A

grhastha ashrama
kézikönyve
 Ezt a kézikönyvet
Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada-nak
és hűséges követőinek ajánljuk.
A kézikönyv H. H. Radhanath Swami Maharaja
inspirációja alapján készült.

2
 A grhastha ashrama
fontos része a daivi varnashrama rendszernek.
Ez a grhasta asramról szóló kézikönyv
Srila Prabhupada
a Bhagavad-gitához és a Srimad Bhagavatamhoz írt
értékes magyarázatai,
leckéi és levelei,
valamint több vezető ISKCON bhakta
közreműködése alapján készült.

2003. Április 11., Rama Navami legkedvezőbb napja,

Sri Sri Radha Gopinath Mandir,
Girgaum Chopwatty, Mumbai – 400 007.

3
Tartalom

ELSŐ RÉSZ……………………………………………………………………………………………………….6.
1. A védikus kultúra és a varnasrama-dharma …………………………………………………………………...6.
1.1 A védikus kultúra és a grhasta asrama……………………………………………..………………..6.
1.2 A grhastha asrama és a többi asrama célja…………..…..………………………………………….7.
2. Az asramok közötti különbségek a lemondás ereje és a megélhetés módja szerint…………………………….7.
2.1 A grhastha asrama fontossága…………………..………..………………………………………….8.
2.2 A grhamedik és a grhasthák………..…..…………………………………………………………….8.
2.3 A varnasrama rendszer és a grhashták helyzete……..…………………..…………………………..9.
3. Általános kötelességek és felelősségek a grhastha asramaban ………………………..………………...…...9.
4. Adósságok a grhastha asramban……………………………………………………………………………….9.
5. Hogyan gyakoroljuk a grhastha életet?………………………………………………………………………..10.
6. A grhastha és a murtiimádat…………………………………………………………………………………..10.
6.1 Hogyan keressük meg a kenyerünket a grhastha asramaban :Mit tegyünk és mit ne?…..………..11.
7. Az adományozás – Szent kötelesség a grhastha asramaban……………………………………………….....12.
8. A vendégek szolgálata / a másokkal való bánásmód………………………………………………………….12.
8.1 Hogyan fogadjunk vendégeket? A megfelelő tudat…………………………………………… …13.
8.2 Az idősek/szülők szolgálata………………………………………………………………………...13.
8.3 Hogyan viszonyuljunk más élőlényekhez?…………………………………………………………14.
8.4 Hogyan viszonyuljunk a szolgákhoz/alárendeltjeinkhez?……………………………………… …14.
8.5 Prasadam osztás olyan személyeknek, akik nem fogadták el a Krisna-tudatot / Hogyan bánjanak
a grhasták a koldusokkal?………………………………………………………………………….15.
8.6 Hogyan viszonyuljanak a grhastha férfiak a nőkhöz?………………………………………...……15.
8.7 Hogyan viszonyuljanak a grhastha férfiak a brahmacarikhoz és a sannasikhoz?………………….16.
8.8 Hogyan viszonyuljanak a grhastha nők a férfiakhoz?……………………………………………...16.
8.9 Hogyan viszonyuljanak a grhastha nők a brahmacarikhoz és a sannyasikhoz?…………………...16.
8.10 Háziállatok tartása…………………………………………………………………………………16.
9. Milyen legyen egy bhakta tudata, ha nem akar gyereket? Milyen legyen egy bhakta tudata, ha fiút akar
és milyen , ha lányt akar?………………………………………………………………………………………..17.
10. Milyen legyen egy olyan bhakta házaspár tudata, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak gyereket?………17.
11.Kötelességek a gyermekek felé a grhastha asramaban……………………………………………………...17.
12. Hogyan tartsuk fenn és őrizzük meg a bhakta gyerekek Krisna-tudatát?……………………………………18.
12.1 A szülők ne engedjék, hogy gyermekeik leessenek……………………………………………….19.
13. Samskarák………………………………………………………………………………...………………….19.
14. A nő helyzete a varnasrama rendszerben……………………………………………………………………20.
14. 1 Hogyan kell bánni egy nővel a varnasrama rendszerben?…………………………………….…20.
14.2 Egy nő mindig védelmet élvez…………………………………………………………………….21.
14.3 A férj kötelességei…………………………………………………………………………………22.
14.4 A feleség kötelességei……………………………………………………………………………..23.
14.5 A feleség biztonságossá teszi a grhastha asramot………………………………………………...23.
14.6 A férj szolgálata………………………………………………………………………………...…24.
14.7 Az erényes feleség részesül férje lelki fejlődésében………………………………………………26.
15. A siker titka a grhastha asramban…………………………………………………………………………...27.
16. A gyermekek felkészítése: a családosok fontos tevékenységei………………………………………………27.

MÁSODIK RÉSZ………………………………………………………………………………………………..29.
Siker a grhastha asramban………………………………………………………………………………………29.
Irányvonalak a partner választáshoz……………………………………………………………………….……..29.
Hat fő szabály……………………………………………………………………………………………….……29.
A férfi egó megértése……………………………………………………………………………………….……29.
Általános pszichológia…………………………………………………………………………………………...30.
A férfi pszichológiája………………………………………………………………………………………….…30.
A nő pszichológiája………………………………………………………………………………………………30.
Tipikus szituációk és kihívások amelyekkel a grhastha párok szembesülnek a Krisna-tudatban;
megoldási lehetőségek…………………………………………………………………………………………..31.

4
Krisna-tudat előtt összeházasodott pár…………………………………………………………………………..31.
Az egyik házastárs a Krisna-tudatban volt a házasság előtt, a másik nem………………………………………32.
Mindketten bhakták már a házasság előtt………………………………………………………………………..33.
1. A szülőkkel lakni………………………………………………………………………………………………33.
2. Az érzékenység hiánya………………………………………………………………………………………...34.
3. Szegényes kommunikáció……………………………………………………………………………………..37.
4. A tisztelet/bizalom hiánya……………………………………………………………………………………..38.
5. A férj/feleség nagyon durván beszél a társával más bhakták vagy családtagok előtt, tekintet nélkül a
kiváltott érzelmekre……………………………………………………………………………………………...38.
6. Csak az egyik fél szeretne gyereket ………………………………………………………………………....40.
7. Visszaesés a házasságkötés után ……………………………………………………………………………..38.
8. Éretlen megértés a társadalmi felelősségről…………………………………………………………………...41.
9. Éretlen megértés a házasságban betöltött szerepről………………………………………………………...…41.
10. Tökéletlen megértés az odaadó szolgálatról / a háztartás elhanyagolása…………………………………….42.
11. A házastárs összehasonlítgatása más bhaktákkal …………………………………………………………..43.
12. Kínos helyzetbe hozni a férjet………………………………………………………………………………..43.
13. Szurkálódás…………………………………………………………………………………………………..44.
14. Kiteregetni a szennyest a nyilvánosság előtt…………………………………………………………………45.
15. Tiszteletlenül bánni a feleséggel……………………………………………………………………………..45.
16. Véleménykülönbség a gyermeknevelésben………………………………………………………………….45.
17. A férj és a feleség egymást hibáztatja a Krisna-tudatban való fejlődés hiányáért………………………...…46.

5
 ELSŐ RÉSZ

1. A védikus kultúra és a varnasrama-dharma

A valódi civilizáció nem csak az ember állati igényeinek kielégítésével törődik – az

evéssel (ahar), az alvással (nidra), a félelemből fakadó védekezéssel (bhaya) és a párzással
(maithun) -, hanem azzal is, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy megértsék az
Istennel, a Legfelsőbb Atyával való kapcsolatukat. A védikus írások a lelki fejlődés három
szintjét írják le: sambandha – ismerni a Legfelsőbb Úrral való kapcsolatunkat, abhideya – e
szerint cselekedni és prayojana – elérni azt a célt, amiért e kapcsolatot kialakítjuk. Az
írásokban sok olyan elvvel és utasítással találkozunk, melyek betartása nehéznek tűnik a mai,
modern élethelyzetekben. Épp ezért szükséges valóban megértenünk a védikus utasítások
mögötti szellemet és beültetni azt az életünkbe. A védikus kultúra annyira jó és tökéletes,
hogy komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mindennapi életünkben valóban gyakorolni is
tudjuk ezeket az elveket, amennyire csak lehetséges.
E tanulmány témája a családosok, vagyis a grhasthák kötelességeivel és
felelősségeivel foglalkozik, mely szerves része az oly nagyra becsült varnasrama
társadalomnak és védikus kultúrának.
A sastrák leírása szerint 400 000 emberi faj létezik, amely ritka lehetőséget nyújt arra,
hogy kikerüljünk az ismétlődő születés és halál körforgásából és visszamenjünk Istenhez. A
Legfelsőbb Úr, Krisna mindennek a teremtője. Ő teremtette a daiva varnasrama-dharmát
(isteni társadalmi rendet), kezdve az intelligens osztállyal, akiket brahmanáknak neveznek,
mert a jóság minőségében vannak (sattva guna). A következő a közigazgatást ellátó osztály,
illetve a katonaság, akiket ksatriyáknak hívnak, mivel a szenvedély kötőerejében vannak
(rajo). A vaisyáknak nevezett kereskedő osztály a szenvedély és tudatlanság kötőerőinek
keverékében van, a sudrák, vagyis a munkás osztály pedig a tudatlanság kötőerejében van
(tamo guna).
A világ emberi társadalmat, az emberek munkája és képesítettsége alapján lehet
felosztani, nem pedig születésük szerint. A lelki társadalmi rendszernek szintén négy rendje
van: a tanuló élet (brahmacari asrama), a családos élet (grhastha asrama), a visszavonult élet
(vanaprastha asrama) és a lemondott élet (sannyasa asrama). Nagyon fontos, hogy a fent
említett életrendek mindegyikében az kell, hogy legyen a célunk, hogy örömet okozzunk az
Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Ez a védikus kultúra.
Az Úr Caitanya Mahaprabhu azt tanította Sanatana Goswaminak, hogy a 400 000
emberi faj közül nagyon kevés a kulturált, vagyis amelynek tagjai követik a varnasrama
dharma elveit. Akik követik is, azok sem feltétlenül értik annak célját, vagyis azt, hogy az
ember fokozatosan emelkedjen fel a transzcendentális szintre és létesítsen kapcsolatot
(sambandha) a Legfelsőbb Brahmannal, az Úr Krisnával.

1.1 A védikus kultúra és a grhastha asrama

Srila Prabhupada azt mondta, hogy a grhastha asrama célja az emberi elme
szabályozása, hogy békéssé váljon a lelki fejlődéshez. Az emberi lénynek van egy durva és
egy finom teste. A durva test fenntartáshoz vagyonra, házra, a háztartás kellékeire, gabonára,
satöbbire van szükség. A finom test igényei kielégítéséhez pedig megfelelő lelki tudásra és

6
lelki elfoglaltságra van szükség. A grhastha asrama egy teljes „programcsomag” a védikus
kultúrában. Ezért elfogadott, hogy egy grhastha kereshet pénzt, fenntarthat háztartást és más
egyebeket. A sastra szerint, lehetősége van korlátozott érzékkielégítésre is, mégpedig a
Krisna-tudatos és felelősségteljes gyermekek felnevelése érdekében élt szexuális életre.
Sajnos, a mai megromlott társadalomban a nemi élet eleme különvált a védikus „csomag”-tól
és ez lett a házasélet középpontja. A férfiak és a nők közötti, a házasság szentségén kívüli
szexuális kapcsolat a „legújabb divat”-tá vált.

1.2 A grhastha asrama és a többi asrama célja:

- Az asrama egy olyan hely, ahol valaki menedéket vesz a Legfelsőbb Úrnál. Ezért
minden asrama célja, menedéket venni az Úrnál.

- A grhastha asrama egy „grha stitha asrama”, vagyis egy olyan hely, ahol az ember
úgy vesz menedéket az Úrnál, hogy otthon marad, családtagjaival él, de az Úr Krisnát tartja a
középpontban.

- Mind a négy asrama egyenlő a fontosságú azt az elvet illetően, hogy asrayát, vagyis
menedéket keresünk bennük az Úrnál.

- Az élet egyetlen célja odaadó szolgálatot végezni az Úr Harinak. Nincs más cél.

2. Az asrama-ok közötti különbségek a lemondás ereje és a megélhetés

módja szerint

- Srila Prabhupada szerint, a négy asrama között a lemondás ereje és a megélhetés

módja tesz különbséget. A brahmacariknak, vanaprastháknak és sannyasiknak egyáltalán
nincs pénze, vagy legalábbis nem szabadna pénzt keresniük. Ők teljesen a grhastha asrama-
on függnek, mely ez az egyetlen olyan asrama, amely hivatott arra, hogy tagjai megkeressék a
megélhetésre valót.

- A brahmacarik, vanaprasthák és sannyasik a lemondás szimbólumai és követendő

példát kell mutatniuk a grhastháknak. Mivel a grhastha asrama is egy asrama, belül a
grhastháknak is ugyanarra a lemondott szellemre kell törekedniük, amellyel a másik három
asrama bír. De nagyon fontos, hogy a lemondás szelleme ne csak külsődleges vagy
mesterséges dolog legyen.

Ezzel kapcsolatban idézhetjük azt a praktikus utasítást, amit Sri Caitanya Mahaprabhu,
Maga a Legfelsőbb Úr adott egy családosnak:
Az Úr így szólt a bhaktájához: „Légy türelmes és térj most haza! Ne legyél őrült!
Hamarosan képes leszel átkelni az anyagi létezés óceánján.” (CC. Madya-l. 16. 237) Ne légy
„látszat” bhakta és hamisan lemondott! Egyenlőre élvezd a világot megfelelő módon, de ne
ragaszkodj hozzá! A szívedben maradj nagyon hűséges, de kívülről viselkedhetsz úgy, mint
egy közönséges személy. Így az Úr Krisna hamarosan nagyon elégedett lesz veled és ki fog
szabadítani maya karmai közül.

- Egy családosnak nagyon komolyan kell vennie a lemondás elvét, de ne legyen

látszatból lemondott.

7
2.1 A grhastha asrama fontossága

- A grhastha asrama azért fontos, mert belőle születik, ő táplálja és tartja fenn mind a
négy asrama-ot. Azáltal, hogy tagjai szolgálják az összes többi asrama-ot, valamint a
brahmanákat az asrama-on belül, a grhastha asrama virágzik és fejlődik a védikus civilizáció
lelki kultúráján belül.

- A társadalom számára a védikus és a lelki kultúra a grhasta asrama-on keresztül

nyilvánul meg a legjobban.

2.2 A grhamedhik és a grhasthák

- Csupán attól, hogy valaki az otthonában él a házastársával és a gyerekeivel, még nem

lesz grhastha. A grhamedhi egy olyan személy, aki külsődlegesen grhastha környezetben él,
de az életének célja az érzéki élvezet.

- Egy grhastha Isten központú életet él. Ismeri az élet végső célját, de nem tud teljesen
lemondani. A grhastha tudja, hogy a számára engedélyezett érzék-kielégítés végül
szenvedéshez fog vezetni, és ezért őszintén törekszik arra, hogy legyőzze az érzékkielégítésre
való hajlamát a Krisna-tudat gyakorlásával.

- Ha a férj és a feleség Krisna-tudatban kapcsolódnak össze, békésen együtt élnek,

segítik és szolgálják egymást, az nagyon kedvező. Viszont ha valaki csupán a szexuális
élvezet miatt vonzódik az ellenkező nemhez, az akadályt képez a lelki fejlődésében és az
anyagi élet bonyodalmai újra felbukkannak.

- A legkedvezőbb kombináció, amikor a férj az odaadó szolgálatban foglalja le magát

és a feleségét, a feleség pedig, követve a védikus utasításokat, hűséges és vallásos.

- A Legfelsőbb Úr, Krisna könyörületesen leírja, hogyan cselekedjen egy családos,

amíg le nem győzi az érzékkielégítésre, az érzéktárgyak élvezetére való hajlamát és teljesen
szert nem tesz egy tiszta bhakta jellemzőire. „Miután felébredt a hite a dicsőségemről szóló
elbeszélésekben, és megundorodott minden anyagi cselekedettől, és tudja, hogy minden
érzékkielégítés szenvedéshez vezet, de még mindig képtelen feladni minden érzéki élvezetet,
a bhaktám boldog marad és nagy hittel és meggyőződéssel imád Engem. Habár néha elmerül
az érzékkielégítésben, a bhaktám tudja, hogy minden érzékkielégítés gyötrelmes eredményhez
vezet, és őszintén megbánja ilyen tetteit.”

- Az anyagi világban a szexuális ösztön annyira erős, hogy még az Úr szolgálatának

egy őszinte jelöltjét is megzavarhatja néha a szexuális vonzódás, vagy a feleség és gyerekek
iránti sóvárgó érzelmek. Habár anyagi dolgokhoz ragaszkodik, világosan látja, hogy nem
vezetnek jóhoz, mert csak bajt okoznak és megzavarják a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó
szolgálatát. Ezért őszintén megbánja ostoba ragaszkodását a sok anyagi dolog iránt és
türelmesen várja az Úr Krisna kegyét. [Srimad-Bhagavatam, 11. 20.27-28]

8
2.3 A varnasrama rendszer és a grhastha asrama helyzete

Srila Prabhupada azt mondta, nem számít, hogy valaki brahmacari, grhastha vagy
sannyasi. Meg kell próbálnia az Úr Krisna bensőséges szolgájává válnia.

- A védikus világnézet szerinti házasság intézményét nem szabad elítélni. Az Úr

Brahma, az Úr Siva és Yamaraja, akikről azt írják, hogy mahajana-ok, grhasthák. Az Úr
Gauranga ideális grhastha volt, később pedig ideális sannyasi. Az Úr Gauranga sok társa is
házas volt. Arjuna grhastha volt, király és politikus. A Legfelsőbb Úr, Krisna Arjunát
választotta ki arra, hogy megkapja a legmagasabb rendű tudást. Srila Vyasadeva szintén
családos volt.

- Szent kötelességünk szolgálni az eredeti rendszert, hogy a Krisna-tudat

uralkodhasson az egész társadalomban és mindenki boldog lehessen.

