LEXIKÁK Töri 2020

Adattár a történelem tanításához
A 2020-as kerettantervek kötelező tényanyaga (lexikák)
Szerkeszti:
Pintér Patrik – Fekete Bálint – Maróti Zsolt
2020
Adattár a történelem tanításához – 1
Tartalom
Lectori Salutem!...........................................................................................................................................................5
1. Civilizáció és államszervezet az ókorban.........................................................................................................6
1.1. Fogalmak.........................................................................................................................................................6
1.2. Személyek.......................................................................................................................................................8
1.3. Kronoló gia......................................................................................................................................................9
1.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................10
2. Vallások az ókorban...........................................................................................................................................11
2.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................11
2.2. Személyek.....................................................................................................................................................13
2.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................14
2.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................14
3. Hódító birodalmak.............................................................................................................................................15
3.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................15
3.2. Személyek.....................................................................................................................................................15
3.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................16
3.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................16
4. A középkori Európa...........................................................................................................................................17
4.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................17
4.2. Személyek.....................................................................................................................................................20
4.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................21
4.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................21
5. A magyar nép eredete és az Árpád-kor..........................................................................................................23
5.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................23
5.2. Személyek.....................................................................................................................................................25
5.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................27
5.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................27
6. A középkori Magyar Királyság fénykora........................................................................................................28
6.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................28
6.2. Személyek.....................................................................................................................................................31
6.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................32
6.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................33
7. A kora újkor (10. évfolyam kezdete)..............................................................................................................34
7.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................34
7.2. Személyek.....................................................................................................................................................37
7.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................38
7.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................38
8. A török hódoltság kora Magyarország...........................................................................................................39
8.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................39
8.2. Személyek.....................................................................................................................................................40
8.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................41
8.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................42
9. A felvilágosodás kora.........................................................................................................................................43
9.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................43
9.2. Személyek.....................................................................................................................................................45
Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

9.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................45
9.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................46
10. Magyarország a 18. században.........................................................................................................................46
10.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................46
10.2. Személyek.....................................................................................................................................................47
10.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................48
10.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................48
11. Az új eszmék és az iparosodás kora................................................................................................................48
11.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................48
11.2. Személyek.....................................................................................................................................................50
11.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................50
11.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................50
12. A reformkor.........................................................................................................................................................50
12.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................50
12.2. Személyek.....................................................................................................................................................51
12.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................52
12.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................52
13. A forradalom és a szabadságharc....................................................................................................................52
13.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................52
13.2. Személyek.....................................................................................................................................................53
13.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................54
13.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................55
14. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése (11. évfolyam kezdete)..................55
14.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................55
14.2. Személyek.....................................................................................................................................................57
14.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................57
14.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................58
15. A dualizmus kora................................................................................................................................................58
15.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................58
15.2. Személyek.....................................................................................................................................................60
15.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................61
15.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................61
16. A nagy háború.....................................................................................................................................................62
16.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................62
16.2. Személyek.....................................................................................................................................................63
16.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................63
16.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................63
17. Az átalakulás évei...............................................................................................................................................64
17.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................64
17.2. Személyek.....................................................................................................................................................67
17.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................68
17.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................69
18. A két világháború között...................................................................................................................................71
18.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................71
18.2. Személyek.....................................................................................................................................................73
18.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................74
18.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................75

19. A Horthy-korszak...............................................................................................................................................76
19.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................76
19.2. Személyek.....................................................................................................................................................77
19.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................79
20. A második világháború.....................................................................................................................................79
20.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................79
20.2. Személyek.....................................................................................................................................................81
20.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................83
20.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................84
21. A két világrendszer szembenállása.................................................................................................................85
21.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................85
21.2. Személyek.....................................................................................................................................................86
21.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................88
21.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................88
22. Háborútól forradalomig (12. évfolyam kezdete)..........................................................................................90
22.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................90
22.2. Személyek.....................................................................................................................................................92
22.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................93
22.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................93
23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc.....................................................................................................94
23.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................94
23.2. Személyek.....................................................................................................................................................94
23.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................96
23.4. Topográ fia.....................................................................................................................................................96
24. A kádári diktatúra..............................................................................................................................................96
24.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................96
24.2. Személyek.....................................................................................................................................................97
24.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................97
25. A kétpólusú világ és felbomlása.......................................................................................................................98
25.1. Fogalmak.......................................................................................................................................................98
25.2. Személyek.....................................................................................................................................................98
25.3. Kronoló gia....................................................................................................................................................99
25.4. Topográ fia:....................................................................................................................................................99
26. A rendszerváltoztatás folyamata...................................................................................................................100
26.1. Fogalmak.....................................................................................................................................................100
26.2. Személyek...................................................................................................................................................101
26.3. Kronoló gia..................................................................................................................................................102
27. A világ a 21. században....................................................................................................................................102
27.1. Fogalmak.....................................................................................................................................................102
28. Magyarország a 21. században.......................................................................................................................103
28.1. Fogalmak.....................................................................................................................................................103
28.2. Személyek...................................................................................................................................................105
28.3. Kronoló gia..................................................................................................................................................105
28.4. Topográ fia...................................................................................................................................................105
29. A magyarság és a magyarországi nemzetiségek a 20-21. században.....................................................105
29.1. Fogalmak.....................................................................................................................................................105
29.2. Személyek...................................................................................................................................................106

29.3. Kronoló gia..................................................................................................................................................107
29.4. Topográ fia...................................................................................................................................................107

Lectori Salutem!
Az Újkor.hu – A velünk élő történelem online folyó irat 2017-ben indította el Oktatá s rovatá t, amely tartalmaival
a kö znevelés és a felső oktatá s szereplő it célozza.
Az elmú lt években tö bb ö sszeá llítá ssal, jó gyakorlatok megosztá sá val segítettü k a tö rténelemtaná rok
munká já t. A diá kok felkészítését a Feladatlapok az Újkor.hu cikkeihez, az Érettségi feladatok és megoldások
gyűjteménye (2005–2016), az Érettségi feladatok és megoldások történelemből angol nyelven, az Érettségi
feladatok és megoldások történelemből német nyelven, a Szöveges források a történelem tanításához, a
Mintatételek a szóbeli történelemérettségihez és a Gyakorlatok a történelematlasz használatához című
ö sszeá llítá sokkal tá mogatjuk, az egyetemi hallgató k és szakmó dszertannal foglalkozó kutató k szá má ra pedig A
történelemtanítás digitális bibliográfiája című gyű jteményt szerkesztjü k. Eddigi projektjeink kö zö sségi
munká val jö ttek létre, tartalmaink ingyen hozzá férhető k, alakítható k. Ezú ton is kö szö nö m minden kollégá mnak
a segítséget, tá mogatá st!
Jelen gyű jteményü nkkel ismét a tö rténelemtaná roknak és a tö rténelmet tanuló diá koknak szeretnénk
kedvezni. Az adattá r a 2020-tó l érvényes kerettantervekben szereplő kö telező lexiká kat (fogalmak, nevek,
topográ fia, kronoló gia) tartalmazza, és aká rcsak korá bban, most is szerkeszthető , alakítható formá ban adjuk
kö zre.
Fontos, hogy aláhúzva azok az elemek szerepelnek, amelyek általános iskolában is
szükségesek már.
Hangsú lyoznunk kell, hogy folyamatosan dolgozunk az adattá ron (javítjuk, bő vítjü k stb.), azaz érdemes lesz
idő nként ú jra visszatérni oldalunkra. (Ha kérdésü k, megjegyzésü k, javaslatuk van, jelezzék a
feketebalint28@gmail.com címen!)
Bízunk benne, hogy szá ndékunknak megfelelő en a diá kok és a taná rok szá má ra is hasznos anyagot nyú jtunk
most á t.
Isaszeg, 2020. november 7.

Fekete Bálint
az Ú jkor.hu szerkesztő je

1. Civilizáció és államszervezet az ókorban

1.1. Fogalmak
Fogalom Definíció, magyarázat
ö ntö zéses fö ldmű velés Az ó kori Keleten kialakult gazdá lkodá si mó dszer, amelynek lényege,
hogy a folyó k vizét kü lö nbö ző , a kö zö sség á ltal készített, karban tartott
csatorná kkal juttattá k el a megmű velendő terü letekre.
fá raó Uralkodó az ó kori Egyiptomban, a pogá nysá g megszű néséig istenként
tisztelték, teljhatalommal rendelkezett, amit despotizmusnak
nevezü nk.
piramis Hatalmas, négyzet alapú , gú la alakú építmény, az ó kori Egyiptomban a
fá raó k temetkezési helye, síremléke.
hieroglifa Eredeti jelentése: szent véset. Az ó kori Egyiptomban kialakított
képírá srendszer.
ékírá s Az ó kori Keleten kialakult írá sforma, amely nevét az agyagba vésett
formá já ró l kapta. Eleinte gazdasá gi ü gyek lejegyzésére,
adminisztrá ció ra haszná ltá k, késő bb példá ul irodalmi és tö rténeti
szö vegeket is megö rö kítettek.
mú mia Olyan holttest, amely nem indult oszlá snak. Első sorban az ó kori
Egyiptomra jellemző a mumifiká lá s, azaz a test tartó sítá sá nak
mesterséges folyamata, és első sorban az uralkodó kat, papokat,
elő kelő ket mumifiká ltá k.
Akropolisz Az ó kori Hellá szban a poliszok hegytető n vagy magaslaton épített
fellegvá ra. Á ltalá nos haszná latban az athéni fellegvá r elnevezése.
filozó fia A szó jelentése: a bö lcsesség szeretete. Az ó kori Hellá szban kialakuló
tudomá ny. Első sorban a vilá g egészével és annak
megismerhető ségével; ember és vilá g, illetve ember és ember
viszonyá val foglalkozik.
jó sda Kiemelt vallá si- és kultuszhely, ahol az emberek az istenek akaratá ró l
vagy a jö vő jü krő l pró bá ltak tudá st szerezni. Az egyik leghíresebb gö rö g
jó sda Apolló n Delphoiban talá lható szentélye volt.
olü mpiai já tékok Zeusz tiszteletére bemutatott versenysorozat. Az első ismert já tékokat
Kr. e. 776-ban rendezték és periodikusan ismétlő dö tt négyévente. Az
olü mpiai já tékok ideje alatt a poliszok mindenféle há ború t
szü neteltettek egymá s kö zö tt. 393-ig tartottá k ezeket, majd a 19.
szá zad végén modern formá ban felú jítottá k a versengéseket.
vá rosá llam/polisz Hellá szban a vá ros és annak kö rnyékének elnevezése, amely ö ná lló
bel- és kü lpolitiká val rendelkezik. Virá gkoruk a Kr. e. 8. szá zadban
kezdő dö tt, a legjelentő sebbek kö zé tartozott Athén és Spá rta. A

vá rosá llamok hanyatlá sa a Kr. e. 4. szá zadban tö rtént, ö ná lló sá guknak
a makedó n uralkodó k, II. Philipposz és fia, III. Alexandrosz (Nagy
Sá ndor) vetettek véget.
arisztokrá cia Az ’aristoi’ (legjobbak) szó bó l szá rmazik. Az antik gö rö g
vá rosá llamok/poliszok legvagyonosabb, vezető rétege. Késő bb tá gabb
értelmet nyert és az orszá gok vezető rétegét jelentette.
démosz A szó jelentése: nép. Az ó kori Hellá szban így nevezték a vagyontalan,
de polgá rjoggal rendelkező réteget. A démosz tagjai a tö rténelem sorá n
fokozatosan kiharcoltá k, hogy politikai jogokat is gyakorolhassanak.
demokrá cia A szó jelentése: népuralom. Olyan á llamforma, ahol a dö ntéseket a
politikai jogokkal rendelkező k tö bbsége hozza a kü lö nbö ző
intézményeken keresztü l. Jellemző je a – kö zö s dö ntéshozatal mellett –
a hatalom megosztá sa (kü lö nféle tisztségek létrehozá sa), illetve a
hatalom idő beli korlá tozá sa.
népgyű lés Gö rö gü l ekklészia, a tö rvényhozó hatalmat képviselő gyű lés, amelyen
minden politikai joggal rendelkező férfi részt vehetett, szavazhatott és
felszó lalhatott.
sztratégosz A hadsereg vezető je Athénban, phülénként, ö sszesen tízet vá lasztottak
(ellentétben a tö bbi, sorsolt tisztséggel), akik napi vá ltá sban
gyakoroltá k a hatalmat. A legnevesebb sztratégosz Periklész volt a Kr.
e. 5. szá zad kö zepén.
cserépszavazá s Gö rö gü l ’osztrakiszmosz’. Eredeti rendeltetése a zsarnoksá g
megakadá lyozá sa volt, de politikai eszkö zzé vá lt. A hagyomá ny szerint
Kleiszthenész vezette be Kr. e. 508-ban, de csak a Kr. e. 5. szá zadban
alkalmaztá k. Amennyiben legalá bb hatezren érvényesen szavaztak, a
legtö bb szavazatot kapó személynek 10 évre szá mű zetésbe kellett
vonulnia, de vagyoná t megtarthatta.
rabszolga Szabadsá gá tó l megfosztott személy, akit szinte tá rgyként kezeltek;
adtá k, vették, szinte beszélő szerszá mokként kezelték ő ket.
patrícius A szó jelentése: jó apá tó l szá rmazó . A ró mai kö ztá rsasá g vezető rétege
a kirá lysá g megdö ntése utá n. Eleinte egyedü l a patríciusok
rendelkeztek politikai jogokkal, kö zü lü k kerü ltek ki a senatus tagjai,
azaz a senatorok.
plebejus Olyan ró mai szabad, aki nem tartozik a patríciusok kö zé. Hatalmuk
folyamatosan erő sö dö tt, amíg el nem érték, hogy politikai jogokat
kapjanak. A Kr. e. 5. szá zadtó l kü lö nleges képviselő jü k volt a
néptribunus.
consul A kö ztá rsasá g vezető tisztsége az antik Ró má ban, békében a
senatusszal együ tt irá nyítottá k a kö ztá rsasá got, há ború esetén a
hadsereget. A consuli megbízá s egy évre szó lt (annuitas), és egyszerre
ketten tö ltö tték be a tisztséget (collegialitas).
senatus A vének taná csa a kirá lysá g idején Ró má ban, majd a legfő bb

dö ntéshozó , tö rvényalkotó testü let a Ró mai Kö ztá rsasá gban. A senatus
tagjai, a senatorok a ró mai tá rsadalom elitjéhez tartoztak.
dictator Rendkívü li tisztség Ró má ban, amelyet végveszély esetén vá lasztott a
senatus. Viselő je teljhatalommal rendelkezett, azonban megbízatá sa
csupá n fél évre szó lt. Amennyiben fenná llt a dictator intézménye,
minden má s tisztség szü netelt.
néptribunus Kr. e. 494-tő l a plebejusokat képviselő tisztviselő (magistratus),
személye szent és sérthetetlen volt és vétó joggal rendelkezett.
csá szá r Uralkodó i cím, amely Caesar nevébő l szá rmazik. Késő bb a
legmagasabb vilá gi uralkodó i címmé vá lt (egyenértékű vele az orosz
cá r, a tö rö k szultá nok á ltal haszná lt padisah és a – ma má r egyedü l
létező – japá n tennó ).
amfiteá trum Kö r vagy ová lis alakú ró mai színhá z, amelyben gladiá torjá tékokat vagy
egyéb viadalokat tartottak. A leghíresebb a ró mai Colosseum.
Magyarorszá gon pl. Aquincumban talá lható kettő , egy polgá rvá rosi és
egy katonavá rosi.
gladiá tor Harcosok, akiket azért képeztek ki, hogy az amfiteá trumokban a
ró maiak szó rakoztatá sá ra, kü lö nféle fegyverekkel felszerelve egymá s
ellen vagy vadá llatokkal kü zdjenek.
provincia A Ró mai Birodalom á ltal meghó dított és kö zigazgatá silag
megszervezett, Itá liá n kívü li adminisztrá ció s terü let. Ilyen volt példá ul
a Ká rpá t-medencében Pannonia és Dacia, illetve a kereszténység
kialakulá sá nak terü lete, Jú dea.
légió A ró mai hadsereg legnagyobb (létszá mú ) egysége, amely jó részt
gyalogos legioná riusokbó l á llt, de lovassá g is tartozott hozzá .
limes A Ró mai Birodalom hatá rvidéknek elnevezése, amely magá ban foglalja
az á rkokbó l, sá ncokbó l, ő rtornyokbó l, erő dö kbő l á lló védelmi
rendszert is. A limes egyes szakaszait a ró mai légió k védték.
polgá rjog Az á llamhoz való tartozá st fejezi ki, amelyhez kü lö nbö ző jogok és
kö telezettségek is tartoznak, azonban nem feltétlenü l jelent politikai
jogot is.
1.2. Személyek
Személy Definíció, magyarázat
Hammurapi Babiloni uralkodó a Kr. e. 2. évezredbő l, első sorban tö rvényoszlopá ró l
ismert, amely a legrégebbi teljes tö rvénygyű jtemény.
Kleiszthenész Athéni politikus a Kr. e. 6. szá zadbó l, Kr. e. 508-ban vá lasztottá k
arkhónná , hozzá kapcsoló dik, hogy terü leti alapon 10 phülére (tö rzsre)
osztotta Athént, amely 50-50 fő t delegá lhatott a buléba (taná csba).
Hozzá kö tő dik a cserépszavazá s bevezetése is.
Periklész Athéni á llamférfi, kiemelkedő sztratégosz, tekintélyes szó nok a Kr. e. 5.

szá zadbó l. Csö kkentette az Areioszpagosz (volt arkhónokbó l á lló
testü let, bíró sá g) jogkö rét és bevezette a napidíjak rendszerét, ezzel
elhozva az athéni demokrá cia fénykorá t. Tá mogatta az athéni
kö zépítkezéseket, ő indította el az Akropolisz jelentő s fejlesztését is.
Plató n Az egyik legnagyobb hatá sú gö rö g filozó fus, Szó kratész tanítvá nya, az
athéni Akadémia meglapító ja. A Kr. e. 5–4. szá zadban élt és alkotott.
Legismertebb mű ve Az á llam, melyben egy ideá lis politikai
berendezkedést vá zolt fel.
Arisztotelész A Kr. e. 4. szá zadban élt. Az egyik legjelentő sebb gö rö g filozó fus, Plató n
tanítvá nya, III. Alexandrosz (Nagy Sá ndor) makedó n uralkodó
nevelő je. Az egész nyugati filozó fiai kultú rá ra és az arab filozó fiai
iskolá kra is hatott.
Hérodotosz Gö rö g tö rténetíró , „a tö rténtírá s atyja”. A Kr. e. 5. szá zadban élt, fő
mű ve A gö rö g–perzsa há ború . Jellemző rá a forrá sok haszná lata, illetve
a tá rgyilagossá gra való tö rekvés, az okok és okozatok feltá rá sa.
Nagy Sá ndor III. Alexandrosz néven a Kr. e. 4. szá zadban ü lt a Makedó n Birodalom
tró njá n. Egyesítette Makedó niá t és Hellá szt, hó dítá saival hatalmas
birodalmat hozott létre, ezzel teret nyitva a hellenizmusnak. Nevéhez
kö tő dik az egyiptomi Alexandria alapítá sa.
Julius Caesar Ró mai politikus és hadvezért a Kr. e. 1. szá zadban. Kr. e. 60-ban
megalapította az első triumvirá tust, majd proconsulként meghó dította
Galliá t. Kr. e. 48-ban megszerezte az egyeduralmat, azonban nem
tisztelte a kö ztá rsasá g intézményeit, így Kr. e. 44-ban meggyilkoltá k a
szená tus kö ztá rassá gpá rti tagjai. Nevéhez kö thető a Julianus-naptá r.
Augustus Eredeti nevén Octavianus. Julius Caesar unokaö ccse és fogadott fia, a
má sodik triumvirá tus tagja Antonius és Lepidus mellett. A kö ztá rsasá g
intézményeit felhaszná lva, megtartva kiépítette a principá tusnak
nevezetet egyeduralmi rendszerét. Kormá nyzá sa elhozta a Pax
Romana-t, azaz a „ró mai békét”.
1.3. Kronoló gia

Kronológia Definíció, magyarázat
Kr. e. 3000 kö rü l – Kr. u. Az ó kor idő szaka
476
Kr. e. 776 Az első feljegyzett olü mpiai já tékok
Kr. e. 753 Ró ma mondabeli alapítá sá nak dá tuma
Kr. e. 510 A kirá lysá g korá nak vége Ró má ban, a kö ztá rsasá g kezdete
Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai
Kr. e. 5. sz. kö zepe Az athéni demokrá cia fénykora (Periklész kora)
Kr. e. 44 Julius Caesar halá la

Kr. u. 70 Jeruzsá lem lerombolá sa
Kr. u. 395 A Ró mai Birodalom kettéosztá sa, amelytő l kezdve Nyugatró mai
Birodalomró l és Keletró mai Birodalomró l beszélü nk.
1.4. Topográ fia

Topográfia Definíció, magyarázat
Mezopotá mia A Tigris és az Eufrá tesz folyó k kö zö tt elterü lő terü let, a jelentő s ó kori
keleti civilizá ció k, birodalmak jö ttek létre itt.
Babilon Ó kori mezopotá miai vá ros az Eufrá tesz partjá n, Hammurapi Babilon
kö zponttal despotikus birodalmat hozott létre. A Kr. e. 6. szá zadban a
zsidó nép fogsá gá nak színhelye.
Egyiptom Afrikai északkeleti részén elterü lő ó kori despotikus birodalom, amely
gazdag kultú rá já ró l ismert. Legfontosabb folyó ja a Nílus.
Nílus A Fö ld egyik leghosszabb folyó ja, á radá saival lehető vé tette az
egyiptomi kultú ra kialakulá sá t Afrika északkeleti részén.
Olü mpia Hellá sz déli részén elhelyezkedő vá ros, a Zeusz tiszteletére négyévente
tartott já tékok, azaz az olü mpiai já tékok ó kori színhelye.
Athén Az Attikai-félszigeten elhelyezkedő vá rosá llam, a hellén kultú ra egyik
legmeghatá rozó bb kö zpontja. Athénhoz kapcsoló dik az ó kori
demokrá cia kialakulá sa.
Alexandria Nagy Sá ndor á ltal alapított vá ros az ó kori Egyiptom északi részén, a
Nílus deltá já ná l. Első sorban kö nyvtá rá ró l híresü lt el, amely egy
tű zvész á ldozata lett.
Itá lia Az Appennini-félsziget terü lete a Fö ldkö zi-tenger medencéjében, a
Ró ma Birodalom bö lcső je.
Ró ma Itá lia kö zepén, a Tiberis-folyó partjá n kialakult vá ros, amely
folyamatos hó dítá sai révén egy vilá gbirodalom kö zpontja lett. A
hagyomá ny szerint Kr. e. 753-ban alapította Remus és a névadó
Romulus. Késő bb a nyugati kereszténység kö zpontjá vá vá lt, a pá pa
székhelye.
Ró mai Birodalom Fénykorá ban Ibériá tó l Mezopotá miá ig terjedő á llam. Tö bb, mint
ezeréves fenná llá sa sorá n (Kr. e. 753 – Kr. u. 1453) a mai napig is
meghatá rozó lenyomatot tett a birodalom á ltal birtokolt terü letekre.
Kö zpontja hosszú idő n á t Ró ma vá rosa volt.
Pannó nia A mai Magyarorszá g duná ntú li részén elterü lő ró mai provincia,
amelynek hatá rvonala a Duna volt. A Kr. u. 1. szá zadtó l a 4. szá zadig
volt a Ró mai Birodalom része.
Aquincum A mai Ó buda terü letén kialakított ró mai katonai telepü lés és polgá ri
telepü lés neve, Pannonia provincia egyik legfontosabb vá rosa,
székhelye volt. Híres építményei példá ul az amfiteá trumok.

Savaria A mai Szombathely terü letén á lló ró mai kori telepü lés, Pannonia
provincia egyik legfontosabb vá rosa. Az északi és a déli terü leteket
ö sszekö tő borostyá nú t egyik á llomá sa volt. Híres építménye az Isis-
templom, azaz az Iseum.
Jeruzsá lem A Fö ldkö zi- és a Holt-tenger kö zö tt épü lt vá ros, Jú dea provincia
kö zpontja. Az á brahá mi vallá sok – a judaizmus/zsidó vallá s, a
kereszténység és az iszlá m – szent vá rosként tartjá k szá mon. Titus
ró mai hadvezér Kr. u. 70-ben lerombolta a zsidó kultuszban kiemelt
szerepet já tszó templomot.
2. Vallások az ókorban
2.1. Fogalmak
politeizmus Tö bbistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben tö bb, kü lö nbö ző
feladattal, képességgel és attribú tummal rendelkező istent tisztelnek.
Ide tartozik példá ul az egyiptomi, a gö rö g és a ró mai hitvilá g.
monoteizmus Egyistenhit. Olyan vallá si rendszer, amelyben egyetlen istent
tisztelnek. Ide tartoznak az á brahá mi/kö nyves vallá sok: a
judaizmus/izraelita/zsidó vallá s, a kereszténység, valamint az iszlá m
kü lö nféle irá nyzatai.
zsidó vallá s Monoteista vallá s, amelynek istene Jahve (JHVH). A hagyomá ny szerint
a vallá s Á brahá mig nyú lik vissza. Fontos megjegyezni, hogy bá r a zsidó
vallá st á ltalá ban a zsidó nép gyakorolja, nem teljesen egyezik meg a
kettő , pl.: a kazá r birodalmi elit is felvette a zsidó vallá st. Legfontosabb
forrá sa a héber Biblia (amelynek része a Tó ra, azaz Mó zes ö t kö nyve).
Ó szö vetség/Héber Biblia A zsidó sá g szent kö nyve, amelyet a keresztény és iszlá m vallá sok is
szentként kezelnek. Leírja a zsidó nép tö rténetét a vilá g teremtésétő l
Jézus szü letéséig. Tö bbek kö zö tt tartalmazza a Tízparancsolatot és a
Zsoltá rok kö nyvét.
Tízparancsolat A zsidó hagyomá ny szerint az a tíz tö rvény, amelyet Mó zes Jahvétő l
(Istentő l) kapott a Sínai-hegyen. Ö sszegzi az ember Isten és
embertá rsai felé való kö telezettségeit.
pró féta Isten akaratá nak kö zvetítő je. Az Ó szö vetségben Jahve (Isten) gyakorta
feddi meg népét a pró fétá k á ltal, illetve jö vendö léseket tesz az
eljö vendő Messiá sró l (pl.: Jeremiá s vagy Sá muel). Az iszlá mban
tö bbekre tekintenek pró fétaként (példá ul Jézusra, akit istenként nem
ismernek el), kö zü lü k az utolsó elismert Mohamed pró féta volt.
jeruzsá lemi templom A zsidó vallá s kultikus kö zpontja, a hagyomá ny szerint itt ő rizték az
eredeti Tízparancsolatot tá roló frigylá dá t. A templomot eredetileg
Salamon kirá ly építette, majd a zsidó sá g babiloni fogsá ga utá n
ú jjá építették. Végü l Kr. u. 70-ben a zsidó –ró mai há ború végén

leromboltá k és a mai napig nem építették ú jjá . Egyetlen épen maradt
falá t nevezik Sirató falnak.
diaszpó ra A szó jelentése: szétrajzá s. Eredetileg egy nép vagy vallá s
szétszó ró dá sá t jelenti, azonban egy-egy szétszó ró dá s utá ni zá rt
kö zö sséget is jelenthet. Az ó kori példá k kö zü l a zsidó sá g szétszó ratá sa
a legismertebb.
Messiá s A szó jelentése: felkent. A zsidó sá g megvá ltó ja, akit má r a pró fétá k is
hirdettek. A kereszténység Jézust tekinti Messiá snak, a zsidó k azonban
ezt nem fogadjá k el, a mai napig vá rjá k a Messiá s eljö vetelét.
keresztény vallá s A Kr. u. 1. szá zadban a judaizmusra építő monoteista vallá s, amelynek
hívei Jézus tanítá sait kö vetik. Szent kö nyve a(z Ó - és Ú jszö vetségbő l
á lló ) Biblia. A vallá s alapja az egyetlen, mindenható Istenben és a halá l
utá ni feltá madá sban való hit. Legfő bb értéke a szeretet, az elfogadá s és
a megbocsá tá s. A vallá s istenképéhez tartozik a Szenthá romsá g, amely
szerint az egy Istennek há rom személye van, az Atya, a Fiú és a
Szentlélek.
keresztség A kereszténység fontos szertartá sa, szentségnek minő sü l. A keresztség
olyan rituá lé, amely a megtisztulá st jelképezi (vízzel végzik), és ezá ltal
vá lik a keresztény kö zö sség, illetve a szertartá st végző egyhá z tagjá vá
valaki.
ú rvacsora A kereszténység fontos szertartá sa, szentségnek minő sü l.
Eucharisztiá nak is nevezik. Lényege, hogy Jézus Krisztusnak az utolsó
vacsorá n mondott szavait és cselekedeteit ismétlik meg a hívek
liturgikus mó don. Fontos eleme a megszentelt kenyér és a bor
elfogyasztá sa, amelyek Jézus testét és vérét jelképezik.
apostol Jézus Krisztus 12 tanítvá nyá nak elnevezése, akik azt a kü ldetést
kaptá k, hogy terjesszék a kereszténységet. Kiemelkedik kö zü lü k Péter,
aki a keresztény egyhá z alapító ja, Ró ma pü spö ke, az első pá pa volt. Az
apostolok kö zé tartozik Pá l is, aki bá r személyesen nem talá lkozott
Jézussal – aki a hagyomá ny szerint lá tomá sban jelent meg neki –, de
fontos szerepet vá llalt a kereszténység elterjesztésében.
misszió A szó jelentése: kü ldetés. Eredetileg az evangélium és Jézus
tanítá sá nak terjesztését jelö li a nem keresztények kö rében.
Biblia A kereszténység szent kö nyve, amely az Ó szö vetségbő l és az
Ú jszö vetségbő l á ll. A keresztény Ó szö vetség jó részt megegyezik a
héber Bibliá val. Az Ú jszö vetség első négy kö nyvét – Má té, Má rk, Luká cs
és Já nos szö vegét – evangéliumnak nevezzü k, ezek írjá k le Jézus életét
és tanítá sait.
Ú jszö vetség A keresztény Biblia má sodik nagy egysége, amely magá ban foglalja a
négy evangéliumot, az Apostolok cselekedeteit, az Apostoli leveleket és
a Jelenések kö nyvét. Az Ú jszö vetségben olvasható k a tö rténetek Jézus
életérő l és tanítá sairó l.
evangélium A szó jelentése: ö rö mhír. Az evangéliumok Jézus életérő l és tanítá sairó l

szá molnak be. Az Ú jszö vetségben megtalá lható négy evangélium Má rk,
Má té, Luká cs és Já nos nevéhez fű ző dik.
pü spö k A keresztény egyhá zakban a hierarchia legmagasabb foká n á lló
személyek tisztsége. Kezdetben a vá rosi gyü lekezeteket vezették, majd
a megyéspü spö kö k egy-egy egyhá zmegyét irá nyítottak.
zsinat A keresztény egyhá zakban ö sszehívott gyű lés, amely az egyhá z ü gyeit
érintő kérdésekben dö nt. Az ö sszehívottaktó l fü ggő en lehet
egyhá zmegyei, terü leti vagy egyetemes zsinat, amelyek kö zü l legutó bbi
azt jelenti, hogy az egész egyhá z képviselő it meghívjá k, dö ntései pedig
szintén az egész egyhá zra vonatkoznak.
2.2. Személyek
Kheopsz Egyiptomi nevén Hufu. Az egyiptomi Ó birodalom fá raó ja, az ő
síremléke a Gízai piramisok kö zü l a legnagyobb, mintegy 146 méteres
magassá gá val.
Zeusz A gö rö g olü mposzi istenek fő istene, az ég és a villá mok ura.
Tiszteletére rendezték négyévente az olimpiá kat. Az olü mpiai, mintegy
12 méter magas szobra az ó kori vilá g csodá i kö zé tartozott.
Pallasz Athéné Athén védő istene, a bö lcsesség, az igazsá gos há ború és a jog istennő je.
Szent á llata a bagoly, amely az athéni pénzeken is lá tható .
Á brahá m Az á brahá mi vallá sok hagyomá nyá ban az egyistenhit alapító ja, pró féta,
akit a zsidó sá gban, a kereszténységben és az iszlá mban is ő satyaként
tisztelnek. A hagyomá ny szerint Mezopotá miá bó l szá rmazott, a Kr. e. 2.
évezredben élt, és Isten neki és népének adta az ígéret fö ldjét, Ká naá nt.
A zsidó k fiá tó l, Izsá któ l és unoká já tó l, Izrá eltő l szá rmaztatjá k magukat,
az arabok pedig má sik fiá tó l, Izmá eltő l.
Mó zes Ó szö vetségi pró féta, aki kivezette a kivá lasztott népet, azaz a
zsidó sá got Egyiptombó l. A hagyomá ny szerint ő kapta meg a
Tízparancsolatot két kő tá blá n Istentő l a Sínai-hegyen.
Jézus A kereszténység megalapító ja, aki a Kr. u. 1. szá zadban élt a ró mai
uralom alatt á lló Jú deá ban. A keresztény tanítá s szerint Isten fia, aki
szenvedésével, kereszthalá lá val és feltá madá sá val megvá ltotta az
emberiséget a bű nö ktő l. A keresztény hagyomá ny szerint a
Szenthá romsá g tagjainak egyike az Atya és a Szentlélek mellett.
Szü letésétő l kezdő dik a keresztény idő szá mítá s.
Szent Péter apostol Az apostolfejedelmek egyike. Szent Péter Jézus tanítvá nya, akire a
kereszténység alapító ja a hagyomá ny szerint az egyhá z vezetését bízta,
amelybő l a pá pai fő hatalom ered. Ró ma első pü spö ke volt,
kereszthalá lt halt az 1. szá zad kö zepén.
Szent Pá l apostol Az apostolfejedelmek egyike. Szent Pá lt is apostolnak tekintik, azonban
személyesen sohasem talá lkozott Jézussal, hanem a hagyomá ny szerint

a damaszkuszi ú ton jelent meg neki a Megvá ltó . Tö bb térítő ú ttal
terjesztette a kereszténységet, illetve levelei mérvadó ak a keresztény
tanítá sokat illető en. Tagadhatatlan hatá sa volt abban, hogy a nem
zsidó k kö rében is elterjedt a kereszténység.
Constantinus Ró mai csá szá r a Kr. e. 4. szá zadbó l. 313-ban a tö bbi vallá ssal
egyenrangú vá tette a kereszténységet, így véget vetett a
keresztényü ldö zéseknek. Hozzá kö tő dik a 325-ö s niceai zsinat
megszervezése, ahol a kereszténység fő tanítá sairó l, hagyomá nyairó l is
dö ntö ttek a pü spö kö k.
2.3. Kronoló gia

a keresztény idő szá mítá s A keresztény idő szá mítá s kezdetének a hagyomá ny szerint Krisztus
kezdete szü letését tartjá k. Az éveket a Kr. e. és Kr. u. (Krisztus elő tt / utá n)
jelzéssel jelö ljü k. Má ra széles kö rben elterjedt a haszná lata.
313 A szabad keresztény vallá sgyakorlatot lehető vé tevő milá nó i
edictum/rendelet kiadá sa.
325 A niceai zsinat, amely az első egyetemes keresztény zsinat volt.
2.4. Topográ fia

Jeruzsá lem Kö zel-keleti vá ros, az ó kori zsidó á llam fő vá rosa. Itt á llt a Salamon á ltal
épített templom. Itt ítélték el és feszítették keresztre Jézust. A zsidó sá g,
a kereszténység és az iszlá m szent vá rosa, így fontos zará ndokhely. A 7
szá zadban arabok, majd a 11. szá zad má sodik felében a szeldzsuk
tö rö kö k hó dítottá k meg. 1099-ben a keresztes hadjá rat ú jra
keresztény kézre juttatta az á llamot, létrehozva a Jeruzsá lemi
Kirá lysá got. 1187-ben Szaladin egyiptomi uralkodó ú jra az iszlá m
kezére juttatta a vá rost, bá r a keresztények tö bb ízben (ideiglenesen)
visszafoglaltá k.
Ká naá n Az ígéret fö ldje, ahová az izraelita tö rzsek vá ndoroltak. Magá ban
foglalja Izraelt, Jordá niá t, Palesztiná t, Libanont, Palesztiná t Szíria
nyugati részét és a Sínai-félszigetet.
Jú dea Salamon halá la utá n a zsidó á llam déli részének elnevezése, egészen
addig, amíg az Ú jbabiloni Birodalom meg nem hó dította. Késő bb a
Ró mai Birodalom fennható sá ga alá kerü lt.
Izrael Salamon halá la utá n a zsidó á llam északi részének elnevezése, egészen
addig, amíg az Asszír Birodalom véget nem vetett fü ggetlenségének.
Késő bb a Ró mai Birodalom fennható sá ga alá kerü lt.
Palesztina Az ó kori zsidó á llam terü lete, amely az eredetileg ott lakó
filiszteusokró l kapta nevét. A Fö ldkö zi-tenger keleti partvidéke és a
Jordá n folyó kö zö tt elterü lő terü let.

Betlehem Jézus szü lő vá rosa Jeruzsá lem kö zelében, Jú deá ban.
3. Hódító birodalmak
3.1. Fogalmak
népvá ndorlá s A fogalom á ltalá ban a 4–6. szá zadot jelö lő népvá ndorlá skorra értendő .
Tö bb népet, nagy terü letet érintő népmozgá s, melynek szá mos
természeti, politikai, népességbeli vagy gazdasá gi oka lehet. A
Nyugatró mai Birodalom hanyatlá sá ban nagy szerepe volt pl. a frankok,
gó tok, vandá lok és má s népek vá ndorlá sá nak, á llamalapítá sá nak.
hunok Belső -á zsiai eredetű lovasnomá d nép, amelynek birodalma kiterjedt a
Ká rpá t-medencére is. Leghíresebb uralkodó juk a Kr. u. 5. szá zadban
uralkodó Attila.
ortodox A keleti kereszténység elnevezése, amely az 1054-es skizmá val szakadt
el teljesen Ró má tó l. Tö bb ponton eltér a hagyomá nya, tanítá sa és
liturgiá ja a ró mai katolikus vallá sétó l, hívei ezen kívü l a ró mai pá pa
fő ségét sem fogadjá k el.
iszlá m A 7. szá zadban Mohamed á ltal alapított monoteista vallá s, amely
alapvető en a zsidó sá g és az arab pogá ny hitvilá g elemeit ö tvö zte, de a
kereszténység is befolyá solta. Szent kö nyve a Korá n. Kö vető it
muszlimnak nevezzü k.
Korá n Az iszlá m szent kö nyve, amely alapvető hittételeit és ö t fő parancsá t
tartalmazza. A Korá n mellett az iszlá m vallá s fontos forrá sa még a
szunna (a szoká sjogon alapuló gyakorlat) és a hadíszok (Mohamed
pró féta és tá rsainak a szá jhagyomá ny ú tjá n fennmaradt mondá sai,
tettei).
kalifa Mohamed utó da, az iszlá m legfő bb vallá si vezető je. Az á llam és a vallá s
ö sszefonó dá sa miatt egyfajta despotikus ú r is.
3.2. Személyek
Attila A hunok kirá lya a Kr. u. 5. szá zad kö zepén. Székhelye a Ká rpá t-
medence terü letén volt. Tö bb hadjá ratot vezetett a Keletró mai
Birodalom, majd a Nyugatró mai Birodalom ellen. 453-as halá la utá n
birodalma szétesett.
Justinianus Bizá nci csá szá r a Kr. u. 6. szá zadban. Egységesítette a ró mai jogot és
megpró bá lta visszaá llítani a Ró mai Birodalmat. Ideiglenesen elfoglalta
Itá liá t és É szak-Afrika egy részét, de pró bá lkozá sa sikertelen volt.
Mohamed Az iszlá m vallá s alapító ja, 622-ben Mekká bó l Mediná ba menekü lt
(hidzsra), ez az iszlá m idő szá mítá s kezdete. Késő bb visszafoglalta

Mekká t és a vallá s kö zpontjá vá tette.
Nagy Ká roly Frank kirá ly, aki szá mos hadjá ratban nö velte a Frank Birodalom
terü letét. 800-ban a pá pa csá szá rrá koroná zta, birodalma kö zpontjá vá
pedig Aachent tette meg.
I. Ottó 10. szá zadi uralkodó , a Német-ró mai Birodalom/Csá szá rsá g 962-es
alapítá sá tó l kezdve csá szá r. Nevéhez kö tő dik a német és itá liai
terü letek egyesítése, megerő sítése. Ottó nak jelentő s szerepe volt a
955-ö s augsburgi magyar vereségben. Géza magyar fejedelem tő le kért
papokat a kereszténység elterjesztéséhez.
3.3. Kronoló gia

476 A Nyugatró mai Birodalom buká sa
622 Mohamed Mediná ba kö ltö zése, a hidzsra, az iszlá m idő szá mítá s
kezdete
732 A poitiers-i csata, amely a frankok győ zelmével zá rult az arabok ellen
3.4. Topográ fia

Hun Birodalom A lovasnomá d hun nép birodalma, amely Attila uralma alatt érte el
legnagyobb kiterjedését. A fennható sá ga alatt á lló terü leteket keletrő l
a Volga hatá rolta, nyugaton pedig a mai Németorszá g nyugati hatá rá ig
terjedt ki. Kö zpontja a mai Ká rpá t-medencében volt.
Konstantiná poly Eredetileg gö rö g kereskedő vá ros volt, a Boszporusz partjá n talá lható .
A Bizá nc néven is ismert telepü lést Constantinus csá szá r székhelyéü l
vá lasztotta és felvirá goztatta. 395-ben hatalmas falakkal erő sítették
meg és a Keletró mai Birodalom fő vá rosa lett. A keleti keresztészség,
azaz az ortodoxia kö zpontja lett. Késő bb az Oszmá n Birodalom
fő vá rosa lett 1453-as elfoglalá sa utá n. Mai neve: Isztambul.
Bizá nci Birodalom Má s néven Keletró mai Birodalom. Ó kori-kö zépkori á llamalakulat,
amely a Ró mai Birodalom keleti részén jö tt létre 395-ben. Legnagyobb
kiterjedését I. Justinianus alatt érte el, amikor Euró pa keleti részén tú l
Afrika északi és Á zsia nyugati részére is kiterjedt. Ú jabb fénykora a 11.
szá zadban kezdő dö tt, amikor győ zelmet arattak a bolgá rok felett. A 4.
keresztes hadjá rat csapatai velencei nyomá sra 1204-ben elfoglaltá k a
birodalom kö zpontjá t, Konstantiná polyt, így visszaszorult Kis-Á zsiá ba
és kö zpontja Nikaia lett egészen Konstantiná poly 1261-es
visszafoglalá sá ig. A 14. szá zad kö zepétő l a megerő sö dő oszmá n-
tö rö kö k egyre tö bb terü letet foglaltak el a birodalomtó l, a végső
csapá st pedig 1453-ban mérték rá , amikor Konstantiná polyt
elfoglaltá k.
Mekka Kereskedő vá ros, amely az Arab-félsziget nyugati részén helyezkedik el.

