12. szám
148. oldal – Márai Sándor: Füves könyv, Akadémiai Kiadó – Helikon Kiadó, Budapest, 1991.
149., 152. oldal – Hamvas Béla: Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis, Medio Kiadó, Szentendre, 2006.
149., 153. oldal – Hamvas Béla: Tabula Smaragdina, Mágia szutra, Életünk, Szombathely, 1994.
151. oldal – Kenyeres Zoltán: Gondolkodó irodalom, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974.
152. oldal – Mózes második könyve 3,2. In: Szentírás.hu, Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, https://szentiras.hu/
UF/2M%C3%B3z3,1-10 (letöltés ideje: 2022. 11. 10.)
153. oldal – Hamvas Béla: Patmosz I., Medio Kiadó, Szentendre, 2004.
153. oldal – Pál első leve a korinthusiakhoz 13:12. In: Szentírás.hu, Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, https://szentiras.
hu/UF/1Kor13 (letöltés ideje: 2022. 11. 10.)
153. oldal – Szentkuthy Miklós: Saturnus fia, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1989.
154. oldal – Németh László: Kisebbségben. In: A minőség forradalma I–IV., Püski Kiadó, Budapest, 1999.
156., 157–159. oldal – Márai Sándor: Halotti beszéd. In: Összes versek, Helikon Kiadó, Budapest, 2010.
157. oldal – Márai Sándor: Szindbád hazamegy, Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó, Budapest, 1992.
157. oldal – Rónay László: Márai Sándor. In: Magyar irodalom, Pannonica Kiadó, Budapest, 2002.
158. oldal – Márai Sándor: Föld, föld!..., Helikon Kiadó, Budapest, 2014.
158. oldal – Pomogáts Béla: A száműzött monológja. In: Kortárs, 1999. 4. szám
160–168. oldal – Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!, Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002.
160. oldal – Pomogáts Béla: Erdélyi krónikás. In: Korunk, 2015. 8. szám
161., 170. oldal – Wass Albert: Magyar számadás, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006.
162., 167. oldal – Takaró Mihály: Adjátok vissza a hegyeimet. In: A kő marad… Wass Albert emlékezetére, Kráter Műhely
Egyesület, Pomáz, 2004.
162. oldal – Bertha Zoltán: Wass Albert és a háborús fordulatok. In: Helikon, 2002. 2. szám
164. oldal – Legeza Ilona: Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! In: legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2380 (letöltés ideje:
2022. 11. 10.)
164. oldal – Várkonyi Nándor: Az újabb magyar irodalom – 1880–1940., Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2021. 1. kötet
168. oldal – Bertha Zoltán: Magyarság, emberség, hitvallás. In: Erdélyi toll, 2015. 2. szám
168. oldal – Jászó Anna: Wass Albert prózai műveinek stílusa. In: A kő marad… Wass Albert emlékezetére, Kráter Műhely
Egyesület, Pomáz, 2004.
168. oldal – Ady Endre: Ember az embertelenségben. In: Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó, Budapest 2006.

270
 FORRÁSJEGYZÉK
169–171. oldal – Wass Albert: Üzenet haza. In: Wass Albert: A bujdosó imája, Püski Kiadó, Budapest, 1998.
169. oldal – Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1961–1972, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1989.
171. oldal – Latinovits Zoltán: Verset mondok, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1978.
172–173. oldal – Wass Albert: A funtineli boszorkány I–III., Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2001.
172. oldal – Balázs Ildikó: „Látható az Isten”. Wass Albert hitvilága, MyBook, Budapest, 2018.
173. oldal – Grendel Lajos: Néhány gondolat… Tormay Cécile Emberek a kövek között és Wass Albert A funtineli boszorkány
című regényéről. In: Irodalmi Szemle, 2015. 3. szám
174–176. oldal – Ottlik Géza: Iskola a határon, Magvető Kiadó, Budapest, 2021.
177–179. oldal – Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei, Osiris Kiadó, Budapest, 1997.
177. oldal – Grendel Lajos: A magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században, Kalligram Könyv- és Lapkiadó
Kft., Pozsony, 2010.
180. oldal – Pilinszky János: Tűnődés az „evangéliumi esztétikáról”. In: Pilinszky János: Publicisztikai írások, Osiris Kiadó,
Budapest, 1999.
181–186. oldal – Pilinszky János összegyűjtött versei, Századvég Kiadó, Budapest, 1992.
186–188. oldal – Németh László: A két Bolyai. In Németh László: Kísérleti dramaturgia I–II., Magvető Kiadó – Szépirodalmi
Kiadó, Budapest, 1972.
186. oldal – Cs. Varga István: Németh László. In: Pannon Enciklopédia, Kertek 2000 Kiadó, Budapest, 1997.
187. oldal – Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben, Magvető Kiadó, Budapest, 1982.
189–192. oldal – Egyperces novellák, Helikon Kiadó, Budapest, 2022.
193. oldal – Örkény István: Tóték. In: Örkény István: Kisregények, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1981.
193–196. oldal – Örkény István: Tóték. In: Örkény István: Tóték, Macskajáték – Drámák, Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2003.
197–200. oldal – Szabó Magda: Az ajtó, Európa Kiadó, Budapest, 2005.
201–203. oldal – Szabó Magda: Az a szép fényes nap, Európa Kiadó, Budapest, 2008.
197–200. oldal – Göndör András – Györke Ildikó: Az emberi tisztesség balladája (Szabó Magda: Az ajtó), Irodalomtörténet,
1997. 3. szám
204–207. oldal – Nagy László összegyűjtött versei, Magvető Kiadó, Budapest, 1988.