3. Általános kötelességek és felelősségek a grhastha asramaban

- Egy grhastha legfőbb kötelessége szolgálatot végezni. A grhastha asrama azért van,
hogy szolgálja mind a négy asrama-ot amellett, hogy a saját asramán belül is szolgálja a
brahmanákat.

- Azt mondják, hogy a grhastha asramaban végzett szolgálat olyan, mint átkelni egy
hegyen, mert olyan sok akadály van. A kötelességek és felelősségek időnként fájdalmasak
lehetnek. A szolgálatot azonban az elkülönülés szellemében kell végezni, kötelesség tudattal
és megfelelő megértéssel ahhoz, hogy egy harmonikus Krisna-tudatos életet éljünk.

- A grhastha asrama az áldozat asramaja. Egy grhastha mindenki érdekében dolgozik

minden körülmények között.

- A védikus kultúra annak a kultúrája, hogy hogyan adjunk és hogyan osszunk meg
másokkal, abban a tudatban, hogy az univerzumban mindent az Úr birtokol és irányít, és az
embernek csak azt szabad elfogadnia, ami szükséges a számára, ami az ő részeként van
félretéve.

- Egy grhastha fő kötelessége, hogy állandóan énekelje az Úr szent neveit, szolgálja

a vaisnavákat és a Legfelsőbb Urat a rokonai segítségével és jámbor élete következtében
szerzett vagyonával.

4. Adósságok a grhastha asramaban

Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor valaki megszületik az anyagi világba,

különféle forrásokból rengeteg kedvező dolgot kap. Ezért az ember adós és élete során egyre
több adósságot halmoz fel. [Caitanya Caritamrita Madhya 22.141, Magyarázat; Bhagavad-gita
lecke, Los Angeles, 1968. 12. 11.]

9
 - Az Úr Caitanya Mahaprabhu azonban a legpraktikusabb módszert javasolta arra,
hogy hogyan rendezzük az adósságainkat ebben a korban. Mégpedig azt, hogy váljunk a
Legfelsőbb Úr, Krisna őszinte bhaktájává, végezzük a sankirtana yajnát a maha mantra
éneklésével és így szabaduljunk meg minden kötelezettségtől.

5. Hogyan gyakoroljuk a grhastha életet?

A szentírások jó néhány szabályt leírnak (mit tegyünk és mit ne tegyünk) a grhasthák

számára. Mivel a középpontban az odaadó szolgálat áll, a legfontosabb az, hogy az Úr Krisna
jó bhaktájává váljunk.

Fontos tennivalók:

Az alábbi javaslatok fontosak a lelki életben való fejlődéshez, mert még a jelen korban
is praktikusak.
- Kelj fel kora reggel és fürödj meg!
- Köszöntsd és imádd a murtikat!
- Vibráld figyelmesen és odaadással előírt számú köreidet! Ez az odaadó szolgálat
életbevágó része!
- Imádd Tulasi Devit!
- Naponta hallgasd / olvasd az olyan szentírásokat, mint a Srimad-Bhagavatam és a
Bhagavad-gita!
- Ajánlj bhogát, tiszteld meg a prasadamot, ajánld tiszteletedet a vaisnaváknak és a
brahmanáknak!
- Adományozz a jóság minőségében!
- Végezz áldozatokat! A legfontosabb a sankirtana yajna. A grhastha élet
legfontosabb jellemzője az Úrnak végzett odaadó szolgálat.

A lényeg: „nama ruci, jiva daya és vaisnava seva”

Néhány tiltás:

- Egy grhastha ne csináljon semmi olyat, ami nem áll kapcsolatban az Úr Krisnával
és ne társuljon szükségtelenül materialista emberekkel!
- Egy grhastha ne végezze közömbösen előírt kötelességeit azzal a címszóval, hogy
elkülönült!
- Egy grhastha ne ragaszkodjon túlságosan az otthon kényelméhez, a feleség, a
gyerekek és a rokonok társaságához!

6. A grhastha és a murtiimádat

Egy grhastha fő tevékenysége az odaadó szolgálat végzése. A sravanam, kirtanam,

smaranam és padasevanam után következik a murtiimádat. Srila Prabhupada javasolta, hogy
az avatott bhakták kövessék a Narada pancaratra elveit azáltal, hogy imádják a templomi
murtit. A murtiimádat útja kifejezetten javasolt azoknak a családos bhaktáknak, akik
bőségesen rendelkeznek anyagi javakkal. Egy gazdag háztartó pompás kellékeket tud
vásárolni a murti imádatához anélkül, fukarság nélkül. Egy kevésbé jómódú személy is
végezhet murtiimádatot otthon egyszerű, de odaadó módon. A Krisna-tudatos mozgalomban

10
vannak brahmacarik, grhasthák, vanaprasthák és sannyasik, de a templomi murtiimádatot
kifejezetten a családosoknak kell végeznie. [Srimad-Bhagavatam, magyarázat 7.5.24]

- Srila Prabhupada azt mondta, hogy a grhastha bhakták általában anyagi

cselekedeteket végeznek és ezért imádniuk kell a murtit. A grhastha bhakták számára
javasolt, hogy végezzenek murtiimádatot a lelki tanítómester által meghatározott elrendezések
és útmutatások szerint. A murtiimádat különleges célja az, hogy mindig kívül-belül tisztán
tartsuk magunkat. A grhastha bhaktáknak például kell szolgálniuk a tisztaság terén. [Srimad-
Bhagavatam Purport 7.5.24]

- Hol végezzen az ember murtiimádatot? Ha valakinek van murtija, akkor végezhet

egy egyszerű imádatot otthon. A templomi murtik azonban elsőbbséget élveznek az otthoni
murti imádatával szemben. Ha a grhastha a templom közelében lakik, akkor a templom
látogatása és az ottani fesztiválokon való részvétel legyen a figyelme középpontjában.

6.1 Hogyan keressük meg a kenyerünket a grhastha asramban: Mit tegyünk és mit ne?

- Egy grhasthának meg kell keresnie a kenyérre valót a családja fenntartásához. De ezt
egyszerű módon kell tennie.
- Egy Krisna-tudatos grhastha mottója az egyszerű élet, emelkedett gondolkodás. Nem
túlságosan ambiciózus személy, aki több pénzt próbál keresni, mint amennyi szükséges, vagy
aki a szükségesnél több anyagi javat halmoz fel.
- Kenyérkeresete során a grhastha ne legyen igazságtalan másokkal szemben, ne
használjon ki vagy csapjon be másokat, és ne legyen kegyetlen másokhoz.
- Ne végezzen bűnös tetteket. Becsületesen kell dolgoznia a képességei és az előírt
kötelessége szerint.
- Ne legyen korrupt a pénzkeresés és a pénzköltés során.

Az elv az, hogy egy grhastha egyenes, Krisna-tudatos módon keresse meg azt a pénzt,
ami szükséges ahhoz, hogy összetartsa a testét és a lelkét, hogy szolgálja a Legfelsőbb Urat,
hogy összetartsa a családját, együtt japázzanak, együtt imádják a murtikat és hogy meghívják
a bhaktákat az otthonukba, szolgálják őket és prasadammal kínálják.

- Ha egy bhakta nagy mennyiségű pénzt akar keresni Krisna szolgálata érdekében,
kérjen hozzá útmutatást egy idősebb vaisnavától, és vigyázzon, hogy ne keveredjen kétes
vagy kockázatos vállalkozásokba, melyek veszélyeztetik az elméje nyugalmát és az
egészségét.

- A grhastha asrama teli van aggodalmakkal, mint például a gyermekek

megházasítása, a gyermekek oktatása, ház vásárlása, stb., amelyek mindegyikéhez pénz
szükséges. Ne aggódjon az ember túlságosan a háztartás ügyei miatt. Egy grhastha miközben
szülői kötelességeit végzi, tudatos róla, hogy gyermekeinek meg van a saját karmikus sorsuk
és szabad akaratuk. Az embernek csupán meg kell próbálnia eleget tenni a felelősségeinek,
miközben teljes hittel meghódol Krisnának. Az asraya szó valódi jelentése, ami
kimondatlanul is benne foglaltatik a grhastha asramaban az, hogy valaki minden cselekedete
során teljesen az Úron függ és menedéket vesz Nála.

Bhaktivinoda Thakura így énekelt: “Énekeljétek Krisna szent nevét sértés nélkül.
Krisna az anyánk, Krisna az apánk és Krisna az életünk kincse.”

11
 - Egy grhastha lássa családtagjait Krisna képviselőiként, annak ellenére, hogy meg
kell tennie minden tőle telhetőt, hogy fenntartsa és védelmezze őket. Belül az legyen a
megértése, hogy ez Krisna családja. Ha ilyen tudatban végezzük a kötelességeinket, úgy
érezhetjük, hogy mi vagyunk azok, akinek gondoskodnia kell másokról és olyan hozzáállásra
nevel bennünket, hogy jámbor úton keressük meg a kenyérre valót.

- Hogyan gyakorolja egy grhastha az elkülönülést? A gyerekektől, a feleségtől és az

otthontól való elkülönülés nem jelenti azt, hogy az embernek nincsenek érzelmei velük
kapcsolatban. Ők a szeretetünk természetes tárgyai, de ha nem kedvezőek a Krisna-tudatunk
számára, akkor nem szabad ragaszkodnunk hozzájuk. Nem szabad azonban feladni azt az
őszinte erőfeszítést, hogy Krisna-tudatossá tegyük őket. A Krisna-tudat folyamata nagyon
egyszerű és örömteli. Minden grhasthának törekednie kell rá, hogy képezze a családtagjait a
Krisna-tudatra. Egy olyan háztartásban, amelynek minden tagja Krisna-tudatos nincs szükség
a családi életből a lemondott életrendbe lépni.

7. Az adományozás – Szent kötelesség a grhastha asramaban

- Az adományozás és a vendégek szolgálata teszi a grhastha asrama-ot a

legkedvezőbbé. Egy grhastha lelki fejlődésre tesz szert azáltal, hogy adományoz a másik
három asramanak, melyek célja kizárólag a lelki fejlődés. Őket nem szabad, hogy az étel,
ruha és menedék megteremtéséhez szükséges pénz előteremtésének problémája terhelje. Ez a
grhastha asramaban rejlő erő és szépség. Ez egy nagy áldás.

- A Bhagavad–gitában az Úr azt mondja, hogy adományt a megfelelő tudatban (a

jóság kötőerejében), a megfelelő személynek kell adni, a megfelelő időben, a megfelelő
helyen. Egy családosnak rendszeresen adományoznia kell a templomnak, még akkor is, ha
nagyon kevés az, amit adni tud. Ezt a szokást a Krisna-tudatos életük kezdetétől fogva
gyakorolniuk kell. Néhány bhakta azt gondolja, hogy megvárja, amíg sok pénzt keres. A
rendszeres adományozás segíti Krisna-tudatunkat, attól függetlenül, hogy mennyi vagyont
biztosít számunkra az Úr. Srila Prabhupada szerint ideális esetben egy családos személynek a
jövedelme 50%-át Krisnának kell adnia, 25%-át a családjának és 25%-ot pedig tartalékolhat a
vészhelyzetekre.

- A grhastháknak felelősségérzettel kell rendelkezniük és könyörületesnek kell lenniük

mindazok iránt, akik szenvednek vagy szűkölködnek.

8. A vendégek szolgálata / a másokkal való bánásmód

- Egy grhastha tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy hibátlanul viselkedjen
másokkal. Lehetőségei szerint szolgálja a vendégeit és próbálja őket minden lehetséges
módon elégedetté tenni. A védikus hagyományban egy vendég a Legfelsőbb Úr képviselője,
még akkor is, ha nem bhakta (atithi devo bhagavan). Az atithi szanszkritul egy olyan
személyre (vendégre) utal, aki bármelyik napon érkezhet (a-tithi), bejelentés nélkül. Egy
grhasthának kötelessége nagyon szép, Krisna-tudatos módon gondoskodnia a vendégéről.

- A családban a feleséget Dharmapatninak hívják. Kötelessége, hogy segítse a férjét a

szülők, a rokonok és a vendégek kedves szolgálatában.

12
8.1 Hogyan fogadjunk vendégeket? A megfelelő tudat

- A vendéglátás nem a formaságok, hanem a tudat kérdése. Egy vendégnek úgy kell
éreznie, hogy szívesen látják.

- Egy grhasthának biztosítania kell, hogy egyetlen vendég se távozzon elégedetlenül

otthonából.

A vendéglátás elsődleges alapelve a szeretet és a melegség. A szolgálat folyamata nem

lehet rituális vagy mechanikus. A Srimad Bhagavatam [1. 13. 5-7.] leírja, hogyan fogadta
Yudhisthira király és családja Mahatma Vidurát Hastinapuraban, miután hosszú ideig távol
volt:
„Mindannyian nagy örömmel indultak felé, mintha az élet tért volna vissza testükbe.
Felajánlották hódolatukat, s öleléssel üdvözölték egymást. A hosszú távollét és az aggodalom
miatt szeretetükben mindannyian sírva fakadtak. Yudhisthira király elrendelte, hogy hozzanak
neki ülőhelyet s fogadják őt illendően. Miután Vidura bőségesen evett és kipihente magát,
kényelmes ülőhellyel kínálták. A király ekkor beszélni kezdett hozzá, a jelenlévők pedig
hallgatták.”

Srila Prabhupada a magyarázatban azt mondja: „Yudhisthira király abban is gyakorlott

volt, hogyan kell valakit fogadni, még családtagjai esetében is. Vidurát rokonai meleg
fogadtatásban részesítették, megölelték és tiszteletüket ajánlották neki. Yudhisthira Maharaja
ezután fürdőt és ízletes vacsorát rendelt el Vidura számára, s pihenhetett is eleget. Pihenője
után kényelmes ülőhellyel kínálták, majd a király beszélni kezdett neki arról, mi minden
történt a családban és egyébként. Így kell fogadni egy szeretett barátot, de még egy ellenséget
is. Az indiai erkölcsi tanítások szerint, az embernek még az ellenségét is úgy kell fogadnia
otthonában, hogy az ne érezzen egy parányi félelmet sem. Az ember mindig fél az
ellenségétől, de ez nem történhet meg, amikor ellensége az otthonában fogadja őt. Ez azt
jelenti, hogy azzal, akit otthonunkban fogadunk, úgy kell bánni, mint egy rokonnal, nem
beszélve egy olyan családtagról, mint Vidura, aki a család minden tagjának jóakarója volt.”
- A vendégszeretetet valódi szeretet és odaadás érzésével kell felajánlani, úgy tekintve
a vendégre, mint a Legfelsőbb Úr megtestesülése. Az Úr azt mondja a Bhagavad-gitában:
„Ha valaki szeretettel és odaadással ajánl Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt
vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt.”
- A Legfelsőbb Úr tehát a szeretettel és odaadással végzett szolgálatot fogadja el és a
vendéget, aki az Úr képviselője, ugyanilyen tudatban kell szolgálni. Duryodhana meghívta
Krisnát egy lakomára, de Krisna nem ment el a házába, a királyi vendégségbe. Inkább Vidura
otthonába ment, aki a bhaktája és az általa felszolgált, egyszerű ételeket fogadta el.

8.2 Az idősek / szülők szolgálata

- Ha egy vendég szeretettel és odaadással való szolgálata védikus alapelv, mennyire

készségesnek kell akkor lennie egy grhasthának saját szüleit és idősebb családtagjait szolgálni
ugyanebben a tudatban? Az idősekkel és a szülőkkel nagyon kedvesen, udvariasan,
előzékenyen és tisztelettel kell beszélni még akkor is, ha nem bhakták.
- Az alázat kardinális elv a Krisna-tudatban és egy grhastha semmiképp sem érezheti
magát felsőbbrendűnek amiatt, hogy ő bhakta, családtagjai pedig nem azok! Ne legyen az
ember nyers, goromba vagy arrogáns az idősebbekkel szemben. Ugyanakkor ne engedjen a

13
Krisna-tudat elveiből. Légy szilárd a Krisna-tudatodban, de maradj kedves és tiszteletteljes a
szüleiddel és az idősebbekkel szemben és szolgáld szépen őket.
- Hogyan fejezd ki tiszteletedet az idősebbek felé? A szülők lábának megérintése a
védikus kultúra egyik fontos eleme. A grhastháknak ezt a kultúrát kell gyakorolniuk. Ahogy
egy elültetett virágnak szüksége van egy bizonyos fajta földre, oxigénre, fényre, hasonló
módon a Krisna-tudat odaadó növényének is egy bizonyos fajta kultúrára és atmoszférára van
szüksége. Mi ez a kultúra? Ez a kultúra a vaisnava kultúra, amelyben minden élőlény
tiszteletet kap, nem beszélve az idősekről és a szülőkről.

8.3 Hogyan viszonyuljunk más élőlényekhez?

Az alábbi verset a Panca Tantrában olvashatjuk:

ayam nijah paro vyakti gananam laghucetasam

uädar caritanam tu vasudhaiv kutumbakam

Aki szűklátókörű (laghu cetasam), az úgy gondolkodik, hogy ez az enyém és a magam

számára kell, hogy használjam. Aki azonban széleslátókörű (udar caritanam), az az egész
univerzumot a családjának, Krisna családjának tekinti. A Bhagavad-gitában azt mondja az
Úr: „Tudnod kell, hogy az anyagi természetben minden faj születés által jöhet létre, s Én
vagyok a magot adó Atya.”

- Egy grhastha tekintsen minden élőlényt a saját családjának, ne csak az emberi

lényeket, a vendégek és a hozzánk közelálló és kedves személyek formájában!

- Felmerülhet a kérdés, hogy mit tegyünk, ha kártevőkkel, rágcsálókkal,

svábbogarakkal, szúnyogokkal stb. találkozunk az otthonunkban? Olyan módszereket kell
alkalmaznunk, melyekkel távol tarthatjuk ezeket a kártevőket, főleg a magas szintű tisztasági
sztenderdek fenntartása miatt.

- Egy grhastha természetszerűleg kedves minden állattal szemben, főleg a tehenekkel,

akik tejet adnak és ezért az emberiség anyái. Nyilvánvaló, hogy egy grhastha, aki Krisnát
tartja az élete középpontjában ápolja a väsudeva kutumbakam kultúrát. Ez volt a valódi
kultúra a nukleáris családok és a TV-videó kultúra megjelenése előtt!