A sivatagi népek régó ta tisztelték az itt talá lható Ká ba kö vet (Fekete
kő ). Itt kezdte meg tanainak hirdetését Mohamed pró féta. Miutá n 622-
ben elű zték, 630-ban foglalta vissza az iszlá m pró fétá ja a vá rost és
tette meg a vallá s első szá mú szent helyévé. Az iszlá m hívei a vilá g
kö zepének tartjá k és Mekka felé fordulva végzik imá ikat, valamint
minden hívő muszlim kö telessége, hogy életében elzará ndokoljon a
vá rosba.
Poitiers A mai Kö zép-Franciaorszá gban talá lható vá ros, ahol 732-ben a frank
uralkodó , Martell Ká roly hadai megá llítottá k az arabok elő re
nyomulá sá t.
Frank Birodalom A mai É szak-Franciaorszá g terü letén létrehozott á llam, amely
fénykorá ban magá ban foglalta Galliá t, a Germá niá n tú l az Elbá ig
terjedő terü leteket, Itá liá t és Pannó niá t is. A birodalmat a frank tö rzsek
egyesítésével Klodvig hozta létre a V. szá zad végén, és egészen 843-as
há rom részre szakadá sá ig á llt fenn. Kiemelkedő uralkodó ja volt Nagy
Ká roly csá szá r.
Német-ró mai Csá szá rsá g A Keleti Frank Kirá lysá g terü letén kialakuló , jó részt német nyelvű
á llamalakulat (Szent Ró mai Birodalom / a Német Nemzet Szent Ró mai
Birodalma). A csá szá rsá g kezdetét I. (Nagy) Ottó 962-es
megkoroná zá shoz kö tő dik. Megerő sö désében és egységesü lésében
jelentő s szerepet já tszottak az ide hadjá ratokat vezető magyarokkal
való ö sszecsapá sok. A kö zépkorban Euró pa meghatá rozó á llama,
amely a kora ú jkorban széttagolttá vá lt, és a formá lisan létező címet
1806-ban szü ntette meg Napó leon.
4. A középkori Európa
4.1. Fogalmak
uradalom A feudalizmus gazdasá gi és igazgatá si egysége, amelynek tulajdonosa a
fö ldesú r, aki bírá skodott is az uradalomban élő népek felett. Kö zpontja
a vá r vagy udvarhá z. Az uradalom tö bb falut és a hozzá juk tartozó
terü leteket is magá ban foglalhatja.
fö ldesú r Nagyobb fö ldbirtok(ok) és jogok tulajdonosa, aki a fö ldjén élő
jobbá gyok felett is jogható sá ggal rendelkezik, bírá skodik.
majorsá g A fö ldesú r sajá t haszná latban tartott birtokrésze, amelyet a jobbá gyok
robotban mű veltek.
jobbá gy Tú lnyomó an fö ldmű veléssel foglalkozó tá rsadalmi réteg, amely fü ggő
viszonyban á llt a fö ldesú rral. A megmű velt fö ldnek nem tulajdonosa,
csak haszná ló ja volt, így ezt egyéb terhekkel (adó , robot stb.)
kompenzá lnia kellett. A kö zépkor sorá n a tá rsadalom dö ntő tö bbsége
jobbá gy jogá llá sú volt.

robot Ingyenmunka. A jobbá gy egyik kö telezettsége, amely sorá n a fö ldesú r
fö ldjeit sajá t eszkö zeivel kellett megmű velnie bá rmiféle
ellenszolgá ltatá s nélkü l. Egyes esetekben a robot építkezésen való
segítséget vagy éppen szá llítá sban való segédkezést is jelenthetett.
kivá ltsá g Má s néven privilégium, amely minden olyan jogosítvá nyt magá ban
foglal, amely eltér az á ltalá nos jogoktó l. A kö zépkorbó l hozható példa a
nemesi adó mentesség joga.
rend Azonos célokkal, gazdasá gi sú llyal, jogokkal és érdekérvényesítő
képességgel rendelkező tá rsadalmi csoportok. A virá gzó kö zépkorban
a há rom fő rendbe soroltá k a kivá ltsá gosokat: a nemesség, az egyhá zi
rend (papsá g) és a polgá rsá g (vagy „harmadik rend”).
pá pa Ró ma pü spö ke és a ró mai katolikus egyhá z feje, amelyet a 13.
szá zadtó l a bíborosok gyű lése (konklá vé) vá laszt.
érsek A katolikus egyhá z fő egyhá zmegyéje élén á lló személy, aki felü gyelte a
neki alá rendelt egyhá zmegyék életét.
cö libá tus Papi nő tlenség, szexuá lis ö nmegtartó ztatá s. A ró mai katolikus
egyhá zban az apostoli hagyomá ny á ltal kialakított intézmény. Az
á ldozó papok szentelésü kkor tisztasá gi fogadalmat tesznek.
szerzetes A vilá gtó l visszavonult személy, aki vallá si, erkö lcsi tö kéletességre
tö rekszik. Á ltalá ban zá rt kö zö sségekben, szerzetesrendekbe tö mö rü lve
igyekeztek elérni a tö kéletességet. A korai szerzeteskö zö sségek kö zü l
mintaadó volt a Szent Benedek á ltal a 6. szá zadban alapított bencés
rend. Eleinte csak a kereszténységben haszná ltá k a kifejezést,
manapsá g széles kö rben elterjedt.
bencés rend Katolikus monasztikus szerzetesrend, amelyet Szent Benedek alapított
Monte Cassino hegyén 529 tá já n. A bencések életü ket Nursiai Szent
Benedek regulá ja, azaz szabá lyzata alapjá n élik. Jelmondatuk: „Ora et
labora!” („Imá dkozz és dolgozz!”) Jellemző en elvonultan éltek.
Szerepü k jelentő s a kö zépkori Euró pa tudomá nyos életében.
Magyarorszá gon a Pannonhalmi Fő apá tsá g és a Tihanyi Apá tsá g is a
bencésekhez tartozik.
ferences rend A ferences rendet Assisi Szent Ferenc alapította a 13. szá zad elején.
Jelmondatuk: „Pax et bonum!” („Béke és jó sá g!”) Ellentétben az addigi
szerzetesrendekkel nem ö nellá tá sra rendezkedtek be, hanem kolduló
rendként éltek – jellemző en a vá rosokban –, tehá t az emberek
adomá nyaira bíztá k magukat.
eretnek Valamilyen eretnekséget valló személy, aki ellentmond egy-egy vallá s
hittételének vagy fellép az egyhá zzal szemben.
inkvizíció Hivatalosan 1215-ben hoztá k létre a katolikus kereszténység
védelmére a szervezetet, feladata az eretnekek felkutatá sa és
megbü ntetése volt. Eleinte a pü spö kö k felü gyelték, majd a pá pa
hatá skö re alá kerü lt.

kolostor A kolduló szerzetesrendek szá llá sá ul szolgá ló épü letegyü ttes. Nem
tévesztendő ö ssze a monostorral, amely a monasztikus rendek (pl. a
bencések) esetén lá t el hasonló feladatot.
katolikus Eredeti jelentése: egyetemes. A kereszténység reformá ció elő tti
nyugati irá nyzatá nak elnevezése.
szent Olyan személy, akirő l a katolikus és/vagy ortodox egyhá z elismeri,
hogy fö ldi élete jutalmaként a Mennyorszá gba jutott. Jellemző en
példamutató életet élő ket vagy a hitü kért életü ket adó má rtíró kat
avatnak (elő szö r boldoggá , majd) szentté. A szentekhez csodá k is
kapcsoló dnak.
kó dex Kézzel írott, kö zépkori kö nyv. Tö bbségében egyhá ziak írtá k és a
pergament haszná ltá k alapanyagul.
romá n stílus A 11–13. szá zadban uralkodó korstílus, amely ö tvö zi a ró mai és a
bizá nci építészet elemeit. É pítészetének jellemző i a vastag falak és az
apró , lő résszerű ablakok. Romá n stílusú példá ul a já ki templom.
gó tikus stílus A 12–15. szá zadot meghatá rozó korstílus. É pítészetére jellemző i a
vékony, magas falak, amelyeket tá mpillérekkel erő sítenek; a csú csíves
boltozatok és a ró zsaablakok. Gó tikus stílusú példá ul a pá rizsi Notre
Dame-székesegyhá z és a budai Má tyá s-templom.
reneszá nsz Jelentése: ú jjá szü letés. A 14–16. szá zad uralkodó korstílusa. Itá liá bó l
eredt, és az ó kori gö rö g-ró mai mű vészetbő l merített ihletet.
É pítészetére jellemző k a vízszintes tagolá sok, oszlopsorok, kupolá k és
a timpanon. Mű vészetében ú jra megjelennek az antik mű fajok és
voná sok, példá ul a mitoló giai alakok.
lovag Tá g értelemben olyan kö zépkori – jellemző en fö ldbirtokkal rendelkező
– férfi, aki megengedheti magá nak a nehézpá ncélos lovas hadviselés
kö ltségeit. A lovagsá g nem alkot egységes tá rsadalmi csoportot,
azonban erkö lcsi kó dexü k mindenkire vonatkozott.
nemes Tá g értelemben kivá ltsá gokkal rendelkező személy. Legfő bb
kivá ltsá gai az adó mentesség és a tö rvény elő tti megkü lö nbö ztetés a
nemtelenektő l, amelyekért cserébe katonai szolgá lattal tartozott az
uralkodó nak.
feudalizmus Má s néven: hű bériség. Olyan tá rsadalmi, politikai és gazdasá gi
rendszer, amelynek alapja a fö ldbirtoklá s és a kivá ltsá gok. A
tá rsadalom egyes csoportjai kö zö tt nincs jogegyenlő ség, a kivá ltsá gok
megléte (nemesek) vagy hiá nya (szolgá k, jobbá gyok) meghatá rozza az
egyén helyét és lehető ségeit a tá rsadalomban.
hű bériség Alapja a magá njogi kapcsolatokbó l kialakuló hű béri lá nc, amelyben a
hű bérú r (senior) fö ldet ad hű béresének, így lekö telezi ő t. A feudumért
(birtokért) cserébe a vazallus (hű béres) katonai szolá glattal és
hű séggel tartozik urá nak. A hű béresi kapcsolatot a legidő sebb fiú
ö rö kli.

kirá ly Vilá gi uralkodó i cím, a csá szá rná l alacsonyabb rangú . A kö zépkorban a
hű béri lá nc tetején á lló személy. Kezében ö sszpontosul a tö rvényhozó i,
bíró i és végrehajtó i hatalom. Rendszerint szakrá lis szereppel is
rendelkezik.
rendi monarchia Olyan feudá lis á llamforma, amelyben a rendek és a kirá ly együ tt
kormá nyoznak. A hatalommegosztá s a rendek á ltali adó megajá nlá sban
és a tö rvényhozá sban jelentkezik.
keresztes hadjá ratok Tá gabb értelemben minden nem keresztény vagy eretnek ellen
hirdetett há ború . Szű kebb értelemben a 1096 és 1291 kö zö tt zajló és
Jeruzsá lem és a Szentfö ld meghó dítá sá ra irá nyuló hadjá ratok
gyű jtő neve.
polgá r Eredeti értelme szerint valamely vá ros lakó ja, első sorban a gazdagodó
kereskedő kbő l és kézmű vesekbő l kialakuló réteg. A polgá rsá g egyre
nagyobb gazdasá gi sú lyra tett szert a kö zépkor folyamá n, ezt pedig
kamatoztatni is tudta, elismert renddé vá lt. Polgá rjogot szü letés révén
lehetett szerezni, illetve, ha valaki 1 évig és 1 napig a vá rosban tudott
maradni, a „vá rosi levegő felszabadította”.
céh Fő leg a vá rosokban jelen lévő érdekvédelmi szervezet és termelési
forma a kö zépkorban. A céhek tagjai azonos mesterséget ű ztek, a
munká t és a versenyt kö zö s szabá lyokkal korlá toztá k. A termelésre
jellemző volt, hogy a mester egy-egy terméken dolgozott,
munkamegosztá s nélkü l. Hogy valaki céhmester legyen elő szö r
inasként, majd legényként kellett tanulni, majd ezutá n, egy mű remek
elkészítésével érhette el a legfelső fokozatot. A vá ros életében is
szervesen részt vettek az egyes céhek: védelmi, rendfenntartá si vagy
szociá lis feladatokat is ellá thattak.
4.2. Személyek
Szent Benedek A bencés rend megalapító ja, a bencés regula megalkotó ja a 6.
szá zadban. Szerepe jelentő s a pá pasá g megerő sö désében, a
térítő munka és a latin írá sbeliség fellendü lésében.
VII. Gergely A 11. szá zad má sodik felében uralkodó pá pa. Az invesztitú raharc első
szakaszá nak egyik fő szereplő je. Fellépett a szimó nia ellen (az egyhá zi
méltó sá gok pénzért való kiosztá sa) és a cö libá tus (papi nő tlenség)
erő sítése mellett. IV. Henrikkel szembe á tmeneti sikereket ért el
(Canossa-já rá s).
Assisi Szent Ferenc Gazdag itá liai textilkereskedő fiaként jö tt a vilá gra, azonban
szembefordult a vilá g hiú sá gaival. 1210-ben megalapította Ferences-
rendet, amely koldulá sbó l tartotta fenn ö nmagá t. A szerzetesi kö zö sség
ó riá si szerepet já tszott abban, hogy megú jult a kö zépkori vallá sossá g,
mivel kö zvetlen kapcsolatot tartott a keresztény hívő kkel.
Aquinó i Szent Tamá s A 13. Szá zadban élő Domonkos-rendi szerzetes, hittudó s. Skolasztikus

filozó fiá já nak leglényegibb pontja, hogy az anyagi vilá g megismerhető
a tudomá ny á ltal, az ezen felü li kérdésekre pedig a hit ad vá laszt (vitá s
kérdésekben a hit első dleges). Tanítá saiban elismerte a tudomá nyos
vizsgá ló dá s létjogosultsá gá t.
Leonardo da Vinci A 15–16. szá zadban élt itá liai reneszá nsz polihisztor. Maradandó t
alkotott az anató miá ban, szobrá szatban, festészetben és kivá ló
mérnö ki terveket is há trahagyott az utó kor szá má ra.
Gutenberg Német nyomdá sz, aki a 15. szá zad kö zepén ú jítá sokkal tette
hatékonyabbá a kö nyvnyomtatá st, ami utat nyitott a tö meges
kö nyvkészítésnek. Ettő l kezdve szá mítjuk a „Gutenberg-galaxist”,
amely kultú rtö rténeti korszakban a kö nyvnek az
informá ció kö zvetítésben kiemelt szerepe van.
Dó zsa Gyö rgy Kisnemesi szá rmazá sú végvá ri vitéz. Bakó cz Tamá s esztergomi érsek
kérésére elvá llalta a keresztes hadak vezetését, azonban miutá n fel
akartá k oszlatni a sereget 1514-ben Dó zsa vezetésével
parasztlá zadá ssá vá ltozott az ö sszegyű ltek hada. A nemesi seregek
végü l legyő zték, majd kivégezték ő t.
4.3. Kronoló gia

476–1492 A kö zépkor korszaka.
1054 Az egyhá zszakadá s/ skizma, amely véglegesítette a nyugati és a keleti
katolicizmus kü lö nvá lá sá t.
1347 A nagy pestisjá rvá ny kezdete.
4.4. Topográ fia

Egyhá zi Á llam Má s néven Pá pai Á llam. A Kis Pipin frank uralkodó tá mogatá sá val 756-
ban alakult á llam Itá lia kö zépső részén, amelyben a pá pa vilá gi
hatalma érvényesü lt. Az invesztitú raharc idején a csá szá ri csapatok
tö bbszö ri is feldú ltá k, majd az avignoni fogsá gbó l (1309–1377)
visszatérő reneszá nsz pá pá k elhoztá k az á llam fénykorá t a mű vészetek
nagymértékű tá mogatá sá val és az á llami hatá rainak kiterjesztésével.
Anglia A Brit-szigetek legnagyobb és legnépesebb orszá ga, nyugatró l Wales,
északró l Skó cia hatá rolja, délrő l a La Manche-csatorna, keletrő l pedig
az északi tenger. A terü letet a ró maiak egészen Skó cia déli részéig
meghó dítottá k, azonban a hó dítá st befejezendő védelmi célzattal
megépítették Hadrianus falá t. A kivonuló ró maiak helyét az
angolszá szok vették á t a terü leten létrehozva a hét angol kirá lysá got a
6. szá zadban. A kirá lysá goknak a 1066-os normann betö rés vetett
véget, amely ú j szakaszt nyitott az szigetorszá g tö rténelmében.
Franciaorszá g Az orszá g terü lete má r a vaskor ó ta lakott, eleinte keltá k és gallok

laktá k, majd Kr. e. 51-ben a Ró mai Birodalom része lett Gallia Provincia
néven. 481-ben a germá n frankok elfoglaltá k a terü letet és
megalapítottá k a Frank Birodalmat. 987-ben pedig Capet Hugó
megkoroná zá sá val létrejö tt a Francia Kirá lysá g.
levantei kereskedelmi Az Itá liá t és a Fö ldkö zi-tenger keleti medencéjét (pl.: Kis-Á zsia,
há ló zat Palesztina vagy a gö rö g terü letek) ö sszekö tő kereskedelmi ú tvonal
elnevezése. Legjelentő sebb vá rosai: Konstantiná poly, Velence és
Genova voltak. Az ú tvonal eleinte az arabok és bizá nciak, majd az
itá liaiak kezébe kerü lt. Az ú tvonalon nyugatró l mézet és bort,
fegyvereket és érceket, bá rsonyt és posztó t szá llítottak, keletrő l pedig
festékeket és selymet, fű szereket á s illatszereket, valamint fű szereket
exportá ltak.
Velence Az 5. szá zad kö rnyékén az Adriai-tenger lagú ná i kö zö tt létrehozott
vá rosá llam. Az épü leteket nagy részét facö lö pö kre á llítottak fel, a
kö zlekedés pedig a csatorná kon keresztü l zajlott. A 7. szá zadban a
vá ros a Bizá nci Birodalom része lett. A 9. szá zadban ideszá llítottá k
Szent Má rk evangélista ereklyéit, így jelentő sebb vallá si kö zponttá vá lt,
a szent pedig a vá ros jelképe és védő szentje lett. A 9. szá zadtó l a
kö ztá rsasá gként mű kö dő vá ros vezető jét, a dó zsét a vá ros elő kelő
csalá djai vá lasztottá k. A 11. szá zadtó l a dó zse hatalma csö kkent,
osztozni kellett hatalmá n a Nagy-taná ccsal (Bö lcsek Taná csa), majd a
14. szá zadtó l pedig megjelent a Tízek Taná csa, amelynek joga volt a
dó zse levá ltá sá ra és elítélésére. A 12. szá zadra a vá ros a levantei
kereskedelem vezető hatalmat lett, amelyet tengeri fö lényével
biztosított. Jelentő s szerepe volt a keresztes há ború kban és szinte az
egész kö zépkorban kü zdelmet folytatott a Magyar Kirá lysá ggal a
dalmá t vá rosok birtoklá sá ért. É rdekeinek érvényesítésére fejlett
diplomá ciai há ló zatot hozott létre. A 15. szá zad folyamá n kiterjesztette
hatalmá t az észak-itá liai vá rosokra és a szá zad végére elérte fénykorá t.
A nagy fö ldrajzi felfedezések hatá sá ra eltoló dott kereskedelmi
hangsú lyok miatt a vá rosá llam lassú hanyatlá snak indult, de
ö ná lló sá gá t egészen a 18. szá zad végéig meg tudta ő rizni.
Firenze Itá liai vá rosá llam, Toscana kö zpontja. Első sorban banká rai és
textilipara miatt híresü lt el a vá ros. A 14. szá zadi politikai kü zdelmek
sorá n a Medici-csalá d megragadta a hatalmat és a kö ztá rsasá gi
á llamformá t megtartva a vá ros irá nyító já vá vá lt. A 14-15. szá zadban
uralmá t kiterjesztette egész Toscaná ra. A reneszá nsz mű vészet egyik
fellegvá raként itt alkotott Leonardo da Vinci, Raffaello, Dante, Petrarca
és Machiavelli is.
Hanza kereskedelmi A Balti- és az É szaki-tenger partvidékén kereskedelmet lebonyolító
há ló zat vá rosok há ló zata, amelyek szö vetségre léptek, hogy anyagi és politikai
érdekeiket érvényesíteni tudjá k. A szö vetség kö zpontjaként Lü beck
szolgá lt. A 14. szá zadra a há ló zat má r 160 tagot szá mlá lt és Londontó l
Novgorodig, illetve Krakkó ig terjedt. A tagok kö zö s flottá t, pénzt és
mértékrendszert hoztak létre. Az atlanti hajó zá s fellendü lése és a
skandiná v á llamok megerő sö dése jelentő se meggyengítette a Hanza-

szö vetséget.
Szentfö ld Jézus életének színhelye, azaz Jeruzsá lem és vidéke. Szá mos
kereszteshadjá rat indult a Szentfö ld felszabadítá sá ra a muszlim
uralom aló l, illetve a kialakult keresztény á llamok megsegítésére.
5. A magyar nép eredete és az Árpád-kor

5.1. Fogalmak
finnugor Az urá li nyelvcsalá d nagyobbik tagjá nak, a finnugor á gnak a
megnevezése. Az ide tartozó nyelveket a nyelvtani rendszer, az
alapszó kincs és má s nyelvi tö rvények (pl. szabá lyos hangmegfelelés)
alapjá n sorolja egy csoportba. Fontos kiemelni, hogy a nyelvrokonsá g
nem feltétlenü l jelö l genetikai/bioló giai rokonsá got, csupá n arró l
á rulkodik, hogy az adott nyelvet egykor beszélő k együ tt
éltek/talá lkoztak valamikor.
tö rzs Az á llamisá g elő tti strukturá lis forma. A tö rzs tagjait valamilyen való s
vagy vélt vérségi kapcsolat tartja ö ssze. Vezető je a tö rzsfő . A magyar
tö rténeti hagyomá ny hét tö rzset (tarjá n, jenő , kér, keszi, nyék, megyer,
kü rtgyarmat) ismer, illetve egy tová bbit, a vá ndorlá s sorá n csatlakozó
kabarokat.
fejedelem Olyan szuverén, aki egy-egy á llamon vagy orszá grészen uralkodik,
azonban bizonyos kirá lyi jogokkal és kü lső ségekkel nem rendelkezik. A
nomá d-pogá ny magyar á llamalakulat vezető it is (nagy)fejedelemnek
nevezték.
kabarok A kazá r néptö rzs egyik altö rzse, amely tisztá zatlan okokbó l (alighanem
belső konfliktus) miatt a magyarok tö rzsekhez csatlakozva elhagyta a
Kazá r Birodalmat.
vérszerző dés A hagyomá ny szerint a magyar tö rzsek alapszerző dése, amelyet a hét
vezér (Á lmos, Elő d, Ond, Kond, Tas, Huba, Tö hö tö m) Etelkö zben kö tö tt.
Ehhez az eseményhez kö tő dik a kró niká s hagyomá ny szerint Á lmos
fejedelemmé vá lasztá sa, a fejedelemség kezdete.
honfoglalá s Tá gabb értelemben valamely nép ú j terü letre kö ltö zését vagy
terü letfoglalá sá t jelenti. Szű kebb értelemben a magyarsá g 895-896-
ban a Ká rpá t-medencébe való bevonulá sá t és annak tö bb szakaszra
osztható birtokba vételét jelenti. A honfoglalá s folyamatá t a 907-es,
keleti frankok ellen vívott pozsonyi csata zá rta, amely magyar
győ zelmet hozott.
kettő s honfoglalá s Lá szló Gyula régészeti leletekre alapozott elmélete, amely szerint a 9.
elmélete szá zadban a honfoglaló magyarok bejö vetelét má r megelő zte egyfajta
honfoglalá s a 7. szá zadban, és így az Á rpá ddal bevonuló k azonos
nyelvű lakossá got talá ltak itt. Az elmélet tudomá nyos kö rö kben nem

minő sü l bizonyítottnak, de kö zismert hipotézis.
avarok Eurá zsiai nomá d nép, amely a 6–8. szá zad folyamá n erő s birodalmat
hozott létre Ká rpá t-medence kö zponttal. Birodalmuk a 9. szá zad
folyamá n kisebb egységekre esett szét.
rová sírá s Olyan írá stechnika, amelyben az egyes betű ket kü lö nbö ző
vésetekkel/rovatokkal jelö lik, irá nya jobbró l balra tart. Szű kebb
értelemben a székely-magyar rová sírá st értjü k alatta.
kalandozá sok A magyarok 907 és 955/970 kö zö tt megvaló sult, mintegy félszá z
zsá kmá nyszerző vagy zsoldért vá llalt – kisebb-nagyobb seregekkel
végrehajtott – hadjá rata, amelyek sorá n Nyugat-Euró pá t, Itá liá t és
Bizá ncot is tá madtá k. A nyugati hadjá ratok az augsburgi (955), a déli
hadjá ratok az arkadiopoliszi vereség (970) utá n lezá rultak.
székelyek A magyarsá g má ig tisztá zatlan eredetű , sajá tos identitá ssal rendelkező
csoportja. Az Á rpá d-kor ó ta hatá rvédelmi feladatokat lá ttak el,
amelyért cserébe kollektív nemességet kaptak. A kö zépkor ó ta nagy
tö megben élnek az erdélyi Székelyfö ldö n. A há rom erdélyi nemzet
egyike a magyarok és a szá szok mellett, kö zigazgatá si egységeiket
székeknek nevezzü k. Vezető jü k a székely ispá n, majd az erdélyi vajda
volt.
vá rmegye I. (Szent) Istvá n ó ta létező vilá gi terü leti és kö zigazgatá si egység.
Kö zpontjukban egy-egy vá r á llt, vezető je a megyésispá n volt.
Kezdetben kirá lyi vá rmegyékrő l, a 13. szá zadtó l nemesi vá rmegyérő l
beszélhetü nk, amelyek a 19. Szá zadban alakultak polgá ri vá rmegyékké.
egyhá zmegye Egyhá zkormá nyzati egység, amelynek élén a pü spö k á ll (pü spö kség).
Az egyhá zmegyék kialakítá sá t I. (Szent) Istvá n kezdte meg.
érsekség Fő egyhá zmegye, amelynek vezető je az érsek. Az egyes egyhá zmegyék
az érsekségek alá vannak rendelve. Az első érsekségeket I. (Szent)
Istvá n alapította Esztergom és Kalocsa kö zponttal. A magyar
egyhá zszervezet élén az esztergomi érsek á ll.
tized Má snéven dézsma. Az egyhá znak fizetendő adó , amelyet Szent Istvá n
tö rvényei rendeltek el. A gabona, bor, méz és má s termények vagy az
á llatszaporulat tíz szá zaléká t kellett beszolgá ltatni az egyhá z szá má ra.
ná dor Kezdetben a kirá lyi udvarispá nja, késő bb a kirá ly utá ni legfő bb
tisztség. Bíró i és katonai feladatokkal is rendelkezett, valamint a kirá ly
tá vollétében annak helyettese volt. A 15. szá zadig a kirá ly, majd a
rendek vá lasztottá k a ná dort.
ispá n A vá rmegye vezető je, a kirá lyi hatalom képviselő je. Feladata az adó
begyű jtése, a vá rmegye sereg ének vezetése és a bírá skodá s a
vá rmegye népei felett.
kancellá ria A hivatalos jogbiztosító iratok, azaz oklevelek kiá llítá sá val foglalkozó
kirá lyi hivatal. Vezető je á ltalá ban valamilyen egyhá zi méltó sá g volt, aki
pecsétjével hitelesítette a kiadott iratokat. A Magyar Kirá lysá gban III.

Béla rendelte á llította fel a kirá lyi kancellá riá t 1181-ben.
kettő s kereszt A hagyomá ny szerint I. (Szent) Istvá n II. Szilveszter pá pá tó l kapta a
kettő s keresztet, hogy ezzel is megerő sítse a kirá lyi apostoli
megbízatá sá t. Való já ban a – magyar címerbe is bekerü lő – szimbó lum
haszná lata a 12. szá zadtó l kimutatható , való színű leg III. Béla
honosított meg, aki bizá nci tartó zkodá sa alatt ismerte meg.
szá szok A kö zépkorban Szepességbe (cipszerek) és Erdélybe letelepü lő
németek gyű jtő neve. Széleskö rű szabadsá gjogokkal rendelkeztek,
amelyeket II. Andrá s kivá ltsá glevelében is rö gzített. A há rom erdélyi
nemzet egyike a magyarok és a székelyek mellett.
kunok Tö rö k nyelvű nomá d nép. A 11. szá zad kö rnyékén érkeztek a Ká rpá t-
medence elő terébe. IV. Béla a 13. szá zadban megpró bá lta letelepíteni
ő ket a mongol invá zió elő tt, azonban vezérü k, Kö tö ny meggyilkolá sa
utá n elhagytá k az orszá got. A mongol pusztítá s utá n végü l ismét
betelepü ltek az Alfö ldre, a Nagykunsá g és a Kiskunsá g terü letére. A
kunok kivá ltsá gokat kaptak, illetve a kirá lyi haderő kö nnyű lovas erejét
adtá k.
tatá rok/mongolok Belső -Á zsiá bó l induló népek, akik Dzsingisz ká n vezetése alatt
terjeszkedni kezdtek a 13. szá zadban. A mongolok leigá ztá k a
tatá rokat, akik csatlakoztak a népszö vetséghez. Hadjá rataik sorá n
elő szö r meghó dítottá k a Kijevi Nagyfejedelemséget és
Lengyelorszá got, majd 1241-ben Magyarorszá got is végig dú ltá k,
azonban 1242-ben elvonultak.
5.2. Személyek
Á lmos A kró niká s hagyomá ny szerint a magyar tö rzsek fejedelme, Á rpá d apja.
A honfoglalá s elő tt a magyarok egyik vezető je, a honfoglaló vezérek
egyike. Elvezette a magyarokat a Ká rpá t-medencéhez, azonban má r
nem léphetett be a honfoglaló kkal együ tt.
Á rpá d Magyar fejedelem, az Á rpá d-há z alapító ja, honalapító . Etelkö zben á llt a
magyarok élére és vezette be ő ket a Ká rpá t-medencébe (ő maga a
fő sereggel vonult keresztü l a Vereckei-há gó n á t). Halá lá nak idő pontja
bizonytalan, a kró niká s hagyomá ny szerint 907-ben hunyt el.
az Á rpá d-há z Idő nként Turul-dinasztiaként említett magyar uralkodó i dinasztia,
amely Á rpá d vezérrő l kapta nevét. Szá mos uralkodó utá n férfiá gon
1301-ben halt ki III. Andrá s halá lá val.
Géza Magyar fejedelem, aki 972 és 997 kö zö tt uralkodott. Megkezdte a
magyar á llamisá g kiépítését és a kereszténység felvételét. Felesége
Sarolt volt, fia Vajk/Istvá n.
I. (Szent) Istvá n Szü letési nevén Vajk. Magyar fejedelem, majd kirá ly. 997 és 1038
kö zö tt uralkodott, 1000-ben koroná ztá k kirá llyá pá pai és csá szá ri
tá mogatá ssal. Uralmá t kiterjesztette az egész Ká rpá t-medencére

(ennek sorá n győ zte le pl. Koppá nyt). Á llamalapító életmű vének fontos
része a kereszténység elterjesztése, az egyhá zszervezet és a vilá gi
kö zigazgatá s kiépítése, amelynek alapja a vá rmegyerendszer lett.
1083-ban szentté avattá k.
Koppá ny Géza fejedelem rokona, aki a seniorá tus jogá n ö rö kö lte volna a
hatalmat. Végü l nyugati segítséggel Istvá n legyő zte, testét pedig négy
részre vá gatta.
Szent Gellért Velencei szá rmazá sú bencés szerzetes. Szent Imre herceg nevelő je,
késő bb csaná di pü spö k. A Vata-féle pogá nylá zadá s sorá n halt
má rtírhalá lt. 1083-ban avattá k szentté.
Szent Imre Szent Istvá n és Gizella fia, tró nö rö kö s. Kivá ló hadvezér, aki fiatalon
vadá szbalesetben hunyt el. 1083-ban szentté avattá k.
I. (Szent) Lá szló Á rpá d-há zi magyar kirá ly. 1077 és 1095 kö zö tt uralkodott. Szigorú
tö rvényeivel megszilá rdította az á llamot és megerő sítette a
magá ntulajdont. 1083-ban szentté avattatta Istvá nt, Gellért és Imrét.
1091-ben meghó dította Horvá torszá got. Folyamatosan hadat viselt a
besenyő kkel és a kunokkal. 1192-ben avattá k szentté.
I. (Kö nyves) Ká lmá n Á rpá d-há zi magyar kirá ly. 1095 és 1116 kö zö tt uralkodott.
Meghó dította Dalmá ciá t és megszilá rdította a Horvá torszá g feletti
hatalmat, illetve megalapozta az 1918-ig létező magyar–horvá t
perszoná lunió t. Enyhítette I. (Szent) Lá szló tö rvényeit és megú jította a
bírá skodá st.
III. Béla Á rpá d-há zi magyar kirá ly. 1172 és 1196 kö zö tt uralkodott.
Megszervezte az á llandó kirá lyi kancellá riá t. Bizá ncban nevelkedett, de
miutá n tró nra kerü lt megszű ntette a bizá nci befolyá st.
II. Andrá s Á rpá d-há zi kirá ly. 1205 és 1235 kö zö tt uralkodott. Jelentő s
fö ldadomá nyai miatt uralkodá sa alatt meggyengü lt a kirá ly hatalom,
illetve megnő tt a kü lfö ldiek befolyá sa. Ennek kö vetkezményeként
megö lték feleségét, Gertrú dot. A bá ró k, a szerviensek és a
vá rjobbá gyok nyomá sá ra 1222-ben kiadta az Aranybullá t, amely
meghatá rozta a nemesi rend kivá ltsá gait a kö vetkező szá zadokra,
mivel rö gzített tö bb fontos jogot, kivá ltsá got (pl. adó mentesség az
orszá g katonai védelméért cserébe, bíró i ítélet nélkü l nem fogható k el,
végrendelkezés szabadsá ga, ellená llá s joga stb.).
IV. Béla Á rpá d-há zi kirá ly. 1235 és 1270 kö zö tt uralkodott. Uralkodá sa elején
igyekezett visszavenni az apja, II. Andrá s á ltal eladomá nyozott
birtokokat. Uralkodá sa idején, 1241-42-ben tö rtént a mongol invá zió
(„tatá rjá rá s”), amely arra kényszerítette, hogy vá ltoztasson addigi
politiká já n. Miutá n a mongolok elvonultak, a katasztrofá lis á llapotok
miatt a lakossá g pó tlá sá ra és a védelmi potenciá l nö velésére
betelepítette a kunokat és fö ldadomá nyozá sba kezdett, amelyet
kő vá répítéshez kö tö tt. Az utó kor a „má sodik honalapító nak” tekinti.
Szent Margit IV. Béla lá nya, akit szü lei Istennek ajá nlottak a mongol invá zió

á tvészelése érdekében. Há roméves korá ban a domonkos apá cá khoz
kerü lt. Aszketikus életmó dot élt. Ró la kapta nevét a Margit-sziget,
mivel az ottani kolostorban élte életét. 1943-ban avattá k szentté.
5.3. Kronoló gia

895 A honfoglalá s, azaz a magyarsá g betelepü lése a Ká rpá t-medencébe
907 A keleti frankokkal és bajorokkal vívott, magyar győ zelmet hozó
pozsonyi csata
997/1000–1038 I. (Szent) Istvá n uralkodá sa
1222 Az Aranybulla kiadá sa
1241–1242 A „tatá rjá rá s”, azaz a mongol invá zió a Magyar Kirá lysá g terü letén
5.4. Topográ fia

Etelkö z Jelentése Folyó kö z, a Fekete-tengertő l északra, az Al-Duná tó l a
Dnyeper, illetve a Don folyó kig terjedő sztyeppe terü let. A kutatá sok
jelenlegi á llá sa szerint a magyar tö rzsek 830 kö rü l érték el a térséget. A
hagyomá nyok szerint itt tö rtént meg a vérszerző dés, innen indult meg
a honfoglalá s.
Vereckei-há gó Az É szakkeleti-Ká rpá tokban talá lható há gó , amelyen á tkelve a
hagyomá nyok szerint a magyarok Á rpá d vezetésével megérkeztek a
Ká rpá t-medencébe 895-ben.
Ká rpá t-medence A Ká rpá tok á ltal hatá rolt térség. Terü letén volt a ró mai korban Dacia
és Pannó nia provincia. A terü letet felü gyeletü k alatt tartottá k tö bbek
kö zö tt a hunok, az avarok, a keleti frankok, illetve a szlá vok (morvá k)
is. A 9. szá zad végén érte el a térséget a honfoglaló magyarsá g, majd a
10. szá zad elején birtokba vette az egészet. A késő bb keletrő l érkező
népeket (pl.: kunok, besenyő k, já szok) vagy visszaszorítottá k vagy
letelepítették.
Pannonhalma A Kisalfö ld délkeleti részén fekvő telepü lés. 996 kö rü l Géza az itteni
hegyen telepítette le az első magyarorszá gi bencés szerzeteseket, majd
1002-ben I. (Szent) Istvá n jelentő s adomá nyokat rendelt a
monostorhoz és kiadta alapító levelét. A nyelvú jítá sig a Szent Má rton-
hegyi apá tsá gnak hívtá k a monostort, a magyarorszá gi bencések
kö zpontja.
Esztergom A Visegrá di-szoros elő tt, a Duna jobb partjá n elterü lő vá ros. Géza
fejedelem székhelye és I. (Szent) Istvá n szü lő - és koroná zó vá rosa. Az
első magyar kirá ly itt építette ki a kirá lyi kö zpontot és érseki
székhellyé tette.
Székesfehérvá r A Velencei-tó tó l nyugatra elterü lő vá r és vá ros. Géza fejedelmet és

feltehető en még 16 magyar uralkodó t is itt temettek el. 1020 kö rü l I.
(Szent) Istvá n Székesfehérvá rra helyezte á t székhelyét és prépostsá got
alapított, valamint baziliká t építtetett. Székesfehérvá r lett a magyar
kirá lyok koroná zó vá rosa, valamint a kirá lyi kincs- és levéltá r is itt
helyezkedett el. A 11. szá zadtó l a tö rvénynapok helye. Elő szö r
Székesfehérvá r kapta meg a vá rosi kivá ltsá glevelet a XII. szá zadban.
Buda A kö zépkori Magyar Kirá lysá g egyik legfontosabb vá rosa, kö zel szá z
évig a magyar kirá lyok székhelye. Vá rá t IV. Béla kezdte el építteteni,
majd német és magyar lakossá gú vá ros alakult ki. Zsigmond és Má tyá s
kirá ly is jelentő s építkezéseket hajtott végre a kirá lyi palotá n, a vá ron
és a vá roson. 1526-ban a tö rö k felgyú jtotta, majd 1541-ben végleg
elfoglalta a vá rost és vilajetkö zponttá tette.
Muhi A Sajó tiszai torkolatá nak kö zelében fekvő telepü lés. A Batu ká n
vezetésével tá madó mongol és tatá r hadak 1241. á prilis 11–12-én itt
győ zték le a IV. Béla kirá ly vezette magyar sereget.
Erdély A Magyar Kirá lysá g keleti felén fekvő terü let, amely ö ná lló
kö zigazgatá ssal rendelkezik, vezető je pedig a kirá ly á ltal kinevezett
vajda. Jelentő s só - és ércbá nyá szati lelő helyekkel rendelkezett, amely
gazdasá gá nak nagy részét adta. A betelepü lő német szá szok és
székelyek kü lö n jogokkal és kö telezvényekkel rendelkeztek, a vajda
sem á llt felettü k. A kivá ltsá gok miatt Erdély há rom típusú
kö zigazgatá si egységgel rendelkezett: a magyar megyékre, illetve a
székely és szá sz székekre. A 13. szá zadtó l egyre tö bb pá sztorkodá ssal
foglalkozó romá n (vlach) telepedett be a hegyes vidékre.
Horvá torszá g Az Adriai-tenger partjá t jelentő Dalmá cia és a Szá va kö zö tt elterü lő
délszlá v á llam, amely a 9. szá zad elején jö tt létre, miutá n megszű nt a
terü let feletti frank fennható sá g. A 10. szá zad elején felvették a nyugati
kereszténységet. 1089-ben tró nharcok tö rtek ki a horvá t kirá ly halá la
utá n, ö zvegye pedig ö ccsétő l, I. (Szent) Lá szló tó l kért segítséget, így
1091-ben elfoglalta Horvá torszá got és unokaö csét, Á lmos herceget
tette meg horvá t kirá lynak. I. (Kö nyves) Ká lmá n 1102-ben felvette a
horvá t kirá lyi címet, így 1918-ig perszoná lunió kö tö tte a két orszá got.
A horvá tok belü gyeinek ö ná lló sá gá t a magyar kirá ly á ltal kinevezett
bá n biztosította.
6. A középkori Magyar Királyság fénykora

6.1. Fogalmak
aranyforint É rtéká lló magyar aranypénz, amelynek veretését I. Ká roly kezdte meg.
Firenzei mintá ra készítették. Kibocsá tá sá val megszü ntette az
ezü stdéná r vá lsá gá t és Euró pa-szerte keresett fizető eszkö zt hozott
létre.

regá lé A kö zépkori uralkodó k egyik bevételi forrá sá nak csoportja, a kirá lyi
felségjogon szedett jö vedelem. Ezek kö zé tartozik pl.: a kamara haszna,
az adó k és vá mok vagy az urbura. Má r II. Andrá s is igyekezett a
regá lékra építeni gazdasá gá t, az orszá g azonban még fejletlen volt
hozzá .
kapuadó A jobbá gyok á ltal a kirá lynak fizetett á llami adó , amelyet az aranyforint
bevezetése utá n eltű nő kamara haszna pó tlá sá ra szedetett be I. Ká roly.
Az adó alap a „kapu”, azaz a jobbá gytelek volt.
kilenced Az I. (Nagy) Lajos á ltal kiadott 1351-es tö rvények vezették be. A
fö ldesú rnak já ró jö vedelem a termés egytized része volt. A tö rvény
legfő bb célja az volt, hogy egységesítse a jobbá gyokra ró tt terheket.
bandérium A fő urak magá nhadseregeinek elnevezése, az egyes seregek a bá ró k
zá szló ja alatt vonultak há ború ba, innen is ered az elnevezés. A 13.
szá zadban jelent meg, majd a 15. szá zadig jelentő sen meghatá rozta a
magyar haderő t.
perszoná lunió Olyan szö vetség, amelyben az egyes, egymá stó l fü ggetlen orszá gokat
egyedü l az kö ti ö ssze, hogy uralkodó juk személye kö zö s.
sarkalatos nemesi jogok A nemesség legfontosabb jogai, kivá ltsá gai, amelyek alapjait az
Aranybulla jelentette. A Werbő czy Istvá n á ltal megfogalmazott
Tripartitum (Há rmaskö nyv) ö sszegezte első ízben a négy sarkalatos
nemesi jogot: személyes szabadsá g, a kirá lyi bíró sá g alá tartozá s,
adó mentesség, ellená llá si jog.
fő nemes A fő nemesség tagjainak azon nemesek szá mítanak, akik bá ró i vagy
magasabb (gró fi vagy hercegi) címet viselnek. Jelentő s politikai sú llyal
bírtak, az orszá g vilá gi és egyhá zi vezető pozíció it tö ltö tték be (pl.
ispá nok, kirá lyi taná cstagok stb. voltak). Az orszá ggyű léseken
személyesen vehettek részt.
kö znemes A 13. szá zadra kialakuló nemesség jogait az 1222-es Aranybulla
fektette le, majd az 1351-es tö rvények kimondtá k a jogi
egyenrangú sá got a nemességen belü l. A kö znemesség tagjai á ltalá ban
valamilyen kö zigazgatá si feladatot lá ttak el a vá rmegyékben (pl.:
alispá n vagy jegyző ) és az esetek tö bbségében fö ldbirtokkal
rendelkeznek. A vá rmegyékben jelentő s politikai sú llyal rendelkeztek
(nemesi vá rmegye), a rendi gyű léseken eleinte személyesen jelentek
meg, majd vá rmegyénként vá lasztott kö vetek ú tjá n.
szabad kirá lyi vá ros Olyan vá ros, amely egyedü l a kirá ly fennható sá ga alatt á ll, és
széleskö rű kivá ltsá gokkal rendelkezett. A kincstá rnak egy ö sszegben
fizették meg az adó t, sajá t tisztségviselő ket vá laszthattak, a vá rost
fallal vehették kö rbe, vá sá rt tarthattak, a kirá lyi személynö k vagy a
tá rnokmester ítélkezett felettü k, ha szü kséges. Ezek a kivá ltsá gos
vá rosok kö veteket kü ldhettek az orszá ggyű lésre.
bá nyavá ros Alapító i nagyrészt kü lfö ldi (jellemző en német) telepesek. A
bá nyavá rosok (pl. Besztercebá nya, Selmecbá nya, Kö rmö cbá nya)

rendelkeztek a bá nyamű velés jogá val, és tö bbnyire kirá lyi fennható sá g
alatt á lltak a szabad kirá lyi vá rosokéval megegyező jogokkal, azonban
egyes esetekben fö ldesú ri fennható sá g alatt á lltak és csak a
mező vá rosok jogaival rendelkeztek.
mező vá ros Fö ldesú ri fennható sá g alatt á lló vá ros. A vá rost nem vehették kö rü l
fallal és az ú riszék alá tartoztak, azonban rendelkeztek az egy
ö sszegben adó zá s és a vá sá rtartá s jogá val.
kormá nyzó Az uralkodó t rendkívü li idő szakokban helyettesítő tisztség, amely
rendelkezik annak majdnem minden jogkö rével. A 15. szá zad kö zepén
példá ul Hunyadi Já nos gyakorolta a jogkö rt V. Lá szló kiskorú sá ga alatt.
szekérvá r Olyan védelmi technika, amelynek lényege, hogy a katonai tá bor kö ré
szekereket á llítottak fel zá rt alakzatban, megerő sítve, hogy védelmet
nyú jtson a tá madó sereg ellen. A megoldá s elő nye nagyfokú
mobilitá sá ban rejlett. A muhi csata sorá n a magyar uralkodó is
szekérvá rakat alkalmazott. A 15. szá zadban a cseh huszitá k is
elő szeretettel és hatékonyan haszná ltá k.
végvá r A végvá rak az ú gynevezett végvá rrendszer részét képezték. A
végvá rakat a 15–16. szá zadban az Oszmá n Birodalom terjeszkedése
miatt a déli hatá rvonalon építették, illetve erő sítették meg. Feladatuk
kö rnyezetü k felü gyelete és felderítése volt, amely kiegészü lt az
utá npó tlá si vonalak és á tkelő k biztosítá sá val is. A legfontosabb végvá r,
„az orszá g kulcsa” Ná ndorfehérvá r volt.
szultá n Muszlim uralkodó i cím, amelyet a 15. szá zadtó l az oszmá n-tö rö k
uralkodó k is viseltek az Oszmá n Birodalomban.
szpá hi A szultá ni sereg gerincét adó , oszmá n kö nnyű lovas katona, aki nem
ö rö klő dő , szolgá lati birtokot kapott, amelyet csak akkor tarthattak
meg, ha teljesítették kö telességeiket.
janicsá r Olyan elit gyalogos katona az oszmá n hadseregben, aki zsoldért
harcolt, legfő bb feladata a szultá n védelme, azonban, ha a csata sorsa
forgott veszélyben, bevetették ő ket. Utá npó tlá sukat vagy
rabszolgá kbó l vagy a devsirme (gyermekadó ) fejében elhurcoltakbó l
képezték.
rendkívü li hadiadó Zsigmond ó ta létező adó fajta, amelyet az orszá ggyű lés a tö rö k
veszélyre való tekintettel szavazott meg alkalmanként, azonban
Má tyá s má r rendszeresen beszedte, évente aká r tö bbszö r is.
fü stpénz A kapuadó t vá ltó adó fajta, amelyet Má tyá s vezetett be. Megszü ntette a
korá bbi mentességeket az ú j adó nemmel, illetve megnö velte az adó zó k
szá má t, mert portá k, azaz telkek helyett há ztartá sonként szedték.
fekete sereg Hunyadi Má tyá s á llandó zsoldosseregének (késő bbi) elnevezése. A
rendkívü l fegyelmezett és jó l szervezett sereg fenntartá sa jelentő s
terheket jelentett a kincstá rnak, azonban a banderiá lis hadsereg
gyengü lése miatt egyre szü kségesebbé vá lt.

