Śrīmad-Bhāgavatam Canto 8 Summary
‟First of all, let me offer my humble,
respectful obeisances unto the lotus feet
of my spiritual master, His Divine Grace Śrī
Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī
Prabhupāda.
Sometime in the year 1935 when His
Divine Grace was staying at Rādhā-kuṇḍa,
I went to see him from Bombay. At that
time, he gave me many important
instructions in regard to constructing
temples and publishing books. He
personally told me that publishing books
is more important than constructing
temples. Of course, those same
instructions remained within my mind for
many years. ...
„Mindenekelőtt hadd ajánljam alázatos,
tiszteletteljes hódolatomat lelki
tanítómesterem, Ő Isteni Kegyelme Śrī
Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī
Prabhupāda lótuszlábainak.
Valamikor 1935-ben, amikor Ő Isteni
Kegyelme a Rādhā-kuṇḍa mellett élt,
Bombayból ellátogattam hozzá. Sok
fontos utasítást adott a templomépítéssel
és a könyvnyomtatással kapcsolatban.
Személyesen mondta nekem, hogy a
könyvnyomtatás fontosabb, mint a
templomépítés. Természetesen ezek az
utasítások hosszú éveken keresztül
megmaradtak a fejemben. ...
 Śrīmad-Bhāgavatam Canto 8 Summary
...In 1944 I began publishing my Back to
Godhead, and when I retired from family life
in 1958 I began publishing Śrīmad-
Bhāgavatam in Delhi. When three parts of
Śrīmad-Bhāgavatam had been published in
India, I then started for the United States of
America on the thirteenth of August, 1965.
I am continuously trying to publish books, as
suggested by my spiritual master. Now, in this
year, 1976, I have completed the Seventh
Canto of Śrīmad-Bhāgavatam, and a summary
of the Tenth Canto has already been
published as Kṛṣṇa, the Supreme Personality
of Godhead. Still, the Eighth Canto, Ninth
Canto, Tenth Canto, Eleventh Canto and
Twelfth Canto are yet to be published. ...
...1944-ben nyomtatni kezdtem a Back to
Godhead [Vissza Istenhez] című
folyóiratomat, amikor pedig 1958-ban
visszavonultam a családi élettől, Delhiben
hozzáláttam a Śrīmad-Bhāgavatam
kiadásához. Amikor Indiában megjelent a
Śrīmad-Bhāgavatam első három kötete, 1965.
augusztus 13-án az Amerikai Egyesült
Államokba indultam.
Folyamatosan próbálkozom a könyv-
kiadással, ahogyan lelki tanítómesterem
tanácsolta. Idén, 1976-ban befejeztem a
Śrīmad-Bhāgavatam Hetedik Énekét, és
kinyomtattuk a Tizedik Ének összegzését is
Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége
címmel. A Nyolcadik, a Kilencedik, a Tizedik, a
Tizenegyedik és a Tizenkettedik Ének azonban
még kiadásra vár. ...
 Śrīmad-Bhāgavatam Canto 8 Summary
...On this occasion, therefore, I am praying
to my spiritual master to give me strength
to finish this work. I am neither a great
scholar nor a great devotee; I am simply a
humble servant of my spiritual master,
and to the best of my ability I am trying to
please him by publishing these books,
with the cooperation of my disciples in
America.
Fortunately, scholars all over the world
are appreciating these publications. Let us
cooperatively publish more and more
volumes of Śrīmad-Bhāgavatam just to
please His Divine Grace Bhaktisiddhānta
Sarasvatī Ṭhākura.”
...Éppen ezért ez alkalommal azért
imádkozom lelki tanítómesteremhez,
hogy adjon nekem erőt e feladat
teljesítéséhez. Nem vagyok sem nagy
tudós, sem nagy bhakta; csupán lelki
tanítómesterem alázatos szolgája vagyok,
s legjobb tudásom szerint, amerikai
tanítványaim közreműkö-désével
igyekszem elégedetté tenni őt e könyvek
kiadásával.
Szerencsére a tudósok szerte a világon
nagyra becsülik ezeket a könyveket.
Fogjunk hát össze, és adjunk ki mind több
és több Śrīmad-Bhāgavatamot, hogy
örömet okozzunk Ő Isteni Kegyelme
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākurának!”