8.4. Hogyan viszonyuljunk a szolgákhoz / alárendeltjeinkhez?

Azt mondják, hogy az embernek úgy kell bánnia a szolgájával, mint a saját fiával,
észben tartva a széles látókörűség elvét. Egy szolgának ugyanolyan boldognak kell lennie a
házadban, mint a fiadnak. Adj a szolgádnak szeretetet, ajándékokat, és ezt a szolgálatával
fogja viszonozni.
- A grhasthának gondoskodnia kell róla, hogy prasadamot szolgáljon a szolgájának,
mielőtt ő maga megtisztelné azt. Máskülönben előfordulhat, hogy nem jut elegendő étel a
szolgának. Egy grhasthának azt is tudnia kell, hogy mennyi prasadamot kell főzni ahhoz,
hogy mindenki elégedett legyen.

14
8.5 Prasadam osztás olyan személyeknek, akik nem fogadták el a Krisna-tudatot /
Hogyan bánjanak a grhasthák a koldusokkal?

A prasadam Krisna kegye és annyit kell kiosztani, amennyit csak lehet azoknak, akik
nem fogadták el a Krisna-tudatot. Az emberek általában annyiféle anyagi ételt megesznek, de
már csak egyetlen morzsa mahaprasadam összekapcsolja őket Krisnával! Srila Prabhupada a
kezdetekben így csinált bhaktákat. A bhakták, akik megtisztelték a prasadamot mindig
visszajöttek és megtisztultak. Ha egy materialista személy akár csak egyetlen morzsa
prasadamot elfogad, garantált, hogy emberi születést kap, mert kapcsolatba került Krisnával.
Ha egy grhasthát / bhaktát az utcán megközelít egy koldus, sosem szabad, hogy üres kézzel
hagyjuk távozni. Ha valaki megközelít egy vaisnavát és kér valamit, bármit is kérjen, a
vaisnava Krisnát adja neki. Az embernek életelve kell, hogy legyen, hogy mindig legyen egy
bizonyos mennyiségű prasadam nála, akár kis csomagokban vagy valamilyen formában, hogy
tudjon adni bárkinek, aki koldul. Valójában, ha valaki koldul, lehetőségünk van átadni neki
Krisnát.
Ha egy koldus megközelít egy grhasthát és nincs nála prasadam, akkor adjon pénzt.
Ne menjünk el anélkül, hogy adnánk valamit. Még ha nem is éhes a kéregető, még ha csak
megjátssza is magát, honnan tudjuk? Adjunk neki prasadamot. Ha nincs nálad prasadam,
adjál neki néhány pajszát vagy rúpiát. Nem tudjuk, hogy mit fog csinálni a koldus a rúpiákkal
és pajszákkal, de ha prasadamot kap, biztosan tudjuk, hogy tisztulni fog. Ha nem adunk
prasadamot és elküldjük a koldust, megkeményedik a szívünk. Osszatok prasadamot és
imádkozzatok, hogy Krisna adja a kegyét az elfogadónak. Ez egy olyan szabály, amit minden
bhaktának / grhasthának követnie kell. Ez erősíteni fogja az egyén Krisna-tudatát és lehetővé
teszi, hogy egy igazi, Krisna kegyével teli edénnyé váljon.

Amikor prasadamot osztunk, ne gondoljuk magunkról azt, hogy valami nagy

személyiségek vagyunk, vagy jótevők, hanem lássuk magunkat a koldus szolgájaként. Ez egy
vaisnava. Ne szolgáljunk egy koldust úgy, hogy olyan dolgot adunk neki, amit rosszul fog
használni. Ehelyett alázatosan kérjük meg, hogy tisztelje meg a prasadamot. Ha azt mondja a
koldus, hogy nem kell nekem prasadam, valami mást adjál, csak folytassuk, amit csinálunk. A
koldus azt kapja, amire szüksége van, függetlenül attól, hogy érti-e, vagy sem.

8.6 Hogyan viszonyuljanak a grhastha férfiak a nőkhöz?

A grhastha férfiaknak a mindennapok során viszonyulniuk kell valahogyan a nőkhöz

és természetesen fordítva is. Azonkívül a brahmacarikkal és a sannyasikkal is bánniuk kell
valahogyan. Nagyon fontos, hogy mindegyik asrama szentségét tartsuk megfelelő
tiszteletben. A bhakták a gyakorlatban jól alkalmazhatónak találják a következő irányelveket:

- A feleségeden kívül tekints minden nőre úgy, mint az édesanyádra!

- Jó, ha tudatában vagy, hogy a grhastha asrama nem jelent engedélyt arra, hogy
szabadon társulj a nőkkel. Srila Prabhupada gyakran megjegyezte, hogy a férfi és a
nő közötti kapcsolat olyan, mint a tűz és a vaj. Kerüljük a fizikai kapcsolatot. Ez a
házasság után is érvényes!
- Légy tiszteletteljes és ne légy komolytalan!
- Más nőkkel csak szükség esetén beszélj, lehetőleg a feleséged jelenlétében.
- Férfi tanácsadóktól kérj tanácsot!

15
 - Olyan szolgálatokat, amelyek túl sok kapcsolatot kívánnak meg nőkkel, a
feleségeden keresztül végezz!

8.7 Hogyan viszonyuljanak a grhastha férfiak a brahmacarikhoz és a sannyasikhoz?

- Légy barátságos, de tiszteletteljes! Tiszteld a lemondásukat!

- Ne érezd magad felsőbbrendűnek úgy, hogy lenézed őket amiatt, hogy anyagilag
nem termelnek a társadalomban.
- Az emberi társadalomnak szüksége van a brahmacarik és a sannyasik szolgálatára.
Cselekedj védelmező módon, hogy a brahmacarik és a sannyasik segítséget
kapjanak a cölibátusi fogadalmaik betartásához, ebben a nehéz korszakban, a Kali-
yugában.

8. 8 Hogyan viszonyuljanak a grhastha nők a férfiakhoz?

- Más férfiakkal csak szükség esetén beszélj, lehetőleg a férjed jelenlétében! A

grhastha asrama nem engedély arra, hogy szabadon társuljunk a férfiakkal. Kerüld
a fizikai kapcsolatot! A tűz és vaj szabály házasság után is érvényes.
- Tanácsot női tanácsadóktól kérj, vagy ha férfi tanácsadótól szükséges, akkor a
felesége jelenlétében tedd! Olyan szolgálatokat, amelyek túl sok kapcsolatot
igényelnek brahmacarikkal vagy más férfiakkal, a férjeden keresztül végezz!

8.9 Hogyan viszonyuljanak a grhastha nők a brahmacarikhoz és a sannyasikhoz?

- Kerüld a frivol viselkedést és beszédet, a hangos nevetgéléssel, vihorászással való

figyelemfelkeltést és mindig viselj a vaisnava etikettnek megfelelő öltöztet!
- Házas nők a férjük kíséretében találkozzanak sannyasikkal vagy brahmacarikkal.
Ha mégsem, egy másik mataji kísérje el őket. Ez az irányelv érvényes a hajadon
hölgyekre is. A brahmacari és a sannyasa asrama-ok méltóságát és szentségét
fenn kell tartani a társadalom jóléte érdekében.

8.10 Háziállatok tartása

- Egy vaisnava természeténél fogva kedves. Sivanand Sen, Caitanya Mahaprabhu

egyik bensőséges tanítványa engedte, hogy egy kutya csatlakozzon a bhakták csapatához, akik
Bengálból Jagannath Puriba utaztak, hogy darsanát vegyenek az Úr Caitanya Mahaprabhuról.
Az Úr Gauranga személyesen etette meg a kutyát és visszaküldte Istenhez. A tisztaság
kedvéért azonban javasolt, hogy a házunkban ne tartsunk háziállatokat.

- Az elmúlt korszakban a grhasthák teheneket és ökröket tartottak és gondosan

vigyáztak rájuk. A Go-palan és a Go-raksa fontos védikus elvek, amelyeket minden
grhasthának nagy becsben és tiszteletben kell tartania.

- A grhastha élet fontos aspektusa, hogy elsajátítsuk a széles látókörűség szellemét és

minden élőlényt szolgáljunk. Mivel a grhastha asrama középpontjában Krisna áll, a grhastha
élet egy isteni életmód. Vannak azonban más felelősségeink is.

16
9. Milyen legyen egy grhastha bhakta tudata, ha nem akar gyermeket?
Milyen legyen egy grhastha bhakta tudata, ha fiút akar és milyen legyen ha
lányt akar?

Egy grhastha bhakta számára nem számít, hogy fia van, lánya van, vagy egyáltalán
nincs gyereke. Miért?
- Mert egy bhakta megérti, hogy a Gondviselés akarata a legfelsőbb és ezzel
elégedettnek kell lenni.
- Egy bhakta tudatos róla, hogy nem kell feltétlenül ebben az anyagi világban
bolyongania a halála után. Arra törekszik, hogy hazamenjen, vissza Istenhez.
- Egy bhakta nem vágyik fiúgyermekre vagy leányra. Ha jönnek, akkor örül és
erőfeszítést tesz, hogy Krisna-tudatossá tegye őket.

Egy bhakta nem függ a fián vagy lányán. Teljesen Krisnán függ. Minden gyermek, aki
egy bhakta családjában születik meg különleges ajándék.

10. Milyen legyen egy olyan bhakta házaspár tudata, akik úgy döntenek,
hogy nem akarnak gyermeket?

A grhastha asrama egyben kiterjesztést is jelent. Ha egy házaspár nem szeretne

utódokat, meg kell határoznia, hogy miért. Nem lustaságból-e? A gyermeknevelés azt is
jelentheti, hogy keményen kell dolgozni ahhoz, hogy több pénzt keressen az ember. A feleség
lehet, hogy nem akarja a gyermek kihordásának megpróbáltatását, az éjszakázást. Ha ez az ok,
ami miatt nem akarnak gyermeket, az nem lemondás. A házaspárnak idősebb vaisnaváktól
kell tanácsot kérniük, és úgy kell megfelelően irányítaniuk a házaséletüket.

11. Kötelességek a gyermekek felé a grhastha asramaban

A kisgyerekek olyanok, mint a szivacsok. Felszívják a Krisna-tudatot és nincs szükség

rá, hogy bármi másnak kitegyük őket a Krisna-tudaton kívül. A gyermekeket meg kell védeni
a világi örömöktől azáltal, hogy vidám Krisna-tudatos légkört teremtünk otthon, hogy a
gyerekek teljesen elégedettek legyenek és kreatív képességeik megfelelően irányítva
legyenek. Sajnos, a modern társadalomban a szülőknek nincs idejük a gyerekeikre. A
kényelmet biztosítják a számukra, de nem nyújtják azt a bőséges szeretetet és figyelmet,
amelyre az életük minden szakaszában szükségük van. A gyerekekkel bánjunk szeretettel és
fegyelmezzük őket. Körültekintően alkalmazzuk Canakya tanítását, mely szerint 5 éves korig
a gyerekeknek bőséges szeretetet kell adni, 10 éves korukig szükség esetén fegyelmezni kell
őket, 16 éves koruktól pedig úgy kell viszonyulni hozzájuk, mint egy baráthoz.

- A szülők ne tegyék ki a gyermekeiket túlzott nyomásnak a tudományos ismeretek

megszerzése terén. Minden gyermeknek Isten adta intelligenciája és képessége van. A
szülőknek folyamatosan arra kell törekedniük, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a
gyermek fizikai, intellektuális és lelki fejlődéséhez. A szülők próbálják meg kihozni a lehető
legjobbat a gyermekeikből, a szeretetre és bizalomra épülő kapcsolat kifejlesztésével, tartsák

17
tiszteletben a gyermekek érzéseit és mindig tegyenek őszinte erőfeszítést arra, hogy jó
értékeket adjanak át nekik az életben.

- Soha se alázzunk meg egy gyermeket mások jelenlétében vagy tegyünk utálatos
összehasonlításokat. Ennek ártalmas pszichológiai hatása lesz a gyermekre.

- A szülőknek nem szabad veszekedniük vagy vitatkozniuk a gyermek jelenlétében és

nem szabad más bhaktákat kritizálniuk sem. Egy gyereknek természetes ösztöne, hogy
csodálja a szüleit és gyakran tekinti őket példaképének. Ezért a szülők egyáltalán ne
vitatkozzanak, de főleg ne a gyermek jelenlétében.

12. Hogyan tartsuk fenn és őrizzük meg a bhakta gyerekek Krisna-tudatát?

- A bhakta szülők egyik fő aggodalma, hogy megfelelő lelki környezetet tudjanak

teremteni a gyermek Krisna-tudatos fejlődéséhez. Minden élőlény Krisna gyermeke, és
független szabad akarattal rendelkezik. Az ember nem kényszerítheti a gyermekét arra, hogy
szolgálja Krisnát. A legjobb és legkegyesebb dolog, amit tehetünk, hogy a saját életünkkel
olyan tökéletes példát mutatunk, amilyet csak lehet. Így a gyermek komolyan fogja venni a
szülők tanításait. A szülőknek prédikálniuk kell a gyermeküknek és meg kell tenniük minden
tőlük telhetőt, hogy vonzzák őket Krisnához. A gyerekek olyan mértékben fogják komolyan
venni a tanításaidat, amilyen komolyan a szüleiket látják követni a Krisna-tudat elveit a saját
életükben.

- Ha a gyerekek olyan barátokhoz vonzódnak, akik bhakták, az nagy hasznukra válik.

Ilyen irányba kell őket terelni és a megfelelő környezetet kell biztosítani számukra, amely
által az Úr tiszta bhaktáivá válnak. Ez a szülők elsődleges kötelessége. Tudnunk kell azonban,
hogy ahogy a gyermek felnő és eléri a tizenéves korának közepét, kifejlődhet benne a
képesség, hogy függetlenül akarjon cselekedni. Az a gyermek, aki korábban engedelmesen
ment a szüleivel a templomba, lehetséges, hogy most nem akar együttműködni. Ha erőltetni
próbáljuk a gyermek Krisna-tudatát, fellázadhat a Krisna-tudat ellen és elutasíthatja azt.
Lehetséges, hogy egy ilyen gyermek a szüleivel ellátogat a templomba, de belül bosszús. A
szülőknek tehát használniuk kell az intelligenciájukat és fel kell mérniük, hogy a fegyelem
kényszerítésével közelebb kerül-e a gyermekük Krisnához, vagy eltávolodik tőle.

- Ha a gyermek nagyon határozottan anyagi társulást akar, a szülők nem tehetnek mást,
mint hogy szeretettel elmagyarázzák, hogy mi helyes és mi nem. A szülők a szavaikkal és a
példájukkal meg tudják mutatni a gyereküknek, hogy mi a legjobb a számukra, és hogy mi
lesz a következménye, ha rossz irányba mennek. A szülőknek közösségként együtt kell
működniük, hogy egy vonzó, izgalmas és dinamikus Krisna-tudatos környezetet teremtsenek,
amihez vonzódnak a gyerekek. Ha a gyermek ezek után rossz útra tér, a szülők nem tehetnek
mást, mint hogy jó példát mutatnak, jó utasításokat adnak és imádkoznak a gyermekeikért.
Felmerülhet az is, hogy a családját egy kedvezőbb környezetbe költözzön.

- Tapasztaltunk már olyat, hogy a Krisna-tudatban nevelkedett gyermekek, akik egy

bizonyos időszakban eltávolodtak, hogy első kézből tapasztalják meg, hogy milyen az anyagi
élet, visszatértek a Krisna-tudathoz, kiváló bhaktákká váltak, akik tudták értékelni, hogy a
Krisna-tudat milyen páratlan ajándék.

18
 - Ha a szülők nem adnak a gyereküknek megfelelő szeretetet és figyelmet, akkor a
gyermek a teljesség helyett inkább ürességet fog érezni a szívében, még egy Krisna-tudatos
környezetben is. Ezért a Krisna-tudatos gyermeknevelés egyik legfontosabb aspektusa az,
hogy gondoskodást, időt és szeretetet adjunk a gyermekünknek. Ha azonban a szülőknek
nincs idejük a saját sadhanájukra, nincs idejük a satsangákon való részvételre és a bhaktákkal
való társulásra, akkor a szeretetük ellenére nem fogják tudni magas minőségű Krisna-tudatra
nevelni a gyermeküket.. Ezért a Krisna-tudatos gyereknevelés intelligencia és érett egyensúly
kérdése.

- Srila Prabhupada a Srimad Bhagavatam egyik magyarázatában [1.5.24] azt mondja,

hogy a varnasrama rendszer követőinek gyermekei nem ismerték az érzéki élvezetről szóló,
felelőtlen életet. A fiút már azelőtt éles lelki intelligenciával áldották meg, hogy az apa az
anya méhébe helyezte volna. Az apa és az anya is felelősek voltak azért, hogy a fiú sikeresen
ki tudjon szabadulni az anyag kötelékeiből. Ez a sikeres családtervezés folyamata. Az a célja,
hogy a teljes tökéletesség érdekében nemzzünk gyermekeket. Anélkül, hogy valaki
önfegyelmezett és teljesen engedelmes lenne, nem tudja sikeresen követni a lelki
tanítómestere utasításait, e nélkül pedig senki sem képes visszamenni Istenhez.

- Egy levében [Bhaktin Toninak; Sydney 1973. 02. 18.], Srila Prabhupada az egyik
tanítványa gyermekeit a templomi murtikhoz hasonlította. Ahogy néhány bhaktának teljes
időben a templomi murtikról való gondoskodásnak kell átadnia magát, úgy néhány bhaktának
arra kell sok időt szentelnie, hogy gondoskodjon apró gyermekeiről; akik nem közönséges
gyermekek, hanem bhakták. Ha szolgálod, vezeted és képzed Krisna bhaktáit, akkor nagyon
kedves leszel az Úr Krisnának.

12.1 A szülők ne engedjék, hogy gyermekeik leessenek

A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy a Krisna-tudatos környezetben felnevelt

gyermekük ne valljon kudarcot tanulmányai során vagy a számára kiválasztott tevékenységi
területen. Az ilyen gyermek hajlamos arra, hogy új azonosságot és sikert keressen
kedvezőtlen tevékenységekkel. Ha egy gyermek első 5 éve a családban kielégítő volt, azzal a
magabiztossággal fog iskolába menni, hogy sikerei folytatódnak, és olyan módokon reméli
megkapni a tanárai és osztálytársai szeretetét és tiszteletét, amelyek a szüleinél működtek. A
szülőknek magabiztossá kell tenniük a gyermeküket.

