Háborús együttműkédésből békés

szembenállás
„Nincs a kommunizmusnak következetesebb ellenfele, mint amilyen én
voltam az elmúlt huszonöt évben. Egyetlen szót sem vonok vissza abból,
amit róla mondtam. De a most szemünk elé tárulkozó látvány mellett
mindez eltörpül. […] Minden ember és minden állam, aki és amely
folytatja a harcot a nácizmus ellen, számíthat a segítségünkre.” (Winston
Churchill rádióbeszédébôl, 1941. június 22.)
 A szövetségesek háborús
együttműködése

A háborúban győztes három nagyhatalom a

fegyveres harcok idején igyekezett a különböző
ellentéteket félre tenni.
A sztálingrádi győzelem után kezdtek
megmutatkozni az ellentétek.
Sztálin (a háború utáni térnyerés terve) →←
Churchill lassítás
Roosevelt háború utáni együttműködés reménye
Potsdam 1945 július 17 – augusztus 2. (az együttműködés
látszata)

Döntések:

Háborús felelősök felelősségre vonása

A megszállási övezetek elhatárolása
A szovjet területi nyereségek jóváhagyása
Németek kitelepítése Közép- és Kelet-Európából
→ fokozódott a bizalmatlanság, a közös ellenséget legyőzték
 Hatalmi átrendeződés- a
szuperhatalmak átrendeződése
1, A vesztes hatalmak kiestek a nagyhatalmi játszmából
2, Nagy-Britannia: eladósodott az USA felé, másodrendű
nagyhatalommá vált
3, Franciaország: jelentős háborús pusztítások, a nyugatiak a
megszállt Németországban állomásozó Szovjetuniót
ellensúlyozták vele.

Az USA gazdaságilag tovább erősödött, stabilizálódott a

gazdasága
Atombomba birtokosa a Föld vezető nagyhatalma

A Szovjetunió: jelentős háborús veszteségek, de (12 milliós

hadsereg)
a világ második nagyhatalma, totális diktatúra
→ Kétpólusúvá vált a világ
 Első Nagy- Francia-
USA SZU Kína

robbantás Britannia ország

Atombomba 1945 1949 1952 1960 1964

Hidrogénbomba 1952 1953 1957 1967 1967

 Nagyhatalmak kiadásai

Egyesült Francia- Nagy-

Év Szovjetunió NSZK Olaszország Japán Kína

Államok ország Britannia

1948 10,9 13,1 – 0,9 3,4 0,4 – –

1950 14,5 15,5 – 1,4 2,3 0,5 – 2,5

1952 47,8 21,9 – 3,0 4,3 0,8 – 2,7

1954 42,7 28,0 – 3,6 4,4 0,8 0,4 2,5

1956 41,7 26,7 1,7 3,6 4,5 0,9 0,4 5,5

1958 45,5 30,2 1,2 3,6 4,4 1,0 0,4 5,8

1960 45,3 36,9 2,9 3,8 4,6 1,1 0,4 6,7

1962 52,3 49,9 4,3 4,5 5,0 1,3 0,5 9,3

 A nagyhatalmak bruttó és egy fôre jutó
nemzeti jövedel-me (GNP) 1950-ben

GNP összesen Egy főre jutó GNP

Ország

(milliárd dollár) (dollár)

Egyesült államok 381 2536

szovjetunió 126 699

Egyesült Királyság 71 1393 (1951)

franciaország 50 1172

Nyugat-Németország 48 1001

Japán 32 382

olaszország 29 626 (1951)