 Śrī Caitanya-caritāmṛta, Ādi-līlā 12.8, purport
‟One must judge every action by its result.
The members of the self-appointed ācārya’s
party who occupied the property of the
Gauḍīya Maṭha are satisfied, but they could
make no progress in preaching. Therefore
by the result of their actions one should
know that they are asāra, or useless,
whereas the success of the ISKCON party,
the International Society for Krishna
Consciousness, which strictly follows guru
and Gaurāṅga, is increasing daily all over
the world. Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī
Ṭhākura wanted to print as many books as
possible and distribute them all over the
world. We have tried our best in this
connection, and we are getting results
beyond our expectations.”
„Minden tettet az eredménye alapján kell
megítélnünk. Az önjelölt ācārya
csoportjának tagjai, akik rátették a kezüket a
Gauḍīya Maṭha tulajdonára, elégedettek, a
prédikálásban azonban nem voltak képesek
előrelépni. Ezért tetteik eredményéből
tudhatjuk, hogy asārák, azaz haszontalanok,
míg az ISKCON, a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi
Szervezete, amely szigorúan követi a gurut
és Gaurāṅgát, napról napra egyre nagyobb
tért hódít szerte a világon. Śrīla
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura azt
akarta, hogy annyi könyvet nyomtassunk,
amennyit csak tudunk, és az egész világon
osszuk őket. Ezzel kapcsolatban mi minden
tőlünk telhetőt megtettünk, s olyan
eredményeket értünk el, amelyek
felülmúlták minden várakozásunkat.”
 Śrī Caitanya-caritāmṛta, Madhya-līlā 19.132, purport
‟It is certainly not good to write literature
for money or reputation, but to write
books and publish them for the
enlightenment of the general populace is
real service to the Lord. That was Śrīla
Bhaktisiddhānta Sarasvatī’s opinion, and
he specifically told his disciples to write
books. He actually preferred to publish
books rather than establish temples.
Temple construction is meant for the
general populace and neophyte devotees,
but the business of advanced and
empowered devotees is to write books,
publish them and distribute them widely.
...
„Való igaz, hogy nem helyes pénzért vagy a
hírnév kedvéért írni, ám ha valaki azért ír
könyveket és azért adja ki őket, hogy
felvilágosítsa vele az embereket, ezzel
valóban szolgálja az Urat. Ez volt Śrīla
Bhaktisiddhānta Sarasvatī véleménye, és
kifejezetten azt mondta tanítványainak,
hogy írjanak könyveket. Igazság szerint
jobban szerette, ha könyveket adtak ki, mint
ha templomokat alapítottak. A
templomépítés a közönséges embereknek
és a kezdő bhaktáknak való, de a fejlett és
felhatalmazott bhaktáknak az a feladatuk,
hogy könyveket írjanak, kiadják és széles
körben terjesszék őket. ...
 Śrī Caitanya-caritāmṛta, Madhya-līlā 19.132, purport
...According to Bhaktisiddhānta Sarasvatī
Ṭhākura, distributing literature is like
playing on a great mṛdaṅga. Consequently
we always request members of the
International Society for Krishna
Consciousness to publish as many books as
possible and distribute them widely
throughout the world. By thus following in
the footsteps of Śrīla Rūpa Gosvāmī, one
can become a rūpānuga devotee.”
...Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura szerint
az irodalmi műveket terjeszteni olyan, mint
egy hatalmas mṛdaṅgán játszani. Éppen
ezért mindig arra kérjük a Kṛṣṇa-tudat
Nemzetközi Szervezetének tagjait, hogy
adjanak ki annyi könyvet, amennyit csak
tudnak, és terjesszék őket szerte a világon.
Ha valaki ily módon Śrīla Rūpa Gosvāmī
nyomdokait követi, rūpānuga bhaktává
válhat.”
 Śrī Vyāsa-pūjā Lecture – 22 August 1973, London
‟So gṛhasthas are supposed to be
paramahaṁsa. Just like Bhaktivinoda
Ṭhākura, he was gṛhastha, magistrate,
government servant, but he has worked so
much for Lord Caitanya Mahāprabhu in
writing books. Not only writing books, but
also begetting a child like Bhaktisiddhānta
Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja, my spiritual
master. So that is gṛhastha. They should
produce children like Bhaktisiddhānta
Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja. Because we
want big stalwart men to preach this Kṛṣṇa
consciousness movement.”
