Szeretnék mindenkit üdvözölni a vaisnava etikett

leckéinken. Köszönöm, hogy eljöttetek (eljöttek).

Néhány idézetet fogok elolvasni a Caitanya
Caritamritából, Caitanya Mahaprabhu Sanatana
Goswaminak adott utasításait a sadaracararól, a
vaisnava tevékenységeiről.

Caitanya Mahaprabhu
arra utasította Sanatana Goswamit, hogy írjon
„vaisnava smritit” (Hari Bhakta Vilasa), CC. Madhya
Lila 24. 324-344. : Sanatana Goswami összetett
kézzel így szólt: „Uram!" Meghagytad nekem, hogy
írjak egy útmutatót a vaisnavák tetteihez. Rendkívül
alacsony sorban születtem, nem tudok semmit a
helyes viselkedésről. Hogyan írhatnék útmutatót a
vaisnava tevékenységekhez?„ Sanatana Goswami
utána megkérte az Urat: „Kérlek személyesen mondd
el nekem, miképpen írhatom meg e nehéz könyvet a
vaisnava viselkedésről. Kegyesen nyilvánítsd meg
Magad a szívemben! Ha megnyilvánítanád Magad
a szívemben, és személyesen irányítanál e könyv
megírásában, akkor alacsony származásom ellenére
remélhetném, hogy képes leszek megírni. Te
megteheted ezt, mivel Te Magad vagy az Istenség
Legfelsőbb Személyisége, s bármilyen tanítást adsz
az tökéletes. „
„Bármit akarsz tenni, az Úr Krisna kegyéből képes
leszel helyesen véghezvinni. Meg fogja nyilvánítani a
valódi jelentést - felelte Sri Caitanya Mahaprabhu.
„Mivel áttekintést kértél Tőlem, kérlek hallgasd meg
a következő néhány utalást! Először arról írj, hogy az
embernek menedéket kell keresnie egy hiteles lelki
tanítómesternél. Könyvedbe foglald bele a hiteles
guru és tanítvány jellemzőit. Így a lelki tanítómester
elfogadása előtt az ember megbizonyosodhat a lelki
tanítómester helyzetéről, s a lelki tanítómester is
ugyancsak meggyőződhet arról milyen szinten áll a
tanítvány.
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Krisnát az
imádat tárgyaként mutasd be, és írj a bija-
mantráról, mellyel Krisnát, valamint Rámát, vagy az
Istenség Legfelsőbb Személyisége bármely más
kiterjedését imádják.”
„Szólnod kell a mantra megkapásához szükséges
tulajdonságokról, a mantra tökéletességéről, a
mantra tisztításáról, az avatásról, a reggeli
kötelességekről, a Legfelsőbb Úrra való
emlékezésről, a tisztaságról, a száj és a test többi
részének megmosásáról. El kell mondanod, hogy az
embernek rendszeresen meg kell mosnia a fogát,
rendszeresen fürödnie kell, imákat kell mondania az
Úrhoz, és hódolatát kell ajánlania a lelki
tanítómesternek. Írj arról is, hogy szolgálnunk kell a
lelki tanítómestert, hogy testünkre tizenkét helyen
urdhva pundrát (tilakát) kell festenünk, hogy
testünket az Úr szent neveivel, vagy az Úr
jelképeivel, például a korongnak és a buzogánynak a
lenyomatával kell díszítenünk.”
„Ezután írd le, hogyan díszítsük testünket
gopicandanával, hogyan viseljünk nyakláncot,
hogyan gyűjtsünk tulasi levelet a tulasi cserjéről,
hogyan tisztítsuk az oltárt és a ruhánkat, hogyan
takarítsuk saját lakásunkat, valamint hogyan
menjünk a templomba, és húzzuk meg a harangot,
hogy felhívjuk magunkra az Úr Krisna figyelmét. Szólj
a murti imádatról is, melynek során naponta
legalább ötször kell ételt felajánlanunk Krisnának, és
megfelelő időben ágyba kell fektetni Őt. Írd le az
arati felajánlásának folyamatát is, valamint az Úr
imádatát az öt, tizenhat vagy az ötven tartozék
jegyzéke szerint!”
Beszélned kell a murtik és a salagrama-silá
jellemzőiről. A murtik látogatásáról a templomban,
valamint a szent helyek, például Vrindavana,
Dvaraka, Mathura bejárásáról szintén szólnod kell.”
„Dicsőítsd a szent nevet, és magyarázd el, hogy az
embernek nagy körültekintéssel meg kell válnia az
éneklése közben elkövetett sértésektől! Beszélj a
vaisnavák tulajdonságairól és mondd el, hogy fel kell
adnunk, illetve meg kell semmisítenünk a seva-
aparadhát, a murti imádata során elkövetett
sértést.”
Ismertesd melyek az imádat elemei, a víz, a
kagylóhéj a virágok, a lámpa! Tégy említést a halk
japázásról, az imák felajánlásáról, a körbejárásról, és
a hódolat felajánlásáról is! Valamennyiről adj alapos
leírást!”
„Ezeken kívül írj a purascarana végzésének
módszereiről, a krisna-prasadam fogyasztásáról, a
felajánlatlan étel elutasításáról, valamint arról, hogy
nem szabad gyaláznunk az Úr bhaktáit!”
Ugyancsak fontos, hogy a bhakták megjegyezzék:
egy vaisnava nem szabad, hogy valamit is
elfogadjon, ha, előzőleg nem lett felajánlva
Krisnának. E tekintetben nagyon óvatosnak kell
lennünk. Mindezt azért, mert látok egy olyan
irányvonalat az egész földkerekségen, hogy olyan
dolgokat eszünk, amelyek nem felajánlottak. Az
egyedüli kritérium, amit figyelembe vettünk, hogy az
étel vegetáriánus legyen. Mi azonban csak Krisnának
felajánlott ételt kellene, hogy fogyasszunk.
Próbáljátok ezt, amennyire lehetséges kikerülni.
Amikor utaztok, vagy sankirtanon vagytok az más.
Mégis törekedjetek arra, hogy mindent felajánljatok
Krisnának, mielőtt elfogyasztanátok az ételt.
„Ismertesd a bhakta ismertetőjeleit, azt, hogyan
társuljunk a bhaktákkal, hogyan tegyük elégedetté
szolgálatunkkal a bhaktákat és hogyan váljunk meg
az abhakták társaságától. Magyarázd el azt is,
milyen értékes a Srimad-Bhagavatam felolvasásának
rendszeres hallgatása!”
Láthatjuk, hogy mindezen utasítást Sanatana
Goswaminak, hogyan vezette be Prabhupada
szervezetünkbe.
„Írj azokról a rituális kötelezettségekről, melyeket
naponta el kell végezni és adj leírást a kéthetenkénti
kötelességekről is, különösen arról, hogyan kell
betartanunk a kéthetenkénti Ekadasi böjtöt!”
Ugyancsak fontos és figyelembe kell venni, hogy az
Ekadasi nem csak azt jelenti, hogy a gabonától
tartózkodjunk. Ha Ekadasiról beszélünk valójában
böjtre gondolunk. A böjt azt jelenti semmit nem
enni. A böjt nem feltétlen a gabonától való
tartózkodás. Kezdetben, természetesen, a bhakta
tartózkodhat csupán a gabonától Ekadasi napján.
Ahogy azonban fejlődik, teljes böjtöt kell tartania.
Úgyszintén ahogy már írtuk, fent is maradhatunk 24
órát. Maradjunk fent egész nap.
Amikor leckét tartok az Ekadasiról, a bhakták
gyakran kikötik, hogy Prabhupada soha nem
utasított bennünket Ekadasin ilyenre. Mégis az
Odaadás nektárjában Prabhupada azt mondja, hogy
a bhakták fennmaradhatnak egész éjszaka az Úr
dicsőségét énekelve és böjtölve. Így Prabhupada
utasított bennünket arra is, hogy maradjunk fent
egész éjszaka. Valójában ez nem is egy nehéz
feladat.
„Javasold a kevert Ekadasitól való tartózkodást és a
tiszta Ekadasi megtartását.”
Lehet, hogy megfigyeltétek néha, nem böjtölünk
Ekadasin, hanem Dvadasin. Az oka ennek az, hogy az
Ekadasi kevert. Ez azt jelenti, hogy a dasami
áttevődik az Ekadasiba. Amikor a tizedik nap
egybeesik a tizenegyedik nappal, azt kevertnek
tekintik, illetve behasadtnak (áthatoltnak). Így valaki
nem Ekadasi napján böjtöl, hanem a következőn,
ami Dvadasi, a tizenkettedik nap. Már leírtuk, hogy a
Maha-Dvadasin való böjtölés ezerszer erősebb, mint
az Ekadasi.
„Írj arról a hibáról is, amit az Ekadasi elhanyagolása
jelent! Ezzel kapcsolatban nagyon körültekintőnek
kell lennünk. Ha az ember nem óvatos, hanyagság
uralkodik majd el rajta az odaadó szolgálat végzése
során.”
„Amit a vaisnava viselkedéséről, a vaisnava
templomok emeléséről, a murtik beavatásáról és
minden másról mondasz, a Puranakból származó
idézetekkel kell alátámasztanod.”
„Adj általános és közelebbi leírást a vaisnavák
viselkedéséről és tevékenységéről! Vázlatosan
ismertesd melyek azok a tettek, amelyeket végre kell
hajtani és melyek, amelyek tiltottak! Minderről
előírások és illemszabályok formájában számolj be!”
Néhány további idézet Srila Prabhupadatól az
etikettről:
„Vrindavana minden lakója vaisnava. Életük minden
tekintetben áldásos, mert bármilyen módon Krisna
Szent Nevét éneklik. „ CC. Adi 5.232. Magyarázat.

