Professional Documents
Culture Documents
Egyeni Fejl Terv Interakciole
Egyeni Fejl Terv Interakciole
Az egyéni fejlesztési terv azokat az információkat és fejlesztési megoldásokat kell tartalmazza, amelyek a gyermek egyéni
sajátosságairól szólnak. Ezért a tervben a minden gyermek számára elsajátítandó képességek, készségek és viselkedés csak
akkor kerül bele, ha ez a szokásostól eltérően történik. Ennek háttere a gyermek fejlődését érintő belső és környezeti
hatásokból alakul ki. Lényeges, hogy ezek a hatások feltérképezésre kerüljenek a fejlesztési terveben.
Erre szolgál az interakciós térkép, amely a személyes és környezeti tényezők egymásrahatását mátrixban jeleníti meg. A
gyermek veleszületett illetve születésekor kialakult, valamint a későbbiekben szerzett adottságok (betegségek, balesetek
okozta eltérések), a fejlődés során kifejlődött képességek és személyiség, valamint az elért teljesítmények (sikerek és
kudarcok) a család és az oktatási-fejlesztési környezet hatásain keresztül irandók le. Az interakciós térképbe bekerülnek távlati
célként azok a lehetőségek, amelyek a gyermek adott pillanatban meglévő adottságai, képességei, személyisége és elért
teljesítményei alapján reálisnak ítélhetők. Ez a táblázat a gyermek felvételekor töltenődő ki. A későbbiekben csak nagyon
indokolt esetben kell változtatni. Ilyen lehet a lényeges változás valamely személyes vagy környezeti tényező terén (súlyos
baleset, betegség, családi vagy egyéb traumák, illetve intézményváltás).
Azokról a gyermekekről, akikről vizsgálati adatok állnak rendelkezésre, illetve készülnek, az adatokat egy profil lapon
összesíthetjük. Ezen a lapon megtalálhatók a gyermekről készült vizsgálatok oszloponként és területekenként lebontva. A
profil azt jelenti, hogy a gyermeknek mind erős, mind gyenge pontjai megállapíthatók, és az idők során a változás
nyomonkövethető. Ezt a táblázatot folyamatosan lehet bővíteni.
A harmadik táblázat a fejlesztési tevékenységet bontja feladatokra. Egészen konkrét fejlesztési célokat és megoldásokat
fogalmaz meg. A táblázatot minden fejlesztési szakasz előtt újra meg kell írni. A fejlesztési szakasz általában két-három hónap.
Nagyobb gyermekeknél, illetve fiatalok és felnőttek esetében félév-év a fejlesztési szakasz terjedelme.
Magyarázat az interakciós térképhez:
Vízszintesen a sorok:
1. Az első sor a veleszületett illetve születés körül szerzett adottságokat és sajátosságokat jelzi.
2. A második sorba kerülnek a lényeges képességek, részképességek, amelyeket megszerzett vagy nem szerzett meg a
gyermek.
3. A harmadik sorban kiemelendők azok a személyiségjegyek, amelyek a gyermek viselkedését a szokásostól eltérővé
teszik.
4. A negyedik sorba kerülnek az elért teljesítmények, sikerek és kudarcok.
Az oszlopok:
1. Az első oszlopba kerülnek a lényeges dokumentált adatok, amelyekről a további oszlopok adhatnak kiegészítő
információt.
2. A második oszlopba kerül minden, ami a családdal kapcsolatos, és a vízszintes oszlopot érintő megfigyelt sajátosság
vagy adat.
3. A harmadik oszlopba kerülnek a fejlesztések, iskolai előmenetel.
4. A negyedik oszlopba a távlati lehetőségek kerülnek.
A profil lap első fejléc sorába kerül a vizsgálat dátuma és a vizsgálatot végző intézmény. Az első oszlopba tetszés szerint lehet
felvenni az egyén képesség-, személyiség- és viselkedésjegyeit. Lehet iskolánként, csoportonként és egyénenként különböző,
mely jellemzőket emelik ki és követik ilyen módon. A lényeges, hogy valóban profil legyen, tehát az egyénről minél teljesebb
képet adjon.