„A gṛhastháknak tehát paramahaṁsáknak
kellene lenniük. Ahogy Bhaktivinoda
Ṭhākura is gṛhastha volt, magisztrátus,
kormánytisztviselő, de nagyon sokat
dolgozott az Úr Caitanya Mahāprabhunak
könyvek írásával. Nemcsak könyveket írt,
hanem olyan gyermeket nemzett, mint
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī
Mahārāja, az én lelki tanítómesterem. Ez
tehát gṛhastha. Olyan gyermekeket kell
nemzeniük, mint Bhaktisiddhānta Sarasvatī
Gosvāmī Mahārāja. Mert kiváló, elszánt
embereket akarunk, hogy hirdessék ezt a
Kṛṣṇa-tudat mozgalmat.”
 Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura Appearance Day Lecture
February 21, 1976, Mayapur

‟And in 1933, when he was in Rādhā-kuṇḍa, „És 1933-ban, amikor ő Rādhā-kuṇḍánál

I was at that time in Bombay in connection
with my business life. So I came to see him,
and one friend wanted to give some land in
Bombay for starting Bombay Gauḍīya
Maṭha. He's my friend. So that's a long
story, but I wish to narrate this, the
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī's
mission. So at that time one of my
Godbrother was also present. He reminded
me about my friend's donation, and
Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura
Prabhupāda immediately took up the land.
He continued that "There is no need of
establishing many temples. Better we
publish some books." ...
volt, én Bombayben voltam az üzleti életem
miatt. Elmentem hozzá, és egy barátom
földet akart adni Bombayben a Bombay
Gauḍīya Maṭha elindításához. Ő a barátom.
Ez egy hosszú történet, de ezt szeretném
elmesélni, Bhaktisiddhānta Sarasvatī
Gosvāmī küldetését. Akkoriban az egyik
istentestvérem is jelen volt. Emlékeztetett a
barátom adományára, és Bhaktisiddhānta
Sarasvatī Ṭhākura Prabhupāda azonnal
megvette a földet. Így folytatta: „Nincs
szükség arra, hogy sok templomot
létesítsünk. Jobb, ha kiadunk néhány
könyvet”. ...
 Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura Appearance Day Lecture
February 21, 1976, Mayapur

...He said like that. He said that "We started
our this Gauḍīya Maṭha in Ultadanga. The
rent was very, very small, and if we could
gather 2 to 250 rupees, it was very nice,
going on. But since this J. V. Datta has given
us this stone, marble stone Ṭhākurabari, our
competition between the disciples have
increased, so I don't like anymore. Rather, I
would prefer to take out the marble stone
and sell it and publish some books." So I
took that point, and he also especially
advised me that "If you get money, you try
to publish books." So by his blessing it has
become very successful by your
cooperation. Now our books are being sold
all over the world, and it is very satisfactory
sale.”
...Ezt mondta. Azt mondta: "Ultadangában
kezdtük ezt a Gauḍīya Maṭhát. A bérleti díj
nagyon-nagyon alacsony volt, és ha össze
tudtunk gyűjteni 2-250 rúpiát, akkor nagyon
jól mentek a dolgok. De mióta ez a J. V.
Datta követ adott nekünk, Ṭhākurabari
márványkövet, a tanítványok közötti verseny
megnőtt, ezért már nem szeretem. Inkább
fognám a márványt, eladnám és
nyomtatnék könyveket". Így hát
megjegyeztem ezt a dolgot, és külön nekem
is ezt javasolta: „Ha pénzt kapsz, próbálj
meg könyveket kiadni.” Így az ő áldásával, a
ti közreműködésetekkel nagy a sikeres.
Most a könyveinket az egész világon árulják,
és a könyveladás nagyon kielégítő.”
 Arrival Address -- June 20, 1975, Los Angeles
‟I have no personal qualification, but I
simply tried to satisfy my guru, that's all. My
Guru Mahārāja asked me that "If you get
some money, you print books." So there
was a private meeting, talking, some of my
important Godbrothers also there. It was in
Rādhā-kuṇḍa. So Guru Mahārāja was
speaking to me that "Since we have got this
Baghbazar marble temple, there has been
so many dissensions, and everyone is
thinking who will occupy this room or that
room, that room. I wish, therefore, to sell
this temple and the marble and print some
book."