zsoldos Olyan professzioná lis katona, aki pénzért harcol. A zsoldosok bá rkinek
szolgá ltak, amennyiben megfizették ő ket.
Corvina Olyan kö nyv vagy nyomtatvá ny, amely bizonyítható an Hunyadi Má tyá s
kö nyvtá rá nak, a Bibliotheca Corviniana része volt. Eredetileg 2000-
2500 darab létezhetett, napjainkban 216 eredeti példá nyt ismerü nk.
Szent Korona A magyar kirá lyok koroná zá si jelvénye, az á llamisá g jelképe. A
kutatá sok jelenlegi á llá sa szerint két részbő l illesztették ö ssze a XII.
szá zadban, az ú gynevezett gö rö g (alsó rész) és az ú gynevezett latin
(felső rész) koroná bó l. A 13. szá zad má sodik felétő l csak azt tekintik
legitim uralkodó nak, akit a Szent Koroná val koroná ztak meg.
Szent Korona-tan Á llam- és jogelméleti fogalom. A Szent Korona-tan értelmében a
Korona szuverén kö zhatalom, a Korona „testét”, azaz hatalmá nak
forrá sá t pedig a kirá ly, a nemesek és a szabad kirá lyi vá rosok alkottá k.
A Szent Korona-tan legfontosabb eleme, hogy garantá lta a
jogfolytonossá got a vá ltozó dinasztiá k kö zö tt is.
Képes kró nika A magyar nép kö zépkori tö rténetével foglalkozó kró nika. 1360 kö rü l
készítették, feltehető leg Ká lti Má rk, I. (Nagy) Lajos megrendelésére.
6.2. Személyek
I. (Anjou) Ká roly 1308 és 1342 kö zö tt uralkodott, de az orszá g vezető inek egy része és a
pá pa má r 1301-tő l elismerte ő t uralkodó ként. Tö bbszö r
megkoroná ztá k (1301, 1309, szabá lyosan 1310-ben), de az ő t végü l
kirá llyá vá lasztó 1308-as orszá ggyű léstő l legitim uralkodó nak
tekinthető . Az Á rpá d-há z kihalá sa utá ni interregnumot fokozatosan
visszaszorította a „kiskirá lyok” (pl. Csá k Má té) legyő zése révén.
Megerő sítette az orszá g gazdasá gá t: értéká lló aranypénzt (forintot)
veretett, a kincstá r legnagyobb bevételforrá sá vá pedig a regá lékat
tette, ú jraszabá lyozta és ezzel fellendítette a bá nyá szatot (urbura),
valamint bevezette a kapuadó t és kü lkereskedelmi vá mként a
harmincadot. 1335-ben megszervezte a visegrá di kirá lytalá lkozó t, így
megerő sítette a magyar, cseh és lengyel kirá lyok együ ttmű kö dését.
I. (Nagy) Lajos Anjou-há zi uralkodó , 1342 és 1382 kö zö tt uralkodott. Két
bosszú hadjá ratot vezetett Ná poly ellen, testvére meggyilkolá sa miatt.
1370-ben megö rö kö lte a lengyel tró nt, így a két orszá g kö zö tt
perszoná lunió jö tt létre. 1351-ben megú jította az Aranybullá t, amit
kiegészítette a kilenceddel és az ő siséggel, tová bbá kimondta a jogilag
egységes nemesség elvét. 1367-ben tá mogatta egy egyetem alapítá sá t
Pécsen, amely az első ilyen kísérlet volt Magyarorszá gon.
I. (Luxemburgi) Zsigmond 1387-tő l magyar, 1410-tő l német, 1419-tő l cseh kirá ly, majd 1433-tó l
német-ró mai csá szá r egészen 1437-es halá lá ig. Uralkodá sa alatt
igyekezett megerő síteni a kö znemességet és a vá rosokat. A kirá lyi
tetszvényjog bevezetésével korlá tozta a pá pa befolyá sá t
Magyarorszá gon. Uralkodá sa kezdetétő l harcokat folytatott a tö rö kö k

ellen (hozzá kapcsoló dik az 1396-os niká polyi vereség), és megkezdte
a déli végvá rrendszer kiépítését, pl. megszerezte Ná ndorfehérvá rt. A
konstanzi zsinat ö sszehívá sá val megszű ntette a nyugati
egyhá zszakadá st.
Hunyadi Já nos Kivá ló hadvezér, aki erényeit a tö rö k elleni harcok sorá n tö bb ízben
bizonyította, pl. az 1443/44-es, Balká nra vezetett hosszú hadjá rat
sorá n. Részt vett a tö rö kö kkel szemben elveszített vá rnai ü tkö zetben
(1444), illetve a sikertelen, má sodik rigó mezei csatá ban (1448). Hozzá
kö tő dik a szultá ni sereggel szemben kivívott, 1456-os ná ndorfehérvá ri
diadal, amely hosszú idő re biztosította az orszá g déli hatá rá t. É lete
sorá n Magyarorszá g egyik legnagyobb birtokosa és szá mos fontos
tisztség viselő je, pl. erdélyi vajda, temesi ispá n, a vá rnai vereség utá n
Magyarorszá g kormá nyzó ja (1446–1453) volt. Fiá t, Hunyadi Má tyá st
magyar kirá llyá vá lasztottá k késő bb.
I. (Hunyadi) Má tyá s Hunyadi Já nos fia. 1458 és 1490 kö zö tt Magyarorszá g kirá lya.
Megerő sítette a kö zponti hatalmat és a kirá lyi bevételeket (pl.
fü stpénz, rendkívü li hadiadó ). A tö rö kö kkel szemben első sorban
védekező politiká t folytatott, de sikereket is elért ellenü k (pl. Jajca,
Szabá cs, Kenyérmező ). Erő sen expanzív politiká t folytatott nyugat felé
(cseh és osztrá k há ború k), amelyben jelentő s segítsége volt jó l
szervezett, modern zsoldosserege. Hadjá ratai eredményeként 1469-
ben cseh kirá llyá vá lasztottá k, 1485-ben elfoglalta Bécset is, azonban
nem sikerü lt elnyernie a német-ró mai csá szá ri címet. Udvara a
reneszá nsz mű vészeti élet kö zpontjá vá vá lt, amelynek ékes
bizonyítékai a díszes kiá llítá sú kó dexek, a corviná k.
6.3. Kronoló gia

1301 Az Á rpá d-há z kihalá sa
1308 I. Ká roly uralkodá sá nak kezdete
1335 A magyar, a cseh és a lengyel kirá ly visegrá di talá lkozó ja
1351 I. (Nagy) Lajos tö rvényei
1396 A niká polyi csata, amely sorá n Luxemburgi Zsigmond keresztény
serege vereséget szenvedett a tö rö kö kkel szemben
1443–1444 Hunyadi Já nos hosszú hadjá rata a Balká nra a tö rö kö k ellen
1444 A tö rö kö kkel vívott vá rnai csata, amely magyar vereséggel és I. Ulá szló
kirá ly halá lá val ért véget
1453 Konstantiná poly eleste, amely utá n a vá ros az Oszmá n Birodalom
fő vá rosa lett
1456 A ná ndorfehérvá ri diadal, amely sorá n Hunyadi Já nos, Szilá gyi Mihá ly
és Kapisztrá n Já nos sikerrel verte vissza a tö rö k ostromló sereget
1458–1490 Má tyá s uralkodá sa

6.4. Topográ fia
Visegrá d Vá r és vá ros, amely a Dunakanyarban talá lható . A vá r a 11. szá zadban
épü lt, majd I. Ká roly tette kirá lyi kö zponttá . 1335-ben itt talá lkozott
egymá ssal a lengyel, a cseh és magyar kirá ly. Má tyá s kirá ly jelentő s
beruhá zá sokkal fejlesztette, így igazi reneszá nsz palotá vá vá lt. Buda
eleste utá n végvá rként szolgá lt, így jelentő s része az ostromok sorá n
elpusztult.
Lengyelorszá g Kö zép-euró pai orszá g a Balti-tenger partjá n. Az á llamot a 10. szá zad
kö zepén a Piast-dinasztia hozta létre egyesítve tö bb nyugati szlá v
tö rzset. 966-ban I. Mieszko megkeresztelkedett, így az orszá g is
elkö telező dö tt a nyugati kereszténység mellett. III. (Nagy) Ká zmér
halá la utá n a tró nt I. (Nagy) Lajos ö rö kö lte, így perszoná lunió jö tt létre
Lengyelorszá g és Magyarorszá g kö zö tt (1370–1382).
Csehorszá g Az á llam a Nagymorva Birodalom 907-es szétesése utá n jö tt létre,
kö zpontja pedig Prá ga lett. 929-ben I. Vencel fejedelem felvette a
kereszténységet. 1002-tő l a Német-ró mai Birodalom része lett az
orszá g, azonban rö vid idő re fü ggetlenedni tudott a 10. szá zadban.
I. Ottoká r szerezte meg 1198-ban az ö rö kö s kirá lyi rangot az á llam
uralkodó i szá má ra. Az orszá g fénykorá t a Luxemburgi-há z uralma alatt
a 14. szá zad kö zepén érte el. A fehérhegyi csata utá n Csehorszá g
elvesztette fü ggetlenségét, a Habsburgok ö rö kö s tartomá nnyá
nyilvá nítottá k.
osztrá k tartomá nyok A Habsburg-dinasztia osztrá k á gá nak csalá di birtokai („osztrá k ö rö kö s
tartomá nyok”). Alsó -Ausztria, Felső -Ausztria, Stá jerorszá g, Karintia,
Krajna és Tirol alkotta.
Niká poly Az Al-Duna jobb partjá n fekvő vá ros az Olt torkolatá val szemben. Itt
szenvedett sú lyos vereséget a Luxemburgi Zsigmond magyar kirá ly
á ltal vezetett keresztény sereg Bajezid szultá ntó l 1396-ban.
Vá rna A Fekete-tenger partjá n fekvő vá ros. 1444-ben itt vesztette életét
I. Ulá szló lengyel és magyar kirá ly, mikö zben az á ltala, illetve Hunyadi
Já nos á ltal vezetett keresztény sereg sú lyos vereséget szenvedett II.
Murá d szultá ntó l.
Ná ndorfehérvá r A Duna és a Szá va talá lkozá sá ná l épü lt vá r és vá ros. A vá r volt bizá nci,
bolgá r és szerb kézen is, végü l 1426-ban Zsigmond magyar kirá ly
szerezte meg cserével a szerb fejedelemtő l, majd tette a déli
végvá rrendszer egyik kulcsá vá . 1456-ban itt mért vereséget Hunyadi
Já nos és Szilá gyi Mihá ly – keresztesekkel kiegészü lt – serege a
tö rö kö kre. 1521-ben végü l elfoglalta I. Szulejmá n, így megnyílt az ú t az
orszá g belseje felé.
Kolozsvá r Az Erdélyi-kö zéphegység és az Erdélyi-medence kö zö tt elhelyezkedő
vá ros a Kis-Szamos és a Ná das-patak vö lgyében. Az 1437-es Budai
Nagy Antal á ltal vezetett parasztsereg a vá rost védve szenvedett dö ntő
vereséget. Hunyadi Má tyá s szü lő vá rosa.

Kenyérmező Dél-Erdélyben talá lható terü let, amely Szá szsebes és Szá szvá ros kö zö tt
helyezkedik el. 1479-ben itt verte meg a Kinizsi Pá l és Bá thori Istvá n
vezette magyar sereg a Havasalfö ldrő l betö rő tö rö k haderő t.
Oszmá n Birodalom A 14. szá zad eleje ó ta folyamatosan terjeszkedő , centralizá lt,
despotikus á llam, amely a 16. szá zadra megszerezte a Balká n, Kis-
Á zsia, a Kö zel-Kelet és É szak-Afrika jelentő s részét. Nevét az
uralkodó csalá dró l, az Oszmá n-dinasztiá ró l kapta. Vezető it szultá ni
(csá szá ri) címet viseltek, a 16. szá zadban felvették a kalifa címet is.
7. A kora újkor (10. évfolyam kezdete)

7.1. Fogalmak
gyarmat Az ó korra vonatkoztatva olyan terü let (vá ros), amely a
népességfelesleg miatti expanzió utá n jö tt létre.
Ú jkori értelemben a gyarmatosító hatalmak á ltal meghó dított
(tengerentú li) terü let, amely á ltalá ban alá van vetve
gyarmatosító já nak. A gyarmat(orszá g) nem rendelkezik ö ná lló sá ggal
á llamigazgatá st és a gazdasá got illető en, valamint kö zigazgatá silag az
anyagorszá ghoz tartozik.
vilá gkereskedelem A nagy fö ldrajzi felfedezések utá n kialakult rendszer, amely sorá n
egyre intenzívebbek lettek kontinensek és az egyes kontinensen belü li
régió k kö zö tti gazdasá gi kapcsolatok. Az orszá gok egymá srautaltsá ga
megnö vekedett, gazdasá gi folyamataik egyre inká bb hatottak
egymá sra.
abszolutizmus A kora ú jkori Euró pá ra jellemző , a rendi hagyomá nyokat felü líró
monarchikus uralkodá si rendszer, amelyben a szuverén a rendi gyű lés
minél nagyobb fokú mellő zésével, a hivatalnokokra és hadseregre
építve irá nyítja orszá gá t. Egyik legfő bb jellemző je a nagy mértékű
adó ztatá s. Az á llam igyekszik beleszó lni a gazdasá g mű kö désébe, a
megerő sö dö tt kö zponti hatalmat pedig hivatalok segítségével tartja
fent.
inflá ció Pénzromlá s, a pénz elértéktelenedése. Ahhoz, hogy megvegyü k az
adott terméket, tö bb fizető eszkö zre van szü kségü nk.
manufaktú ra A korai kapitalizmus idő szaká ban kialakuló ü zemszervezési forma. A
termeléshez a – munkafolyamatokban má r nem résztvevő - tő kés
biztosítja a feltételeket (gépek, helyszín, nyersanyagok, szerszá mok
stb.) és ő fizeti meg a (bér)munká sokat is. A feladatok ellá tá sá hoz nincs
szü kség hosszú tanulá si folyamatra, mert a munká sok nem a teljes
munkafolyamatban, csak egy gyá rtá si szakaszban vesznek részt. A
manufaktú rá k elterjedése révén egyre tö bb terméket tudtak
elkészíteni, egyre jobb á ron.
tő ke Hosszabb idő re befektethető gazdasá gi vagy szellemi jó szá g, amely a
kocká zat mellett nyereséget vagy veszteséget termel. A tő ke egy-egy

ü zem elindítá sá hoz szü kséges, ehhez mérten a tő kebefektető részesü l
a gyá r á ltal termelt javak legnagyobb há nyadá bó l.
tő kés Polgá ri tá rsadalmakban jelenlévő személy, aki a kapitalista
gazdasá gmodellben mű kö dik. Elő segíti a gazdasá gi folyamatok
fejlő dését, ezzel is arra tö rekedve, hogy tő kéje egyre jö vedelmező bb
legyen, profitot termeljen.
bérmunká s Olyan személy, aki fizikai munká t végez, jö vedelmét a tő késtő l kapja és
a tő kés á ltal szolgá ltatott gépekkel dolgozik.
kapitalizmus Olyan gazdasá gi rendszer, amelynek alapja a tő ke, és legnagyobb
mozgató ja a profit. Első sorban a magá nvagyonon, a tő kések
befektetésein és a kereslet-kíná laton alapuló gazdasá gi modell.
bank Olyan intézmény, amely ü zletszerű en pénzü gyi szolgá ltatá sokkal
foglalkozik, pl. ö sszegyű jti a megtakarítá sokat, hiteleket nyú jt.
tő zsde Olyan intézmény, amely á ruk és értékpapírok adá svételére szolgá l.
részvény É rtékpapír, amely tulajdonjogot vagy hitelviszonyt testesít meg. A
részvény tulajdonosai a részvénytá rsasá g nyereségébő l részvényeik
ará nyá ban részesü lhetnek.
ö rö kö s jobbá gysá g Első sorban Kö zép-Euró pá ban kialakuló á llapot, amelynek legfő bb oka,
hogy az egyre jobban nö vekvő élelmiszerá rak miatt Euró pa keletibb
terü letei (pl. Lengyelorszá g, Magyarorszá g) lettek a nyugati részek
ellá tó i. A fö ldesurak, felhaszná lva politikai befolyá sukat, korlá toztá k a
jobbá gyok á rutermelését és szabad kö ltö zését, illetve egyre inká bb
nö velték a majorsá g terü letét.
reformá ció Eredetileg a katolikus egyhá z megú jítá sá ra tö rekvő gondolat. A 16.
szá zadra egyre inká bb megvá ltozott a vallá si élettel kapcsolatos igény
és egyre inká bb felerő sö dtek a reformokat sü rgető hangok, amelyekre
nem adott való di vá laszt az V. laterá ni zsinat. A papok képzése egyre
inká bb romlott, a cö libá tus be nem tartá sa miatti problémá k egyre
égető bbek lettek, a fő papok pedig egyre tö bb tisztséget halmoztak fel,
illetve a katolikus egyhá z anyagi gyarapodá sa lá tvá nyossá és
visszatetsző vé vá lt. A reformá ció radiká lisabb idő szaká t 1517-ben
indította el Martin Luther, amikor kö zzé tette reformokat sü rgető
tanait (95 pont).
protestá ns A reformá ció sorá n, a katolikus egyhá ztó l elkü lö nü lő vallá sok
ö sszefoglaló neve. A kifejezés eredete az 1529-es speyeri birodalmi
gyű lés, ahol Luther kö vető i protestá ltak, azaz tiltakoztak a
vallá sgyakorlatukat tiltó hatá rozatok ellen.
evangélikus A német teoló gus, Martin Luther á ltal alapított vallá si irá nyzat. Elveti
az egyhá zi hierarchiá t, a szerzetességet, a szentek tiszteletét és az
egyedü l a hit á ltali ü dvö sséget hirdeti. A lelkészek feladata a kö zö sség
kialakítá sa, a szertartá sok vezetése és a Biblia magyará zata. A
katolikus egyhá z 7 szentsége kö zü l 2-t ismernek el: a keresztséget és
az Ú rvacsorá t. Az Ú rvacsora fogalma azonban jelentő sen eltér a

katolikus Eucharisztia fogalmá tó l, ugyanis az evangélikus hit szerint az
á tvá ltoztatott kenyér és bor egyedü l a szertartá s alatt alakul á t
való sá gosan Krisztus testévé és vérévé, a katolikus szerint pedig a
szertartá s végén is Krisztus teste és vére marad.
reformá tus A francia szá rmazá sú reformá tor, Ká lvin Já nos (Jean Calvin) á ltal
alapított vallá si irá nyzat. A lelkészek feladata a kö zö sség kialakítá sa, a
szertartá sok vezetése és a Biblia magyará zata. Az egyhá z legfő bb jegye
a predesztiná ció (azaz az eleve elrendelés tana). A reformá tus
egyhá zban jelentő s szerepet já tszanak a vilá giak (presbiterek) is.
angliká n A reformá ció t kö vető egyhá z, amely 1534-ben jö tt létre, amikor VIII.
Henrik kinyilvá nította kü lö ná llá sá t a pá pá tó l. Feje a mindenkori angol
uralkodó . Megszü ntették a szerzetesrendeket, fö ldjeiket pedig
elkobozta az á llam, illetve bevezették a népnyelvi igehirdetést az egyéb
protestá ns egyhá zakkal egyetemben.
unitá rius A Szenthá romsá got elutasító keresztény irá nyzat, má snéven
antitrinitá riusok vagy Szenthá romsá g-tagadó k. Alapító ja Szervét
Mihá ly (Miguel Serveto). A leginká bb Erdély terü letén tudott teret
hó dítani (Dá vid Ferenc), ahol a 4 bevett vallá s egyike lett.
vallá si tü relem A kisebbségben lévő felekezeteke szá má ra való szabad vallá sgyakorlá s
engedélyezése, sok esetben tá mogatá sa. A korabeli Euró oá ban e
tekintetben kitű nt az Erdélyi Fejedelemség, ahol jogilag a tordai
hatá rozat (1568) biztosította négy keresztény felekezet szabad
vallá sgyakorlá sá t.
ellenreformá ció / katolikus A katolikus egyhá z megú jítá sa, amely elkerü lhetetlenü l ö sszefü gg a
megú julá s protestantizmus visszaszorítá sá ra való tö rekvésekkel. A folyamat első
igazá n fontos lépése a trienti/trentó i (sokszor helytelenü l tridenti)
zsinat, amelyet 1545-ben hívott ö ssze első ízben a pá pa és egészen
1563-ig ü lésezett. A zsinat tisztá zott bizonyos hittételeket, tö bbek
kö zö tt: kimondta, hogy a katolikus egyhá z a Bibliá n és az ú gynevezett
apostoli hagyomá nyon alapul, fellépett a pü spö kö k címhalmozá sa ellen
és megreformá lta a papnevelést. Sikerrel vette á t a reformá ció
eszkö zeit (pl.: kö nyvnyomtatá s és rö piratok), azonban felhaszná lta
tekintélyét is (az index bevezetése vagy az inkvizíció ).
jezsuitá k Jézus Tá rsasá ga, amelyet a baszk szá rmazá sú Loyolai Szent Igná cz
alapított, a pá pa pedig 1540-ben engedélyezte mű kö dését. A 3
szerzetesi fogadalom mellett egy negyediket is tettek, amellyel
kö zvetlen a pá pá nak rendelték alá magukat. Kiemelkedő en tanultak
voltak, így rendszeresen vitatkoztak, ezzel is vezető szerepet já tszva a
reformá ció visszaszorítá sá ban. Szá mos fejedelmi udvarban lá ttak el
gyó ntató i vagy nevelő i feladatot, így jelentő s befolyá sra tettek szert.
Misszió ik révén nagy szerepet já tszottak a katolicizmus terjesztésében
a gyarmatokon, illetve a rekatolizá ció ban.
barokk Korstílus, amely Itá liá bó l kiindulva fokozatosan teret hó dított a 16. sz.
má sodik felében. Terjedése szinte egybeforrt a katolikus megú julá s

terjedésével. É pítészetében a monumentalitá sra és díszítettségre
tö rekszik, képző mű vészetében pedig mozgalmassá g és a vallá sos
jelenetek jellemzik.
7.2. Személyek
Kolumbusz Kristó f Genovai hajó s; Amerika felfedező je. Miutá n Euró pa szá mos udvará t
bejá rta, a spanyol udvart sikerü lt meggyő zni arró l, hogy nyugatra
hajó zva el lehet jutni Indiá ba. 1492-ben hajó zott ki és még azon év
októ berében elérte Kö zép-Amerika partvidékét, bá r egész életében
abban a hitben élt, hogy hogy Indiá ba jutott el.
Vasco da Gama Portugá l tengerész, aki 1498-ban elő szö r jutott el Indiá ba Afrika
megkerü lésével.
Ferdiná nd Magellá n Portugá l hajó s, akinek a spanyol kirá ly á ltal tá mogatott expedíció ja
1519 és 1522 kö zö tt kö rü l hajó zta a Fö ldet. Magellá n a Fü lö p-
szigeteknél meghalt a bennszü lö ttekkel vívott harcban.
Luther Má rton Á goston-rendi szerzetes, hittudó s, a reformá ció megindító ja. 1517-ben
adta kö zzé 95 pontbó l á lló tételsorá t, amely tö bbek kö zö tt érintette a
pá pai hatalom kérdéskö rét, az ü dvö zö lés mibenlétét és a
bú sú cédulá kat. Célja a katolikus egyhá z megú jítá sa volt, azonban az
egyre nö vekvő ellentétek miatt eszméi mentén egy ú j egyhá z alakult.
Wartburgi fogsá ga alatt németre fordította a Bibliá t, szá mos
zenemű vet szerzett.
Ká lvin Já nos A reformá tus egyhá z alapító ja, aki a francia vallá sü ldö zés miatt Svá jcba
menekü lt. Egyszerű , de dolgos életet hirdetett, amelyet kemény
erkö lcsi elő írá sokkal igyekezett létrehozni. 1541-tő l Genf prédiká tora,
ahol kiteljesítette gondolatait.
Ká roli Gá spá r Reformá tus lelkész, az első teljes magyar (protestá ns) bibliafordítá s
megalkotó ja, amelyet 1590-ben nyomtattak ki Vizsolyban.
Pá zmá ny Péter Esztergomi érsek és hitszó nok. A magyar katolikus megú julá s egyik
legmeghatá rozó bb alakja. Protestá ns csalá dba szü letett, azonban
katolizá lt, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben papneveldét
alapított, Nagyszombaton pedig egyemet hívott életre 1635-ben. Az
irodalmi barokk kiemelkedő szerző je, vitairatai és prédiká ció magas
színvonalon megírt magyar nyelvű mű vek.
Apá czai Csere Já nos 17. szá zadi erdélyi tudó s, pedagó gus és filozó fus, az első magyar
enciklopédista.
Habsburg-dinasztia Euró pa egyik legjelentő sebb uralkodó csalá dja, amelynek tagjai tö bbek
kö zö tt német-ró mai csá szá rok, cseh kirá lyok, magyar kirá lyok vagy
éppen vá lasztó fejedelmek voltak. Sikerü ket első sorban kivá ló
há zassá gaiknak kö szö nhették. A csalá d két fő á ga a spanyol és az
osztrá k.
V. Ká roly Habsburg-há zi uralkodó , spanyol kirá ly és német-ró mai csá szá r.
Spanyolorszá gban egyre jobban há ttérbe szorította a rendeket,

azonban a Német-Ró mai Birodalomban nem tudott igazá n ú rrá vá lni, a
helyzetet pedig csak rontotta az egyre inká bb teret hó dító reformá ció .
Tö bb há ború t is vívott Franciaorszá g ellen az észak-itá liai vá rosok
birtoklá sá ért, amelyek végén megszerezte az uralmat, azonban
németorszá gi sikertelensége miatt végü l lemondott. A csá szá ri címet a
dunai Habsburg monarchiá t birtokló ö ccse, Ferdiná nd, egyéb birtokait
pedig fia, Fü lö p ö rö kö lte.
Loyolai (Szent) Igná c Baszk nemes, a jezsuita rend alapító ja. Katoná bó l lett szerzetes, amely
a rend fegyelmi kö vetelményeiben is megmutatkozik. A katonai
fegyelem mellett nagy hangsú lyt fektetett a rend tagjainak magas
színvonalú oktatá sá ra is.
XIV. Lajos Bourbon-há zi uralkodó . Regná lá sa alatt kiteljesítette az
abszolutizmust Franciaorszá gban. Gazdasá gpolitiká ja
(merkantilizmus/colbertizmus) révén megnö velte az á llam bevételeit,
abszolutizmust tartott fenn. Hozzá kö tő dik a versailles-i palota építése.
Tá mogatta a Rá kó czi-szabadsá gharcot. Megszervezte az á llandó
hadsereget, amelynek kö szö nhető en eleinte sikereket ért el a
Habsburgokkal szemben. A spanyol ö rö kö sö dési há ború ban
biztosította a tró nt a Bourbon-csalá dnak.
7.3. Kronoló gia

1492-tő l Az ú jkor kezdete
1492 Kolumbusz expedíció ja eléri Amerika partjait, az Ú jvilá g felfedezése
1517 Luther Má rton elindítja a reformá ció t
1545 A katolikus megú julá st megalapozó trienti zsinat megnyitá sa
1568 Az erdélyi vallá sszabadsá got biztosító tordai hatá rozat elfogadá sa
1648 A harmincéves há ború nak véget vető vesztfá liai békék megkö tése
7.4. Topográ fia

Spanyolorszá g 1479-ben Kasztília és Aragó nia egyesü lésével létrejö tt orszá g az
Ibériai-félszigeten. A gyarmatosítá sok á ltal megerő sö dö tt a kirá lysá g
és a kirá lyi hatalom is, 1516-ban pedig a Habsburgok szerezték meg
tró njá t. A 16. Szá zad folyamá n tö bbszö r is harcba bocsá tkoztak
Franciaorszá ggal és az elszakadá sá ért kü zdő Németalfö lddel. A
fö ldkö zi-tengeri tö rö k térnyerést sikerü lt megá llítani a lepantó i
csatá ban, de az angolok ellen vereséget szenvedett a Nagy Armada. A
16. szá zad végén sikerü lt a fennható sá ga alá vonnia Portugá liá t,
azonban a 17. szá zadra megszű nt a befolyá sa. A spanyol Habsburgok
18. szá zadi kihalá sa utá n ö rö kö sö dési há ború tö rt ki, ahol az orszá got
tová bbi veszteségek érték.
India India terü lete má r a kő korszakban is lakott volt, azonban az évezredek

folyamá n rengeteg á talakulá son esett á t. A 16. szá zad elejétő l Anglia,
Hollandia, Portugá lia és Franciaorszá g a terü let gyarmatosítá sá ra
tö rekedett kihaszná lva a kisebb kirá lysá gok kö zö tti ellentéteket. A
terü let felett az 1600-ban alapított Brit Kelet-indiai Tá rsasá g
fokozatosan á tvette az irá nyítá st. Az 1857-es szipojlá zadá s utá n a
tá rsasá gtó l a brit korona kö zvetlen uralma alá kerü lt a terü let 1948-ig.
London A Temze partjá n á lló vá ros, amely ró mai kori elő zményekre tekinthet
vissza. A 9. szá zad vége felé vá lt kirá lyi székhellyé, az Angol Kirá lysá g
fő vá rosá vá . Fekvése miatt jelentő s kereskedelmi szerepre tett szert, a
Hanza há ló zatnak is volt kereskedelmi telepe a vá rosban. A 16.
szá zadra Euró pa egyik legnépesebb vá rosa lett, fokozatosan
kiemelkedő pénzü gyi-gazdasá gi kö zponttá vá lt. 1664 és 1666 kö zö tt a
pestis tizedelte a lakossá got, majd 1666-ban a hatalmas tű zvész
pusztított a vá rosban.
Pá rizs/Versailles Szajna parti vá ros, a Francia Kirá lysá g fő vá ra, amelye ró mai kora
elő zményekre tekinthet vissza. A Merovingok má r a Frank Birodalom
kö zpontjaként haszná ltá k a telepü lést, majd a 11. szá zadtó l a francia
kirá lyok székhelye lett. II. Fü lö p Á gost uralkodá sa alatt vá lt való ban is
fő vá rossá , ő építette meg a Louvre-t. A szá zéves há ború ban az angolok
elfoglaltá k, majd 1453-ban visszafoglaltá k. A 15. szá zadra Euró pa
egyik legnépesebb vá rosa lett. A francia vallá shá ború k egyik
kiemelkedő helyszíne. Az abszolutizmus bekö szö ntekor a kirá lyi udvar
a kö zeli Versailles-be kö ltö zö tt, azonban ez nem vetette vissza a vá ros
gazdasá gi fejlő dését.
Sá rospatak É szakkelet-magyarorszá gi vá r és vá ros a Bodrog partjá n. A Perényiek,
majd a Rá kó cziak kö zpontja. Az 1530-as évektő l reformá tus iskola
mű kö dö tt itt. 1708-ban az itt ö sszegyű lt kurucok kimondtá k a
nemesek adó kö telezettségét.
8. A török hódoltság kora Magyarország

8.1. Fogalmak
rendi orszá ggyű lés Kö zépkori eredetű tö rvényhozó testü let. Az orszá ggyű lésen
képviselték érdekeiket a rendi kivá ltsá gokkal rendelkező csoportok, a
fő urak és egyhá zi vezető k, valamint a kö znemesség és a szabad kirá lyi
vá rosok. Magyarorszá gon 1848-ban szű nt meg ez a típusú
orszá ggyű lés, amelyet a népképviseleti orszá ggyű lés vá ltott.
hajdú szabadsá g A hajdú k kivá ltsá gainak ö sszefoglaló neve. A Bocskai Istvá n á ltal a 17.
szá zad elején megfogalmazott kivá ltsá glevél szerint ö rö kö s felmentést
kaptak a fö ldesú ri és egyhá zi szolgá ltatá s aló l, a tö rö k kiű zéséig á llami
adó t sem kellett fizetniü k, valamint vá m- és harmincadmentességet
kaptak; cserében évente 2 hó napig ingyen, majd utá na zsoldért
szolgá ltá k az uralkodó t. Való já ban tehá t a hajdú k kollektív
nemességgel rendelkeztek.

8.2. Személyek
I. Szulejmá n Oszmá n szultá n. Jelentő s expanzió t folytatott, tö bbek kö zö tt
meghó dítva Mezopotá miá t és É szak-Afrika partvidékét. Elfoglalta
Ná ndorfehérvá rt (1521), majd 1526-ban Mohá csná l legyő zte a magyar
sereget. 1541-ben elfoglalta Budá t, majd tö bb hadjá ratot vezetett az
orszá g belseje felé. Hosszú uralkodá s utá n végü l 1566-ban halt meg
Szigetvá r ostromakor.
II. Lajos Jagelló -há zi uralkodó , magyar és cseh kirá ly. Nem tudta megá llítani a
kirá ly hatalom gyengü lését és megszervezni a tö rö kö k elleni védelmet.
Bá r felesége révén rokonsá gban á llt a Habsburgokkal, nem kapott
tő lü k jelentő sebb segítséget. 1526-ban halt meg, miutá n serege
vereséget szenvedett Mohá csná l I. Szulejmá n szultá n seregétő l.
I. (Szapolyai) Já nos Magyar bá ró , erdélyi vajda, majd II. Lajos halá la utá n magyar kirá ly.
Jelentő s szerepet já tszott a Dó zsa-féle parasztfelkelés leverésében
(1514). Az egymá snak ellentmondó utasítá sok miatt lekéste a mohá csi
csatá t (1526), majd a nemesség egy része, a rá kosi végzéssel (1505)
ö sszhangban, magyar kirá llyá vá lasztotta 1526 végén. Miutá n legyő zte
Ferdiná nd seregeit, a szultá nhoz fordult segítségért, így tö rö k
tá madá ssal megő rizte addig elfoglalt terü leteit. Az egység érdekében a
vá radi egyezményben (1538) megegyezett vetélytá rsá val, hogy halá la
utá n Ferdiná ndra szá ll a tró n, azonban az egyezményt nem tartottá k
be.
I. Ferdiná nd Habsburg-há zi uralkodó , magyar és cseh kirá ly, német-ró mai csá szá r.
II. Lajos halá la utá n a rendek egy része ő t vá lasztotta meg
Magyarorszá g kirá lyá vá (1526). Bá r nem sikerü lt egyesítenie az
orszá got, jelentő s erő forrá sokat á ldozott a tö rö k elleni harcra. Nagy
szerepet já tszott az augsburgi vallá sbéke (1555) megszü letésében.
Dobó Istvá n Bá ró . Az egri vá r hő s kapitá nya, aki 1552-ben sikerrel verte vissza a
tö rö k ostromot, ezzel hosszú évtizedekre biztosította Felső -
Magyarorszá g biztonsá gá t.
id. Zrínyi Mikló s (a Horvá t-szlavó n-dalmá t bá n, a tö rö k elleni védekezés egyik
szigetvá ri hő s) kulcsfigurá ja. Szigetvá r 1566-os ostromakor a vá r feladá sa helyett
katoná ival együ tt kirontva hő si halá lt halt.
Bá thory Istvá n Erdélyi fejedelem és lengyel kirá ly. A Habsburg terjeszkedés
megá llítá sá ért és a kirá lyi hatalom megerő sítéséért kü zdö tt.
Bocskai Istvá n Erdélyi fejedelem, az első Habsburg-ellenes felkelés vezető je.
Letelepítette a katonai sikereit elő segítő hajdú kat és kivá ltsá gokat
adomá nyozott szá mukra. Kö zbenjá rá sá val 1606-ban megegyezésre
jutott a Habsburg udvar és a Porta (zsitvatoroki béke), így véget ért a
tizenö téves há ború .

Bethlen Gá bor Erdélyi fejedelem, akinek uralkodá sa alatt érte el Erdély aranykorá t. A
tö rö k szultá n tá mogatá sá val jutott hatalomra, azonban tö bb ízben
cselekedett a Porta érdekeivel ellentétesen. Megerő sítette az
á llamhatalmat, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. A
protestá nsok oldalá n belépett a harmincéves há ború ba, sikeren
nyomá n pedig a rendek magyar kirá llyá vá lasztottá k, amit azonban
nem fogadott el. Mecéná sként tá mogatta az erdélyi kulturá lis élet
fejlő dését.
ifj. Zrínyi Mikló s (a kö ltő Horvá t szá rmazá sú magyarorszá gi fő nemes, politikus, hadvezér, kö ltő .
és hadvezér) Szá mos ö sszecsapá st vívott a tö rö kö kkel, amelynek legnagyobb sikere
az 1664-es téli hadjá rat volt. Író i munká ssá gá ba tartozik tö bbek kö zö tt
a Szigeti veszedelem vagy az Az tö rö k á fium ellen való orvossá g.
Sü rgette a tö rö kö k elleni ö sszefogá st és az ö ná lló magyar zsoldossereg
felá llítá sá t. Az 1664-es vasvá ri békekö tés utá n szembefordult az
udvarral. Vadá szbalesetben hunyt el.
I. Lipó t Habsburg-há zi uralkodó , német-ró mai csá szá r, magyar és cseh kirá ly.
A franciá kkal folytatott há ború miatt békére tö rekedett a tö rö kkel,
amellyel kivívta a magyar nemesség felhá borodá sá t. Az elégedetlenség
végü l az 1678-as Thö kö ly-felkelésben csú csosodott ki. Miutá n a
tö rö kö k megostromoltá k Bécset (1863) megkezdte a tö rö k elleni
há ború t, seregei visszafoglaltá k Budá t (1686) és az orszá g nagyobb
részét (Erdély, 1687), míg végü l 1699-ben békét kö tö tt a szultá nnal
Karló cá n. Az 1687-es pozsonyi orszá ggyű lésen elfogadtatta a
Habsburg-há z fiá gi ö rö kö sö dését, az 1691-es Diploma
Leopoldinummal pedig rendeletben tiltotta meg, hogy
Magyarorszá ghoz tartozzon Erdély. A magyar rendekkel tová bbra sem
sikerü lt rendeznie viszonyá t, amelynek folyomá nyaként 1703-ban
kezdetét vette a Rá kó czi-szabadsá gharc.
Savoyai Jenő Francia szá rmazá sú csá szá ri hadvezér. Részt vett Bécs ostrom aló li
felmentésében, majd Buda visszafoglalá sá ban (1686). Szá mos
nagyszerű győ zelmet aratott, mind a magyar, mind a spanyol
hadszíntéren (pl.: az 1697-es zentai vagy az 1704-es hö chstadti csata).
8.3. Kronoló gia

1526 A mohá csi csata
1541 Buda eleste
1552 Az egri vá r sikertelen tö rö k ostroma
1566 Szigetvá r eleste
1664 A vasvá ri béke
1686 Buda visszafoglalá sa
1699 A karló cai béke