Itt úgyszintén meg kell értenünk egy dolgot, hogy

minden ISKCON-bhakta vaisnava, mert valamilyen
módon a Szent Nevet énekli. Prabhupada megadja
nekünk a vaisnava minősítését. Vrindavána minden
lakóját vaisnavának kell tekinteni. Miért? Mert
valamilyen módon Ők az Úr Szent Neveit éneklik. Mit
mondani az ISKCON-bhaktákról? Nagyon
tiszteletteljesen kell lennünk minden bhaktával
szemben, jól tudván, hogy ők mindannyian
vaisnavák.
A legnagyobb akadály lelki életünkben a vaisnava
aparada. Valójában ez egy nagyon veszélyes sértés.
Nagyon óvatosnak kell lennünk a vaisnava
aparaddal.
„Habár néhányan nem követik szigorúan a
szabályokat és elöljárókat az odaadó szolgálatról,
egészében véve Ők mégis Krisna bhaktái és az Ő
nevét éneklik közvetlenül, vagy közvetve.”
Ez egy nagyon fontos utasítás. Valójában az egész
vaisnava etikett, illetve a teljes vaisnava kultúra ezen
az elven alapszik.
cc Adi 7.50. Magyarázat „ A vaisnavának
béketűrőnek kell lennie, mint a fa és alázatosnak,
mint egy fűszál.”
„Mégis a szerzője ennek az utasításnak, Caitanya
Mahaprabhu , nem tolerálta Jagai és Madhai
viselkedését. Amikor ők fizikailag bántalmazták
(zaklatták) Nityananda Prabhut, Ő azon nyomban
mérges lett és meg akarta őket ölni (gyilkolni).
Mindaddig nagyon elnézőnek és alázatosnak kell
lennünk, amíg saját magunkról van szó, ha azonban
a lelki tanítómester vagy más vaisnava gyalázásáról
van szó, tűzként kelljen, hogy fellobbanjon bennünk
a méreg. A vaisnava gyalázását nem szabad
tolerálnunk s azonnal a három megoldás
valamelyikét kell választanuk, ha valaki gyalázza a
vaisnavát, magasabb érvekkel és okfejtéssel meg kell
állítani. Ha valaki nem kellőképpen szakavatott,
hogy ezt megtegye, vessen véget az életének a
helyszínen, ha mégsem tudja megtenni, távozzon el.
Sosem szabad hallgatnunk a vaisnavák gyalázását.”
Habár a vaisnavák nagyon alázatosak és elnézők, ez
nem gyengeség. A vaisnavák nem gyengék. A
vaisnavák oly kemények, mint a mennykő. Ha kell
olyan vérengzővé válunk, mint az oroszlán.
Prabhupada gyakran mondaná: A vaisnava oly lágy,
mint a rózsaszirom és oly kemény, mint a mennykő.
A vaisnava nemcsak lágy, de ha szükséges keménnyé
tud válni. Ez azt mutatja, hogy a vaisnavák nem
gyengék. A vaisnavák nagyon- nagyon erősek, mind
fizikailag, mind lelkileg. Valójában ez lelki erő,
amely felruházza őket pszcihikai erővel.
A vaisnavák mindenkivel szemben tisztelettudóak
kell, hogy legyenek. A vaisnavának mindenkinek meg
kell adnia tiszteletet, ugyanakkor saját magának
nem elvárni senkitől. „amanina manadena”
A vaisnava adasa darsi. A vaisnava sosem látja
mások hibáit. Természetesen ,mindenkinek vannak
jó tulajdonságai és hibái. Ezért azt mondjuk:
„sadayana guna mitsanti”. A vaisnava csak az ember
jó tulajdonságait (dicsőségét) fogadja el. A hibákat
nem. „Adasa darsi” arra utal, aki nem talál
másokban hibát. Ő másokban egyszerűen a jó
tulajdonságokat látja, magában meg csak a hibákat.
Ő nagyon szigorú saját magával szemben, s mindig
éberen figyeli sajátmagát, felfedve (leleplezve)
minden hibáját.
A vaisnava mindig követi a guru és Krisna parancsát.
Bárki, aki Krisnáról szándékozik írni, először a guru
és Krisna engedélyét kel megkapnia (megszereznie).
Az ember először tiszta bhaktává kell, hogy válljon,
utána engedélyt kérhet a lelki tanítómesterétől, s azt
az engedélyt Krisna fogja jóváhagyni a szívén belül.
Sanatana Goswami követte Caitanya Mahaprabhu
utasításait és megírta a könyvet a vaisnava
etikettről. Ez a könyv útmutató, amely irányítja a
vaisnavák cselekedeteit. A Hari Bhakti Vilasa a
vaisnava etikettről beszél, mint a tiszta bhakta
viselkedéséről. Mindenkinek követni kell ezt a
mércét. Íme a Hari Bhakti Vilasa hogyan dotrinálja
(határozza) meg a visnava etikettet. Annak
tisztaságát és néhány vaisnava alapelvet.
„Mivel semmi sem lehet eredményes „sadachar”
illetve etikett nélkül, minden cselekedetet megfelelő
etikettel kell végrehajtani.„ Megfelelő illemszabályok
szerint kell ténykednünk. A szent ember szíve mentes
a szennyeződéstől. Ahogy egy szent ember
cselekszik, az megfelelő etikett. Ahogy egy szent
ember cselekszik az úgy ismeretes, mint sadacara.
„Ha az ember elolvassa a Védák hat ágát megfelelő
etikett gyakorlása nélkül, nem fog megtisztulni,
ahogyan a madár elrepül (tovarepül) fészkéből,
mihelyt kinőnék szárnyai, a Védák épp úgy hagyják
el halála pillanatában. „
„Habár valaki megszerezheti az összes tudást a
Védákból, de ha nem gyakorolja az etikettet, avagy
nem válik vaisnavává, , minden megszerzett tudása
elveszik halála pillanatában.”
„A megfelelő etikett növeli a hírnevet, a bőséget
(gazdagságot), az élethosszt, és elpusztít minden
kedvezőtlen dolgot.”
„Óh király, a megfelelő etikett megadja a dharma,
artha és kama eredményét. Ezért a bölcs ember
nagyon óvatosan használja a szentírásokban leírt
megfelelő etikettet.”
„Ily módon megérthetjük, hogy a vaisnava etikett
megtisztítja a szívet és a tudatot.”