13. Samskarák

A samskara „tisztító rítust” jelent. A grhastha házaspár örömmel végzi el a védikus

samskarákat rögtön a gyermek születésétől fogva annak érdekében, hogy Krisna-tudatossá
tegyék őt, s így segítik, hogy elérje a lelki szintet.
Meg kell értenünk, hogy az emberi társadalom lelki egészségét és így a jólétét is,
nagymértékben befolyásolják a gyermek számára végzett samskarák.

janmana jayate shudrah samskarat bhavet dvijah

Születésénél fogva mindenki sudra, a samskarák elvégzésével azonban az ember

brahmanává válik. A Mahabharata (Shanti parva) megemlíti, hogy minden emberi lény
számára 48 samskarát kell elvégezni. Srila Gopal Bhatta Gosvami 10 samskarát tekintett
elsődleges fontosságúnak a Gaudiya Vaisnavák számára, és le is írta, hogy hogyan kell

19
elvégezni őket Satkriya sar dipika cimű könyvében, melyet Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati
Thakura a leghitelesebb könyvnek tekintett a samskarákról a Kali-yugában. Jelen
tanulmányunkban csak a Garbhadan-samskaráról lesz szó.

Garbhadan samskara: Az emberi lény tisztulása már a születése előtt megkezdődik és

ezt a samskarát Garbhadana-samskarának hívják. E samskara elvégzése megszentesíti a férfi
és a nő közötti fizikai kapcsolatot. Valamint a samskara elvégzésének hatására intelligens,
jámbor és Isten-tudatos gyermekek születnek. Ez a legfontosabb samskara, amit Srila
Prabhupada minden e témával kapcsolatos magyarázatában hangsúlyozott. A grhastáknak az
Úr Visnunak végzett áldozatként kell gyermeket nemzeniük. A grhasthák azért hoznak a
világra gyermekeket, hogy Krisna-tudatossá tegyék és felszabadítsák őket.

- Srila Prabhupada azt mondta, hogy e samskara elvégzése előtt a férj és a feleség
japázzanak 50 kör Hare Krisna maha mantrát [Levél Syamanak, Los Angeles, 1968. 01.18],
és egész nap végezzenek különféle odaadó szolgálatokat, mint az olvasás és a hallás. Ez
segíteni fog megtisztítani a tudatukat.

- Meg kell jegyezni, hogy minden alkalommal japázni kell 50 kört, amikor a pár
egyesül. Prabhupada kifejezett utasítása volt, hogy a házaspárnak külön-külön 50-50 kört kell
japáznia a Garbhadan Samskara napján.

- Ne használjuk azt az érvet a Garbhadan samskara elveinek felhígítására, hogy mi is

bhakták lettünk, pedig a szüleink nem japáztak.

14. A nő helyzete a varnasrama rendszerben

Egy feleség szerepet betöltő nő kiemelkedő helyzetet foglal el az ősi védikus tradíció
szerint. A Védák a nőt az emelkedettség magas talapzatára helyezik, ahogy arra az alábbi vers
is utal: yatra nariyastu poojayante ramante tatra devah
„Ahol egy nőt imádnak, ott laknak a félistenek.”

14.1 Hogyan kell bánni egy nővel a varnasrama rendszerben?

A grhastha asrama sikere azon múlik, hogy hogyan bánunk a nőkkel. Mi a nő

helyzete? A Mahabharatában Bhismadeva tanítja Yudhisthira Maharaját erről. Manu is beszél
erről a fontos témáról a Manu-samhitában.
Bhismadeva azt mondja:

- Nagyon fontos, hogy minden egyes nő szeretet kapjon, imádni és tisztelni kell őket,
és a szentírások szerint, ahol tisztelik a nőket, ott még a félistenek is elégedettek. Egy olyan
otthonban, ahol a család nő tagjai nem kapnak tiszteletet, semmilyen tett nem hoz
gyümölcsöt.

- Ha a család hölgytagjai bánatban élnek, a család ki fog pusztulni és a ház

megsemmisül. Ilyen hatalma van annak, ha egy nő elégedetlen vagy nem kap tiszteletet.

- A nők a jólét murtijai. Ők Laksmi devi megtestesülései. Tiszteletlenül viselkedni egy

nővel olyan, mintha Laksmi devivel lettünk volna tiszteletlenek, aki ezután nem fogja
jóindulatú pillantását vetni az otthonunkra.

20
 - A férfiak erényessége a nőktől függ. A férfiak függnek a nőkön, mert minden
erénnyel csupán amiatt rendelkeznek, hogy a nők – az anyjuk, a leánytestvérük és a feleségük
– átadták nekik ezeket. Ezért a nők minden férfitől megérdemlik a szeretetet, az imádatot és a
tiszteletet.

- A védikus utasítások azt mondják, hogy minden férfi tekintsen a feleségén kívül
minden nőre úgy, mint az anyjára.

- Srila Prabhupada azt mondta, hogy az ISKCON-ban a nőket matajinak szólítsuk,

amely egy tiszteletteljes kifejezés, amit az anyánk felé használunk. A védikus társadalomban
a nő a tisztelet, a nagyrabecsülés és az imádat szimbóluma.

- Egy nő a grhastha asramában samskarákat ad át a gyermeknek. Így jó gyermekek

nőnek fel, s biztosítva van a jó népesség, ami kedvező egy Isten-tudatos, boldog és virágzó
emberi társadalom létéhez. Az erényes és jámbor nők a társadalom helyzetét a jóság
kötőerejébe tudják emelni, amely a lelki fejlődés síkja. Máskülönben pokoli helyzet alakul ki
a társadalomban.

- Azt a végkövetkeztetést kell levonnunk, hogy a nő mindig az imádat tárgya a védikus

társadalomban, nem pedig a kizsákmányolásé. E védikus nézőpont hiánya számtalan rossz
dolgot eredményez az úgy nevezett “modern” társadalomban.

14.2 Egy nő mindig védelmet élvez

- Aki elfogad egy feleséget, annak hűségesnek kell lennie. Egy nő fizikailag gyenge, s
ezért ki van téve annak, hogy lelkiismeretlen személyek kihasználják. Egy nő természeténél
fogva odaadó, bízik és hűséges, s ezért mindig egy férfi védelme alatt kell állnia. A védikus
rendszer szerint egyetlen lány se maradjon hajadon. Egy nőt gyermekkorában az apjának,
fiatal korában a férjének, idős korában pedig a fiának kell védelmeznie.

- A mai társadalomban megjelent a női egyenjogúság és a független nő elképzelése.

Srila Prabhupada azt mondta, hogy a női egyenjogúság azt jelenti, hogy egy nő függetlenné
válik, egy férfi kihasználja, törvénytelen gyermeke lesz, elveteti a gyermeket és folytatódik a
kihasználás.

- Ha egy nő szégyenlős, erényes és visszafogott, akkor nem lehet kihasználni, mert a

férfi családtagok, az apa, a férj és a család védelme alatt áll. Tehát a nők erényességét és
tisztaságát mindenáron meg kell védeni. Ez a sastráink szent elve. A Bhagavad-gitában az áll,
hogy a családi hagyományok pusztulása a családot a vallástalanságba dönti. Amikor a
családban eluralkodik a vallástalanság, a család nő tagjai beszennyeződnek, a nők
degradálódásából nem kívánt utódok jönnek létre, ez pedig pokoli állapothoz vezet. Az ilyen
romlott családok ősei szintén leesnek, mert nem ajánlanak többé ételt és vizet számukra.

- A nők védelme tehát szükséges saját boldogságuk, valamint a család és a társadalom

boldogsága érdekében.

- Ha egy nő tiszta, erényes és szégyenlős, és ezeket a tulajdonságokat az Úr Krisna

szolgálatában használja, kedvező helyzetben van, és tiszteletet kap a férfitól. Srila Prabhupada
azt mondta: „Mi a Krisna-tudatot egyformán adjuk a férfiaknak és a nőknek is,

21
megkülönböztetés nélkül, de hogy megvédjük a nőket attól, hogy a férfiak kihasználják őket,
azt tanítjuk nekik, hogy házasodjanak meg és teremtsenek otthont.

- Bármit is mondjon egy férfi külsődlegesen, a saját érzékkielégítése érdekében, nem

tiszteli az úgynevezett egyenjogú nőket.

14.3 A férj kötelességei

- Egy igazi vaisnava természetes jellemzője, hogy megérti, hogy milyen sokat segít
neki a felesége az odaadó szolgálatban, és hogy a felesége védelmezi mayától. Ettől a
megértéstől valódi elismerést és hálát érez iránta.

- Ha valaki a nagy vaisnavák életéről olvas a szentírásokból, sosem talál olyat, hogy
elhanyagolnák vagy alárendelnék a feleségüket, vagy rossz megjegyzéseket tennének rájuk.
Ehelyett azt látjuk, hogy a nagy vaisnavák gondoskodó és védelmező férjek, miközben
szigorúan követik a Krisna-tudat elveit.

- A védikus bölcsesség szerint egy jó feleség a legnagyobb kincs, mind az anyagi,

mind a lelki jólét szempontjából..

- A férj és a feleség közötti testi kapcsolat másodlagos. Az elsődleges tényező az, hogy
mindketten segítik egymást a Krisna-tudatos fejlődésben.

- A férj és a feleség közötti házasság azt jelenti, hogy a férj minden esetben felelős a
feleség jólétéért és védelméért.

- A férjnek gondoskodnia kell róla, hogy a feleség megfelelő képzést kapjon a Krisna-
tudatban.

- Ha valakinek gyermeke van, a férj felelőssége gondoskodni arról, hogy a családnak

ne kelljen újra visszajönnie és anyagi testet öltenie a születés és halál világában.

- Az Úr Rsabhadeva azt tanítja a száz fiának, hogy aki nem tudja felszabadítani a tőle
függőket az ismétlődő születés és halál körforgásából, az sose legyen lelki tanítómester, apa,
férj, anya vagy imádandó félisten.

- Ezért ha valaki nem képes felszabadítani a feleségét a születés és halál

körforgásából, ne legyen férj. A férjnek lelkileg képesítetté kell válnia és megfelelő Krisna-
tudatban kell lennie, hogy megfelelően tudja vezetni a feleségét és meg tudja őt védeni a lelki
szinten. Ez egy férj legfontosabb felelőssége.

- A védelem azt is magában foglalja, hogy a feleségnek minden szükségletet biztosít,

vagyis biztosítja, hogy ne okozzon neki problémát, hogy hogyan és honnan szerez élelmet,
ruhát, menedéket, hogyan tartja fenn az otthont és a gyerekeket. Ezt a terhet a férjnek kell
cipelnie. A férjnek nem szabad elhanyagolnia a kötelességét és megfelelő mértékben
biztosítania kell ételt, ruházatot, házat, ékszereket és más szükségleteket. Srila Prabhupada
magyarázza, hogy a feleségről és a gyerekekről való gondoskodás megpróbáltatásokkal járhat
a férj számára, és a feleség azzal teheti kényelmessé ezt a férj számára, hogy nem követel túl
sokat.

22
 - Az alázat, a türelem, az érzékenység és a megértés fontos tulajdonságok a férj
kötelességének végzésében.

- A férj legyen hűséges, odaadó és kötelességtudó. Srila Prabhupada magyarázza, hogy

próbáljon az ember olyan férj lenni, mint Sri Ramacandra. Amikor az Úr Ramacandra azt a
kedvtelést mutatta be, hogy kereste Sitadevit, nem úgy kesergett, mint egy közönséges
személy. Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Bármennyi Sitát létrehozhatott volna a
belső energiájából. Az a kedvtelés, melyben Ravana elrabolta Sitát és Rama keresésére indult
példát mutat. Srila Prabhupada azt mondja, hogy két tanulságot vonhatunk le ebből a
kedvtelésből:
(1) Jobb meg sem házasodni, mert csak bonyodalommal jár.
(2) Ha valaki megházasodik, olyan kötelességtudó férjnek kell lennie, mint az Úr Rama és
minden fájdalmat vállalnia kell, hogy megvédje a feleségét, járjon az bármilyen
nehézséggel. Az embernek az Úr Rama példáját követve “eka patni vratát” kell tennie.

- Egy férj ne tekintse a feleségét az érzékkielégítés tárgyának annak ellenére, hogy a

felesége. Egy grhastha legyen tudatos róla, hogy ugyanúgy, ahogy ő az Úr Krisna tulajdona,
hasonló módon a felesége, gyermekei, vagyona is mind az Úr Krisna tulajdonai. A férjnek
tehát úgy kell tisztelnie a feleségét, és úgy kell gondoskodnia róla és gyermekeiről, mint
Krisna szent tulajdonáról, ami rá lett bízva.

- Egy grhastha büszkévé válhat arra, hogy ő gondoskodik a családjáról, ő védelmezi a

feleségét. A férjnek az a szolgálata, hogy ellátja a családot, de nem lehet diktátor vagy
egyeduralkodó. Nem szabad rosszul bánnia a feleségével, vernie őt vagy érzéketlennek lennie
az érzelmeivel szemben. Biztosítania kell, hogy a felesége teljesen elégedett és minden
tekintetben boldog legyen otthon. A férj védelmezze a feleségét fizikailag, érzelmileg és
lelkileg.

- Egy férj legyen kifejezetten kedves, figyelmes és szeretetteljes, amikor a felesége

terhes. Miközben lehetőséget teremt, hogy a felesége hallhassa a Srimad Bhagavatamot és
más szentírásokat, hogy a gyermek megkapja a megfelelő samskarákat, teljes együttműködést
kell tanúsítania.

- Egy férj legyen kifejezetten figyelmes, könyörületes és segítőkész, amikor a felesége

megszül és átesik az anyává válás nehéz időszakán, ami megzavarhatja a fizikai és mentális
állapotát és az odaadó szolgálatát.

- Egy férjnek eleget kell tennie a felesége észszerű elvárásainak és mindig meg kell
tennie minden tőle telhetőt, hogy minden lehetséges módon segítse a feleségét.

14.4 A feleség kötelességei

A vallásos kötelességek szempontjából a férj és feleség együtt szolgálják az Úr

Krisnát. A nőt a grhastha asramaban ‘ardhangininek’ hívják, ami azt jelenti, hogy a férj
testének a fele. A védikus parancsolatok szerint a nőt a férfi teste jobbik felének tekintik, mert
ő felelős a férj felelősségei felének elvégzéséért minden vallásos szertartásnál. A férj nem
teljes a feleség nélkül.

14.5 A feleség biztonságossá teszi a grhastha asrama-ot

23
 Bár a férj védelmezi a feleségét, egy nagyon fontos módon a feleség is védelmezi a
férjet. Ezt szépen illusztrálja Puranjana király története, melyet a Srimad Bhagavatam ír le.
Srila Prabhupada azt írja a magyarázatában, hogy a test olyan, mint egy erőd, az érzékek
annak fosztogatói, a feleség pedig az erőd parancsnoka. Más szóval, amikor valakinek a
tudatát megtámadják az érzékek késztetései, akkor a feleség, az erőd parancsnoka (durgapati)
siet az ember megmentésére. Ő a férj védelmezője, aki máskülönben tévútra térne, és
vallástalan tetteket végezne. Nem durva szavakkal szabályozza a férjét, nem kihívóan, nem
arrogánsan, hanem a szeretetével, az erényességével és a szolgáló hangulatával. Ezzel a
grhastha asrama-ot a legbiztonságosabb asrama-má teszi.

A feleség adhat tanácsot a férjének, ha rossz úton halad. Mandodari, aki az erényes
feleség mintaképe, jó tanácsot adott Ravanának, aki nem fogadta meg jó tanácsát. Hasonlóan
Dhritarastra is jó tanácsot kapott Gandharitól. Vali felesége, Tara tudta, hogy Valit veszély
fenyegeti, amikor Sugriva kihívta őt, de az arrogáns, büszke Vali nem törődött erényes és
bölcs felesége tanácsával és megölték.
A feleségnek alázatosan és édesen kell jó tanácsot adnia a férjének, anélkül, hogy
megbántaná az érzelmeit. Ha a férj makacsul figyelmen kívül hagyja a jó tanácsokat, akkor
egyedül neki kell elszenvednie a karmája eredményét.

14.6 A férj szolgálata

Nagyon fontos, hogy a feleség hűségesen, odaadással és őszintén szolgálja a férjét. Ezt a
tanácsot kapjuk a Ramayanaból és a Mahabharatból is.

Anasuya tanácsa Sitának

Amikor az Úr Rama és Sita száműzetésben voltak, meglátogatták Atri Muni gyönyörű

asrama-ját, és erényes felelségét, Anusuyát. Ekkor Anasuya a következő tanácsot adta
Sitának:

nagarastho vanastho va shubho va yadivashubhah

yasam strinam priyo bharta tasam loka mahodayah

A bőség és a jólét világa vár azokra a nőkre, akik számára kedves a férjük, függetlenül attól,
hogy városban, vagy erdőben él, jómódú vagy szerencsétlen. Ez az utasítás a sikeres grhastha
élet legalapját képezi. A férj tisztelete a feleség tisztelete, a férj élvezete a feleség élvezete.