8.4. Topográ fia
Mohá cs Duna kö zeli telepü lés. 1526-ban itt szenvedett dö ntő vereséget a
Tomori Pá l kalocsai érsek á ltal vezette magyar sereg I. Szulejmá n
szultá n seregétő l, miutá n II. Lajos magyar kirá ly is meghalt.
Kő szeg A Kő szegi-hegység lá bá ná l fekvő vá ros. 1532-ben Jurisics Mikló s
sikeresen védte meg a telepü lés vá rá t a tö rö k tá madá stó l, így
megakadá lyozva, hogy a szultá ni hadak tová bb vonuljanak Bécs felé.
Eger A Bü kk és a Má tra kö zö tt elhelyezkedő vá r és vá ros. Pü spö kségi
kö zpont, amelyet Szent Istvá n alapított. Fontos sző lő - és borá szati
kö zpont, amely a tö rö k elő re nyomulá sa miatt végvá rrá vá lt É szak-
Magyarorszá g egyik kulcspontjá n. 1552-ben Dobó Istvá n vezetésével
visszaverték a tö rö k ostromot, azonban 1596-ban elesett és vilajet
kö zpont lett. 1701-ben I. Lipó t parancsá ra felrobbantottá k a vá r egy
részét. Rá kó czi egyik fő hadiszá llá saként funkcioná lt a szabadsá gharc
idején.
Szigetvá r Dél-duná ntú li végvá r, amit 1556-ban sikertelenü l ostromoltak meg a
tö rö kö k. 1566-ban a szultá ni fő sereg zá rta kö rü l a vá rost, Zrínyi Mikló s
jó ideig sikeresen védelmezte vá rat, azonban a csá szá ri csapatok nem
tö rték meg az ostromgyű rű t, így végü l megmaradt embereivel
kirohanva hő si halá lt halt. Az ostrom alatt halt meg I. Szulejmá n
szultá n is.
Habsburg Birodalom A Habsburg-há z kezén lévő á llamok ö sszességének neve. Tagja voltak a
Cseh Kirá lysá g, a Habsburg ö rö kö s tartomá nyok, a Magyar Kirá lysá g,
Burgundia keleti része, Németalfö ld és Spanyolorszá g, illetve vá lasztá s
ú tjá n a Német-Ró mai Csá szá rsá g is.
Hó doltsá g A kö zpontjá nak szá mító Buda 1541-es tö rö k elfoglalá sa utá n kialakuló ,
az Oszmá n Birodalom fennható sá ga alatt á lló tartomá ny, amely
egészen az 1686-ban kezdő dő felszabadulá sig á llt fenn. Terü lete a mai
Magyarorszá g kö zépső , alfö ldi részére, Horvá torszá gra és a Délvidékre
terjedt ki. (A Temeskö z hol a Hó doltsá ghoz, hol az Erdélyi
Fejedelemséghez tartozott.) A terü leten kiépü lt a tö rö k kö zigazgatá s,
á m a tö rö k lakossá g és kultú ra jó részt csak a vá rosokra
koncentrá ló dott.
Magyar Kirá lysá g (kirá lyi A 16. szá zadban a há rom részre szakadt Magyar Kirá lysá g Habsburg
Magyarorszá g) kézre kerü lt részeinek neve, az orszá g nyugati és északi részei,
valamint Horvá torszá g tartozott ide. Ez az orszá grész éltette tová bb
leginká bb a berendezkedésével a kö zépkori Magyar Kirá lysá g
hagyomá nyait.
Pozsony Vá ros és vá r a Duna bal partjá n, Ausztria és Magyarorszá g hatá ra
mellett. 907-ben ezen a helyen aratott dö ntő győ zelmet a honfoglaló
magyar sereg a németek felett (907). A kö zépkorban a szabad kirá lyi
vá rosok egyike, a nyugati kereskedelmi ú t fontos pontja. Fekvése révén
a nyugati tá madá sok elleni végvá rként funkcioná lt. A tö rö k hó doltsá g
alatt a Magyar Kirá lysá g fő vá rosa lett, gyakorlatilag itt tartottak

koroná zá sokat, illetve itt volt az orszá g politikai-igazgatá si kö zpontja.
Gyulafehérvá r A Maros és az Ompoly ö sszefolyá sá ná l talá lható telepü lés. Erdély
tö rténelmi fő vá rosa, az Erdélyi, majd késő bb Gyulafehérvá ri
egyhá zmegye kö zpontja. 1542 és 1690 kö zö tt az Erdélyi Fejedelemség
fő vá rosa.
Bécs Alsó -Ausztria kö zpontjaj, amely a Duna jobb partjá n helyezkedik el.
Má r a ró mai korban is létezett a telepü lés Vindobona néven. A
Babenbergek kihalá sa utá n lett a Habsburg-dinasztia kö zpontja a 13.
szá zad kö zepén. 1485-ben Má tyá s kirá ly elfoglalta a vá rost. A tö rö kö k
tö bb ízben is sikertelenü l ostromoltá k Bécset (1529, 1683), má skor
hadjá ratuk el sem jutott a vá rfalakig (pl. 1532-ben Kő szegnél akadtak
el).
9. A felvilágosodás kora
9.1. Fogalmak
felvilá gosodá s A 17. szá zadban kezdő dő eszmeá ramlat és korszellem. A korá bbi
egyhá z á ltali tekintélyt és tanítá sokat megkérdő jelezte és levá ltotta a
természet tö rvényeire. A tudá st és jó zan ész erejét helyezte minden
fö lé, a tá rsadalmat pedig megjavítható nak és á talakítható nak
tekintette. Szabadsá got és egyenlő séget hirdetett, hívei pedig
kö telességü knek érezték az egész emberiség felvilá gosítá sá t.
jogegyenlő ség A jogegyenlő ség alapja, hogy minden egyes embert azonos jogok
illetnek meg, fü ggetlenü l tá rsadalmi á llá sá tó l.
hatalmi á gak megosztá sa A felvilá gosodá s egyik legfő bb á llamelméleti gondolata, amelyet
Montesquieu dolgozott ki. Lényege, hogy az egyes hatalmi á gaknak
(tö rvényhozá s, végrehajtá s, igazsá gszolgá ltatá s) nem szabad egy
személy vagy testélet kezében ö sszpontosulniuk, mert az
zsarnoksá ghoz vezet. A fü ggetlen hatalmi á gaknak pedig egymá st kell
ellenő rizniü k.
népfelség A népfelség elve szerint minden hatalom forrá sa a nép. Montesquieu
szerint a polgá rok szavazá s és képviselet ú tjá n szerezhetnek érvényt a
népfelség elvének, míg Rousseau szerint csak kö zvetlen
véleménynyilvá nítá ssal való sulhat meg.
tá rsadalmi szerző dés A tá rsadalmi szerző dés értelmében az emberek lemondanak
veleszü letett jogaik egy részérő l az á llam javá ra, azonban joguk van
annak ellenő rzésére. Ha a vezető ket visszaélnek hatalmukkal, a nép
kö telessége levá ltani ő ket és ú jakat vá lasztani helyü kre.
szabad verseny A liberá lis gazdasá gpolitika alapelve, amelynek lényege, hogy az á llam
nem avatkozik be a gazdasá gba, egyedü l a verseny szabadsá ga
szabá lyozza a piacot.
alkotmá ny Alaptö rvény, amely rö gzíti az á llam és a tá rsadalom mű kö désének

alapelveit. Az alkotmá ny a legfő bb jogszabá ly, alacsonyabb szinteken
nem lehet ezzel ellentétes szabá lyokat alkotni (pl. tö rvény, rendelet,
hatá rozat stb.).
alkotmá nyos monarchia A 17. szá zadi Angliá ban kialakuló monarchikus á llamforma
(Jognyilatkozat, 1689), amelyben az uralkodó hatalma az alkotmá nyon
nyugszik, korlá tozott. A hadsereg, pénzü gyek és a kormá ny felü gyelete
a parlamentben kezében van. „A kirá ly uralkodik, de nem kormá nyoz”.
elnö k A kü lö nbö ző elnö ki rendszerek vezető je, amelyek berendezkedése
tipikusan demokrá cia, kö ztá rsasá g vagy diktatú ra. Az elnö ki
rendszerekben az elnö k testesíti meg a tö rvényhozó itó l elkü lö nü lt
végrehajtó i hatalmat. Az elnö kö t a tö rvényeknek megfelelő en
vá laszthatjá k kö zvetlen vagy kö zvetve a szavazó polgá rok (utó bbira jó
példa az Egyesü lt Á llamok elektori rendszere); a kormá nyt azonban az
elnö k vá lasztja és nevezi ki. Az elnö k gyakran jelentkezik
jogosítvá nnyal a kiszabott bü ntetések csö kkentésére vagy amnesztiá ra.
Sok esetben a legfelső bb bíró sá g tagjait az elnö k nevezi ki, azonban a
kinevezett bíró kat nem menesztheti.
miniszterelnö k Kormá nyfő i tisztség, amelynek betö ltő je a végrehajtó i hatalmat
irá nyító kormá ny (kabinet) vezető je. A miniszterelnö kö t az uralkodó , a
kö ztá rsasá gi elnö k nevezi ki vagy jelö li, hogy a parlament
megvá laszthassa.
felelő s kormá ny Olyan kormá ny, amely a végrehajtó hatalmat a tö rvényhozá s
felhatalmazá sá val gyakorolja, a tö rvényhozó hatalomnak pedig
felelő sséggel tartozik. A kormá ny tagjait a miniszterelnö k jelö li és
kö ztá rsasá gi elnö k nevezi ki.
cenzus É letkorra, nemre, vagyonra vagy mű veltségre vonatkozó korlá t, amely
megszabja, hogy kik rendelkeznek szavazati joggal.
á ltalá nos vá lasztó jog Az á ltalá nos vá lasztó jog értelmében minden felnő tt á llampolgá rnak
szavazati joga van, nemre, rasszra, vallá sra, képzettségre vagy anyagi
helyzetre való tekintet nélkü l.
forradalom A tá rsadalmi- vagy á llamrend gyors, radiká lis megvá ltoztatá sá ra
irá nyuló mozgalom, amely sokszor erő szakosan megy végbe.
diktatú ra Olyan rendszer, amelyben egy személy vagy csoport a tö rvényeket
figyelmen kívü l hagyva, az erő szakszervezetekre tá maszkodva, a
szabadsá gjogokat korlá tozva, kivételes tö rvényekkel szentesítve
gyakorolja a korlá tlan hatalmat, és nem vonható felelő sségre tö rvényes
ú ton.
jakobinus Radiká lis kö ztá rsasá g pá rti csoport a francia forradalom idején. A
jakobinusok nagyrészt a kö zép- és kispolgá rsá gbó l kerü ltek ki. A
polgá ri á talakulá s és a francia nemzeteszme hívei voltak. A
girondiakkal ellentétben a há ború s viszonyok idején hajlandó k voltak
a szabadsá gjogok korlá tozá sá ra. 1793-ban diktatú rá t hoztak létre,

amelyet a terror eszkö zeivel tartottak fenn.
Szent Szö vetség Pá rizsban 1815-ben megkö tö tt politikai szö vetség, amely egészen
1848-ig befolyá st gyakorolt az euró pai politiká ra. Tagja volt az Osztrá k
Csá szá rsá g, a Porosz Kirá lysá g és az Orosz Birodalom. A szerző dés
alapvető célja a dinasztikus monarchiá k fenntartá sa, a forradalmi
vá ltozá sok megakadá lyozá sa volt.
9.2. Személyek
Nikolausz Kopernikusz Lengyel csillagá sz és matematikus. Az addigi geocentrikus vilá gkép
helyett a heliocentrikust vilá gképet helyezte elő térbe, ezzel
megvá ltoztatva az addigi, ó korra alapuló gondolkodá smó dot.
Isaac Newton Angol matematikus és fizikus. Tö kéletesítette a tá vcsö vet. Hozzá
kö tő dik a tö megvonzá s tö rvényének leírá sa. A mechanika
tö rvényeinek kidolgozá sá val merő ben ú j gondolkodá smó dot hozott be
a fiziká ba.
Charles Louis Francia filozó fus és író , a felvilá gosodá s egyik legkiemelkedő bb alakja.
Montesquieu Megfogalmazta a hatalmi á gak szétvá lasztá sá nak elvét. A
népképviseleti tö rvényhozá st tartotta megfelelő nek.
Jean-Jacques Rousseau Francia filozó fus és író , a felvilá gosodá s egyik legkiemelkedő bb alakja.
Megfogalmazta a népfelség elvét, megalapozva ezzel a forradalmi
mozgalmak eszmei alapjá t.
Adam Smith Brit filozó fus és kö zgazdá sz, a modern kö zgazdasá gtudomá ny
megalapozó ja. A munkaérték-elmélet megfogalmazó ja és a szabad
verseny pá rtoló ja („lá thatatlan kéz”).
George Washington Az Egyesü lt Á llamok első elnö ke, politikus, hadvezér. A fü ggetlenségi
há ború alatt a hadsereg fő parancsnoka, részt vett az alkotmá ny
megalkotá sá ban, amelyben garantá ltá k az emberi jogokat.
Maximilien Robespierre Francia politikus, jakobinus vezető . A Hegypá rtiak vezető jeként
feloszlatta a girondi konventet, majd a Kö zjó léti Bizottsá g elnö ke lett.
Folyamatosan a terror eszkö zeit alkalmazta, így egyre tö bben
fordultak ellene, végü l kivégezték.
Bonaparte Napó leon Francia tá bornok, majd csá szá r. 1799-ben hadvezéri hírnevét
kihaszná lva á llamcsínyt kö vetett el és á llamcsínnyel első konzul lett.
1804-ben csá szá rrá koroná ztá k, majd folyamatos hó dító há ború kba
kezdett, Euró pa nagy részét francia fennható sá g alá vonva. 1813-ban a
lipcsei, majd 1815-ben a waterlooi csatá ban győ zte le az egyesü lt
euró pai koalíció . Szent Ilona szigetén halt meg szá mű zetésben.
9.3. Kronoló gia

1689 A Jognyilatkozat elfogadá sa Angliá ban
1776 A Függetlenségi nyilatkozat kiadá sa az USA-ban
1789 A francia forradalom kezdete

1804–1814/1815 Napó leon csá szá rsá ga Franciaorszá gban

1815 A waterlooi csata
9.4. Topográ fia

Nagy-Britannia Tá gabb értelemben a Brit-szigetek legnagyobb szigetének elnevezése.
Anglia, Skó cia, É szak-Írorszá g és Wales Egyesü lt Kirá lysá ga, amely
1707-ben jö tt létre. Az Egyesü lt Kirá lysá g feje a mindenkori angol
kirá ly, azonban szerepe inká bb reprezentatív.
Amerikai Egyesü lt Kö ztá rsasá gi berendezkedésű szö vetségi á llam, amely – a Brit
Á llamok Birodalomtó l fü ggetlenedő gyarmatokbó l (1775–1783) – fokozatosan
jö tt létre a 18–19. szá zad folyamá n az Atlanti-ó ceá n partvidékétő l,
egészen a Csendes-ó ceá nig terjeszkedve. Az északi és déli á llamok
1861 és 1865 kö zö tt ugyan polgá rhá ború t folytattak, azonban az USA-
nak sikerü lt megő riznie egységét. A bevá ndorlá snak, a hatalmas
erő forrá soknak és a gyors gazdasá gi fejlő désnek há la a 19. szá zad
elejére az USA a vilá g vezető gazdasá gi hatalma lett.
Pá rizs Franciaorszá g Szajna-partjá n fekvő fő vá rosa, amely a 18–19. szá zad
folyamá n tö bb forradalom helyszíne volt (1789, 1830, 1848). A
porosz–francia há ború utá n létrejö tt pá rizsi kommü n 1871-ben
hatalomra jutva néhá ny hó napig radiká lis kormá nyzatot vezetett be
(Pá rizsi Kommü n).
Oroszorszá g A kora ú jkorban kelet-euró pai és á zsiai terü leten terjeszkedő , idő vel
birodalommá vá ló orszá g, amely erő sen centralizá lt, abszolutista
mó don irá nyított volt. I. (Nagy) Péter cá r uralkodá sa alatt az orosz
á llam nyugati mintá ra alakult á t, a napó leoni há ború k idején pedig
Oroszorszá g vitathatatlanul euró pai nagyhatalom lett, a Szent
Szö vetség egyik alapító tagja.
Waterloo A mai Belgium terü letén fekvő telepü lés, ahol 1815-ben mértek dö ntő
csapá st a Wellington és Blü cher vezette csapatok Napó leonra.
10. Magyarország a 18. században

10.1. Fogalmak
kuruc A 17. szá zad má sodik felétő l a Habsburgokkal szembená lló
fegyveresek elnevezése, amely késő bb á tragadt Thö kö ly és Rá kó czi
katoná ira is.
labanc Eredetileg német katoná k elnevezése, amely a 17. szá zadtó l a
Habsburgokhoz hű , a kurucukkal szembená lló magyarokat jelö lte.
szabadsá gharc Olyan há ború , amelyet egy nép szabadsá gjogaiért vagy nemzeti
fü ggetlenségéért vív.

tró nfosztá s Valamely uralkodó vagy uralkodó há z tö rvényes keretek kö zö tt zajló
megfosztá sa uralkodó i jogaitó l.
amnesztia Valamely bű n elkö vető ire vagy egy adott bű nelkö vető kre kiterjedő
kegyelem.
felvilá gosult Az uralkodó k á ltal végbe vitt folyamat és uralkodá si struktú ra,
abszolutizmus amelyben a kivá ltsá gos csoportokat letö rve a jobbá gyokat védő , az
á llamot és gazdasá got modernizá ló reformokat hajtottak végre.
kettő s vá mhatá r A Má ria Terézia á ltal bevezetett vá mrendszer két vá mhatá rt hozott
létre (1754). A jogszabá ly értelmében a birodalom ipará t védő
vá mhatá r vette kö rü l a Habsburg Birodalmat, ugyanakkor a belső
hatá rokon (a Magyar Kirá lysá g és az ö rö kö s tartomá nyok kö zt) is
felá llítottak egy belső vá mhatá rt. A rendszer alapvető en kedvezett a
magyar mező gazdasá gnak, az osztrá k és cseh iparnak, ugyanakkor
gá tolta az ipar fejlő dését.
ú rbéri rendelet Má ria Terézia á ltal kiadott rendelet (1767), amelynek lényege a
jobbá gyi terhek egységesítése orszá gosan (pl. heti 1 nap igá s- vagy 2
nap gyalogrobot), tová bbá a jobbá gytelkek méretének szabá lyozá sa. Ez
az esetek nagy részében kö nnyítést is jelentett, illetve az á llam
szá má ra kiszá mítható bb adó bevételeket eredményezett.
Ratio Educationis Két tanü gyi rendelet elnevezése, az első t Má ria Terézia adta ki 1777-
ben, a má sodikat I. Ferenc 1806-ban. Az oktatá sü gyet az egyhá z helyett
az á llam vette á t, egységesítették a teljes oktatá sü gyet, amelyet
centralizá ltan irá nyítottak.
tü relmi rendelet A II. Jó zsef á ltal kiadott rendelet (1781) szabadabb vallá sgyakorlá st és
hivatalviselést biztosított az evangélikusok, reformá tusok és
gö rö gkeltiek szá má ra.
nyelvrendelet A rendeletet II. Jó zsef adta ki (1784), és ennek értelmében
Magyarorszá gon a latin helyett a német vá lt hivatalos nyelvvé,
valamint az oktatá sban is fő tá rgy lett a német.
10.2. Személyek
II. Rá kó czi Ferenc A Habsburgok elleni szabadsá gharc vezető je, erdélyi fejedelem,
Magyarorszá g „vezérlő fejedelme”. Lengyelorszá gi szá mű zetése utá n
visszatért a bujdosó k kérésére és a Habsburg-ellenes erő k élére á llt
1703-ban. 1705-re az orszá g jelentő s részét a kurucok irá nyítottá k, de
a nemzetkö zi helyzet vá ltozá sá val az osztrá k haderő visszavette a
kezdeményezést. Tá vollétében 1711-ben seregei letették a fegyvert,
amelyet Rá kó czi nem fogadott el. Elő szö r Franciaorszá gba, majd 1717-
tő l az Oszmá n Birodalomban élt ö nkéntes szá mű zetésében.
Má ria Terézia Habsburg-há zi kirá lynő , aki 1740 és 1780 kö zö tt uralkodott,
felvilá gosult abszolutista mó dszerekkel. A Habsburg ö rö kö sö dési
há ború ban győ zelmet aratott a magyar rendek segítségével, bá r
elvesztette Sziléziá t, amit a hétéves há ború ban sem sikerü lt

visszaszereznie. Lengyelorszá g felosztá sakor a birodalomhoz
csatoltatta Galíciá t. 1754-ben létrehozta a kettő s vá mrendszert. Az
1767-es Urbá riumban szabá lyozta a fö ldesú r-jobbá gy viszonyt, az
1777-es Ratio Educationisban pedig megkezdte az oktatá si rendszer
reformjá t.
II. Jó zsef Habsburg-Lotharingiai-há zi kirá ly, aki 1780 és 1790 kö zö tt uralkodott
felvilá gosult abszolutista mó dszerekkel. Célja az volt, hogy egy
felvilá gosodá shoz illő á llamot hozzon létre. 1781-es tü relmi rendelete
kö nnyebbé tette a protestá nsok vallá sgyakorlá sá t. 1784-es rendelete a
németet tette meg hivatalos nyelvé, 1785-ö s jobbá gyrendelete pedig
lehető vé tette a szabadkö ltö zést. Halá los á gyá n há rom – kö ztü k a
tü relmi- és a jobbá gyrendelet – kivételével ö sszes intézkedését
visszavonta.
10.3. Kronoló gia

1703–1711 A Rá kó czi-szabadsá gharc
1711 A szatmá ri béke
1740–1780 Má ria Terézia uralkodá sa
1780–1790 II. Jó zsef uralkodá sa
10.4. Topográ fia

Temesvá r Délvidéki vá ros a Temes folyó partjá n. I. Ká roly ideiglenesen itt
rendezte be udvartartá sá t, Luxemburgi Zsigmond pedig 1397-ben itt
tartott orszá ggyű lést. Az 1514-es Dó zsa Gyö rgy vezette seregen
Szapolyai Já nos Temesvá r ostromakor aratott győ zelmet, majd itt
végezték ki a felkelés vezető jét is. 1552-ben az oszmá n seregek
elfoglaltá k a telepü lést és vilajet kö zponttá tették. A karló cai békével
(1699) Temesvá r az Oszmá n Birodalom része maradt, egészen 1716-
os visszafoglalá sá ig.
Hatá rő rvidék A Délvidéken kialakított katonai igazgatá s alatt á lló speciá lis
kö zigazgatá si, első sorban betelepü lő szerbek á ltal lakott terü let,
amelynek első szá mú célja a Tö rö k Birodalommal szembeni katonai
ellená llá s volt. Csak a kiegyezés (1867) utá n szü ntették meg, s kerü lt a
magyar polgá ri kö zigazgatá s alá .
Poroszorszá g 1525-ben a Német Lovagrend á talakulá sa utá n létrejö vő vilá gi á llam.
1618-ban megnö velte erejét a Brandenburgi Vá lasztó fejedelemséggel
kö tö tt unió já val. 1701-ben pedig kikiá ltottá k a Porosz Kirá lysá got,
amelynek kö zpontja Berlin volt. II. Frigyes uralkodá sa alatt (1740–
1786) pedig igazi nagyhatalommá nő tte ki magá t a porosz monarchia.

11. Az új eszmék és az iparosodás kora
11.1. Fogalmak
liberalizmus A 18. szá zadban a felvilá gosodá sbó l kifejlő dő vilá gnézet és politikai
ideoló gia. Legfő bb elve, hogy a polgá rok szabadsá gá nak korlá tja csak
má sok szabadsá ga, amelyet tiszteletben kell tartani. Az á llam
első dleges feladata eszerint a jogegyenlő ség és -biztonsá g, illetve a
szabadsá gjogok (pl. szó lá sszabadsá g, sajtó szabadsá g, vallá sszabadsá g)
biztosítá sa. A 19. sz. első felének egyik meghatá rozó ideoló giá ja, a 19.
sz. végétő l a – lényegében a liberalizmus fő célkitű zéseit megvaló sító –
polgá ri tá rsadalom és a parlamentarizmus megerő sö dése miatt
jelentő sége egyre inká bb csö kken.
nacionalizmus Nemzeti eszme, amely a francia forradalom utá n kezdte meg hó dítá sá t.
Célja – a dinasztikus monarchiá k és birodalmak fenntartá sa helyett –a
fü ggetlen, ö ná lló nemzetá llamok létrehozá sa, amelynek érdekében fel
kívá nja szá molni a vallá si és tá rsadalmi ellentéteket, és a fő
kö zö sségö sszetartó erő vé a kö zö s kultú rá t és nyelvet emeli (pl. kö zö s
szimbó lumok – nemzeti színű zá szló , címer, himnusz stb. –, nemzeti
szempontú tö rténelemoktatá s). Szélső séges formá ja a sovinizmus.
nemzetá llam Olyan orszá g, amely etnikailag homogén.
konzervativizmus Olyan vilá gnézet, amely a hagyomá nyos értékekhez, tá rsadalmi
berendezkedéshez és a régi elit pozíció inak fenntartá sá hoz
ragaszkodik, és elutasítja a gyors, radiká lis vá ltozá sokat. Eleinte a
francia forradalom ellenpontjaként jö tt létre, majd Anglia vezető
politikai irá nyzata lett. Sokkal inká bb a lassú , á tgondolt reformokban
hittek, mint a gyors reformokban.
reform Ú jítá s, javítá s. Gazdasá gi, politikai vagy tá rsadalmi viszonyok
á talakítá sa, korszerű sítése. A reformok gyakran egymá ssal
ö sszefü ggve mű kö dnek.
ipari forradalom A 18. szá zadban Angliá bó l kiinduló , á tfogó technoló giai, gazdasá gi és
tá rsadalmi vá ltozá s, amely a szénfű tésű gő zgép (James Watt)
elterjedésével vett lendü letet, és megvá ltoztatta a gyá rtá st, a
kö zlekedést és az életmó dot. Az ipari eljá rá sok a gyá ripar
kialakulá sá hoz, tová bbá az olcsó tö megtermékek elterjedéséhez
vezettek. A 19. szá zad má sodik felében pl. az elektromossá g és a
robbanó motor, illetve a futó szalag adott ú jabb lö kést az ipar
fejlő désének.
munkanélkü liség Olyan á llapot, amelyben az egyének (munkavá llaló k) tudnak és akar is
munká t vá llalni, azonban nem talá lnak á llá st. Mivel a modern
gazdasá gban a tá rsadalom nagy része munkaerejét hasznosítva bérbő l,
fizetésbő l él, amely a fogyasztá st és az adó fizetést lehető vé teszi, az
á llam célja, hogy alacsonyan tartsa a munkanélkü liek szá má t.
Gazdasá gi recesszió k idején gyakran megugrik a munkanélkü liek
szá ma és ará nya.

tö megtermelés Az olcsó tö megtermékek szabvá ny szerinti, nagy mennyiségben való
gyá rtá sa, amely á ltalá ban gyá rtó sorokkal zajlik. Az ipari forradalom
idején egyre jellemző bbé vá lt, amit a Ford-féle futó szalag is segített.
szegregá ció Egyes személyek vagy csoportok elkü lö nítése, megkü lö nbö ztetése
nemi, nemzetiségi, politikai, szá rmazá si, vagyoni vagy vallá si alapon. A
szegregá ció tipikus példá ja a színesbő rű ek elkü lö nítése az USA-ban,
amely a 20. szá zad kö zepéig tö rvényesen is lehetséges volt pl. a
munkahelyeken, a tö megkö zlekedési eszkö zö kö n és az oktatá sban.
11.2. Személyek
James Watt Skó t feltalá ló , aki a 18. szá zadban tö kéletesítette és szabadalmaztatta a
gő zgépet. Ő vezette be teljesítményegységként a ló erő t.
Thomas Edison Amerikai elektrotechnikus, feltalá ló , ü zletember, aki a má sodik ipari
forradalom idején élt és alkotott. Tö bbek kö zö tt az izzó lá mpa és a
hengeres fonográ f szabadalmaztató ja.
Henry Ford Amerikai ü zletember, a Ford Motor Company alapító ja, a tö meggyá rtá s
egyik ú ttö rő je. Hozzá kö tő dik a futó szalag bevezetése a gyá riparban és
az ú n. fordizmus.
11.3. Kronoló gia
Nincs adat
11.4. Topográ fia

Manchester Anglia kö zépső részén talá lható vá ros, amely az ipari forradalomnak –
és a kö nnyen elérhető szénlelő helyeknek és gyapottermelésnek –
kö szö nhető en jelentő s iparvá rossá , kö zlekedési kö zponttá fejlő dö tt. A
vá rosnak nagy szerepe volt a politikai mozgalmak alakulá sá ban, így a
szakszervezetek és a szü frazsettmozgalom térnyerésében.
New York Amerikai Egyesü lt Á llamok egyik legnagyobb és legjelentő sebb
nagyvá rosa a keleti parton. Eredetileg holland alapítá sú gyarmatvá ros,
amely késő bb angol kézre kerü lt. Az Euró pá bó l érkező bevá ndorló k
egyik fő célpontja volt, mivel kiemelkedő pénzü gyi-gazdasá gi-
kö zlekedési kö zponttá vá lt. A vá ros arculatá t nagymértékben
meghatá rozzá k a má sodik ipari forradalom építményei, fő leg az
acélszerkezetes felhő karcoló k. A vá ros pénzü gyi negyedébő l (Wall
Street) indult ki a nagy gazdasá gi vilá gvá lsá g 1929-ben.
12. A reformkor
12.1. Fogalmak
alsó - és felső tá bla A kétkamará s rendi orszá ggyű lések testü letei. Az alsó tá blá n a
kö znemesi (vá rmegyék), papi és polgá ri rend (vá rosok) képviselő i
vettek részt vá lasztott képviselő k ú tjá n, a felső tá blá n szü letési jogon a

fő nemesek és bizonyos á llami és egyhá zi vezető k személyesen
taná cskoztak.
érdekegyesítés A reformkori liberá lis magyar nemesség programja, amely a kü lö nbö ző
tá rsadalmi rétegek ö sszefogá sá t célozta meg, a polgá ri á talakulá s és az
ö ná lló sá g érdekében.
kö zteherviselés A kö zterhek, azaz az adó k, katoná skodá s stb. mindenkire való kivetése
tá rsadalmi megkü lö nbö ztetés nélkü l. A rendi kivá ltsá gok
csö kkenésével és a polgá ri á llam erő sö désével egyre á ltalá nosabbá
vá lt. Szű kebb értelemben, minden vagyonnal és jö vedelemmel
rendelkező polgá r adó kö teles.
jobbá gyfelszabadítá s A jobbá gyi viszony megszü ntetése, amelyre a 18-19. sz. folyamá n
kerü lt sor Euró pá ban. A polgá rosodá s részeként a jobbá gy megkapta
jobbá gytelkét is személyes szabadsá ga mellett.
ö rö kvá ltsá g A magyarorszá gi jobbá gyfelszabadítá s végrehajtá sá nak mó dja,
amelyben a jobbá gyoknak meg kellett vá ltaniuk ú rbéri terheiket. Az
ö nkéntes ö rö kvá ltsá g a jobbá gy és a fö ldesú r megegyezésén alapult,
azonban nem vezetett lá tvá nyos eredményre. A kö telező
ö rö kvá ltsá gban az á llam ká rpó tolta a fö ldesurakat.
12.2. Személyek
Jó zsef ná dor A Habsburg-há z tagja, osztrá k fő herceg, magyar kirá lyi herceg, csá szá ri
kirá lyi tá bornagy, Magyarorszá g ná dora. Kiemelkedő szerepe volt Pest
kulturá lis és gazdasá gi fejlő désében. Tá mogatta a magyar politikai
célok megvaló sítá sá t.
Klemens Metternich A Habsburg Birodalom kancellá rja, a Szent Szö vetség korszaká nak
egyik meghatá rozó politikusa. A konzervativizmus elvét vallotta, az
1848-as bécsi forradalom utá n lemondott és visszavonult a politiká tó l.
Wesselényi Mikló s Bá ró , a reformkori liberá lis ellenzék egyik vezető je. A polgá rsá g
á talakulá sá t kezdeményezte, a nemzet megerő sítése érdekében. Az
1838-as nagy á rvíz idején szá zakat mentett meg, elnyerve az „á rvízi
hajó s” nevet. 1839-ben hű tlenség miatt 3 év bö rtö nre ítélték, de a
kö vetkező évben szabadult. 1848-ban tevékenyen tá mogatta Erdély és
Magyarorszá g unió já t.
Széchenyi Istvá n Gró f, politikus, miniszter, „a legnagyobb magyar”. Az 1825-ö s pozsonyi
orszá ggyű lésen felajá nlotta birtokainak egyévi jö vedelmét a Magyar
Tudó s Tá rsasá g (MTA) megalapítá sá ra. A Hitel, a Világ és a Stádium
című mű veiben ö sszefoglalta a fejlő dést akadá lyozó okokat. Nevéhez
fű ző dik a Lá nchíd megépítése és a Vaskapu szabá lyozá sa, kaszinó
alapítá sa, a ló versenyek meghonosítá sa és a gő zhajó zá s megindítá sa. A
Batthyá ny-kormá nyban kö zmunka- és kö zlekedésü gyi miniszteri
tisztséget tö ltö tt be. A szabadsá gharc kitö résekor idegö sszeomlá st
kapott, majd bevonult a dö blingi elemgyó gyintézetbe.
Kö lcsey Ferenc Kö ltő , politikus. A Himnusz szerző je, az 1832-36-os orszá ggyű lés

liberá lis ellenzékének egyik vezére, Szatmá r vá rmegye kö vete. Miutá n
1835-ben megvá ltoztattá k kö vetutasítá sá t, lemondott kö veti
megbízatá sá ró l.
Deá k Ferenc Politikus, miniszter, a „haza bö lcse”. Az 1832-36-os reformellenzék
egyik kiemelkedő vezető je. Részt vett az 1848-as á prilisi tö rvények
megalkotá sá ban, az első felelő s kormá ny igazsá gü gyminisztere lett. A
szabadsá gharc kezdetén visszavonult, majd a neoabszolutizmus idején
a passzív ellená llá s jelképévé vá lt. 1861-ben a Felirati pá rt vezető je
lett, majd a „hú svéti cikkében” kö rvonalazta az osztrá k-magyar
kiegyezés kereteit, amelyet 1867-ben tö rvénybe iktattak.
Kossuth Lajos Ú jsá gíró , politikus, kormá nyzó -elnö k. AZ 1832-36-os orszá ggyű lési
tudó sítá sairó l vá lt ismertté. Ú jsá gíró i tevékenysége miatt bö rtö nre
ítélték, majd 1841-es szabadulá sa utá n a reformellenzék ú jsá gjá t, a
Pesti Hírlapot szerkesztette. Az 1844-ben megalakuló Védegylet alapító
igazgató ja volt. A Batthyá ny-kormá nyban pénzü gyminiszteri tá rcá t
kapott. A szabadsá gharc idején az Orszá gos Honvédelmi Bizottmá ny
(OHB) elnö ke, majd a Függetlenségi nyilatkozat utá n kormá nyzó -elnö k.
1849. augusztus 11-én á tadta a fő hatalmat Gö rgeinek és
Tö rö korszá gba menekü lt. Az emigrá ció bó l folyamatosan igyekezet
szítani a szabadsá gharc halvá nyuló parazsá t, így a Cassandra-levélben
is ellenezte a kiegyezést. Szá mű zetésben halt meg, így kapta a „turini
remete” nevet.
Ganz Á brahá m Svá jci szá rmazá sú vasö ntő mester, gyá ros, a magyar nehézipar egyik
megteremtő je.
12.3. Kronoló gia

1830–1848 A reformkor idő szaka
1830 Széchenyi Istvá n gró f Hitel című munká já nak megjelenése, amely a
reformkor szimbolikus kezdete
1844 Tö rvény a magyar á llamnyelvként való bevezetésérő l
12.4. Topográ fia

Pest-Buda Buda és Pest a reformkorban a Magyar Kirá lysá g politikai-gazdasá gi-
kö zlekedési és kulturá lis centrummá vá lt, pl. Budá ró l irá nyította az
orszá got a Helytartó taná cs, míg Pest egyre jelentő sebb kereskedelmi-
ipari kapacitá sokkal bírt. Mindkét telepü lés soknemzetiségű volt, de
lassan elmagyarosodott. 1848-ban Pest-Budá n zajlott a má rciusi
forradalom, majd az á llamigazgatá s kö zpontja lett, itt volt a
tö rvényhozá s (orszá ggyű lés) és a végrehajtá s (kormá ny) székhelye is.

13. A forradalom és a szabadságharc
13.1. Fogalmak
má rciusi ifjak Az 1848. má rciusi pesti forradalom résztvevő inek és vezető inek
elnevezése. Az értelmiségi há tterű radiká lis ifjak (pl. Pető fi, Vasvá ri,
Jó kai) együ ttmű kö dtek a liberá lis vezető réteggel, céljuk pedig a
radiká lis reformok végrehajtá sá nak ö sztö nzése volt.
sajtó szabadsá g Az á llampolgá ri jogok egyike, amelynek lényege, hogy a sajtó termékek
elő zetes ellenő rzés és korlá tozá s nélkü l adható k kö zre. A
sajtó szabadsá g az alapja annak, hogy a polgá rok tá jékozó dni tudjanak,
tö bbféle véleményt, á llá spontot megismerhessenek. Késő bb
felértékelő dö tt a sajtó hatalmi á gakat ellenő rző funkció ja is.
cenzú ra A sajtó termékeket elő zetesen ellenő rző és engedélyező intézmény és
tevékenység megnevezése. Ameddig a cenzor nem engedélyezte, a
sajtó termék nem jelenhetett meg, így nem való sult meg a
sajtó szabadsá g. A polgá ri á talakulá s sorá n a cenzú ra eltö rlése az egyik
legfontosabb és legerő sebb kö veteléssé vá lt.
á prilisi tö rvények Az utolsó magyar rendi gyű lés á ltal elfogadott és V. Ferdiná nd á ltal
1848. á prilis 11-én szentesített tö rvénycsomag, amely 31 cikkbő l á ll. A
tö rvénycsomag a „polgá ri Magyarorszá g” alapjait tette le.
népképviseleti 1848-ban vá ltotta fel a feudá lis jellegű rendi orszá ggyű lést. A
orszá ggyű lés népképviseleti orszá ggyű lésen minden 20. életévét betö ltö tt, a vagyoni
cenzusnak megfelelő magyar férfi szavazhatott és minden magyar
nyelvet ismerő , magyar á llampolgá r vá lasztható volt, amennyiben
betö ltö tte 24. életévét. A vá lasztá sra jogosultak ará nya így kb. 8%-ra
nő tt, a képviselő k má r Pesten ü ltek ö ssze.
politikai nemzet Tö rténelmi, jogi képző dmény. Az adott á llam hatá rain belü l élő , ott
politikai jogokkal rendelkező népesség (á llampolgá rok), tekintet
nélkü l arra, hogy milyen nyelvet beszélnek, milyen vallá sú ak vagy
kultú rá jú ak.
nemzetiség Olyan kisebbségben lévő etnikai csoport, amely nem tartozik az adott
á llam tö bbségi, á llamalkotó nemzetéhez, nemzeteihez. Esetenként van
sajá t á llama az adott nemzetiségnek, de tö rténelmi okok miatt má sutt
nemzetiségként is élnek tagjai (pl. magyarorszá gi németek, szlová kok
stb.).
honvédség Fegyveres á llami szervezet, amelynek feladata az orszá g katonai
szolgá lata. A Magyar Honvédséget 1848-ban alapítottá k.
Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos á ltal kezdeményezett és a Debrecenben ü lésező
orszá ggyű lés á ltal 1849. á prilis 14-én elfogadott nyilatkozat, amely
kinyilvá nította a Habsburg-há z tró nfosztá sá t és Magyarorszá g
fü ggetlenségét.

13.2. Személyek
Pető fi Sá ndor Kö ltő , a má rciusi ifjak egyik vezető je, a pesti forradalom kiemelkedő
alakja, a Nemzeti dal szerző je. A szabadsá gharc idején csatlakozott a
nemzető rséghez. Haditudó sítá sokat és lelkesítő verseket írt, majd
1849-ben eltű nt a segesvá ri ü tkö zetben.
Batthyá ny Lajos Gró f, politikus, az első felelő s magyar kormá ny miniszterelnö ke 1848-
ban. Kiemelkedő szerepe volt a nemzető rség és a honvédség
megszervezésében. Jellasics horvá t bá n betö résekor lemondott
tisztségérő l, de a ná dor kérésére még a hó nap végéig helyén maradt.
1849 januá rjá ban Windischgratz-hez ment tá rgyalni, aki ő rizetbe
vette, majd a haditö rvényszék ítélete alapjá n októ ber 6-á n kivégezték
Pesten.
Gö rgei Artú r Honvédtá bornok, hadü gyminiszter. Volt csá szá ri tisztként csatlakozott
a honvédsereghez. Az 1849-es tavaszi hadjá rat folyamá n sorozatos
győ zelmeket aratott az osztrá kok felett, majd bevette a budai vá rat.
1849. má jusá ban a Szemere-kormá ny hadü gyminisztere lett. Miutá n
teljhatalmat kapott az elmenekü lő Kossuth-tó l, 1849. augusztus 13-á n
letette a fegyvert Vilá gosná l a cá ri csapatok elő tt. Klagenfurtba
interná ltá k, ahonnan csak 1867-ben térhetett haza.
Bem Jó zsef Lengyel szá rmazá sú katonatiszt, honvédtá bornok a magyar
szabadsá gharc idején. 1830-ban részt vett az oroszok ellen lengyel
felkelésben, majd annak buká sa utá n Pá rizsba menekü lt. 1848-ban
Kossuth az erdélyi hadsereg parancsnoká vá nevezte ki, ahol sikeresen
tartó ztatta fel a bevonuló orosz csapatokat. 1849-ben a segesvá ri
vereség utá n elhagyta Erdélyt, majd a fő sereg vezető jeként
Temesvá rná l vereséget szenvedett Haynautó l. A vilá gosi fegyverletétel
utá n Tö rö korszá gba emigrá lt, ahol beá llt a hadseregbe.
Klapka Gyö rgy Honvéd fő tiszt. Volt csá szá ri tisztként csatlakozott a honvédséghez.
Részt vett a tavaszi hadjá ratban, majd Komá rom fő parancsnoka lett. Az
erő dö t csak 1849. októ ber 2-á n adta fel, kiharcolva a szabad
elvonulá st.
Ferenc Jó zsef Osztrá k csá szá r, magyar kirá ly, a Habsburg-Lotharingiai-há z tagja, aki
1848 és 1919 kö zö tt uralkodott. V. Ferdiná nd lemondatá sa utá n kerü lt
tró nra, majd orosz segítséggel leverte a magyar szabadsá gharcot. A
birodalom sorozatos vereségei miatt, 1867-ben rá kényszerü lt a
kiegyezésre és magyar kirá llyá koroná ztá k. Uralkodá sa alatt megő rizte
befolyá sá t a hadseregre és a kü lü gyekre. Az I. vh. megindítá sá ban még
szerepet já tszott, azonban befejezését nem élte meg.
Julius Haynau Osztrá k tá bornok. Részt vett az itá liai felkelés, majd a magyar
szabadsá gharc leverésében. Nevéhez kö thető a vilá gosi fegyverletétel
utá ni véres megtorlá sok sorozata.
13.3. Kronoló gia

1848. má rcius 15. A má rciusi ifjak á ltal vezetett pesti forradalom, amelynek programjá t a

12 pont című dokumentum foglalja ö ssze
1848. á prilis 11. A polgá ri á talakulá st jogilag szentesítő á prilisi tö rvények elfogadá sa
1848. szeptember 29. A szabadsá gharc első , magyar győ zelemmel zá ruló csatá ja Pá kozdná l
1849. á prilis–má jus A magyar sikerrel zá ruló tavaszi hadjá rat, amely sorá n a magyar
haderő nagyrészt felszabadította az osztrá k csá szá ri csapatoktó l az
orszá got
1849. á prilis 14. A Debrecenben ü lésező orszá ggyű lésnek a Habsburg-há z tró nfosztá sá t
kimondó Függetlenségi nyilatkozat elfogadá sa
1849. má jus 21. Buda visszavétele
1849. augusztus 13. A szabadsá gharcot lezá ró vilá gosi fegyverletétel
1849. októ ber 6. Az aradi vértanú k és Batthyá ny kivégzése
13.4. Topográ fia

Pá kozd A Velencei-tó kö zelében fekvő telepü lés, ahol a magyar haderő az első
jelentő s győ zelmet aratta a Jellasics bá n á ltal vezetett, orszá gba betö rő
csá szá ri seregek felett a szabadsá gharc sorá n 1848. szeptember 29-én.
Debrecen A Tiszá ntú l legjelentő sebb vá rosa, a „ká lvinista Ró ma”. Mivel 1848
végén az osztrá k csá szá ri csapatok sikeresen elő renyomultak Buda
irá nyá ba, a kormá nyzat és az orszá ggyű lés á ttelepü lt Debrecenbe. Itt
adtá k ki a Függetlenségi nyilatkozatot 1849. á prilis 11-én.
Isaszeg Pest vá rmegyei telepü lés, ahol 1849. á prilis 6-á n a magyar
honvédsereg a tavaszi hadjá rat egyik legjelentő sebb csatá já t
megnyerte az osztrá k fő sereggel szemben.
Vilá gos A telepü lésnél tette le a fegyvert a Gö rgei Artú r vezette magyar
honvédserege I. Mikló s orosz cá r megszá lló erő i elő tt 1849. á prilis 13-
á n.
Komá rom Duna-menti telepü lés, ahol a 19. sz. kö zepére korszerű erő drendszer
épü lt. A szabadsá gharc sorá n az osztrá k csá szá ri csapatok hosszan,
tö bbszö r ostromoltá k, de végü l a magyar haderő felmentette a tavaszi
hadjá rat sorá n. Klapka Gyö rgy csapataival itt tartott ki legtová bb, csak
1849. szeptemberében szü letett megá llapodá s a vá r á tadá sá ró l.
Arad Partiumi telepü lés, ahol fogva tartottá k, majd 1849. októ ber 6-á n
Ferenc Jó zsef csá szá r és Haynau tá borszernagy utasítá sá ra kivégeztek
12 tá bornokot és egy ezredest, a szabadsá gharc kiemelkedő katonai
vezető it, az „aradi vértanú kat”.

14. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
(11. évfolyam kezdete)
14.1. Fogalmak
polgá rhá ború A politikai hatalomért vívott há ború , amelyben mindkét oldalon
ugyanahhoz a nemzethez, kultú rá hoz vagy tá rsadalomhoz tartozó
csoport á ll. Példa erre az 1861 és 1865 kö zt az északi (Unió ) és a déli
(Konfö derá ció ) á llamok kö zt vívott amerikai polgá rhá ború .
polgá ri á llam Olyan modern berendezkedésű á llamszervezet, amelyben a lakosok
jogilag egyenlő polgá rok, azaz nincsenek pl. rendi kivá ltsá gok. A
polgá ri á llam keretein belü l megvaló sul a hatalmi á gak
kü lö nvá lasztá sa, az egyéni szabadsá gjogok kiterjesztése, a jogá llamisá g
és az uralkodó hatalmá nak korlá tozá sa, valamint a kö z- és
magá nszféra elvá lasztá sa. A polgá ri á llam szá mtalan tá rsadalmi
funkció t is ellá t, pl. szervezi és felü gyeli az oktatá st, az egészségü gyet
stb.
szakszervezet A(z ipari) munká sok érdekvédelmi szervezete, amely a munkaadó kkal
és az á llammal szemben fellép a tagok (munkavá llaló k) képviseletében.
Az első szakszervezetek a 18. szá zadi Angliá ban jö ttek létre,
legfontosabb kö veteléseik a bérek emelése és a munkakö rü lmények
javítá sa voltak.
tá rsadalombiztosítá s Olyan szociá lis ellá tó rendszer, amelyet az á llam mű kö dtet és tagjainak
kö zö s kocká zatvá llalá sá n alapul. Szü kségességét az okozta, hogy a
gazdasá gi vá lsá gok miatt egyre inká bb megnő tt a létbizonytalansá g és
a szegények ará nya. Részei az á ltalá nos betegség-, baleset- és
nyugdíjbiztosítá s, amelyek fedezetére az á llam já rulékokat szed be,
illetve biztosítá si alapokat tart fenn. A 19. szá zad má sodik felétő l
kezdték bevezetni az egyes á llamok (pl. Németorszá g, Hollandia,
Anglia, USA), a 20. szá zadra á ltalá nossá vá lt.
monopó lium Valamilyen á ru forgalomba hozá sá nak vagy szolgá ltatá s nyú jtá sá nak
kizá ró lagossá ga. A kö zépkorban a céhek tö rekedtek monopó liumok
fenntartá sá ra, hogy korlá tozzá k a versenyt. A modern kapitalizmusban
a monopó lium tö bbféleképpen is létrejö het: a piac kü lö nbö ző
szegmenseit egyezményesen uraló kartellként vagy a tö bb vá llalatbó l
ö sszeá lló trö sztként is megvaló sulhat.
szocializmus A 19. szá zadban fő leg a vá rosi munká ssá g kö rében népszerű vé vá ló
szellemi-politikai eszmerendszer, amely tá rsadalmi kö zö sséget
(kollektivizmust), szélesebb demokrá ciá t, egyenlő séget és javak
igazsá gos elosztá sá t hirdeti (szolidaritá s), és amely szemben á ll a
kapitalizmust jellemző tá rsadalmi-gazdasá gi kü lö nbségekkel,
igazsá gtalansá ggal. Tö bb irá nyzata ismert, pl. a szociá ldemokrá cia, a
marxizmus, a keresztényszocializmus stb.
szociá ldemokrá cia A szocialista mozgalmak egyik irá nyzata, amely nem tö rekszik a
polgá ri á llamrend és a piacgazdasá g fegyveres megdö ntésére, de a

vá lasztó jogokért és jobb munkakö rü lménykért kü zd. Az á llam fokozott
beavatkozá sá t sü rgetik a gazdasá gi és a szociá lis terü leteken. Az első
szociá ldemokrata pá rtok a 19. sz. má sodik felében alakultak.
kommunizmus Szélső baloldali mozgalom és ideoló gia, amely a 20. szá zadban jutott
tető pontjá ra. A marxista ideoló gia szerint olyan osztá lyok nélkü li
rendszer, amelyben a termelési eszkö zö k kö ztulajdonban vannak,
megvaló sul a teljes tá rsadalmi egyenlő ség és a megtermelt javakbó l
mindenki szü kségletei szerint részesü l. Az á llam és a piacgazdasá g
radiká lis, aká r erő szakos felszá molá sá t kiemelt célnak tekintik, a
proletá rforradalom kö zponti eleme. Fontos alapdokumentuma Karl
Marx és Friedrich Engels 1848-as Kommunista kiáltványa, illetve Marx
Tőke című , 1867-tő l megjelenő mű ve.
keresztényszocializmus Politikai és szellemi irá nyzat, ami céljá t a munká sok helyzetének
javítá sá ban hatá rozta meg. A keresztény erkö lcsö t hangsú lyozva a
munká s-tő kés ellentét békés feloldá sá ra tö rekedett és ezen kérdés
rendezésében jelentő s szerepet szá nt az á llamnak. Fontos
alapdokumentuma XIII. Leó pá pa Rerum novarum című 1891-es
encikliká já hoz.
proletá rdiktatú ra A proletá rdiktatú rá ban, a marxi elmélet szerint, a proletá rforradalom
eredményeként a munká sosztá ly magá hoz ragadja a hatalmat és
diktatú rá t gyakorol, ameddig fel nem szá molja a tö bbi osztá lyt és meg
nem való sítja a kommunizmust. A 20. szá zad elején Lenin hajtott végre
ilyet Oroszorszá gban, míg sikertelen maradt a Kun Béla-féle magyar
Taná cskö ztá rsasá g.
osztá lyharc A marxista tö rténetírá s szerint a tö rténelem kü lö nbö ző , elnyomó kra és
elnyomottakra osztott osztá lyok folyamatos harca a hatalom
gyakorlá sá ért. Marx nyomá n a kommunistá k ideá lja az „osztá lyok
nélkü li tá rsadalom” kialakítá sa volt, a kommunizmus.
cionizmus A 19. szá zad má sodik felében induló zsidó nemzeti mozgalom. Célja a
tö rténelmi Izrael terü letén egy ö ná lló zsidó á llam létrehozá sa, illetve a
zsidó k érdekeinek védelme. Kiemelkedő alapka Herzl Tivadar volt.
emancipá ció Egyenjogú sá g, valamely elnyomott, há trá nyosan megkü lö nbö ztetett
tá rsadalmi csoport (pl.: zsidó sá g vagy nő k) jogegyenlő ségére való
tö rekvése.
14.2. Személyek
Abraham Lincoln Amerikai republiká nus politikus, az Egyesü lt Á llamok 16. elnö ke. Az
északi á llamok (Unió ) képviselő jeként tá mogatta a rabszolga-
felszabadítá st. 1860-as elnö kké vá lasztá sa utá na déli á llamok
(Konfö derá ció ) kivá lá sa miatt kitö rt a polgá rhá ború . Politikai
intézkedéseinek és katonai sikereiknek kö szö nhető en az északiak
győ ztek és 1864-ban ú jravá lasztottá k. 1865-ben merénylet
kö vetkeztében halt meg.
Otto von Bismarck Német politikus, a „vaskancellá r”. Poroszorszá g miniszterelnö keként

modernizá lta a hadsereget és legyő zte Ausztriá t, majd Franciaorszá got.
1871-ben, a porosz-francia há ború t kö vető en, létrejö vő Német
Csá szá rsá g első kancellá rja lett. Diplomá ciai tevékenységével végig
Franciaorszá g elszigetelésére tö rekedett. Létrehozta a német egységet
és modern, polgá ri német á llamot.
Karl Marx Német filozó fus és kö zgazdá sz. 1848-ban Engels-szel kö zö sen megírta
a Kommunista kiá ltvá nyt, amelyben az osztá ly nélkü li hatalmot
felépítését sü rgette. A tő ke című mű vében megfogalmazta gondolatait,
a kapitalizmus kizsá kmá nyoló rendszerérő l, amelyet a
munká sosztá llyal szemben gyakorol.
14.3. Kronoló gia

1861–1865 Az amerikai polgá rhá ború az északi és déli á llamok kö zt
1868 A modern, polgá ri Japá nt megteremtő Meidzsi-restaurá ció kezdete
1871 Németorszá g egyesítése, a Német Csá szá rsá g kikiá ltá sa
14.4. Topográ fia

Németorszá g Euró pa egyik legmeghatá rozó bb á llama, amely a 19. szá zad sorá n a
nacionalista tö rekvések eredményeként porosz vezetéssel egyesü lt
1871-ben. Bá r má r 1848-ban tö rtént kísérlet egy egységes
Németorszá g kialakítá sá ra, a kisnémet és a nagynémet egység kérdése
soká ig nem dő lt el. Végü l az I. Vilmos és Otto von Bismarck kancellá r az
osztrá kok (Kö niggrä tz, 1866) és a franciá k (Sedan, 1870) legyő zése
utá n elő bbit való sította meg osztrá k részvétel nélkü l. A má sodik ipari
forradalom sorá n a vilá g gazdasá gi élvonalá hoz zá rkó zott fel, kiépü lt a
polgá ri á llam, és nagyhatalomként gyarmatbirodalom építésébe és
fegyverkezésbe kezdett az orszá g.
Japá n Kelet-Á zsia egyik legjelentő sebb á llama, ahol a 19. szá zadban –
szakítva a korá bbi évszá zadok elzá rkó zó hagyomá nyá val és a
só guná tus rendszerével, amely lemaradá st okozott – radiká lis
tá rsadalmi és gazdasá gi reformok zajlottak (Meidzsi-reform, 1868). A
nyugati mintá jú modernizá ció (pl. infrastruktú ra- és
hadseregfejlesztés, ú j alkotmá ny, kö zigazgatá si- és adó reform stb.)
nagyhatalommá emelte Japá nt, amely – gyarmati sorba sü llyedés
helyett – birodalomépítésbe kezdett.
15. A dualizmus kora

15.1. Fogalmak
emigrá ció Ö nkéntes kivá ndorlá s, kü lfö ldre tá vozá s. A kifejezés ugyanakkor
haszná landó az egy-egy á llamot politikai vagy vallá si okokbó l tö rténő
elhagyá sra is (pl. Rá kó czi Ferenc esetén 1711-ben vagy Kossuth Lajos
és má s, a szabadsá gharcban résztvevő k tá vozá sa 1849-ben).

passzív ellená llá s A politikai és tá rsadalmi ellená llá s egyik formá ja. Lényege a
hatalommal való együ ttmű kö dés megtagadá sa. Magyarorszá gon a
szabadsá gharc leverése utá n vá lt erő ssé, ikonikus jelképe Deá k Ferenc.
kiegyezés Ferenc Jó zsef és a magyar politikai elit kö zö tti kompromisszumos
megoldá s, amelyet 1867-ben kö tö ttek meg. A magyarok lemondtak a
teljes fü ggetlenségrő l, de folytató dhatott a polgá rosodá s programja,
míg az osztrá k uralkodó lemondott az egységes birodalmi tervekrő l és
a teljes abszolutizmusró l, de birodalmá ban tudhatta tová bbra is az
erő sö dő Magyar Kirá lysá got. A kiegyezés eredményeként jö tt létre a
kétkö zpontú dualista á llam, az Osztrá k–Magyar Monarchia.
kö zö s ü gyek Az Osztrá k–Magyar Monarchiá ban birodalmi szinten intézett ü gyek
(kü lü gy, hadü gy és az ezekhez kapcsoló dó pénzü gyek), amelyek erő s
kapcsolatot jelentettek a két birodalomfél kö zt. A kö zö s ü gyeket a
tö rvényhozá s csak delegá ció kon keresztü l ellenő rizte, így az uralkodó
akarta jelentő sebben érvényesü lt.
kö zjogi kérdés A két birodalomfél, valamint az uralkodó és a magyar á llamszervek
jogviszonyai, amik az á llami életet és az á llami szervek mű kö dését, a
kö zviszonyokat szabá lyozzá k. A magyar belpolitika kulcskérdése,
mivel a kormá nypá rt a dualista á llam fenntartá sá ban volt érdekelt, a
fü ggetlenségi ellenzék a kapcsolatok oldá sá ban és megszü ntetésében.
hú svéti cikk Deá k Ferenc 1865-ben megfogalmazott, névtelenü l megjelent
programadó cikke, amelyben megfogalmazta érveit a kiegyezés
mellett, illetve annak magyar részrő l elfogadható tartalmá t.
dualizmus A kiegyezéstő l az első vilá ghá ború végéig (1867–1918) terjedő
idő szak, mialatt az Osztrá k Csá szá rsá g és a Magyar Kirá lysá g á llamjogi
egysége (Osztrá k–Magyar Monarchia) fenná llt.
nyílt és titkos szavazá s Titkos szavazá s esetén a vá lasztó polgá rok szavazatuk tartalmá nak
nyilvá nossá gra kerü lése nélkü l adhatjá k le azt, amíg nyílt szavazá s
esetén a vá lasztó megmondja a bizottsá gnak, hogy melyik jelö ltet
tá mogatja (ami lehető ség ad a szavazó val szembeni visszaélésekre is).
A szavazat kö zlése tö rténhet kézfeltartá ssal vagy egyéb mó dokon is.
Szabadelvű Pá rt A dualizmus fenntartá sá ban érdekelt, a Deá k-féle vonalat tová bb vivő
nemzeti-liberá lis politikai pá rt, amely 1875 és 1905 kö zö tt volt
kormá nyon. Legjelentő sebb miniszterelnö ke Tisza Ká lmá n volt, de
említeni kell Wekerle Sá ndort, Bá nffy Dezső t, Széll Ká lmá nt, és Tisza
Istvá nt is.
Fü ggetlenségi Pá rt Politikai pá rt, amely ellenezte a kiegyezést. 1874-es létrejö ttétő l az
1884-es Negyvennyolcas Fü ggetlenségi Pá rttal való egyesü léséig
Mocsá ry Lajos vezette.
Magyarorszá gi 1890-ben alakult szociá ldemokrata pá rt, amely 1948-ban egyesü lt a
Szociá ldemokrata Pá rt Magyar Kommunista Pá rttal. Tö bbszö r is volt a kormá nypá rt tagja és
jelentő s szerepe volt a Taná cskö ztá rsasá gban.
népességrobbaná s Egy kö zö sségen vagy terü leti egységen belü l tö rténő hirtelen

népességszá mnö vekedés, amelynek alapja a természetes szaporulat.
Jellemző en a fejlő dő , urbanizá ló dó orszá gok népességére jellemző
demográ fiai folyamat, mint pl. a dualista Magyarorszá g.
urbanizá ció Az a folyamat, amely sorá n egyre tö bb, nagyobb, sű rű bben lakott vá ros
jö n létre (vá rosodá s), illetve a telepü lések infrastruktú rá já nak,
szervezetének, gazdasá gá nak és a lakossá g életmó djá nak minő ségi
vá ltozá sa (vá rosiasodá s). A dualizmus korá ban kapott lendü letet
Magyarorszá gon.
kivá ndorlá s A migrá ció egyik formá ja, amely sorá n az egyén elhagyja eredeti
szü lő fö ldjét és lakó helyét. Magyarorszá gró l tö bb hullá mban
vá ndoroltak ki lakosok a 19. szá zadban, pl. 1849 utá n fő leg politikai
okokbó l, a dualizmus idején fő leg gazdasá gi okokbó l. A kivá ndorlá s
eredményeként kü lfö ldö n is kialakultak magyar
(diaszpó ra)kö zö sségek, pl. az USA-ban, Ausztrá liá ban, Nagy-
Britanniá ban, Dél-Amerika tö bb orszá gá ban stb.
dzsentri A lesü llyedő vagy lesü llyedt birtokos nemesség elnevezése a
dualizmusban. Sokszor vá lasztottak hivatali vagy értelmiségi pá lyá t,
esetleg gazdasá gi tevékenységbe kezdtek, mivel az „ö rö kö lt fö ld” má r
nem biztosította a megélhetést.
népoktatá s A polgá ri á llamok kialakulá sá val teret nyerő elv és folyamat, amely
mindenki szá má ra kö telező vé teszi az elemi oktatá sban való részvételt.
Magyarorszá gon 1868-ban való sult meg a tö rvényi szabá lyozá s, amit
br. Eö tvö s Jó zsef miniszterhez kö tü nk. Ennek kö szö nhető en csö kkent
az analfabétizmus.
Millennium Ezeréves évforduló . Magyarorszá gon az 1896-ban megvaló suló
hatalmas, a nemzeti teljesítményt reprezentá ló ü nnepségek
elnevezése, amellyel a honfoglalá sró l és az á llamisá gró l emlékeztek
meg. Az ü nnepségsorozat keretében jelentő s fejlesztések való sultak
meg, pl. Budapesten megépü lt a fö ldalatti vasú t, az Orszá ghá z stb.
asszimilá ció Egy – jellemző en kisebbségi – népcsoport beolvadá sa egy má sik –
jellemző en tö bbségi – nyelvű vagy kultú rá jú csoportba. A 19. szá zad
folyamá n fő leg az etnikai kisebbségek olvadtak be az á llamalkotó
nemzetbe. Megkü lö nbö ztethető ö nkéntes és erő szakos asszimilá ció .
Utó bbi jellemző en a homogén nemzetá llamok kialakítá sá ért kü zdő
politikai erő k eszkö ze.
autonó mia Egy adott á llamon belü l egyes terü leti egységek vagy kö zö sségek
részére adott, meghatá rozott keretű ö ná lló sá g (pl. oktatá sü gy,
kö zigazgatá s szervezése stb.). Fő képpen a nemzeti kisebbségek á ltal
igényelt intézmény, amely azonban ellentétben á ll a centralizá lt
nemzetá llamok eszményével. A dualizmus korá ban Horvá torszá g
rendelkezett autonó miá val.
15.2. Személyek
Andrá ssy Gyula Politikus, miniszterelnö k, kö zö s kü lü gyminiszer. A reformkorban

csatlakozott be a politikai életben, majd a forradalom idején
diplomá ciai feladatokat lá tott el. A vilá gosi fegyverletétel utá n
emigrá lt, Magyarorszá gon halá lra ítélték és jelképesen kivégezték.
1858-ban amnesztiá ban részesü lt és hazatért. 1867 és 1875 kö zö tt
Magyarorszá g miniszterelnö ke, majd 1879-ig a Monarchia kö zö s
kü lü gyminisztere.
Eö tvö s Jó zsef Író , politikus, miniszter. Az 1848-as Batthyá ny-kormá ny vallá s- és
kö zoktatá sü gyi minisztere; a szabadsá gharc alatt emigrá lt. 1853-ban
hazatért és bekapcsoló dott a kiegyezés elő készítésébe. Az 1867-es
Andrá ssy-kormá nyban ismét vallá s- és kö zoktatá sü gyi miniszter.
Nevéhez kö thető népiskolai, a nemzetiségi és a zsidó emancipá ció s
tö rvény.
Baross Gá bor Gazdasá gpolitikus. A korszerű kö zlekedés és kereskedelem
megteremtő je. Kö zmunka- és kö zlekedésü gyi, majd kereskedelemü gyi
miniszter. Kiépíttette a fiumei kikö tő t, fejlesztette a magyar hajó zá st és
megreformá lta a hírkö zlést.
Tisza Ká lmá n Politikus, miniszterelnö k. Az 1868-as bihari pontokban megfogalmazta
a dualizmust elutasító nézeteit. Létrehozta a Szabadelvű Pá rtot,
amelynek élén 15 évig volt miniszterelnö k. 1890-ben a véderő -
tö rvényjavaslat vitá ja miatt mondott le Kossuth magyar
á llampolgá rsá gá nak védelmében.
Wekerle Sá ndor Magyar jogá sz, politikus, miniszter és miniszterelnö k. Az MTA tagja és
igazgató ja.
Tisza Istvá n Politikus, miniszterelnö k. Első miniszterelnö ksége alatt letö rte az
obstrukció t. 1912-ben a képviselő há z elnö ke lett. Elfogadtatta a
véderő tö rvényt. 1914-ben a há ború , majd 1916-ban IV. Ká roly
reformjai ellen foglalt á llá st. 1917-ben lemondott
miniszterelnö kségérő l. 1918-ban az ő sziró zsá s forradalom kitö résekor
meggyilkoltá k.
Semmelweis Igná c Magyar orvos, az „anyá k megmentő je”. A szü lészet elő tti fertő tlenítő
kézmosá s bevezetésével szá mos gyermek és anya életét mentette meg.
Weiss Manfréd Nagyiparos, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémmű vek alapító ja.
15.3. Kronoló gia

1848/1867–1916 Ferenc Jó zsef uralkodá sa
1867 Kiegyezés
1868 A horvá t–magyar kiegyezés, a nemzetiségi tö rvény, a népiskolai
tö rvény
1873 Budapest egyesítése
1896 A Millennium

15.4. Topográ fia
Budapest Pest, Buda és Ó buda egyesítésével jö tt létre 1873-ban. A fő vá ros a
dualizmus korá ban ó riá si fejlő désen ment keresztü l, az orszá g politikai
és gazdasá gi-pénzü gyi kö zpontja volt. A kö zlekedési infrastruktú ra
fejlesztése mellett (pl. fö ldalatti vasú t, hidak, villamoshá ló zat,
pá lyaudvarok) kulturá lis intézmények sorá t építették meg a vá rosban
(pl. Operahá z, Szépmű vészeti Mú zeum stb.).
Osztrá k–Magyar A Habsburg-dinasztia vezetése alatt á lló Osztrá k Csá szá rsá gbó l és
Monarchia Magyar Kirá lysá gbó l dualista á llam, amely 1867 és 1918 kö zt á llt fenn.
Kö zpontja Bécs és Budapest volt. A soknemzetiségű Monarchia
kö zéphatalomként a régió meghatá rozó á llama volt, azonban az első
vilá ghá ború végén a nacionalizmusok és a nagyhatalmi érdekek miatt
elemeire hullott szét, és kisebb á llamoknak adta á t helyét.
Fiume Kikö tő vá ros az Adriai-tenger partjá n, amely kü lö nleges jogá llá sú volt,
hiszen 1779 ó ta „corpus separatum”-ként („kü lö n test”) kö zvetlenü l a
Magyar Kirá lysá ghoz tartozott, és az orszá g legnagyobb kikö tő je volt.
Fénykorá t a dualizmus korá ban élte, jelentő s vá rosfejlesztéseket
hajtottak végre, gazdasá gi szerepét erő sítette az 1873-ban á tadott
Budapest–Fiume vasú vonal is.
16. A nagy háború

16.1. Fogalmak
villá mhá ború Olyan há ború , amelyben az egyik fél gyors és meglepetésszerű
tá madá ssal szerzi meg a győ zelmet, á ltalá ban gépesített hadtesteket
haszná lva. Az első villá mhá ború t (‘Blitzkrieg’) Alfred von Schlieffen
dolgozta ki az első vilá ghá ború elő tt, hogy a németek elkerü ljék a
franciá kkal és az oroszokkal szembeni kétfrontos há ború t.
front Olyan terü letet, ahol ellenséges érdekek, erő k vagy hadseregek á llnak
szemben vagy csapnak ö ssze egymá ssal.
á lló há ború Az első vilá ghá ború ban a tö meghadseregek (fő ként a gyalogsá g és a
tü rzérség) alkalmazá sa és a lö vészá rokrendszerek kialakulá sa, illetve
azoknak egyre hatékonyabb védelme miatt egyre nehezebb lett az
á ttö rés, így a frontok megmerevedtek, kialakítva az á lló - vagy
á llá shá ború t. A harckocsik és repü lő k szerepének erő sö dése á ltal egyre
inká bb csö kkent a lö vészá rkok szerepe. A lö vészá rkok kö zti terü letet
„a senki fö ldjének” nevezték.
há torszá g Egy hadban á lló orszá g azon terü lete, amely a hadmű veletekben nem
vesz részt, azonban a harcoló alakulatokat tá mogatja (pl.: hadianyagot
gyá rt, élelmiszert termel, ellá tja a sérü lteket, biztosítja az élő erő -
utá npó tlá st).
antant Katonai-politikai szö vetség, amely az I. vilá ghá ború t megelő ző en
alapult meg (1904). Alapító i: Anglia, Franciaorszá g és Oroszorszá g. A

há ború idején az antant oldalá n harcolt: Szerbia, Olaszorszá g, Romá nia
és az Amerikai Egyesü lt Á llamok is. A cá ri Oroszorszá g buká sa utá n a
Szovjetunió kilépett a szö vetségbő l.
kö zponti hatalmak Katonai-politikai szö vetség, amelynek alapító i tagjai: Németorszá g és
az Osztrá k–Magyar Monarchia, majd hozzá juk csatlakozott
Tö rö korszá g és Bulgá ria. Alapjá t a német–osztrá k–magyar kettő s
szö vetség (1879), illetve az ezt tová bb építő német–olasz–osztrá k–
magyar há rmas szö vetség adta (1882), de Olaszorszá g végü l az antant
oldalá n lépett be a vilá ghá ború ba.
hadigazdasá g Há ború s helyzetben az orszá g gazdasá gi mű kö dtetése és irá nyítá sa a
hadviselés érdekeinek megfelelő en mű kö dik, a civil lakossá g érdekei
há ttérbe szorulnak. A gazdasá girá nyítá s jellemző en kö zpontosítá sra
kerü l, a hadiipari termelés nö vekszik. Elhú zó dó , romló helyzetben
jellemző a fogyasztá si cikkekhez való hozzá férés korlá tozá sa (pl.
jegyrendszer bevezetésével).
hadifogsá g A harcok sorá n megsebesü lt vagy elfogott katoná k fogva tartá sa, amit
nemzetkö zi egyezmények szabá lyoznak (pl. az ellá tá st és a
bá ná smó dot).
16.2. Személyek
II. Vilmos Hohenzollern-há zi uralkodó , német csá szá r. Az I. vilá ghá ború kezdetén
– kö vetve a korá bban kiépített szö vetségesi politiká t – az Osztrá k–
Magyar Monarchia mellett tö rt lá ndzsá t és a megalkuvá st nem tű rő
há ború pá rtjá n á ll. A katonai és tá rsadalmi-gazdasá gi ö sszeomlá s
kö vetkeztében 1918 novemberében lemondá sra kényszerítették.
II. Mikló s Romanov-há zi uralkodó , az utolsó orosz cá r. Elvesztette a Japá nokkal
szembeni há ború t, így elvesztve az orosz fennható sá g esélyét Korea és
Mandzsú ria felett. AZ 1905-ö s forradalom hatá sá ra megalapította a
Dumá t. Az I. vilá ghá ború eseményeinek hatá sá ra a hadsereg élére á llt,
azonban a fő vá rostó l tá voli tartó zkodá sa végzetes politikai
kö vetkezményekkel já rt. 1917-ben ö nmaga és fiai nevében lemondott
a tró nró l ö ccse javá ra.
IV. Ká roly Habsburg-Lotaringiai há zi uralkodó , az utolsó osztrá k csá szá r és az
utolsó magyar kirá ly. Két évi uralkodá sa utá n Ausztriá ban és
Magyarorszá gon is kikiá ltottá k a kö ztá rsasá got. Nem mondott le, de
elfogadta az ú j á llamformá t. Kétszer is megpró bá lt visszatérni a tró nra,
azonban minden alkalommal sikertelen volt.
16.3. Kronoló gia

1914. jú nius 28. A szarajevó i merénylet
1914–1918 Az első vilá ghá ború

16.4. Topográ fia
Brit Birodalom Az Egyesü lt Kirá lysá g fennható sá ga alá tartozó terü letek ö sszessége, a
vilá gtö rténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű , gyarmattartó
birodalma. Fénykorá t Viktó ria kirá lynő uralkodá sa alatt élte a 19.
szá zadban, amikoris a vilá g első szá mú gazdasá gi-pénzü gyi-katonai
nagyhatalma volt.
Szarajevó Bosznia-Hercegovina fő vá rosa, ahol 1914. jú nius 28-á n egy szerb
merénylő megö lte Ferenc Ferdiná nd osztrá k–magyar tró nö rö kö st és
feleségét, amely elvezetett az I. vilá ghá ború kirobbaná sá hoz. Bosznia
1878-ban kerü lt az Osztrá k–Magyar Monarchia megszá llá sa alá , majd
1908-ban beolvasztottá k a birodalomba.
Doberdó É szak-Olaszorszá gi, fennsíkon elhelyezkedő telepü lés, amelynek
kö rnyékén az I. vilá ghá ború sorá n véres kü zdelmek zajlottak az olasz
és az osztrá k–magyar haderő kö zt.
Romá nia Kelet-euró pai orszá g, amely két fejedelemség, Havasalfö ld és Moldva
egyesü lésébő l jö tt létre 1859-ben. 1877-ben fü ggetlenedett az Oszmá n
Birodalomtó l, majd 1881-ben kirá lysá ggá vá lt. Az I. vilá ghá ború ban az
antant oldalá n megtá madta Magyarorszá got, de ekkor még a kö zponti
hatalmak vereséget mértek az orszá gra. Késő bb, kihaszná lva az
Osztrá k–Magyar Monarchia ö sszeomlá sá t, Romá nia megszá llta
Magyarorszá g nagy részét. A vilá ghá ború t lezá ró békében megszerezte
Erdélyt, a Partium és a Bá ná t nagy részét, illetve Bukoviná t és
Besszará biá t.
Szerbia A Balká n-félsziget egyik jelentő s á llama, amely a kö zépkorban az
Oszmá n Birodalom fennható sá ga alá kerü lt, fü ggetlenségét csak 1878-
ban nyerte vissza. A 20. szá zad elején a Balká n-há ború kban részben
sikeresen terjeszkedett, de fokozatosan szembe kerü lt az Osztrá k–
Magyar Monarchiá val, amely végü l hadat ü zent Szerbiá nak a szarajevó i
merénylet miatt. A „balká ni lő poros hordó ” tehá t itt robbant be, amely
elvezetett az I. vilá ghá ború hoz. Szerbiá t az antant segítette, a há ború
utá n a szerb uralkodó csalá d vezetése alatt a Szerb–Horvá t–Szlovén
Kirá lysá g / Jugoszlá via része lett.
Olaszorszá g Dél-euró pai orszá g, amely az évszá zados megosztottsá g utá n a 19.
szá zadban egyesü lt (risorgimento) a Szá rd–Piemonti Kirá lysá g
vezetésével. A folyamatnak lö kést adott, hogy Giuseppe Garibaldi
felszabadította a félsziget déli á llamait, illetve Habsburgok felett
aratott győ zelem (Solferino, 1859). Az Olasz Kirá lysá g 1861-ben
alakult meg II. Viktor Emá nuel vezetésével. Veneto tartomá ny 1866-tó l
része az olasz egységá llamnak, Ró ma 1870 ó ta, ekkortó l rá adá sul mint
fő vá ros. Bá r a kö zponti hatalmakkal szö vetségesi viszonyt épített ki
Olaszorszá g, végü l az antant oldalá n lépett hadba az első
vilá ghá ború ban (1915).

17. Az átalakulás évei
17.1. Fogalmak
bolsevik Kezdetben a Lenin á ltal vezetett orosz szociá ldemokrata csoport,
amely a régi hatalom megdö ntésére és a proletá rdiktatú ra
bevezetésére tö rekedett, késő bb a kommunista ideoló gia híveinek
á ltalá nos elnevezése. Nevü k a bolsinsztvo, azaz tö bbség szó bó l ered,
amelyet azért kaptá k, mert az 1903-as brü sszeli szociá ldemokrata
kongresszuson tö bbségbe kerü ltek. 1912-ben ö ná lló pá rtot alapítottak.
szovjet Munká s-, paraszt- vagy katonataná cs. A szovjetek Az 1917-es orosz
forradalom alatt kezdetek meg szervező dni, majd az Ideiglenes
Kormá nnyal szemben fokozatosan magukhoz ragadtá k a hatalmat. A
Lenin vezette bolsevikok – akik a kollektív vezetést pá rtoltá k –
á tvették a tá ncsok irá nyítá sá t, így ö ná lló sá guk is megszű nt. A
Szovjetunió alapjá t jelentő kö zigazgatá si egységeket és testü letek
rendszerét á tvették a késő bbi kommunista orszá gok, így pl.
Magyarorszá gon is kiépü lt a taná csrendszer az 1950-es években.
ö rmény népirtá s Az Oszmá n Birodalomban 1915 és 1917 kö zö tt lezajlott genocídium és
kitelepítés megnevezése. A tö rö k kormá ny á ltal levezényelt népirtá s
kö vetkeztében kö rü lbelü l 600-800 ezren vesztették életü ket, a
kitelepítettek pedig szinte teljes vagyonukat elvesztették.
egypá rtrendszer Olyan kormá nyzati rendszer, amelyben kizá ró lagosan egyetlen
politikai pá rt uralkodik, ellenő rzi az á llamhatalmi á gakat,
intézményeket. Legfő képp a fasiszta, a nemzetiszocialista (NSDAP) és a
kommunista diktatú rá kra jellemző (pl. az SZKP a Szovjetunió ban).
Magyarorszá gon is volt rá példa 1944-45-ben (a szélső jobboldali
Nyilaskeresztes Pá rt), illetve 1949 és 1989 kö zö tt (a szélső baloldali
MDP, majd MSZMP).
Kommunistá k 1918-ban alapított leninista pá rt, amelyet Kun Béla vezetett. 1919-ben
Magyarorszá gi Pá rtja az MSZDP-vel egyesü lve megalapítottá k a Taná cskö ztá rsasá got.
(KMP) Vezető i kö zü l a buká s utá n tö bben emigrá ltak, a fehérterror alatt a pá rt
tö bb tagjá t kivégezték, illetve a tagok egy része a Szovjetunió ba kerü lt
a fogolycserék révén (pl. Rá kosi Má tyá s). 1922-ben illegá lisan ú jjá
szervezték a pá rtot, majd felvette az Magyarorszá gi Szocialista
Munká spá rt (MSZMP) nevet. Tö bb névvá ltá s utá n és megszű nés 1944-
ben jö tt létre ú jra Magyar Kommunista Pá rt (MKP) néven.
taná cskö ztá rsasá g Taná csrendszeren alapuló á llamforma, amely Magyarorszá gon az első
vilá ghá ború utá n létezett 1919. má rcius 21. és augusztus 1. kö zö tt,
mintá já ul pedig a Szovjetunió szolgá lt. A vezető je Kun Béla volt, aki
tá rsaival együ tt a kommunizmus hazai megvaló sítá sá ra tett –
sikertelen – kísérletet, mivel a há ború s ö sszeomlá s kö zepette a
diktató rikus-terrorisztikus rendszer nem volt népszerű , nem tudtá k
stabilizá lni hatalmukat.
vö rö sterror A proletá rforradalom győ zelméért, majd védelmében alkalmazott

erő szak. Célja a kommunista forradalom ellenző inek, illetve a régi
rendszer vezető inek, híveinek megfélemlítése vagy megsemmisítése.
Magyarorszá gon a Taná cskö ztá rsasá g (1919) idején alkalmaztá k,
hírhedt vezető i pl. Szamuely Tibor, Korvin Ottó , Cserny Jó zsef.
Lenin-fiú k A Lenini-fiú k a Forradalmi Kormá nyzó taná cs karhatalmi kü lö nítménye
volt a vö rö sterror alatt, tö bb szá z kivégzés és má s bű ntény kö tő dik
hozzá juk. A rendszer buká sa utá n tö bbü ket kivégezték (pl. egyik
vezető jü ket, Cserny Jó zsefet).
ellenforradalom Az ellenforradalom a forradalom á ltal megdö ntö tt tá rsadalmi,
gazdasá gi, politikai berendezkedésben tö rtént vá ltozá sok
visszaá llítá sá ra tö rekvő felkelés. Magyarorszá gon 1919-ben
bontakozott ki a proletá rforradalomra adott jobboldali vá laszként.
Prominensei konzervatív és radiká lis politikusok, katonatisztek voltak,
pl. Pró nay Pá l, Gö mbö s Gyula, Horthy Mikló s stb.
fehér kü lö nítményes Má s néven fehérterror. A kommunista forradalmak buká sá t kö vető
megtorlá sok megfélemlítés, fegyveres ü ldö zés, amely a proletá rforradalom hívei
ellen irá nyul. Magyarorszá gon a Taná cskö ztá rsasá g buká sa utá n nyert
teret 1919-ben, végü l 1920-ra szá molta fel a kiépü lő hatalom
(amnesztá val kísérve), mivel egyre nagyobb visszatetszést keltett a
kegyetlenkedésü k. A fehér kü lö nítmények vezető i kö zt volt pl. Pró nay
Pá l, Héjjas Ivá n, Ostenburg-Moravek Gyula.
„vö rö s térkép” Gró f Teleki Pá l á ltal készített felmérés és térkép. Célja az volt, hogy
bemutassa a magyarsá g elhelyezkedését a Ká rpá t-medencében a
versailles-i béketá rgyalá sokon. A magyar etnikumot vö rö ssel jelö lő
térkép lá tvá nyosan mutatta be az etnikai tö mbö ket, amelyeket az ú j
hatá rok ketté szeltek.
kisantant Politikai és katonai szö vetség, amelyet Csehszlová kia, a Szerb–Horvá t–
Szlovén Kirá lysá g és Romá nia hozott létre az 1920-21-es években.
Legfő bb céljai a magyar revízió s tö rekvések és a Habsburg restaurá ció
megakadá lyozá sa, valamint az első vilá ghá ború t lezá ró békékben
rö gzített hatá rok fenntartá sa volt Kö zép-Euró pá ban.
jó vá tétel A há ború utá n a vesztes á ltal fizetendő ká rtérítés az okozott ká rok
jó vá tételére, amelyet a fegyverszü neti megá llapodá sban vagy a
békeszerző désben rö gzítenek.
Népszö vetség A pá rizsi békekonferenciá kon Wilson amerikai elnö k ö tlete alapjá n
megvaló sult nemzetkö zi szervezet. Ö sszesen 42 á llam alapította meg
1920-ban, amelybő l az USA végü l kimaradt. Célja az volt, hogy
biztosítsa a há ború utá ni ú j rendet és lehető ség szerint
megakadá lyozza az ú jabb fegyveres ö sszecsapá sokat. A Népszö vetség
nem érte el végső céljá t, így 1946-ban feloszlattá k, helyét az ENSZ vette
á t.
kisebbségvédelem Első ízben az I. vilá ghá ború utá n létrejö vő kö telezvények. Az adott
etnikai, vallá si, nyelvi, nemzetiségi kisebbség védelmére hozott
intézkedések és vá llalá sok, amelyek biztosítjá k a hagyomá nyok és a

kultú ra, így a csoportidentitá s fennmaradá sá t.
revízió Jelentése: felü lvizsgá lat. Első sorban azokra a 20. szá zadi magyar
tö rekvésekre értjü k, amelynek célja a trianoni békeszerző désben
foglaltak megvá ltoztatá sa, a tö rténelmi Magyarorszá g hatá rainak
visszaá llítá sa vagy a magyarlakta terü letetek visszacsatolá sa. Tö bb
mó dja is lehet, pl. békés vagy fegyveres, teljes vagy részleges stb.
Rongyos Gá rda Pró nay Pá l vezetése alatt á llú irregulá ris fegyveres csoport, amelynek
célja a kommunistá kkal szembeni ellená llá s volt, majd részt vettek a
fehérterrorban. A trianoni békeszerző dés utá n megakadá lyoztá k az
osztrá k regulá ris hadsereget az Ő rvidék elfoglalá sá ban és kikiá ltottá k
ott a Lajtabá nsá got, ezzel kiharcolva a 1921-es soproni népszavazá st.
1938-ban a Gá rda ú jra aktivizá ló dott és a csehszlová k hatá ron hajtott
végre akció kat, majd tagjai részt vettek a finnek ellená llá sá ban a
szovjetek ellen a téli há ború ban, tová bbá a lengyel Honi Hadseregben
is a németek megszá llá s ellen.
17.2. Személyek
Kemal Atatü rk Tö rö k katona és á llamférfi, a tö rö k fü ggetlenségi há ború hő se, a Tö rö k
Kö ztá rsasá g megalapító ja és első elnö ke, a modern Tö rö korszá g
megteremtő je.
Vlagyimir I. Lenin Orosz kommunista, bolsevik politikus. 1905-ben emigrá lnia kellett,
1912-ben pedig megalapította a bolsevik pá rtot. 1917-ben német
segítséggel tért vissza Oroszorszá gba és lett a bolsevik hatalomá tvétel
utá n a kormá ny vezető je. 1918-ban kü lö nbékét kö tö tt a kö zponti
hatalmakkal. Bevezették a hadikommunizmust, amellyel
megszü ntették a piaci viszonyokat, majd annak 1921-es cső dje utá n
megkezdte az ú j gazdasá gpolitika (NEP) kidolgozá sá t. A munká sosztá ly
vezetését hangsú lyozva névileg proletá rdiktatú rá t hozott létre,
való já ban azonban a bolsevikok uralmá t alapozta meg.
Végrendeletében ellenezte, hogy Sztá lin kö vesse, de ez nem való sult
meg. Teste a mai napig megtekinthető a moszkvai Vö rö s téren épített
mauzó leumá ban.
Woodrow Wilson Demokrata pá rti politikus, az Egyesü lt Á llamok elnö ke. A korlá talan
tengeralattjá ró há ború kihirdetése utá n orszá ga szakított addigi
izolá ció s politiká já val és bekapcsoló dott az első vilá ghá ború ba az
antanthatalmak oldalá n. A békekonferenciá kon nem tudott érvényt
szerezni 14 pontos javaslatcsomagjá nak. Segítségével létrejö tt a
Népszö vetség. 1919-ben Nobel-békedíjjal tü ntették ki.
Georges Clemenceau Francia politikus és miniszterelnö k. A versailles-i békekonferencia
vezető jeként Németorszá g meggyengítésére tö rekedett. Tá mogatta az
Osztrá k–Magyar Monarchia felbomlasztá sá t és az utó dá llamok terü leti
igényeit.
Benito Mussolini Olasz fasiszta politikus, Olaszorszá g miniszterelnö ke. Politikusi
karrierjét a baloldalon kezdte, majd az I. vilá ghá ború utá n az olasz

szélső jobboldal vezető je lett. 1921-ben az olasz fasiszta mozgalom
vezető jévé vá lasztottá k, ő lett a Duce (Vezér). 1922-tő l
miniszterelnö kként a há ttérbe szorította a parlamentet és a Fasiszta
Nagytaná cs segítségével kormá nyzott. Korporatív á llamot szervezett,
melynek részeként á tszervezte a dolgozó i érdekképviseletet és
tö rekedett a nemzeti egység megteremtésére. Kü lpolitiká já ban az
Olasz Birodalom megteremtésén dolgozott, a katolikus egyhá zzal
kiegyezett. A II. vilá ghá ború ban Hitler oldalá n szá llt be. A
szö vetségesek partraszá llá sa utá n III. Viktor Emá nuel letartó ztatta,
azonban a németek kiszabadítottá k. Szabadulá sa utá n É szak-
Olaszorszá gban megalapította a Saló i Kö ztá rsasá got. 1945-ben
partizá nok végezték ki.
Ká rolyi Mihá ly Gró f, politikus, miniszterelnö k, majd Magyarorszá g első kö ztá rsasá gi
elnö ke. A dualizmus idején fü ggetlenségi-ellenzéki politiká t folytatott,
majd az ő sziró zsá s forradalom egyik vezéralakja lett, a Magyar
Nemzeti Taná cs elnö ke. Megkezdte a polgá ri demokratikus reformok
bevezetését, azonban a Vix-jegyzék kö vetelései és a kommunista puccs
buká sá t okoztá k. 1919-ben visszavonult a politiká tó l, majd emigrá lt.
Nézetei a baloldalra soroltá k ő t, élesen bírá lta a Horthy-rendszert,
perbe fogtá k és birtokait elkoboztá k. 1946-ban tért haza, majd 1947 és
1949 kö zö tt pá rizsi nagykö vet volt. Szembefordult Rá kosival és ú jbó l
emigrá lt, Franciaorszá gban halt meg.
Kun Béla Kommunista politikus, a Taná cskö ztá rsasá g egyik vezető je, kü lü gyi
népbiztos. Hadifogsá ga idején belépett az orosz bolsevik pá rtba, majd a
KMP egyik alapító ja lett. A Taná cskö ztá rsasá g idején kü lü gyi, majd
hadü gyi népbiztos volt, valami a Forradalmi Kormá nyzó taná cs
tényleges vezető jeként tevékenykedett. A proletá rdiktatú ra vége utá n
Bécsbe, majd Moszkvá ba emigrá lt, ahol a sztá lini terror lett a végzete.
Horthy Mikló s Tengerésztiszt, Magyarorszá g kormá nyzó ja a két vilá ghá ború kö zö tt.
1909-tő l 1914-ig Ferenc Jó zsef szá rnysegédje volt, majd a Monarchia
adriai flottá já nak parancsnoka lett. Az otrantó i győ zelem (1917)
meghozta szá má ra a hírnevet, majd az osztrá k–magyar flotta
fő parancsnoká vá és ellentengernaggyá nevezték ki. A
Taná cskö ztá rsasá g idején az ellenkormá ny hadü gyminisztere és a
Nemzeti Hadsereg fő vezére lett, nem akadá lyozta a fehérterrort. 1919-
ben bevonult Budapestre, majd 1920-ban kormá nyzó vá vá lasztottá k, a
kiépü lő rendszer és korszak névadó já vá vá lt. 1921-ben a vá rható
nemzetkö zi konfliktusok miatt megakadá lyozta IV. Ká roly
visszatérését. A revizionista kü lpolitiká t szorgalmazta, így elfogadta a
ná ci Németorszá ggal való szö vetséget és az ennek kö szö nhető bécsi
dö ntéseket. Tá mogatta, hogy Magyarorszá g belépjen a má sodik
vilá ghá ború ba, de 1942-tő l lépéseket tett a kiugrá s érdekében. 1944
má rciusá ban elfogadta a német megszá llá st, a nyá r folyamá n –
nemzetkö zi nyomá sra – végü l leá llíttatta a deportá lá sokat, majd
októ berben rosszul elő készített akció ban sikertelenü l kísérelte meg a
kiugrá st. A német megszá lló k lemondattá k á llamfő i hatalmá ró l és

Szá lasi Ferencet neveztették ki miniszterelnö kké. A há ború utá n
Portugá liá ban élt csalá djá val, a nemzetkö zi bíró sá g csupá n tanú ként
hallgatta ki, nem ítélték el há ború s bű ncselekményekért.
Apponyi Albert Gró f, tekintélyes ellenzéki politikus, vallá s- és kö zoktatá sü gyi
miniszter a dualizmus idején, akihez az asszimilá ció t szolgá ló Lex
Apponyi tö rvény kapcsoló dik. A magyar delegá ció vezető je az 1920-as
pá rizsi békekonferenciá n. Késő bb Magyarorszá got képviselte a
Népszö vetségben.
17.3. Kronoló gia

1917 A bolsevik hatalomá tvétel Oroszorszá gban
1918. októ ber 31. Ő sziró zsá s forradalom Magyarorszá gon
1919. má rcius – A Taná cskö ztá rsasá g idő szaka Magyarorszá gon
augusztus.
1920. jú nius 4. A trianoni békediktá tum
17.4. Topográ fia