207. oldal – Jankovich Ferenc: Sej, a mi lobogónkat. In: Jankovich Ferenc pályaképe. mek.oszk.hu, https://mek.oszk.
hu/02200/02227/html/02/289.html (letöltés ideje: 2022. 11. 12.)
207. oldal – Tarján Tamás: A fényes szelek költői és Juhász Ferenc. In: Pannon Enciklopédia, Kertek 2000 Kiadó, Budapest, 1997.
208. oldal – Kosztolányi Dezső: A játék. In: Kosztolányi Dezső összes versei, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984.
209–216. oldal – Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
209. oldal – Pomogáts Béla: A szigettenger költészete, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2005.
210. oldal – Kodolányi János: Az égő csipkebokor, Magvető Kiadó, Budapest, 1973.
210. oldal – Böszörményi Zoltán: Majorana Kolozsváron emlékre talál. In: Irodalmi Jelen, 2018. június 20.
212. oldal – Pomogáts Béla: Janus-arcú erdélyi irodalom. In: Látó, 2011. 2. szám
212. oldal – Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. In: PIM, DIA, https://reader.dia.hu/document/Pecsi_Gyorgyi-Kanyadi_
Sandor-9307 (letöltés ideje: 2002. 11. 17.)
212. oldal – Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor költészete. In: MMA, https://mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/
MMA5855 (letöltés ideje: 2022. 11. 17.)

271
213. oldal – „aki megért / s megértet / egy népet /megéltet” – Faragó Laura beszélgetése Kányádi Sándorral. In: Agria, 2018. 3. szám
213. oldal – Tőzsér Árpád: Költő Kolónoszban. In: Forrás, 2004. 5. szám
214. oldal – Vörös István: A versek háborúja. In: Holmi, 2003. 4. szám
214. oldal – Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor, Pesti Kalligram Kiadó, Budapest, 2003.
214. oldal – Márkus Béla: Pán Transsylvanicus. In: Hitel, 2003. 2. szám
215. oldal – Bertha Zoltán: „Valaki jár a fák hegyén”. In: Agria, 2018. 3. szám
217. oldal – Csoóri Sándor: Tenger és diólevél I–II. Püski Kiadó, Budapest, 1994.
217. oldal – Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1987.
218. oldal – Sütő András: Advent a Hargitán, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1970.
218. oldal – Király Andrea: Mert minden madár úgy énekel... In: http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/71/kiraly.html (letöltés
ideje: 2022. 09. 24.)
219. oldal – Görömbei András: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001.
220. oldal – Esterházy Péter: Harmonia caelestis, Magvető Kiadó, Budapest, 2001.
223. oldal – Esterházy Péter: Arra gondoltam, hogy az le, Anonymus Kiadó, Budapest, 1996.
224. oldal – Karádi Zsolt: „Támadj, világ, támadj, történelem”. In: Karádi Zsolt: Az Erdélyi Helikon vonzásában, Örökségünk
Kiadó, Nyíregyháza, 2017.
224. oldal – Kabán Annamária: Az Isten-szeretet Dsida Jenő költészetében. In: Keresztény Szó, 2008. 7. szám
224. oldal – Gróh Gáspár: Utószó. In: Szabó Dezső: Az elfelejtett arc, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
224. oldal – Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim, Magvető Kiadó, Budapest, 1983.
225. oldal – Németh László: A két Bolyai. In: Kísérleti dramaturgia I–II., Magvető Kiadó – Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972.
226. oldal – Hamvas Béla: Poétika, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 2013.
226. oldal – Weöres Sándor: A társ. In: Lyukasóra, 1995. 2. szám
226. oldal – Várkonyi Nándor: Egy irodalmi korszak számvetése, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2008.
226. oldal – Komlós Aladár: Kritikus számadás, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1977.
226. oldal – Esterházy Péter: Termelési regény (kisssregény), Magvető Kiadó, Budapest, 1979.
228. oldal – Pomogáts Béla: Trianon. In. Hunnia Füzetek – Hunnia, 1990. 6. szám
230. oldal – Áprily Lajos: A produktív fájdalom. In. Áprily Lajos: Álom egy könyvtárról, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1981.
229. oldal – Márai Sándor: Hallgatni akartam, Helikon Kiadó, Budapest, 2015.
229. oldal – Sík Sándor: Kiáltás Zrínyihez. In: Sík Sándor összes versei, Szent István Társulat, Budapest, 1941.
229. oldal – Móricz Zsigmond: Erdély. In: Nyugat, 1920. 11–12. szám
229. oldal – Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája. In: Áprily Lajos összes versei és drámái, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990.
229. oldal – Szabó Dezső: Kálvinista legenda. In: Szabó Dezső: Napló és elbeszélések I–II., Püski Kiadó, Budapest, 2002.
229. oldal – Tamási Áron: Tüzet vegyenek! In: Tamási Áron összegyűjtött novellái I-II., Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967.
229. oldal – Reményik Sándor: Új szövetség. In: Reményik Sándor összes versei, Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1999.
229. oldal – Dsida Jenő: Karácsonykor. In: Dsida Jenő: Út a Kálváriára, Vigilia Kiadó, Budapest, 1985.
230. oldal – Szörényi László: „Múltaddal valamit kezdeni”. Magvető Kiadó, Budapest, 1989.
230. oldal – József Attila: Nem! Nem! Soha! In: József Attila összes versei, Magvető Kiadó, Budapest, 2016.

272
 KÉPJEGYZÉK
230. oldal – Babits Mihály: Csonka Magyarország. In. Babits Mihály összegyűjtött versei, Századvég Kiadó, Budapest, 1993.
