kettős fejedelemség: nomád uralkodási forma, mely a hatalom vallási és katonai
kettősségére épült senioratus: ősi pogány öröklődési elv, miszerint a család vagy nemzetség legidősebb uralkodni képes tagja veszi át a hatalmat primogenitura: keresztény öröklődési elv, miszerint apáról fiúra, azaz az elsőszülöttre száll át a hatalom vármegye: területi alapon szerveződő közigazgatási egység megyés ispán/komesz: vármegye élén áll, ő képviseli a királyt a megyében, beszedi az adót, bíráskodik várjobbágy: vármegye katonai ereje várnép: vármegyében termelőmunkát végeznek királyi tanács: az uralkodót segítik a döntéshozatalban, főpapokból és ispánokból áll nádor: az uralkodó helyettese, ispán dénár: István által veretett pénz kancellária: oklevelek kiadására létrehozott állami szerv hiteleshely: a magánoklevelek kiadására és hitelesítésére létrehozott intézmény regálé: királyi felségjogon szedett jövedelem kamara haszna: pénzrontásból származó jövedelem monopólium: valamely tevékenység végzésére való kizárólagos jog szerviens: eredetileg várjobbágyok, királyt szolgáló szabad földbirtokosok, később belőlük lesznek a nemesek egyházmegye: a katolikus egyház közigazgatási területe bandérium: a főurak magánhadserege Aranybulla: király arany függőpecsétjével ellátott oklevél, melyet a bárók a szerviensek és a várjobbágyok segítségével kényszerítettek ki II. Andrástól 1222-ben familiáris: kisebb nemesek a bárók szolgálatába állnak, „családjukhoz” tartozók lesznek, különböző szolgáltatásokat végeznek a báróknak