 Az ENSZ létrejötte és működése
1945.június 26. San Francisco 50 állam aláírja az ENSZ
Alapokmányát
Célok:
• A világbéke biztosítása
• Emberi jogok védelme
• Valamennyi nép egyenjogúsága és a világ általános
életszínvonalának emelése
A tagok kötelezték magukat:
• A béke biztosításában
• Elismerik a többi állam önvédelmi jogát
• Más államok belügyeibe nem avatkoznak be
• Teljesítik az ENSZ tagsággal járó kötelezettségeket
 Az ENSZ felépítése, szervei:
Az ENSZ felépítése biztosította a győztes nagyhatalmak
dominanciáját. A vesztes államok kezdetben nem is voltak tagjai a
szervezetnek.
Az elvben legfőbb szervnek számító Közgyűlésnek minden felvett
tagállam résztvevője lett egy szavazattal, ám a lényeges kérdések
nem itt dőltek el, hanem
– a Népszövetséghez hasonlóan – a győztes nagyhatalmak által uralt
Biztonsági Tanácsban.
A Biztonsági Tanácsnak kezdetben 11 tagja volt. Az öt legerősebb
állam (az Egyesült államok, a szovjetunió, franciaország, Nagy-
Britannia és Kína) állandó tagsággal bírt, és vétójoggal is
rendelkezett. A maradék hat tag folyamatosan cserélődött, de nem
rendel-keztek vétójoggal, így a döntés a nagyhatalmak kezében volt.
„1. cikk. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy
1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégbôl hathatós együttes intézkedéseket
tegyen a békét fenyegetô bûncselekmények megelôzésére és megszüntetésére a támadó
cselekményeknek vagy a béke más módon történô megbontásának elnyomására, valamint
békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelô módon rendezze
vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására
vezethetnek. […]
2. 9. cikk. 1. A Közgyûlés az Egyesült Nemzetek összes tagjából áll. 2. A Közgyûlésen minden
tagnak legfeljebb öt képviselôje lehet. 10. cikk. A Közgyûlés a jelen Alapokmányban
meghatározott célok körébe tartozó vagy jelen Alapokmány szerint létesített valamely szerv
hatáskörével és feladataival kapcsolatos minden kérdést vagy ügyet megvitathat és az ilyen
kérdésekben vagy ügyekben […] ajánlásokat tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak,
a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind a Szervezet tagjainak, mind a Biztonsági Tanácsnak. […]
3. 23. cikk. 1. A Biztonsági Tanács a Szervezet tizenegy tagjából áll. A Kínai Köztársaság,
Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-
Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó
tagjai. A Szervezet hat további tagját a Közgyûlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává
választja meg, különös tekintettel elsôsorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi
béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulásra,
valamint a méltányos földrajzi elosztásra is. […]
4. 24. cikk. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a
nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fô felelôsséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák,
hogy a Biztonsági Tanács e felelôsségbôl folyó kötelességeinek teljesítésekor az ô nevükben jár
el.
5. 25. cikk. A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen
Alapokmánynak megfelelôen elfogadják és végrehajtják. […]
6. 27. cikk. 1. A Biztonsági Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van. […] 3. Minden más
kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó
szavazatait magában foglaló hét igenlô szavazattal kell hoznia.” (Az ENSZ alapokmányábó
A New York-i ENSZ-palota. Az elsô ülésszakot még 1946-ban Londonban tartották, majd
New Yorkban, 1948 és 1951 között pedig Párizsban üléseztek. A képen látható palota
1949–1950 között épült, s azóta is a közgyûlések színhelyéül szolgál
A győztes hatalmak már a háború során kinyilvánították, hogy a
vesztesek által elkö-vetett háborús bűnökben vétkeseket
felelősségre kívánják vonni.
E szándékukat a potsdami értekezleten is megerősí-tették.
Ennek megfelelően az egyes országokban külön-külön lezajló
népítéleteken és pereken kívül a felkutatott náci vezetők
perbe fogására nemzetközi bíróságot állítottak fel.
A per Nürnbergben zajlott (1945–1946), abban a városban, ahol
a náci pártnapokat rendezték. A főbűnösök közül tizenkettőt
halálra ítéltek. Németországban 1949-ig még közel 200 jelen-
tős náci vezető került bíróság elé.