A királyi Magyarország helyzete és két konfliktus a Habsburgok és a magyarság között lezajló

konfliktus bemutatása

Wesselényi -féle összeesküvés

Miután a császári hadsereg Szentgotthárdnál legyőzte a törököket (1664), a győzelem

ellenére az uralkodó Vasvárnál (1664) békét kötött a törökkel. A magyar nemességet a Habsburgok
ezen döntése mélységesen felháborította és Wesselényi Miklós vezetésével összeesküvést
szerveztek a Habsburgok ellen. Wesselényi 1666-ban segítséget kér a szultántól 1666-ban, majd
sajnálatos módon elhalálozik 1667-ben. Wesselényi halála után a magyar főurak egy csoportja
folytatta a szervezkedést, név szerint: Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, I. Rákóczi Ferenc és
Zrínyi Péter. Az összeesküvés résztvevői határozatlanságukban és kétségbeesettségükben, hogy
rávegyék a császárt a török elleni háború megindítására többször is felfedték terveiket I. Lipót előtt,
így amikor valóban fegyveres akcióba kezdenek Lipót elfogja őket (1670). Az elitlélteket 1671-ben
fej- és fővesztésre ítélik és ki is végeznek minden résztvevőt, kivéve I. Rákóczi Ferencet akinek
Báthory Zsófia 400 000 arannyal kiváltotta a fejét és a jószágait.

A Bocskai-szabadságharc

A Habsburg -kormányzat a hosszú háború (1591-1606) alatt teljesen felélte az anyagi

forrásait. Hogy pénzhez jussanak a Habsburg udvar a magyar főurakat akarta felségárulási perbe
fogni. Ezzel együtt protestánsüldözésbe fogtak, és sorra vették el a protestánsok templomait. Rudolf
egészen addig nem ütközött fegyveres ellenállásba, amíg nem akarta Bocskai Istvánt is perbe fogni.
A kassai főkapitány hajdúkat küldött érte, ám amikor a hajdúk megérkeztek átálltak a főúr oldalára.
Bocskai a hajdúkkal az oldalán Álmosdnál 1604-ben megfutamította a császáriakat, majd
elfoglalják a Felvidéket. Bocskai sikereinek hatására 1605-ben erdélyi fejedelemmé választják, és a
szerencsi országgyűlésen (1605) Magyarország fejedelmévé választják.