Most íme néhány alapelv és rendelkezés amelyet a

Hari Bhakti Vilasa és az Odaadás Nektárja c.
művekből állítottam össze a vaisnavák megfelelő
viselkedését illetően.
A vaisnava -
1. Felajánlja tiszteletét és hódolatát a gurunak, az
Úrnak és bhaktáknak, valamint más feletteseinek.
Fel kell ajánlani tiszteletünket és hódolatunkat
feletteseinknek (elöljáróinknak) mint a guru és az Úr
és bhaktái. Ugyancsak tisztelnünk kell felettes
rokonainkat, mint például szüleinket.
2. Kelj fel reggel 4 óra előtt, s vegyél részt a
mangala-aratin

3. Miután felkelsz, előbb moss fogat, majd fürödj

meg.

4. Székelés (széklet) után fürödj meg.

5. Vizelés után vízzel mosd (tisztítsd) le. Mosd meg

a kezed és a lábad is.

6. Mossunk (moss) kezet, lábat és szájat prasadam

elfogadása előtt és után. Legalább kezet mossunk.
A nyugati országokban lábat mosni lehet, hogy nehéz
dolog, de Indiában kezet és lábat is kell mosnunk
prasadam elfogadása előtt és után.
7. Moss kezet vízivás után.
 Ezt azért, mert amíg tartod a poharat ivás közben, a
kezed valójában beszennyeződik.

8. Használd a jobb kezed evésre és ivásra. Még

akkor is, ha balkezes vagy, próbáld meg a jobb kezed
használni.

9. Mindig viselj tiszta ruhát.

10. Soha semmit ne lopj.

11. Soha ne használj kellemetlen szavakat.

12. Soha ne hazudj még viccből sem.

Magyarán, még viccből se hazudjunk.
13. Soha ne beszéljünk csúnyán másokról.

14. Ne vallj mások ellenségére.

15. Ne barátkozz olyan emberekkel, akik irigyek,

elesettek, bolondok, ellenségesek, extravagánsak,
csalók, hazugok, vagy tiltott kapcsolatuk van nőkkel.
Ne barátkozz tisztátalan nőkkel.

16. Ne utazz egyedül.

17. Ne tüsszents és ásíts, hogy nem takarod el a

szád.

18. Ne nevess hangosan.

19. Ne szellents hangosan.

20. Mindig kerüld el a krematóriumot, a kertet, és a

tisztátalan nőket este.

21. Ne vegyél menedéket egy elesett személynél.

22. Se ne aludj, se ne maradj fent túl sokat.

23. Ne nyújtóztasd meg lábaid feletteseid előtt.

24. Ne vizelj, illetve székelj az úton.

25. Ne köpj, amíg eszel.

26. Ne sértsd meg a nőket.

27. Ne légy irigy a nőkre.

28. Soha senkinek ne okozz rosszat (bántalmat/kárt),

helyette mindig próbálj jót tenni másokkal
(másoknak).

29. Ne társulj lelkiismeretlen emberekkel, és ne

olvass „szentírásokat” amik nem hitelesek.
? A szentírások idézetekben jelennek meg, azért is
nevezik azokat szentírásoknak.
30. Ne ugrass (tréfálkozz) olyan embereket
(emberekkel), bolondosak, bolondok, bajban vannak
(bánatosak), csúnyák, dörzsöltek (ravaszak), testileg
fogyatékosak vagy elesettek.
31. Senkit ne fenyíts meg, kivéve fiaid és
tanítványaid, hogy ezzel is okítsd őket.

32. Fürödj meg (le) borotválkozás, nemi közösülés,

illetve miután voltál krematóriumban.

33. Senkit ne üss fejen, és senkinek ne húzd meg a

haját.

34. Ne egyél joghurtot, vagy csicseriborsó lisztet

estére.
Valójában Prabhupada csak a joghurttal kapcsolatban
adott utasítást, de a csicseriborsóval kapcsolatban
nem vagyunk ilyen bizonyosak. Ezekkel
kapcsolatban ezen túl légy óvatos. Ne egyél
csicseriborsót este. Reggel megfelelő, este viszont
nem.
35. Ha valaki megsért, csendben hagyd el a helyet.

36. Sose dicsérd magad.

37. Soha ne nézz meztelen nőre vagy férfire.

38. Az ételt, amit enni akarsz, ne rakd az öledbe.

39. Ne veszekedj a feleségeddel.

40. Ne köpj a vízre (vízbe)

Nem szabad a vízre köpni, mert az emberek néha a
tavakból, folyókból isznak vizet.
41. Ne aludj a templom-szobában.

42. A sannyasiknak naponta háromszor kell fürödni,

a grihastáknak, brahmacariknak legalább kétszer
naponta.

43. Miután valaki prasadamot fogyaszt, a helyet,

ahol a tálca volt, fel (meg) kell tisztítani. Ne lépjünk
át azon a területen, ahol prasadamot fogyasztottak,
mert az szennyesnek tekinthető.
Sok templomban megfigyeltem, hogy miután
elfogyasztjuk a prasadamot, amely általában a földön
van, egyszerűen átlépünk rajta. Utána lábmosás
nélkül bemegyünk a templom-szobába.
Elővigyázatosnak kell lenni ebből a szempontból. Az
a hely, ahol prasadamot fogyasztunk el, szennyezett
lesz. Ha rálépünk arra a helyre, meg kell mosnunk a
lábunkat. Azt a helyet, ahol prasadamot
fogyasztottak meg kell tisztítani, közvetlenül a
prasadam elfogyasztása után. A templomnak nagyon
tisztának kell lenni, ezért vigyáznunk kell, hogy ne
szennyezzük feleslegesen.
44. Aki szájának vagy orrának belsejét érinti, kezét
meg kell mosnia.

