Konyvvitel Alapismeret

1
Számvitel röviden példákkal együtt

(számpéldák aktualizálása folyamatban)
2
Tartalom
1. A KÖNYVVITEL FOGALMA, FELADATAI .......................................................................................................... 3
2. BESZÁMOLÓ .............................................................................................................................................................. 5
3. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA ................................................................................................................................ 5
4. VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 7
5. A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ................................................ 7
6. AZ ÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ....................................................................................... 8
7. A KÖNYVVITELI MUNKA TERÜLETEI ............................................................................................................. 10
8. A KÖNYVVITELI SZÁMLA.................................................................................................................................... 10
9. A SZÁMLAKERET ................................................................................................................................................... 12
10. AZ EGYES SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA ............................................................................................. 12
11. EREDMÉNYKATEGÓRIÁK ................................................................................................................................. 14
12. KÉSZLETEK ............................................................................................................................................................ 15
13. ANYAGOK KÖNYVELÉSE ................................................................................................................................... 15
14. ÁRUK KÖNYVELÉSE ............................................................................................................................................ 16
15. JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS .............................................................................................................................. 18
16. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 20
17. BERUHÁZÁS SAJÁT PÉNZESZKÖZBŐL IDEGEN KIVITELEZŐVEL ...................................................... 21
18. BERUHÁZÁS IDEGEN KIVITELEZŐVEL, VEGYES PÉNZÜGYI FORRÁSBÓL ...................................... 21
19. BERUHÁZÁS SAJÁT KIVITELEZÉSBEN .......................................................................................................... 22
20. TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS.............................................................................................................. 23
21. TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ............................................................................................................ 27
22. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE ............................................................................................................. 32
23. A VÁLLALKOZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA .......................................................................... 32
24. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK .................................................................................................................. 33
25. KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK ................................................................................. 36
26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK .................................................................................................................... 38
27. A SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................................. 39
28. ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY – KIMUTATÁSA ........................................................................................ 41

3
1. A könyvvitel fogalma, feladatai
A könyvvitel a számvitel része

Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok
alapján folyamatosan nyilvántartja.
Feladatai:
- az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg);
- az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés)
- megfelelő adatok szolgáltatása:
a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás),
a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás).
Formái:
- kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben;
- egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök
változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv).
Számviteli szabályozás
1. Számviteli Törvény (SZT) 2000. évi C. tv. (100. törvény)
2. Számviteli politika
3. Kötelező szabályzatok
4. Számlarend
1. Számviteli Törvény
I. Általános rendelkezések
II. Beszámolás és könyvvezetés
III. Az éves beszámoló
IV. Egyszerűsített éves beszámoló
V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel)
VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló
VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek
VIII. Számviteli szolgáltatás
IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel
X. Könyvvizsgálat
XI. Könyvvezetés, bizonylatolás
XII. Jogkövetkezmények
XIII. Országos Számviteli Bizottság
XIV. Záró rendelkezések.
Mellékletek:
1. A mérleg előírt tagolása („A” ill. „B” változat)
2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása
- összköltség eljárással („A” ill. „B” változat)
3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása
- forgalmi költség eljárással („A” ill. „B” változat)
4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása
6. I. Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései
II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései
7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása)
2. Számviteli politika
Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli
politikáját.
90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni.
A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző:
- szabályokat,
- előírásokat,
módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából:
- lényegesnek,
- nem lényegesnek,
- jelentősnek, nem jelentősnek.
Dönteni kell a számviteli politikában arról, hogy:
- az 1.sz. mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket készíti,
- milyen eredmény-kimutatást készítenek,
- hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket,
4
- az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot,
- milyen leírási módot alkalmaznak,
- a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést,
- miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét.
3. Kötelező szabályzatok
A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező:
1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
2. Az eszközök és források értékelési szabályzata
3. Pénzkezelési szabályzat
4. Önköltség-számítási szabályzat
mentesül e szabályzat készítése alól:
- az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás
- az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás
- az az éves beszámolót készítő vállalkozás, amelynél:
- az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az
1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatást készítők)
- a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg
(összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők)
4. A számlarend
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van:
a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét,
b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás
életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket.
5. Számviteli alapelvek
teljesség elve = minden olyan gazdasági eseményt könyvelni kell, amelynek a vállalkozás
vagyonára vagy eredményére gyakorolt hatását a számviteli törvény szerint be kell mutatni.
valódiság elve = a számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban,
bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők
világosság elve = a könyvvezetés és beszámoló formája legyen áttekinthető, érthető és
rendezett
következetesség elve = a könyvvezetési módszer és forma biztosítsa az állandóságot és
összehasonlíthatóságot
folytonosság elve = az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból
összemérés elve = egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell
elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától
óvatosság elve = a beszámoló készítésekor a bizonytalan bevételeket nem szabad, a
bizonytalan ráfordításokat (egyes feltételek fennállásától függően) kötelező vagy lehetséges
elszámolni
bruttó elszámolás elve = (néhány speciális esetet kivéve) a bevételeket és a ráfordításokat,
illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni
(nettósítani, vagyis csak a különbözetüket jelezni)
egyedi értékelés elve = (néhány speciális esetet kivéve) az eszközök és kötelezettségek
értékét egyenként kell megállapítani
időbeli elhatárolás elve = a több évet érintő gazdasági események hatását a könyvvitelben
szét kell bontani a megfelelő időszakokra
tartalom elsődlegessége a formával szemben = a könyvelés során nem a gazdasági esemény
címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege
5
lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az

adatokat felhasználó személy döntését
költség-haszon összevetésének elve = arányosság az információ hasznossága és
előállításának költsége között
2. BESZÁMOLÓ
Beszámolás, beszámoló készítése

Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza
meg:
a) a mérleg főösszege (a vagyon nagysága)
b) az éves nettó árbevétel nagysága
c) a foglalkoztatottak létszáma
d) a könyvvezetés módja
A beszámoló lehet:
- éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
- egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
- összevont (konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vezető
- egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vezető
Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság,
konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb)
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet). A kettős könyvvitelt vezető
vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31.) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül
bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket:
- a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot,
- az éve nettó árbevétel a 300Mill Ft-ot,
- a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t.
Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az
anyavállalat.
Határértékek (két egymást követő évben bármely 2)
- mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot,
- éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot,
- üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő.
(Megjegyzés: az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.)
Egyszerűsített beszámolót készíthet iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/C.) hatályba lépésekor is egyszerűsített
beszámolót készít (2001.01.01.), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást
követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. Egyszerűsített beszámoló részei:
- egyszerűsített mérleg,
- eredmény-levezetés.
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói:

- mérlegből,
- eredmény-kimutatásból,
- kiegészítő mellékletekből állnak .
A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak.
3. A vállalkozás vagyona
Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban.
* kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés

tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát.
6
Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban.

E = F
aktívák passzívák
Eszközök
A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
I. Immateriális javak
(nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog – vagyon értékű jog; oktatási program – szellemi termék)
II. Tárgyi eszközök
- közvetlen részt vesznek a termelésben
- közvetve vesznek részt e termelésben
III. Befektetett pénzügyi eszközök
(szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre)
B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak
Pl.: pénz anyag termék követelés (több) pénz.
I. Készletek
- vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek…)
- saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok…)
II. Követelések
III. Értékpapírok
(rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény)
IV. Pénzeszközök (bankszámla)
számlapénz készpénz
számlán kezemben
C. Aktív időbeli elhatárolások
Források: a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források – ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása
nincsen
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni
(tőkeelemzés, tőkeleszállítás) Pl.: KFT min. 3M Ft; Rt. min. 20M Ft.
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű.
III. Tőketartalék
soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió .
IV. Eredménytartalék
előző évek gazdálkodásának eredménye,
- ha negatív akkor veszteség,
- ha pozitív akkor nyereség.
V. Értékelési tartalék
az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével.
VI. Lekötött tartalék
az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni)
VII. Mérleg szerinti eredmény
- a tárgyév (mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után),
- veszteség
- + nyereség
- a következő év elején (nyitás után) eredménytartalékba kerül
E. Céltartalékok
törvény szabályozza, hogy mikor
kötelező,
önállóan képezhető.
F. Kötelezettségek /Kölcsönvett források, tartozások/
I. hátrasorolt kötelezettségek
II. hosszú lejáratú kötelezettségek
III. rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet

7
4. Vagyonrészek értékelése
Vásárolt eszközök értékelése

beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket,
kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa.
A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány:
- vételár + felár – engedmény
- szállítási-, rakodási költségek,
- alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége,
- a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó,
- import beszerzés esetén a vámteher…
Saját termelésű eszközök értékelése
Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés,
félkész termékek, késztermékek,…
Az előállítási költség alkotóelemei:
a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér),
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek,
c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek
(Pl.: a gépórák alapján felosztható költség)
5. A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak
A termeléshez kapcsolódó fogalmak

Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett
értéke.
Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, Társadalombiztosítás, EHO…; holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás,
amortizáció…
költség kiadás lesz
Kiadás: pénzeszköz csökkenés
Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat
a) időben egybeesik (költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként
számolok el) költség + = pénzeszköz -,
b) költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő
hónap elején),
c) kiadás megelőzi a költséget (Pl.: anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak
később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük),
Költségek csoportosítása
1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint)
a) anyag jellegű ráfordítások
- anyagköltségek,
- igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási költség, bérleti díjak, távfűtés…
- egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, biztosítási díj, bankköltségek…
b) személyi jellegű ráfordítások
- bérköltség
- személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszabadság díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi
jutalom, utazási bérlet…
- bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói járulék…
c) értékcsökkenési leírás
2. Elszámolhatóságuk szerint
(a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli;
ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük;
(b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ…) számolunk el;
Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás költsége…; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük.
3. Összetételük szerint
- egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség
- összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban
foglalnak - anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást…)
4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a költségtervezés szempontjából fontos)
- állandó vagy fix költségek jele: FC
- nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése
8
- változó költségek jele: VC

- a termeléssel arányosan változik (propocionális),
Pl.: termelésnövekedés 1% 1% költségnövekedést jelent (Pl.: anyagköltség),
- arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek,
- arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek.
6. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak
Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. A költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk
olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett
kötbérek…
A ráfordítások A esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái:
1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített termékek előállítási költsége)
2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak
el)
3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat,…
4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok)
5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport)
nyilvántartás szerinti értéke
3) ;4); 5) – sohasem költség, csak ráfordítás.
Árbevétel
Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke.
(Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet)
Bevétel
Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz)
Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól:
- egybeesik (készpénzes értékesítésnél),
- a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk),
- árbevétel megelőzi a bevételt (ha a terméket leszámlázzuk, és a vevő később fizet).
Árbevétel fajtái:
(a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor
(b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén
(c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is)
(d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke.
Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik.
Az eredmény lehet:
- nyereség, ha az árbevétel nagyobb, mint a ráfordítás,
- veszteség, ha a ráfordítás nagyobb, mint az árbevétel.
Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás.
1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás,
2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás.
Eredménykategóriák:
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből)
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából)
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az
adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 19% (500 mill ft-ig 10%))
F. Adózott eredmény (A társ. adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére).
G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével.
Leltár és mérleg
a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban
(források) történik.
Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak
értékben tartalmazza (raktárban lehet átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata.
Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban
1000Ft-ban tartalmazza.
9
A leltár és a mérleg összehasonlítása

Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja,
mindkettő fordulónapra készül,
a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni.
Különbségek:
Leltár Mérleg
részletes összevont
mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft)
A gazdasági művelet
Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági
eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl.: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel
bankszámláról…
I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra):
A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források összetételében okoznak
változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon
nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik.
(a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást
Pl.: 1. készpénzért anyagot vásárolunk
anyagkészlet (+) 21-22 - készpénz készlet (-) 381
2. pénzfelvét bankszámláról házipénztárba
készpénz készlet (+) 381 - számlapénz (-) 384
3. aktiválás, üzembe helyezés
tárgyi eszköz (+) 12-16 - beruházás (-) 16
4. értékpapír vásárlás
értékpapír készlet (+) 37 – készpénz készlet (-) 381.
Általában tehát
eszköz növekedés = eszköz csökkenés
aktívák növekedése = aktívák csökkenése
E+ = E–
(b) Csak a források összetételében okoznak változást
Pl.: 1. a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése
szállítókkal szembeni tart.(-) 454 - hiteltartozás (+) 452
2. egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki
szállítókkal szembeni tart (-) 454 - váltótartozás (+) 457
3. előzetesen felszámított levonható ÁFA
adótartozás (-) 466 - szállítókkal szembeni tart.(+) 454
Általános képlet
forrás csökkenés = forrás növekedés
passzívák csökkenése = passzívák növekedése
F- = F+
B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást,
azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik.
(a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események
Pl.: 1. anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki
anyagkészlet (+) 21-22 - szállítókkal szembeni tart. (+) 454
2. a bank jóváírja a folyósított hitelt
számlapénz (+) 381 - hiteltartozás (+) 452
3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor

vevőkkel szembeni követelés (+) 311- adótartozás (+) 467
Általános képlet
eszköz növekedés = forrás növekedés
aktívák növekedése = passzívák növekedése
E+ = F+
(b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági események
Pl. 1. bérfizetés
bértartozás (-)471 - készpénzkészlet (-) 381
2. szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról
Szállítókkal szembeni tart (-) 454 - számlapénz (-) 381
Általános képlet
eszköz csökkenés = forrás csökkenés
10
aktívák csökkenése = passzívák csökkenése

E- = F–
II. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat, amelyek a vállalkozás eredményére hatást
gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel
változás áll.
Pl.: 1. anyagfelhasználás könyvelése
költség (+) 51 - anyagkészlet (-) 21-22 = E -,
2. bérköltségek könyvelése
költség (+) 54 - bértartozás (+) 471 = F +,
3. bankszámláról fizetett kamat
pénzügyi műveletek ráfordítása (+) 87 - számlapénz (-) 381 = E -,
4. számlázás a vevőnek eladási áron
vevőkkel szembeni követelés (+) 311 - árbevétel (+) 91-92 = E +.
Bizonylat: a gazdasági eseményt igazoló okmány.
Pl.: számlák, pénztári bizonylatok, bérszámfejtési jegyzékek, jelenléti ívek…
Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem.
Bizonylatok csoportosítása:
1. Keletkezésük helye szerint:
- külső bizonylat (Pl.: számla),
- belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat).
2. Jellegük szerint
- elsődleges (első kiállítás eredmény),
- másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés).
3. Kezelésük szerint
- szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos),
- egyszerű bizonylatok.
7. A könyvviteli munka területei
1. Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel. Erre a célra szolgál
a napló.
2. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése,
könyvviteli számlákon történik.
3. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi kartonokon, folyószámlákon
történik (a legfontosabb terület).
Pl.:
- amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük,
- analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges
szerepet,
- folyószámlát vezetünk:
külső kapcsolatokról,
vevőkről, eladásról,
vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét,
szállítónként,…stb.
8. A könyvviteli számla
Olyan kétoldalú kimutatás amelyen, egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal
oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük.
Csoportosítása
1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák
T Eszközszámla K
nyitó érték csökkenések
növekedések záró érték

2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván
T Forrásszámla K
csökkenés nyitó érték
záró érték növekedés
11
3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt
jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megjegyzés: nincs nyitó és
záró).
T Költségszámla K
növekedés csökkenés
4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és

ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint
eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megjegyzés: nincs nyitó, záró)
T Eredményszámla K
csökkenés növekedés
Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége.

Lehet: T forgalom, ill.
K forgalom.
Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség.
T forgalom – K forgalom T egyenleg,
K forgalom – T forgalom K egyenleg
jellegét a nagyobb forgalomösszeg határozza meg:
- eszközszámlákon T egyenleg a jellemző,
- forrásszámlákon a K egyenleg jellemző.
A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik.
A könyvelési tétel tartalmazza:
- a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját),
- számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk,
- számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk,
- a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg),
- a könyvelendő összeg.
Példák
1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk
elemzés: bérleti jog nő = E +
számlapénz csökken = E -
április 5.
T 1 vagyon értékű jog
K 384 elszámolási betét.
neve: bérleti jog vásárlás 6.000.000.-
2. április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől
elemzés: számlapénz nő 381 = E +
vevőkkel szembeni követelés csökken 311 = E –
április 8.
T 384 elszámolási betét
K 311 vevők
neve : befolyt követelés 500.000.-
3. április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot

Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról.
elemzés: készpénzkészlet nő = E +
számlapénz csökken = E –
április 10.
T 381 pénztár
K 384 elszámolási betét
neve: felvét 1.200.000.-
Kifizetjük a bért
elemzés bértartozás csökken 471 = F –
készpénzkészlet csökken 381 = E –
április 10.
T 471 jövedelem-elszámolási számla
K 381 pénztár
neve: bérfizetés 1.200.000.-
4. április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg,
(ÁFÁ - tól eltekintettünk)
12
elemzés: anyagkészlet nő 21-22 = E +

szállítókkal szembeni tartozás nő 454 = F +
április 15.
T 21-22 anyagok
K 454 szállítók
neve: anyagvásárlás / beszerzés 1.000.000.-
5. április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk
elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken 454 = F –
számlapénz csökken 381 = E –
április 20.
T 454 szállítók
K 384 elszámolási betét
neve : kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 1.000.000.-
9. A számlakeret
Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell
készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül.
2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét,
2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket.
A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja:
- 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük)
- minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz
(kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19; 21-29;…;91-99)
- számla: a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak
(háromjegyű számokkal jelöljük, 111-119;… 191-199)
- a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük)
- az alszámlák részletező számlákra bonthatóak
(öt, hat vagy több számjeggyel jelöljük).
10. Az egyes számlaosztályok tartalma
1. Befektetett eszközök
- tartós befektetések,
- eszközszámlák,
- T egyenleg a jellemző,
- kivétel: számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés),
- Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs
egyenlege,
- a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek,
- nettó érték = bruttó érték – elszámolt értékcsökkenés.
Mérlegérték
2. Készletek
- itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat,
- vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek,
- saját termelésű készletek: befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és
egyéb állatok,
- eszközszámlák,
- T egyenleg a jellemző
kivétel: A számlacsoport utolsó számlája (értékvesztés)
265. Áruk árrése; K egyenlege van
288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van
árrés = fogyasztói (eladási) ár – beszerzési ár
beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés
vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve)
saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség
3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások
- eszközszámlák,
13
- T egyenleg a jellemző,
- kivétel: A számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet
363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
T 362. Költségvetési K
kiutalási igények
igénylés
T 363.Költségvetési K
kiutalások teljesítése
teljesülés
A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben
4. Források
- forrás számlák
- K egyenleg a jellemző
- kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet
befizetési kötelezettségek
bevallás
befizetések teljesítése
teljesítés
A két számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás
466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t
tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti.
468. ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ,
hogy milyen pénzmozgás történt.
T 468. Általános K
forgalmi adó elszámolási
számla
befizetés visszaigénylés
ÁFA tartozás ÁFA követelés ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA

rendezése beérkezése
ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA

A 49. számlacsoportban technikai számlák1
5. Költségnemek
- költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza,
- vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők),
- csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!),
- kivétel: 58. számlacsoport aktivált saját teljesítmények értéke (itt találjuk a hozamszámlákat2)
581. Saját termelésű készletek állományváltozása
T 581. Saját termelésű K
készletek állományvált.
értékesítés termelés
<
K egyenleg = hozam + , növeli az eredményt
>
T egyenleg = hozam - , csökkenti az eredményt
582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet
59. számlacsoportok, technikai számlák
1
csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg.
2
hozam = az eredményre gyakorolt hatás
14
6. Költséghelyek, általános költségek

- költségszámlákat tartalmaz,
- a közvetett költségeket3 könyveljük a számlaosztályban.
7. Tevékenységek költségei
- költségszámlákat tartalmaz,
- a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban,
- az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák.
6.; 7. számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező. Saját elhatározásuk alapján
könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.:
önköltség alakulása, közvetett költségek változása… stb.
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
- eredményszámlákat tartalmaz,
- eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra,
- csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel,
- Pl.: 81-83. összköltség eljárású ; 81-85. forgalmi költség eljárású.
9. Értékesítés árbevétele és bevétele
- eredményszámlákat tartalmaz,
- az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel.
T EREDMÉNYSZÁMLA. K
8. számlaosztály 9. számlaosztály
11. Eredménykategóriák
Üzemi, üzleti tevékenység eredménye

91-96. K – 81-83., 86. T 58. összköltség elj.
91-96. K – 81-86. T forgalmi költség elj.
Pénzügyi műveletek eredménye
97. K – 87. T
Rendkívüli eredmény
98. K – 88. T
Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás,
célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat
a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van
eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is)
Rovatai - sorszám,
- a főkönyvi számla száma és neve,
- forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom
K forgalom
- egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg
K egyenleg
Egyezőségek:
(a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen – ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen
hiba!
(b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen – vagyonban bekövetkezett változások
egyezése
összes eszköz = összes forrás
a mérlegfőösszeggel
(c) a forgalom rovatpár összege a napló(k) összesített forgalmával meg kell egyezzen4
Főkönyvi kivonat, 2000. december 31.
Sorszám Számla neve Forgalom Egyenleg
Tartozik Követel Tartozik Követel
1. 111. Alapítás átszervezés aktivált értéke
2. …
3
amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,…) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés,
világítás… a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük
4
naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknapló…stb.
15
12. Készletek
1) vásárolt készletek
- anyagok 21-22. számlacsoport
- áruk 26. számlacsoport
- göngyölegek 28. számlacsoport.
2) saját termelésű készletek
- befejezetlen termelés és félkész termékek 23. számlacsoport
- növendék-, hízó- és egyéb állatok 24. számlacsoport
- késztermékek 25. számlacsoport
Anyagok:
a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek,
fontosabb csoportjai a 21-22. számlacsoportban fel vannak sorolva.
Elszámolásuknál alkalmazható árak
I. BESZERZÉSI ÁR
a készlet növekedését beszerzési áron5 könyveljük,
beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több eljárás közül
választhatunk:
(a) átlagos beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás)
(b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak
folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az
átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet
(c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így
a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra.
13. Anyagok könyvelése
Feltételek:
- év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással,
- a beszerzési ár a nyilvántartási ár.
1) Anyagbeszerzés
 készletnövekedés számla szerinti áron
T: 21-22. Anyagok (211. alapanyagok; 221. segédanyagok)
K: 454. Szállítók
 a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 27%)
T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
 a beszerzéshez kapcsolódó költségek

szállítási-, rakodási költség
T: 21-22. Anyagok
szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 27%)
2) Minőségi kifogás
(a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke
csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja
T: 454. Szállítók
K: 21-22. Anyagok
 az engedményre jutó 27%-os ÁFA visszakönyvelhető
K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
(b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet
mennyisége és értéke is csökken
 a visszaküldött anyag számla szerinti értékével
5
beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés
16
K: 21-22. Anyagok
 visszakönyvelt ÁFA
 visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót
K: 21-22. Anyagok
 a költség 27% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő
3) Anyagfelhasználás
a) csúsztatott átlagáron,
b) FIFO - elv alapján
T: 511. Felhasznált anyagok költségei
K: 21-22. Anyagok
4) Káresemény = egyéb ráfordítás
T: 8631. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek
K: 21-22. Anyagok
 a káreseményhez kapcsolódó kártérítés
munkavállalókkal szemben (felelősség)
T: 3612. Előírt tartozások
K. 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek
biztosítóval szemben
T: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések
K: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek
 a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege
T: 384. Elszámolási betétszámla
K: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések
5) Térítés nélküli átadás
Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport).
Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás fizetendő ÁFA.
átadás
T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke
K: 21-22. Anyagok
ÁFA terhelés
T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke
K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó
Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken.
T: 21-22. Anyagok
K: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke
Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk

T: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke
K: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása
Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta.
anyagfelhasználás
K: 21-22. Anyagok
időbeli elhatárolás feloldása
T: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása
K: 98. Rendkívüli bevételek (?)
6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése
14. Áruk könyvelése
Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi
áruk, kiskereskedelmi áruk.
1. Nagykereskedelmi áruk
17
Nyilvántartása történhet: beszerzési áron6 (261.),

elszámoló áron
a) Beszerzés könyvelése beszerzési áras nyilvántartással
 vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron
 levonható ÁFA (előzetesen felszámított)
 beszerzéssel kapcsolatos költségek
T: 261. Áruk beszerzési áron
 beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja
b) minőségi kifogások könyvelése
c) áruk értékesítése
 eladási áron T: 311. Belföldi követelések (vevők)
K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele
 fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők)
 értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ7
T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség eljárással)
vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi
költség eljárással)
K: 261. Áruk beszerzési áron
2. Áruk eladási áron, kiskereskedelmi áruk
Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk. Az eladási árat
beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) az árrés számlának mindig K egyenlege van.
Beszerzés
 Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron
T: 264. Áruk eladási áron
K: 265. Áruk árrése
 Tartozásnövekedés beszerzési áron
T: 265. Áruk árrése
 ÁFA a beszerzési ár után
Értékesítés
 Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t !)
T: 381. Pénztár
K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele
 ÁFA kiemelése
T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele
 Az értékesítés miatti készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron könyvelendő
T: 814. eladott áruk beszerzési értéke; vagy
T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke
K: 264. Áruk eladási áron
 Az értékesítésre jutó árrés8 számítása és könyvelése
265. számla egyenlege · 100
árrés %-a =
264.számla NYK + B – V(értékesítés előtti készlet)
értékesítés eladási áron · árrés %-a

értékesítésre jutó árrés =
100
6
262.elszámoló ár 263. árkülönbözet = beszerzési ár
7
eladott áruk beszerzési értéke
8
megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés = áfa nélküli árbevétel – ELÁBÉ
18
könyvelése: T 814. K
T: 265. Áruk árrése
értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés
T egyenleg, ELÁBÉ
K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ;

vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke
15. Jövedelem elszámolás
A béralap alkotóelemei
- alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset;
- bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér
Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék…stb.
- kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér;
- prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért.
Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli)
- bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér 541.
- betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) 551.;5511
- Járulék: .
- 27% szociális hozzájárulási adó 563.
- 1,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után 564.
Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások)
1. százalékos mértékű levonások
- 10% nyugdíjbiztosítási járulék,
- 7% egészségbiztosítási járulék
- 1,5% munkaerőpiaci alap
- 16% SZJA előleg
2. összegszerű levonások
- előlegre;
- kártérítés saját vállalkozás részére;
- tüzelő előleg (utalvány formában);
- bírói letiltás9 (gyerektartás, adótartozás);
- OTP tartozás;
- kártérítés más vállalkozás részére;
- szakszervezeti díj.
TB juttatások a dolgozó részére
- családi pótlék10, iskoláztatási támogatás11
- GYES, GYED
- táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része).
Családi adókedvezmény
1-2 gyerek esetén az adóalap csökkenthető gyerekenként 62.500Ft-tal
3 vagy több gyerek esetén az adóalap 206.250 ft-tal csökkenthető gyerekenként.
Gazdasági műveletek
Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek.
A. A hó végén könyvelendők
1. Bérköltségek könyvelése
(a) alapbér
T: 541. Alkalmazottak munkabére
K: 471. Jövedelemelszámolási számla
(b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz 1/3 része)
T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések
(c) Társadalombiztosítást terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része)12
9
csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető
10
amíg nem iskolás
11
amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben =
12
azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás
19
T: 368. Különféle egyéb követelések

(d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED. 13
(e) Járulék 27%+1,5%
T: 56 Járulékok
K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
2. Munkavállalók bérét terhelő levonások
Százalékos formájú levonások
(a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
T: 471. Jövedelemelszámolási számla
K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
(b) SZJA előleg
K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
(c) 1,5 % munkaerőpiaci alap
Összegszerű levonások
(a) előlegre
K: 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek
(b) előírt tartozásokra – kártérítés, tüzelő
K: 3612. Előírt tartozások
(c) átutalandó levonások
K: 4761. Kártérítés
4762. Bírói letiltás
4763. OTP - elszámolás
4764. Levont szakszervezeti díj
B. Bérfizetés a következő hónap elején

A bérfizetés történhet: banki átutalással,
házi pénztárból.
Kifizetni csak a nettó járandóságot14 szabad.
(a) bérfizetés banki átutalással
K: 384. Elszámolási betétszámla
(b) házi pénztárból való bérfizetéskor15 először a N összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba
T: 381. Pénztár
K: 389. Átvezetési számla
(c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését
T: 389. Átvezetési számla
(d) bérfizetés a pénztárból
K: 381. Pénztár
(e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba
T: 381. Pénztár
K: 472. Fel nem vett járandóságok
(f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése
T: 472. Fel nem vett járandóságok
K: 381. Pénztár
Pénzügyi rendezés átutalással
(a) TB tartozás rendezése
T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
13
azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás
14
Nettó járandóság (N járandóság) = B járandóság – összes levonások
15
100 fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból
20

(b) SZJA átutalása
T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése
Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
(a) munkaerőpiaci alap átutalása
T: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
(b) levonások rendezése, átutalása
T: 4761. Kártérítés
4762. Bírói letiltás
4763. OTP - elszámolás
4764. Levont szakszervezeti díj
 a Társadalombiztosítást terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése
K: 368. Különféle egyéb követelések
16. Befektetett eszközök
Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök.
Főbb csoportjai:
Immateriális javak Pl.: szellemi termékek
Tárgyi eszközök
Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek – amelyek közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb
berendezések, felszerelések, gépek, járművek – közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok,
beruházások.
Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok.
Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik.
Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B értéken) tartjuk nyilván.
Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a
könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg.
T 123.Épületek K
B érték (bekerülési érték)
T 129.Ingatlanok. terv szerinti K

értékcsökkenése
elszámolt értékcsökkenés
K
T 128.Ingatlanok terven felüli
értékcsökkenése
Visszaírt terven felüli
Terven felüli értékcsökkenés
értékcsökkenés
A Számviteli Törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt követő piaci értékelésére.
Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki
berendezések, tenyészállatok, részesedések befektetett pénzügyi eszközök.
Piaci érték – könyv szerinti érték = értékhelyesbítés
könyvvizsgálóval N érték forrása az értékelési

ellenőriztetett tartalék
Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt
értékelek.
Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások:
Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás.
Az elszámolást meghatározó tényezők.
1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása)
- kizárólag saját pénzeszközből,
- vegyes pénzügyi forrásból.
21
2. Kivitelezés / kivitelező szerint

- idegen kivitelezővel végeztetett (beruházási szállítóval végeztetett)
- saját vállalkozásban végzett.
17. Beruházás saját pénzeszközből idegen kivitelezővel
A beruházással kapcsolatos számlákat, költségeket a 161. Befejezetlen beruházások számlán gyűjtjük össze.
A beruházással kapcsolatos ráfordítások közül csak az előzetesen felszámított áfa nem része a bekerülési értéknek (B
értéknek). Kivéve: személygépkocsi vásárlása.
Bekerülési érték alkotóelemei (abban az esetben, ha van elegendő pénz a beruházásra):
- vételár, - üzembe helyezési költség,
- szállítási költség, - biztosítási díj (csak a beruházással kapcsolatos)
- szerelési költség, - tartalék alkatrészek,
- alapozási költség, - importbeszerzés esetén a vámteher
Gazdasági műveletek könyvelése (a beruházás kizárólag fejlesztési pénzből valósult meg)
 a beruházási szállítók számlái alapján a beruházási ráfordítások könyvelése
T: 161. Befejezetlen beruházások
K: 455. Beruházási szállítók
 a számlákban szereplő áfa
 biztosítási díj
K: 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek
 egyéb, pl. hatósági díj
K: 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek
 tartozások kiegyenlítése saját pénzeszközből
T: 455. Beruházási szállítók
4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek
4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek
K: 384.
 aktiválás, üzembe helyezés, használatba vétel a beruházás befejezését követően jegyzőkönyv 16
alapján
T: megfelelő tárgyi eszköz számla pl. 131. ; 141.
K: 161. Befejezetlen beruházások
18. Beruházás idegen kivitelezővel, vegyes pénzügyi forrásból
Előfeltétele, hogy a saját pénzeszközt el kell különíteni a számlán. Amíg ez nem történik meg, a bankhoz nem lehet
hitelkérelmet benyújtani.
Elkülönítés könyvelése17 (saját pénzeszköz elkülönítése átvezetési megbízás alapján)
terhelési értesítés alapján
K: 384. Elszámolási betét
jóváírási értesítés alapján
T: 3853. Beruházási célra elkülönített pénzeszközök
a bekerülési érték alkotóelemei bővülnek az előző beruházáshoz képest, mert itt már vegyes pénzügyi forrásról
van szó,
az üzembe helyezés előtt felmerült bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, hitelkamat is
része a B értéknek (bekerülési érték).
 beruházási ráfordítások könyvelése
16
bizonylat
17
amíg rendelkezésre áll elkülönített pénzeszköz; addig a bankhitel nem használható fel, az elkülönített pénzösszeg
csak az adott beruházásra használható fel.
22

