A történeti gondolkozás elkezdte áthatni a tudományos gondolkozást

pozitivizmus

fejlődéscentrikus-elmélet (nem pusztult ki még mindig bizonyos tud.ágakból)

egyre egyszerűbb dolgokból egyre fejlettebb dolgok lesznek – ezt alakítaná át a művészet történetére
a pozitivista gondolkozás

bécsi iskola = az egyik első nagy művészettörténeti iskola

a bécsi műv.tört oktatás, tanszék máig ápolja a hagyományt

a fejlődés-dologgal kell valamit kezdeni meg a pozitivizmussal

meg kell ragadni az evolucionizmusnak az egyirányú fejlődésmenetét

mi volt a korszak és a korszak művészetének törekvése, a benne rejlő lehetőség,

amiben a művészek közreműködtek?

- ez a legnehezebb dolog
- mert olyan ez a korszak, amit korszaknak sem hajlandóak elismerini
a római művészek utolsó, hanyatló bomlásterméke
- VAGY a bontakozó keresztény műv kezdetleges változata – újplatonikus korszak

A modern ízlésünk előítéletes ezzel a korszakkal szemben

a már szép művészet : nem az iparművészet a szépművészettel szemben, arról a változásról van
szó, aminek köszönhetően ….

a realizmussal szemben is áll

elő van készítve, ami ki is mondódik, hogy

az esztétikai minőséghez kötődő ideológia nem biztos, h egy az egyben átvihető a művészeti
értékekre

a kora keresztény emberek nem azért csináltak egy csomó ronda, félemetes, démonikus dolgot, mert
nem tudtak szépet csinálni vagy mert a lelkük olyan kevéssé kifinomult volt, hanem egyszerűen a
világ egészének részeként tekintettek rá

platóni ideák és a földi árnyékvilág között teremtődik egy kapcsolat

Istennek önmagából kiárad a jóság, hierarchia, telítődünk bűnnel, rosszal, stb

az emberi gondolkozásmódot akarja kisilabizálni a kulturális termékekből és rekonstruálni egy

világnézetet (ennek az az alapja, hogy egy olyan feltételezés él, hogy az ember el van veszve a
világban, izomtalan és zavaros, nem tudja kiismerni magát  ezért elkezd ragaszkodni a zárt,
mozdulatlan műalkotásokhoz)

az ember objektivitásra vágyik

külső dolgokban anyagi individiiumokat látnak

Kantiánus fil. háttérből:

a tér veszélyes – impresszionizmus áttörekszik a gondolatokba

tömegképzés: az az anyaggal kitöltött tér, amit kívülről tudunk nézni, van ilyen fajta építészet
van térképzés is: ami csak arra használja az anyagot, hogy elhatároljon és körbevegyen egy bizonyos
teret

a tér: az egy szemléleti forma

 de: miért nincs tér ábrázolva?

olyan művészetet kell létrehozni, ami annyira objektív, hogy szinte nem is látható

= a dolgokat közelre hozzuk, hogy szinte megtapinthatóvá váljanak

mert biztos tudást az egyes dolgok individuális egységéről csak a tapintás //letapogatás// adhat

az ember az egész testfelületén tapint

a szobor: egy környezet, nem biztos, hogy teljesen mozdulatlan

tapintható áthatolhatatlanság

Mit lehet csinálni?

Egyedi, lapos, síkbeli objektumoknál ki lehet tölteni az egészet vagy…

van valami olyan, hogy megkettőződik a sík

probléma: Mi is a térköz?

Így jutunk el a végéhez:

ritmus problémája (az ismétlésből)

Szt. Ágoston, Vallomások : önéletrajzi, megírja a fiatalságát

2 princípium a világban: jó és rossz

a jóból keletkezett a rossz = komoly teológiai problémák

szt. ágoston az újplatonizmust használja hogy cáfolja a ….

az anyag sem más, mint a szellem hiánya, a sötétség: a fény hiánya

így keletkezik az, hogy a háttér fekete, ezen van rajta a fehér, így jön létre a tér filozófiája, filozófiai
indokoltsága

de: ez nem az egyetlen megoldás

a fénynek, az anyagnak van egy teste, kitölti a felületet, sőt, kilép a felületből

díszítőművészet

a szépművészet még definíció szerűen a természetet utánozza

egyre inkább oda jutunk, hogy a tisztán művészi egyre inkább az ornamentika

ami leginkább érdekel: a formák

a művészeti formalizmus

az iparművészetet bekebelezi a szépművészet

de a szecessziós műv. ahol tartunk leginkább az ornamentikáról szól, a minél kevesebb térfogatú
dolgokról