230–231. oldal – Juhász Gyula: Trianon. In: Juhász Gyula összes költeményei, Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
231. oldal – Szabó Dezső: Életeim I–II., Püski Kiadó, Budapest, 1996.
232–234. oldal – Vérző Magyarország (az 1. kiadást szerkesztette: Kosztolányi Dezső), Szülőföld Kiadó, Gencsapáti, 2020.
232. oldal – Mezey László Miklós: Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért, In: Honismeret, 1999. 6. szám
234. oldal – Krúdy Gyula: Álmoskönyv, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008.
234. oldal – Antalffy Gyula: Krúdy koronatanúi. In: Magyar Nemzet, 1964. május 14.
234. oldal – Szörényi László: Bécs szimbolikus szerepe Krúdy Gyula műveiben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében
II., Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Budapest – Wien, 1991.
235–237. oldal – Gyóni Géza összes versei, Mefhosz Kiadó, Budapest, 1941.
235–237. oldal – Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet, 1985. 1. szám
238–239. oldal – Polcz Alaine: Asszony a fronton, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1991.
240–241. oldal – Szép Ernő: Emberszag, Osiris Kiadó, Budapest, 2018.
242–243. oldal – Tadeusz Borowski: Kővilág, fordította Fejér Irén, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1999.
244–245. oldal – Kertész Imre: Sorstalanság, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1975.
244–245. oldal – Szirák Péter: Kertész Imre, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003
246. oldal – Faludy György: Kihallgatás. In. Faludy György: Versek, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1995.
246–249. oldal – Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. In: Illyés Gyula összegyűjtött versei 1–3., Szépirodalmi Kiadó,
Budapest, 1993.
250–253. oldal – George Orwell: 1984, fordította Szíjgyártó László, Helikon Kiadó, Budapest, 2020.
254. oldal – Márai Sándor: A teljes napló 1954–1956, Helikon Kiadó Budapest, 2010.
254. oldal – Camus-t idézi Pomogáts Béla. In: Irodalmunk és az európai integráció, Debreceni Szemle, 2003. 2. szám
255. oldal – Pomogáts Béla: Ötvenhat, mint nemzeti stratégia. In: Bécsi Napló, 2006. 5. szám
255. oldal – Oláh János: Márai száműzött szavai. In: Irodalmi Magazin, 2013. 2. szám
255–256. oldal – Márai Sándor: Mennyből az angyal. In: Halotti beszéd – Összes versek, Helikon Kiadó, Budapest, 2010.
255–256. oldal – Jelenits István: Az élet varázsa. In: Új Ember Kiadó, Budapest, 2000.
257–259. oldal – In: Nagy Gáspár összegyűjtött versei, Püski Kiadó, Budapest, 2007.
258–259. oldal – Görömbei András: Két rendszerváltó vers. In: Új Forrás, 2003. 9. szám
258. oldal – Czigány Lóránt: Nagy Gáspár köszöntése. In: Nyugati Magyarság, 1988. július–augusztus
254. oldal – Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2000 – Grezsa Ferenc: A katarzis esélyei. In:
Juss (Hódmezővásárhely), 1989. 1. szám. Idézi: Görömbei András: Két rendszerváltó vers. In: Új Forrás, 2003. 9. szám
259. oldal – Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus breviáriuma I–III., Magvető Kiadó, Budapest, 1976.
260. oldal – Szerb Antal: Mindig lesznek sárkányok, Magvető Kiadó, Budapest, 2002.
260. oldal – Ircsik Vilmos: Az eltűnt költő nyomában. In: Napút, 2003. 6. szám

273
Képjegyzék
Borító: Berény Róbert: Szalmakalapos önarckép (1906), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
9. oldal – Kassák Lajos: Kompozíció (1956–1967), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
10. oldal – Franz Marc: Kék ló (1911), CC0 1.0., Städtische Galerie im Lenbachhaus und Kunstbau München, Bernhard und
Elly Koehler Stiftung 1965. Lent: Pablo Picasso: Lány mandolinnal (Fanny Tellier) (1910), MOMA New York © Succession
Picasso / HUNGART 2023
11. oldal – Edvard Munch: A sikoly (1893) Nasjonalmuseet for kunst, Oslo, CCBY4.0 Lent: Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arc-
képe (1926), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
12. oldal – Salvador Dalí: Narcissus metamorfózisa (1936–37) © Salvador Dalí, Fundació Gaia-Salvador Dalí / HUNGART
2023 Lent: Umberto Boccioni: Lándzsások támadása (1915), Collection of Riccardo and Magda Jucker, Milan © CULTi-
RiS / Bridgeman Art Library
13. oldal – Pablo Picasso: Három muzsikus (1921), The Museum of Modern Art MOMA, New York © Succession Picasso /
HUNGART 2023 Lent: Bortnyik Sándor: Az új Éva (1924), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