 előzetesen felszámított áfa
 bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költségek könyvelése a hitel folyósítása miatt (a
bank leemeli az elszámolási betétszámlánkról)
 a tartozások kiegyenlítése mindig a saját fejlesztési pénzeszköz felhasználására kerül sor először,
ezután vesszük igénybe a hitelt
T: 455. Beruházási szállítók
K: 3853. (és ha ez nem elegendő, akkor vesszük igénybe a hitelt)
K: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
 az üzembe helyezés előtt felmerült kamat is része a beruházásnak, a bankgaranciával egyező módon
könyveljük
 aktiválás
T: a megfelelő tárgyi eszköz pl. 131.
 a hitel törlesztése (két számla közötti művelet, ezért közbeékelem az átvezetési számlát)
 jóváírási értesítés alapkán a hiteltartozás csökken
T: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
 üzembe helyezés után fizetett kamat (pénzügyi műveletek ráfordítása)
T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata
19. Beruházás saját kivitelezésben
A költségeket a vállalkozás viseli, az 5. számlaosztályban úgy könyveli, mintha termelési költségek lennének. A
beruházás befejezését követően megállapítjuk az előállítási költséget, ez lesz az aktiválható érték és egyben
hozamként eredményt növelő tétel. A beruházás áfája egyben levonható és fizetendő áfa.
A. Költségelszámolás
 anyagfelhasználás
K: 21-22. Anyagok
 bérköltség
T: 541. Alkalmazottak munkabére
 Járulék
T: 56. Járulékok
 értékcsökkenési leírás
T: 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
K: feltehetően műszaki berendezés 139.
 egyéb szolgáltatás
T: 52-53. Igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei
K: 454.18 Szállítók
 egyéb szolgáltatás áfája
B. Az előállítási költséggel hozamelszámolás a befejezetlen beruházások számlával szemben
K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
18
belföldi szállító, nem pedig beruházási szállító
23
 áfa elszámolása
C. Aktiválás
T: megfelelő tárgyi eszköz számla
20. Terv szerinti értékcsökkenés
A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell
felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják.
Tervezhető: bruttó értékhez viszonyítva,
nettó értékhez viszonyítva
teljesítmény alapján
abszolút összegre.
100.000Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz egy összegben leírható.
Nem számolható el értékcsökkenés:
a földterület19,
a telek,
az erdő után.
Nem szabad elszámolni értékcsökkenést:
képzőművészeti alkotások,
régészeti lelet,
kép- és hangarchívum,
egyéb gyűjtemény után.
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha

a könyv szerinti érték (N érték) tartósan magasabb, mint a piaci érték,
a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert
megrongálódott,
feleslegessé vált,
megsemmisült,
hiányzik,…stb.
Leírás a bruttó érték alapján
1) Lineáris leírás
100
Leírási kulcs20=
hasznos élettartam
Leírás alapja = bekerülési érték (B érték) – maradványérték

PÉLDA
bekerülési érték: 2800000 Ft
várható hasznos élettartam 5 év
5 év múlva várható piaci érték 800000 Ft
Számítsuk ki a tárgyi eszköz21 terv szerinti egy évi értékcsökkenését !
100 100
Leírási kulcs22= = =20%
hasznos élettartam 5
Leírás alapja = 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft
Egy évi terv szerinti értékcsökkenés = 2 000 000 · 0,2 = 400 000Ft
Mindig éves amortizációt számolunk és utána számolhatunk ebből 1 évnél rövidebb időszakra
vonatkozó adatokat !
19
kivéve a bányaművelésre és a vegyi hulladékok tárolására igénybevett földterület
20
százalékban kapom az eredményt
21
2001. január 1. után vásárolt !
22
24
Pl.: ¼ évi terv szerinti értékcsökkenés = 400 000 : 4 = 100 000Ft
Könyvelése:
T: 571.Terv szerinti értékcsökkenési leírás
K: 1*9. ……………terv szerinti értékcsökkenése
131. Termelő gépek,
berendezések, 139. Műszaki
szerszámok berendezések, gépek,
gyártóberendezések járművek terv szerinti
B érték (bekerülési értékcsökkenése
érték) elszámolt terv
szerinti
értékcsökkenése
A két számla összevont egyenlege adja a N (könyv szerinti) értéket.
2) Degresszív leírás
 évek száma összeg módszer,
 szorzószámos módszer.
Évek száma összeg módszer

megoldás menete: évek száma összeg meghatározása
Pl.: 5 éves hasznos élettartamnál
5+4+3+2+1 = 15
egységre jutó B (bekerülési - maradvány) érték megállapítása
leírás alapja (B érték)

évek száma összeg
évenkénti terv szerinti értékcsökkenés megállapítása

egységre jutó bruttó érték · a megfelelő szorzószám23
Ennél a módszernél a szorzószámok nem naptári évre, hanem egy évre 24 vonatkoznak
pl.: Július 1-jei aktiválás esetén az egyes szorzók tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-ig élnek.
PÉLDA
Az példa számítása évek száma összeg módszerrel
a leírás alapja: 2 800 000- 800 000 = 2 000 000 Ft
évek száma összeg 5+4+3+2+1 = 15
egységre jutó bruttó érték
2 000 000
= 133 333 Ft
15
1. évi terv szerinti értékcsökkenés 5 · 133 333 = 666 665 Ft
1 999 995 Ft
A példa megoldása évek száma összeg módszerrel
a leírás alapja: 5 020 000 – 20 000 = 5 000 000 Ft
évek száma összeg 10+9+8+7+6+5+4+3+2+1 = 55
5 000 000
= 90 909,09 Ft
55
1. évi terv szerinti értékcsökkenés 10 · 90 909,09
23
5 évnél: az első évben 5 a szorzó, második évben 4, a harmadikban 3 … stb.
24
Pl.: 2000. április 1-től 2001. március 31-ig
25

5. év végi terv szerinti értékcsökkenés = (10+9+8+7+6) · 90 909,09 = 3 636 363,6 ~ 3 636 364 Ft
példa
A műszaki berendezések, járművek B értéke 53 200 000 Ft 2000. január 1-jén. A berendezést 1997. június 17-
én aktiválták. Értékcsökkenést a következő negyedévtől számolnak el évek száma összeg módszerrel. Tervezett
használati idő 7 év.
Mennyi az értékcsökkenés 2000. január 1-jén?
a leírás alapja: 53 200 000 Ft

évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28
53 200 000
= 1 900 000 Ft
28
1. év (1997.07.01-1998.06.30.) 7 · 1 900 000 13 300 000 Ft
2. év (1998.07.01-1999.06.30.) 6 · 1 900 000 11 400 000 Ft
25
3. év (1999.07.01-1999.12.31.) 0,5 · 5 · 1 900 000 4 750 000 Ft
29 450 000 Ft
példa
Az egyik berendezést 2000. február 24-én értékesítették. B értéke 5 320 000Ft. A 2000. január 1-jéig elszámolt
értékcsökkenése 10 egység. Tervezett használati ideje 7 év. Leírása az évek száma összeg módszerrel történik.
a leírás alapja: 5 320 000 Ft
évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28
5 320 000
= 190 000 Ft
28
2000. év január 1-jéig elszámolt értékcsökkenés 190 000 · 10 = 1 900 000 Ft
azaz 10 egység:
1. év 7 egység
2.évből 3 egység, a második évből tehát fél év lett elszámolva 26.
tehát az I. negyedévi értékcsökkenést nekünk kell kiszámítani:
2000. I. negyedévi értékcsökkenés
6 · 190 000
=285 000 Ft
4
elszámolt összes értékcsökkenés
1 900 000Ft + 285 000 Ft = 2 185 000 Ft
Szorzószámos módszer
A lineáris leírási kulcsot előre megtervezett szorzószámokkal módosítjuk. A szorzószámok összege = hasznos
élettartam. Majd ezekkel a módosított leírási kulcsokkal számítjuk az évi értékcsökkenési leírást. A
szorzószámok mindig egy évre vonatkoznak, nem naptári évre.
példa
szorzószámok: 1,6 ; 1,2 ; 1 ; 0,8 ; 0,4.
a leírás alapja 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft
a leírási kulcs
100 100
Leírási kulcs27= = =20%
hasznos élettartam 5
szorzószámokkal módosított leírási kulcsok
1. év 20·1,6 = 32% 640 000 Ft
2. év 20·1,2 = 24% 480 000 Ft
25
ez csak egy fél év
26
6/2 = 3
27
26
3. év 20·1= 20% 400 000 Ft

4. év 20·0,8 = 16% 320 000 Ft
5. év 20·0,4= 8% 160 000 Ft
100% 2 000 000 Ft
Teljesítményarányos leírás
Olyan tárgyi eszközök leírásában alkalmazható, amely teljesítménye hozzávetőlegesen kalkulálható, számítható.
Ismerjük kell a tárgyi eszköz teljesítményét és ezt a teljesítményt természetes mértékegységben ki tudjuk fejezni.
Pl.: km, m, … elsősorban gépek, berendezések, járművek.
Menete:
Megállapítjuk a teljesítmény egységére jutó bruttó értéket
B érték (bekerülési érték)
várható teljesítmény
Éves értékcsökkenési leírás

egységre jutó bruttó érték · évenkénti tényleges teljesítmény
Példa
Egy termelőgép B értéke 800 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 4 év. Teljesítményarányosan írjuk le,
és a tervezett teljesítmény évente: 1800 óra, 2500 óra,
2000 óra, 1700 óra. Határozza meg mennyi a 3. év 1. negyedévében az elszámolandó értékcsökkenési leírás !
Kontírozza a könyvelést is!
B érték : 800 000 Ft.
Maradványérték : 0 Ft
Tervezett elhasználódási idő 4 év
Terv telj. évente 1800 óra
2500 óra
2000 óra
+1700 óra
8000 óra
800 000
Teljesítés egységére jutó B érték = = 100Ft/óra
8 000
1.év 1800 · 100 180 000 Ft
2.év 2500 · 100 250 000 Ft
3.év 2000 · 100 200 000 Ft
4.év 1700 · 100 170 000 Ft
800 000 Ft
Mennyi a 3. év első negyedévében?
200 000 : 4 = 50 000 Ft
kontírozása: 571.–139. terv szerinti értékcsökkenés 50 000.-
Abszolút összegre28
Évente azonos, abszolút összegű leírás.
Azonos a lineáris leírással, csak nem leírási kulccsal, hanem abszolút összegben határozzuk meg az értékcsökkenés
összegét.
Nettó érték alapján
A leírás alapja évente változik, a leírási kulcs pedig állandó.
Példa
B érték: 800 000 Ft
Terv használati idő: 4 év
N érték alapján írjuk le 60%-os kulccsal
Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés
1. 800 000 480 000Ft
2. 800 000 – 480 000 = 320 000 192 000Ft
3. 320 000 – 192 000 = 128 000 76 800Ft
4. 128 000 – 76 800 = 51 200 30 720Ft
Maradvány érték: 51 200 – 30 720 = 20 480 Ft
28
Ott célszerű alkalmazni, ahol a használati idővel számított leírási kulcs számításnál nem lesz kerek egész szám a
leírási kulcs.
27
131. Termelő gépek,

berendezések …
800 000
139. Terv szerinti állományváltozása

értékcsökkenés
480 000 480 000
192 000 192 000
76 800 76 800
30 720 30 720
571. Saját termelésű

készletek
Mennyi a 3. év első negyedévi értékcsökkenés? 76 800 : 4 = 19 200 Ft
Terv szerinti leírás, ha a maradványérték még eladható anyagként hasznosítható
Példa:
Bekerülési érték: 100 000 Ft.
Hasznos élettartam: 2 év.
Maradványérték: fémhulladék 14 000 Ft.
Lineáris leírás.
A berendezést saját pénzből vásároljuk.
1. beruházás
161-455. vételár 100 000.-
2. áfa 27 %
466–455. áfa 27% 25 000.-
3. kiegyenlítés
455-384. kiegyenlítés 125 000.-
4. aktiválás
131-161. aktiválás/üzembe helyezés 100 000.-
5. terv szerinti leírás
Leírás alapja: 100 000 – 14 000 = 86 000 Ft
1. év 43 000.-
571-139. terv szerinti értékcsökkenés 43 000.-
2. év 43 000.-
6. kivezetés a könyvekből
a.
az elszámolt tszcs átvezetése
139 – 131. átvezetés 86 000.-
b.
a maradványérték átvezetése a készletek közé
227 – 131. fémhulladék 14 000.-
Az 100 000 Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz terv szerinti leírása
Példa: Vásárolunk egy műszert, amelynek bekerülési értéke 40 000 Ft, számviteli politikánk szerint aktiválás után
egy összegben leírjuk.
1. 161-455. vásárlás 40 000.-
466-455. áfa 27% 10 000.-
2. 455-384. kiegyenlítés 50 000.-
3. 131-161. aktiválás 40 000.-
4. amortizálás egy összegben
21. Terven felüli értékcsökkenés
Terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni.