45. Tilaka festése után acaman-t kell végezni

(csinálni) a következőket mondva „om kesavaya
namah” „om narayanaya namah”és „madavaya
namah”.
A felsoroltak csupán néhány azon alapelvek közül,
amelyek szerint a vaisnava cselekszik.
Részletesebben is fogjuk ezeket venni későbbi
leckéinken.
Most íme néhány alapelv és rendelkezés amelyet a
Hari Bhakti Vilasa és az Odaadás Nektárja c.
művekből állítottam össze a vaisnavák megfelelő
viselkedését illetően.
A vaisnava -

1. Felajánlja tiszteletét és
hódolatát a gurunak, az Úrnak és bhaktáknak,
valamint más feletteseinek.
Fel kell ajánlani tiszteletünket és hódolatunkat
feletteseinknek (elöljáróinknak) mint a guru és az Úr
és bhaktái. Ugyancsak tisztelnünk kell felettes
rokonainkat, mint például szüleinket.
2. Kelj fel reggel 4 óra előtt, s vegyél részt a
mangala-aratin
3. Miután felkelsz, előbb moss fogat, majd fürödj
meg.
4. Székelés (széklet) után fürödj meg.
 5. Vizelés után vízzel mosd (tisztítsd) le. Mosd meg
a kezed és a lábad is.
6. Mossunk (moss) kezet, lábat és szájat prasadam
elfogadása előtt és után. Legalább kezet mossunk.
A nyugati országokban lábat mosni lehet, hogy nehéz
dolog, de Indiában kezet és lábat is kell mosnunk
prasadam elfogadása előtt és után.
7. Moss kezet vízivás után. Ezt azért, mert amíg
tartod a poharat ivás közben, a kezed valójában
beszennyeződik.
8. Használd a jobb kezed evésre és ivásra. Még
akkor is, ha balkezes vagy, próbáld meg a jobb kezed
használni.
9. Mindig viselj tiszta ruhát.
10. Soha semmit ne lopj.
11. Soha ne használj kellemetlen szavakat.
12. Soha ne hazudj még viccből sem.
Magyarán, még viccből se hazudjunk.
13. Soha ne beszéljünk csúnyán másokról.
14. Ne vallj mások ellenségére.
15. Ne barátkozz olyan emberekkel, akik irigyek,
elesettek, bolondok, ellenségesek, extravagánsak,
csalók, hazugok, vagy tiltott kapcsolatuk van nőkkel.
Ne barátkozz tisztátalan nőkkel.
16. Ne utazz egyedül.
17. Ne tüsszents és ásíts, hogy nem takarod el a
szád.
18. Ne nevess hangosan.
19. Ne szellents hangosan.
20. Mindig kerüld el a krematóriumot, a kertet, és a
tisztátalan nőket este.
21. Ne vegyél menedéket egy elesett személynél.
22. Se ne aludj, se ne maradj fent túl sokat.
23. Ne nyújtóztasd meg lábaid feletteseid előtt.
24. Ne vizelj, illetve székelj az úton.
25. Ne köpj, amíg eszel.
26. Ne sértsd meg a nőket.
27. Ne légy irigy a nőkre.
28. Soha senkinek ne okozz rosszat
(bántalmat/kárt), helyette mindig próbálj jót tenni
másokkal (másoknak).
29. Ne társulj lelkiismeretlen emberekkel, és ne
olvass „szentírásokat” amik nem hitelesek.
? A szentírások idézetekben jelennek meg, azért is
nevezik azokat szentírásoknak.
30. Ne ugrass (tréfálkozz) olyan embereket
(emberekkel), bolondosak, bolondok, bajban vannak
(bánatosak), csúnyák, dörzsöltek (ravaszak), testileg
fogyatékosak vagy elesettek.
31. Senkit ne fenyíts meg, kivéve fiaid és
tanítványaid, hogy ezzel is okítsd őket.
 32. Fürödj meg (le) borotválkozás, nemi közösülés,
illetve miután voltál krematóriumban.
33. Senkit ne üss fejen, és senkinek ne húzd meg a
haját.
34. Ne egyél joghurtot, vagy csicseriborsó lisztet
estére.
Valójában Prabhupada csak a joghurttal
kapcsolatban adott utasítást, de a csicseriborsóval
kapcsolatban nem vagyunk ilyen bizonyosak. Ezekkel
kapcsolatban ezen túl légy óvatos. Ne egyél
csicseriborsót este. Reggel megfelelő, este viszont
nem.
35. Ha valaki megsért, csendben hagyd el a helyet.
36. Sose dicsérd magad.
37. Soha ne nézz meztelen nőre vagy férfire.
38. Az ételt, amit enni akarsz, ne rakd az öledbe.
39. Ne veszekedj a feleségeddel.
40. Ne köpj a vízre (vízbe)
Nem szabad a vízre köpni, mert az emberek néha a
tavakból, folyókból isznak vizet.
41. Ne aludj a templom-szobában.
42. A sannyasiknak naponta háromszor kell fürödni,
a grihastáknak, brahmacariknak legalább kétszer
naponta.
43. Miután valaki prasadamot fogyaszt, a helyet,
ahol a tálca volt, fel (meg) kell tisztítani. Ne lépjünk
át azon a területen, ahol prasadamot fogyasztottak,
mert az szennyesnek tekinthető.
Sok templomban megfigyeltem, hogy miután
elfogyasztjuk a prasadamot, amely általában a
földön van, egyszerűen átlépünk rajta. Utána
lábmosás nélkül bemegyünk a templom-szobába.
Elővigyázatosnak kell lenni ebből a szempontból. Az
a hely, ahol prasadamot fogyasztunk el, szennyezett
lesz. Ha rálépünk arra a helyre, meg kell mosnunk a
lábunkat. Azt a helyet, ahol prasadamot
fogyasztottak meg kell tisztítani, közvetlenül a
prasadam elfogyasztása után. A templomnak nagyon
tisztának kell lenni, ezért vigyáznunk kell, hogy ne
szennyezzük feleslegesen.
44. Aki szájának vagy orrának belsejét érinti, kezét
meg kell mosnia.
45. Tilaka festése után acaman-t kell végezni
(csinálni) a következőket mondva „om kesavaya
namah” „om narayanaya namah”és „madavaya
namah”.

A felsoroltak csupán néhány azon alapelvek közül,

amelyek szerint a vaisnava cselekszik.
Részletesebben is fogjuk ezeket venni későbbi
leckéinken.

1. Mi mindannyian Krisna parányi, szerves részei

vagyunk. Ahogy Krisna-tudatunk fejlődik, minden
Isteni tulajdonság ki fog bennünk fejlődni.
2. A legfelsőbb folyamat, mellyel kifejleszthetjük
Krisna-tudatunkat a Szent Név vibrálása.