14. oldal – Victor Vasarely: Cassiopee II. (1957–1959), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. Lent: Filippo
Tommaso Marinetti, 1932 © CULTiRiS / AKG-Images
15. oldal – Jean Metzinger: Guillaum Apollinaire, portré (1910) Hungart © 2023
17. oldal – Pécsi József: Kassák Lajos, Kassák Múzeum Fent: Kassák Lajos portréja az 1910-es évek közepén - Rónai Dénes
fotója (részlet), Petőfi Irodalmi Múzeum
18. oldal – A maisták: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor
(1922), Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
21. oldal – Paul Klee: Park Lu mellett (1938) © CULTiRiS / AKG-Images
22. oldal – Frederico Garcia Lorca, portré (1930) © CULTiRiS / AKG-Images
23. oldal – Gottfried Benn, portré (1950) © CULTiRiS / INTERFOTO / Felicitas
24. oldal – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, portré (1930) © CULTiRiS / AKG-Images
25. oldal – Könyvborító: Bulgakov: Mester és Margarita (2020), Európa kiadó
26. oldal – Arthur Miller, portré (2003) © CULTiRiS / AKG-Images / Marion Kalter
27. oldal – T. S. Eliot, portré, Cultiris / Bridgeman Art Library
28. oldal – Sassetta: Mágusok utazása (1443–1435), The Metropolitan Museum of Art, New York, Public domain
29. oldal – Quinten Massys: Mágusok imádása (1526), The Metropolitan Museum of Art, New York, Public domain
30. oldal – Franz Kafka a kutyájával (1910) © CULTiRiS / INTERFOTO / Friedrich. Fent: Franz Kafka portré 1923. Közkincs
34. oldal – Thomas Mann, portré (1955) © CULTiRiS / Bildarchiv Pisarek / AKG-Images
35. oldal – Könyvborító: Thomas Mann: Tonio Kröger (1921), Fischer kiadó, Public Domain
36. oldal – Thomas Mann testvéreivel (1887) © CULTiRiS / AKG-Images
37. oldal – Erich M. Simon illusztrációi Thomas Mann: Tonio Kröger első kiadásából (1921), Fischer kiadó, Public Domain
38. oldal – Escher Károly: Thomas Mann és József Attila (1937), Petőfi Irodalmi Múzeum
39. oldal – Latinovits Zoltán a Mario és a varázsló című színdarabban (1965), MTI Fotó: Tormai Andor. Lent: Bűvész és kö-
zönsége (1965), Fortepan / Bojár Sándor (CC-BY-SA-3.0)
40. oldal – Kolibri színház eladásának plakátja: Mario és a varázsló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, OSZMI
(public domain)

274
 KÉPJEGYZÉK
41. oldal – Fülöp Viktor Cipolla és Zilahy Győző a gyapjúinges szerepében a Thomas Mann művéből készült Láng István és
Pernye András zeneszerzők Mario és a varázsló című táncdrámájában (1964), MTI Fotó: Keleti Éva. Lent: Latinovits Zol-
tán a Varázsló szerepében Thomas Mann Mario és a varázsló című színművében, Kazimir Károly rendezésében (1965)
MTI Fotó: Tormai Andor
42. Fent: Bertolt Brecht, portré (1950) © CULTiRiS / AKG-Images. Lent: Bertolt Brecht (1936) ©CULTiRiS / AKG-Images
43. oldal – Bertolt Brecht – Kurt Weill: Koldusopera plakátja. Készítette: Alexovics László a győri Kisfaludy Színház 1963.
május 17-i bemutatójához, rendező: Angyal Mária
44. oldal – Kútvölgyi Erzsébet, Kern András és Börcsök Enikő Bertolt Brecht – Kurt Weill: Koldusopera című színművében a
Vígszínházban (1990), rendező: Gothár Péter, MTI Fotó: Ilovszky Béla
46. oldal – Psota Irén Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámájának címszerepében a Madách Színházban (1973), rendező:
Vámos László, MTI Fotó: Keleti Éva
49. oldal – Friedrich Dürrenmatt, portré (1989) © CULTiRiS / INTERFOTO / Brigitte Friedrich. Lent: Romulus Augustulus
portré (public domain)
50. oldal – Ilosvay Katalin és Pécsi Sándor Friedrich Dürrenmatt A nagy Romulus című színművének főpróbáján a Madách
Színházban. Az előadást Ádám Ottó rendezte. (1967) MTI Fotó: Tormai Andor
52. oldal – Tomanek Nándor (Ernst Heinrich Ernesti, más néven Einstein), Várkonyi Zoltán (Möbius) és Darvas Iván (Her-
bert Georg Beutler, más néven Newton) szerepében, Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című drámájában a Vígszínházban
(1965), rendező: Horvai István, MTI Fotó: Keleti Éva. Lent: Dürrenmatt: A fizikusok, Nemzeti Színház előadást bemutató
prospektus borítója, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1984)
53. oldal – Darvas Iván (Herbert Georg Beutler, más néven Newton, páciens) Várkonyi Zoltán (Möbius, páciens) és Toma-
nek Nándor (Ernst Heinrich Ernesti, más néven Einstein, páciens) szerepében Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című
művének próbáján. A darabot 1965. december 3-án mutatta be a Vígszínház Horvai István rendezésében, MTI fotó: Keleti
Éva.