T: 866(4). Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
K: 1*8.
A terven felüli értékcsökkenés visszaírható, amennyiben az az ok, amely azt előidézte, megszűnik. Pl.: a káresemény
okozta kárt helyreállítottuk, szél leviszi a tetőt, mi helyreállítjuk.
Visszaírása egyéb bevétel.
28
T: 1*8.
K: 966(4). Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése
Azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeket piaci értéken kell értékelni, az értékelést megelőzően a terven felüli
értékcsökkenést vissza kell írni.
Értékhelyesbítés
Az aktivált tárgyi eszközök esetében a vállalkozás saját elhatározása alapján élhet a piaci értéken való értékelés
lehetőségével. Ez az értékelés inflációkövető. Akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszközök piaci értéke
mérlegkészítéskor jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A mérlegkészítéskori piaci értéket
könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.
piaci érték – nettó érték = értékhelyesbítés
forrása az értékelési tartalék
könyvelése:
T: 127, 137, 147, 157
K: 417. Értékelési tartalék
példa
Irodaépület beszerzési értéke: 30 000 000 Ft
halmozott terv szerinti értékcsökkenése: 8 000 000 Ft
halmozott terven felüli értékcsökkenése: 2 000 000 Ft
nettó értéke: ?
A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés okai megszűntek,
jelenlegi piaci értéke: 25 000 000 Ft
N érték = B érték – TSZÉCS – TFÉCS =
= 30 000 000 – 8 000 000– 2 000 000 = 20 000 000Ft
128–9664. Visszaírás 2 000 000
N érték = B érték – TSZÉCS = 30 000 000 – 8 000 000 = 22 000 000Ft
Értékhelyesbítés = Piaci érték - N érték = 25 000 000 – 22 000 000 = 3 000 000Ft
ezt számolhatom el
123. 129.
30 000 000 8 000 000
128. 9664.
2 000 000 2 000 000
127.
417.
3 000 000
3 000 000
példa
Egy 2,5 éves gép B értéke 3 000 000Ft. Mennyi az értékcsökkenése, ha az értékcsökkenést
a) nettó érték alapján számoltuk el 40%-os leírási kulccsal,
b) az évek száma összeg módszerrel számoltuk el, a tervezett használati idő 5 év,
c) lineárisan írtuk le, 20%-os kulccsal,
d) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4.
Adatok: B érték: 3 000 000Ft
eltelt használati idő: 2,5év
a) N érték alapján, 40%-os leírási kulccsal

Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés
1. 3 000 000 1 200 000
2. 1 800 000 720 000
3. év 1. féléve 1 080 000 (432 000:2=) 216 000
2 136 000Ft
2,5 évi halmozott értékcsökkenés : 2 136 000Ft

b) évek száma összeg módszerrel, tervezett használati idő: 5év
évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15
29
3 000 000
egységre jutó B érték = = 200 000 Ft
5
1. 5 · 200 000 1 000 000
2. 4 · 200 000 800 000
3 · 200 000
3. év fele 300 000
2
2,5 évi halmozott: 2 100 000 Ft
c) lineáris leírás 20%-os leírási kulccsal, 5év
1. 3 000 000 · 0,2 600 000

2. 3 000 000 · 0,2 600 000
3 000 000 · 0,2
3. év fele 300 000
2
d) csökkenő kulcsokkal
1. 3 000 000 · 0,2 · 1,6 960 000

2. 3 000 000 · 0,2 · 1,2 720 000
3 000 000 · 0,2 · 1,0
3. év fele 300 000
2
Egy termelőgép B értéke 1 200 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 5 év.
Számítsa ki a gép értékcsökkenését és N értékét évente, ha:
a) lineáris leírása,
b) az évek száma összegének módszerével írjuk le,
c) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, és a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4.
d) teljesítményarányosan írjuk le, a tervezett teljesítmény évente: 3800, 5000, 4100, 3900, 3200
óra.
e) N érték alapján írjuk le 40%-os kulccsal.
Határozza meg, mennyi a 2.év 3. negyedévben az elszámolandó értékcsökkenési leírás!
Kontírozza a könyvelést is!
a) lineáris
100
leírási kulcs = = 20 %
5
Év elszámolt ÉCS N érték

1. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 960 000
2. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 720 000
3. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 480 000
4. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 240 000
5. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 0
A 2. év 3. negyedévében
240 000
= 60 000 Ft
4
b) az évek száma összeg módszerrel
évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15

1 200 000
egységre jutó B érték = = 80 000 Ft
15
Év elszámolt ÉCS halmozott N érték

1. 400 000 400 000 800 000
2. 320 000 720 000 480 000
3. 240 000 960 000 240 000
4. 160 000 1 120 000 80 000
5. 80 000 1 200 000 0
30
320 000
= 80 000 Ft
4
c) szorzószámos

1. 384 000 384 000 816 000
2. 288 000 672 000 528 000
3. 240 000 912 000 288 000
4. 192 000 1 104 000 96 000
5. 96 000 1 200 000 0
288 000
= 72 000 Ft
4
d) teljesítményarányos leírás
3800 óra
5000 óra
4100 óra
3900 óra
3200 óra
20 000 óra
B érték 1 200 000

= = 60 Ft/óra
tervezett teljesítmény 20 000

1. 228 000 228 000 972 000
2. 300 000 528 000 672 000
3. 246 000 774 000 426 000
4. 234 000 1 008 000 192 000
5. 192 000 1 200 000 0
300 000
= 75 000 Ft
4
(c) N érték alapján 40%-os kulccsal
Év Leírás alapja ÉCS

1. 1 200 000 480 000
2. 720 000 288 000
3. 432 000 172 800
4. 259 200 103 680
5. 155 520 62 208
Maradvány érték: 93 312 Ft
288 000
= 72 000 Ft
4
4. példasor 5. feladata
B érték : 8 400 000 Ft
Az aktiválást követő negyedév első napján kezdődik az értékcsökkenés.
Tervezett aktiválás: 1994. június 5.
Tervezett használati idő: 6 év.
Mennyi a N értéke 1998. szeptember 30-án?
1994. július 1. dec. 31. 6 hónap 2 negyedév

1995. teljes év 12 hónap 4 negyedév
31

1998. január 1. szept. 30. 9 hónap 3 negyedév
17 negyedév
a) bruttó érték alapján lineáris leírással
B 8 400 000Ft, abszolút összeget számolunk, mivel a leírási kulcs nem lenne egész
1 évre
8 400 000
= 1 400 000 Ft
6
negyedévre
1 400 000
= 350 000 Ft
4
17 negyedévre 17 · 350 000 = 5 950 000Ft

N érték = B érték – elszámolt értékcsökkenés
N = 8 400 000 – 5 950 000 = 2 450 000 Ft
b) B érték alapján évek száma összeg módszerrel
évek száma összeg = 1+2+3+4+5+6=21
8 400 000
= 400 000 Ft
21
Év halmozott N érték
1994.07.01-1995.06.30. 2 400 000 2 400 000 5 600 000
1995.07.01-1996.06.30. 2 000 000 4 400 000 4 000 000
1996.07.01-1997.06.30. 1 600 000 6 000 000 2 000 000
1997.07.01-1998.06.30. 1 200 000 7 200 000 1 200 000
1998.07.01-1998.09.30. 200 000 7 400 000 1 000 000
(1 negyedév)
Ugyanis: az 5. évnek csak a negyed részét számolva 2 · 400 000 = 800 000
800 000
= 200 000 Ft
4
elszámolt értékcsökkenés 7 400 000Ft
N = 8 400 000 – 7 400 000 = 1 000 000 Ft
c) N érték alapján 35%-os kulccsal
Év Leírás alapja N
1994. fél éve 8 400 000 1 470 000
1995 6 930 000 2 425 500
1996 4 504 500 1 576 575
1997 2 927 925 1 024 774
1998. 3 negyedév 1 903 151 499 577
6 996 426
B - elszámolt értékcsökkenés = N
8 400 000 – 6 996 426 = 1 403 574 Ft
d) B érték alapján teljesítményarányos leírással
kívánt(tervezett) teljesítmény: 21 000 gépóra
eddig eltelt : 18 113 gépóra
egység:
8 400 000 Ft
= 400 Ft/gépóra
21 000 gépóra
Elszámolt értékcsökkenés = 18 113 · 400 = 7 245 200 Ft

N = 8 400 000 – 7 245 200 = 1 154 800 Ft
32
22. Tárgyi eszközök értékesítése
Ha feleslegessé válik a tárgyi eszköz, célszerű értékesíteni. Az értékesítés negyedévének végéig a terv szerinti
értékcsökkenést könyvelni kell.
Gazdasági műveletek
1. megoldás
Bruttó érték kivezetése (leemelése a tárgyi eszköz számláról)
T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
K: 121-141. Ingatlanok … Egyéb berendezések
Elszámolt összes értékcsökkenés kivezetése
T: 129-149. Ingatlanok …. Egyéb berendezése … terv szerinti értékcsökkenése
K: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
2. megoldás
Összes elszámolt értékcsökkenés átvezetése a tárgyi eszköz számlára
T: 129-149. Ingatlanok … Egyéb berendezések … terv szerinti értékcsökkenése
K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések
Nettó érték kivezetése
T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések
Ha olyan eszközt adunk el, amelyet piaci értéken értékeltünk, akkor az értékhelyesbítést is ki kell vezetni. (ÉH
forrása az értékesítési tartalék, ezek együtt mozognak)
T: 417. Értékesítési tartalék (forrás -)
K: 127-147. Ingatlanok … Egyéb berendezések … értékhelyesbítése (eszköz -)
Eladási ár
T: 311. Vevők (eszköz +)
K: 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (árbevétel + = eredmény +)
áfa 27% T: 311. Vevők (követelés +)
K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +)
Befolyt követelés a vevőtől
T: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz +)
K: 311. Vevők (követelés -)
23. A vállalkozás és a költségvetés kapcsolata
Kétirányú kapcsolat
1. Támogatások igénylése az állami költségvetésből.
Pl.: exporttámogatás a mezőgazdaságban
árkiegészítés a vasúti személyszállításban
2. Különböző adók befizetése az állami költségvetésbe:
társasági adó,
személyi jövedelemadó,
általános forgalmi adó,
munkaadói járulék,
fogyasztási adó…stb.
Támogatások igénylése:
havonta, vagy negyedévente az árbevétel alapján
T: 362. (követelés +) Társasági adó elszámolása
K: 91-92. (árbevétel + = eredmény +) Belföldi értékesítés árbevétele
amikor a támogatást megkapjuk
T: 384. (számlapénz +) Elszámolási betétszámla
K: 363. (követelés -) Költségvetési kiutalási igények teljesítése
362. 363.
igénylés teljesülés
csak a T oldalára csak a K oldalára
könyvelhetek
A két számla összevont egyenlege mutatja a költségvetéssel szembeni követelést.
33
24. Befizetési kötelezettségek
1. Társasági adó
év közben előleget fizetünk az előző évi nyereség alapján
T: 461. (kötelezettség -) Társasági adó elszámolása
K: 384. (számlapénz -) Elszámolási betétszámla
December 20-ig az előző évben fizetett társasági adó 90%-áig feltöltési kötelezettség terheli a vállalkozást.
T: 461. Társasági adó elszámolása
Az éves beszámoló részét képezi az eredmény-kimutatás, amely a mérleg szerinti eredmény levezetését
tartalmazza. Ekkor kerül sor az éves eredményt terhelő társasági adó meghatározására is.
Menete (az adó meghatározásának menete):
+ adózás előtti eredmény
+ adóalapot növelő tételek (pl.: számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, értékvesztés)
- adóalapot csökkentő tételek (pl.: társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, kapott osztalék)
adóalap
- 10 % (19%)számított adó az adóalap után
- adókedvezmény
= fizetendő társasági adó
Adófizetési kötelezettség könyvelése