Draupadi királynő tanácsa Satyabhamanak

Draupadi királynő erényes feleség volt, akinek öt férjet kellett szolgálnia. Ezt
figyelembe véve, Draupadi tanácsa Satyabhamanak, az Úr Krisna feleségének nagyon
tanulságos. A Pandava hercegeket és feleségüket, Draupadit száműzték királyságukból és az
erdőben éltek. Egy nap az Úr Krisna és felesége, Satyabhama meglátogatta őket. Draupadi és
Satyabhama régóta nem találkoztak és egy kellemes beszélgetés után Satyabhama
megkérdezte: „Draupadi, tudom, hogy uralni tudod férjeidet, akik olyan erősek és
szépségesek, mint a fő félistenek, de miért engedelmeskednek neked és miért van, hogy
sosem haragszanak meg rád? Kérlek, magyarázd el ezt, hogy én is állandó engedelmességre
tudjam bírni Krisnát.”
Draupadi királynő így felelt: „Egy nő örök erénye a férje iránt érzett aggodalma. A férj
a feleség istene vagy mestere és menedéke. Valójában nincs más menedéke. Miért bántaná hát

24
meg a férjét akár a legkisebb mértékben is? Akár alszom, akár eszem, akár díszítem magam,
sosem cselekszem a férjeim akarata ellenében. Mindig az ő irányításuk alatt állva, sohasem
mondok semmi rosszat az anyósomról.”
Satyabhama erre megkérdezte: „Ez minden?”
Draupadi így válaszolt: „Nem, van más is – az, hogy hogyan cselekszem a kiváló
férjeimmel kapcsolatban. Például félreteszem a hiúságomat, visszatartom a vágyaimat és a
dühömet, és mindig odaadással várom őket és a többi feleségüket. Kontrollálom a
féltékenységem és a szívemben szeretettel és a megalázottság érzése nélkül szolgálom a
férjeimet. Félek kimondani azt, ami rosszindulatú vagy valótlan, és félek nem megfelelően
nézni, ülni vagy menni, vagy úgy nézni rájuk, hogy az megmutassa, mit érzek a szívemben. A
szívemre nem hathat semmilyen más férfi, legyen ember, félisten, Gandharva, fiatal,
felékszerezett, gazdag vagy szépséges. Sosem fürdök, eszem vagy alszom, amíg a férjeim és a
szolgáim nem tették. Amikor a férjeim hazatérnek a földekről, erdőből vagy városokból,
azonnal megyek, és a tiszteletemet ajánlom nekik azzal, hogy vízzel és ülőhellyel kínálom
őket. Mindig szolgálom a férjeimet, és sosem vágyom arra, hogy távol legyek tőlük. Amikor a
férjeim elmennek otthonról, hogy meglátogassák rokonaikat, nem díszítem magam
virágokkal, és nem illatosítom magam, és lemondásokat végzek. Amit a férjeim nem isznak,
esznek, vagy élveznek, azt én sem. Mindig a férjeim javát akarom, mindig felékszerezem
magam és követem az utasításaikat. Éjjel-nappal a legkisebb tétlenség nélkül mindig
elvégzem azokat a kötelességeket, amiket az anyósom rám bíz, legyen az a rokonokkal, az
adományozással, az istenek imádatával, vagy a betegeknek tett felajánlásokkal kapcsolatos.
Alázatosan és az elfogadott szabályok szerint állok szerény, igaz és mindig erényes férjeim
rendelkezésére, mintha könnyen felizgatható mérges kígyók lennének.”

- Bhismadeva azt mondja a Mahabharatában, hogy a férfiak számára kötelesség sok

vallásos áldozat bemutatása. Adományozniuk kell, böjtölniük kell. A nőknek ezek nem
kötelességei. Nekik csak a férjüket kell szolgálniuk.

- Még ha nem is bhakta a feleség, vagy ha a férj nem bhakta, a feleség akkor is elérheti
a mennyei bolygókat csupán azáltal, hogy erényesen szolgálja a férjét. Képzeljük el, milyen
haszon származik akkor, ha a férj és a feleség is bhakták és a feleség engedelmesen,
erényesen, alázatosan és édes szavakkal szolgálja a férjét.

- A férje előtt a feleség legyen vidám, tiszta és szépen öltözött. Legyen ügyes a
háztartás vezetésében, tudjon mindent rendben és tisztán tartani, és jól gazdálkodjon. A másik
oldalon a férj pedig biztosítson mindent, ami szükséges. Ily módon lesz félretett pénz az Úr
Krisna és bhaktái szolgálatára.

- Még ha a férj ingerlékeny is és kissé helytelen dolgokat tesz, a feleség legyen

megértő, és a legjobb képességei szerint alkalmazkodjon.

- A feleség meríthet inspirációt a Srimad-Bhagavatamban szereplő példaképektől.

Devahuti az erdőben szolgálta a férjét, Kardama Munit, megérezve, hogy mire van szüksége a
férjének, hogy milyen a hangulata, milyen a tudata, és így erényes feleségként sikeresen
elégedetté tette a férjét.

- Srila Prabhupada az egyik magyarázatában azt mondja, hogy egy nő számára az első
vallásos elv az, hogy szolgálja a férjét.

25
 - A férjnek és a feleségnek egyaránt követnie kell a gurujuk utasításait és a férjnek
olyan szépen kell követnie a lelki tanítómestert, hogy megfelelő Krisna-tudatos atmoszférát
tudjon teremteni.

- A feleség ne várja el, hogy a férje olyan legyen, mint az Úr Rama, ha nem követi Sita
lábnyomait és fordítva is ugyanez érvényes.

- A férjnek és a feleségnek is meg kell próbálnia követni az ideális grhasták

lábnyomait, szolgálniuk kell egymást és boldognak kell lenniük a Krisna-tudatban.

- A feleség akkor is szolgálja a férjét, ha az egy kezdő bhakta.

14.7 Az erényes feleség részesül férje lelki fejlődésében

- A feleség részesül a férje lelki fejlődésében pusztán azáltal, hogy szolgálja őt. Még
ha a feleség nem is bhakta, akkor is megkapja mindazt az eredményt, amit a férj, pusztán
azáltal, hogy szolgálja őt. Az erényességnek és a férj szolgálatának olyan ereje van, hogy a
feleség automatikusan részesül a férje lelki fejlődésében és jámbor eredményeiben. Ezzel
kapcsolatban Devahuti példája nagyon tanulságos. Devahuti a nagy király, Svayambhuva
Manu gyönyörű és erényes leánya volt. Miután férjhez ment Kardama Munihoz az erdőben
maradt vele, mint egy aszkéta és sok nehézséget vállalt. Elvesztette szépségét és testének
ragyogását, törékeny lett és sovány, de erényességét és szolgáló attitűdjét látva Kardama
Muni szíve meglágyult és megáldotta őt. Devahuti nemcsak a szépségét nyerte vissza, de az
Úr Krisna kegyét is megkapta a férjén keresztül. Alig észrevehetően, fokozatosan, de biztosan
lelki fejlődést ért el.

- Ha férj megfelelő lelki tudással rendelkezik, és annak ellenére, hogy nagyon

figyelmesen és a vallásos elvek szerint képezte a feleségét, a feleség mégis bűnt követ el és
nem engedelmeskedik, akkor a férj nem felelős.

- Azt mondják, hogy az erényes feleség és férje ugyanazt a végcélt érik el. Ugyanazt a
férjet kapja a következő életében. A példa erre Sutapa és Prisni, Aditi és Kasyapa, Devaki és
Vasudeva. Ha a férj áhítatos, és nagyon lelki, akkor egyre magasabbra fog emelkedni, és a
feleség pusztán erényessége által követni fogja. Erényességének erejével a feleség
megmentheti a férjét, aki bűnös tettekbe merül.

- Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti pontok az anyagi és a vallásos szintre alapuló
dharma, artha, kama, moksha szinten állnak. Az erényes feleségnek sokkal nagyobb a
hatalma, ha az Úr Krisna bhaktája.

- A férfi a cölibátus (brahmacarya) által kap erőt, a nő pedig azáltal, hogy erényes,
mert hűséges a férjéhez.

- Amikor egy férfi erényességet, szégyenlősséget és ártatlanságot lát, inspirációt érez,

hogy elengedje saját korlátait és viszonzásként tiszteletet ajánljon. Ez erősíti a férfinak azt a
természetes hajlamát, hogy védelmező és lovagias legyen. A szégyenlősség a természet
ajándéka a gyengébb nemnek. [Srimad Bhagavatam 1.10.16]

26
15. A siker titka a grhastha asramaban

- A siker titka a grhastha asramaban az, hogy az Úr Krisnát kell a középpontban

tartani. A férfi olyan, mint a vaj, a nő pedig mint tűz. Természetes tehát, hogy ha együtt van
egy férfi és egy nő, ragaszkodás fejlődik ki a testi szinten. Ha ezt a ragaszkodást az Úr Krisna
felé irányítjuk, akkor tökéletes lehet grhastha életünk.

- A házas élet nem a szexualitásra való. A házasság elvének hátterében a jó gyermekek

nemzése áll. A családosok havonta egyszer élhetnek nemi életet, közvetlen a feleség
menstruációs ciklusa után, ami legalább öt napig tart. Az öt nap után élhet tehát nemi életet a
grhastha, feltéve, hogy gyermeket akar. Amint a feleség teherbe esik, nem lehet többet nemi
életet élni addig, amíg a gyermek meg nem születik és nem lesz legalább 6 hónapos. Ezután
lehet újra nemi életet élni ugyanezen elv alapján. Ha valaki nem akar egy-két gyereknél
többet, önként fel kell hagynia a nemi élettel. De szigorúan tilos fogamzásgátló módszereket
használni, azért, hogy további nemi életet élhessen. Ez nagyon bűnös dolog [Srila Prabhupada
levele Satsvarupa dasanak 68.09.20. San Fransisco]

- Van egy olyan mondás, mely szerint „Az a család, amelyik együtt imádkozik, együtt
is marad.”. Ezért a férfinak és a nőnek kizárólag Krisnával kapcsolatban szabad együtt élniük,
megértve azt a lelki nézőpontot, hogy ez nem a férjem vagy a feleségem, hanem mindketten
az Úr Krisna szerves részei vagyunk.

- Külsőleg végezzük szépen a férj vagy a feleség kötelességeit, de a tudatunk, az

életünk célja az legyen, hogy segítsünk egymásnak szeretni és szolgálni az Úr Krisnát. Család
azt jelenti, hogy együtt énekeljük a Hare Krisnát, szolgáljuk az Urat, hallgatjuk a Srimad
Bhagavatamot, megtiszteljük a prasadamot és boldogok vagyunk. Ez a javára válik minden
családnak – a grhasthák családjának, a bhakták családjának, és az emberi faj családjának az
egész univerzumban.

- Végezzetek sankirtana yajnát minden nap, halljatok és beszéljetek az Úr Krisnáról,

osszatok prasadamot, szolgáljátok a bhaktákat és így tartsátok Krisnát az életetek
középpontjában és tegyétek az életeteket tökéletessé.

- Ha azt akarjuk, hogy nőjön egy növény, nem elég elvetni a magot. Szükséges a
megfelelő föld, levegő és víz. Hasonló módon, ha azt akarjuk, hogy a Krisnának végzett
odaadó szolgálat növénye nőjön, szükséges hozzá az otthonunkban, a templomunkban és a
közösségünkben a megfelelő védikus kultúra és környezet. Így lehet boldog Krisna-tudatos
életet élni és létrehozni egy Krisna-tudatos közösséget.

16. A gyermekek felkészítése: a családosok fontos tevékenységei

A családosoknak az alábbi tevékenységekkel kell lefoglalniuk a figyelmüket:

Fesztiválok: Ezek nagyon fontosak a családosok számára. A férfiaknak el kell
szabadulniuk a munkájukból. A nőknek szépen fel kell öltözniük. Tervezzétek meg előre
ezeket, s a tervezésben az egész család vegyen részt. Figyeljetek rá, hogy a gyerekek is részt

27
vegyenek és nagy lelki ízt kapjanak. A megfelelő részvétel az ünnepeken mély samskarákat
hagy a gyerekek elméjében, ami nagyon fontos ahhoz, hogy bhaktákká váljanak.
Hallás: A házat töltse meg a transzcendentális hangvibráció. Szóljanak leckék főzés,
takarítás és fürdés közben. Mindig hallgassunk kirtana felvételeket. A gyerekek élvezik
hallgatni a kirtanát.

Korai kelés: Szeretettel rászoktathatjuk a gyerekeket a korai kelésre. Ki tudják

fejleszteni az eltökéltség tulajdonságát. Ha a gyerekek korán kelnek, megtaníthatjuk őket
japázni, slokákat mondani, stb.

A tudomány és a technológia használata: A tudomány és a technológia korszakában

élünk. Bár használhatunk mindent Krisna szolgálatában, legyünk óvatosak, hogy a
technológia ne térítse el a Krisna-tudatunkat. Kapcsold ki a mobil telefonod arati és kirtana
alatt otthon is és a templomban is. Tégy így a prasadam megtisztelésekor is. Csak akkor
használd az internetet, ha szükséges a munkádhoz vagy Krisna szolgálatához. Kerüld el a TV-
t úgy, ahogy van. Ha ez nem praktikus, használd bölcsen és tanítsd meg a gyerekeidnek, hogy
felelősségteljesen nézzenek TV-t.

Ragaszkodás a sadhukhoz: A családnak mély ragaszkodást kell kifejlesztenie Krisna

bhaktáihoz, főleg a fejlett bhaktákhoz. Ezt elérhetjük azzal, hogy meghívunk sadhukat és
fejlett vaisnavákat az otthonunkba prasadamra, sangákat szerzünk stb. A gyerekeket ne
kényszerítsük, de bátorítsuk, hogy ilyen kapcsolatokat fejlesszenek ki.

A védikus kultúra követése: Amennyire csak lehetséges a grhasthák kövessék a

védikus kultúra sztenderdjeit. S ha már ez elhangzott, van egy másik elv is, mégpedig az,
hogy „valahogyan legyen sikeres a családos életed”. Még ha nincs is teljesen jelen a kultúra,
legyen béke és Krisna-tudat, ami elégedetté fogja tenni gurut és Krisnát.

28
 MÁSODIK RÉSZ

Siker a Grhastha Asramaban

A sastrában számos irányvonal és mintakép található ahhoz, hogy sikeressé tegyük a

grhastha asramát, miért van mégis az, hogy egyre több házasság vall kudarcot még az
ISKCON-ban is, nem is beszélve az ISKCON-on kívüli kényelmi házasságokról, amelyek
célja a puszta érzékkielégítés? Ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkoznunk kell. El kell
ismerni, hogy az, hogy Krisnát tartsuk az életünk középpontjában a siker fontos kritériuma, de
van számos más tényező is, amit figyelembe kell venni. A védikus időktől eltérően a férjek
nem kaptak tökéletes brahmacari képzést. Emellett a mai háztársakat már nagymértékben
feltételekhez köti a modern oktatásból, életstílusból és hibákból származó stressz és nyomás,
amit csak akkor lehet kitörölni, amikor valaki eléri a Krisna-tudat közel tökéletes szintjét. A
grhastha asrama sikeréhez az egyének pszichológiája és sajátos elmeállapotuk okai nagyon
fontosak.

Irányvonalak a partnerválasztáshoz

A grhastha asrama sikeréhez lényeges, hogy megfelelő legyen a partnerválasztás. Az

irányvonalak az alábbiak:
- Legyen a kiválasztott személy jó bhakta, vagyis minden nap japázzon szilárdan
meghatározott számú kört. Társuljon rendszeresen a bhaktákkal, és törekedjen arra, hogy
avatást kapjon egy hiteles ISKCON lelki tanítómestertől.
- A lány legyen engedelmes és erényes, a férj pedig jó jellemű.
- A lelki elkötelezettség legyen a lényeg. A fizikai megjelenés (külső szépség), a műveltség és
a gazdagság nem olyan fontos feltételek.

Hat fő szabály

Az alábbi szabályok, melyek nem feltétlen lelki természetűek, hasznosak a boldog

grhastha élethez:
- Ne szekáld a partnered!
- Ne próbáld erőszakkal megváltoztatni a partnered természetét! Mutass példát!
- Ne kritizálj!
- Fejezd ki őszinte értékelésed!
- Vedd észre a kis kedvességeket és legyél jó hallgató!
- Legyél udvarias, tiszteletteljes és becsüld meg a partnered!

A Srimad Bhagavatam világosságot hozó magyarázataiban Srila Prabhupada segít,

hogy megértsük a férfiak és a nők pszichológiáját.

A férfi egó megértése

Devahuti kétféle módon szolgálta a férjét, az egyik a visrambhena, a másik a

gauravena. Ez két fontos folyamat a férj vagy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének

29
szolgálatára. A Visrambhena azt jelenti „bensőségesen”, a gauradeva pedig azt „nagy
tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát; ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia, mint egy
bensőséges barátot, de ugyanakkor értenie kell, hogy a férj magasabb helyzetben van, és ezért
minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi pszichológiája és a nő pszichológiája
különböző. A testi adottságokból kifolyólag a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni a
feleségénél, a nő pedig testi adottságaiból kifolyólag természetes módon alárendeltje a
férjének. Ezért a férjnek az a természetes ösztöne, hogy fölé akarja helyezni magát a
feleségének és ezt tiszteletben kell tartani. Még ha a férj valamilyen hibát követ is el, a
feleségnek tolerálnia kell azt, s így nem lesz nézeteltérés a férj és a feleség között. A
Visrambhena azt jelenti „bensőségesen”, de nem szabad túlságosan bizalmaskodónak lenni,
mert az lenézéshez vezet.

A védikus civilizációban a feleség nem szólíthatja nevén a férjét. A mai civilizációban

a feleség a nevén hívja a férjét, de a hindu kultúrában nem. Ennek következtében a mai
kultúrában felsőbbrendűségi és alárendeltségi zavarok figyelhetők meg. Damena ca: a
feleségnek meg kell tanulnia kontrollálnia magát, abban az esetben is, ha valamiféle
nézeteltérés történik. Sauhrdena vaca madhuraya azt jelenti: mindig jót kívánni a férjnek és
édes szavakkal beszélni hozzá. Egy személy számtalan zaklató körülménnyel találkozik kinn
az anyagi világban; ezért otthon a feleségének édes szavakkal kell kezelnie.

Általános pszichológia

A férfi és a nő alappszichológiája különböző. Az egyik nem jobb vagy rosszabb a

másiknál, egyszerűen csak különböző – mint az alma és a körte, vagy mint a barack és a
banán. Ha a férfi és a nő képes elfogadni és tiszteletben tartani a különbségeket, akkor a
szeretet virágozni kezd. Tévesen azt várjuk el, hogy ha a partnerünk szeret minket, akkor egy
bizonyos módon reagáljon vagy viselkedjen – úgy ahogyan mi reagálunk vagy viselkedünk,
ha szeretünk valakit.

A férfi pszichológiája

- A férfi önértékelését az határozza meg mennyire képes eredményeket elérni.