54. oldal – Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok című dráma jelenete a Veszprémi Petőfi Színház előadásából: Herbert Georg
Beutler, más néven Newton szerepében Szilágyi Tibor, Ernst Heinrich Ernesti, más néven Einstein szerepében Kiss Jenő,
és Johann-Wilhelm Möbius szerepében Oberfrank Pál, rendező: Dömölky János (2015)
55. oldal – Samuel Beckett, portré (1960) © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
56. oldal – Nagy Attila (Estragon), Inke László (Pozzo) és Keres Emil (Vladimir) Samuel Beckett Godot-ra várva című
színművének próbáján a Thália Színházban, rendező: Léner Péter és Kazimir Károly (1965), MTI Fotó: Tormai Andor
57. oldal – Fandl Ferenc (Pozzo), Görög László (Estragon), Pásztor Pál (Lucky) és Gáspár Tibor (Vladimir) Samuel Bec-
kett Godot-ra várva című színművének próbáján a Miskolci Nemzeti Színházban, rendező: Keszég László (2014)
60. oldal – Jorge Luis Borges, portré (1970) © CULTiRiS / INTERFOTO / Ciro Cappellari
61. oldal – Könyvborító: Julio Cortázar: Átjárok, L’Harmattan kiadó
62. oldal – Gabriel García Márquez, portré (1982) MTI/CP
63. oldal – Könyvborító: Gabriel García Márquez: Száz év magány, Magvető Kiadó
64. oldal – Arany férfifigura (tunjo) Muisca kulturából (10–16. század Kolumbia) The Metropolitan Museum of Art, New
York, Public domain
66. oldal – Bohumil Hrabal, portré (MTI/CTK)
68. oldal –Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio (2011), a Kőszegi Várszínház plakátja
69. oldal – Jelenetek a József Attila színház Sörgyári capriccio előadásából, Fekete Réka Thália (Maryska), Zöld Csaba (Fran-
cin), Ujréti László (Pepin), Gazdag Tibor (Gruntorád doktor), Fila Balázs (Boda Červinka, fodrász), rendező: Hargitai
Iván (2016)
70. oldal – Könyvborítók: Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio, Helikon Kiadó és Európa Kiadó
73. oldal – Tihanyi Lajos: Absztrakt festmény (1932 körül), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

275
74. oldal – Turul Fotóriport Iroda: A Nyugat 25 éves jubileuma a Zeneakadémián, Petőfi Irodalmi Múzeum
75. oldal – 1931-es szilveszter Németh Lászlóéknál Fotó: Fortepán / Németh László társaság
78. oldal – Borító: Erdélyi Helikon I. évf. I. sz 1928. május. lent: Kemény János portré, Balatoni Múzeum, Keszthely; Strelisky:
Bánffy Miklós portré, Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Tompa László, Tamási Áron és Kuncz Aladár portré: Petőfi
Irodalmi Múzeum
79. oldal – Fent: Az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh pavilonja az Ünnepi Könyvhéten Budapesten, MNM, Kós
Károly, Nyirő József portré, Petőfi Irodalmi Múzeum
81. oldal – Reményik Sándor, portré, Fotó: Belle Zoltán. Petőfi Irodalmi Múzeum
82. oldal – Mikes Kelemen, portré, 18. századi ismeretlen mester után
85. oldal – Áprily Lajos, portré, fotó: Belle Zoltán, Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: Nagyenyed a Vártemplommal 1907-ben,
fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
86. oldal – Áprily Lajos otthonában legkisebb unokájával, Zsófiával, MTI Fotó: Molnár Edit
87. oldal – Áprily Lajos, portré. Fotó: Berza László, Petőfi Irodalmi Múzeum
88. oldal – Apáczai Csere János és Aletta van der Maet síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Fotó: Pasztilla CC3.0
wikipédia
89. oldal – Dsida Jenő, portré, Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: Adler Alfréd: Székelykocsárd 1904. Public Domain
90. oldal – Raffaello Santi: Krisztus az Olajfák hegyén (1504) és Albrecht Dürer: Krisztus az Olajfák hegyén (1497–1499), The
Metropolitan Museum of Art, New York, Public domain
92. oldal – Don Silvestro de’ Gherarducci: Szűz Mária születésének ábrázolása egy kéziratos kódex G iniciáléjában, az ágyon
Szent Anna (1375), The Metropolitan Museum of Art, New York, Public domain
93. oldal – Szabó Dezső, portré, fotó: Gábor Endre. Lent Szabó Dezső, fotó: Werner Irén (1926), Petőfi Irodalmi Múzeum
94. oldal – Könyvborító: Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán (1942), Dr Áchim András Könyvkiadó. Lent: Jelenet az Újszín-
ház Szabó Dezső – Fazekas István: Feltámadás Makucskán című előadásából, rendező: Nagy Viktor (2022)
95. oldal – Pintér: A tükör, politikai karikatúra két egymást váltó miniszterelnök, Bethlen István és Károlyi Gyula gróf port-
réjával (1932), Magyar Nemzeti Múzeum
97. oldal – Az 1. honvéd gyalogezred az Üllői úti Ferenc József gyalogsági laktanya udvarán (1914) Fortepan / Széman
György. Lent: Szabó Dezső, fotó: Gábor Endre, Petőfi Irodalmi Múzeum
98. oldal – Románia, Erdély, Illyefalva (1971), Fortepan / Piarista Levéltár / Holl Béla
99. oldal – Illyés Gyula, portré, fotó: Fortepan / Szalay Zoltán (1977). Lent: Simontornya – Illyés Gyula egykori iskolája, MTI
Zrt. / Bizományosi: Lehotka László
100. oldal – Felsőrácegres, Kránitz Istvánné egykori gazdasági cseléd, az 1945-ös földosztás után nyolcholdas gazda felesége
házának udvarán baromfit etet (1958), MTI Fotó: Bereth Ferenc
101. oldal – Könyvborító: Illyés Gyula: Puszták népe (1936), Nyugat Kiadó és Irodalmi R.T.
102. oldal – József Attila, portré (1936) Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: József Attila szülőháza, a ferencvárosi Gát utcai lakás.