T: 891. Társasági adó (eredmény -)
K: 461. Társasági adó elszámolása (kötelezettség +)
461. Társasági adó elszámolása

384. év közben befizetett adóelőleg az éves eredményt terhelő adó
> túlfizetés T egyenleg

< adófizetési kötelezettség (befizetési) K egyenleg
2. Személyi jövedelemadó
Minden bér és munkadíjból, munkáltatót terheli.
A munkáltató a számfejtett bér, munkadíj után SZJA előleget köteles levonni. Minden magánszemélyt és annak
jövedelmét terheli SZJA. A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettsége miatt.
SZJA előleg levonása
T: 471. Jövedelemelszámolás (tartozás -)
K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tartozás +)
Pénzügyi rendezése
T: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tarozás -)
K: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz -)
3. Költségvetési befizetési kötelezettségek
pl.: munkaerőpiaci alap, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fogyasztási adó, jövedéki
adó,…stb.
A. Bevallások a 463. számla K oldalán

T: 56. járulék
1,5% munkaerőpiaci alap
T: 471. Jövedelemelszámolás
K: 463-13. Költségvetési befizetések teljesítése
fogyasztási adó, jövedéki adó
T: 867. Adók, illetékek, hozzájárulások
K: 463 Költségvetési befizetések
B. A befizetési kötelezettségek teljesítése

T: 464-*.Költségvetési befizetések teljesítése
463.
464.
bevallás
34
teljesítés
csak bevallás csak teljesítés
jogcímenként vizsgálva
összevont egyenleg lehet T vagy K.
4. Vám
Az importbeszerzések után a beszerzést végző vállalkozás fizeti meg. A beszerzési ár alkotóeleme.
beruházásnál
T: 161. Befejezetlen beruházás
anyagok beszerzésénél K: 465.
T: 21-22. Anyagok
áruk beszerzésénél
T: 26. Kereskedelmi árúk
teljesítése
T: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla
5. A termékeket, tevékenységeket áfa terheli

Jellemzői:
- általános adó (nem tesz különbséget aszerint, hogy ki állítja elő),
- összfázisú forgalmi adó,
- hozzáadott értékadó,
- fogyasztási értékadó.
Áfa kulcsok
27%-os kulcs alá esik (a legtöbb termék ilyen),
18%-os az áfa kulcsa (pl.: tejtermék, liszt)
5%-os kulcs ( gyógyszerek, tankönyvek a közoktatásban)
Nem vonható le az áfa (nem lehet visszaigényelni)
ha a terméket és szolgáltatást adómentes tevékenységhez használjuk fel,
üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetésére használjuk fel,
személygépkocsi vásárlásakor,
személy taxi közlekedés igénybevételénél.
Áfa könyvelése
a) Előzetesen felszámított áfa levonható és a beérkező számlákban szerepel
455. Beruházási szállítók
b) Importbeszerzés esetén (külföldről történő beszerzés)
K: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla
ez akkor válik levonhatóvá, amikor a VPOP-vel szembeni tartozást rendezzük:
465-384. pénzügyi rendezés
466-368. áfa átvezetése
c) Fizetendő áfa: a kimenő számlákban számítjuk fel
árú értékesítésekor, ha az leszámlázásra kerül és a vevő később fizet
T: 311. Vevők
készpénzes értékesítéskor, az árbevételt kell csökkenteni (az árbevételből kell bevallani)
d) Az áfa pénzügyi rendezése a 468-as számlán történik
áfa befizetése
T: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
áfa visszaigénylése
K: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
példa
1)
563 – 463 (12). munkaadói járulék 1 050 000
35
471 – 463 (13). munkavállalói 300 000
2) Áfa tartozás
+ fizetendő áfa (467 K) 22 700 000
- levonható áfa (466 T) 20 800 000
- befizetett áfa (468 T) 1 000 000
+ visszaigényelt áfa 0
900 000
3) 468-384. áfa rendezése 900 000

161-463(19). illeték 900 000
4)
311-467. 25% áfa 500 000
5)
464 (7)-384. fogyasztási adó átutalása 200 000
6)
466-454. levonható áfa 3 200 000
7)
464 (13)-384. MUJ átutalása 300 000
8)
311-467. fizetendő áfa 5 600 000
9)
362(6)- 91-92. dotáció 2 500 000
10)
464(12)- 384. munkaadói járulék teljesítése 1 050 000
11)
466.
E.
463. 20 800 000 24 000 000
12. E 6.
18 750 000 16 500 000 3 200 000
1.
1 050 000 24 000 000 24 000 000
1.
300 000
3.
900 000 467.
E
18 750 000 18 750 000 28 800 000 22 700 000
4.
500 000
8.
464. 5 600 000
E
16 300 000 17 850 000 28 800 000 28 800 000
6.
200 000
7.
300 000 468.
10. E.
1 050 000 1 000 000 1 900 000
2.
17 850 000 17 850 000 900 000
1 900 000 1 900 000
a) A költségvetési befizetési kötelezettség a 463, 464 számlák összevont egyenlege

463 K – 464 T = 18 750 000 – 17 850 000 = 900 000 Ft.
b) Áfa tartozás a 466, 467 és 468-as számlák összevont egyenlegeként határozható meg:
467 K 28 800 000
466 T 24 000 000
468 T 1 900 000
összevont egyenleg 2 900 000
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: 9 000 000 + 2 900 000 = 3 800 000 Ft = 3 800 e Ft
Egyéb követelés: a 362 T egyenlege: 2 500 000 Ft = 2 500 e Ft
12) Zárás a 492. Zárómérleg számla segítségével.
492 –464. T egyenlegű számlák zárása 43 750 000 17 850 000
466. - 24 000 000
468. - 1 900 000
463 –492. K egyenlegű számlák zárása 18 750 000 47 550 000
467. Fizetendő általános forgalmi adó 28 800 000 -
Nyitás a következő év elején, a 491. Nyitómérleg számla segítségével
36
464 -491. T egyenlegű számlák nyitása 17 850 000 43 750 000

466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 24 000 000 -
468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 1 900 000 -
491 –463. K egyenlegű számlák nyitása 47 550 000 18 750 000
467. Fizetendő általános forgalmi adó - 28 800 000
13) Egyenlegek
463. (előző évi)

13. E 12.
18 750 000 18 750 000 467.
13. 12.
28 800 000 28 800 000
464. (előző évi)
E 12. 13.
17 850 000 17 850 000 468.
12. 13.
1 900 000 28 800 000
13.
466. 24 000 000
12.
24 000 000 13.24 000 000
nyitás utáni rendező tételek
a) A 464-es számla T egyenlegének átvezetése a 463-as számlára
463-464. átvezetés 17 850 000
b) Áfa számlák összevezetése a 468-ra
468-466. átvezetés 24 000 000
467-468. átvezetés 28 800 000
c) 468 egyenlege az elmúlt évről fennmaradt áfa-tartozás 2 900 000 Ft
A nyitás utáni rendező tételek után a 463-as számla az elmúlt évről fennálló költségvetési tartozást mutatja, a
468-as számla egyenlege pedig az elmúlt évi áfa tartozást tartalmazza.
14) Áfa tartozás kiegyenlítése (múlt évi)
468-384. kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 2 900 000
15) Az elmúlt évi költségvetési kiutalási igény megérkezése
384-362. elmúlt évi kvi. kiut. megérkeztek 2 500 000
azért 362., mert a 363-on nincsen semmi, egyébként 363 - lenne év közben
Az elmúlt évi költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése
463-384. elmúlt évi kvi. kötelezettség teljesítése 900 000
minden más esetben 464., de ez itt az elmúlt évi
16) Elszámolási betét egyenlege
463. (előző évi)
E. 2.
200 000 000 900 000
15. 5.
2 500 000 200 000
7.
300 000
10.
1 050 000
14.
2 900 000
15.
900 000
202 500 000 6 250 000
384. Elszámolási betétszámla egyenlege: 196 250 000 Ft.
25. Költségekkel kapcsolatos elszámolások
A vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatban költségek merülnek fel. A költségeket megjelenési forma
(költségnemek) szerinti csoportosításban minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak ki kell mutatnia (törvényi
előírás).
A költségek költségnemek szerinti könyvelésére az 5. számlaosztály szolgál. Ennek a számlaosztálynak a vezetése
minden vállalkozás számára kötelező. Ezen kívül a vállalkozások saját elhatározásuk alapján számviteli
politikájukban rögzített módon könyvelhetik a költségeket:
költségviselő számlákon (7. számlaosztály) közvetlen költségek
költséghely számlákon (6. számlaosztály) közvetett költségek
Közvetlen költségek azok az eszközfelhasználások, amelyek a termék, tevékenység előállításával, létrehozásával
közvetlenül kapcsolatban vannak. p.: alapanyag felhasználás, szakmunkások bére és ennek közterhei.
Közvetett költségek azok a költségek, amelyeknél csak a felmerülés helyét ismerjük, de nem tudjuk megállapítani,
hogy mely termék/tevékenységgel kapcsolatosak. pl.: üzemi költségek, központi irányítás költségei.
A költségek elszámolása költségnemek szerint
37
a) Anyag jellegű ráfordítások (51-53.)

részei: anyagköltségek (51.)
igénybe vett szolgáltatások költségei (52.)
egyéb szolgáltatások költségei. (53)
b) Személyi jellegű ráfordítások (54-56.)
részei: bérköltség (54.)
személyi jellegű egyéb kifizetések (55.)
bérjárulékok (56.).
c) Értékcsökkenési leírás (57.)
könyvelés
T: 51-57.
K: 1-4. megfelelő számlája
Pl.: 119, 129, 139, 149;
21-22;
381, 384;
463, 454, 471, 473.
Költségviselők szerinti költségelszámolás
A vállalkozás döntése alapján könyvelheti a költségeket a 7. számlaosztályban is. Ebben a számlaosztályban csak a
termékre tevékenységre (szolgáltatásra) közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. Mivel az 5-ös
számlaosztályban való könyvelés minden vállalkozás számára kötelező, a 7. számlaosztályban történő elszámolásra
két módszer közül választhatnak:
1. Könyvelik a költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályba, majd a közvetlen költségeket átvezetik a 7.
számlaosztályba, a költségviselő számlákra.
a) könyvelés költségnemenként
T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás
K: 1-4. megfelelő számlája
b) közvetlen költségek átvezetése a költségviselő számlákra
T: 71-75. Tevékenységek költségei
K: 59. Költségnem átvezetési számla
2. Könyvelik a költségeket felmerüléskor elszámolhatóságuk szerint, vagyis a közvetlen költségeket a 7.
számlaosztályban, majd pedig költségnemek szerint nyilvántartásba veszik az 5. számlaosztályban.
a) könyvelés elszámolhatóságuk szerint
T: 71-75. Tevékenységek költségei
K: 2-4. megfelelő számlája/számlái
b) nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban
K: 59. Költségnem ellenszámla
A költségviselők szerinti elszámolásnak az önköltség alakulásának vizsgálata, elemzése, az önköltség csökkentése
lehetőségeinek vizsgálata miatt van jelentősége. Az önköltség megállapítása kalkulációval történik, a kalkuláció
lehet:
előkalkuláció: a gyártás megkezdése előtt,
utókalkuláció: a gyártás befejezését követően.
A kalkulációs séma:
1. közvetlen anyagköltség,
2. saját termelésű félkész termékek felhasználása,
3. bérmunkadíj,
4. közvetlen bérköltség,
5. a közvetlen bérek különféle járulékai,
6. gyártási külön költségek,
7. egyéb közvetlen költségek,
egyéb üzemi általános költség,
8. tényleges előállítási költség.
Költséghelyenkénti költségelszámolás
Költséghely: A közvetett költségek felmerülési helye: lehet üzem, telep, gyáregység, központi irányítás,…
Ha a vállalkozás költségviselő költséghely elszámolást választ, akkor a közvetett költségeket a 6-os
számlaosztályban könyveli. A közvetett költségek azok az eszközfelhasználások, amelyekről felmerülésük
pillanatában nem állapítható meg, hogy mely termék, tevékenység termelésével kapcsolatosak.
Költségek könyvelése:
38
1. 5-ös számlaosztályban (összköltség eljárással)