- Kéretlen tanácsot adni egy férfinak azt sugallja, hogy ő nem tudja mit kell csinálni,
vagy hogy nem képes a dolgot egyedül megoldani. Vagyis amikor egy nő kéretlen tanácsot ad
egy férfinak, vagy próbál „segíteni” neki, el sem tudja képzelni milyen kritikusnak és szeretet
nélkülinek tűnhet az a férfi számára.

A nő pszichológiája

- A nő önértékelését az érzelmei és a kapcsolatai minősége határozza meg.

- Ha a férfi nem érti miben más a nő, csak ront a dolgokon, amikor segíteni akar. A
férfiaknak nem szabad elfelejteniük, hogy a nők azért beszélnek a problémáikról, hogy
közelebb kerüljenek és nem feltétlenül azért, hogy megoldást találjanak rá. A nő sokszor csak
meg akarja osztani az érzéseit a napjával kapcsolatban, a férje pedig azt gondolván, hogy
segít, félbeszakítja és a problémamegoldások áradatát zúdítja rá. El sem tudja képzelni, miért
nem elégedett a felesége.

30
Tipikus szituációk és kihívások amelyekkel a grhastha párok szembesülnek
a Krisna-tudatban; megoldási lehetőségek

Egy grhastha párnak mindennapi élete során számtalan olyan élethelyzettel és

kihívással kell szembesülnie, ami megnehezíti életüket, és nem Krisna-tudatot eredményez.

Általános probléma, hogy minden feleség azt gondolja, hogy a férje nem szán rá elég
időt, a férjek pedig azt gondolják: „Olyan sokat teszek érte, mi mást csinálhatnék még?” A
probléma abból ered, hogy túl nagyok az elvárások egymás felé. Az általános megoldás az,
hogy el kell fogadni a partnert úgy, ahogy van, és közös megegyezéssel kell teljesíteni a
kötelességeket, nem pedig diktatórikus hozzáállással. Felcímkézni a nőt, mint kevésbé
intelligenst és próbálni uralkodni fölötte, a legnagyobb akadály a grhastha ashramaban.

A grhastha asrama intézménye stresszel telivé válik, meggyengül, megfárad és

széthullik olyan okok miatt, amelyek teljesen elkerülhetőek lennének. A következő
párbeszédben néhány tipikus élethelyzet / kihívás következik a megoldási lehetőségekkel
együtt.

Krisna-tudat előtt összeházasodott pár

Surendra és Sunita 3-4 éve házasok voltak már, amikor a család barátja, Arjuna
hatására a Krisna-tudatba jöttek. A házasságkötés után sok problémájuk volt és azt gondolták,
egy gyermek vállalása segítene. De nem ez történt. Bár folyamatosan egyre Krisna-
tudatosabbakká váltak, a pár távolodott egymástól és a fiukat, Ashokot elhanyagolták. Míg
egy napon,

Surendra: Azt hittem meg fogsz változni, miután a Krisna-tudatba jöttél. De ugyanolyan
maradtál.
Sunita: És te? A fiunk, Ashok már nem szeret a házban lenni, mert folyton vitatkozunk. Az
Isten szerelmére, ne rajtam töltsd ki a mérged, ha problémáid vannak az irodában!
Suredra: Elegem van belőled! Elhagylak!
Sunita: És mi lesz akkor a fiunkkal? Mi lesz velem?
Surendra: Krisna majd elrendezi a helyzetet. (Sunita teljesen kétségbeesik, Surendra komoly
és bizonytalan magában)

Arjuna, a család barátja, aki bevezette őket a Krisna-tudatba, elvitte őket egy
tanácsadóhoz, akit mindketten tiszteltek. Elmagyarázták nekik, mi a férj és a feleség
szerepe a Krisna-tudatban és azt is, hogy a viselkedésük hogyan hat kedvezőtlenül
Ashokra. Mindkettőjüknek lehetőségük volt, hogy szabadon kifejezhessék magukat egy
pártatlan autoritás jelenlétében. Minden nehézségre találtak megoldást. Kifejezetten
ajánlották nekik, hogy üljenek le együtt, japázzanak együtt, és olvassák minden nap
közösen a Krisna könyvet. Ma a család boldogan él.

31
Az egyik házastárs a Krisna-tudatban volt a házasság előtt, a másik nem

Krisna das (Rohit) és Shilpa friss házasok. Krisna das öt éve követi a Krisna-tudat
folyamatát és a múlt évben kapott avatást. Shilpa egy tipikus konzervatív maharashtriai
családból származik és nem volt kapcsolata az ISKCON-nal azonkívül, hogy néhányszor
meglátogatta a Juhu templomot néhány Kalkuttából jött rokonnal, akik Mumbai
nevezetességeit akarták látni. Krisna das azért, hogy elégedetté tegye szüleit, beleegyezett a
Shilpával való házasságba, ahelyett, hogy keresztülment volna a templomi házasodási
folyamaton. Meg volt győződve róla, hogy csak idő kérdése, és Shilpa bhaktává válik.
A házasság előtt elmagyarázta Shilpának a kapcsolatát az ISKCON-nal és elvitte
Chowpattyba, a Radha Gopinath templomba darshanra. Shilpa egyértelműen nem bánta és
egyáltalán nem tiltakozott. A házasságkötés utáni nap:

Shilpa: Rohit, hová menjünk nászútra? A szüleim úgy döntöttek, hogy vesznek nekünk
repülőjegyet bárhová a világon, ahová csak akarjuk. Kérlek, menjünk Párizsba és aztán
Londonba. Úgy hallottam, hogy Olaszország látnivalóit megéri megnézni. Óh, Rohit, mikor
indulunk?
Rohit: Nászút?! De Shilpa, miről beszélsz? Nem tudod, hogy ez mind maya és ezek a helyek,
amikről beszélsz a legbűnösebb helyek a földön? Nem! Nem! Kérlek, soha többé ne beszélj
nekem nászútról! Nem tudod, hogy a szexuális élet csak gyermeknemzésre való? Úgy jönnék
vissza, mint egy megátalkodott karmi. Megmondom, mit fogunk csinálni. Elmegyünk
Mayapurba és Vrindavanaba, és kérjük Sri Sri Radha Madhava és Sri Sri Krisna Balarama
áldását. Hogy is kezdhetnénk ennél jobban a házaséletünket? Amikor a grhastha asramaba
lépünk… (Rohit fél órán keresztül prédikál Shilpának arról, hogy mit szabad és mit nem a
grhastha asramaban.)
Shilpa: De Rohit… mindenki elmegy nászútra rögtön a házasság után. Mit mondok majd a
szüleimnek? Azt hiszik, bolond vagyok, hogy Mayapurba meg Vrindavanaba megyek. Rohit,
kérlek, próbáld megérteni! Annyira vártam, hogy elmehessek veled ezekre a csodálatos
helyekre. (Hangosan sírni kezd.)
A szituáció nem oldódott meg rögtön. 6 hónappal később…
Csörög a telefon:
Shilpa: Halló, szia Meena, hogy vagy? Mi van veled mostanában? Tényleg? Lonavalába
mész augusztus 15-én három napra? Ez csodálatos! Nagyon szívesen veled mennék.
Megkérdezem Rohitot és visszahívlak, amint tudlak.
Rohit éppen japázik…
Shilpa: Rohit, emlékszel a barátnőmre Meenára? Aki azt a nagy képkeretet adta nekem.
Rohit: Óh, azt a nagy csúf keretet, amiben az Úr Ganesh van?
Shilpa: (mérgesen) Igen, ő az. Néhány barátommal együtt Lonavalába akarnak menni
augusztus 15-től három napra. Meena nagyon szeretné, ha mi is velük tartanánk. Nagyon
szeretnék menni, mert már nagyon rég nem találkoztam velük.
Rohit: De nekem már más terveim vannak. Lesz néhány nagyon inspiráló program azon a
három napon a templomban,
Shilpa: Mindig azt akarod, hogy a templomba, meg programokra menjek! Mindig ugyanazok
az emberek, ugyanazok a programok és késő éjszakáig!
Rohit: De ez a három nap nagyon fontos nekem és megígérted a házasság előtt, hogy
érdeklődni fogsz a Krisna-tudat iránt!

32
Shilpa: Minden vasárnap megyek a templomba és elkezdtem japázni is. Ezt csak azért
csinálom, hogy elégedetté tegyelek. Nem tudnál te is egy kis örömöt szerezni nekem?
Ráadásul a házasság előtt nem is mondtál erről nekem semmit!

Amikor Rohit megházasodott, rá kellett volna jönnie, hogy kell majd néhány
kompromisszumot kötnie az életében. Minek megházasodni és szörnyűvé tenni a másik
életét? Ha szilárd vagy a Krisna-tudatban, sokkal jobb, ha nem teszed elégedetté a
szülőket és egy bhaktával házasodsz össze, aki aztán majd elégedetté teszi a szülőket,
mint egy életen át minden nap harcolni valakivel.

Mohandas avatott bhakta volt, mielőtt összeházasodott Malatival. Mohandas elvárta,

hogy Malatinak úgy menjen a bhaktává válás, mint a karikacsapás. Nem törődött vele, hogy
elég időt töltsön Malatival és nem magyarázta el neki a Krisna-tudat elveit és a Vaisnava
etikettet sem. Az eredmény: mindennapos problémák és elégedetlenség.

Mohandas: Már megint nem tudod! Hányszor megmondtam, hogy hódolatodat kell ajánlani,
ha meglátsz egy bhaktát! Ma reggel találkoztunk Locandas prabhuval úton a templomba és te
csak mosolyogtál rá!
Malati: Jhari szári volt rajtam és különben sem tudtam, hogy az úton is hódolatomat kell
ajánlani.
Mohandas: Tudsz te egyáltalán valamit? Tegnap, mikor takarítottad a házat, letetted Sri Sri
Radha Gopinath fényképét a földre. Sértést követtél el; mindennek van határa! Azon
gondolkodom, hogy visszaküldelek a szüleidhez.
Malati: (félve, könnyek között) Kérlek, ne kínozz így! Én nem tudom, hogyan kell
viselkedni.

A játék neve: türelem. A tanácsadó arra oktatta a férjet, hogy tanúsítson türelmet, ami
amúgy is része a lelki életnek. A férj egy idő után felismerte a hibáját és türelmes lett a
feleségével, elmagyarázta neki a Krisna-tudat alapelveit és az etikettet.

Bhaktával házasodj össze! Ha nem, tanúsíts türelmet és adj elég időt a partnerednek,
hogy Krisna-tudatos legyen. Ne ítélkezz!

Mindketten bhakták már a házasság előtt

1. A szülőkkel lakni

Ha a frissen házasodott pár a szülőkkel marad és a szülőket nem érdekli a Krisna-tudat

(főleg ha azt gondolják, hogy csak problémákat okoz), és a fiú nem képes a sarkára állni,
akkor a feleség nagyon szenved. A szolgálatát tehernek érzi, a sadhanáját zavarják és ez
frusztrációval és depresszióval jár. Úgy érzi a férje becsapta őt a házasságban. A férj pedig
nem akar problémákat otthon, elvárja a feleségétől, hogy elégedetté tegye a szülőket, akik
„annyi mindent tettek értem”. A feleség csapdában érzi magát.

Satya: Milyen napod volt? Befejezted a köreidet?

Sadhana: (láthatóan sír): Minden nap ezt kérdezed tőlem először, amikor haza jössz az
irodából. Szörnyen érzem magam. Az édesanyád rögtön ad nekem valami munkát, ahogy
leülök japázni. Reggel először főzők, hogy adhassak neked prasadamot reggelire, aztán

33
összecsomagolom az ebédedet. Ahogy leülök, az édesanyád egyből ad nekem valami
elfoglaltságot.
Satya: Valahogy próbáld meg elégedetté tenni őket. Miért nem japázol délután?
Sadhana: Próbáltam. De a délutáni sorozatokat nézik a TV-ben, engem is hívnak és
megsértődnek, ha mondok valami kifogást.
Satya: Miért nem fejezed be az összes házimunkát és japázol este?
Sadhana: Édesanyád este sétálni és pletykálni megy. Azt akarja, hogy én is vele menjek.
Kérlek, beszélj a szüleiddel és mondd el nekik, hogy te Krisna-tudatos életet akarsz élni! Nem
látok más megoldást a problémámra.
Satya: Nem akarom felizgatni a szüleimet. Végül is ők gondoskodtak rólam annyi éven át,
iskoláztattak, és annyi mindennel tartozom nekik.

Satyának teljesítenie kell a kötelességét a szüleivel szemben. Ugyanakkor, ha

zavarják őt és a feleségét a Krisna-tudat gyakorlásában, akkor Satyának őszintén
beszélnie kell a szüleivel és elmagyarázni, mi a probléma. Ha a szülők ezután is
akadályozzák a Krisna-tudat gyakorlását, akkor ha az anyagi körülmények lehetővé
teszik, külön lakhelyet kell keresniük, miközben fenntartják a szülőkkel a szeretetteljes
kapcsolatot.

2. Az érzékenység hiánya

A férj vagy a feleség nem érzékeny társa érzelmi igényeire. A társ úgy érzi, hogy nem
törődnek vele, vagy hogy partnere csak mechanikusan teljesíti vele szembeni kötelességét.
Például biztosítani a szükséges pénzt a férj részéről, vagy rendben tartani a házat a feleség
részéről, de nem próbálni meg megérteni, hogy mi teszi társunkat boldoggá és elégedetté.

Egy héttel lányuk, Sita születése után Laxmi és Krisnadas nagyon fáradtak voltak.
Újszülött lányuk, Sita minden éjjel felébresztette őket. Laxminak nehéz szülése volt és
fájdalomcsillapítókat szedett. Alig tudott járni. Miután Krisnadas öt napig otthon maradt,
hogy segítsen neki, visszament a templomba. Úgy látszott, Laxmi egyre jobban van.
Mialatt Krisnadas távol volt, Laxminak elfogytak a fájdalomcsillapítói. Ahelyett, hogy
felhívta volna Krisnadast a templomban, Laxmi megkérte Krisnadas egyik fivérét, aki épp
látogatóban volt nála, hogy vásároljon újakat. De Krisnadas bátyja valamiért nem tért vissza a
tablettákkal. Így Laxmi egész nap fájdalmaktól szenvedett, miközben újszülöttjéről
gondoskodott.
Krisnadasnak fogalma sem volt róla, milyen szörnyű napja volt Laxminak. Amikor
hazaért, a felesége nagyon ingerült volt. Krisnadas félreértette az aggodalom okát és azt
gondolta, a felesége őt hibáztatja.

Laxmi: Egész nap szenvedtem a fájdalomtól. Elfogyott a fájdalomcsillapítóm. Csak

vergődtem az ágyban és senki sem törődött velem.
Krisnadas: (védekezően): Miért nem hívtál fel?
Laxmi: Megkértem a bátyádat, de elfelejtette. Egész nap vártam, hogy visszajöjjön. Mit
tehettem volna? Hiszen járni is alig tudok. Olyan elhagyatottnak érzem magam!

Ezen a ponton Krisnadas kirobbant. Ő is nagyon ingerlékeny volt aznap. Mérges volt,
mert Laxmi nem hívta fel őt. Krisnadas nagyon dühös volt, hogy a felesége őt hibáztatta,
amikor nem is tudott róla, mennyire szenved. Miután néhány hangos szót váltottak Krisnadas

34
az ajtó felé indult. Fáradt volt, ingerült és eleget hallott. Mindketten a türelmük határára értek.
Aztán valami történt, ami megváltoztatta Krisnadas életét!

Laxmi: Várj! Kérlek, ne menj el! Most van a legnagyobb szükségem rád. Rettenetes
fájdalmaim vannak. Napok óta nem aludtam. Kérlek, hallgass meg!
Krisnadas megállt egy pillanatra, hogy meghallgassa.
Laxmi: Krisnadas, te csak a jóban vagy velem. Amikor kedves, szerető Laxmi vagyok, akkor
itt vagy mellettem, de ahogy nem, akkor te kifordulsz az ajtón.
Aztán szünetet tartott, a szemei megteltek könnyel, a hangja elcsuklott.
Laxmi: Most fájdalmaim vannak. Nem tudok semmit sem nyújtani, most van rád a
legnagyobb szükségem. Kérlek, gyere ide és ölelj át! Nem kell mondanod semmit. Kérlek, ne
menj el!
Krisnadas visszasétált és csendesen átölelte. Laxmi sírt a karjaiban. Néhány perc múlva…
Laxmi: Köszönöm, hogy nem mentél el. Csak szükségem volt rá, hogy átölelj.
Krisnadas: (beismerően) Most kezdem megérteni a szeretet jelentését – a feltétel nélküli
szeretetét. Mindig azt gondoltam magamról, hogy szerető ember vagyok. De igaza volt. Csak
a jóban voltam mellette. Amíg kedves és boldog volt, addig viszonoztam a szeretetét. De
amikor boldogtalan és ideges volt, úgy éreztem, engem hibáztat és vitatkoztam vele, aztán el
akartam menni.
Azon a napon először nem hagytam ott őt. Maradtam és nagyszerű érzés volt. Sikerült
adnom neki, amikor valóban szüksége volt rám. Úgy éreztem, ez valódi szeretet. Törődni egy
másik emberrel. Bízni a szeretetünkben. Ott lenni a szükség órájában. Csodálkoztam, milyen
könnyű volt támogatni őt, amikor megmutatta, hogyan csináljam.
Hogyhogy nem tudtam ezt? Csak arra volt szüksége, hogy odamenjek és átkaroljam.
Egy másik nő ösztönösen tudta volna, mire van Laxminak szüksége, de mint férfi, én nem
tudtam, hogy az érintés, ölelés és a meghallgatás milyen fontos neki. Most, hogy felismertem
ezeket a különbségeket, egy új módot kezdek megtanulni, hogy hogyan viszonyuljak a
feleségemhez. Sose hittem volna, hogy ilyen könnyen meg tudunk oldani egy problémát.
Előző kapcsolataimban közönyös és szeretet nélküli maradtam a nehéz időkben,
egyszerűen mert nem tudtam mi mást tegyek. Ennek eredményeképpen az első házasságom
nagyon nehéz és fájdalmas volt. Ez az eset Laxmival rávilágított számomra arra, hogyan
változtassam meg ezt a szokást.
Nagyon gyakorlati és speciális úton tanultam meg, hogy miben különböznek a férfiak
és a nők. Hirtelen kezdtem felismerni, hogy a házasságomnak nem kell feltétlenül
küzdelemnek lennie. Ezzel az új tudatossággal a köztünk lévő különbségről Laxmi és én
képesek voltunk drasztikusan fejleszteni a kommunikációnkat és együtt élvezni Krisna-
tudatos életünket.