Fotó: Slezák Ilona
103. oldal – Juhász Gyula, dr. Espersit János, József Attila, Móra Ferenc (elöl), Károlyi Lajos festő, Réti Ödön és Vertán Endre
a makói Hollósy Kornélia Színház lépcsőjén. Fotó: Homonnai Nándor (1924) Petőfi Irodalmi Múzeum
104. oldal – József Attila, portré, fotó: Mészöly László (1928), József Attila: Tiszta szívvel kézirat, Petőfi Irodalmi Múzeum
105. oldal – József Attila, portré, fotó: Homonnai Nándor (1924). Lent: József Attila: Nem én kiáltok! autográf kézirat, Petőfi
Irodalmi Múzeum. Könyvborító: József Attila: Nem én kiáltok! Koroknay-kiadás, Szeged (1925)
107. oldal – Kondor Béla illusztrációja József Attila Medáliák című művéhez (1971), Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti és
Relikviatár / Képzőművészeti gyűjtemény

276
 KÉPJEGYZÉK
108. oldal – Paizs Goebel Jenő: Tél (1932), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
112. oldal – Korda Vince: József Attila (1927), Korda Vince: Vágó Márta (1926), Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: Vágó Már-
ta, portré, fotó: Máté Olga (1926), Szántó Judit, portré, fotó: ismeretlen, Gyömrői Edit, portré, fotó: Reismann Mariann
(1935)
113. oldal – Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta művészettörténész, Kiállítótermi fotó: József Attila Emlékház, Balatonszár-
szó. Fotó: Slezák Ilona
114. oldal – Lillafüred, fürdőzők (1932)
116. oldal – Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra (1937), Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: Kiállítás a József Attila Emlékházban
Balatonszárszón (2023), fotó: Slezák Ilona
117. oldal – József Attila Emlékház, Balatonszárszó (2023), fotó: Slezák Ilona
123. oldal – Strelisky fotóműhely (?): József Attila, Jolán és Etus, valamint a „Mama” (1908), Petőfi Irodalmi Múzeum
124. oldal – Millennium Fényiroda: Pőcze Borbála. Lent: József Attila, Eta és Mama, Petőfi Irodalmi Múzeum
130. oldal – Zinner Erzsébet: Radnóti Miklós a 40-es évek elején, Petőfi Irodalmi Múzeum
132. oldal – Tihanyi Lajos: Klauzál tér (1909), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
133. oldal – Radnóti Miklós és Fanni házasságkötésükkor, 1935. 08. 15. Fotó: Rédner Márta, Petőfi Irodalmi Múzeum
134. oldal – Marc Chagall: A három gyertya (1939), Hungart © 2023
135. oldal – Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni (1941), Petőfi Irodalmi Múzeum
136. oldal – Radnóti utolsó fényképe, 1941. Fotó: Beck Judit, Petőfi Irodalmi Múzeum
137. oldal – Bori notesz: Hetedik ecloga kézirata, MTA Könyvtára
138. oldal – Munkaszolgálatosok (1944). Fortepan / Schächter László. Lent: Razglednica kézirat, Bori notesz, részlet, MTA
Könyvtára
139. oldal – Bor, rézbányában dolgozó munkaszolgálatosok (1940-es évek) Petőfi Irodalmi Múzeum
141. oldal – Szabó Lőrinc, portré. Fotó: Rónai Dénes (1929), Petőfi Irodalmi Múzeum
142. oldal – Ligeti Miklós: Szerelem (Csók) (1901), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
143. oldal – Rippl-Rónai: Szabó Lőrinc (1923), Magángyűjtemény
144. oldal – Szabó Lőrinc pasaréti, Volkmann utca 8. szám alatti otthonában, 1957 februárjában, MTI Fotó: Horváth Tamás
145. oldal – Gustav Klimt: A zene (1895), CCBY-SA 4.0 Bayerische Staatsgemäldesammlungen – Neue Pinakothek München
146. oldal – Lestyán Goda János Szabó Lőrincről készített bronzszobra Debrecenben, a Kossuth Lajos téren, MTI Zrt. / Bi-
zományosi: Talyigás Anikó
147. oldal – Fent: Apostol Pál: Weöres Sándor (1970). Weöres Sándor cirmos macskával (1970-es évek). Fotó: Moldován
Domonkos. Petőfi Irodalmi Múzeum
148. oldal – Gyulai Líviusz Weöres Sándor: Psyché című művéhez készített illusztrációja (1967), Petőfi Irodalmi Múzeum
149. oldal – Weöres Sándor, portré (1936). Petőfi Irodalmi Múzeum
151. oldal – Weöres Sándor (1966). Fotó: Langer Klára. Petőfi Irodalmi Múzeum
153. oldal – Károlyi Amy és Weöres Sándor (1983). Fotó: Moldován Domonkos, Petőfi Irodalmi Múzeum
154. oldal – Déry Tibor beszédet mond az Írószövetség december 28-i közgyűlésén, míg az előtérben Háy Gyula drámaíró
hallgatja a felszólalót (kezével támasztva az állát). Néhány héttel a rendezvény után mindkettőjüket börtönbüntetésre
ítélték, az Írószövetséget pedig 1957 januárjában feloszlatták és a szervezet csak 1959-ben alakulhatott újjá. MTI Fotó:
Erich Lessing. Lent: Az Újhold folyóirat címlapja (1946), Országos Széchenyi Könyvtár
156. oldal – Márai Sándor, portré. Fotó: Magyar Film Iroda, Petőfi Irodalmi Múzeum

277
157. oldal – Könyvborító: Márai Sándor: Szindbád hazamegy (1979)
158. oldal – Márai Sándor székfoglaló beszéde az Akadémián, 1943. december 6., Magyar Nemzeti Múzeum
160. oldal – Wass Albert, portré, Magyar Nemzeti Múzeum. Lent: Bánffy-kastély, Válaszút, Magyar Nemzeti Múzeum
161. oldal – Könyvborító: Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet (2001), Vincze László grafikusművész, Mentor Kiadó,
Marosvásárhely. Lent: Wass Albert otthona Astorban
162. oldal – Bucsini kis házikó. Fotó: Váradi Péter Pál, erdelyalbum.hu Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla: Erdély–Székelyföld:
Álom a vár alatt–Áprily Lajos
163. oldal – Lent: Erdélyi bevonulás. A tömeg köszönti a gépkocsival érkező díszvendéget (1940) Magyar Nemzeti Múzeum.