K: 1-4. Eszköz - Forrás
a közvetett költségek átvezetése
T: 6. Költséghelyek, általános költségek
2. 6-os számlaosztályban (forgalmi költség eljárással)
T: 6. számlaosztály megfelelő számlái
K: 1-4. megfelelő számlái
nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban
K: 59. Költségnem ellenszámla
A közvetett költségek felosztható része (lásd kalkulációs séma 7. pont) felosztás után
a 7-es számlaosztályba könyvelendő át (csak a 2-es variációhoz)
T: 7. számlaosztály megfelelő számlái
K: költséghelyek költségeinek átvezetése
A fel nem osztható költségek az eredményt csökkentik és a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatás
készítése esetén a 85-ös számlacsoportba könyvelendő át
T: 85. Értékesítés közvetett költségei
K: 691. Költséghelyek költségeinek átvezetése
(Ezzel a tétellel a 6-os számlaosztályban nem marad egyenleg)
26. Saját termelésű készletek
1. Befejezetlen termelés a megmunkálás alatt lévő anyag, félkész termék, befejezetlen szolgáltatás.
2. Félkész termékek: a termelési folyamat bizonyos munkaműveletét már elvégezték rajta, de további
megmunkálásra szorul. Pl.: fonal, amelyből szövetet szőnek, alkatrészek, amelyeket beépítenek a termékbe.
3. Késztermékek: minden munkaműveletet befejezték a MEO átvette, a késztermék raktár bevételezte.
4. Növendék, hízó- és egyéb állatok (amíg nem ivarérett az állat)
Kimutatásuk a 2. készletek számlaosztályban történik tényleges előállítási költségen.
Könyvelési tételek a következő feltételek mellett
1. A termelési költséget költségnemenként könyveljük (5.)

2. Összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítünk.
3. A készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk.
4. Tényleges előállítási költségen könyveljük.
Az elszámolás jellemzője, hogy a készletmozgásokat minden esetben saját termelésű készletek állományváltozása
számlával szemben könyvelünk.
1. Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése. Az év elején nyitás után.
T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -)
K: 231. Befejezetlen termelés (állomány -)
2. A termelési költségek könyvelése
anyagköltség (=anyagfelhasználás)
T: 51. Anyagköltség (költség +)
K: 471. Jövedelem elszámolási számla (tart +)
Személyi jellegű egyéb kifizetések
T: 55. Személy jellegű egyéb kifizetések
K: 471. Jövedelem elszámolási számla (ha bekerül a bérbe)
381. (ha pénztárból fizetik)
Bérjárulékok
T: 56. Bérjárulék
K: 463-… . Költségvetési befizetési kötelezettség
Értékcsökkenési leírás
T: 571. Terv szerinti értékcsökkenés
K: 119-149. Immateriális … járművek terv szerinti értékcsökkenése
Hulladék megtérülés – az elszámolt termelési költséget mindig csökkenti
T: 21-22. Anyagok (készlet +)
K: 51. Anyagköltség (költség -)
Az elkészült termékek raktárra vétele
39
T: 251. Kész termékek (készlet +)

K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +)
A záró befejezetlen termelés aktiválása évzárlatkor
T: 231. Befejezetlen termelés (állomány +)
K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +)
A felmerült tárgyidőszaki termelési költségeket át kell vezetni a 82-83-as számlacsoportba
T: 81-83. Anyag személy értékcsökkenési leírás
Összefüggés
nyitó befejezetlen termelés elkészült, raktárra vett termékek tényleges

+ tárgyidőszaki tényleges termelési = önköltsége
költségek + záró befejezetlen termelés
581.STKÁV
- nyitó befejezetlen termelés, - elkészült, raktárra vett termékek tényleges
- értékesített termékek tényleges önköltsége
önköltsége - záró befejezetlen termelés
értékesítési oldal termelési oldal
< KE állomány növekedés = hozam

TE állomány - = hozam - >
27. A saját termelésű készletek értékesítése
Eladási áron leszámlázzuk a vevőknek

T: 311. Vevők (követelés +)
K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel + eredmény +)
Áfa az eladási ár után (27%, 18 %)
T: 311. Vevők (követelés +)
K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +)
Készletcsökkenés az értékesítés miatt tényleges önköltségen
T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -)
K: 251. Késztermékek (készlet -)
Minőségi kifogás esetén
a, minőségi engedmény az eladási árban
T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel -)
az engedményre jutó áfa visszakönyvelendő
T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás -)
b, minőségi kifogás miatt visszaérkezett termékek könyvelése

árbevétel csökkenés eladási áron
K: 311. Vevők
visszakönyvelt áfa
T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó
K: 311. Vevők
visszavételezés a raktárba tényleges önköltségen
T: 251. Késztermékek
K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása
feladat
Egy vállalkozás két termékére vonatkozó adatok
Nyitó befejezetlen
Termék
termelés (Ft)
40
1. termék 150 000

2. termék 60 000
Időszak folyamán felmerült költségek (Ft)

Anyagköltség Bérköltség TBJ Értékcsökkenési leírás Igénybe vett
1.termék 2 000 000 800 000 312 000 120 000 120 000 3 352 000
2. termék 1 850 000 600 000 234 000 150 000 110 000 2 944 000
3 850 000 1 400 000 546 000 270 000 230 000
TBJ 39%
Az igénybevett szolgáltatást a szállítókkal szemben könyvelje el.
Raktárra vétel adatai
1. termék 2. termék
tényleges közvetlen önköltségen 2 950 000
záró befejezetlen termelés Ft 22 000
mennyiség db 4 000 500
egységönköltség Ft/db
Értékesítés adatai
1. termék 2. termék
mennyisége db 3 800 480
tényleges közvetlen költségen Ft
eladási egységár Ft/db 1 450 6 960
áfa % 25,0 25,0
Könyvelje a költségeket, a raktárra vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5.
számlaosztályba) főkönyvi számlavázlaton!
Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése

581-231. 1. termék 150 000
581-232. 2. termék 60 000
Hiányzó költségadatok
1. termék bérköltség: 312 000 / 0,39 = 800 000
2. termék TBJ: 600 000 · 0,39 = 234 000
bérköltség 800 000 + 600 000 = 1 400 000
A tárgyidőszaki költségek könyvelése

a, 51 - 21-22. anyagköltség 3 850 000
b, 54 – 471. bérköltség 1 400 000
c, 561 – 463-14. TBJ 546 000 308 000
463-15. TBJ - 238 000
d, 571 – 139. értékcsökkenési leírás 270 000
e, 52 – 454. igénybevett szolgáltatások 230 000
Mellékszámítás a raktárra vételhez, ill. a záró befejezetlen termelés megállapításához
Megnevezés 1. termék 2. termék

Nyitó befejezetlen termelés 150 000 60 000
tárgyidőszaki közvetlen költségek 3 352 000 2 944 000
3 502 000 3 004 000
elkészült termékek tényleges
önköltsége 3 480 000 2 950 000
záró befejezetlen termelés 22 000 54 000
3 502 000 3 004 000
Elkészült mennyiség 4 000 500

Önköltség 3 480 000 / 4000 = 870 2 950 000 / 500 = 5900
Készletre vétel, raktárra vétel

251-581. 1. számú késztermék 3 480 000
252-581. 2. számú késztermék 2 950 000
Záró befejezetlen termelés aktiválása

41
231-581. 1. számú befejezetlen 22 000

232-581. 2. számú befejezetlen 54 000
Termelési költségek átvezetése a 8-as számlaosztályba
- anyagköltség átvezetése
811 – 59. 3 850 000
812 – 59. igénybevett szolgáltatások 230 000
821 – 59. bérköltségek átvezetése 1 400 000
823 – 59. bérjárulékok átvezetése 546 000
83 – 59. értékcsökkenési leírás átvezetése 270 000
Értékesítés
1.termék 2. termék
Eladási ár 3800db · 1450 Ft/db = 5 510 000 480db · 6960 Ft/db = 3 340 800
27 % áfa 5 510 000 · 0,25 = 1 377 500 3 340 800 · 0,25 = 835 200
Készletcsökkenés
tényleges önköltségen 3800db · 870 Ft/db = 3 306 000 480db ·5900 Ft/db = 2 832 000
311 – 91. 1.sz. termék eladási ára 5 510 000
311 – 467. 1.sz. termék áfája 1 377 500
581 – 251. 1.sz. termék készletcsökkenése 3 306 000
Fedezeti összeg = árbevétel – közvetlen önköltség

2 204 000 = 5 510 000 – 3 306 000
311 – 92. 2. sz. termék eladási ára 3 340 000

311 – 467. 2. sz. termék áfája 835 200
581 – 251. 2. sz. termék készletcsökkenése 2 832 000
Fedezeti összeg: 3 340 800 – 2 832 000 = 508 800
Eredmény megállapítás
581. saját termelésű készletek állományváltozása
1/231. nyitó befejezetlen termelés 150 000 3/251. készletre vétel 3 480 000
1/232. nyitó befejezetlen termelés 60 000 3/252. készletre vétel 2 950 000
7/251. értékesítés miatti készletcsökkenés 3 306 000 4/231. a befejezetlen t. aktiválása 22 000
7/252. értékesítés miatti készletcsökkenés 2 832 000 4/232. a befejezetlen t. aktiválása 54 000
6 348 000 6 506 000
-6 348 000
KE 158 000
hozam + = eredmény +
28. Éves beszámoló eredmény – Kimutatása
I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) (5 510 + 3 341) 8 851 E

II. Aktivált saját teljesítmény értéke (58) 158 E
III. Egyéb bevételek (96) -
IV. Anyagjellegű ráfordítások (81) (3 850 + 230) 4 080 E
V. Személyi jellegű ráfordítások (82) (1 400 + 546) 1 946 E
VI. Értékcsökkenési leírás (83) 270 E
VII. Egyéb ráfordítások (86) -
Üzemi üzleti tevékenység eredménye
(I+II+III-IV-V-VI-VII) 2713 E
Saját termelésű készletek elszámolása a következő feltételek mellett:
1. Költségelszámolás csak költségnemenként, az 5-ös számlaosztályban
2. Eredmény-kimutatás forgalmi költség eljárással
3. Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van
4. Készletértékelés tényleges önköltségen
A könyvelési tételek közül az előzőekben tanultakkal azonosan könyvelünk:
- a nyitó befejezetlen termelés visszavezetését (581-231),
- a tárgyidőszak termelési költségeit (51-57 – 1-4.),
- az elkészült termékek raktárra vétele (251 - 581),
- a záró befejezetlen termelés aktiválását (231-581),
- az értékesített termékek eladási árát és áfáját (311 - 91-92.; 311-467.),
42
- az értékesítés miatti készletcsökkenést