Neela: Prabhu, kérlek, ne menjünk ma a templomba! Maradjunk itthon! Olyan rosszul érzem
magam.
Nilesh: Pihenj, és majd gyere később a programra.
Neela: Kérlek, maradjunk ma itthon! Nem hiszem, hogy képes leszek elmenni. Úgy érzem,
lázas vagyok.
Nilesh: Ez maya trükkje. Ha nem vagy jól, ne gyere! Nem kényszerítelek. De miért tartasz
vissza engem?
Neela: Valamelyik nap, amikor a barátodnak segítségre volt szüksége, kihagytad a programot,
hogy tudj időt szánni rá.
Nilesh: Tudtam! Féltékeny vagy, mert teszek valamit más bhaktákért.
Neela: Kérlek, ne csináld ezt! Nem úgy értettem. Arra gondoltam, hogy miért nem
viszonyulsz hozzám is így.

35
Nilesh: Ti nők mind egyformák vagytok! Nem vagytok elégedettek azzal, ami van, mindig
csak morogtok és panaszkodtok!
Nilesh elmegy a templomba.

A férj nem tekint úgy a feleségére, mint egy bhaktára, méltóságon alulinak tartja, hogy
szolgálja a feleségét.

Bhakti hazatér egy fárasztó nap után. Szüksége van rá, hogy megossza az érzéseit a
nappal kapcsolatban.
Bhakti: Annyi mindent kell csinálnom. Magamra nem jut semmi időm.
Deva: Abba kellene hagynod azt a szolgálatot. Nem kellene olyan keményen dolgoznod.
Keress valamit, amit szeretsz csinálni!
Bhakti: De én szeretem a szolgálatomat. Csak azt várják tőlem, hogy mindent változtassak
meg egy pillanat leforgása alatt.
Deva: Ne hallgass rájuk! Csak csinálj amennyit tudsz!
Bhakti: Azt csinálom. Ezt nem hiszem el, teljesen elfelejtettem felhívni a nagynénémet!
Deva: Ne aggódj, meg fogja érteni!
Bhakti: Tudod, min megy keresztül? Szüksége van rám.
Deva: Túl sokat aggódsz, azért vagy olyan boldogtalan.
Bhakti: (mérgesen) Nem vagyok mindig boldogtalan! Nem tudnál csak meghallgatni?
Deva: Hallgatlak.
Bhakti: Egyáltalán minek töröm magam?

Ezután a beszélgetés után Bhakti még frusztráltabb lett, mint amikor bensőségességet
és társaságot keresve hazaért. Deva szintén frusztrált lett és nem tudta elképzelni mi a baj.
Segíteni akart, de a problémamegoldó taktikája nem működött.
Anélkül, hogy ismerte volna a nők szükségleteit, Deva nem értette milyen fontos csak
meghallgatni őket, anélkül, hogy megoldásokat ajánlana fel. A megoldása csak rontott a
dolgokon. A nők sohasem javasolnak megoldásokat, amikor valaki beszél. Úgy mutatják ki a
másik nő iránti tiszteletüket, hogy türelmesen és empátiával hallgatják. Őszintén meg akarják
érteni a másik érzéseit.
Devának fogalma sem volt arról, hogy ha empátiával meghallgatta volna, hogy Bhakti
kifejezze érzelmeit, az nagy megkönnyebbülést és elégedettséget okozott volna neki. Amikor
Deva hallotta, hogy a nőknek mennyire szükségük van rá, hogy beszéljenek, fokozatosan
megtanulta, hogyan kell hallgatni.
Most amikor Bhakti fáradtan és kimerülten ér haza, a beszélgetésük egész másképp
alakul. Valahogy így hangzik:

Bhakti: Annyi dolgom van. Nem is jut időm magamra.

Deva: (mély lélegzetet vesz, benntartja, majd kifújja, aztán így szól:) Huh, úgy hallom nehéz
napod volt.
Bhakti: Azt várják tőlem, hogy mindent megváltoztassak egy pillanat leforgása alatt. Nem
tudom mit csináljak.
Deva szünete tart, aztán azt mondja: Hmmmmm.
Bhakti: Elfelejtettem felhívni a nagynénémet.
Deva enyhén felhúzott szemöldökkel azt mondja: Óh, nem.
Bhakti: Olyan nagy szüksége van rám. Olyan rosszul érzem magam miatta.
Deva: Olyan szeretetreméltó vagy.
Deva megöleli Bhaktit és ő megkönnyebbülten pihen a karjában.

36
Bhakti: Úgy szeretek beszélgetni veled. Igazán boldoggá teszel. Köszönöm, hogy
meghallgattál, sokkal jobban érzem magam.

Nemcsak Bhakti, de Deva is jobban érzi magát. Csodálkozott, hogy mennyivel

boldogabb lett a felesége, amikor végül megtanult hallgatni. Ezzel az új tudatossággal a
különbözőségükről, Deva megtanulta a hallgatás bölcsességét, anélkül, hogy
megoldásokat ajánlana, Bhakti pedig megtanulta az elengedés bölcsességét és az
elfogadást, kéretlen tanácsok és kritizálás nélkül.

Összefoglalva tehát, a két leggyakoribb hiba, amit elkövetünk kapcsolatainkban:

1, A férfi megpróbálja megváltoztatni a nő érzéseit, amikor az ideges, Mr. Megoldóvá

változik és olyan megoldásokat ajánl, amelyek megszüntetik ezeket az érzéseket.

2, A nő megpróbálja megváltoztatni a férfi viselkedését, amikor az hibát követ el, házi

tanácsadóvá változik és kéretlen tanácsokat ad, vagy kritizál.

- Amikor egy nő elutasítja a férfi megoldását, a férfi úgy érzi, megkérdőjelezik a

hozzáértését. Ennek következtében úgy érzi, nem bíznak benne, nem becsülik meg és
abbahagyja a törődést. Érthetően csökken a vágya, hogy meghallgassa a nőt.

- A nő stressz hatása alatt nem akar rögtön megoldást találni a problémájára, inkább
megkönnyebbülést keres azzal, hogy kifejezi az érzelmeit és megértésre talál.

- A férfi akkor elégedett, ha kidolgozza a probléma részletes megoldását, a nő akkor

elégedett, ha beszélhet a probléma részleteiről.

- Egy férfi számára nehéz meghallgatni egy nőt, amikor az csalódott vagy boldogtalan,
mert hibásnak érzi magát.

- A férfiak akkor motiváltak és erősek, ha érzik, hogy szükség van rájuk.

- A nők akkor motiváltak és erősek, ha érzik, hogy törődnek velük.

3. Szegényes kommunikáció

A szegényes kommunikáció a férj és a feleség között az egyik legfőbb oka a

diszharmóniának. A férj vagy a feleség talán a legjobb szándékkal cselekszik egy bizonyos
módon, de a társa neheztel érte, mert a cselekedet mögötti szándékot nem beszélik meg vagy
nem eléggé és nem a kellő időben beszélik meg. Az is előfordul, hogy a férj vagy a feleség
megfelelően törődik a társával, de nem képes kifejezni az érzelmeit.
Ha a férj vagy a feleség idősebb korban, például 35 év fölött házasodik meg, akkor a
világnézete, hozzáállása már jobban megszilárdult, hiszen felnőtt életének hosszabb szakaszát
töltötte már egyedül, s ez súrlódásokat eredményez. Készségük a kompromisszumokra,
változásra, megadásra, megbocsátásra és felejtésre jóval kisebb. Elvárásaik a társuk felé
nagyobbak, ők maguk pedig kevésbé hajlandók alkalmazkodni. Ez komoly nézeteltérésekhez
vezet, ami még jobban megnehezíti a megbocsátást és a felejtést. Ez majdhogynem a köztük
lévő kommunikáció teljes megszűnését eredményezi, ami csak növeli a partner iránti
neheztelést. A hiba általában a másikban van!

37
 Suresh anyagi nehézségekkel küzd az üzleti ügyeiben, de nem mondta el a
feleségének, Surekhanak.

Surekha: Tudnál egy kicsit több pénzt adni ebben a hónapban? Kellene egy pár új függönyt
vennem az ablakokra.
Suresh: Nem, a régi függönyök is elég jók.
Surekha: Mindig ezt mondod. Sose látod meg, hogy mire van szükség a ház körül.
Suresh: Ti nők mindig csak a vásárlásra gondoltok! Végtelen a listátok, hogy mit kellene
venni.
Surekha: Nem értem mi a bajod. Valahányszor pénzt kérek, te visszautasítod. Nem tudom
kinek keresed akkor a pénzt vagy mit csinálsz vele. Jobb lett volna, ha nem hagyom ott a
munkámat…
A veszekedés folytatódik…

Ha a férj elmagyarázta volna az anyagi problémáit a feleségének, ahelyett, hogy

vitatkozik vele, a feleség talán megértőbb lett volna és segítette volna őt.

4. A tisztelet/bizalom hiánya

Sumitra: Prabhu, szeretnék egy pár napot az édesanyámnál tölteni. A gyerekeknek

vakációjuk van, jót tenne nekik egy kis változatosság.
Dinesh: Miért nem azt mondod, hogy te akarsz változatosságot? A gyerekek jól elvannak
itthon. A szüleid nem is bhakták. Nem követik a Krisna-tudat elveit és nem is japáznak. Miért
kellene odamenni? Igazából kétségeim vannak, hogy te is követed-e az összes szabályt,
amikor ott vagy.
Sumitra: Hogy mondhatsz ilyet! Én avatott bhakta vagyok. Tudom, mi a kötelességem.
Dinesh: Ha tényleg tudnád, nem mennél oda! Csak azért mész oda, mert szabad
érzékkielégítést akarsz, amikor nem látlak!
Sumitra: Az a baj, hogy nem bízol bennem.
Dinesh: Nem kellene úgy viselkedned, hogy összetörd a bizalmamat!
A veszekedés folytatódik…

A férj kezelhette volna úgy a helyzetet, hogy elengedi a feleségét, de megkéri,

hogy nagyon ügyeljen rá, hogy a lelki élete zavartalan legyen és a gyerekek mindig
fejezzék be a köreiket. Megkérhette volna a feleségét, hogy legyen kedves a szüleihez, de
ne engedjen a Krisna-tudat elveiből és a saját példájával prédikáljon a szüleinek.

5. A férj/feleség nagyon durván beszél a társával más bhakták vagy

családtagok előtt, tekintet nélkül a kiváltott érzelmekre

Shankar: (Hangosan) Hányszor mondjam még, hogy ne csináld ezt! Te sose vagy képes
megtanulni!
Uma: Kérlek, nyugodj meg. Csak beszélgess tovább. Ezt nem mások előtt kell megbeszélni.

38
Shankar: Ne mond meg nekem, hogy mi a helyes és mi nem! Először te változz meg, aztán
próbálj megváltoztatni másokat! Az egyetlen és a legnagyobb hiba, amit csináltam életemben,
hogy feleségül vettelek.
Uma teljesen elkeseredve és mélyen megbántva odébbáll.

Még ha a társ hibát követ is el, meg van a módja, hogy a tudomására hozzuk,
anélkül, hogy kínos helyzetbe hoznánk vagy megbántanánk. Adj esélyt a partnerednek
azzal, hogy meghallgatod, mielőtt ráöntenéd a mérgedet! Tiszteld a partnered és bízz
benne úgy, ahogy téged szeretnéd, hogy tiszteljenek és benned szeretnéd ha bíznának.
Emlékezz arra, amit az Úr Caitanya mond: Legyél kész minden tiszteletet megadni
másoknak (még a házastársadnak is) és ne várj el semmilyen tiszteletet magadnak!

A férj nagyon durván beszél a feleségével a szülei jelenlétében, tekintet

nélkül a feleség érzelmeire

Aarti és Rajesh öt éve házasok. Rajesh szülei, akik nyugdíjasok velük élnek. Rajesh
édesanyja nagyon domináns személyiség és Rajesh nagyon ragaszkodik hozzá. Rajesh
édesapja egy nagyon szelíd és kenyérre kenhető ember, akit teljesen a felesége irányít.

Egy napon…
Rajesh késő este ér haza, fáradtan és az üzleti ügyektől feldúltan. Aarti a barátnőjével,
Priyaval beszélget telefonon a szolgálatáról. Rajesh szülei szintén a nappaliban vannak, várják
a fiúkat, aki a szokásosnál később ér haza. Rajesh belép a lakásba.
Aarti: Priya, Rajesh épp most ért haza. Le kell tennem. Majd holnap hívlak.
Rajesh: (mérgesen) Tudtam, hogy te telefonálsz! Egész nap próbáltalak elérni, valami nagyon
fontosat akartam mondani Puneettal kapcsolatban. Állandóan foglalt volt a telefon.
Lefogadom, hogy egész nap a barátnőddel pletykáltál! Nem csoda, hogy az égbe szöknek a
telefonszámlák. Az e havi számlát majd elküldöm a kedves papádnak. Egy fitying hozományt
sem adott, amikor feleségül vettelek. Legalább a telefonszámlát had fizesse minden
hónapban!
Aarti: Rajesh, kérlek. Kontrolláld magad. Később beszélhetünk külön. Ne mások előtt
beszéljük meg.
Rajesh: Kik azok a mások, akikről beszélsz? A szüleim? Ne felejtsd el, hogy én vagyok az
első és egyetlen fiuk, azonkívül a te férjed is! Ezt soha ne felejtsd el! Had tudják ők is, milyen
bolond lányt vettem feleségül!
Aarti: Rajesh, kérlek, legalább miattam uralkodj magadon!
Rajesh: Befognád végre a szádat és megterítenéd az asztalt?

Az ideális szituáció

Rajesh késő este ér haza, fáradtan és az üzleti ügyektől feldúltan. Aarti a barátnőjével,
Priyaval beszélget telefonon a szolgálatáról. Rajesh szülei szintén a nappaliban vannak, várják
a fiúkat, aki a szokásosnál később ér haza. Rajesh belép a lakásba.
Aarti: Priya, Rajesh épp most ért haza. Le kell tennem. Majd holnap hívlak.
Haribol Rajesh!
Rajesh: (rámosolyog Aartira) Aarti, van valami, amit sürgősen meg kell beszélnem veled.
Átmehetnénk a másik szobába?
Aarti: Persze, Rajesh.

39
Rajesh átviszi Aartit a másik szobába és határozottan elmagyarázza neki, mennyi
kényelmetlenséget okoz mindenkinek azzal, hogy egész nap a telefonon lóg. Aarti
figyelmesen hallgatja és megígéri, hogy nem telefonál annyit.

6. Csak az egyik fél szeretne gyereket

Sindhu: Minden rokonom és barátom azt kérdezgeti, hogy van-e már valami jó hír.
Sridhar: Jaj, ne kezd megint!
Sindhu: Miért zavar, ha felhozom ezt a témát?
Sridhar: Mert elegem van belőle és belefáradtam, hogy mindig ugyanazt hallgassam.
Sindhu: Pedig addig fogom mondogatni, amíg nem teljesül a vágyam.
Sridhar: Értem már miről van szó. Nem mások kérdezgetik, hanem te akarsz gyereket.
Sindhu: Igen. De mi a baj ezzel?
Sridhar: Hogy mi a baj? Nem hiszem, hogy elég erősek vagyunk a Krisna-tudatban ahhoz,
hogy gyereket vállaljunk. Hallani sem akarok többet erről.
Sindhu: Mi lesz ha a vágy később ébred fel és akkor már túl késő lesz?
Sridhar: Sohasem túl késő. Nem tudod, hogy Srinivasa acarya akkor született, mikor az apja
nyolcvan éves volt? Várunk amíg Krisna megnyilvánul.
Sindhu: Mi nem vagyunk tiszta bhakták, hogy Krisna megjelenjen nekünk.
Sridhar: Ahogy mondod. Szóval nem lesz gyerekünk.
Sindhu frusztráltan odébbáll.

Az lenne az ideális, ha a partnerek még a házasság előtt eldöntenék, hogy

akarnak-e gyermeket vállalni vagy sem. Más esetben a párnak idősebb vaisnaváktól
vagy a lelki tanítómestertől kell tanácsot kérnie.

7. Visszaesés a házasságkötés után

Triloknathdas meglátogatja közeli barátait, Sudhirt és Sunitat, akik házasságkötésük

előtt 16 kört japáztak és követték a szabályozó elveket. Triloknath már jó néhány napja nem
találkozott a párral a templomban.

Triloknathdas: Reggel 9 óra van. Remélem, nem jöttem rosszkor. Már befejeztétek a
köreiteket?
Sudhir és Sunita: De jó, hogy eljöttél! Ami a köröket illeti, csak lefekvés előtt szoktuk
befejezni. Valahogy olyan nehéz mostanában korán felkelni.
Triloknathdas: De Sudhir prabhu, emlékszem, annyira odafigyeltél a japádra és te is Sunita
mataji. Mi történt veletek?
Sunita: Igazából semmi, csak annyi tennivalónk van.
Triloknathdas: Hiányoltunk titeket Radhastamin. Csodálatos lelki élmény volt minden
bhaktának.
Sudhir: Nem tudtunk menni, mert egy Satyanarayan puja-n kellett részt vennünk a
barátoméknál.

Ez a házasság megzavaró hatása. A férj és a feleség is tanácsadáson vett részt a

grhastha ashram valódi céljáról, vagyis hogy segítség egymást a Krisna-tudatban való
fejlődésben.

40
8. Éretlen megértés a társadalmi felelősségről

A feleség társadalmi okokból gyakran szeretné látogatni az édesanyját. A férjét

érthetően bosszantja ez a viselkedés.

Gayatri: Holnap szeretnék elmenni Puneba és nyolc napig ott maradni a szüleimnél.
Gangadhar: Légy szíves, ne menj most. A múlt hónapban voltál és nekem nagyon nehéz volt
megfőzni a bhogát, felajánlani a murtiknak és aztán helytállni az irodában is.
Gayatri: Ez teljesen ésszerűtlen. Mi van akkor, ha a múlt hónapban is voltam? A lényeg,
hogy most menni akarok. A nővérem barátjának az unokatestvére most házasodik. Muszáj ott
lennem. Miért nem eszel a templomban? Az megoldja a problémát.