3. Tiszta bhaktává válni

nem oly olcsó (egyszerű) dolog. Kerülnünk kell az
utánzást. És szigorúan követni Srila Prabhupada
lábnyomait.
4. A tiszta bhakta tulajdonságai, mint Srila
Prabhupada, messze meghaladják
felfogóképességünket. Mégis, Sri Krsna és a
vaisnavák kegyéből az elvek és a folyamat nagyon
világossá és egyszerűvé vált.
5. Sri Krisna a Bhagavad-Gítában (12. 13-20.)
világosan megmondja melyek azok a tulajdonságok,
amik kedvesek neki:
a) „Aki nem irigy, hanem minden élőlény kedves
barátja, nem képzeli tulajdonosnak magát és mentes
a hamis egotól boldogságban és boldogtalanságban
egyaránt kiegyensúlyozott, türelmes mindig
elégedett, önfegyelmezett, nagy elszántsággal végzi
az odaadó szolgálatot, valamint elméjét és értelmét
Rám szegezi, s az Én bhaktám - az nagyon kedves
Nekem. (BG. 12. 13-14.)
b) „Aki nem okoz gondot senkinek sem, akit senki
sem zavar, s aki boldogságban és
boldogtalanságban, félelemben és aggodalomban
egyaránt rendíthetetlen - az nagyon kedves Nekem.”
(BG. 12. 15.)
c) „Az a bhaktám, aki nem függ a tettek szokásos
folyásától, tiszta, ügyes, gondok nélküli, nem éri
semmi fájdalom, s nem törekszik eredményre, az
nagyon kedves Nekem.” (BG 12. 16.)
d) „Az a bhakta, aki nem ujjong és nem is búsul, nem
sajnálkozik és nem vágyakozik, s lemond mind a
kedvező, mind a kedvezőtlen dolgokról, az nagyon
kedves Nekem.” (BG. 12. 17.)
e) „Aki egyformán bánik barátaival és ellenségeivel,
aki tiszteletben és gyalázatban, hidegben és
melegben, boldogságban és boldogtalanságban,
hírnévben és szégyenben egyformán
kiegyensúlyozott, kerüli a rossz társaságot, mindig
csendes, mindennel elégedett, nem törődik semmilyen
hajlékkal, szilárd a tudásban, s odaadó szolgálatba
merül, az nagyon kedves Nekem.” (BG. 12.18-19)
f) „Azok, akik az odaadó szolgálat e maradandó útját
járják, s Engem tekintve legfelsőbb céljuknak, nagy
hittel teljesen elmerülnek ebben, azok, nagyon-
nagyon kedvesek Nekem.” G. 12. 20.)
6. Hogyan fejleszthetjük ki ezeket a tulajdonságokat?
Srila Rupa Goswami magyarázata (útmutatása):
a) legyünk lelkesek
b) törekedjünk bizalommal
c) legyünk türelmesek
d) cselekedjünk a szabályozó elvekkel összhangban
(mint sravanam, kirtanam, visnoh smaranam -
hallás, éneklés, emlékezés Krisnára.)
e) kerüljük az abhaktákkal való társulást
f) követnünk kell az előző acaryák lábnyomait
(Tanítások Nektárja, 3. Szöveg) (vers)
7. Ő ugyancsak megvilágítja azokat a gyakorlatokat,
amelyek akadályozzák a Krisna-tudatunk fejlődését:
a) a szükségesnél több evés, vagy szükségesnél több
anyagi dolog felhalmozása
b) túlzott erőfeszítés nehezen megszerezhető anyagi
dolgok eléréséért, amelyeket nagyon nehezen tudunk
megszerezni
c) szükségtelen beszéd anyagi témákról
d) az írások szabályozó elveinek gyakorlása pusztán
követésük, nem pedig a lelki fejlődés kedvéért, vagy
az írásos elvek elvetése és az azoktól független
szeszélyes cselekvés.
e) Társulás olyan világi gondolkodású emberekkel,
akiket a Krisna-tudat nem érdekel
f) mohó vágy anyagi eredményekre
8. Srila Prabhupada, aki mind gyakorlati, mind
kegyes volt, adott nekünk egy nagyon világos és
egyszerű áttekintést arról, hogy milyen
tulajdonságokat kell elérnünk (gyakorolnunk), hogy
fejlődjünk a Krisna-tudatban. Kérlek, olvassátok el a
Bhagavad Gíta 13. Fejezetéből a 8-12. versig.
9. A Krisna-tudat fejlesztésének folyamata alapjában
egyszerű és egyenes. Ha mi őszintén menedéket
veszünk a vaisnavák lótuszlábainál, és erősen
vágyunk arra, hogy elérjük a célt, Sri Caitanya
Mahaprabhu kétségtelenül ontani fogja ránk a
kegyét.
10. A lélek minden isteni tulajdonságot tartalmaz.
Ezért, ahogy mi közeledünk lelki identitásunkhoz,
ezek a tulajdonságok természetesen
(természetszerűen) megnyilvánulnak.

A vaisnava viselkedés alapelvei

A vaisnava etikett nem felszínes vagy lényegtelen.
„Mindezen részletek hallatán Sri Caitanya
Mahaprabhu nagyon elégedett volt, s így szólt: (Cc.
Antya 4. 128-130)
tathapi bhakta-svabhava – maryada-raksana
 maryada-palama haya sadhura bhusana
„Kedves Sanatanám! Noha te vagy az egész
univerzum felszabadítója, s még a félistenek és a
nagy szentek is megtisztelnek, ha megérintenek, egy
bhaktára jellemző, hogy betartja és védelmezi a
vaisnava illemszabályokat. A vaisnava
illemszabályok betartása a bhakta ékessége.”

A kijelentés tehát így szól:

„A vaisnava illemszabályok betartása a bhakta
ékessége.” Mit jelent mindez? Vajon az etikett
valami puszta külsőség, vagy szabadon választható?
Szemléltessük ezt egy analógiával: lehetséges-e
gazdagnak lenni gazdagság nélkül? Avagy mi az
értéke a gazdagságnak, ha nem használunk drága
ékszereket? Általában véve az ember úgy fogja
magát feldíszíteni (kidíszíteni), amilyen gazdag. Ha
valaki nagyon gazdag: mindig a legszebb ruhákkal és
tartozékokkal fogja ékesíteni magát. Hasonlóan, azt,
aki szilárd a Krisna-tudatban, a vaisnava
illemszabály ékszerei természetes módon fogják
ékesíteni minden kapcsolatát és cselekedetét. A
bhakta jellemvonásai mindig fenségesen
megnyilvánulnak minden cselekedetében. A
vaisnava mélységét jellemvonásai alapján ítélhetjük
meg. Az őszinte bhakta ezért a vaisnava illemmel
fogja magát ékesíteni minden tekintetben.
Etikett (értelmezése a szótárból): 1, hagyományos,
társadalmi viselkedésnek megfelelő elvárások. 2, egy
hívatás erkölcsi elvárásai, szabályai.
A vaisnava azonosságának elfogadása szükségessé
tesz egy bizonyos szintet a viselkedésben, illetve
illemben. A vaisnava illem elősegíti a Krisna-tudatot.
Magába foglalja azokat a kritériumokat -protokollt -
amelyekkel a bhakta megfelelően tud viselkedni
minden helyzetben. A Bhagavad-Gitában
(6.24.magyarázat) az Upadesamrita 3. versét idézve
Srila Prabhupada részletezi az odaadó szolgálat
fejlődésének egyik kedvező elemét, mint a „jóság
kötőerejében végrehajtott cselekedet” A vaisnava
etikett gyakorlása mindig a jóság kötőerejében
végrehajtott tett, s egy ugródeszka a
transzcendentális szintre.
A jóság kötőereje elősegíti az önmegvalósítást,
ugyanakkor a tudatlanság- és a szenvedély- nem.
Ezért, hogy hogyan alkalmazza valaki a vaisnava
illemszabály elveit, arról ad tanúbizonyságot vajon a
bhakta Krisna-tudatos-e vagy sem, illetve: alázatos-
e? Lelkiismeretes-e? Jól nevelt-e (moderált-e)?
Fegyelmezett-e? Művelt-e? Mennyire mutatja ki jó
tulajdonságait?
Srila Prabhupada idézetei
A vaisnava jobb, mint a brahmana.
SP levele Sivaramanak (1975/12./7.) „Brahmanikus
élet tisztaságot jelent.”
„A brahmnikus élet azt jelenti, hogy nagyon tiszták
vagyunk, belül és kívül egyaránt. Belülről énekléssel
(vibrálással) és hallással, kívülről pedig fürdéssel
háromszor naponta, ha nem lehetséges legalább
kétszer, de mindig minimum egyszer. Fürödjünk
székelés után. A brahmana jellemvonásokat
megtalálhatjuk a Bhagavad Gíta 18. Fejezetének 42-
ik versében:
„A brahmanak munkáját az alábbi, természetükből
adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság,
önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés,
becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.”
Gondoskodj arról, hogy ezeket az utasításokat
megfelelően kövessék.”
Kerülni az anyagias (világi) emberekkel való
társulást.
(Az egymással kapcsolatban) Ramesvara: „Ők azt
állítják, hogy a mi életstílusunk arra irányul, hogy a
bhaktákat elszigetelje az anyagi világtól.”
„Igen”, mondta P. „Mi utálunk keveredni veletek.
Egy úriember se próbál társulni (keveredni) a
léhűtőkkel. A varjak sem fognak együtt élni a
kacsákkal és a fehér hattyúk nem szeretnek együtt
élni a varjakkal. Ez a természet elrendezése. Az
ugyanolyan tollú madarak egy csoportba
gyülekeznek.” (SP Lil. VI., 222. old.)
A lábak
A lábak nem szabad, hogy érintsenek valakit vagy
valamit. Különösen szent tárgyakat. Lábaink még
fedetlenek sem maradhatnak. Ez mind sértés.
Alapjában a lábak csak a padlót érintik,
máskülönben el kell őket (azokat) takarnunk.
Soha senkit ne lépjünk át vagy adjunk át valamit
valaki felett
a) amíg hódolatunkat ajánlják (pl. A vaisnavák előtt)
b) amíg ülnek (a templomszobában)
Az ajtó becsapása
Az ajtók csapkodása, habár kisebb hibának tűnt,
nagyon idegesítette Srila Prabhupadat. Az a
gondatlanság és a téves (rossz) használat tünete, s
azt mondta, a hang megrepesztette a szívét. Egy
alkalommal Prabhupada kijött a szobájából és
felkiáltott: „Ki csapkodja az ajtót? Senki sem tudja
honnan jött ez az épület. Készpénznek veszitek, hogy
itt van, de senki sem törődik vele.” (SP Lilla. V. 144.
Oldal)
Lopás
SP levele Pradyumnánaak (68/1/22) Ne lopj.
„Ami a lopást illeti, az embernek nem szabad lopnia,
kivéve nagyon ritka esetben. Ez egy erkölcsi alapelv,
mely javallott minden szentírásban, mint a lelki
kultúra előfeltétele.”
A bhakta jellemzője, hogy betartja és védelmezi a
vaisnava illemszabályokat. A vaisnava illem
betartása a bhakta ékszere.” (Cc. Antya-Lila 4. 129-
130)
Idézetek Srila Prabhupadatól
„Úgy cselekedjetek, hogy lássák mi ideális jelleműek
vagyunk.” - Egy jól ismert SP idézet: amikor
megkérdezték: „Hogyan ismered fel a vaisnavát? „
SP válasza: „Ő egy tökéletes úriember.”
( Cc. Antya Lila 102-103.) Sanatana Goswami
Haridasa Thakuranak:
apane acara keha na kare pracara
pracare karena keha na karena acara
„Vannak, akik kiválóan viselkednek, de nem
prédikálják a Krisna-tudat vallását, ugyanakkor
mások prédikálnak, de magatartásuk nem
megfelelő.”
 acara pracara – namera karaha dui karya
tumi – sarva guru tumi jagarera arya
„Viselkedéseddel és prédikálásoddal te egyszerre
teszel eleget mind két kötelességnek a szent névvel
kapcsolatban. Az egész világ lelki tanítómestere
vagy ezért, hiszen te vagy a legfejlettebb bhakta a
világon.”
„Aki eloszlat miden kételyt, jobb annál a
brahmanánál, aki tudja a Védák értelmét, de még
tőle is jobb, aki szigorúan követi a brahminikus
elveket. Jobb tőle, aki felszabadult minden anyagi
köteléktől, de legjobb a tiszta bhakta, aki odaadó
szolgálatot végez minden ellenszolgáltatás nélkül.”
(S.Bhag. 3.29.32.)
SP levele Rupanugának (1972/5./9.) „Forrald fel a
tejet”

„Most én azt akarom,

hogy összpontosítsatok arra, hogy bhaktáink Krisna-
tudatosak legyenek, s hogy mi is azok legyünk, s ne
pedig azzal legyünk elfoglalva, hogy nagymértékben
bővítsük létszámunkat, de lelki tartalom nélkül. Ez
épp olyan, mint a tej forralása, az egyre sűrűbb és
édesebb lesz. Most csináljátok (tegyétek) azt,
forraljátok a tejet.”
Patita Udharának (1974/12./12.) „a bhakta mindig
ideális a viselkedésben.”
„Mi mindannyian együtt kell, hogy működjünk,
máskülönben mit fognak az emberek hinni, ha mi
egymással harcolunk? A bhakta mindig példakép a
viselkedésben.”
SP levele Gargamuninak 1969/2./5.). „A vaisnavák
tünete az alázatosság.”
„Az alázatos megbánásod (bűnbánatod) éppolyan,
mint a vaisnava diáké. Nagyon köszönöm neked ezt
az alázatot. Az Úr Caitanya arra tanított bennünket,
hogy legyünk alázatosabban a fűszálnál és
béketűrőbbek a fánál. Ezek a tünetek vaisnava
tünetek.”
SP levele Dindayalnak (1970/2./2.). „Krisna nagyon
kegyes azokkal, akik nagyon alázatos mentalitást
mutatnak az Úrnak végzett odaadó szolgálatban. Az
Úr Caitanya azt tanácsolta, legyünk alázatosabbak a
szalmaszálnál és béketűrőbbek a fánál, s így
dicsőítsük (komolyan) az Urat. Ez a világ nagyon
szörnyű (borzasztó). Mindenki kész arra, hogy
valamilyen zavart keltsen, különösen nagyon
hajlamosak arra, hogy zavarják a Krisna-tudatos
személyeket, mert ez a démonikus élet módja. Így,
hogy megvédjük magunkat minden veszélytől, a
Hare Krisna Mantrát kell rendszeresen vibrálnunk,
miközben alázatosabbnak kell lennünk a
szalmaszálnál és béketűrőbbek a fánál. Utána
Krisna, aki Dindayal, kegyét fogja hinteni ránk”
SP levele Upendrának (1970/8./18.). „Te mindenre jó
vagy, de a te hozzáállásod, hogy semmire sem vagy
jó, nagyon szép. A vaisnava mindig alázatos és
szerény, ő sosem felfuvalkodott, még akkor sem, ha
a félistenek legmagasabb képesítését vallja
magáénak.”
SP levele Janardannak (1968/1/21.)
„Mi tehát nagyon alázatosnak kell, hogy legyünk a
Krisna-tudat megértésében.... Hogy megértsük
Krisnát, ahogy a Bhagavad Gítában beszél, vagy más
védikus írásban, a tanítványi láncolat megfelelő
forrását kell használnunk. Ez a mi valós tudásunk. Az
elképzelés az, hogy mindenki azt tartsa magáról,
hogy nem tud semmit. Az ő helyzete biztos. De amint
azt mondja „Én mindent tudok és előzőleg ez és ez
voltam...” ő valójában csirkefogó (gazember). Így
tudom, hogy te hiteles forrásból próbálsz tudást
meríteni, s nem vagy felfuvalkodott, mint azok a
bolondok, akik azt hiszik mindent tudnak. A te
alázatodat én nagyon értékelem.”
„Máskülönben alanyai lehetünk a kritikának.”
SP levele Advaitának (1970/5./28.) „Amint már
sokszor említettem, két párhuzamos vonalat (utat)
kell fenntartanunk, nevezetesen a Srimad
Bhagavatam útját és a Pancatriki útját. A Srimad
Bhagavatam a paramahamsák útja, a Pancaratra
pedig a kezdőknek való. Tehát a templomi imádat
szükségszerű a kezdőknek, hogy a szabályozó elvek
betartásával a bhakták egyre tisztábbak és
tisztábban legyenek, s így jussanak el arra a szintre,
hogy megértsék a Srimad Bhagavatamot. Így mi
mindig szem előtt kell, hogy tartsuk ezeket az
elveket és erre a standardra kell, hogy helyezzük a
központok fenntartását.
Nemrég kaptam egy „Kaly” újságot, amelyben a mi
aktivitásunkat Nyugaton nagyon (nagyra) értékelik.
Különösen értékelik a négy tiltó elv követésére tett
parancsunkat. Így a mi ténykedéseink leírása után a
szerkesztő megjegyezte, hogy nálunk a dolgok jelen
pillanatban nagyon szépen alakulnak, de csak az
Isten tudja hogyan fog alakulni a jövőben. Ez azt
jelenti, hogy az indiaiak, illetve a védikus elvek
szigorú követői kételkednek az amerikai és európai
tanítványokban, pontosabban abban, hogyan fogják
ők betartani ezeket az elveket. Ez tehát egy
figyelmeztetés Istentől, hogy ne térjünk le a fentebb
említett két irányvonalról s így váljunk
ellenlábasaink bírálatának alanyává.”
„Másokkal való viselkedésünk nagyon tiszta kell,
hogy legyen.” Levél Bali Morgannak (1970/2./22.)
Levél Satsvarupának (1969/8./19.)
„Valahogy csináljatok dolgokat jó értelemben zavar
nélkül. Nekünk nagyon józanul kell fejlődni. Én
mindig rendelkezésetekre állok bármikor is
szükséges. „
(Ezért a komoly bhakta mindig kész útmutatást
kapni a feljebbvalóktól/más vaisnaváktól, hogy
megértse a helyes cselekvés útját.)
„De semmi olyat nem szabad lopnunk, mint pénz,
étel, benzin stb. Csak azért, hogy növeljük
szolgálatunkat. Ez nagyon veszélyes, s ha tetten
érnek bennünket a mi munkánknak befellegzett.
Szolgáljon erre épp nem régi példa. Indiában,
Balyogi Guru Maharaja megkísérelt becsempészni az
országba néhány apró dolgot, s a vámhatóság
lefülelte. Ez miatt a kis incidens miatt az ő egész
erőfeszítése, hogy prédikáljon, kútba esett -
mindamellett, hogy ő egy elsőszámú gazember az ő
prédikálása ostobaság. Ezzel munkáját gyakorlatilag
befejezte, mert a kormány nem fog neki útlevelet
adni, hogy elhagyja Indiát. Ezért mindig
elővigyázatosnak kell, hogy legyünk, kerülnünk kell
bármely olyan helyzetet, amellyel veszélyeztetnénk
magas társadalmi pozíciónkat. Valami bolondos
(ostoba, jelentéktelen) kis lopással.”
(Forrás N/A).
Nincs fizetés
„A tanár és a pujari sosem szabad, hogy fizetésért
dolgozzon. Az ő munkája tiszta odaadás kell, hogy
legyen. A ksatriya úgyszintén.” (SP LL. V, 65-66.
Oldal)