Itt NINCS a termelési költségek átvezetése a 8-as számlacsoportba, hanem e helyett:
- az értékesített termékek közvetlen önköltségét vezetjük a 81-82-es számlacsoportba
T: 81-82.
K: 59. költség átvezetési számla
- a közvetett költségeket pedig a 85-ös számlacsoportba vezetjük át
T: 85.
K: 59.
Az értékesítésre elszámolt költségek átvezetése a feladat adatai alapján:
1. sz. termék: 81-59. 3 306 000
2. sz. termék: 82-59. 2 832 000
Közvetett költség a feladatban nincs!
Eredmény megállapítás (forgalmi költség eljárású) eredmény-kimutatással (e Ft-ban)

I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) 8 851
II. Értékesítés közvetlen költségei (81-82.) 6 138
III. Értékesítés B eredménye (I.-II.) 2 713
IV. Értékesítés közvetett költségei (85.) -
V. Egyéb bevételek (96) -
VI. Egyéb ráfordítások (86.) -
A. Üzemi, üzlet tevékenység eredménye 2 713
példa
Időszak folyamán felmerült költségek
Anyagköltség Bérköltség Tb járulékok Écsi leírás Igénybevett
szolgáltatás
Alfa termék 3 000 000 800 000 312 000 200 000 120 000
Béta termék 2 500 000 620 000 241 800 150 000 100 000
összesen 5 500 000 1 420 000 553 800 350 000 220 000
TB járulék 39%
Az igénybevett szolgáltatásokat a szállítókkal szemben könyvelje!
Raktárra vétel adatai:
Alfa termék Béta termék
Tényleges közvetlen 4 600 000 3 700 000
önköltségen
Záró befejezetlen termelés 32 000 11 800
Mennyiség 4 000 2 000
Egységönköltség, Ft/db. 1 150 1850
Értékesítés adatai
Alfa termék Béta termék
Mennyisége 3 800 1950
Tényleges közvetlen 4 370 000 3 607 500
önköltségen
Eladási egységár 2 150 6 900
áfa % 25,0 25,0
Könyvelje főkönyvi számlavázlaton a költségeket, a raktárra - vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen
költségnemenként (5. számlaosztályba)!
Nyitó egyenlegek
231. Alfa befejezetlen 200 000
232. Béta befejezetlen 100 000
Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése
581-231. visszavezetés 200 000
581-232. visszavezetés 100 000
Hiányzó költségadatok
Alfa TBJ 800 000 · 0,39 = 312 000 ; Nyugdíj járulék 1420 000 · 0,22 = 312 400
Béta bérköltség: 241 800 : 0,39 = 620 000 ; Egészségbiztosítási járulék 1420 000 · 0,17 = 241 400
43
Tárgyidőszaki költség könyvelése

51 - 21-22. anyagköltség 5 500 000
54-471. bérköltség 1 420 000
561 - 463-14. Nyugdíj járulék 312 400
561 – 463-15. Egészségbiztosítási járulék 241 400
571-139. értékcsökkenési leírás 350 000
52-454. igénybevett szolgáltatások 220 000
Elkészült termékek raktárra vétele
Megnevezés Alfa termék Béta termék
Nyitó befejezetlen termelés 200 000 100 000
+ tárgyidőszaki költségek 4 432 000 3 611 800
4 632 000 3 711 800
Elkészült termelés tényleges önköltségen 4 600 000 3 700 000
+ záró befejezetlen termelés 32 000 11 800
4 632 000 3 711 800
Termelt mennyiség 4 000 2 000
önköltség Ft/db 1 150 1850
251-581. raktárra vétel 4 600 000
252-581. raktárra vétel 3 700 000
231-581. befejezetlen akt. 32 000
232-581. befejezetlen akt. 11 800
Termelési költségek átvezetése a 8. számlaosztályba
811-59. anyagköltség átvezetése 5 500 000
812-59. igénybevett szolgáltatások 220 000
821-59. bérköltség átvezetése 1 420 000
823-59. bérjárulék átvezetése 553 800
83-59. értékcsökkenés leírás átvezetése 350 000
Értékesítés
Alfa Béta
Eladási ár 3800·2150=8 170 000 3 607 500:1 850=1 950db
1 950·6 900=13 455 000
áfa 25% 8 170 000·0,25=2 042 500 13 455 000·0,25=3 363 750
Készletcsökkenés tényleges 3 800·1150 Ft = 4 370 000 3 607 500
önköltségen
311 - 91-92. Alfa eladási ár 8 170 000
311-467. áfa 25% 2 042 500
581-251. készletcsökkenés 4 370 000
311 - 91-92. Béta eladási ár 13 455 000
311-467. áfa 25% 3 363 750
581-252. készletcsökkenés 3 607 500
Alfa Béta
8 170 000 árbevétel 13 455 000
-4 370 000 közvetlen költség -3 607 500
3 800 000 fedezeti összeg 9 847 500
581.STKÁV
231. 251.
200 000 4 600 000
232. 252.
100 000 3 700 000
251. 231.
4 370 000 32 000
252. 232.
3 607 500 11 800
8 277 500 8 343 800
-8 277 500
KE: 66 300
hozam + = eredmény +
példa
Nyitó egyenlegek
12-14. tárgyi eszközök 54 000 000
129-149. tárgyi eszközök értékcsökkenése 19 200 000
21-22. anyagok 12 000 000
44
251. I. késztermék 800 000

252. II. késztermék 1 000 000
384. elszámolási betétszámla 6 600 000
Költségelszámolás
51 - 21-22. anyagköltség 8 200 000
54 - 471. bérköltség 6 420 000
55 – 471. betegszabadságra járó bér k. 180 000
561 – 463-14. Nyugdíj járulék 6 600 000 után 1 452 000
561 - 463-15. Egészségbiztosítási járulék 6 600 000 után 726 000
571 - 129-149. terv szerinti értékcsökkenés 5 200 000
52 – 384. igénybe vett szolgáltatás 382 000
Hulladék megtérülés felhasznált anyagból

21-22 – 51. hulladék 20 000
Az egyéb költségek között már elszámolt költségekből 60 000Ft a következő évet terheli.
Aktív időbeli elhatárolás tárgyév költségeit csökkenti.29
392 – 52. aktív időbeli elhat. 60 000
Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége
I. termék 9 200 000
II. termék 8 600 000
készletre vétel
251 – 581. I. termék 9 200 000
252. – 581. II. termék 8 600 000
Értékesítési adatok
Megnevezés Tényleges közvetlen N eladási ár áfa 25%

önköltség
I. termék 9 500 000 12 800 000 3 200 000
II. termék 8 000 000 11 000 000 2 750 000
23 800 000 5 950 000
eladási ár
311 - 91-92. I. termék 12 800 000
311 – 91-92. II. termék 11 000 000
fizetendő áfa 25%
311 – 467. I. termék 3 200 000
311 – 467. II. termék 2 750 000
készletcsökkenés tényleges önköltségen
581 – 251. I. termék 9 500 000
581 – 252. II. termék 8 000 000
252. II. késztermék

E
1 000 000 …
zk.
8 600 000 1 600 000
9 600 000 9 600 000
készletcsökkenés tényleges önköltségen : 8 000 000 Ft
Az időszak folyamán elszámolt költségből a közvetett költségek összege 4 600 000 Ft. Határozza meg és vegye
készletre a záró befejezetlen termelés értékét!
Záró befejezetlen termelés megállapítása:
nyitó befejezetlen termelés -

tárgyidőszaki költségek 22 560 000
- hulladék 20 000
- időbeli elhatárolás 60 000
tárgyidőszaki tényleges költség 22 480 000
Tárgyidőszaki tényleges költség 22 480 000
29
ha itt pl. olyan gazdasági esemény lenne, hogy várható közműszámla x Ft passzív időbeli elhatárolás
45
közvetlen költségek közvetett költségek

17 880 000 4 600 000
elkészült termékek önköltsége befejezetlen záró állomány

17 800 000 80 000
(9 200 000 + 8 600 000)

231 – 581. aktiválás 80 000
Tárgyi eszköz értékesítése

B 8 640 000
maradványérték: 0
6 évi használat után 680 000 Ft-ért értékesítve
tervezett használati idő: 8 év
évek száma összeg módszerrel

évek száma összeg: 8+7+6+5+4+3+2+1 = 36
8 640 000
egység = = 240 000Ft
36
Elszámolt értékcsökkenés ( 8+7+6+5+4+3 )·240 000Ft = 7 920 000 Ft

N = B - elszámolt értékcsökkenés = 8 640 000 – 7 920 000 = 720 000 Ft
bruttó érték kivezetése
Nettó norma
+ gyártási hulladék
Bruttó norma (100%)
+selejt pótlása
Beszerzési norma
N norma: A termékbe tisztán bekerülő anyagmennyiség.

B norma: Az az összeg/mennyiség, amelyet a gyártáshoz utalványozunk.
Folyó készlet: maximális készlet – minimális készlet.
Átlagkészlet: minimális készlet + folyókészlet/2
Utánpótlási idő: folyókészlet/napi anyagfelhasználás

Konyvvitel Alapismeret

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Konyvvitel Alapismeret

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

Számvitel röviden példákkal együtt

3. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA ................................................................................................................................ 5

4. VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 7

5. A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ................................................ 7

6. AZ ÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ....................................................................................... 8

7. A KÖNYVVITELI MUNKA TERÜLETEI ............................................................................................................. 10

10. AZ EGYES SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA ............................................................................................. 12

11. EREDMÉNYKATEGÓRIÁK ................................................................................................................................. 14

12. KÉSZLETEK ............................................................................................................................................................ 15

13. ANYAGOK KÖNYVELÉSE ................................................................................................................................... 15

14. ÁRUK KÖNYVELÉSE ............................................................................................................................................ 16

15. JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS .............................................................................................................................. 18

16. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 20

17. BERUHÁZÁS SAJÁT PÉNZESZKÖZBŐL IDEGEN KIVITELEZŐVEL ...................................................... 21

18. BERUHÁZÁS IDEGEN KIVITELEZŐVEL, VEGYES PÉNZÜGYI FORRÁSBÓL ...................................... 21

19. BERUHÁZÁS SAJÁT KIVITELEZÉSBEN .......................................................................................................... 22

20. TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS.............................................................................................................. 23

21. TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ............................................................................................................ 27

22. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE ............................................................................................................. 32

23. A VÁLLALKOZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA .......................................................................... 32

24. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK .................................................................................................................. 33

25. KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK ................................................................................. 36

26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK .................................................................................................................... 38

27. A SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................................. 39

28. ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY – KIMUTATÁSA ........................................................................................ 41

1. A könyvvitel fogalma, feladatai

A könyvvitel a számvitel része

lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az

Beszámolás, beszámoló készítése

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói:

Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban.

* kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés

Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban.

ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet

Vásárolt eszközök értékelése

5. A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak

A termeléshez kapcsolódó fogalmak

- változó költségek jele: VC

6. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak

A leltár és a mérleg összehasonlítása

3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor

aktívák csökkenése = passzívák csökkenése

7. A könyvviteli munka területei

növekedések záró érték

4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és

Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége.

3. április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot

elemzés: anyagkészlet nő 21-22 = E +

10. Az egyes számlaosztályok tartalma

ÁFA tartozás ÁFA követelés ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA

ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA

6. Költséghelyek, általános költségek

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye

13. Anyagok könyvelése

 a beszerzéshez kapcsolódó költségek

Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk

14. Áruk könyvelése

Nyilvántartása történhet: beszerzési áron6 (261.),

értékesítés eladási áron · árrés %-a

K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ;

15. Jövedelem elszámolás

T: 368. Különféle egyéb követelések