Ká rpá talja A Magyar Kirá lysá g észak-keleti terü lete, ahol 1910-ben tö bbségében
gö rö gkatolikus és ortodox ukrá n, ruszin és orosz nemzetiségű ek éltek,
de jelentő s volt a magyarsá g ará nya is. A trianoni békeszerző dés
értelmében a terü let Csehszlová kiá hoz kerü lt. Az 1938. november 2-i
első bécsi dö ntéssel – az első nagy revízió s sikerként – a terü let déli
része ú jra Magyarorszá g részévé vá lt, majd 1939. má rcius 15-én a
magyar haderő Ká rpá talja egészét elfoglalta. 1945-ben a
Szovjetunió hoz csatoltá k a régió t, majd 1991-ben a fü ggetlenedő
Ukrajna része maradt. Má ra a magyarsá g kb. 150 ezer fő s kö zö sséget
jelent itt, ará nyuk kb. 12% a terü leten. 1989 ó ta a Ká rpá taljai Magyar
Kulturá lis Szö vetség (KMKSZ) a legfontosabb érdekvédelmi szervezete.
Felvidék A Magyar Kirá lysá g északi, jó részt szlová klakta terü lete, amelynek déli
sá vjá ban jelentő s volt a magyarsá g ará nya is, de németek is éltek itt. A
trianoni békeszerző dés értelmében a terü let Csehszlová kiá hoz kerü lt,
kb. 1,06 millió magyar lakossal. A magyar érdekvédelem kiemelkedő
alakja volt gr. Esterhá zy Já nos. Az 1938. november 2-i első bécsi
dö ntéssel – az első nagy revízió s sikerként – a terü let déli része ú jra
Magyarorszá g részévé vá lt. A II. vilá ghá ború t kö vető en a terü let ismét
Csehszlová kia fennható sá ga alá kerü lt, majd a fü ggetlen Szlová kia
része maradt. A II. vilá ghá ború utá n a Beneš-dekrétumok értelmében a
magyarsá got diszkriminá ltá k, megkezdő dö tt kitelepítésü k,
kényszermunká ra hurcolá suk, vagyonuk elkobzá sa stb. 1946-ban
alá írtá k a csehszlová k–magyar lakossá gcserérő l az egyezményt, hogy
rendezettebben hagyhassá k el otthonaikat a felvidéki magyarok.
Jelenleg kb. 460 ezer magyar anyanyelvű él itt.
Délvidék A Magyar Kirá lysá g déli, jó részt szerbek á ltal lakott terü lete, ahol
jelentő s volt a magyarsá g és a németek ará nya is. A trianoni

békeszerző dés értelmében a terü let a Szerb–Horvá t–Szlovén
Kirá lysá ghoz/Jugoszlá viá hoz kerü lt, kb. 450 ezer magyar lakossal.
1941-ben a Bá cska, a Muravidék és a Baranyai-há romszö g visszakerü lt
a Magyar Kirá lysá ghoz, miutá n a hadsereg megszá llta a német
hadjá rathoz csatlakozva. 1942-ben a magyar fegyveres erő k
partizá nellenes akció keretében tö meggyilkossá gokat kö vettek el,
amely sorá n szerb és zsidó civilek is á ldozatul estek (ú jvidéki
vérengzés). A II. vilá ghá ború utá n ismét Jugoszlá via része lett a terü let.
A délvidéki mészá rlá s (1944-45) keretében tö bb tízezer magyar
á ldozata volt a bosszú hadjá ratnak. Jelenleg Szerbiá ban kb. 250 ezer
magyar él – nagyobb részü k a Vajdasá gban –, Horvá torszá gban kb. 14
ezer – nagyobb részü k a Drá vaszö gben –, míg Szlovéniá ban kb. 6200 –
nagyobb részü k a Muravidéken.
Burgenland Má s néven Ő rvidék. A Magyar Kirá lysá g nyugati, jó részt
osztrá kok/németek á ltal lakott terü lete, ahol néhá ny tízezer magyar is
élt. A trianoni békeszerző dés értelmében a terü let Ausztriá hoz kerü lt,
kb. 29 ezer magyar lakossal. A terü let sosem kerü lt vissza
Magyarorszá ghoz, ugyanakkor a soproni népszavazá s (1921)
eredményeként Sopron és kö rnyéke Magyarorszá gná l maradt, illetve
néhá ny kö zség a helyiek tiltakozá sa nyomá n Magyarorszá ghoz kerü lt
(pl. Szentpéterfa, Szomoró c).
Csehszlová kia Az I. vilá ghá ború t kö vető en, az Osztrá k–Magyar Monarchia
ö sszeomlá sa utá n létrejö tt kö zép-euró pai á llam, amely Csehorszá g,
Morvaorszá g, Szilézia egy része és a – Ká rpá taljá t is magá ban foglaló –
Felvidék alkotott. Tö bbségében csehek és szlová kok laktá k, de jelentő s
volt a német és magyar jelenlét is. 1918 és 1939 kö zt létezett elő szö r, a
kisantant tagja volt. 1938-ban a Szudétavidéket a Harmadik
Birodalomhoz csatoltá k, majd a kö vetkező év tavaszá n Hitler bevonult
Prá gá ba, létrehozta a Cseh-Morva Protektorá tust, Szlová kia pedig
fü ggetlen, de való já ban bá bá llam lett. A szovjet megszá llá s nyomá n
1945-ben ismét létrejö tt Csehszlová kia (immá ron Ká rpá talja nélkü l),
megindult a németek és magyarok diszkriminá ció ja, illetve a
kommunizmus kiépítése. A szocialista orszá gban 1968-ban forradalom
tö rt ki („prá gai tavasz”), amelyet a szocialista orszá gok levertek. A
Szovjetunió ö sszeomlá sakor az orszá gban demokratikus („bá rsonyos”)
forradalom zajlott, majd a két á llam kü lö nvá lt 1993. januá r 1-én.
Jugoszlá via Az I. vilá ghá ború t kö vető en létrejö tt, a délszlá v á llameszmét
megvaló sító balká ni á llam, amely Szerbia, Horvá torszá g és Szlovénia
egyesü lésével jö tt létre a szerb uralkodó csalá d vezetésével. Szerb–
Horvá t–Szlovén Kirá lysá g 1929-tő l Jugoszlá v Kirá lysá g néven
mű kö dö tt. A kisantant tagja volt. 1941-ben Jugoszlá viá t lerohantá k a
Harmadik Birodalom és szö vetségesei, ami miatt szétesett. 1945-re
Tito és kö re szovjet tá mogatá ssal felszabadította a terü letet, majd
létrejö tt az ú j, szocialista Jugoszlá via. Az á llamalakulat sajá tos utat já rt
be, mivel nem volt a keleti blokk integrá ns része. Az 1990-es években
megkezdő dö tt az á llam szétbomlá sa, amely véres há ború khoz vezetett

(délszlá v há ború ). Első ként Szlovénia, Horvá torszá g és Macedó nia
(1991), majd Bosznia-Hercegovina (1992), Montenegró (2006) és a
részben elismert Koszovó (2008) vá lt le Szerbiá ró l.
Ausztria Kö zép-Euró pai kö ztá rsasá g, amelynek tö rzsterü letei a Habsburg
Birodalom ö rö kö s tartomá nyai voltak a kö zépkor ó ta. Az Osztrá k–
Magyar Monarchia széthullá sakor a győ ztes hatalmak megtiltottá k az
Anschlusst (a német és osztrá k egyesü lést), így az ö ná lló sá g ú tjá ra
lépett az á llam. 1938-ban a Harmadik Birodalom része lett, miutá n
Hitlert végrehajtotta az Anschlusst. A II. vilá ghá ború utá n ismét
ö ná lló sult, 1955-ig a győ ztesek megszá llá sa alatt á llt. Ekkor
visszakapta szuverenitá sá t, ö rö kö s semlegességét alkotmá nyba
foglaltá k. Az EU tagja.
trianoni Magyarorszá g Az 1920. jú nius 4-én alá írt trianoni békeszerző dés utá n a Magyar
Kirá lysá gbó l megmaradt „csonkaorszá g”, a mai Magyarorszá g terü lete,
amelynek jelenlegi hatá rait az 1947-es pá rizsi békeszerző dés szabta
meg (és há rom ú jabb telepü lést Csehszlová kiá nak ítélt).
18. A két világháború között

18.1. Fogalmak
totá lis á llam Olyan politikai rendszer (totalitá rius á llam, totalitarizmus), amelyben
az á llam irá nyítá sa, figyelme korlá tlan, mindenre kiterjed, beleértve az
emberek magá néletét is. Vezérkultusz, pá rtá llamisá g, korlá tozott vagy
felszá molt szabadsá gjogok, erő szakos hatalomgyakorlá s, a lakossá g
megfélemlítése, kö vetendő és kö telező ideoló gia, értékrend jellemzi. A
20. szá zadbó l példá ja a ná ci Németorszá g és a kommunista
Szovjetunió .
tö bbpá rtrendszer Olyan politikai rendszer, amelyben szá most pá rt van jelen, vesz részt a
politikai diskurzusban, és a pá rtok szabad vá lasztá sok ú tjá n
bekerü lhetnek a parlamentbe, a politikai versenyben – korlá tozva, pl.
idő ben – hatalomra kerü lhetnek.
egypá rtrendszer Olyan politikai rendszer, amelyben kizá ró lagosan egyetlen pá rt
(á llampá rt) gyakorolja a hatalmat. Elő sorban a szélső séges
rendszerekre jellemző (pl. fasizmus, ná cizmus, kommunizmus), a
hatalmon lévő pá rt irá nyítja és ellenő rzi a hatalmi á gakat, teljes
befolyá sa alá vonva azokat.
személyi kultusz Egyetlen politikus személye kö ré kialakított tisztelet, amely sokszor
kritiká tlan, meghaladja a racionalitá s hatá rait. Fenntartá sá ban a
hatalom gyakorló i érdekeltek, ezért igénybe veszik a propaganda és a
mű vészetek eszkö zeit. A 20. szá zadban példá ul Hitler, Sztá lin és
Rá kosi Má tyá s épített ki ilyet.
koncepció s per A diktató rikus rendszerek kirakatperei, amelyek sorá n bizonyos elő re
kidolgozott koncepció szerint folyik le az eljá rá s, koholt vá dak és hamis

tanú vallomá sok alapjá n. Az ilyen perek célja – bá r lá tszó lag
megfelelnek a tisztességes eljá rá s feltételeinek – nem az igazsá g
kiderítése és esetlegesen az ítéletek megalkotá sa, hanem politikai
megrendelés teljesítése (pl. az ellenfelek kiiktatá sa). Koncepció s per
volt a Rajk-per és a Mindszenty-per is.
GULAG Bö rtö nö k, javító -nevelő - és kényszermunkatá borok há ló zata a
Szovjetunió ban, amely 1919 és 1957 kö zö tt á llt fenn. A tá borokban
tö bb millió fogoly dolgozott, embertelen kö rü lmények kö zö tt. A
rendszer ellenségeit, azaz kö ztö rvényes bű nö ző ket, hadifoglyokat vagy
politikai okokbó l elítélteket szá llítottá k a GULAG-ba. A tá borokban
elhunytak szá má t tö bb millió ra fő re teszik. A kü lfö ldi – pl. magyar –
hadifoglyokat és interná ltakat hasonló tá borokban ő rizték, amelyeket
GUPVI-nak neveztek.
holodomor Magyarul éhhalá l. A Szovjetunió ban 1932 és 1933 kö zö tt jó részt az
ukrá nok á ltal lakott terü leteket sú jtó éhínség, amely a nagy szovjet
éhínség része volt. Nagyjá bó l 7 és 10 millió fő kö zé teszik a
holodomorban elhunytak szá má t.
á llamosítá s A magá ntulajdonban á lló javak á llami tulajdonba való vétele (pl. a
lakossá g ellá tá sá ban fontos kö zmű szolgá ltató k vagyontá rgyai stb.),
esetenként ká rpó tlá s nélkü li elkobzá sa. Első sorban a marxizmust
kö vető á llamokra jellemző , amelyek a magá ntulajdon felszá molá sá t,
visszaszorítá sá t tű zték ki célul. Magyarorszá gon 1945 utá n vett
lendü letet. Ellentéte az á llami tulajdon magá nkézbe adá sa, a
privatizá ció .
kollektivizá lá s Az egyéni parasztgazdá k fö ldjeit érintő á llamosítá s, mely sorá n a
fö ldeket, termelő eszkö zö ket és á llatá llomá ny ö sszegyű jtve
mező gazdasá gi termelő szö vetkezetek (tsz) és á llami gazdasá gokat
hoztak létre a kommunista berendezkedésű orszá gokban.
kulá k Pejoratív kifejezés, amelyet a sztá lini Szovjetunió ban kezdtek
haszná lni, késő bb Magyarorszá gon is elterjedt. A jó mó dú , ö ná lló an
gazdá lkodó parasztgazdá kat illették az elnevezéssel, akiket a rendszer
ellenségeinek tekintettek, ezért fö ldjeiket elvették, ő ket pedig gyakran
ellehetetlenítették, interná ló tá borba vitték.
tervgazdasá g A szabadpiaci versenyre építő kapitalizmussal szakító gazdasá gi
berendezkedés, amelyben tö bbségben van az á llami tulajdon, és a
gazdasá got tö bb évre elő re kidolgozott tervek alapjá n, erő sen
kö zpontosítva irá nyítjá k. A 20. szá zadban a kommunista orszá gokban
tö rtént kísérlet arra, hogy á llami szinten hatá rozzá k meg a
mező gazdasá gi és ipari termelést (ezá ltal a fogyasztá st is), de ez végü l
kudarcba fulladt.
piacgazdasá g Olyan gazdasá gi rendszer, amelyben a termelés nagy részét
magá ntulajdonban lévő tényező k irá nyítjá k, a termelt javak mértékét
és a szolgá ltatá sok elosztá sá t pedig a szabadpiac, a verseny és a
fogyasztá s hatá rozza meg.

New Deal Franklin D. Roosevelt amerikai elnö k reformprogramja, amelyeket az
1933-ban hirdetett meg miutá n megvá lasztottá k. Célja a vilá gvá lsá g
kö vetkezményeinek enyhítése és az amerikai gazdasá g ú jraindítá sa
volt. A csomag tartalmazta a kö zmunká kat, a szociá lis ellá tá st,
stabilizá lta a bankrendszert, illetve nagyobb á llami beavatkozá st tett
lehető vé, pl. korlá tozta a termelést és szabá lyozta a gazdasá gi versenyt
is.
fasizmus Szélső jobboldali mozgalom, amelyet Benito Mussolini hozott lére az I.
vilá ghá ború t kö vető en Olaszorszá gban. Az á llam szerepének nö velése,
személyi kultusz, szélső séges nacionalizmus és a diktató rikus
tö rekvések jellemezték. Igyekezett kiterjeszteni befolyá sá t a gazdasá gi
folyamatokra és az érdekvédelmi- és szakszervezetekre is, ennek
érdekében korporá ció kat hoztak létre. Tá gabb értelemben má s
szélső jobboldali mozgalmakat is a fasizmus jelző vel szoktak
megnevezni.
nemzetiszocializmus Szélső jobboldali mozgalom és ideoló gia, amelynek alapjait Adolf Hitler
fektette le Mein Kampf című munká já ban. Demokrá cia- és
kommunistaellenes, jellemző i a vallá sellenesség, a fejelmélet és az
antiszemitizmus, a személyi kultusz, a szélső séges nacionalizmus, az
antikapitalizmus és a szociá lis kö vetelések.
fajelmélet A 19. szá zad természet- és tá rsadalomtudomá nyos eredményeire (pl.
Darwin evolú ció -elméletére) építő , de a tudomá nyos
megalapozottsá got teljességgel nélkü lö ző fajelmélet szerint a
kü lö nbö ző emberfajok (rasszok) vagy nemzetek kö zö tt értékbeli
kü lö nbség van, amely alapjá n fö lé- és alá rendeltség á llítható fel. Az
elképzelés szerint egyes fajok uralkodá sra termettek, míg má sok csak
szolgasá gra képesek vagy megsemmisíthető k. A fajelmélet a
ná cizmusban kiemelt szerephez jutott, a germá n/á rja faj
felső bbrendű ségét hirdette, és megalapozta egyes csoportok (pl.
zsidó sá g, romá k, homoszexuá lisok, fogyatékkal élő k) kiirtá sá t.
antiszemitizmus A szó eredeti értelmében a sémi népekkel való szembená llá s, de a
kö znyelvi szó haszná latban a zsidó ellenességre értendő . A korai
kö zépkortó l kezdve megtalá lható a zsidó kkal szembeni kirekesztés és
gyű lö let, amely gyakran véres progromokhoz vezetett. A 19. szá zad
má sodik felében egyre inká bb politikai színezetet kapott, mivel
egyesek a zsidó sá got tették felelő ssé a kapitalizmus és a globalizá ció
ká ros jelenségeiért. A 20. szá zad kö zepén az antiszemitizmus faji
színezetű vé vá lt, diszkriminá ció hoz vezetett. Az antiszemitizmus
kicsú csosodá sa a ná cik á ltal vezényelt holokausztban tö rtént meg.
Fü hrer Adolf Hitler vezető i címe és megszó lítá sa (Vezér), amely Mussolini
„Duce” címébő l eredet.
SS Schutzstaffel. A német ná ci pá rt, az NSDAP védelmi és katonai
szervezete, amely 1934-tő l á tvette az SA szerepét. Elit csoport, amely
Hitler védelmét lá tta el, majd késő bb egyre tö bb feladattal bíztá k meg a
szervezetet, amely sohasem tartozott a regulá ris hadsereghez. Az SS

lá tta el a halá l- és munkatá borok ő rzését, illetve halá losztagaik
kivégzéseket is végrehajtottak. Hírhedt vezető je Heinrich Himmler
volt.
Anschluss Ausztria és Németorszá g egyesítése, amely a gyakorlatban Ausztria
Németorszá ghoz való csatolá sá val való sult meg 1938 má rciusá ban. A
gondolat má r az 1800-as években megfogalmazó dott, majd az 1920-as
években egyre népszerű bbé vá lt, de a békeszerző dések tiltottá k. Hitler
végü l katonai-politikai nyomá sgyakorlá ssal érte el. A má sodik
vilá ghá ború utá n a szö vetségesek visszaá llítottá k az osztrá k á llam
ö ná lló sá gá t.
18.2. Személyek
Joszif V. Sztá lin Bolsevik forradalmá r, politikus, pá rt- és á llami vezető a
Szovjetunió ban. Fiatalon csatlakozott az illegá lis
munká smozgalomhoz, majd tö bb alkalommal ü lt bö rtö nben és
kényszerü lt szá mű zetésbe. A kommunista pá rt lapjá nak, a Pravdának
fő szerkesztő je, majd Vö rö s Hadsereg katonai vezetésében és a pá rt
adminisztrá ció já ban is feladatokat lá tott le. 1922-ben az SZKP
fő titká ra, majd Lenin 1924-es halá la utá n a Szovjetunió első ember lett.
A hangsú lyt a „vilá gforradalom” helyett a „szocializmus egy
orszá gban”-elvre helyezte, azaz a szovjet á llam megerő sítését tű zte ki
célul a kommunizmus exportja helyett. Diktató rikus hatalmat épített
ki, majd a kényszermunkatá borok és a terror segítségével fokozatosan
stabilizá lta hatalmá t. Felszá molta az arisztokrá ciá t és a
nagypolgá rsá got, ü ldö zte a gazdag- és kö zépparasztokat, az egyhá zat
és a polgá ri réteget. A parasztok fö ldjeit á llamosította és erő szakos
iparosítá st vitt véghez, bevezette a tervgazdá lkodá st. Személyi kultuszt
épített ki, és kegyetlenü l leszá molt ellenfeleivel (pl. „nagy tisztogatá s”).
1939-ben titkos megá llapodá st kö tö tt Hitlerrel, azonban az 1941-es
német tá madá s utá n a szö vetséges hatalmak oldalá ra á llt, s így része
volt a Harmadik Birodalom legyő zésében. Meghatá rozó ja volt a jaltai
és potsdami konferenciá knak (1945), azaz az ú j euró pai- és vilá grend
kialakítá sá nak. A II. vilá ghá ború utá n kiterjesztette a Szovjetunió
befolyá sá t Kelet-Euró pá ra, ahol sztá linista típusú rendszerek jö ttek
létre. A hideghá ború korai fá zisá ban, 1953-as halá lakor a Szovjetunió
és szö vetségesei alkottá k a keleti blokkot a kétpó lusú vilá grendben.
Adolf Hitler Osztrá k szá rmazá sú német politikus, az NSDAP vezető je, Németorszá g
kancellá rja, Fü hrer. A vilá ghá ború ban frontkatona volt, 1919-ben
lépett be az NSDAP-e, majd 1923-ban részt vett a mü ncheni
sö rpuccsban, amiért bö rtö nbe kerü lt. A bö rtö nben megírta Mein Kampf
című mű vét, amelyben ö sszefoglalta a nemzetiszocializmus
ideoló giá já t és programjá t. Pá rtja népszerű sége a nagy gazdasá gi
vilá gvá lsá g alatt ugrott meg, a vá lasztá sokon is jó l szerepeltek. 1933-
ban kancellá ri kinevezést kapott, Hindenburg kö ztá rsasá gi elnö k 1934-
es halá la utá n pedig egyesítette az á llamfő i és a kormá nyfő i hatalmat,
felvette a Fü hrer címet. Fokozatosan felszá molta a demokrá ciá t,

modern tö megpá rtjá bó l á llampá rtot kreá lt, személyi kultuszt épített ki,
ugyanakkor a gazdasá gi vá lsá g lekü zdésében is volt szerepe (pl. á llami
beruhá zá sok, haderő fejlesztés révén). A versailles-i békerendszer
felszá molá sá ra tö rekedett. 1933-ban kiléptette Németorszá got a
Népszö vetségbő l, 1935-ben népszavazá ssal visszacsatoltá k a Saar-
vidéket, majd a kö vetkező évben szö vetséget kö tö ttek Olaszorszá ggal
és Japá nnal. 1938-ban megvaló sította az Anschluss-t, illetve a
mü ncheni konferenciá n elérte, hogy az euró pai hatalmak elfogadjá k a
Szudéta-vidék bekebelezését. 1939-ben megszá llta Csehorszá got, majd
– miutá n paktumot kö tö tt Sztá linnal – Lengyelorszá g megtá madá sá val
kirobbantotta a II. vilá ghá ború t. A németek észak-, dél- és nyugat-
euró pai sikerei utá n a Szovjetunió ellen fordult, ami végü l fordulatot
hozott a há ború ban, és elő segítette a szö vetségesek győ zelmét. Hitler
fokozatosan diszkriminá lta a zsidó kat, majd fajelméleti meggyő ző dései
elvezettek a holokauszthoz. 1945 á prilisá ban ö ngyilkos lett, mielő tt
Berlin elesett volna.
18.3. Kronoló gia

1922 A Szovjetunió létrejö tte
1929 A gazdasá gi vilá gvá lsá g kezdete
1933 A ná ci hatalomá tvétel
1938 Az Anschluss, a mü ncheni konferencia
18.4. Topográ fia

Szovjetunió Szovjet Szocialista Kö ztá rsasá gok Szö vetsége (SZSZSZK/CCCP), a 20.
szá zad egyik szuperhatalma. Kommunista á llam volt, amely Eurá zsia
jelentő s terü letét lefedte 15 tagkö ztá rsasá gá val 1922 és 1991 kö zt,
kö zpontja Moszkva volt. Az á llam az I. vilá ghá ború utá n jö tt létre,
magterü lete a volt cá ri Oroszorszá g volt, ahol Lenin és a bolsevikok
építettek ki kommunista uralmat 1917-es puccsuk utá n. A két
vilá ghá ború kö zt Sztá lin tervgazdá lkodá st vezetett be itt, erő teljesen
iparosított, á talakította a tá rsadalmat a marxista-leninista elvek
szerint, terrort tartott fenn. A II. vilá ghá ború kezdetén a Harmadik
Birodalommal egyetértésben lerohanta Lengyelorszá got és a
Baltikumot. 1941-ben a ná ci Németorszá g szö vetségeseivel együ tt
megtá madta a Szovjetunió t, így a Sztá lin-vezette orszá g az angolszá sz
szö vetségesek oldalá ra á llt, és végü l sikerre vitte a há ború t. A
Szovjetunió ezek utá n megszá llva tartotta Kelet- és Kö zép-Euró pa
orszá gait, amelyeket szovjetizá lt, szatellitá llamokat hozott létre,
amelyek ö sszességét „keleti blokk”-nak nevezü nk. Szervezeti szinten
katonailag a Varsó i Szerző dés, gazdasá gi téren a KGST biztosította a
Szovjetunió fennható sá gá t. A hideghá ború ban az USA fő rivá lisa volt, a
két szuperhatalom versengése hatá rozta meg a vilá gpolitiká t. A
versenyben a Szovjetunió azonban fokozatosan lemaradt, kimerü lt,
majd széthullott: 1990-ben a balti á llamok fü ggetlenedtek, amit 1991-

ben tö bb tagkö ztá rsasá g hasonló lépése kö vetett, végü l 1991.
december 8-á n kimondtá k a Szovjetunió felbomlá sá t. Az immá ron
fü ggetlen volt tagorszá gok egy része létrehozott egy laza gazdasá gi
szö vetséget, a Fü ggetlen Á llamok Kö zö sségét (FÁ K).
Kolima-vidék É szakkelet-Szibéria egyik nagytá ja, amit á tszel a Kolima folyó . A
terü leten mű kö dtek a GULAG hírhedt tá borai, amelyek így a sztá lini
terror szimbó lumai lettek.
Leningrá d (Szentpétervá r) A Finn-ö bö l partjá n, a Néva torkolatá ban épített mesterséges vá ros,
amelyet I. (Nagy) Péter cá r alapított 1703-ban. Ettő l kezdve egészen
1918-ig az orszá g fő vá rosa volt. 1917-ben itt tö rt ki a „nagy októ beri
szocialista forradalom”, amely elhozta a Lenin-vezette bolsevikok
győ zelmét, a Szovjetunió megalapítá sá t. 1924 és 1991 kö zt viselte
Lenin nevét a vá ros.
Moszkva Oroszorszá g fő vá rosa, amely a kö zépkorban vá lt jelentő ssé, a Moszkvai
Fejedelemség idején. Késő bb a cá ri Oroszorszá g uralkodó i székhelye
lett, mígnem helyét Szentpétervá r vette á t 1918-ig. Itt talá lható a
Kreml, az orszá g kormá nyzati-kulturá lis kö zpontja. A Szovjetunió
fenná llá sa alatt a keleti blokk legfontosabb vá rosa, itt dő ltek el a
legjelentő sebb kérdések.
Berlin Németorszá g fő vá rosa, amely korá bban Poroszorszá g, a Német
Csá szá rsá g, a Harmadik Birodalom és az NDK fő vá rosa is volt. 1945
utá n a vá ros két részre vá lt, Nyugat-Berlinre és Kelet-Berlinre. 1953-
ban a keleti vá rosrészben antikommunista felkelés tö rt ki, amelyet a
szovjetek levertek. A vá ros a hideghá ború szimbó lumá nak tekinthető
berlini fal vá lasztott ketté 1961-tő l 1989-ig. A mai napig jelentő s
mű vészeti-tudomá nyos kö zpont (pl. Humboldt Egyetem, Berlinale
stb.), az EU legnagyobb és legnépesebb metropolisza.
19. A Horthy-korszak
19.1. Fogalmak
kormá nyzó Kö zépkori eredetű magyar tisztség és intézmény. Amennyiben a kirá ly
kiskorú , cselekvésképtelen vagy az orszá g nem rendelkezik tö rvényes
kirá llyal, a vá lasztott kormá nyzó vezeti az orszá got, aki a kirá lyi
jogosítvá nyok nagy részével rendelkezett, de a parlament á ltal
korlá tozva. A tisztség nagyjá bó l megfelel a régensségnek. A két
vilá ghá ború kö zt Horthy Mikló st vá lasztottá k meg kormá nyzó nak, aki
1920 és 1944 kö zt ilyen minő ségében á llamfő i funkció t tö ltö tt be (pl.
kinevezte a miniszterelnö kö ket, szentesítette a tö rvényeket stb.).
Egységes Pá rt Politikai pá rt, amely a két vilá ghá ború kö zö tti Magyarorszá gon
mű kö dö tt és tö bbszö rö s névvá ltoztatá son és á tszervezésen esett á t
(1932-tő l Nemzeti Egység Pá rtja, 1939-tő l Magyar É let Pá rtja),
azonban fenná llá sa sorá n minden vá lasztá st nagy tö bbséggel megnyert
1922-es alapítá sá tó l egészen a nyilasok hatalomra jutá sá ig, azaz

kormá nypá rt volt. A pá rt alapvető en a keresztény-nemzeti
irá nyvonalat kö vető konzervatív-jobboldali gyű jtő pá rt volt, így
radiká lisabb tagjai is voltak. A pá rt színeiben volt kormá nyfő pl. gr.
Bethlen Istvá n, Gö mbö s Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pá l, Bá rdossy
Lá szló , Ká llay Mikló s és Sztó jay Dö me is.
numerus clausus Má s néven „zá rt szá m tö rvény”. A magyar orszá ggyű lés á ltal – az
egyetemi szférá t is elérő , nö vekvő antiszemitizmusra adott vá laszként
– 1920-ban elfogadott tö rvény. A numerus clausus értelmében minden
nemzetiség és „népfaj” csak orszá gos ará nyá nak megfelelő szá zalékban
vehet részt a felső oktatá sban. Bá r a tö rvény minden nemzetiségre
diszkriminatívan hatott, legsú lyosabban a – vallá si alapon
meghatá rozott – zsidó sá got érintette, így megtö rte a jogegyenlő ség
hagyomá nyá t. Nemzetkö zi nyomá sra 1928-ban mó dosítottá k, ekkor
kivették a „népfajok”-ra vonatkozó részeket, és a szü lő k foglalkozá sá t
vizsgá ltá k, ami tová bbra is alkalmat adott a diszkriminá ció ra.
pengő Magyar pénznem, amelyet 1927-ben vezettek be az elértéktelenedett
korona helyett, és 1946-ig tö rvényes fizető eszkö z volt. A II.
vilá ghá ború utá n a pengő t sú jtotta a valaha volt legnagyobb
hiperinflá ció .
Magyar Nemzeti Bank Magyarorszá g kö zponti bankja/jegybankja, amely 1924-ben kezdte
meg munká já t. Feladata az á rstabilitá s fenntartá sa és a monetá ris
politika vitele.
Szent Istvá n-i á llameszme Gró f Teleki Pá l á ltal megfogalmazott eszme, amely szerint első
kirá lyunk ö tvö zte az ő smagyar és a keresztény euró pai lelket. E
gondolat pedig Trianon utá n első sorban azt igazoltá k vele, hogy a
magyar á llam terü leti integritá sá t helyre kell á llítani (revízió ), az nem
szű kü lhet le a trianoni hatá rokra, de még csak a magyar etnikum á ltal
lakott terü letekre sem, hanem magá ba kell foglalni a Ká rpá t-medence
teljes terü letét és népeit. Az eszme lehető séget adott arra, hogy Teleki
eltá volodhasson a dualizmus alatti nemzetiségpolitiká tó l és ú j
tá rsadalmi szerző dést kíná ljon.
magyar népi mozgalom Népi író mozgalom, amely az 1920-as és 1930-as évek forduló já n
gyű jtö tte ö ssze azokat a – kü lö nféle politikai csoportokhoz tartozó –
értelmiségieket (fő ként író kat és szocioló gusokat), akik a parasztsá gra
és a parasztsá g felé elkö telezett értelmiségiekre tá maszkodva lá tta az
orszá g politikai és tá rsadalmi á talakítá sá t. Megfogalmaztá k a
„harmadik ú t” koncepció já t, amely sajá tos magyar viszonyok
kialakítá sá t tű zte ki célul a nyugati- és keleti mintá k kritiká tlan
kö vetése helyett. A II. vilá ghá ború utá n kö vetelésü kké vá lt a
szegényparasztsá g fö ldhö z juttatá sa, azonban miutá n ez megvaló sult,
nem kaptak nagyobb szerepet az orszá g irá nyítá sá ban. A szellemi
éllettel ellentétben a politika terü letén nem tettek szert nagyobb
befolyá sra. A népi mozgalom tagja volt tö bbek kö zö tt Illyés Gyula,
Németh Lá szló , Tamá si Á ron, Veres Péter és Szabó Pá l is.
nyilasok Az 1930-as években megjelenő szélső jobboldali magyar mozgalmak és

pá rtok gyű jtő neve, amely szimbó lumukró l, a nyilaskeresztrő l kapta
nevét. Kö zö s elveik az antikapitalizmus, az antiszemitizmus, a
keresztény értékrendre hivatkozá s, az antiliberalizmus, a fajvédelem
és a szociá lis gondolatok képviselete. Ilyen mó don az olasz fasizmus és
a német ná cizmushoz á lltak kö zel. Vezető jü k a késő bb kivégzett
„nemzetvezető ”, Szá lasi Ferenc, aki 1944-ben a németek segítségével
diktatú rá t épített ki.
19.2. Személyek
Bethlen Istvá n Erdélyi szá rmazá sú gró f, konzervatív politikus, a két vilá ghá ború kö zti
politikai élet meghatá rozó szereplő je. 1901-tő l parlamenti képviselő . A
Taná cskö ztá rsasá g elő l Bécsbe menekü lt, ahol az Antibolsevista
Comité vezető je lett. 1920-ban tagja volt a magyar békedelegá ció nak. A
Teleki-kormá ny buká sa utá n 10 évig volt Magyarorszá g
miniszterelnö ke (1921–1931). Hozzá kö tő dik a vilá ghá ború s vereség
utá ni konszolidá ció . Meghiú sította IV. Ká roly visszatérését. Szű kítette a
vá lasztó jogot és a legtö bb esetben visszaá llította a nyílt szavazá st. A
Népszö vetségi segély segítségével megkezdte az orszá g gazdasá gi
talpra á llítá sá t. Létrehozta a Nemzeti Bankot és bevezette a pengő t.
Ö rö kbará tsá gi szerző dést kö tö tt Olaszorszá ggal. 1931-ben lemondott,
de a politikai élet aktív tagja maradt. 1943-tó l szorgalmazta az
angolszá sz hatalmakkal való kü lö nbékét. 1944-ben a szovjetek
letartó ztattak és Moszkvá ba vitték.
Teleki Pá l Gró f, konzervatív-jobboldali politikus és fö ldrajztudó s, kétszer volt
Magyarorszá g miniszterelnö ke. A Taná cskö ztá rsasá g idején az
Antibolsevista Comité tagja, majd az ellenforradalmi kormá ny
minisztere. Elkészítette a „vö rö s térképet” és tevékeny tagja volt a
pá rizsi béketá rgyalá sra delegá lt kü ldö ttségnek. Miniszterelnö ksége
alatt hajtottá k végre a Nagyatá di Szabó -féle fö ldreformot és vezették
be a numerus clausust. Az első kirá lypuccs utá n lemondott (1921).
Má sodik miniszterelnö ksége alatt (1939–1941) az orszá g egyre inká bb
a Harmadik Birodalom érdekszférá já ba kerü lt. Magyarorszá g kilépett a
Népszö vetségbő l és csatlakozott az antikomintern paktumhoz, illetve
elfogadtá k a má sodik zsidó tö rvényt, valamint német tá mogatá ssal az
orszá ghoz csatoltá k Ká rpá taljá t. Befogadta a lengyel menekü lteket és
elutasította a német csapatok á tvonulá sá t az orszá gon.
Miniszterelnö ksége alatt a 2. bécsi dö ntés értelmében
Magyarorszá ghoz csatoltá k É szak-Erdélyt és a Székelyfö ldet is. 1940-
ben ö rö kbará tsá gi szerző dést kö tö tt Jugoszlá viá val. Amikor 1941-ben
Hitler a Jugoszlá via elleni hadjá ratban való részvételre szó lított fel a
Délvidékért cserébe, ö ngyilkossá got kö vetett el.
Klebelsberg Kuno Gró f, kultú rpolitikus, vallá s- és kö zoktatá sü gyi miniszter. Az
első vilá ghá ború utá ni bethleni konszolidá ció idején elérte, hogy a
kö ltségvetés jelentő s részét a kultú rá ra és az oktatá s fejlesztésére
fordítsá k. Fejlesztette a népiskolá k és elemi iskolá k há ló zatá t, illetve
kiépítette a tehetséggondozá s rendszerét. Megreformá lta a teljes

oktatá si rendszert. Szorgalmazta kü lfö ldi magyar intézetek felá llítá sá t,
a magyar tudomá nyos- és mű vészeti eredmények aktívabb
bemutatá sá t kü lfö ldö n.
Gö mbö s Gyula Katonatiszt, radiká lis jobboldali politikus, Magyarorszá g
miniszterelnö ke. Az Antibolsevista Comité tagja, a szegedi
ellenforradalmi kormá ny hadü gyi á llamtitká ra. A kormá nypá rtbó l
kilépve 1923-ban megalapította a Fajvédő Pá rtot, 1928-ban visszatért
az Egységes Pá rtban és honvédelmi miniszter lett. A gazdasá gi
vilá gvá lsá g utá n kerü lt hatalomra. Kiegyezésre tö rekedett a kü lö nbö ző
politikai, pénzü gyi és gazdasá gi csoportokkal, kü lpolitiká já ban pedig
Ausztria, Németorszá g és Olaszorszá g szö vetségét kereste. Az
á llamhatalom á tszervezésének és egy centralizá lt, modern tö megpá rt
felépítésének kísérlete miatt folyamatos politikai tá madá sokat kapott,
levá ltá sa azonban betegsége és halá la miatt nem való sult meg.
Weiss Manfréd Bá ró , zsidó szá rmazá sú nagyiparos, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és
Fémmű vek alapító ja. Az ü zemét fejlesztve a Monarchia egyik
legnagyobb hadiipari beszá llító ja lett.
Szent-Gyö rgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedező je. 1947-
ben Ameriká ba emigrá lt.
19.3. Kronoló gia

1920–1944 A Horthy-korszak
1921–31 Bethlen Istvá n miniszterelnö ksége
1938 Az I. bécsi dö ntés, a Felvidék déli sá vja visszakerü lt Magyarorszá ghoz
1939 Ká rpá talja visszacsatolá sa
Topográfia: -.
20. A második világháború

20.1. Fogalmak
Molotov–Ribbentrop- Német–szovjet megnemtá madá si szerző dés, amelyet 1939. augusztus
paktum 24-á n kö tö ttek meg – Sztá lin és Hitler képviseletében – Molotov és
Ribbentrop kü lü gyminiszterek. Egy titkos zá radék tartalmazta Euró pa
keleti térségeinek felosztá sá t.
tengelyhatalmak Olaszorszá g és Németorszá g 1936-os szö vetsége, amelyben a két
orszá g ö sszehangolta kü lpolitikai és há ború s céljait. A szö vetséghez
1937-ben csatlakozott Japá n is, így létrejö tt a há romhatalmi
egyezmény.
szö vetségesek A II. vilá ghá ború ban a tengelyhatalmak ellen kü zdő orszá gok. A
szö vetségesek erejét legfő képp az Amerikai Egyesü lt Á llamok, az
Egyesü lt Kirá lysá g és a Szovjetunió adta.

totá lis há ború Olyan katonai konfliktus, amelyben a győ zelem érdekében a há torszá g
teljes anyagi és szellemi erő forrá sait a há ború szolgá latá ba á llítjá k és
az ellenséges orszá g civil lakossá gá t sem kímélik.
kiugrá si kísérlet Kudarcba fulladt fegyverszü neti egyezménykísérlet a szö vetségesekkel
1944-ben, amely révén Magyarorszá g szakított volna a ná ci
Németorszá ggal. A sikertelen kísérlet utá n a nyilasok és Szá lasi
diktatú rá t épített ki a németek segítségével.
zsidó tö rvények Olyan tö rvények, amelyek há trá nyosan érintik a zsidó lakossá got. A
ná ci Németorszá gban a nü rnbergi tö rvények (1935) faji alapon
hatá roztá k meg a zsidó sá got, majd negatív diszkriminá ció ban
részesü ltek mind gazdasá gilag, mind tá rsadalmilag. Magyarorszá gon
1938-tó l egyre jobban korlá toztá k a zsidó lakossá g jogait (elő szö r
vallá si, majd faji alapon), majd a német megszá llá s utá n teljesen
jogfosztottá k és halá ltá borokba hurcoltá k a zsidó lakossá got.
munkaszolgá lat Kényszermunka, amelyet azok a hadkö teles korú férfiak végeztek, akik
szá rmazá suk vagy politikai okok miatt nem fegyvereztek fel.
Magyarorszá gon a II. vilá ghá ború alatt vezették be, a munkaszolgá latra
ítéltek nagy részét a keleti frontra vezényelték, ahol hatalmas
emberá ldozatot szenvedtek a „muszos” csapatok.
gettó Kö zépkori eredetű kifejezés a zsidó k á ltal lakott, gyakran elkü lö nített
vá rosrészekre. A 20. szá zadban a Németorszá gban és a német befolyá s
alatt tartott terü leteken azokat a kialakított telepü lésrészeket
jelentette, ahová a zsidó nak minő sített lakossá got – ő rizet és rossz
ellá ttá s mellett – kényszerítették.
deportá lá s A hatalom gyakorló i á ltal nem kívá nt csoportok vagy személyek
á ttelepítése vagy kényszermunkatá borokba hurcolá sa. A 20. szá zadban
a sztá lini Szovjetunió és a ná ci Németorszá g alkalmazta első sorban.
Magyarorszá gon a német megszá llá s alatt a zsidó lakossá got
(holokauszt), majd az 1950-es években a „kulá kokat” és a
„reakció sokat” deportá ltá k.
koncentrá ció s tá bor Olyan fogoly-, bü ntető - vagy kényszermunkatá bor, ahol egy orszá g
negatívan diszkriminá lt csoportjá t vagy a meghó dított terü letek civil
lakossá gá t gyű jtö tték ö ssze. A fogvatartottakat gyakran embertelen
kö rü lmények kö zt ő rizték és dolgoztattá k.
halá ltá bor Olyan tá bor, ahol egy orszá g negatívan diszkriminá lt csoportjá t vagy a
meghó dított terü letek civil lakossá gá t gyű jtö tték ö ssze azzal a céllal,
hogy az ottlévő ket kivégezzék. A holokauszt sorá n a legtö bb embert
Chlemno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Majdkdanek és Auschwitz-
Birkenau tá borá ban ö lték meg.
népirtá s Genocídium. Valamely faji, vallá si vagy etnikai csoport teljes vagy
részleges kiirtá sá nak céljá val elkö vetett tö meges gyilkossá gok
sorozata.
holokauszt A ná ci Németorszá gban végrehajtott program, amely 1933 és 1945

kö zö tt való sult meg és az euró pai zsidó sá g kiirtá sá ra irá nyult. A ná ci
vezető k a wannseei konferenciá n dö ntö ttek a „zsidó kérdés végső
megoldá sá nak” tervérő l 1942-ben, ez utat nyitott az ipari méretű
kegyetlenkedésnek. A holokauszt kö vetkeztében nagyjá bó l 6 millió
ember vesztette életét.
partizá n Népfelkelő , aki irregulá ris katonai alakulat tagjaként harcol. Leginká bb
a II. vilá ghá ború idején a németek és szö vetségeseik á ltal megszá llt
terü leteken alakultak ki partizá ncsoportok.
Vö rö s Hadsereg A Szovjetunió hadseregének elnevezése, de a Taná cskö ztá rsasá g idején
felá llított magyar haderő re is ezt a kifejezést haszná ltá k.
jaltai konferencia A szö vetséges á llamok kö zö tt 1945 februá rjá ban zajlott megbeszélés,
amelyen Churchill brit miniszterelnö k, Roosevelt amerikai elnö k és
Sztá lin szovjet fő titká r megvitattá k a há ború utá ni Euró pa
ú jjá szervezésnek mikéntjét („jaltai vilá grend”).
há ború s bű n A há ború utá ni nü rnbergi perben megfogalmazott bű ncselekmények.
Há ború s bű nnek szá mít a deportá lá ssokban való együ ttmű kö dés, a
tú szok kivégzése, hadifoglyok bá ntalmazá sa, a civil lakossá ggal
szembeni embertelen bá ná smó d, valamint a há ború kirobbantá sa.
malenkij robot Orosz kifejezés, „kicsi munka”. A má sodik vilá ghá ború utá n a szovjetek
így nevezték a megszá llt orszá gok lakossá gá nak kényszermunká ra
hurcolá sá t.
20.2. Személyek
Franklin D. Roosevelt Demokrata pá rti politikus, az Egyesü lt Á llamok elnö ke. A nagy
gazdasá gi vilá gvá lsá g idején vá lasztottá k elnö kké, amin a New Deal
segítségével sikerü lt ú rrá lenni. A má sodik vilá ghá ború első éveiben
hadianyaggal tá mogatta Nagy-Britanniá t, majd az 1941-es Pearl
Harbor-i tá madá s utá n az Egyesü lt Á llamok belépett a há ború ba. Részt
vett a teherá ni és a jaltai konferenciá n is. Szorgalmazta az ENSZ
létrehozá sá t. 1945-ö s halá lá ig, egyedü lá lló mó don, négyszer
vá lasztottá k meg.
Winston Churchill Angol konzervatív politikus, miniszterelnö k, Nobel-díjas író . Részt vett
az angol–bú r há ború ban, majd a gyarmati ü gyek á llamtitká ra lett.
1919-ben hadü gy-, majd 1924 és 1929 kö zö tt pénzü gyminiszteri
tisztséget tö ltö tt be. 1941-ben szö vetséget kö tö tt a Szovjetunió val,
majd Roosevelttel együ tt kiadta az Atlanti Chartá t. Részt vett a
teherá ni és jaltai konferenciá n és megegyezett Sztá linnal az euró pai
hatá rokró l és befolyá si ö vezetekrő l. Szorgalmazta az Euró pai
Gazdasá gi Kö zö sség létrehozá sá t. 1946-os fultoni beszédében má r a
hideghá ború kezdetét kö rvonalazta. A II. vilá ghá ború ró l való
visszaemlékezéséért 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
Charles de Gaulle Francia tá bornok, a má sodik vilá ghá ború alatt az emigrá ns kormá ny
vezető je, 1933 és 1946 kö zö tt Franciaorszá g miniszterelnö ke, majd az
1950-es évek végétő l kö ztá rsasá gi elnö k. A harmadik kö ztá rsasá g

buká sa (1940) utá n Angliá ba menekü lt és a francia ellená llá si
mozgalom vezető je lett. Miutá n Franciaorszá g felszabadult, az orszá g
kormá nyfő je lett, azonban a sorozatos vá lsá gok miatt visszavonult a
politiká tó l, és csak 1958-ban tért vissza, Ú j alkotmá nyt dolgoztatott ki
és 1959-tő l 10 évig az ö tö dik kö ztá rsasá g első elnö ke lett. 1962-ben
elismerte Algéria fü ggetlenségét. Franciaorszá got atomhatalommá
tette és kivonta a francia csapatokat a NATO katonai irá nyítá sa aló l, de
az orszá g a szervezet tagja maradt. A 1968-as diá kmegmozdulá sok
alatt rengeteget vesztett népszerű ségébő l, így a kö vetkező évben
lemondott.
Bá rdossy Lá szló Diplomata, politikus. 1941 utá n kü lü gyminiszter, majd Teleki Pá l
halá lá t kö vető en miniszterelnö k. Tá mogatta a csatlakozá st a
Jugoszlá via elleni német hadjá rathoz, bejelentette az orszá g hadba
lépést a Szovjetunió ellen, ezzel lényegében Magyarorszá g belépett a II.
vilá ghá ború ba, majd hadat ü zenet az Egyesü lt Á llamoknak. Hozzá já rult
a 2. magyar hadsereg frontra kü ldéséhez és kormá nyfő sége alatt
vezették be a harmadik zsidó tö rvényt. A Népbíró sá g 1946-ban golyó
á ltali halá lra ítélte, kivégezték.
Ká llay Mikló s Konzervatív politikus, miniszterelnö k. 1929-tő l orszá ggyű lési
képviselő , 1932 és 1935 kö zö tt fö ldmű velésü gyi miniszter. 1935-ben
Gö mbö s Gyula kinevezése miatt mondott le, 1942-ben Bá rdossy
lemondatá sa utá n lett miniszterelnö k. Megpró bá lta oldani a német
szö vetséget, kivezetni az orszá got II. vilá ghá ború bó l, de el akarta
kerü lni az orszá g megszá llá sá t, így politiká já t ellentmondá sok
jellemzik („Ká llay-kettő s”). A német megszá llá s utá n letartó ztattá k és
koncentrá ció s tá borba hurcoltá k, a há ború utá n Olaszorszá gban, majd
az Amerikai Egyesü lt Á llamokban élt.
Bajcsy-Zsilinszky Endre Publicista, politikus. Részt vett a Magyar Orszá gos Véderő Egylet
(MOVE), majd a Fejvédő Pá rt alapítá sá ban. Az 1930-as évek végén és a
II. vilá ghá ború alatt parlamenti felszó lalá saiban és cikkeiben tá madta a
németbará t politiká t. A német megszá llá st kö vető en a Gestapo ő rizetbe
vette, szabadulá sa utá n fegyveres ellená llá si mozgalmat szervezett. A
nyilasok elfogtá k és Sopronkő hidá n kivégezték.
Edmund Veesenmayer Német kö zgazdá sz, a Harmadik Birodalom diplomatá ja, az NSDAP és az
SS magas rangú tagja. Magyarorszá g megszá llá sa utá n megkapta a
Wehrmachton kívü l az ö sszes megszá lló erő irá nyítá sá t (pl. a Gestapo),
ő volt a Harmadik Birodalom teljhatalmú megbízottja. Tá mogatta a
németellenes személyek letartó ztatá sá t, a zsidó sá g deportá lá sá t és
segítette Szá lasi puccsá t.
Szá lasi Ferenc Vezérkari tiszt, a nyilasok vezető je, miniszterelnö k, „nemzetvezető ”.
Miutá n nyugdíjaztá k, megalapította a Nemzeti Akarat Pá rtjá t (NAP),
majd a fasiszta pá rtokat tö mö rítő Magyar Nemzeti Szocialista Pá rtot.
Rö vid idő re bebö rtö nö zték, mikö zben pá rtja, a Nyilaskeresztes Pá rt –
Hungarista Mozgalom képviselő it a parlamentbe szavaztá k. 1941-ben
szabadult amnesztiá val. 1944-ben német nyomá sra Horthy kormá nyzó

kinevezte miniszterelnö knek, majd „nemzetvezető ként” á llamfő lett.
Teljes mellszélességgel tá mogatta a németeket, a lakossá got pedig a
nyilas terrorral és deportá lá sokkal tartotta féken. A szovjetek elő l
Németorszá gba menekü lt, de 1945-ben az amerikaiak letartó ztattá k és
kiadtá k Magyarorszá gnak. A népbíró sá g há ború s bű nö kért halá lra
ítélte.
Raoul Wallenberg Svéd diplomata, aki Magyarorszá gon teljesített szolgá latot a II.
vilá ghá ború idején. A má sodik vilá ghá ború alatt magyarorszá gi zsidó k
ezreit mentette meg a deportá lá stó l. A szovjetek elhurcoltak, halá lá nak
kö rü lményei ismeretlenek.
Salkahá zi Sá ra A Szociá lis Testvérek Tá rsasá gá nak apá cá ja. A nyilas rémuralom alatt
kö zel 100 zsidó t mentett meg a deportá lá stó l. Salkahá zit a nyilasok
végezték ki a Duna-parton, vértanú . A katolikus egyhá z 2006-ban
avatta boldoggá .
Apor Vilmos Vértanú , a Győ ri egyhá zmegye pü spö ke. Keményen bírá lta a
nyilasterrort és felekezetre való tekintett nélkü l bú jtatta az
ü ldö zö tteket. Győ r ostromakor vesztette életét, amikor a szovjet
katoná k lelő tték, mert nem volt hajlandó kiadni a pü spö ki rezidenciá n
bujtatottakat.
Sztehlo Gá bor Magyar evangélikus lelkész, a má sodik vilá ghá ború idején kö zel 2000
embert mentett meg a kivégzések, deportá lá sok elő l. Megszervezte az
á rvá n maradtak szá má ra a Pax gyermekotthont.
Richter Gedeon Magyar gyó gyszerész, a modern hazai gyó gyszeripar megteremtő ke.
1942-ben elvesztette gyá rait a zsidó tö rvények miatt, majd a má sodik
vilá ghá ború vége elő tt a nyilasok a Duná ba lő tték.
20.3. Kronoló gia