A vaisnava viselkedése mindenki számára inspiráló

SP levele Janardannának (1968/1./21.) „Az alázatosságnak
nagy az értéke.”
SP levele Shivanandához (1968/9./14.) „Ez a Krisna-tudatú
mozgalom a zenén, a filozófián, lelki kultúrán és személyes
viselkedésen keresztül éri el tetőpontját, ami a bhakta
ideális jellemvonása (jelleme). Mindazon mennyei
tevékenységek hozzájárulása együtt minden bizonnyal azt
fogja eredményezni, hogy a nyugati világ gyökeresen
megváltozik.
SP levele Batu Gopálnak (1975/2./1.)
„Igazad van. Mi mindannyian ideális jellemmel kell, hogy
rendelkezzünk, s utána az emberekre ez nagy benyomást
fog gyakorolni - tisztaságunkat tanúsítva. A bhakta
hibátlan - neki nincsenek hibái.
Azonban (mégis), a másik oldalon, ha nem követünk:
SP levele Madhavi Latának (1968/10./28.)
„Szép, hogy te prédikálsz ott, de tudnod kell, hogy az olyan
tettek, mint a lopás, a Krisna-tudat elveit szegi meg. Én
mindig azt akarom, hogy a tanítványaim rendelkezzenek
ideális jellemmel, ne pedig lejárassák társaságunkat
(közösségünket).”

Levél Sridamának (1970/7./8.)

„Nagyon jó, hogy megkaptad az engedélyt az éneklésre és
a könyvek (ki)osztására, akárcsak a begyűjtésre. Most arra
kell összpontosítanod, hogy fejleszd a lelki erődet az elesett
lelkek vonzására a Krisna-tudatba. A napi kötelességeket
mindenkinek szigorúan végre kell hajtania: 16 kört japázni,
irodalmunkat rendszeresen olvasni, és megvitatni. Ilymód
mindent szépen kell csinálni. Sankirtanozni is kell az
utcákon, a gyülekezőhelyeken, s így megmutatni
(bemutatni) mi a Krisna-tudatú mozgalom, és hogy az
mindenki örök javát és boldogságát szolgálja.
Tedd tehát mindezeket a dolgokat nagy lelkesedéssel, és
nagyon óvatosan (elővigyázatosan). Mindannyiunk
aktivitása nyitott, kell, hogy legyen, hogy ne tudják bírálni
missziónkat (küldetésünket). Tehát minden tevékenységünk
vaisnava standard (mérce) szerint kell, hogy történjen.
Nem szabad elferdítenünk célunkat, s csupán pénzt
(be)szedni az emberektől. Mégis, ha mindent őszintén,
Krisna-tudatos módon csinálunk, Úr Krisna elégedett lesz, s
megad minden segítséget őszinte szolgálatainkra.”
A kapcsolatok etikettje
1. A vaisnava társadalom pedánsan felépített szerkezetű,
ahol a rangidőseket mindig tisztelik a fiatalok, és a fiatalok
szeretetet és áldást kapnak a rangidősektől.
2. A vaisnava társadalom szerkezete a varnasrama
rendszer: brahmana, ksatriya, vaisya és sudra, valamint
sannyasi, varnaprasta, grihasta és brahmacari.
3. A rangidősség figyelembevételekor az istentestvéreknél
az avatás ideje számít. Azok a bhakták, akik előbb kaptak
avatást, rangidősnek számítanak.
4. A guru istentestvérét ugyanúgy kell tisztelni, mint a
gurut.
5. A sannyasikat mindig ugyanúgy kell tisztelni, mint a
gurut.
6. A vaisnava társadalomban mindenki az alázatra
törekszik. Minél fejlettebb szinten van valaki, annál
alázatosabb.
7. Néha a rangidős vaisnavák felajánlják hódolatukat a
fiatal vaisnaváknak, ha ő nagyon alázatos, de a fiatal
vaisnava sosem szabad, hogy azt higgye, hogy ő
megérdemli azt a tiszteletet minden rangidős vaisnavától.
Ugyanakkor, ha felajánlja hódolatát a fiatal vaisnavának, ő
nagyon kellemetlen helyzetben kell, hogy érezze magát, és
ismét és ismét imádkoznia kell Krisnához, hogy Ő kapja
meg a hódolatot.
8. Az ember mindig tartsa szem előtt, hogy a célja
alázatosabbá válni fűszálnál és béketűrőbbé a fánál, nem
elvárva semmilyen megbecsülést személyére rendelkezően,
ugyanakkor másoknak minden tiszteletet megadva.
9. A vaisnava etikett megsértése kétségkívül az ember lelki
fejlődésének lerombolását jelenti.
10. Sose foglalj álláspontot, ha rangidős vaisnavák között
nézeteltérés van. Maradj semleges, mert a vaisnavák közötti
veszekedés egyfajta kedvtelés és meghaladja
felfogóképességünket.
11. A tanítvány lelki tanítómesterét úgy kell, tisztelje, mint
Istent.
12. A prédikálók legyenek könyörületesek a jámborokhoz,
de kerüljék a sértegetőket (bűnösöket).