Fent: Istenszéke, Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla: Erdély–Kelemen–Görgény–Wass Albert havasai
166. oldal – Tóvidék, Wass kúria, Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla: Erdély–Mezőség, A Holt-tenger tükrében–Tóvidék–Szórvány-
magyarság
169. oldal – Wass Albert írógépe, Petőfi Irodalmi Múzeum
170. oldal – Kövér József: Erdélyből jöttem című alkotása szerzők engedélyével
172. oldal – Wass Albert: A funtineli boszorkány című film jelenete. Rendező: Poór István, 2017
174. oldal – Ottlik Géza, portré (1974). Fotó: Csigó László. Lent: Ottlik Géza dolgozószobája a Riadó utca 2/c. alatt (1941),
Petőfi Irodalmi Múzeum
177. oldal – Nemes Nagy Ágnes (1973 körül). Lent: Nemes Nagy Ágnes Királyhágó utcai lakásában (1970). Fotó: Balla De-
meter, Petőfi Irodalmi Múzeum
180. oldal – Pilinszky János (1970-es évek), lent: Pilinszky János könyvespolca. Fotók: Balla Demeter. Petőfi Irodalmi
Múzeum
181. oldal – Kóka Ferenc: Terek – Pilinszky János emlékére (1980–1981). Lent: Domanovszky Endre: Halászat (gobelin vázlat)
(1960), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
183. oldal – Pilinszky János (1970-es évek). Fotó: Balla Demeter, Petőfi Irodalmi Múzeum
184. oldal – Az ötödik trombitaszó. Az illusztrált Beatus-kézirat a világ végének rendkívüli vízióját kelti életre, ahogyan azt
Szent János az Apokalipszisben (Jelenések könyvében) rögzítette. (1180 körül)
185. oldal – Pilinszky János az íróasztalánál (1970). Fotó: Balla Demeter, Petőfi Irodalmi Múzeum
186. oldal – Pilinszky János édesanyjával, Baitz Veronikával 1939 körül, Petőfi Irodalmi Múzeum
187. oldal – Németh László, portré. MTI Fotó: Molnár Edit
188. oldal – Madarassy Walter: Bólyai Farkas, érem (1933), Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
189. oldal – Örkény István New Yorkban. Fotó: Larry Morris, Petőfi Irodalmi Múzeum
190. oldal – Örkény István otthonában feleségével, Radnóti Zsuzsával, a Vígszínház dramaturgjával. MTI Fotó: Keleti Éva.
Lent: Könyvborító: Örkény István: Egyperces novellák (Réber László rajzaival), Helikon kiadó
192. oldal – Örkény István (1973–1974 körül). Fotó: Vahl Ottó. Petőfi Irodalmi Múzeum
193. oldal – Orosz István: Plakát a Veszprémi Petőfi Színház Örkény István: Tóték című színdarabjához (1997) Orosz István /
Hungart Lent jelenet az Isten hozta, őrnagy úr! (1969) című filmből. Szereplők: Latinovits Zoltán (Őrnagy), Sinkovits Imre
(Tót Lajos) Fónay Márta (Tótné Mariska) Venczel Vera (Tót Ágika) Rendező: Fábri Zoltán, MTVA
194. oldal – Blaskó Péter az őrnagy szerepében játszik Örkény István Tóték című tragikomédiájában, melyet a Miskolci
Nemzeti Színház társulatának tagjai vendégjáték keretében mutattak be a Játékszínben Csiszár Imre rendezésében (1984).
MTI Fotó: Ilovszky Béla
195. oldal – Örkény István szalmakalapos képe (1964). Fotó: Koczogh Ákos. Lent: Jani Ildikó (Ágika), Harsányi Gábor
(az Őrnagy) és Pécsi Ildikó (Tótné) Örkény István Tóték című színművének főpróbáján, a Thália Színházban. Rendező:
Kazimir Károly (1978)

278
 KÉPJEGYZÉK
197. oldal – Szabó Magda (1964), Fortepan / Hunyady József
200. oldal – Az ajtó című film jelenete. Emerenc szerepében Helen Mirren. Rendező: Szabó István, (2012) MOKÉP
201. oldal - Szabó Magda író otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit. Lent: Szabó Magda: Az a szép fényes nap. Rendező: Bagó
Bertalan. Előadásfotó: Kiss László (2020) Székesfehérvári Vörösmarty Színház
204. oldal – Nagy László, fotó: Csigó László. Petőfi Irodalmi Múzeum
205. oldal – Nagy László Kossuth-díjas költő szülőfalujában, házuk udvarán. MTI Fotó: Molnár Edit
208. oldal – Kányádi Sándor Fotó: Kovács László. Petőfi Irodalmi Múzeum
209. oldal – Kolozsvár, Fő tér, Hunyadi Mátyás szobra (Fadrusz János), szemben középen a New York palota (1941), Fortepan
/ Handa család. Lent: Kolozsvár, Malomárok (1974), Fortepan
210. oldal – Táncház Széken (2019) MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
212. oldal – Mátyás király szülőháza az Óvárban (a legrégebbi emeletes ház a városban), fortepan / Aszódi Zoltán
213. oldal – Kányádi Sándor Kolozsváron a Szent György szobra mellett a Farkas utcai református templom előtt (1987), MTI
214. oldal – Sörény és koponya. Fotó: Derencsényi István