1938 Az első zsidó tö rvény
1939 A má sodik zsidó tö rvény
1939–45 A má sodik vilá ghá ború
1939. szeptember 1. Lengyelorszá g lerohaná sa
1940 A II. bécsi dö ntés, amelynek értelmében Magyarorszá g visszakapta
É szak-Erdélyt és a Székelyfö ldet
1941. á prilis Jugoszlá via / A Délvidék / Bá cska, Baranya-há romszö g és Murakö z
megszá llá sa
1941. jú nius 22. A Szovjetunió megtá madá sa
1941. jú nius 27. Magyarorszá g deklará lja a hadiá llapot beá lltá t
1941. december 7. Pearl Harbor bombá zá sa
1941 A harmadik zsidó tö rvény

1943. januá r Vereség a Donná l
1943. februá r A sztá lingrá di csata vége
1944. má rcius 19. Magyarorszá g német megszá llá sa
1944. jú nius 6. Partraszá llá s Normandiá ban
1944. októ ber 15. A kiugrá si kísérlet
1945. á prilis A há ború vége Magyarorszá gon
1945. má jus 9. A há ború vége Euró pá ban
1945. augusztus 6. Amerikai atomtá madá s Hirosima ellen
20.4. Topográ fia

Sztá lingrá d Ma Volgográ d néven ismert Volga-parti vá ros, ahol a II. vilá ghá ború – s
talá n a vilá gtö rténelem – legvéresebb, mintegy 1,5 millió á ldozattal
já ró csatá ja zajlott a tengelyhatalmak és a szovjet erő k, utó bbiak
győ zelmével. Az 1942-43-ban lefolyt ostrom a há ború forduló pontja
volt a keleti fronton, míg jelentő s német és velü k szö vetséges erő ket
ő rö lt fel, lendü letbe hozta a szovjet ellentá madá st.
Normandia Félsziget Franciaorszá g észak-nyugati részén, ahol a szö vetséges
angolszá sz erő k megindítottá k az ellentá madá st 1944. jú nius 6-á n (D-
nap). Innen kiindulva felszabadítottá k Nyugat-Euró pá t a ná ci
megszá llá s aló l, így a normandiai partraszá llá s fordulatot jelentett a
há ború menetében.
Pearl Harbor A Hawaii-szigetek egyik ö ble, ahol az amerikai haditengerészet egyik fő
kö zpontja volt. A japá n haderő 1941. december 7-én rajtaü tésszerű
légicsapá st mértek rá , jelentő s ká rokat okozva az Egyesü lt Á llamok
Csendes-ó ceá ni Flottá já nak, ami sokkolta és az aktív hadviselés
pá rtjá ra á llította az amerikai tá rsadalmat. Má snap az USA hadat ü zent
a Japá n Csá szá rsá gnak, ezzel belépett a II. vilá ghá ború ba.
Hirosima Japá n nagyvá ros, amelyre az amerikai légierő elő szö r dobott
atombombá t (1945. augusztus 6., a Little Boy nevű bombá val, kb. 90-
170 ezer á ldozat), hogy megtö rje a szigetorszá g ellená llá sá t. Augusztus
9-én Nagaszaki hasonló tá madá st szenvedett el (a Fat Man nevű
bombá val, kb. 80 ezer á ldozat), A tá madá sban Hirosima és Nagaszaki
neve a mai napig a nukleá ris fegyverek pusztító erejét szimbolizá lja.
É szak-Erdély Erdély északi része, amelyet a má sodik bécsi dö ntés értelmében –
német és olasz tá mogatá ssal – 1940-ben a Magyar Kirá lysá ghoz
csatoltak a Székelyfö lddel egyetemben. A II. vilá ghá ború utá n ismét
Romá nia része lett.
Don-kanyar A II. vilá ghá ború ban a 2. magyar hadsereg á ltal védett kb. 200 km-es
frontszakasz, ahol a szovjetek 1943. januá r 12-én ellentá madá st
indítottak, amellyel á ttö rték a frontot és néhá ny nap alatt felő rö lték a

magyar haderő t („doni katasztró fa”).
Kamenyec Podolszk Telepü lés Ukrajna terü letén, ahol a németek 1941-ben kb. 24 ezer
zsidó t gyilkoltak meg, akiknek egy jelentő s részét Magyarorszá gró l – a
vá rható kö vetkezmények tudatá ban – toloncoltak ki a magyar
ható sá gok. Ez volt a holokauszt egyik első , jelentő s tö megmészá rlá sa,
amelyet még sortü zekkel hajtottak végre.
Á rpá d-vonal A II. vilá ghá ború sorá n a Magyar Kirá lyi Honvédség á ltal kiépített
védelmi rendszer volt, amely az É szakkeleti- és a Keleti-Ká rpá tokban
hú zó dott. A Vö rö s Hadsereg szembő l á ttö rni nem tudta, de Romá nia
á tá llá sa utá n (1944) meg tudtá k kerü lni, majd a visszavonuló magyar
és német csapatok nyomá n elfoglaltá k.
Auschwitz A legnagyobb német tá borrendszer, ahol tö bb koncentrá ció s-, munka-
és megsemmisítő tá bor is volt. A Krakkó hoz kö zeli terü leten
hadifoglyokat, zsidó kat és romá kat tartottak fogva, dolgoztattak, illetve
gyilkoltak meg. Kb. 1,1-1,6 millió ember vesztette életét a
tá borrendszerben, ahol gá zkamrá k is mű kö dtek a SS felü gyelete alatt.
Ú jvidék A Vajdasá g székvá rosa, ahol magyar katoná k és csendő rö k kö vettek el
atrocitá sokat (1942), amely sorá n tö bb ezer civil is életét vesztette
(„hideg napok”). Késő bb a szerb szabadcsapatok tö bb ezer magyart és
németet végeztek ki (1944–1945).
Drezda Német vá ros Szá szorszá g terü letén, amelyet a II. vilá ghá ború sorá n
tö bbszö r bombá ztak az angolszá sz erő k, legintenzívebben 1945.
februá r 13-15. kö zt. Az á ldozatok szá ma jelentő s, de má ig vitatott.
Mivel a vá rost szinte porig romboltá k, így a vá ros a há ború s pusztítá s
szimbó luma lett.
Szolyva Telepü lés Ká rpá taljá n, ahol 1944–1945-ben a szovjetek gyű jtő tá bort
hoztak létre, ahová kb. 40 ezer, jó részt német és magyar ká rpá taljait
hurcoltak kényszermunká ra („má lenkij robot”), akik kö zü l kb. 20-25
ezer ember meghalt. A helyszín így a sztá lini terror szimbó luma lett.
21. A két világrendszer szembenállása

21.1. Fogalmak
Egyesü lt Nemzetek New York-i székhelyű nemzetkö zi szervezet, amelynek feladata a vilá g
Szervezete (ENSZ) á llami kö zö tti együ ttmű kö dés segítése. 1945-ben vá ltotta fel a
Népszö vetséget, napjainkban pedig 193 tagot szá mlá l, amely jelentő s
nö vekedés az alapító 51-hez képest. A szervezet legfő bb célja a
vilá gbéke és a nemzetkö zi biztonsá g megtartá sa. Fő szervei a
Biztonsá gi Taná cs (ENSZ BT), a Gazdasá gi és Szociá lis Taná cs, a
Gyá msá gi Taná cs, az ENSZ Titká rsá ga. Mindemellett szá mos
szakosított intézettel is rendelkezik pl.: FAO, UNESCO, WHO, IMF.
kitelepítés Egyes csoportok vagy személyek vidékre vagy kü lfö ldre kö ltö ztetése
politikai okokbó l. A má sodik vilá ghá ború utá n szá mos kitelepítés

tö rtént, Magyarorszá gon leginká bb a Rá kosi-korszak „osztá lyidegenjei”
ellen alkalmaztá k.
hideghá ború A má sodik vilá ghá ború t kö vető idő szak, amely 1947-tő l egészen 1981-
ig tartott. A hideghá ború t a Szovjetunió és az USA politikai–katonai–
gazdasá gi szembená llá sa hatá rozta meg. A két nagyobb fél kö zö tt nem
tö rtént nyílt fegyveres konfliktus, azonban a fegyverkezési verseny és a
kisebb helyi, illetve proxyhá ború k jellemezték (pl. koreai há ború ,
vietná mi há ború ). Az 1950-es évek kö zepén, illetve az 1970-es évek
elején má r mutatkoztak az enyhü lés jelei, azonban csak a Szovjetunió
gyengü lése és szétesése vetett véget a szembená llá snak.
vasfü ggö ny A szovjetek á ltal befolyá solt keleti blokk és a nyugat-euró pai á llamok
kö zö tt hú zó dó hatá rvonal elnevezése. A kifejezést elő szö r Churchill
haszná lta 1946-os beszédében. A „fü ggö ny” az anyagi térben is
megjelent, mint a nyugati és keleti tö mbö t elvá lasztó , fegyveres
ő rizettel védett hatá rzá r.
szuperhatalom Olyan á llam, mely a vilá g bá rmely részén képes beavatkozá sra katonai
és gazdasá gi erejénél fogva. A II. vilá ghá ború utá n az Amerikai
Egyesü lt Á llamok és a Szovjetunió vá ltak szuperhatalmakká .
Kö lcsö nö s Gazdasá gi Nemzetkö zi gazdasá gi szervezet, amelyet a szovjet tö mbhö z tartozó
Segítség Taná csa (KGST) szocialista orszá gok hoztak létre 1949-ben Moszkvá ban. A KGST-
orszá gok viszonylag zá rt, tervgazdá lkodá son alapuló gazdasá gi
térséget alkottak, amelynek első szá mú haszonélvező je a Szovjetunió
volt. A keleti blokk széthullá sakor 1991-ben megszű nt.
É szak-atlanti Szerző dés Katonai szö vetség, amelyet 1949-ben hozott létre az Amerikai Egyesü lt
Szervezete (NATO) Á llamok, Kanada és 10 nyugat-euró pai orszá g. A formá ló dó
hideghá ború ban a célja a nyugati vilá g védelme volt egy esetleges
szovjet tá madá s ellen, amelynek érdekében a tagok ö sszehangoltá k
fegyverrendszereiket, hadseregü k mű kö dését, vezényletét stb. A
hideghá ború utá n a szervezet á talakult és a vá lsá gö vezetekben lá t el
katonai-békefenntartó feladatokat, valamint a terrorizmus ellen harcol.
Magyarorszá g 1999-ben lett a NATO tagja.
Varsó i Szerző dés 1955-ben létrehozott politikai és katonai szervezet, amelynek a szovjet
érdekszférá hoz tartozó szocialista á llamok voltak tagjai. A – NATO
ellenpó lusaként életre hívott – szervezet békés célokat hirdetett, de
tö bb alkalommal is katonailag lépett fel. A szervezet csak a kétpó lusú
vilá g felbomlá sa utá n, 1991-ben szű nt meg.
kétpó lusú vilá g A kétpó lusú vilá g fogalma szorosan kapcsoló dik a hideghá ború hoz. A
II. vilá ghá ború utá n az Amerikai Egyesü lt Á llamok és a Szovjetunió
vá ltak szuperhatalommá és hatá roztá k meg a vilá got, két befolyá si
kö rzetre – nyugati és keleti blokkra – osztva. A kétpó lusú vilá gnak a
Szovjetunió buká sa vetett végett.
a berlini fal A fal Kelet- és Nyugat-Berlint vá lasztotta el, építését pedig 1961-ben
kezdték el. Mivel a keleti vá rosrész az NDK-hoz és a szocialista
tö mbhö z, a nyugati pedig az NSZK-hoz és a kapitalista tö mbhö z

tartozott, a fal a hideghá ború s szembená llá s jelképévé vá lt. 1989-es
lebontá sa a rendszervá ltozá s egyik szimbolikus eseménye volt.
21.2. Személyek
Kliment J. Vorosilov Szovjet kommunista politikus, a Szovjetunió marsallja. 1921-tő l a
Kö zponti Bizottsá g (SZKP KB) tagja, egészen 1961-ig. Részt vett az
1930-as évek nagy sztá lini tisztogatá sá ban, majd az első k kö zö tt írta
alá a katyni vérengzést engedélyező parancsot. 1944-ben személyesen
felü gyelte a krími tatá rok kitelepítését. 1945 és 1947 kö zö tt az MDP-t
segítette Magyarorszá gon, mivel a Szö vetséges Ellenő rző Bizottsá g
(SZEB) helyi elnö ke volt.
Harry S. Truman Demokrata pá rti politikus, az Amerikai Egyesü lt Á llamok elnö ke. 1945-
ben részt vett a potsdami konferenciá n. 1947-ben meghirdette a
„feltartó ztatá si politiká t”, amelynek értelmében az USA szü kség esetén
kész segítséget nyú jtani a Szovjetunió á ltal fenyegetett orszá goknak.
Tá mogatta a Marshall-tervet és erő sen tá mogatta a NATO létrehozá sá t.
Beavatkozott a koreai há ború ba és katonailag is tá mogatta Tajvant.
Nyikita Sz. Hruscsov Szovjet politikus, a Kö zponti Bizottsá g (SZKP KB) első titká ra,
lényegében a Szovjetunió vezető je. Sztá lin 1953-as halá la kerü lt a
Szovjet Kommunista Pá rt élére, 1956-ben pedig elítélte Sztá lin
erő szakos politiká já t és személyi kultuszá t, megkezdte a rendszer
ö nkorrekció já t (desztalinizá ció ). Felszabadította a GULAG-ok foglyait
és kibékü lt a jugoszlá v Titoval, illetve nyitott az Amerikai Egyesü lt
Á llamok felé. 1955-ben létrehozta a Varsó i Szerző dést, majd 1956-ban
leverte a magyar forradalmat és 1961-ben megkezdte a berlini fal
építését. A kubai rakétavá lsá g (1962), a tervgazdasá g lá tható vá vá ló
kudarca és a Kíná val elmérgesedő viszony 1964-ben buká sá hoz
vezetett, utó da, Leonyid Brezsnyev buktatta meg.
John F. Kennedy Demokrata pá rti politikus, az Amerikai Egyesü lt Á llamok elnö ke.
Tá mogatta a fekete lakossá g helyzetének rendezését, a polgá rjogi
mozgalmat és a tudomá nyos kutatá sokat. 1961-ben talá lkozott
Hruscsovval, de a berlini fal építésekor és a kubai rakétavá lsá g idején
vilá gosan kiá llt a kommunizmus terjeszkedése ellen. 1963-ban
biztosította Nyugat-Berlin lakosait tá mogatá sá ró l és alá írta az
atomcsendegyezményt. Segélyprogramokkal igyekezett befolyá sa alá
vonni a fejlő dő orszá gokat és 1961-ben létrehozta a Békehadtestet.
1963 novemberében Dallasban meggyilkoltá k.
Mahá tma Gandhi Indiai ü gyvéd, politikus és a nemzeti fü ggetlenségi pá rt (Indiai Nemzeti
Kongresszus) vezető je. Angliá ban tanult jogot, dolgozott Afriká ban,
majd hazatérése utá n fellépett a brit gyarmatosítá s ellen.
Erő szakmentes polgá ri engedetlenséget hirdetett: az indaiak nem
vá sá roltak brit ipari termékeket és nem vá llaltak hivatalt a brit vezetés
alatt á lló hivatalokban. Híres akció ja az 1930-as só menet, amely sorá n
a brit só monopó lium ellen léptek fel, a tengerparton lepá rló kat épített
híveivel. A brit gyarmati ható sá gok tö bbszö r is bö rtö nbe zá rtá k.

Igyekezett a hinduk és a muszlimok kö zti békés kiegyezést elérni,
ezá ltal Indiá t egyben tartani, ez azonban nem sikerü lt. Megélte India
1947-es fü ggetlenedését, de 1948-ban merénylet á ldozata lett.
Mao Ce-tung Kínai politikus, pá rtelnö k, a Kína Népkö ztá rsasá g teljhatalmú vezető je.
A Kínai Kommunista Pá rt egyik alapító ja 1921-ben, majd 1943-tó l a
pá rt elnö ke. Az két vilá ghá ború kö zt szemben á llt a Csang Kaj-sek
vezette Kuomitanggal, amely igyekezett eltö rö lni a KKP-t. Ennek
kö vetkeztében kerü lt sor a 9600 km-es „hosszú menetelésre”, amely
sorá n a kommunistá k ó riá si á ldozatok á rá n kimenekü ltek a Kuomitang
szorítá sá bó l. A japá n megszá lló kkal szemben mégis kö zö sen léptek fel,
a vilá ghá ború utá n Mao és tá rsai kiszorítottá k Csang Kaj-seket és kö rét
Kíná bó l, és Tajvanon megalapítottá k a Kínai Kö ztá rsasá got. Mao a
parasztsá got fö ldosztá ssal á llította a kommunistá k mellé, majd miutá n
legyő zte ellenfeleit, 1949-ben kikiá ltottá k a Kínai Népkö ztá rsasá got.
1950-ben Kína elfoglalta Tibetet és megkezdte a „nagy ugrá s”
politiká já t, amelynek célja a gazdasá gi felzá rkó zá s volt, tervgazdasá got
vezettek be, iparosítá sba kezdtek, ugyanakkor a mező gazdasá gi
termelésbő l elvont forrá sok miatt ó riá si éhínség pusztított. A
Szovjetunió val megromlott az eleve bizalmatlan viszonya. Az 1966-os
„kulturá lis forradalom” tö bb tízezerrel nö velte á ldozatai szá má t,
jó részt politikai ellenfeleivel, gazdasá gi, kulturá lis- és oktatá si
intézmények tisztviselő ivel szá molt le. Rengeteg kulturá lis értéket
semmisítettek meg. Halá la utá n a pá rt fokozatosan visszavonta
intézkedései nagy részét. Rendszere, a maoizmus a marxista-leninista
eszmeá ramlat sajá tos á rnyalata pl. jobban épít a parasztsá gra.
Bebalzsamozott teste Pekingben lá tható .
21.3. Kronoló gia

1945 Az ENSZ létrejö tte
1947 A pá rizsi béke, a hideghá ború kezdete, India fü ggetlenné vá lá sa
1948 Izrael Á llam megalapítá sa
1949 Az NSZK és az NDK megalakulá sa, kommunista fordulat Kíná ban
1955 A Varsó i Szerző dés létrehozá sa
21.4. Topográ fia

Berlin Németorszá g fő vá rosa, amely korá bban Poroszorszá g, a Német
Csá szá rsá g, a Harmadik Birodalom és az NDK fő vá rosa is volt. 1945
utá n a vá ros két részre vá lt, Nyugat-Berlinre és Kelet-Berlinre. 1953-
ban a keleti vá rosrészben antikommunista felkelés tö rt ki, amelyet a
szovjetek levertek. A vá ros a hideghá ború szimbó lumá nak tekinthető
berlini fal vá lasztott ketté 1961-tő l 1989-ig. A mai napig jelentő s
mű vészeti-tudomá nyos kö zpont (pl. Humboldt Egyetem, Berlinale
stb.), az EU legnagyobb és legnépesebb metropolisza.
Németorszá gi Szö vetségi A II. vilá ghá ború utá n a két részre szakadt Németorszá g nyugati fele,

Kö ztá rsasá g (NSZK) Nyugat-Németorszá g, amelynek Bonn volt a fő vá rosa.
Német Demokratikus A II. vilá ghá ború utá n a két részre szakadt Németorszá g keleti fele,
Kö ztá rsasá g (NDK) Kelet-Németorszá g, amelynek Berlin volt a fő vá rosa.
Kö zel-Kelet Politikai-tö rténelmi értelemben vett régió , amely a Fekete-tenger, a
Fö ldkö zi-tenger, a Vö rö s-tenger és a Perzsa-ö bö l hatá rolta Á zsiai és
részben Afrikai térséget és orszá gait jelenti. Jó részt az Oszmá n
Birodalom felbomlá sa utá n kialakuló orszá gok a részei, amelyek a
nagyhatalmak ü tkö ző zó ná já ban vannak, jelentő s olajkincs talá lható itt,
illetve vallá si-etnikai konfliktusok jellemzik (pl. zsidó –arab ellentét,
síita–szunnita szembená llá s stb.). Az elmú lt évtizedekben szinte
folyamatosan há ború zajlik valamely pontjá n.
Izrael A Fö ldkö zi-tenger partjá n fekvő kö zel-keleti orszá g, amelyet 1948-ban
alapítottak meg. A cionista tö rekvések a 19. szá zad végétő l kezdve
sü rgették ezt, a két vilá ghá ború kö zt, de fő leg a holokauszt utá n
jelentő s volt a zsidó bevá ndorlá s. Izrael a létrejö tte utá n a helyi
palesztin lakossá ggal és az ő ket tá mogató , kö rnyező arab orszá gokkal
tö bbszö r há ború t vívott (pl. hatnapos há ború , 1967; jom kippuri
há ború , 1973; libanoni há ború , 1982 stb.), amelyben a nyugati
hatalmak – fő leg az USA – rendre segítették, míg a Szovjetunió inká bb
ellenfeleit tá mogatta a hideghá ború s logika szerint. Az ö sszetű zések
kisebb-nagyobb intenzitá ssal a mai napig folynak Palesztina és Izrael
kö zt.
É szak- és Dél-Korea A Koreai-félsziget két á llama, amelyek a japá n megszá llá s aló l 1945-
ben szabadultak fel. Ezek utá n Koreá t a 38. északi szélességi fok
mentén ketté osztottá k a félszigetet egy szovjet és egy amerikai
megszá llá si zó ná ra, amely mentén tartó san ketté szakadt a félsziget. Az
északi részen Phenjan kö zponttal szovjetbará t, kommunista á llam jö tt
létre 1948-ban Kim Ir-Szen vezetésével, amely a mai napig
diktató rikus mó don mű kö dik. Dél-Koreá ban 1948-ban kiá ltottá k ki a
kö ztá rsasá got, de csak a 20. szá zad má sodik felében vá lt autokratikus
rendszerbő l demokrá ciá vá . Az á llam gazdasá gi teljesítménye ó riá sit
nö vekedett, az „á zsiai tigrisek” egyike. 1950 és 1953 kö zt zajlott a két
orszá g há ború ja, az északiakat a kommunista Kína, a Szovjetunió és a
keleti blokk orszá gai tá mogattá k, míg a délieket az ENSZ, az USA és a
nyugati vilá g. A konfliktust tű zszü neti egyezmény zá rta le – békét a mai
napig nem kö tö ttek –, egyik orszá g sem tudott a má sik fö lé kerekedni.
A két orszá g kö zt a jelenleg is egy demilitarizá lt zó na hú zó dik.
Vietnam Délkelet-á zsiai orszá g, amely a II. vilá ghá ború utá n fü ggetlenedett a
francia gyarmatosító któ l. A terü letet a 17. szélességi kö r mentén egy
északi kommunista és egy déli nem-kommunista részre osztottá k
1954-ben. Kína és a Szovjetunió tá mogatta a Hanoi kö zpontú , Ho Si
Minh vezette É szak-Vietná mot, míg az USA a Saigon kö zpontú Dél-
Vietná mot, amelyek kö zt 1955 és 1975 kö zt há ború folyt az
egyesítésért. A há ború ban az USA erő i is részt vettek 1965 és 1973
kö zt, de ez végü l kudarcosnak bizonyult, a kö zvélemény nem

tá mogatta a vérá ldozatot. Az északiak győ zelmével végző dő há ború
utá n 1976-ban kikiá ltottá k a Vietná mi Szocialista Kö ztá rsasá got.
Kuba A Karib-tengeren talá lható szigetorszá g, amely a mai napig szocialista
berendezkedésű . A II. vilá ghá ború utá n Batista elnö k autokratikus
kormá nyzata ellen forradalom tö rt ki, amelyet 1959-re sikerre vezetett
Fidel Castro és Che Guevara. Ő k kommunista mintá ra építették ki az
á llamot, egyre kö zeledett az orszá g a Szovjetunió hoz. 1962-ben szovjet
nukleá ris tö ltetek célba juttatá sá ra alkalmas rakétakilö vő á llá sokat
kezdtek telepíteni, amely az USA biztonsá gá t kö zvetlenü l
veszélyeztette, ezért katonai akció kba kezdtek, így kialakult a kubai
rakétavá lsá g. Kennedy és Hruscsov a „hideghá ború legforró bb
pontjá n” kompromisszumot kö tö tt, leszerelték az indító á llá sokat. 1972
és 1991 kö zt a KGST tagja volt. Kuba gazdasá gilag kimerü lt, ami nyitá st
eredményezett, de fennmaradt a Castro-féle rezsim. Castro 2006-ban
vonult vissza, hatalmá t ö ccsének, Raú l Castró nak adta á t.
Afganisztá n Á zsiai orszá g, ahol 1978-ban kommunista puccsot hajtottak végre.
Ezek utá n az USA – kö vetve a hideghá ború s logiká t – megkezdte a
kormá nyellenes erő k, a mudzsahedek felszerelését, kiképzését, egyik
vezető jü k Oszá ma bin Lá den volt. Vá laszul erre a Szovjetunió –
hivatkozva a szovjet–afgá n szerző désekre – bevonult Afganisztá nba,
így hosszú , roppant sok á ldozattal já ró , erő forrá sigényes há ború ba
keveredett. A Szovjetunió nem bírta el a há ború terheit, kudarccal
zá rult a megszá llá s, amelynek 1989-ben lett vége. Afganisztá nban
belharcok kezdő dtek, az USA nem tudta megakadá lyozni a tá libok
felemelkedését, akik a saríá ra alapozott szigorral irá nyítottá k az
orszá got. 2001-ben a bin Lá den á ltal alapított al-Ká ida kb. 3000
á ldozatottal já ró terrorista merényleteket kö vetett el az USA-ban, ami
miatt az amerikai haderő bevonult Afganisztá nba, ahol 2021-ig
tartó zkodtak. Ezú ttal sem sikerü lt tartó s, demokratikus rendszert
megalapozni, a tá libok visszaszerezték a hatalmat az amerikaiak
kivonulá sa utá n.
22. Háborútól forradalomig (12. évfolyam kezdete)

22.1. Fogalmak
népbíró sá g Az Ideiglenes Nemzeti Kormá ny á ltal 1945-ben létrehozott rendkívü li
bíró sá gok. Feladatuk az elfogott há ború s bű nö sö k felelő sségre voná sa
volt. Ö sszesen kö zel 500 halá los ítéletet hoztak, amelybő l 189-et
végrehajtottak. A népbíró sá g intézményét a 1956-os forradalom
leverése utá n ú jraindítottá k.
há ború s bű nö s Há ború s bű nt, a nü rnbergi perek meghatá rozá sa szerint, az kö vet el,
aki a tú szokat ö lt meg vagy hadifoglyokat bá ntalmazott;
kö zremű kö dö tt a deportá lá sokban vagy embertelenü l bá nt a polgá ri

lakossá ggal; gyilkossá gokat kö vetett el vagy a há ború kirobbantá sá nak
felelő ssége ő t terheli.
fö ldosztá s Az á llami, egyhá zi vagy magá nbirtokok szétosztá sa a kevés fö lddel
rendelkező k vagy fö ldnélkü liek részére, amellyel az á llam beavatkozik
a fö ldbirtokviszonyokba. Magyarorszá gon az 1920-as Nagyatá di
Szabó -féle fö ldosztá s érintetlenü l hagyta a nagybirtokrendszert,
azonban az 1945-ö s szinte teljesen felszá molta.
á llamosítá s A magá ntulajdonban lévő javak (gyá rak, ü zemek, fö ldek) egyoldalú
á llami kézbe vétele.
forint Magyarorszá g hivatalos fizető eszkö ze, amelyet 1946. augusztus 1.-jén
vezettek be a hiperinflá ció t szenvedő pengő levá ltá sá ra.
Magyar Kommunista Pá rt A szovjet csapatok bevonulá sa utá n 1944-ben ú jraalakított
kommunista pá rt. Eredetileg az orszá g ú jjá építését és demokratikus
á talakítá sá t tű zték ki célul, fö ldreformot és a vasú t helyreá llítá sá t
ígérték. 1946-ban á llamosítottá k a bá nyá kat és megkezdték a
há roméves terveket. 1947-ben az orszá g jelentő sebb bankjait és a 100
fő nél nagyobb ipari ü zemeket is á llami kézbe vették. Az 1947-es
„kékcédulá s vá lasztá sokon” szerezték meg véglegesen a hatalmat, majd
a Nemzeti Parasztpá rttal ö sszeolvadva létrehoztá k a Magyar Dolgozó k
Pá rtjá t és megteremtették a proletá rdiktatú rá t és bevezették az
egypá rtrendszert.
Fü ggetlen Kisgazdapá rt A pá rtot 1930-ban lapítottá k, programja szerint a vá rosi polgá rok, a
gazdá k és a mező gazdasá gi alkalmazottak érdekeit képviselő
jobboldali pá rt. A pá rt részt vett a má sodik vilá ghá ború és
rendszervá ltá s utá ni demokrá cia megalapítá sá ban.
szalá mitaktika A kommunista pá rt taktiká ja a Rá kosi-diktatú ra kiépítése sorá n; a
velü k szembe á lló pá rtokat lassan bontottá k le, ú gymond
„leszeletelték”.
Magyar Dolgozó k Pá rtja 1948-ban a Szociá ldemokrata és Magyar Kommunista Pá rt
egyesü lésébő l létrejö tt pá rt. Nevét 1956 utá n MSZMP-re vá ltoztatta és
ezen a néven volt Magyarorszá g kormá nypá rtja az 1989-es
rendszervá ltozá sig.
népkö ztá rsasá g Szocialista á llamforma, élén nem a kö ztá rsasá gi elnö k, hanem az elnö ki
taná cs á ll. Magyarorszá gon 1949-tő l az III. Kö ztá rsasá g 1989-es
kikiá ltá sá ig á llt fenn.
pá rtá llam Olyan antidemokratikus politikai rendszer, ahol az egyetlen, hatalmat
birtokló pá rt egybefonó dik az á llamszervezettel, valamint irá nyító és
ellenő rző hatalmat gyakorol felette. Ezá ltal a pá rt kö zponti szervei
kö zhatalmi jogosítvá nyokat birtokolnak, az ö ná lló á llami szervek pedig
elvesztik fü ggetlenségü ket.
interná lá s Az á llamra veszélyesnek tekintett, de bű ncselekményt el nem kö vetett
személyek tá borokba zá rá sa vagy kényszerlakhelyre telepítése.
Magyarorszá gon a Taná cskö ztá rsasá g, a német megszá llá s és a

má sodik vilá ghá ború utá n kerü lt sor tö meges interná lá sra.
Á llamvédelmi Ható sá g Politikai rendő rség a Rá kosi-korszakban. A rendő rség egyik kiemelt
(Á VH) osztá lya, amelyet 1948-ban hoztak létre és kö zvetlen a
belü gyminiszternek volt alá rendelve. Kö zremű kö dö tt a tö meges
letartó ztatá sokban, interná lá sokban, kínzá sokban és kivégzésekben,
valamint a koncepció s perek elő készítésében. A szervezet feloszlatá sá t
1956. Októ ber 28-á n jelentette be Nagy Imre.
taná csrendszer Az 1950-es és ‘90-es évek kö zö tt szovjet mintá ra kialakított helyi
rendszer. A taná csok hierarchiá já nak élén a fő vá rosi, megyei és megyei
jogú vá rosok á lltak. Az 1990-es vá lasztá sok utá n helyü ket az
ö nkormá nyzatok vették á t.
beszolgá ltatá s A termelő k kényszerítése, hogy a piacná l alacsonyabb adjá k el
termékeiket az á llami begyű jtő és felvá sá rló szerveknek. A II. Vh. alatt
kezdő dö tt meg bevezetése a az élelmiszerhiá ny miatt, az 1940-es évek
végétő l pedig a paraszti magá ngazdá lkodá sok felszá molá sá hoz
haszná ltá k fel.
aranycsapat Az 1950-es évek magyar futballvá logatottjá nak megnevezése, amely
mindmá ig a legnagyobb sikereket érte el.
22.2. Személyek
Tildy Zoltá n Reformá tus lelkész, kisgazdapá rti politikus, Magyarorszá g
miniszterelnö ke, kö ztá rsasá gi elnö ke. Részt vett a FKgP
megalapítá sá ban, majd 1936 és 1944 kö zö tt orszá ggyű lési képviselő
volt. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyű lés tagja volt, majd az 1945-ö s
vá lasztá sok utá n miniszterelnö k. 1946 februá rjá ban kö ztá rsasá gi
elnö kké vá lasztottá k, amelyet az 1948-as kommunista
hatalomá tvételig tö ltö tt be. Az ‘50-es években há ziő rizetben volt
csalá djá val, majd az 1956-os események idején á llamminiszter volt
Nagy Imre kormá nyá ban. A megtorlá sok idején bö rtö nre ítélték, de
egészségi á llapota miatt felfü ggesztették. 1989-ben rehabilitá ltá k.
Ková cs Béla Paraszti szá rmazá sú , kisgazdapá rti politikus, fö ldmű velésü gyi
miniszter. 1945-ben az FKgP orszá gos fő titká ra. 1947-ben az Á VH
kö ztá rsasá g-ellenes ö sszeeskü véssel vá dolta meg. A szovjet csapatok
elfogtá k és a Szovjetunió ba hurcoltá k, ahol 20 év kényszermunká ra
ítélték. 1955-ben visszahoztá k, 1956-ben szabadult és Nagy Imre
kormá nyá nak tagja lett.
Mindszenty Jó zsef Katolikus pap, esztergomi érsek, bíboros. 1944 má rciusá tó l szentelték
veszprémi pü spö kké, a nyilas hatalomá tvétel sorá n azonban
letartó ztattá k. 1945-ben kapta meg az érseki rangot, hatalmá t és
tekintélyét arra haszná lta fel, hogy szemben á lljon a kommunistá kkal
és a hívő lakossá got is erre ö sztö nö zte. Ellenezte a kö ztá rsasá got mint
á llamforá t és az egyhá zi iskolá k á llamosítá sá t. 1948-ban letartó ztattá k
és koncepció s perben elítélték. Miutá n 1956-ban kiszabadult a
forradalom mellett foglalt á llá st és az ö sszefogá sra szó lította fel a
lakossá got. A szovjet beavatkozá s utá n az Egyesü lt Á llamok budapesti

nagykö vetségére menekü lt. A magyar kormá ny és a Szentszék
megá llapodá sa alapjá n 1971-ben Bécsbe emigrá lt. 1991-ben az
esztergomi baziliká ban temették ú jra.
Rá kosi Má tyá s Kommunista politikus, pá rtfő titká r. Az első vilá ghá ború idején az orosz
fronton szolgá lt, majd hadifogsá gba esett. Hazatérése utá n részt vett a
KMP 918-as megalapítá sá ban. A Taná cskö ztá rsasá g idején
kereskedelmi népbiztos helyettes lett, majd a Vö rö s Ő rség orszá gos
parancsnoká vá nevezték ki. A Taná cskö ztá rsasá g buká sa utá n a
Szovjetunió ba emigrá lt és a Kominternél kezdett el dolgozni, majd
illegá lis szervező munká ba kezdett Budapesten. 1925-ben
letartó ztattá k és hosszú bö rtö nbü ntetésre ítélték. 1940-ben a 48-as
forradalmi zá szló kért cserébe kiszolgá ltattá k a Szovjetunió nak, ahol a
magyar kommunista emigrá ció vezető je lett. Hazatérve az MKP, majd
az egyesü lés utá n az MDP fő titká ra lett. 1949-tő l miniszterelnö k-
helyettesi tisztséget tö ltö tt be, majd 1952-53-ban miniszterelnö kké
nevezték ki. Jelentő s szerepe volt a tö bbpá rtrendszer felszá molá sá ban
és a kommunizmus bevezetésében, valamint a koncepció s perekben. A
Sztá lin halá lá t kö vető politikai vá ltozá sok kö vetkeztében a há ttérbe
kezdett szorulni, majd 1956 jú niusá ban levá ltottá k. A forradalom
idején a Szovjetunió ba menekü lt.
Rajk Lá szló Kommunista politikus, miniszter. 1930-ban kapcsoló dott be az illegá lis
kommunista mozgalomba, majd 1931-been az MKP tagja lett. Tagja
lett az Ideiglenes Nemzetgyű lésnek, majd 1946-tó l belü gyminiszter
lett. Belü gyminisztersége alatt megkezdte az Á VO kialakítá sá t és
jelentő se szerepe volt a „kékcédulá s” vá lasztá sokban, valamint
segédkezett a koncepció s perek elő készítésében. Ellenfeleire hatá sá ra
1949 má jusá ban a belü gy- helyett a kü lü gyminiszteri kinevezést kapta
meg. 1949-ben koncepció s per á ldozata lett. 1955-ben rehabilitá ltá k,
1956-ben pedig ú jratemették.
Sulyok Dezső Magyar politikus, orszá ggyű lési képviselő , Pá pa polgá rmestere,
ü gyvéd. 1943-ban az FKgP tá rselnö ke lett. Az 1946-ban azonban
kizá rtá k a pá rtbó l. 1947-ben Ausztriá ba, majd az Egyesü lt Á llamokba
menekü lt. 1997-ben az ú jjá alakult FKgP rehabilitá lta.
Slachta Margit Magyar katolikus szerzetesnő , feminista politikus, az első magyar nő i
orszá ggyű lési képviselő . 1923-ban tá rsaival elhagyta a Szociá lis
Misszó stá rsulatot és megalapította a Szociá lis Testvérek Tá rsasá gá t.
1949-ben Ausztriá ba szö kö tt, majd az Egyesü lt Á llamokba utazott.
22.3. Kronoló gia

1945 Szovjet megszá llá s, vá lasztá s Magyarorszá gon, fö ldosztá s
1947 A kékcédulá s vá lasztá sok
1948 MDP megalakulá sa
1948–1956 Rá kosi-diktatú ra

1949 Kommunista alkotmá ny
22.4. Topográ fia
Sztá linvá ros (Dunaú jvá ros):
Recsk:
Hortobá gy:
23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

23.1. Fogalmak
MEFESZ Magyar Egyetemistá k és Fő iskolá sok Orszá gos Szö vetsége, amely
1956. Októ ber 16-á n alakult a szegedi egyetemen, majd csatlakoztak a
soproni, pécsi, miskolci és budapesti egyetemistá k is.
Szimpá tiatü ntetéseket szerveztek a lengyel felkelések tá mogatá sá ra. A
MEFESZ 16 pontban foglalta ö ssze kö veteléseiket.
pesti srá cok Az 1956-os forradalom idején a forradalmá rok mellett fegyvert fogó
tizenéves fiú k kö zismert elnevezése.
Molotov-koktél A „koktél” lényege, hogy az ü vegpalackba kü lö nbö ző gyú lékony
anyagok keverékét tö ltik, majd meggyú jtva, a kézigrá ná thoz hasonló an
a célpontra dobjá k. A fegyver első sorban a célpont felgyú jtá sá ra
haszná landó , de létezik olyan vá ltozat is, amely robban. Elő szö r a téli
há ború ban haszná ltá k a finnek a Vö rö s Hadsereg ellen, de olcsó sá ga és
kö nnyű elő á llítható sá ga miatt a az 1956-os harcok sorá n is
felhaszná ltá k a szovjet tankok elhá rítá sá ra.
munká staná cs Ö nigazgatá si és érdekképviseleti szervezet. Magyarorszá gon az 1956-
os forradalom alatt szervezték meg a fü ggetlen munká staná csokat a
gyá rak felü gyeletére és a kö zellá tá s biztosítá sá ra. A szovjet csapatok
bevonulá sa utá n sztrá jkokkal igyekeztek rá venni a kormá nyt a
tá rgyalá sokra, azonban 1957-ben felszá moltá k ő ket.
sortü zek Az 1956-os forradalomhoz és szabadsá gharchoz szá mos sortű z
kapcsoló dik, tö bbek kö zö tt a Parlament melletti sortű z, a nagykanizsai,
salgó tarjá ni, egri, kalocsai vagy tinnyei. Feltehető en a sortü zek célja
eredetileg a tö meg megfélemlítése és lecsillapítsa volt, majd inká bb a
megtorlá s eszkö zei voltak.
23.2. Személyek
Gerő Ernő Kommunista politikus, tö bb magyar kormá ny tagja, az MDP első
titká ra, szovjet NKVD-tiszt. A Taná cskö ztá rsasá g buká sa utá n Bécsbe
menekü lt, ahol részt vett az emigrá ns magyar kommunista
mozgalomban. 1922-ben elfogtá k, 70 má sik aktivistá val együ tt és 15 év
bö rtö nbü ntetésre ítélték. 1924-ben kiadtá k a Szovjetunió nak, ahol

megkapta az á llampolgá rsá got és az NKVD ü gynö ke lett. 1945 utá n
nagy szerepe volt a kommunista pá rt magyarorszá gi
hatalomá tvételében. A hatalomá tvétel utá n betö ltö tte a kö zlekedés- és
pénzü gyminiszteri hivatalt, volt belü gyminiszter és
miniszterelnö khelyettes. Rá kosi Má tyá s 1956-os levá ltá sa utá n Gerő
kapta meg a Kö zponti Vezető ség első titká rsá gá t. 2 nap mú lva
levá ltottá k tisztségébő l, helyét pedig Ká dá r Já nos vette á t. A
forradalom alatt a szovjet hadsereg repü lő géppel a Szovjetunió ba
menekítette és csak 1950-ban térhetett vissza Magyarorszá gra,
azonban nem engedték visszatérni a hatalomba.
Maléter Pá l Magyar katona, honvédelmi miniszter, az 1956-os forradalom egyik
vértanú ja. Harcolt a má sodik vilá ghá ború ban. 1945-ben belépett a
Magyar Kommunista Pá rtba. 1956 tavaszá ra pedig ezredesi rangot ért
el. A forradalom elején fellépett a felkelő k ellen, azonban a
késő bbiekben á tá llt hozzá juk. November 2-á n Nagy Imre honvédelmi
miniszterré nevezte ki és tá bornokká nevezték ki. A szovjetekkel való
tá rgyalá s kö zben letartó ztattá k és januá r végéig szovjet fogsá gban volt,
akkor á tadtá k a magyar belü gyi szerveknek. Nagy Imrével együ tt
végezték ki 1958. jú niusá ban; a rendszervá ltozá s utá n rehabilitá ltá k és
posztumusz vezérezredessé léptették elő .
Nagy Imre Kommunista politikus, miniszterelnö k. Az I.vh.-ban orosz hadifogsá gba
esett, majd csatlakozott a Vö rö s Hadsereghez és a bolsevik pá rthoz. A
Taná cskö ztá rsasá g buká sa utá n a Szovjetunió ba emigrá lt, majd az
Ideiglenes Nemzeti Kormá ny fö ldmű velésü gyi minisztere lett.
Végrehajtotta az 1945-ö s fö ldosztá st. Volt belü gy- és begyű jtésü gyi
miniszter, valamint az orszá ggyű lés elnö ke. Sztá lin halá la utá n
Magyarorszá g miniszterelnö ke lett. Reformpolitiká ja miatt nagy
népszerű ségre tett szert, azonban szembekerü lt miatta Rá kosival és
Gerő vel. 1955 á prilisá ban megfosztottá k tisztségétő l és kizá rtá k a
pá rtbó l. A forradalom kö vetelésére októ ber 24-tő l ú jra miniszterelnö k
lett. 28-á n elfogadta a forradalom kö veteléseit, kinyilvá nította az
orszá g semlegességét és megszü ntette az egypá rtrendszert. A szovjet
csapatok tá madá sakor a jugoszlá v kö vetségre menekü lt, ahonnan
Romá niá ba interná ltá k. 1958-ban, miutá n koncepció s perben elítélték,
kivégezték és jeltelen sírba temették. 1989-ben ü nnepélyesen
ú jratemették, amely a rendszervá ltozá s szimbolikus eseménye lett.
Ivá n Ková cs Lá szló A Corvin kö zben harcoló k fő parancsnoka, az 1956 utá ni megtorlá sok
má rtírja.
Pongrá tz Gergely A Corvin kö zi felkelő k má sodik és egyben utolsó vezető je. A
forradalmá rok kö zö tti legradiká lisabb szá rnyat képviselte, amelynek
értelmében nem szabad letenni a fegyvert, ameddig szovjet csapatok
vannak az orszá gban; kö vetelte a szovjetek kivonulá sá t, a
tö bbpá rtrendszert, az Á VH leszerelését és a Varsó i Szerző dés
felbontá sá t. November végén csalá djá val elhagyta az orszá got és
csatlakozott a bécsi Magyar Forradalmi Taná cshoz.