„Nincs személyes képesítésem, egyszerűen
csak megpróbáltam elégedetté tenni a
gurum, ennyi az egész. Guru Mahārāja azt
kérte tőlem: „Ha lesz egy kis pénzed,
nyomtass könyveket.” Volt egy személyes
találkozónk, beszélgetés, néhány fontos
istentestvérem is ott volt. Ez Rādhā-
kuṇḍánál volt. Guru Mahārāja azt mondta
nekem: „Amióta megkaptuk ezt a
baghbazari márványtemplomot, annyi
nézeteltérés van, és mindenki azon
gondolkodik, hogy ki foglalja el ezt vagy azt
a szobát, azt a szobát. Ezért azt szeretném,
hogy adjuk el ezt a templomot és a
márványt, és nyomtassunk könyveket.”
 Arrival Address -- June 20, 1975, Los Angeles
... Yes. So I took up this from his mouth, that
he is very fond of books. And he told me
personally that "If you get some money,
print books." Therefore I am stressing on
this point: "Where is book? Where is book?
Where is book?" So kindly help me. This is
my request. Print as many books in as many
languages and distribute throughout the
whole world. Then Kṛṣṇa consciousness
movement will automatically increase.
... Igen. Szóval azt hallottam meg abból,
amit mondott, hogy nagyon szereti a
könyveket. És személyesen mondta nekem,
hogy „Ha lesz egy kis pénzed, nyomtass
könyveket.” Ezért hangsúlyozom ezt a
pontot: „Hol van a könyv? Hol van a könyv?
Hol van a könyv?” Szóval segítsetek nekem.
Ez a kérésem. Nyomtassatok ki minél több
könyvet minél több nyelven, és terjesszétek
azokat az egész világon. Akkor a Kṛṣṇa-tudat
mozgalma automatikusan növekedni fog.
 Arrival Address -- June 20, 1975, Los Angeles
... Yes. So I took up this from his mouth, that
he is very fond of books. And he told me
personally that "If you get some money,
print books." Therefore I am stressing on
this point: "Where is book? Where is book?
Where is book?" So kindly help me. This is
my request. Print as many books in as many
languages and distribute throughout the
whole world. Then Kṛṣṇa consciousness
movement will automatically increase.”
... Igen. Szóval azt hallottam meg abból,
amit mondott, hogy nagyon szereti a
könyveket. És személyesen mondta nekem,
hogy "Ha lesz egy kis pénzed, nyomtass
könyveket". Ezért hangsúlyozom ezt a
pontot: "Hol van a könyv? Hol van a könyv?
Hol van a könyv?" Szóval segítsetek nekem.
Ez a kérésem. Nyomtassatok ki minél több
könyvet minél több nyelven, és terjesszétek
azokat az egész világon. Akkor a Kṛṣṇa-tudat
mozgalma automatikusan növekedni fog.”
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
The drama of Raghunātha Dāsa Gosvāmī’s
lament for Śrī Rādhā’s service is staged for
the benefit of devotees who have some
degree of natural attraction. Although a
pure devotee, Raghunātha Gosvāmī does
not think himself to be a Vaiṣṇava; rather,
he aspires to be the servant of a Vaiṣṇava.
Although eternally situated in the most
exalted attainment of Rādhā’s service, he
considers himself a sādhaka. That is
humility, and humility is the platform of
safety that eventually leads to attainment.
In this regard Bhaktisiddhānta Sarasvatī
would say,
Raghunātha Dāsa Gosvāmī Śrī Rādhā
szolgálata után való vágyakozásának
színdarabja a bhakták javára van
megrendezve, akik valamilyen fokú
természetes vonzódással rendelkeznek. Bár
Raghunātha Gosvāmī tiszta bhakta, nem
tartja magát vaiṣṇavának; inkább arra
törekszik, hogy egy vaiṣṇava szolgája
legyen. Bár örök helyzete Rādhā
legmagasztosabb szolgálatának, mégis
sādhakának tartja magát. Ez az alázat, és az
alázat az a biztonság állapot, amely végül az
eredményhez vezet. Ezzel kapcsolatban
Bhaktisiddhānta Sarasvatī azt mondaná,
 Vilāpa-kusumāñjali commentary

mattala sādhu-jana viṣaya raṅge

pūjāla rāga-patha gaurava bhaṅge
‟Glorify the devotees of Hari, relish nāma-
saṅkīrtana, and giving up pride and false
prestige, worship the path of spontaneous
devotion as your aspired-after attainment.”