217. oldal – Sütő András (1970). MTI Fotó: Molnár Edit. Lent: Sütő András szülőháza Fotó: Szabó Tamás. Szentendre Sza-
badtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány Kriza János gyűjtemény
218. oldal – Funtek Frigyes (Zetelaki Gábor) és Kubik Anna (Árvai Réka) Sütő András Advent a Hargitán című színművének
előadásán a Nemzeti Színházban, Sík Ferenc rendezésében (1986)
219. oldal – Kovács Vilmos, portré. Lent: Gion Nándor (2000). Fotó: Fejér Gábor, Hungart
220. oldal – Csoóri Sándor, Cs. Szabó László, Szántó Tibor, Kodolányi Gyula, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Illyés Mária, fotó:
Moldován Domonkos. Petőfi Irodalmi Múzeum
221. oldal – Tandori Dezső (1988). Fotó: Kecskeméti Kálmán, Petőfi Irodalmi Múzeum. Jobbra: Hajnóczy Péter portréja
a Körkép című antológiában, fotó: Csigó László, Hungart. Lent: Könyvborító: Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiá-
ból (1979), Szépirodalmi Könyvkiadó
222. oldal – Esterházy Péter otthonában (1985). MTI Fotó: Tóth István Csaba
225. oldal – Ország Lili: Ikonfal II. (Kék), (1969) Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
227. oldal – Kőrösfői-Kriesch Aladár: Patrona Hungariae plakát (1919), OSZK Plakátgyűjtemény
228. oldal – Juhász Gyula (1914), Móra Ferenc Múzeum
230. oldal – Kosztolányi Dezső (1934 körül), Petőfi Irodalmi Múzeum. Könyvborító: Vérző Magyarország szerkesztette: Kosz-
tolányi Dezső. Illusztrálta: Jeges Ernő. (1921), Pallas Kiadó
232. oldal – Krúdy Gyula portréja (1925). Fotó: Diskay, Petőfi Irodalmi Múzeum
233. oldal – Lyka Károly portréja (1964). Fotó: Szalay Zoltán. Középen: Magyarország térképe az első világháborút lezáró
békediktátum után. FI-501021201/1 Irodalom 12. 45. oldal Lent: Iványi-Grünwald Béla: Csendélet (1939) Szépművészeti
Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
235. oldal – Orosz fogságból hazatérő magyar tisztek (1920 körül), Magyar Nemzeti Múzeum. Lent: Karinthy Frigyes kato-
naruhában három katonatársával (1914), Petőfi Irodalmi Múzeum
236. oldal – Gyóni Géza (1913). Lent: Gyóni Géza emléklevelezőlap, Gyóni Géza Irodalmi Társaság. Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum.
238. oldal – Polcz Alaine, Wosinsky Mór Megyei Múzeum
240. oldal – Auschwitzi koncentrációs tábor egyik női barakja © CULTiRiS / AKG-Images.
241. oldal – Szép Ernő portréja, Petőfi Irodalmi Múzeum
242. oldal – Tadeusz Borowski portréja. Wiesław Głębocki; Karol Mórawski (1985), Kultura Walcząca 1939–1945, Warsaw:
Wydawnictwo Interpres

279
244. oldal – Kertész Imre. MTI Fotó: Tóth István
246. oldal – Faludy György beszél a 80. születésnapjára rendezett ünnepségen a Magyar Írószövetség székházában (1990).
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
247. oldal – lllyés Gyula (1972). MTI Fotó: Molnár Edit
248. oldal – Markó utca 27., a Fővárosi Törvényszék épületének nagy esküdtszéki terme. A Budapesti Népbíróság különta-
nácsa által lefolytatott Mindszenty József bíboros, hercegprímás és vádlott társainak koncepciós pere 1949. február 3–5
között. A mikrofonnál Mindszenty József bíboros, hercegprímás, mögötte a vádlottak padján dr. Baranyay Jusztin ciszterci
szerzetes, egyházjogász, egyetemi tanár, Zakar András érseki titkár, Esterházy Pál herceg, Nagy Miklós pap, költő, író és
Actio Catholica titkár, takarva dr. Ispánki Béla egyetemi lelkész és Tóth László a Nemzeti Újság volt főszerkesztője, Forte-
pan/Album045
249. oldal – Paul Éluard (1948 körül) © CULTiRiS / AKG-Images
250. oldal – George Orwell © CULTiRiS / AKG-Images
254. oldal – Rákóczi út a Szent Rókus-kápolnánál, jobbra a háttérben a Nagy Diófa utca sarkán álló házak látszanak (1956),
Fortepan/Album 023. Lent: Bródy Sándor utca 5-7., Magyar Rádió szétlőtt homlokzata (1956), Fortepan/Nagy Gyula
255. oldal – Márai Sándor (1930-as évek). Fotó: Rónai Dénes. Lent: Kondor Béla: Angyal (1957) Szépművészeti Múzeum –
Magyar Nemzeti Galéria
257. oldal – Nagy Gáspár budakeszi otthonában (1990). MTI Fotó: Molnár Edit

Shutterstock képügynökség: 42., 67., 83., 91., 121., 144., 179., 208.,211., 240.
Editorialis képek: 24.E.O, 30.InnaFelker, 31.katatonia82, 33.Studio Barcelona,55. Faina Gurevich, 56.360b, 62. WILLIAM
RG, 115. mehdi33300, 258.Savanevich Viktar
171: szófelhő: A kő marad, 217: szófelhő: Valaki jár a fák hegyén