Ká dá r Já nos Kommunista politikus, az 1956-os forradalom levérése utá n
Magyarorszá g első szá mú pá rtvezető je. A két vh. Kö zö tt tö bbszö r
letartó ztattá k és bö rtö nbü ntetésre ítélték. A II.vh. Utá n az MKP, majd
MDP Kö zponti Vezető ségének tagja. Belü gyminiszterként
megszervezte az Á VH-t és részt vett tö bb koncepció s per
elő készítésében is. 1951-ben elfogtá k és bö rtö nbe zá rtá k, ahol egészen
1954-ig tartó zkodott. A Nagy Imre-kormá ny minisztereként elfogadta
a forradalom kö veteléseit, azonban késő bb titokban Moszkvá ba
utazott. A forradalom leverése utá n visszaá llította az
egypá rtrendszert. 1958-ban, a korá bbi ígéretei ellenére, segítette Nagy
Imre és tá rsainak perbefogá sá t és kivégzését. 1963-ban megkezdte a
„puha diktatú ra” kiépítését, amely bizonyos mértékű jó létet hozott, így
Magyarorszá g lett a „legvidá mabb barakk”. 1968-ban hozzá já rult a
magyar csapatok részvételéhez a prá gai tavasz leverésében. Nem
ismerte fel, hogy a ‘80-as évek kö zepére vá lsá gba kerü lt az orszá g.
1988-tó l fokozatosan há ttérbe szorult. 1989-ben még megérte Nagy
Imre ú jratemetését, majd nemsoká ra meghalt.
23.3. Kronoló gia

1956. októ ber 23. A forradalom kitö rése
1956. októ ber 25. A Kossuth téri sortű z
1956. november 4. A szovjet tá madá s
23.4. Topográ fia
Kossuth tér és Corvin kö z (Budapest):
Mosonmagyaró vá r:
Salgó tarjá n:
24. A kádári diktatúra

24.1. Fogalmak
Magyar Szocialista Marxista-leninista pá rt, amely szovjet tá mogatá ssal, á llampá rtként
Munká spá rt (MSZMP) gyakorolta a hatalmat Magyarorszá gon 1956 és 1989 kö zö tt. A
rendszervá ltozá s utá n a pá rt 2 részre szakadt a Magyar Munká spá rtra
és a Magyar Szocialista Pá rtra (MSZP).
munká ső rség Az 1956-os forradalom leverése utá n, a szocialista hatalmi rendszere
tá mogatá sá ra létrehozott félkatonai szervezet, amely kö zvetlen a pá rt
irá nyítá sa alatt á llt. A munká ső rö k rendelkeztek civil foglalkozá ssal, de
munká juk mellett vá llaltá k a plusz feladatot is.
Kommunista Ifjú sá gi Az MSZMP ifjú sá gi szervezete 1957 és 1989 kö zö tt. A KISZ nagyfokú
Szö vetség (KISZ) szervezeti felépítéssel rendelkezett, tö bbek kö zö tt tagdíjat szedett és
rendelkezett pá rtajá nlá si joggal is.

ú ttö rő 1946-á n alakult szervezet, amely a Magyar Demokratikus Ifjú sá gi
Szö vetség tagja volt. A mozgalom kü lö nbö ző fokozatai volt: a kisdobos,
az ú ttö rő , az ifivezető és az ú ttö rő vezető . A rendszervá ltozá s
kö zeledtével, lassan á ltá volodott az MSZMP-tő l és napjainkban is
fenná ll.
termelő szö vetkezet Mező gazdasá gi ü zemszervezési forma, a kistermelő k „ö nkéntes”
tá rsulá sa, ahol a fö ldeket egyesítve mű velik meg azokat.
Magyarorszá gon a Rá kosi-diktatú ra idején tö rtént nagymértékű TSZ-
esítés.
há ztá ji A termelő szö vetkezeten kívü li minigazdasá g, amely a má sodik
gazdasá g része, megtermelt javai felett pedig a termelő szabadon
rendelkezhet. A javakat pedig piacra lehetett vinni és ott szabadon
értékesíthető volt.
III/III. ü gyosztá ly A politikai rendő rség belső elhá rítá ssal foglalkozó része, amely 1962 és
1990 kö zö tt létezett. Legfő bb feladata a megfigyelés és a
tevékenységek megakadá lyozá sa volt. Tö bbek kö zö tt megfigyelték az
egyhá zakat, az ifjú sá giot, a homoszexuá lisokat és az ellenzéket is.
tervgazdasá g Olyan gazdasá gi rendszer, amely a kö zponti tervezésen alapul. A
gazdasá gi tö rvényszerű ségek és a piac szabá lyozó szerepe az esetek
tö bbségében há ttérbe szorul, helyette a bü rokratikusan irá nyított
há rom- vagy ö téves tervek szabá lyoztá k a mű kö dést.
ú j gazdasá gi mechanizmus Ká dá r Já nos á ltal 1968-ban bevezetett reform, amelynek értelmében
nő tt a vá llalatok ö ná lló sá ga, a kö zpontilag elő írt bérek helyett má s
vá llalati szabá lyozá si bérez lépett és liberizá ló dtak az á rak. Bá r a
reformot Ká dá r belső ellenzéke megbuktatta, egyes elemei életben
maradtak.
hiá nygazdasá g Olyan gazdasá gi á llapot, amely a hiá nyjelek elszaporodá sa nyomá n
alakul ki. Első sorban a hideghá ború idején volt jellemző a szocialista
orszá gokban, de piacgazdasá gban is kialakulhat. Gyakori eleme a
hosszas sorban á llá s, hogy bizonyos termékek csak hosszas keresgélés
utá n érhető k el és hogy sok esetben csak rosszabb minő ségű
szolgá ltatá st lehet elérni.
maszek Kellér Dezső író , humorista szó alkotá sa, amely a magá n szektor
mozaik szava. Az á llam bizonyos terü leteken megengedte, hogy
magá nvá llalkozá sokat hozzanak részre, így ne á llami intézmény
foglalkoztassa a maszekoló kat. Jó példa rá zö ldséges vagy a butikos
kereskedő .
gulyá skommunizmus Az 1962 és 1989 kö zö tti korszakban Magyarorszá got jellemző politika
elnevezése. A kifejezés eredete ahhoz kö tő dik, hogy a kö rnyező
szocialista orszá gokhoz képest az orszá got viszonylagos jó lét
jellemezte, aki nem konfrontá ló dott a rendszerrel, nyugodtan élhette
napjait.
„há rom T” Jelentése: tilt, tű r, tá mogat. A magyar kultú rpolitiká t 1957-tő l a

rendszervá ltá sig fémjelző há rmas elv, amely ö sszeolvadt Aczél Gyö rgy
nevével, a Ká dá r-rendszer legfontosabb kultú rpolitikusá éval. Az elv
ugyanú gy érvényesü lt a zene, filmek vagy kö nyvek esetében is.
24.2. Személyek
Nincs adat
24.3. Kronoló gia

1956–1989 A Ká dá r-rendszer
1958 Nagy Imre és tá rsainak kivégzése
1968 Az ú j gazdasá gi mechanizmus bevezetése
Topográfia: -.
25. A kétpólusú világ és felbomlása

25.1. Fogalmak
jó léti á llam Olyan á llam, ahol jó léti juttatá sokkal, kiterjedt szociá lpolitiká val
gondoskodnak az á llampolgá rok jó létérő l.
prá gai tavasz 1968-as kísérlet az „emberarcú szocializmus” megteremtésére, a
gazdasá gi, politikai, tá rsadalmi élet, az á llam és a pá rt
demokratizá lá sá ra Csehszlová kiá ban. Augusztus 21-én bolgá r, lengyel,
magyar és szovjet csapatok szá lltá k meg Csehszlová kiá t, de fegyveres
harcok nem alakultak ki. A reformereket elmarasztaltá k.
szolidaritá s Má sokkal való ö sszetartá s, mellettü k való hatá rozott és tudatos kiá llá s,
ami segítség formá já ban is megjelenik.
25.2. Személyek
Nicolae Ceauşescu „A Ká rpá tok géniusza”, romá n kommunista politikus, Romá nia vezető je
1965 és 1989 kö zö tt. 1965-ben a kommunista pá rt titká ra, majd
fő titká ra lett, 1967-ben pedig á llamfő vé vá lasztottá k. Fü ggetlen,
nacionalista politiká t folytatott és a ‘60-as évek végére szinte teljesen
megszü ntette a Romá nia részvételét a Varsó i Szerző désben. A keleti
tö mbbő l egyedü li mó don elítélte Csehszlová kia 1968-as megszá llá sá t,
így elérte a nyugati orszá gok szimpá tiá já t. A lakossá g jó létét figyelmen
kívü l hagyva, visszatö rlesztette az á llamadó ssá got és megkezdte a
telepü lés-szisztematizá lá st, amely való já ban tervezett falurombolá st
jelentett. Figyelmen kívü l hagyva Romá nia gazdasá gi helyzetét,
hatalmas, megalomá n építkezésekbe kezdett Bukarestben. Igyekezett
személyi kultuszt kialakítani, azonban a nép kö rében hatalmas gyű lö let
ö vezte. Betiltotta a fogamzá sgá tló k haszná latá t és szinte egyá ltalá n
nem fektetett forrá sokat az egészségü gyebe. 1989-benkirobbant a
romá n forradalom és még abban az évben kivégezték a diktá tort.
Mihail Sz. Gorbacsov Szovjet politikus, a Szovjet Kommunista Pá rt utolsó fő titká ra. 1985-

ban a Szovjetunió sú lyos gazdasá gi vá lsá ga idején lett az orszá g első
embere és pró bá lt meg kiutat talá lni. Meghirdette a peresztrojka, azaz
á talakítá s és glasznoszty, azaz nyíltsá g programjait. Igyekezett
megmenteni á llamá t a buká stó l, de intézkedései csak a felszínre hoztá k
a meglévő problémá kat. Hogy ne gyengü ljö n tová bb a gazdasá g 1985-
ben megegyezett Reagen amerikai elnö kkel az euró pai atomfegyverek
leszerelésérő l, így véget ért Szovjetunió hatalmi stá tusza és a
hideghá ború is, Hozzá já rult a 2 Németorszá g egyesítéséhez és nem
á llta ú tjá t a kommunista rezsimek felszá molá sá nak. Megkezdte a
szovjet csapatok kivoná sá t. 1990-ben Nobel-békedíjat kapott. 1991-
ben sikertelen puccsot hajtottak végre ellene, ezt kö vető en lemondott.
Lech Wałȩsa Lengyel szakszervezeti vezető , kö ztá rsasá gi politikus. Ő vezette az
1980-as gdanski hajó gyá ri munká sok sztrá jkjá t, majd a katonai
diktatú ra bevezetése utá n ő rizetbe vették. Politikai és tá rsadalmi
tevékenységéért 1983-ban Nobel-békedíjat kapott. Az 1980-as évek
végén pedig hatékonyan segítette a rendszervá ltá s elő készítését a
kü lö nbö ző kerekasztal-tá rgyalá sokon. 1990 és 1995 kö zö tt a Lengyel
Kö ztá rsasá g elnö ke volt.
VI. Pá l Olasz szá rmazá sú ró mai pá pa 1963 és 1978 kö zö tt. Felü gyelete alatt
fejező dö tt be a II. Vatiká ni zsinat. Tá rgyalá sokat folytatott Ká dá r
Já nossal, így elérte a templomi hitoktatá s engedélyezését, azonban a
szerzetesrendek engedélyezését má r nem tudta elérni. 2018-ban
szentté avattá k.
II. Já nos Pá l Lengyel szá rmazá sú ró mai pá pa 1978 és 2005 kö zö tt. Bocsá natot kért
az egyhá z mú ltbéli bű neiért, azonban a konzervativizmus jellemezte.
Tá rsadalmi kérdésekben bírá lta a ”létező ” kapitalizmust és
szocializmust és kiá llt az emberi élet méltó sá ga mellett. Javasolta és
segítette, hogy Euró pa keresztény gyö kerei bekerü ljenek az EU
alkotmá nyá ba. 1981-bene egy tö rö k férfi rá lő tt Ró má ban, azonban a
Szentatya tú lélte a merényletet.
Ronald Reagan Republiká nus politikus, az Egyesü lt Á llamok elnö ke. Pá lyafutá sá t
színészként kezdte, majd 1962-ben csatlakozott a Republiká nus
Pá rthoz. Leszorította a munkanélkü liséget és az inflá ció t, csö kkentette
a jö vedelemadó t, azonban a hatalmas védelmi kö ltségek miatt,
deficites lett az á llamgazdasá g. 1983-ban meghirdette a csillaghá ború s
tervet, amely a Szovjetunió végső kimerü léséhez vezetett. Hosszas
tá rgyalá ssorozat utá n megegyezett Gorbacsovval az euró pai
kö zépható tá volsá gú atomfegyverek leszerelésérő l.
Helmuth Kohl Német kereszténydemokrata politikus, az NSZK kancellá rja. Sokat tett
a kapcsolatok javítá sá ért Franciaorszá ggal, az Egyesü lt Á llamokkal és
első német politikusként felszó lalt a Kneszetben is. A berlini fal
leomlá sa utá n tíz pontos programot nyú jtott be a két Németorszá g
egyesítésére.

25.3. Kronoló gia
1975 A helsinki értekezlet
1989 A berlini fal lebontá sa, rendszervá ltoztatá s Kö zép-Euró pá ban
1991 A Szovjetunió felbomlá sa
1991–95 A délszlá v há ború
25.4. Topográ fia:
Szlová kia:
Ukrajna:
26. A rendszerváltoztatás folyamata

26.1. Fogalmak
adó ssá gspirá l Olyan folyamat, amely sorá n egy orszá g adó ssá gá nak tö rlesztésére
ú jabb és ú jabb hitelek felvételére kényszerű , egyre magasabb kamatok
mellett.
Magyar Demokrata Fó rum Magyar politikai pá rt, a rendszervá ltá s meghatá rozó politikai
(MDF) szervezete. Eredetileg erő seb jobboldali volt, azonban tö bb ideoló giai
á ramlat is jelen volt a pá rtban. AZ 1990-es első szabad vá lasztá sokon a
legtö bb szavazatot megszerezve a kormá nykoalíció vezető pá rtja volt.
Az idő k sorá n a pá rt irá nyvonala és szavazó bá zisa kicserélő dö tt, végü l
2011-ben feloszlott a pá rt.
Szabad Demokratá k Magyar politikai pá rt, a rendszervá ltozá s meghatá rozó politikai
Szö vetsége (SZDSZ) szervezete. A pá rt ideoló giá já t liberá lisként hatá rozta meg. AZ 1990-es
első szabad vá lasztá sokon a má sodik legtö bb szavazatot érte el, így a
kormá nykoalíció tagja lett. A pá rt lassan elvesztette szavazó bá zisá t,
végü l 2014-ben megszű nt.
Magyar Szocialista Pá rt Magyar politikai pá rt, amely 1989-ben az MSZMP volt tagjaibó l alakult
(MSZP) meg és a rendszervá ltozá s ó ta is hol erő sebben, hol gyengébben
meghatá rozó tagja a magyar Orszá ggyű lésnek. 1994-tő l és 1998-ig,
valamint 2002 és 2010 kö zö tt is Magyarorszá g kormá nyzó pá rtja volt.
Fiatal Demokratá k Magyar politikai pá rt, amelyet 1ö 88-ban alapítottak kü lö nbö ző
Szö vetsége (Fidesz) egyetemekrő l érkező fiatalok. Az 1990-es vá lasztá sokon elérte a
parlamentbe jutá si kü szö bö t, folyamatos megmozdulá saival pedig a
rendszervá ltozá s jelentékeny elő segítő je volt. 1998-tó l 2002-ig,
valamint 2010-tő l Magyarorszá g kormá nyzó pá rtja.
Kereszténydemokrata 1989-ben ú jjá alakult pá rt, a Demokrata Néppá rt utó dja. Az első szabad
Néppá rt (KDNP) vá lasztá sokon a kormá nykoalíció tagja lett. 2006 ó ta a pá rt kö zö s listá n
indul a FIDESZ-szel.
Nemzeti Kerekasztal A rendszervá ltozá s lebonyolítá sá nak helye. A civil mozgalmak,

tá rsadalmi szervezetek és az MSZMP kö zö tti egyeztetések fó ruma.
rendszervá ltoztatá s A politikai, tá rsadalmi rendszer gyö keres megvá ltoztatá sa. A kétpó lusú
vilá g és a Szovjetunió megszű nésének kö szö nhető en a volt szocialista
á llamokban 1989-1990-ben lezajló demokratikus folyamatok
elnevezése első sorban.
visegrá di együ ttmű kö dés Az Euró pai Unió n belü li együ ttmű kö dés Magyarorszá g, Csehorszá g,
Lengyelorszá g és Szlová kia kö zö tt, amelynek célja a gazdasá gi, politikai
és diplomá ciai együ ttmű kö dés és a érdekeik kö zö s képviselete.
privatizá ció Magá nosítá s, amelyben az á llam kezelésében lévő vagyontá rgy
magá nkézbe kerü l. Tá gabb értelemben az á llam egyes feladatainak
á truhá zá sa a magá nszféra egyes szereplő i szá má ra.
ká rpó tlá s A rendszervá ltozá s utá n magyar á llam á ltal kibocsá totta az
ú gynevezett ká rpó tlá si jegyeket, amelyekkel az kommunizmus
á ldozatait pró bá ltá k ká rpó tolni. A ká rpó tlá si jegyek értékpapírként
mű kö dtek, azonban egy ideig kö zvetlen vá sá rlá sra is felhaszná lható k
voltak.
jogá llam Olyan á llam, ahol a kö zhatalmat a jogszabá lyoknak megfelelő en, a
meghatá rozott eljá rá sok keretében, az arra feljogosította személyek és
szervezetek gyakoroljá k.
Alkotmá nybíró sá g Olyan intézmény, amelynek első dleges feladata annak ellenő rzése,
hogy egy-egy jogszabá ly nem ellentétes-e az alkotmá nnyal. Az
alkotmá nybíró sá g nem tagja a bíró i hierarchiá nak.
sarkalatos tö rvények A magyar rendszervá ltozá s jogi kereteit adó 6 tö rvény ö sszefoglaló
neve, amelyet az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP kö zti egyeztető
tá rgyalá sok utá n adott fogadott el az orszá ggyű lés. A sarkalatos
tö rvények az orszá ggyű lési képviselő k vá lasztá sá ró l, a Bü ntető
Tö rvénykö nyvrő l, a bü ntető eljá rá si tö rvények mó dosítá sá ró l, a nagy
politikai pá rtok mű kö désérő l és gazdá lkodá sá ró l, az Alkotmá ny
mó dosítá sá ró l és az Alkotmá nybíró sá gró l szó ltak.
népszavazá s A népképviselet azon intézménye, amellyel az á llampolgá rok
kifejezhetik véleményü ket kü lö nbö ző kérdésekben a kö zvetlen
szavazá s intézményét. Azt, hogy mirő l és milyen feltételek teljesü lése
alapjá n tarthatnak népszavazá st, az alkotmá ny szabá lyozza.
26.2. Személyek
Pozsgay Imre Kommunista politikus, á llamminiszter. Az 1970-es évek végétő l az
MSZMP reformszá rnyá nak meghatá rozó tagja. A Hazafias Népfront
elnö k, mű velő dési miniszter. Jelentő s szerepet já tszott a
rendszervá ltozá s elő készítésében és megvaló sítá sá ban, részt vett az
1987-es lakitelki talá lkozó n.
Németh Mikló s Kö zgazdá sz, politikus, miniszterelnö k, a harmadik kö ztá rsasá g első
kormá nyfő je. 1988-ban kerü lt be a Politikai Bizottsá gba és
ugyanabban az évben kormá nyt alapított, amely az 1990-es

vá lasztá sokig volt hivatalban.
Horn Gyula Kö zgazdá sz, politikus, kü lü gyminiszter, miniszterelnö k. AZ MSZMP
reformszá rnyá nak tagja, Németh Mikló s kormá nyá nak
kü lü gyminisztere. Nagymértékű elismertséget szerzett nyugaton az
1989 szeptemberi hatá rnyitá sban betö ltö tt szerepe és a keletnémetek
Ausztriá ba bocsá tá sá nak segítése miatt. 1990-ben alá írta a magyar-
szovjet csapatkivoná si megá llapodá st. Az MSZP egyik alapító ja, majd
1998-ig elnö ke és 2010-ig az orszá ggyű lés tagja. Az 1994-es
vá lasztá sokon miniszterelnö kké vá lasztottá k, mely tisztséget 1998-ig
tö ltö tte be.
Antall Jó zsef Tö rténész, politikus, kö nyvtá ros, a harmadik kö ztá rsasá g első
szabadon vá lasztott miniszterelnö ke. Tö bb szá z orvostö rténeti
publiká ció ja jelent meg és szá mos mű vet lektorá lt. 1974-ben a nyugati
orszá gokba szó ló oklevelet kapott és tö bb kü lfö ldi egyetemen is
elő adá st tartott. 1988-ban kapcsoló dott be az MDF munká já ba és
1989-ben a pá rt képviseletében vett részt az Ellenzéki Kerekasztalon.
Az 1990-es vá lasztá sokon az MDF szerzete meg a legtö bb mandá tumot,
így Antall Jó zsef alakíthatott koalíció s kormá nyt. 1993 hosszú betegség
utá n hunyt el.
Gö ncz Á rpá d Író , mű fordító , a Magyar Kö ztá rsasá g elnö ke. Az 1956-os forradalom
utá n életfogytiglani szabadsá gvesztésre ítélték, de 1963-ban
amnesztiá val szabadult. 1990-ben az SZDSZ színeiben tagja lett az
Orszá ggyű lésnek, amelynek első elnö kévé, majd kö ztá rsasá gi elnö kké
vá lasztottá k, amely tisztséget 2 cikluson á t, egészen 2000-ig viselte.
Orbá n Viktor Magyar jogá sz, politikus és miniszterelnö k. A FIDESZ alapító tagja,
1990-tő l orszá ggyű lési képviselő . 1989-ben Nagy Imre és tá rsainak
ú jratemetésén mondott beszéde hozta meg szá má ra és pá rtja szá má ra
az orszá gos ismertséget. 1992 és 200 kö zö tt a Liberá lis Internacioná lé,
majd 1992 és 2012 kö zö tt az Euró pai Néppá rt egyik alelnö ke. 1998-
2002, illetve 2010 ó ta Magyarorszá g miniszterelnö ke.
26.3. Kronoló gia

1987 A Ká dá r-rendszerrel szemben á lló ellenzék lakiteleki talá lkozó ja. Itt
alakult meg a Magyar Demokrata Fó rum (MDF).
1989–1990 A rendszervá ltoztatá s
1990 Az első szabad vá lasztá sok
1991 A szovjet csapatok kivonulá sa Magyarorszá gró l
Topográfia: -.

27. A világ a 21. században
27.1. Fogalmak
modern kori migrá ció A migrá ció jelentése népmozgá s; beszélhetü nk belső vagy nemzetkö zi
migrá ció ró l is. A belső migrá ció esetén á ltalá ban a lakossá g a falvakbó l
a vá rosokba vagy má s régió kba vá ndorol, nemzetkö zi migrá ció esetén,
kibocsá tó és fogadó á llamró l beszélhetü nk. A migrá ció nak szá mos oka,
lehet, tö bbek kö zö tt gazdasá gi, tá rsadalmi vagy há ború s okok is
kirobbanthatnak 1-1 migrá ció s hullá mot.
multikulturalizmus A II. Vh. Utá n kialakuló elv, amely nemzeti, kulturá lis sokszínű ségben;
a békés egymá s mellett élétben hisz.
pá rhuzamos tá rsadalom Pá rhuzamos tá rsadalom abban az esetben alakul ki, ha egy adott
orszá gétó l erő sen eltérő kultú rá bó l érkező csoport, nem képes vagy
nem akar integrá ló dni a befogadó orszá géhoz, szá ndékosan kizá rja
magá t annak tá rsadalmá bó l.
népességrobbaná s A népesség szaporodá si ü temének ugrá sszerű fokozó dá sa. Oka lehet
tö bbek kö zö tt a gyermekhalandó sá g csö kkenése vagy az
életkö rü lmények javulá sa.
iszlamizmus A huszadik szá zad eleje ó ra nyomon kö vethető , teoretikus alapokkal
rendelkező fundamentá lis politikai ideoló gia. Hangsú lyozza a saría
érvényesítésének szü kségességét a tá rsadalomban és az iszlá m
orszá gok egységének szü kségességét, valamint ellenzi a nyugat
katonai, gazdasá gi, tá rsadalmi, kulturá lis befolyá sá t a muszlim vilá gra.
terrorizmus A fenná lló hatalmi viszonyok megvá ltoztatá sá ra vagy az á llam
mű kö désének megzavará sá ra tö rekvő stratégia, amely erő szakkal vagy
az erő szakkal való fenyegetéssel igyekszik zavart kelteni és félelmet
elő idézni.
globalizá ció Vilá gszintű egységesedési folyamatok az élet szá mos terü letén. A
szá mos virtuá lis és való s há ló zatnak kö szö nhető en a sok ezer
kilométerre lévő folyamatok is nagy befolyá ssal lehetnek egymá sra.
Személyek: -.
Kronológia: -.
Topográfia: -.
28. Magyarország a 21. században

28.1. Fogalmak
kö zvetett és kö zvetlen Kö zvetett demokrá cia esetén a vá lasztó polgá rok képviselő k á ltal
demokrá cia gyakorolhatjá k demokratikus jogai egy részét, míg a direkt vagy

kö zvetlen demokrá cia esetén a vá lasztó polgá rok szavazatukkal
dö ntenek az egyes kérdésekrő l. Utó bbi leggyakoribb megnyilvá nulá sa
a népszavazá s.
integrá ció Beilleszkedés, beolvadá s, egységesü lés; első sorban a
nemzetiségek/kisebbségek beilleszkedésre haszná ljá k.
euró Az Euró pai Unió hivatalos fizető eszkö ze, amelyet 19 tagá llamban
haszná lnak jelenleg, ez a 19 orszá g alkotja az euró zó ná t. Bevezetése
2002 januá rjá ban kezdő dö tt meg. A tagok csak abban az esetben
csatlakozhatnak az euró ö vezethez, ha bizonyos feltételeket
teljesítenek, így biztosítva, hogy csatlakozá suk ne sodorja veszélybe az
euró ö vezetet.
Euró pai Unió Gazdasá gi és politikai egyesü lés, amelynek 27 orszá g a tagja. A
szervezet 1993. november 1-jén jö tt létre, elő djének az Euró pai Szén--
és Acélkö zö sség tekinthető . Intézményeinek székhelye Brü sszel, az
Euró pai Unió parlamentje pedig Strasbourgban van. AZ EU egységes
jogrendre és piacra tö rekszik, így elő segítve a szolgá ltatá sok, á ruk és a
tő ke szabad á ramlá sá t, valamint kö zö s halá szati, mező gazdasá gi,
regioná lis fejlesztési és kereskedelmi politiká t folytat. 19 tagá llamá nak
kö zö s valutá ja az euró , valamint a schengeni ö vezetet alkotó
tagá llamok kö zö tt megszű ntették a hatá rő rizetet. Fontosabb
intézményei az Euró pai Taná cs, az Euró pai Kö zponti Bank és az
Euró pai Szá mvevő szék, az Euró pai Unió Taná csa. Az Euró pai
Parlament tagjait 5 évre vá lasztjá k a tagá llamok á llampolgá rai.
Magyarorszá g 2004. Má jus 1-jén csatlakozott az Unió hoz.
Euró pai Taná cs Az Euró pai Unió á llam- és kormá nyfő ibő l, valamint az Euró pai
Bizottsá g elnö kébő l á lló intézmény. Az 1974-es létrejö tte ó ta, évente
tö bbszö r ü lnek ö ssze tagjai, hogy az EU-t érintő kulcsfontossá gú
témá kró l tá rgyaljanak. Nem jogalkotó szerv, politikai dö ntéseit pedig
megegyezéses alapon hozza meg. Az ü lések nem nyilvá nosak, dö ntéseit
a zá ró nyilatkozatban teszik kö zzé.
Euró pai Unió Taná csa AZ Euró pai Parlamenttel együ tt alkotja az EU jogalkotó szervét.
Minden tagá llam kormá nyá nak szakpolitikai miniszterét tartalmazza a
Taná cs, ezért Miniszterek Taná csá nak is nevezik. A Taná cs székhelye
Brü sszel, de meghatá rozott idő kö zö nként Brü sszelben ü lnek ö ssze, az
informá lis talá lkozá sok a soros elnö kséget ellá tó orszá gban kerü lnek
megrendezésre. Az elnö kséget rotá ció s rendszerben félévente má s
orszá g lá tja el és az adott orszá g szakminisztere elnö kö l.
Euró pai Parlament Az Euró pai Unió parlamentá ris testü lete, amelybe a tagá llamok
á llampolgá rai 5 évente kö zvetlenü l vá lasztanak képviselő ket. Hivatalos
székhelye Strasbourg, de Brü sszelben is ü lésezik. Az Euró pai
parlament felü gyeli az Euró pai Bizottsá g munká já t és ellenő rzi az EU
kö ltségvetését. Az EP képviselő k helyeinek eloszlá sa a tagá llamok
népessége alapjá n tö rténik, azonban bizonyos szabá lyozá sok folytá n a
kisebb á llamok tö bb képviselő t kü ldhetnek, mint azt népesség alapjá n
tehetnék.

Euró pai Bizottsá g Az Euró pai Unió dö ntés-elő készítő , dö ntéshozó , ellenő rző , végrehajtó
és képviseleti szerve. Legfő bb feladata a jogszabá lyok kezdeményezése
és az unió s szerző dések ő rzése. Minden tagá llam egy biztost kü ld a
testü letbe, munká jukat pedig nagyjá bó l 23.000 fő s adminisztratív
testü let segíti. Minden biztos kü lö n tá rcá t kap, azonban a Bizottsá g
tagjai nem vehetik figyelembe az ő t kü ldő orszá g kormá nyá nak
utasítá sait.
schengeni egyezmény A schengeni egyezményt 1985-ben írtá k alá , a szerző dő felek pedig az
Euró pai Gazdasá gi Kö zö sség ö t tagja volt. A megá llapodá sban
résztvevő orszá gok fokozatosan megszű ntették az á llamok kö zö tti
hatá rellenző rzést. Az egyezményt alá író k szá ma folyamatosan bő vü lt
és bő vü l, Magyarorszá g 2007-ben csatlakozott hozzá juk. Nem minden
EU tag írta az egyezményt és nem minden alá író EU tag. A szerző dő
felek kö zö tt megszű nt a belső hatá rő rizet, a kü lső hatá rokat pedig az
á llamok együ ttesen ellenő rzik, a kivételektő l eltekintve.
28.2. Személyek
Gyurcsá ny Ferenc Ü zletember és politikus, miniszterelnö k. Az 1980-as években lépett be
a KISZ-be, majd a 90-es években ü zleti tevékenységet folytatott. 2000-
ben lépett be az MSZP-be 2003-ban pedig gyermek-, ifjú sá gi- és
sportminiszerlett. 2004-ben vá ltotta Medgyessy Péter
miniszterelnö ket, majd pá rtjá val megnyerte a vá lasztá sokat, így 2009-
ig hivatalban maradt. 2006-os balatonő szö di beszéde és az MTV-
székhá z ostromakor tö rtént rendő ri tú lkapá sok miatt Magyarorszá g
legnépszerű tlenebb kormá nyfő je lett a rendszervá ltá s ó ta. 2009-ben
bejelentette tá vozá si szá ndéká t, majd Bajnai Gordon vá ltotta az orszá g
élén. 2011-ben megalapította a Demokratikus Koalíció t, amelynek
elnö ki tisztségét a mai napig betö lti.
28.3. Kronoló gia

1957 A ró mai szerző dés
1992 Az Euró pai Unió megalakulá sá t jelentő maastrichti szerző dés alá írá sa.
(A szerző dés 1993-ban lépett hatá lyba.)
1999 Magyarorszá g NATO tagjá vá vá lik
2004 Magyarorszá g Euró pai Unió tagjá vá vá lik. (2003-ban népszavazá st
tartottak a kérdésrő l.)
2012 Magyarorszá g 2011-ben elfogadott ú j Alaptö rvénye érvénybe lép.
28.4. Topográ fia
Brü sszel:

29. A magyarság és a magyarországi nemzetiségek
a 20-21. században
29.1. Fogalmak
kitelepítés A magyarorszá gi német kitelepítése a má sodik vilá ghá ború t kö vető en,
1946 és 1948 kö zö tt zajlott, Magyarorszá g Ideiglenes Nemzeti
Kormá nya á ltal. Ö sszességében mintegy 185.000 német nemzetiségét
helyeztek az orszá ghatá ron kívü lre.
Beneš-dekrétum A II.vh.-t kö vető csehszlová k á llamisá got megalapozó 143 elnö ki
rendelet. Tö bbek kö zö tt hangsú lyozta a az orszá gban élő németek és
magyarok kollektív bű nö sségét. A dekrétumok ö sszeegyeztetetlenek az
emberi jogokkal. A rendeletek Csehorszá g és Szlová kia jogrendjének is
részei és bá r a dekrétumok ö sszeegyeztethetetlenek az Euró pai Unió
Alapjogi Chartá já val, a szlová k parlament megerő sítette azok
sérthetetlenségét.
lakossá gcsere Egyezmény Magyarorszá g és Csehszlová kia kö zö tt, amelynek
értelmében mintegy 100.000 felvidéki magyart telepítettek
Magyarorszá gra és kö zel 73.000 szlová kot Csehszlová kiá ba.
falurombolá s Az 1988-ban Ceausescu á ltal elindított, telepü lésszisztematizá lá si terv
része, amely alapjá n agrá ripari kö zpontokat hoztak volna létre. A
program, nagyjá bó l a ck.13.000 romá niai falu, mintegy felét
leromboltatta volna és a magyar kissebségre kü lö nö sen sú lyos
kö vetkezményekkel já rt volna.
kettő s á llampolgá rsá g Egy személy két van tö bb á llam polgá ra lehet egyszerre. Az EU-ban
bevett gyakorlat azonban miutá n a hatá ron tú li magyarok is
megszerezhették a kettő s á llampolgá rsá got, komoly ellenérzések
tá madtak ott, ahol kisebbséget alkotnak. Szlová kiá ban példá ul
elvesztette á llampolgá rsá gá t, aki meg akarta szerezni a magyar
á llampolgá rsá got is.
diszkriminá ció Valamilyen megkü lö nbö ztetett bá ná smó d. Lehet pozitív és negatív is,
azonban az esetek tö bbségében egyes csoportok pozitív
diszkriminá ció ja, má s csoportok negatív diszkriminá ció já val já r.
29.2. Személyek
Esterhá zy Já nos Csehszlová kia legjelentő sebb magyar politikusa, má rtír. 1935-ben
bekerü lt a csehszlová k parlamentbe, ahol autonó miá t kö vetelt
Szlová kia és Ká rpá talja szá má ra. Edvard Benes miniszterséget ajá nlott
neki, de csak akkor élt volna az ajá nlattal, ha orvosoljá k a magyarsá g
sérelmeit. A magyar képviselő k memorandumban kö vetelték a wilsoni
alapelvek betartá sá t, Esterhá zy pedig tá rgyalá sokat folytatott
Lengyelorszá ggal és Olaszorszá ggal az ü gy érdekében, azonban a
csehszlová kok hajthatatlanok voltak. Az I. bécsi dö ntés utá n is
igyekezet képviselni a magyarok érdekeit, de a kiá llt a szlová k lakossá g
mellett is. 1942-ben egyedü l tartó zkodott a zsidó kitelepítésrő l szó ló

alkotmá nyi tö rvényt. 1944-ben tö bb szá z zsidó , cseh, szlová k és
lengyel szö késében nyú jtott segítséget, Magyarorszá g megszá llá sa
ellen pedig memorandumban tiltakozott. Tevékenységéért a Gestapo
kö rö zte és rö vid idő re interná ltá k. A szovjetek bevonulá sa utá n
Moszkvá ba hurcoltá k és 10 év kényszermunká ra ítélték és Szibériá ba
kü ldték. 1947-ben a Szlová k Nemzeti Bíró sá g halá lra ítélte, azonban
amikor 1949-ben a Szovjetunió kiadta csehszlová k ható sá goknak,
elnö ki kegyelemmel életfogytiglani bö rtö nbü ntetésre enyhítették
ítéletét. AZ 1955-ö s á ltalá nos amnesztia 25 évre csö kkentette
bü ntetését. 1957-ben elhalá lozott, holttestét nem adta ki csalá djá nak a
bö rtö nparancsnok.
Má rton Á ron Erdélyi katolikus pü spö k. 1939-ben szentelték fel gyulafehérvá ri
pü spö kké. Beszédeiben tö bbszö r is tiltakozott a zsidó meghurcolá sa és
deportá lá sa ellen. Romá nia szovjet megszá llá sa utá n pü spö ktá rsaival
együ tt szó t emelt a kommunista és ateista rendszer ellen és kérelmezte
az ö sszes romá niai vallá sra kiterjedő szabadsá got. 1949-ben a
Bukarestbe tartó pü spö kö t a romá niai ható sá gok tő rbe csaltá k és
Nagyszebenre vitték, ahol vallatni kezdték. Hosszú fogsá g utá n a
bukaresti katonai tö rvényszá k 1951-ben 10 év szigorított fegyhá zra és
életfogytiglani bö rtö nbü ntetésre ítélte. 1955 februá r má sodiká n
szabadult és értesü lt ró la, hogy a pá pa címzetes érsekké nevezte ki.
Egyhá zmegyéjében sorra lá togatta a falvakat, azonban népszerű sége
zavarni kezdte a ható sá gokat, így 1956-ban há ziő rizetre ítélték. Franz
Kö nig bécsi bíboros lá togatá sakor kö zbenjá rt a címzetes érsekért, így
1967-ben feloldottá k há ziő rizetét.
Tő kés Lá szló Reformá tus pü spö k, az 1989-es romá niai forradalom hő se. Kritizá lta a
romá niai egyhá zi á llapotokat és a falurombolá st, ezért az á llami és
egyhá zi ható sá gok pert indítottak ellene 1989-ben, majd
megfosztottá k szó székétő l és vidékre szá mű zték. Amikor a ható sá g
megjelent, hogy Tő kést ú j szolgá lati helyére a Sziá gysá gba kísérje, a
lelkész egyhá zá nak szá mos tagja, kö ztü k romá nok is, kö rbeá lltá k a
lelkészi hivatalt és há zat, ezzel megakadá lyozva a dolgot. A tö megessé
duzzadt tü ntetés a fő térre vonult és a kommunista rezsim és a
kitelepítés elleni demonstrá ció vá vá lt. A pá rtvezetés elrendelte, hogy a
kirendelt katoná k a tö megbe lő jenek, azonban azok megtagadtá k a
parancsot és á tá lltak, így kirobbant a romá niai forradalom. 1990-ben
a Kirá lyhá gó melléki reformá tus egyhá zkerü let pü spö ke lett és
Romá niai Reformá tus Egyhá z Zsinatá nak tá rselnö ke lett. 1992-tő l a
Magyarok Vilá gszö vetségének és a Magyar Reformá tusok
Vilá gszö vetségének elnö ksége tagja. 2007-tő l az Euró pai Parlament
képviselő je.
29.3. Kronoló gia

1944–1945 Magyarellenes atrocitá sok
1990 Fekete má rcius

29.4. Topográ fia
Csú rog:
Jarek:
Duna-delta:
Marosvá sá rhely:
Székelyfö ld:

LEXIKÁK Töri 2020

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

LEXIKÁK Töri 2020

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Adattár a történelem tanításához

A 2020-as kerettantervek kötelező tényanyaga (lexikák)

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Isaszeg, 2020. november 7.

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

1. Civilizáció és államszervezet az ókorban

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

1.3. Kronoló gia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

1.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

2.3. Kronoló gia

2.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

3.3. Kronoló gia

3.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

4.3. Kronoló gia

4.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

5. A magyar nép eredete és az Árpád-kor

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

5.3. Kronoló gia

5.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

6. A középkori Magyar Királyság fénykora

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

6.3. Kronoló gia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

7. A kora újkor (10. évfolyam kezdete)

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

7.3. Kronoló gia

7.4. Topográ fia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

8. A török hódoltság kora Magyarország

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu

8.3. Kronoló gia

Újkor.hu – A velünk élő történelem – www.ujkor.hu