(The Gaudiya, October 1930.)
This verse instructs devotees of every
spiritual attainment to consider themselves
progressing to their goal, never to think they
have reached it. Raghunātha Dāsa Gosvāmī is
the example of this ideal, and it is that
example that Śrī Rādhā wants devotees to
follow.
She thinks,
„Dicsőítsd Hari bhaktáit, ízleld a nāma-
saṅkīrtanát, és a büszkeséget és a hamis
presztízst feladva imádd a spontán odaadás
útját, mint álmaid vágyát."(The Gaudiya, 1930.
október.)
Ez a vers arra utasít minden bhaktát, bárhol is
tartsanak a lelki eredmények tekintetében,
hogy úgy tekintsenek magukra, mint akik a
céljuk felé haladnak, és soha ne gondolják,
hogy már elérték azt. Raghunātha Dāsa
Gosvāmī ennek az ideálnak a példaképe, és Śrī
Rādhā azt szeretné, ha a bhakták ezt a példát
követnék.

“Let the daughter-in-law learn from the Így gondolkodik, „A meny tanuljon a leánytól".
daughter.”
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
From the example of Raghunātha Dāsa
Gosvāmī, devotees will also come to
understand that their progress towards
Rādhā is realised through service to
Caitanya Mahāprabhu. The direct approach
to rādhā-dāsya reveals a mood of pride that
“I am a sādhaka!” and is a path fraught with
many obstacles. Prabodhānanda Sarasvatī
recommends gaura-dāsya as the humble,
assured, and expeditious approach to
rādhā-dāsya. He writes,
Raghunātha Dāsa Gosvāmī példájából a
bhakták azt is megérthetik, hogy a Rādhā
felé vezető fejlődésük a Caitanya
Mahāprabhu iránti szolgálaton keresztül
valósul meg. A rādhā-dāsya közvetlen
megközelítése a büszkeség hangulatáról
árulkodik, hogy "Én egy sādhaka vagyok!",
és ez egy sok akadállyal teli út.
Prabodhānanda Sarasvatī a gaura-dāsyát
ajánlja, mint a rādhā-dāsya megköze-
lítésének alázatos, biztos és gyors módját.
Azt írja, hogy...
 Vilāpa-kusumāñjali commentary

yathā yathā gaura-padāravinde

vindeta bhaktiṁ kṛta-puṇya-rāśiḥ
tathā tathotsarpati hṛdy-akasmād
rādhā-padāmbhoja-sudhāmbu-rāśiḥ

‟To the degree that one accumulates
mounds of devotional credits through
attentive service to Caitanya Mahāprabhu
and thus gains devotion to his lotus feet,
one’s heart suddenly swells with the pure
ambrosia from the nectar-ocean of service
to Rādhā’s lotus feet.”
„Amilyen mértékben az ember Caitanya
Mahāprabhu figyelmes szolgálata által
odaadó érdemeket halmoz fel, és ezáltal
elnyeri a lótuszlábai iránti odaadást, a szíve
hirtelen megtelik a Rādhā lótuszlábai iránti
szolgálat nektár-óceánjának tiszta
ambróziájával.”

(Caitanya-candrāmṛta 8.88)
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
Raghunātha Dāsa Gosvāmī picks up the
train of Rādhā’s thoughts,
“Do all those who serve Lord Caitanya attain
you?”
She answers,
“To the degree that sincere devotees give
themselves to the service of Śrī Gaurāṅga,
spontaneous attraction for me
automatically grows in their hearts.”
Nodding, he elaborates,
“So devotees can expect to receive your
mercy in proportion to their surrender to
Caitanya Mahāprabhu.”
Raghunātha Dāsa Gosvāmī felveszi Rādhā
gondolatainak fonalát.
„Akik az Úr Caitanyát szolgálják, mind
elérnek téged?"
