Ha a f�ldsug�rz�s megbeteg�t

A f�ld m�ly�ben h�z�d� geopatikus zavar� mez�k l�thatatlanok, de hatnak r�nk. Nem
csoda, hogy rejtett voltuk miatt nehezen tudjuk elk�pzelni, milyen m�don is
k�ros�tj�k az emberi �s az �llati szervezetet, illetve a term�szetet. �m ha meg
akarjuk �rizni eg�szs�g�nket, mindenk�ppen tan�csos ellen�riztetni, hol �ll az
�gyunk. Ehhez pedig a legmegfelel�bb eszk�z a r�gi, j�l bev�lt var�zsvessz�. A
szakemberek szerint a v�z�r f�l�tt fekv� �gy vesz�lyes: az er�s geopatikus sug�rz�s
megbeteg�t, �s megakad�lyozza a gy�gyul�st.

Az ilyen jelleg� sug�rz�s tipikus k�vetkezm�nyei az allergia, az alv�szavarok, a

f�radtan val� �bred�s, az energiahi�ny, m�g �veken �t tart� k�rt�kony hat�s
eredm�nyek�nt k�l�nf�le kr�nikus megbeteged�sek l�phetnek fel, a vese- �s alhasi
panaszokt�l kezdve eg�szen a medd�s�gig.

Egy orvos a ter�piarezisztencia ellen

Dr. Rudolf Kessler 1990-ban figyelt fel arra, hogy bizonyos betegek
ter�piarezisztensek, �s hossz� betegs�gt�rt�neten mennek kereszt�l. Kezdik mondjuk
kr�nikus b�lgyullad�ssal, ut�na a belgy�gy�szatr�l a seb�szetre ker�lnek, mert a
gy�gyszerek nem hatottak r�juk, majd az oper�ci� ut�n n�h�ny h�nappal a
pszichi�tri�n bukkannak fel �jra. A zavarba ejt� diagn�zis: vegetat�v diszt�nia. Az
orvost nyugtalan�totta ez a helyzet, ez�rt a term�szetgy�gy�szat fel� fordult, �s a
magyar�zatot a geopatikus z�n�kban tal�lta meg. H�res tan�t�mester�vel, a
geopatol�gus Andreas Kopschin�val egy�tt dr. Kessler egy tanulm�nyban 48 kr�nikus
betegs�gben szenved� p�ciensr�l (akiken sem a hagyom�nyos, sem a
term�szetgy�gy�szat nem tudott seg�teni) mutatta meg, hogy egyed�l a geopatog�n
z�n�k felsz�mol�sa megsz�ntette ter�piarezisztenci�jukat: az �rintettek k�z�l 35-en
�gyuk �thelyez�se ut�n teljesen panaszmentess� v�ltak. A tanulm�ny 1992-ben
megkapta a n�met gy�gy�t�k alap�tv�ny�nak kutat�i d�j�t. Ennek ellen�re a
geopatol�gia elismerts�ge m�ig nem teljes, sokan nem is ismerik ezt a fogalmat, �s
nem tudj�k, hogy a f�ldsug�rz�st�l meg lehet betegedni.

Ioniz�ci�s sug�rbomba
De milyen m�don is teszi t�nkre a f�ldsug�rz�s az emberi immunrendszert? B�r
magyar�zat t�bbf�le is l�tezik, sok szakember �gy v�li, hogy �jszak�nk�nt, a test
fontos nyugalmi �s regener�ci�s f�zis�nak idej�n �lland� ioniz�ci�s sug�rz�s
bomb�zza a testet a f�ld belsej�b�l. Ez a sejtek depolariz�ci�j�hoz vezet. A sz�ban
forg� sug�rz�s �rkezhet a f�ld alatti v�zerekb�l vagy k�zetm�dosul�sokb�l. De a
sug�rz�s, mint a geopatol�gusok kutat�sai r�mutattak, a f�ld m�gneses mez�inek
l�thatatlan r�csh�l�in is keletkezik. A var�zsvessz� f�k�nt k�t zavar� mez�
keresztpontjain �s dupla vonalain leng ki igen er�sen. Akinek ilyen helyen �ll az
�gya, annak az eg�szs�ge nagy vesz�lyben forog. K�l�n�sen �rz�kenyen �rinti ez a
hat�s a gyerekeket, akiknek a szervezete folyamatosan fejl�dik. Olyan panaszok,
mint kr�nikus bronchitis, alv�szavarok, koncentr�ci�s neh�zs�gek �s az iskolai
teljes�tm�ny cs�kken�se is egy csap�sra elm�lhatnak olyan egyszer� megold�ssal,
mint a zavar� z�n�ban fekv� �gy �thelyez�se.

A szakemberek m�r a 30-as �vekben figyelmeztettek arra, hogy �sszef�gg�s �ll fenn a
geopatikus z�n�k �s a r�k keletkez�se k�z�tt. Ebb�l az id�b�l sz�rmazik p�ld�ul von
Pohl b�r� h�res k�s�rlete, aki az als�-bajororsz�gi kisv�ros, Vilsbiburg eset�ben
var�zsvessz�vel bizony�totta be, hogy a r�kban meghalt betegek �gya egyt�l egyig
f�ld alatti v�z�ren �llt, �s szigor� ellen�rz�s mellett megism�telt vizsg�lata
szint�n ezt az eredm�nyt hozta. S�t, a vizsg�lat kieg�sz�lt h�rom id�sek otthon�nak
felm�r�s�vel is: az egyik v�zerek keresztez�d�s�ben �llt, ott 28 hal�leset fordult
el�, a m�sodin�l egy v�kony v�z�r k�t daganatos hal�lt okozott, m�g a harmadik
alatt semmif�le v�z�r nem futott, �s ott val�ban nem is fordult el� r�kos
hal�loz�s. �gy 1934-ben a marburgi orvoskamara eln�k�nek meg kellett �llap�tania: a
statisztik�b�l vil�gosan l�tszik, nincs olyan r�kos eset, amely ne geol�giailag
zavar� z�na f�l�tt alakult volna ki.

Mindennek m�r j� n�h�ny �vtizede, de a radieszt�zia m�g mindig az elismerts�g�rt

k�zd. Ebben a harcban olyan ismert szem�lyis�gek t�mogatj�k, mint p�ld�ul a volt
n�met sz�vets�gi eln�k feles�ge, dr. Veronika Carstens. A t�ma ir�nt mind t�bben
�rdekl�dnek, �s egyre t�bb szakember szolg�ltat�sait veszik ig�nybe az emberek.

Sz. Z. L.
(Term�szetgy�gy�sz Magazin, 2004. szeptember)