A férjnek meg kellene értenie és elfogadnia a feleség természetes ragaszkodását a

szüleihez, a feleségnek pedig érzékenynek kellene lennie a férj szükségleteire és
kényelmére.

Uma: Légy szíves, ne felejts el eljönni a szüleimhez ma este munka után. Az apám 60.
születésnapjára vagyunk hivatalosak. Egy csomó rokonnal tudunk majd találkozni.
Umesh: Én nem akarok menni. Ez egy kimondottan karmi esemény.
Uma: Hogyha nem megyünk el, pedig itthon vagyunk, a szüleim félre fogják érteni és nagyon
szomorúak lesznek.
Umesh: Ha annyira akarsz menjél, de engem hagyj ki belőle!
Uma: Kérdezzük meg a tanácsadónkat!

A tanácsadó azt javasolta a párnak, hogy vegyenek részt az eseményen és

szerezzenek örömet Uma szüleinek. Azt is ajánlotta, hogy mivel Umesh jó kirtana
énekes, tartson egy kis bhajant és használja ki az alkalmat a prédikálásra.

9. Éretlen megértés a házasságban betöltött szerepről

Ramesh és Aarti szépen berendezték az életüket. Ramesh 35 éves, Aarti pedig 30.
Ramesh menedzserként dolgozik egy cégnél, Aarti pedig tipikus háziasszony. Van egy 3 éves
fiuk, Abhishek. Körülbelül egy évvel ezelőtt Aarti egy rokonán keresztül találkozott néhány
ISKCON bhaktával és azóta nagy változások történtek az életében. Nagyon könnyű volt
számára elkezdeni a Krisna-tudat folyamatát. Ramesh viszont még mindig nagyon szkeptikus
az egész folyamattal szemben, meg van győződve róla, hogy minden vallásos szerveződés
átverés.

Egy napon…
Ramesh: Aarti, holnap nagyon korán kell mennem, mert egy fontos tárgyalásra készülök.
Légy szíves, pontosan 6-ra készítsd el a reggelimet!

41
Aarti: De Ramesh, holnap mennem kell a Mangala aratira. Holnap lesz Bhaktivinoda
Thakura megjelenési napja.
Ramesh: Ki az a Bhaktivinoda Thakura? Isten? Engem nem érdekel. Nekem pont 6-ra kell a
reggeli. Hogy hogyan csinálod, az a te dolgod.
Aarti: Ramesh, kérlek, próbálj megérteni. Te nem érted milyen fontos nekem ez a nap.
Először is délig böjtölnöm kell. Szóval én nem reggelizek. Miért nem eszel valamit a
büfében?
Ramesh: Milyen feleség vagy te? Engem egyáltalán nem veszel figyelembe? Nagyon jól
tudod, hogy ha a büfében eszek, azonnal gyomorrontást kapok. Neked a templomod az első.
Nem is értem minek mentél férjhez. Nem fogod fel, hogy mi egy feleség feladata? …

Ramesh és Aarti egészen lefekvésig veszekedtek, következő reggel pedig Aarti 4

órakor felkelt és elment a templomba. Ramesh felkelt, felébresztette Abhisheket, felöltöztette
és elvitte a közeli bölcsödébe. Abhishek nagy hisztit csapott, mert utál a bölcsödébe menni.
Ramesh elrontotta a tárgyalást és a főnöke kirúgta.

Micsoda szörnyű helyzet! Ramesh ettől úgy megutálja a Krisna-tudatot, hogy

csoda lesz, ha valaha elkezdi gyakorolni. Aartinak fel kell adnia a fanatikus hozzáállását
a Krisna-tudathoz és jobban kell törődnie a férjével és a fiával. Folyamatosan
emlékeztetni kell, hogy akkor teszi elégedetté Srila Prabhupada-ot, ha otthon marad és
olyan szépen gondoskodik az otthonáról, hogy Ramesh automatikusan vonzódni fog a
mozgalomhoz.

10. Tökéletlen megértés az odaadó szolgálatról / a háztartás elhanyagolása

A feleség számára maximális prioritást élvez a templomi szolgálat, még a háztartásbeli

kötelességeinek elhanyagolása árán is. A házasság után nem állította át az elméjét az új
szerepére, azt gondolja, hogy minden, ami közvetlen kapcsolatban van a templommal az
„odaadás”, minden más szolgálat pedig „maya”. Az odaadó szolgálatról való hibás megértése
miatt problémákat okoz a férjének, mint például késői vacsora, koszos ház, gyerekek
elhanyagolása, stb. A feleség nagyon fáradt, mert minden programra bejár a templomba és
sokat kell utaznia.

Srikant: Miért nem takarítod ki a konyhát holnap? Tiszta kosz, nem ajánlhatjuk fel a bhogát,
amit ilyen koszos konyhában főzünk.
Srikala: Szó sem lehet róla! Mennem kell a templomba. Még sose hagytam ki egy napot sem,
hogy ne menjek a templomba. Takarítani és gyönyörűvé tenni a házat csak maya. Amit én
csinálok, az odaadó szolgálat, tudhatnád!
Srikant: Az utóbbi pár hétben csak ezt hajtogatod. A takarítás a háziasszony kötelessége.
Srikala: Te nem érted, milyen nehézségeken megyek át, hogy eljussak a templomba, mert
anyagi síkon vagy!

Egy grhastha pár templommá alakíthatja az otthonát, ha tisztán tartja

Krisnának, szép oltára van és olyan bhogát ajánl fel az Úrnak, amit tiszta körülmények
között és jó tudatban főztek. Félreértés, hogy odaadó szolgálatot csak a templomban
lehet végezni.

42
 A férj túl sok szolgálatot vállal a templomban és nem jut ideje a feleségre/gyerekekre.
A feleség elhanyagolva érzi magát és azt gondolja, a férje mindkét világból csak a legjobbat
kapja, s ő csak azért van, hogy fönntartsa a házat és tömje a férje hasát.

Hemalata: Holnap el kell mennünk Vidita iskolájába, mert szülőnap lesz.

Girish: Ugyan, hagyjál már! Miért nem te mész vele? Meg kell értened, hogy ez az anya
kötelessége. Hívj egy taxit és menjetek el. Itt van 250 rúpia.
Hemalata: Vidita úgy érzi, hogy elhanyagolod, mert sosem veszel részt egy szülőnapon sem.
Mit fog gondolni az osztályfőnöke?
Girish: Nem számít. Nekem találkoznom kell a csoportommal, lesz egy könyvtári
megbeszélés és néhány vendéggel is találkoznom kell a templomban. Hol van nekem időm
ilyen karmi dolgokra?

Egy férj nem kizárólag a pénzt biztosítja. Nem szabad elhanyagolnia grhastha
kötelességeit, vagyis, hogy felelős családja anyagi, érzelmi és lelki szükségleteiért.

11. A házastárs összehasonlítgatása más bhaktákkal

Amikor a matajik elkezdik összehasonlítani a férjüket más bhaktákkal (és vice versa),
akkor a feleség (vagy a férj) úgy érzi, hogy társa „nem üti meg a mércét”. Azt gondolja „miért
nem tud az én társam ilyenebb vagy olyanabb lenni, amikor az a másik bhakta olyan
figyelmes (vagy kedves / udvarias / jóképű / gazdag, stb.). Beleesik „a túlzott bensőségesség
tiszteletlenséget szül” hibába, elfelejti a saját gyengeségeit és hiányosságait és a csillagokat
akarja lehozatni az égről a társával. Mivel nem találja meg partnerében a tökéletességet,
frusztrációja csak növekszik és az összehasonlítgatás a felszínre tör. Ettől csak rosszabbak
lesznek a dolgok.

Suchitra és Sudhir együtt jöttek a Krisna-tudatba és jó bhakták. A feleség jobb

prédikátor, a férj csendes és józan. A feleség csalódott, mert a férje nem jó prédikátor és nem
„dinamikus”.

Suchitra: Sneha férje kiváló prédikátor. Olyan gyönyörű Bhagavatam leckéket tart! Én
mindig szeretek prédikálni. Ez az életem és a lelkem. Te miért húzódsz mindig a háttérbe?
Dinamikusnak kellene lenned!
Sudhir: Srila Prabhupada kegyéből a templomi könyvtárban van szolgálatom. Én boldog
vagyok, hogy ezt csinálhatom vagy bármi más szolgálatot, amit kapok.

Prédikálni nem csak szavakkal lehet. Nem szükséges mindenkinek szónoknak

lennie vagy képesnek lennie Bhagavatam leckét tartani. A tanácsadáson a feleséget
ráébresztették, hogy a férje ízig-vérig prédikátor, mert követi Srila Prabhupada-ot és
saját példamutató viselkedésével prédikál. A hamis egó bármikor betrükkölhet. Légy
óvatos!

12. Kínos helyzetbe hozni a férjet

Amikor a feleség nyilvánosan, más matajik előtt beszéli meg a férjével a problémáit, a
férj nagyon mérges. Gyakran azt hiszi, hogy a feleség tudatosan teszi ezt, ami lehet, hogy nem
helytálló. A feleség azzal okozza a bajt, hogy nem kezeli a témát bizalmasan és nyilvánosan

43
lejáratja a férjét. A férj egója megsérül, s így nagyon sokáig tart helyre tenni a dolgokat. A kis
problémák felnagyobbodhatnak, amikor a pletykák visszajutnak a férjhez, s kiderül, hogy
mások is tudnak egy adott problémáról, amiről azt gondolta senkinek sem kell tudnia.

Gauri és Gaurav egy zsúfolt várószobában üldögél.

Gauri: (hangosan) Remélem, elég pénzt tettél a borítékba nászajándékként, legalább 500
rúpiát, tudod, a menyasszony a legjobb barátnőm!
Gaurav: (zavarba jön, feljebb ül a székén) Miért beszélsz olyan hangosan? Mellesleg hónap
vége van és nincs annyi pénzem, hogy ekkora ajándékot adjak.
Gauri: Miért nem lépsz be egy multinacionális vállalathoz és keresel többet?

Nagyon fontos, hogy a feleség tiszteletben tartsa a férj érzékenységét, különösen a

nyilvánosság előtt. Gauri talán nem akarta bántani a férjét, de a szavai és a hely
megválasztása nem volt helyes.

Gaurav találkozik Gyanesh-sal a zsúfolt templom folyosón.

Gaurav: Na mit mondott az orvos az impotencia vizsgálatról, aminek a minap alávetetted

magad? Felírt valami kezelést?
Gyanesh: (hátra lép, gyorsan témát vált) Hagyjuk ezt. Mikor jöttetek vissza Patnaból? Milyen
volt az időjárás?

Később Gyanesh szembesíti a feleségét és ő szégyenlősen bevallja, hogy beszélt

erről a problémáról Gaurav feleségével, de megígértette vele, hogy kettőjük közt marad
a dolog. Ily módon megszégyeníteni a társunkat, akkor is ha nem szándékosan tesszük a
házasságunk végének kezdetét jelentheti.

13. Szúrkálódás

a, Sudhir és Sunithi reggel felkelnek, befejezik reggeli kötelességeiket és leülnek japázni.

Sudhir az ágyon ül és japázik.
Suniti: Ne japázz az ágyon, pont ott ahol aludtunk.
Sudhir zavartan leül a földre és folytatja a japázást.
Suniti: De én az ágyra fogok ülni és ott japázok, mert nagyon fáj a hátam.

b, Suniti: Elmegyek ma az anyámhoz. Most fogok főzni neked. Hány csapátit eszel meg?
Sudhir: Mivel csak csapátit és sabjit csinálsz, 10 csapátit kérek.
Suniti: Istenem! Hogy te mennyit tudsz enni!
Sudhir mélyen megbántva odébbáll.

A piszkálódás rengeteg formában megjelenhet. El kell kerülni, mert egy idő után
szakadékot teremt a házastársak között.

44
14. Kiteregetni a szennyest a nyilvánosság előtt

Gauri néhány barátnőjével beszélget.

Gauri: Laxmi, milyen a kapcsolatotok a férjeddel?
Laxmi: Óh, nagyon jó. Ő egy csodálatos Vaisnava és nagyon szigorú a sadhanájában.
Gauri: Az én férjem sajnos teljesen az ellentéte. Nagyon gyenge a sadhanája. A körei nagy
részét 9 után japázza. Majdnem minden nap szexuális életet akar élni, mit csináljak?
Gauri és Laxmi ezután olyan beszélgetésbe bonyolódik, ami egyikőjük számára sem hasznos.

15. Tiszteletlenül bánni a feleséggel

Navin és Taruni tíz másik bhakta társaságában van. Taruni italt készít nekik.

Navin: (mindenki előtt) ez az úgynevezett ital, amit csináltál, pont annyira üdítő mint te vagy!
Még azt se tudod, hogy kell megcsinálni egy ilyen egyszerű dolgot. Mit tudsz te?
Taruni teljesen megalázva érzi magát, megsértődik Navin megjegyzésén, még akkor is
ha igaz.

A kölcsönös tisztelet nagyon fontos tényező a házasságban. Nagyon fontos

megőrizni a partnerünk méltóságát.

16. Vélemény különbség a gyermeknevelésben

Narayan és Sushila 15 éve házasok. Narayannak nagyon fontos, hogy a fia, Ajit ne
térjen el a Krisna-tudattól. Sushilát jobban érdekli a fia karriere.

Narayan: Azt hiszem Ajit kezd eltérni…

Sushila: Miért? Mi történt?
Narayan: Ajit még mindig alszik… Micsoda képtelenség! Mikor fog japázni?
Sushils: Tegnap későn feküdt le.
Narayan: Azért, mert megengedted neki, hogy elmenjen a barátja szülinapi bulijára.
Sushila: Ez természetes, nem? … a barátaival akar lenni.
Narayan: De az efféle társulás nem jó a Krisna-tudatnak.
Sushila: Mi a baj azzal? Hagy tapasztalja meg saját maga. Egyébként is a barátai jó tanulók.
Narayan: De rossz dolgokat is megtanul az életben. Tudom, miről beszélgetnek, amikor
találkoznak… a lányokról.
Sushila: De mi a baj? Nem akarod, hogy karriert érjen el az életben? Hagy tapasztaljon. Rá
fog jönni, hogy mi a jó és mi a rossz.
Narayan: Miféle karriert? Megfelelő jellem nélkül? Csak szánalomra méltó lesz. Miért nem
érted meg?
Sushila: Azt szeretném, hogy iskolázott legyen, menjen külföldre és jó körülmények közt
éljen. A Krisna-tudatot automatikusan jönni fog. Egyébként még mindig japázik pár kört.
Narayan: Te teljesen elvesztetted az intelligenciád?
Sushila: Hogy merészelsz ilyet mondani?! Én kulturált családból származom. A szüleim is
tanult emberek.
Narayan: Ha jó szülő lennél, Bhagavad-gita slokákra és Krisna-kathára tanítottad volna, szép
Krisna-tudatos képzést adva neki. Most nincs íze a Krisna-tudatra.
Sushila: Te vagy az apja. Te miért nem azt csináltad?

45
Narayan: Öt évvel ezelőtt figyelmeztettelek. Nekem nincs időm. Nem látod milyen
keményen dolgozom, csak hogy fönntartsam a családot?
Sushila: Mit tehetnék? Én is elfoglalt vagyok. Te mondtad, hogy vállaljak szolgálatot a
templomban is.
Narayan: De nem a fiad elhanyagolása árán.
Sushila: Hagyjam abba a szolgálatomat?
Narayan: Én figyelmeztettelek öt évvel ezelőtt. Mondtam, hogy küldjük a Gopal’s Gardenbe,
de neked fenntartásaid voltak. Most már hallhatod, milyen jól működik az iskola. Szakértő,
kedves és jó tanárok, akik tudatos személyiségek. Mennek a yatrákra, részt vesznek a
fesztiválokon, nem is beszélve a Krisna-tudatos képzésről. A szülőknek nem kell izgulniuk a
gyerekek miatt és megszakítás nélkül szolgálják Srila Prabhupada misszióját. Ez mind a te
butaságod és anyagi ragaszkodásod miatt van.
Sushila: Ha tudtad, hogy bolond vagyok, akkor minek vettél feleségül?
Narayan: Ez az én rossz karmám.

Bhaktaként valódi megértést kell tanúsítanunk a társunk iránt és meg kell

próbálni kompromisszumok kötésével és megértéssel megoldásokat találni. A
törődésünk talán valódi, de a mód, ahogyan kifejezésre juttatjuk konfliktusokhoz vezet.
Szükséges a tolerancia és a beszéd kontrollálása. Amikor a gyerekek megszületnek,
hozzák a saját karmájukat. Az anyagi műveltséget lehet színlelni, de a Krisna-tudatnak
belülről kell jönnie.

17. A férj és a feleség egymást hibáztatja a Krisna-tudatban való fejlődés

hiányáért

Srila Prabhupada azt mondta, hogy csak magunkat fejleszthetjük – és ez egy fokozatos
folyamat. Az élet ebben a világban mindenki számára nehéz és a legnagyobb nehézség
Krisna-tudatossá válni. Ez nagyon személyes dolog. A te Krisna-tudatod a te saját
felelősséged. A nehézségeidért ne hibáztasd a házastársadat. Biztos, hogy a dolgok jobban
mennének, ha jobb bhakta volna, de te nem változtathatod meg őt. Az egyetlen személy, akit
valóban megváltoztathatsz, te magad vagy és nem kell rögtön teljesen véghezvinned. Tölts
vele annyi időt, amennyire szükséged van, napról napra próbálj egy kicsit fejlődni itt is, ott is.
Gondolj minden reggel valamelyik nehézségedre, aztán gondold ki, hogyan fogad gyakorolni
a nap során, hogy felülkerekedj rajta! Ezen a módon, kis dolgokon dolgozva, látni fogod a
fokozatos fejlődést. Ez sokkal jobb, mint frusztrálttá válni attól, hogy mindent hirtelen és
teljesen akarunk megváltoztatni.

Énekeld:
Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare
Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare
és légy boldog!

46