Rādhā válaszol:
„Amilyen mértékben az őszinte bhakták
átadják magukat Śrī Gaurāṅga szolgálatának,
a szívükben a spontán vonzalom irántam
automatikusan fokozódik.”
Bólintva Raghunātha Dāsa kifejti bővebben:
"A bhakták tehát a Caitanya Mahāprabhu
iránti odaadásuk arányában számíthatnak
kegyelmedre."
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“Yes! Practitioners’ attachment to Gaurāṅga
and his service is rewarded by equal
attachment to me. Unalloyed service to Śrī
Gaura is like the full moon, and as that
moon rises upon the horizon of the heart, it
draws wave upon wave from the nectarean
ocean of love for me.”
The saint is momentarily stunned by the
beautiful picture of the service-moon of
Gaura. He then enquires,
“And if they give themselves life and soul to
Caitanya Mahāprabhu?”
„Igen! A gyakorlók Gaurāṅga iránti, és az Ő
szolgálata iránti ragaszkodásának jutalma a
hozzám való ugyanolyan mértékű
ragaszkodás. A Śrī Gaurának való tiszta
szolgálat olyan, mint a telihold, és ahogy ez
a hold felemelkedik a szív horizontján,
hullámokat kelt az irántam érzett szeretet
nektári óceánján.”
A szentet egy pillanatra megdöbbenti Gaura
szolgálat-holdjának gyönyörű képe. Aztán
kérdez:
„És ha életüket és lelküket Caitanya
Mahāprabhunak adják?"
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
Rādhā responds,
“Then they have fully given themselves to
me, and so I to them.”
Again he asks,
“Will devotees realise their attainment, or is
it hidden from them?”
Rādhā reasons,
“Whether the dawning of perfection is
known to them or not, surrender to the
service of Gaurāṅga automatically qualifies
devotees to serve me here in Vraja.”
Rādhā válaszol:
„Akkor teljesen átadták magukat nekem, és
így én is átadtam magamat nekik.”
Raghunātha Dāsa ismét megkérdezi,
„A bhakták felismerik, hogy mihez jutottak
hozzá, vagy rejtve marad előttük?”
Rādhā érvel:
„Akár tudatában vannak a tökéletesség
hajnalának, akár nem, a Gaurāṅga
szolgálatának való meghódolás
automatikusan alkalmassá teszi a bhaktákat
arra, hogy engem szolgáljanak itt,
Vrajában."
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“Why would some know and others not?”
“Devotees who have awakened to prema
will have insight into the workings of
transcendence, whereas those who still
aspire for prema cannot see behind the
curtain of yoga-māyā.”
The ācārya now asks as much for others as
for himself,
“But in either case they are assured?”
Śrīmatī Rādhārāṇī firmly strikes the armrest
of her seat for emphasis.
„Miért van az, hogy egyesek tudják, mások
pedig nem?”
„Azok a bhakták, akikben már
megnyilvánult a prema, betekintést nyernek
a transzcendencia működésébe, míg azok,
akik még csak törekszenek a premára , nem
láthatnak a yoga-māyā függönye mögé.”
Az ācārya most nem csak mások, de saját
maga miatt is kérdez:
"De mindkét esetben biztos?"
Śrīmatī Rādhārāṇī a nyomatékosítás
kedvéért határozottan székének karfájára
csap.
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“Devotees like you, those fortunate enough to
invest their all-in-all in the service of
Gaurāṅga, will one day see that everything has
automatically been offered to my lotus feet.
Although one may fail to notice the dawn, one
cannot fail to see the sunrise.”
Raghunātha Dāsa detects the promise of
compromise in Rādhā’s voice.
“That means you will accept devotees of Lord
Caitanya!”
Rādhā discerns her devotee’s line of enquiry
and is open to it.
“A devotee who gives everything to Gaurāṅga
takes birth in Vraja. There he will see all
variety of wonders of which he has only
before heard.”
„Az olyan bhakták, mint te, akik olyan
szerencsések, hogy mindenükkel Gaurāṅga
szolgálatába álltak, egy nap látni fogják, hogy
minden automatikusan az én lótuszlábamnak
lett felajánlva. Lehet, hogy valaki nem veszi
észre a hajnalt, de amikor felkelt a nap, nem
lehet nem észrevenni.”