A feladatokra lebontott fejlesztési terv táblázatba a fejlesztéshez szükséges minden tényezőt figyelembe kell venni. Különösen
kisgyermekek esetében, ahol a fejlesztési szakaszok rövidek, nem szükséges a táblázatot minden fejlesztési szakasz előtt
újraírni. Választható az a megoldás, hogy az elért cél után kerül új cél kitűzésre. Így az utolsó oszlopra nincs szükség, mert a cél
elérése az eredmény.
Az egyéni fejlesztési terv, ahogyan az elnevezése is mutatja egyéni. Ezért rendkívül sokféle megoldása lehet. Egyénenként
változó a fejlesztési terv. A szakember kompetenciája, hogy miként használja, alakítja a táblázatokat, és hogy használja-e.
A táblázat forma segíti az átlátást. A szöveges forma finomabb megfogalmazásokra ad lehetőséget.
A következőkben útmutatóként elképzelt gyermekek fejlesztési tervéből készült táblázatokat mutatunk be.
A jelen táblázat szövegszerkesztő formában készült. Sokszor azonban célszerűbb táblázatkezelő programban írni az egyéni
fejlesztési tervet. Ehhez letölthető file-ok állnak rendelkezésre a www.diszlexia.hu/eft oldalon.
Egyéni fejlesztési terv interakciós térképe: Példa Péter
A gyermek neve: Példa Péter Család (szülők, testvérek, stb), Oktatási és fejlesztési háttér Lehetőségek, célok
Születési ideje: (1999.10.01) szocio-kulturális helyzet, stb.
Adottságok Jó zenei érzék, erős testalkat, Szolfézs, furulya, judo, úszás Zenei pálya lehetséges
Megindított szüléssel született, koordinációs problémák.
rövid oxigén hiány Szülők odafigyelők, átlagos háttér.
Három gyermek közül a legkisebb.
Képességek Részképességbeli eltérések. Fejlesztő pedagógus és A beszédhiba teljes rendeződése
Nevelési tanácsadó: Beszédhiba, Nincs kialakult tanulási stílusa logopédus foglalkozik vele Az olvasási zavarok megszünhetnek.
átlagos értelmi képességek, A szülők látják a nehézségeit.. óvodás kora óta
szériális gyengeség, fonológiai Zeneiskolába jár.
feldolgozás zavara.Olvasási
zavarok.
Személyiség Rendkívül szorongó, néha Nev.Tan.-pszichológusa Impulzusok kontrollálása, a
Nevelési tanácsadóba utalta az dühkitörései vannak.. A szülők foglalkozik vele szorongás normalizálódása
óvoda beilleszkedési problémái türelmesek, engedékenyek.
miatt
Teljesítmények Szülei rendszeresen látogatják a Előző iskolájában évet ismételt, Zenei középiskola
Első osztályos bizonyítványa van. fellépéseit. Testvérei nem ismerik el most a fejlesztések hatására
Megyei harmadik helyezett lett teljesítményeit, lenézik iskolai sikerülhet továbblépnie a
furulyában 2007. kudarcai miatt. második osztályba.
Egyéni fejlesztési terv: teljes profil: Minta Miklós
Vizsgálat/megfigyelés Kerületi.Nev.Tan Tanító Nev.Tan.Pszich. Vadaskert .......................................
időpontja 2002.. 2004.IV.30. 2004.VI.1. 2004.X. VII.27. ....................................
Gondolkodási Analógia jó Értelmes MAWGYI-R Szórt, Átlagosnál jobb
képességek Analízisszint.,kauzális VQ átlag alatt, PQ átlagos Színes RAVEN
problémamegoldás gyenge Gyenge logika
Emlékezet Forma-és verbális Vizuális:elmarad Rövid verb.:jó Víz.RTM: 12/6
emlékezet jó Verb.:jó Ritalinnal 12/11
Figyelem Nehezen fenntartható Pieron: 97,22%-jó Hamar fárad Felkelthető,
terelhető, fáradékony
Szenzomotoros Ceruzafogás, vonalvezetés Írásképe rossz, néha alig Görcsös, lassú írás Bender-B: kora szintjén
képességek bizonytalan olvasható BENDER-B gyenge
Nyelvi, számolási Pontatlan ábramásolás Beszédkészsége gyenge RQ:100 GMP:gyorsított mondatok
téri-vizuális kép. Szegényes szókincs Szegényes szókincs szer.észl.:50% Szótalálási
gyengeség, értés 80%
Tantárgyi tudás Olvasása gyenge, számolás
megfelelő, írűs gyenge
Tanulási stílus