Raghunātha Dāsa a megalkuvás ígéretét érzékeli
Rādhā hangjában.
„Ez azt jelenti, hogy te elfogadod az Úr Caitanya
bhaktáit!”
Rādhā látja bhaktája érdeklődésének irányát, és
nyitott rá.
„Az a bhakta, aki mindent Gaurāṅgának ad,
Vrajában születik meg. Ott a korábban csak
hallott csodák minden formáját megpillantja.”
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
For her devotee and for those who follow
him, she reveals a little of what a blessed
future heralds.
“In the form of a mañjarī, that fortunate
soul will one day meet my sister and Guṇa-
mañjarī, who will embrace her in their fold
and joyfully disclose the treasures of
Vṛndāvana. When those girls happen upon
Śrī Rūpa, they will sweetly say,
“‘We have found a new sakhī, and she is
very devoted to Śrī Gaurāṅga! In our
opinion, she should find some engagement
in Lalitā-devī’s service. Would you kindly
guide her towards the divine couple?’
Bhaktája, valamint azok számára, akik
követik őt, feltár egy keveset abból, amit az
áldott jövő tartogat.
„Mañjarī alakjában ez a szerencsés lélek egy
napon találkozik majd a nővéremmel és
Guṇa-mañjarīval, akik befogadják majd őt,
és örömmel tárják fel előtte Vṛndāvana
kincseit. Amikor e lányok Śrī Rūpával
találkoznak, kedvesen azt mondják majd:
„Találtunk egy új saīkhīt, aki nagyon odaadó
Śrī Gaurāṅga iránt! Véleményünk szerint
Lalitā-devī szolgálatába kellene állnia.
Elvezetnéd az isteni párhoz?”
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“Hearing the name of Gaurāṅga, Rūpa-
mañjarī will lovingly embrace the
newcomer, and impart unto her both
sublime emotions and an intense desire to
follow in her footsteps.”
Rādhā’s narration makes Raghunātha Dāsa
Gosvāmī increasingly hopeful. He listens
attentively as she continues.
“Then Viśākhā will come by, carrying items
of service. Seeing her beauty and
sweetness, the new gopī will immediately
fall to the ground and weep at my sakhī’s
feet. Naturally soft-hearted, Viśākhā will be
amenable to her emotional appeal.
"Gaurāṅga nevét hallva Rūpa-mañjarī
szeretettel magához öleli majd az újonnan
érkezőt, és magasztos érzelmekkel áldja
meg, és erős vággyal, hogy az ő
nyomdokaiba lépjen.”
Rādhā elbeszélése Raghunātha Dāsa
Gosvāmīt egyre reményteljesebbé teszi.
Figyelmesen hallgatja Rādhā további szavait.
„Aztán Viśākhā fog arra menni a szolgálat
kellékeivel. Szépségét és kedvességét látva
az új gopī azonnal a földre borul, és sírva
fakad sakhīm lábainál. A természeténél
fogva lágyszívű Viśākhā engedékeny lesz
érzelmes esdeklését látva.
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“Thereafter all four girls will accompany
their new-found friend to Lalitā’s grove,
where Lalitā is in a blissful mood, absorbed
in meditating on me. The girls will excitedly
introduce the novice saying,
“‘Here is a servant of Gaurāṅga, who now
desires to serve you, and by your grace
realise the lotus feet of the divine couple.’
“When Lalitā hears the name of Gaurāṅga
she, too, becomes pleased. Smiling at the
newcomer, she asks Rūpa-mañjarī to shelter
and train her as appropriate. Concluding her
instruction Lalitā will say,
„Ezután a lányok négyen együtt kísérik új
barátnőjüket Lalitā ligetébe, ahol Lalitā
boldog hangulatban van, és elmélyülten
meditál rajtam. A lányok izgatottan mutatják
be új növendéküket, mondván:
„Itt van Gaurāṅga egyik szolgája, aki most
arra a te szolgálatodra vágyik, és arra, hogy
kegyedből elérhesse az isteni pár
lótuszlábait.”
"Amikor Lalitā meghallja Gaurāṅga nevét, ő
is elégedetté válik. Az újonnan érkezett
leányra mosolyogva megkéri Rūpa-mañjarīt,
hogy adjon neki menedéket és tanítsa a
megfelelő módon. Utasítását befejezve
Lalitā azt mondja,
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
“‘Rūpa! When you go out to do service, take
her with you. In that way this nava-sakhī will
gradually secure the grace of Rādhā,
without which there is no question of
serving in the groves of Vraja.’”
Śrī Rādhā takes a breath and continues.
“Śrī Rūpa will follow Lalitā’s instructions,
and in that way, I will get to meet the new
recruit. When Rūpa-mañjarī introduces her
ward, she will also recount the service this
new gopī has done for the mission of Gaura-
Kṛṣṇa, as well as the risks she has taken for
him. Hearing these devotional exploits, my
heart will melt and I will say,
"Rūpa! Amikor szolgálni mész, vidd
magaddal őt is. Így ez a nava-sakhī
fokozatosan elnyeri Rādhā kegyelmét, amely
nélkül szó sem lehet arról, hogy Vraja
ligeteiben szolgáljon.”
Śrī Rādhā vesz egy lélegzetet, és folytatja.
„Śrī Rūpa követni fogja Lalitā utasításait, és
így találkozhatok az újonnan érkezett
leánnyal. Amikor Rūpa-mañjarī bemutatja
tanítványát, elmeséli majd azt is, hogy ez az
új gopī milyen szolgálatot végzett Gaura-
Kṛṣṇa missziójában, és milyen kockázatokat
vállalt érte. Ezeket az odaadó hőstetteket
hallva a szívem elolvad majd, és ezt fogom
mondani:
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
‘“You have come to me from Gaurāṅga’s
saṅkīrtana party with such a high
recommendation. In recognition of your
sacrifice, I must immediately appoint you to
some personal service.’
“With that I will embrace the new gopī and
bathe her in mercy. She will quickly learn
her assigned skills, and after perfecting
them, she will finally serve my beloved and I
according to her heartfelt desire.
“This is the way in which the devotees of
Gaura-Hari reach the pinnacle of ecstasy
and the confidential recesses of service in
Vraja.”
„Gaurāṅga saṅkīrtana csapatából érkeztél
hozzám nagyon magas szintű ajánlással.
Áldozatod elismeréseként azonnal
valamilyen személyes szolgálatot kell rád
bíznom.
Ezzel megölelem majd az új gopīt, és
kegyemben fürdetem. Gyorsan megtanulja a
neki szánt feladatokat, és miután
tökéletesítette azokat, szíve vágya szerint
fogja szolgálni kedvesem és engem.
Ez az az út, amelyen Gaura-Hari bhaktái
elérik az extázis csúcsát és a szolgálat
bensőséges mélységeit Vradzsában.”
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
Raghunātha Dāsa Gosvāmī feels relief and
happiness. There is a short silence between
the worshipper and the worshipped.
Initially Śrī Rādhā’s response to the ācārya’s
pleas was to increase his desire through
feelings of separation. In the future,
devotees reading his book of laments would
recognise that the bedrock of sādhana was
cultivating such separation.
Raghunātha Dāsa Gosvāmī
megkönnyebbülést és boldogságot érez.
Rövid csend van az imádó és az imádat
tárgya között.
Kezdetben Śrī Rādhā válasza az ācārya
könyörgésére az volt, hogy az elkülönülés
érzéseivel növelje a vágyát. A jövőben a
bhakták, akik ezt a vágyakozó imákat
tartalmazó könyvet olvassák, felismerik
majd, hogy a sādhana alapja az ennek az
elkülönülés érzésnek az elmélyítése.
 Vilāpa-kusumāñjali commentary
Rādhā thinks,
“However, both Raghunātha Dāsa and his
followers should also be encouraged by the
reward of attainment and meeting.”
The nature of that meeting would depend
on how much mercy she bestowed upon
them, and the measure of mercy she
awarded would depend on devotees’
surrender to Caitanya Mahāprabhu.
Rādhā így gondolkodik:
„Azonban mind Raghunātha Dāsát, mind
követőit bátorítani kell az eredmény és a
találkozás jutalmával."
A találkozás jellege attól fog függni, hogy Śrī
Rādhā mennyi keggyel ajándékozza meg
őket, és e kegy mértéke a bhakták Caitanya
Mahāprabhu iránti meghódolásának
függvénye.