Idézetek Srila Prabhupadatól

Titulusok (címek) viselése
„Egy dolog, amelyet megfigyelhetünk, mint az illemszabály
tartozékát. A lelki tanítómester megszólítása Ő Isteni
Kegyelme, az istentestvér Őkegyelme, minden más
sannyasi Őszentsége.” SP levele Rayaramanak
(1967/1./30.) ???
Hogyan viselkedni az istentestvérekkel?
„A Prabhu definíciója: SP, „ Nem csak használni kell -
mechanikusan, hanem alkalmazni kell - értelemszerűen.
(VE 68/6./14.) (68/6/18) ???
„Igen, másokat „Prabhu”-nak hívni rendben van, de azzá
válni már nem. Másokat elfogadni, mint prabhu s
szolgának maradni - ez az elképzelés. Csak azért mert
valaki „Prabhu”-nak hív minket, nem kell prabhuvá válni, s
a többieket szolgának tekinteni. Más szavakkal, mindenki
szolgaként kell, hogy tekintsen sajátmagára, s nem szabad
azt hinni, hogy prabhu, csupán azért, mert „prabhu”-nak
szólították. Ez kedvezővé teszi a kapcsolatot.

- A „Prabhu” gyakorlati definíciója (jelenése): -Ralph Waldo

Emmerson (idézete megtalálható minden angol nyelvű
Bhagavad Gíta külső borítóján) azt mondta, „Minden
ember, akivel találkoztam az én felettesem. Így én tanulok
tőle.”
„A lelki tanítómestert szolgálni annyit jelent, hogy
szolgáljuk a tanítványait is.”
SP levele Shivanandának (1969/1./23.) „Ami az
istentestvéreid szolgálatát illeti, az egy nagyon jó
gyakorlat. A lelki tanítómester sose nincs követői nélkül,
ezért a lelki tanítómestert szolgálni azt jelenti, hogy az ő
tanítványainak is szolgái vagyunk. Ha a királyt akarod
szolgálni, szolgálnod kell az ő miniszterét, a titkárát és
mindenkit, aki őt szolgálja. Ha az ő szolgáit szolgálod, az
lehet, hogy nagyobb örömet szerez neki, mintha
személyesen a királyt szolgálod.”
Ugyanakkor:
SP levele Kirtanadának (1977/.11./23.)
„Miért kell Taittiriyának szolga? Az istentestvérek feladata
(rendeltetése) nem az, hogy szolgák legyenek. A lelki
tanítómester parancsa (utasítása) nélkül senki sem
használhatja istentestvérének szolgálatát, mint személyes
szolgájaként.
„Prabhu”-nak nevezzük (hívjuk) egymást, ezért hogyan
kezelhetnénk istentestvérünket szolgaként? Az Úr Caitanya
Mahaprabhu Govinda das-t alkalmazta szolgájaként, aki
istentestvére volt, de ez volt Sri Caitanya Mahaprabhu lelki
tanítómesterének parancsa (utasítása).”
SP levele Janardanának(1968/1./21.)
„Megértem, hogy istentestvéreid olyanok , mint fiatalabb-
tőled függő testvérek: kedvesen bánj velük, úgy, mint saját-
tőled függő testvérekkel, s próbáld fejleszteni őket a
Krisna-tudatban, amennyire tudod.”
SP levele Janakinak (1969/1./18.) „Kérlek, végezzétek
kötelességeiteket együttesen, s egymás között legyen
békés magatartás Mi állandóan azt hirdetjük a világban,
hogy a békés légkör fontos, s ha egy kis zavar is keletkezik
táborunkban, az nem lesz jó példa. Ezért mindenki legyen
türelmes, toleráns és együttműködő.”
SP levele Gargamuninak (1969/9./8.) „Egy dolgot mégis
meg kell állítanotok: a testvérek közötti harcot.
Máskülönben az egész program kútba esik. Te, Tamal
Krisna, Brahmananda, Satsvarupa –mindent együtt kell
csinálnotok. Ez az én kérésem. Fokozatosan Krisna kegyével
bővülünk. Így ha közöttünk súrlódás van, az veszélyt fog
jelenteni.”
SP levele Brahmanandának (1969/11./15.) Ezt nevezik
Vaikuntha viselkedésnek. A Vaikunthán valójában nincs
hiba, mindenki tökéletes, de egy másfajta verseny létezik. A
verseny abból áll, hogy az egyik bhakta a másik bhaktákról
úgy gondolkodik, hogy ők milyen szépen szolgálják az
Urat. Az anyagi világban ez a magatartás úgy nyilvánul
meg, hogy mindenki úgy szeret gondolkodni: én jobban
csinálom, mint mások. Ez anyagi felfogás. A lelki világban
ez pont az ellenkezője. Mindenki azt hiszi, hogy kartárs
bhaktái jobban dolgoznak (ténykednek) mint ő maga.
Minket arra tanítanak, hogy istentestvéreinket Prabhu-nak
szólítsuk, ami urat jelent. Ez azt jelenti, hogy mindig meg
kell próbálnunk meg találni istentestvéreink szolgálatát.
Néha kétségek támadnak, de ezeket el kell néznünk. „
SP levele Upendrának (1870/8./4.) „Nem lényeges, hogy
mik vagyunk családfenntartók, vagy lemondott rendben
élők, a lényeg, hogy a paramahamsák legyünk, teljesen
meghódoljunk Úr Krisnának.”
„Brahmana, ksatriya, vaisya, sudra, brahmacari, grihasta,
varnaprasta, és sannyasa Ezek mind anyagi felfogás. A
Krisna-tudatú mozgalom lényege, hogy
transzcendentalistává váljunk ezekhez az anyagi
megjelölésekhez. Ezek a fiúk, ezek az idegenek )külföldiek)
ebben a szellemben nevelkedtek (tanultak). SP Lil:. V. 21.
Oldal)
A családfenntartók viselkedése
SP levele Vrindavana Chandrának ( 1970./24./6.)
„Örülök, hogy azt hallom, hogy a te jó feleséged segít is
neked. Ez a kötelessége egy hűséges társnak Ha feleség
segítőkész, ő a legjobb barát és filozófus. Így a Krisna-
tudatban a feleség soha nem teher, hanem az érem
nélkülözhetetlen másik oldala.
Adj (mutass) példát honfitársaidnak, hogyan tud a
fiatalabb generáció békében élni, férj és feleség, Krisna
szolgálatában. Ilyen fajta férjre és feleségre sok példa van.
Ők különböző központjainkban dolgoznak, s ezt a fenséges
üzenetet hirdetik (propagálják),”
A lelki tanítómesterrel való bánásmód
Levél Madhudvistának (1970/2./14.) „Ami az imákat illeti
Úr Nityananda Prabhuhoz, az előző levelemben írtam, hogy
az ilyen ima teljesen megfelelő. Az egyedüli imánk arra kell,
hogy vonatkozzon, hogy vágyunk legyen az odaadó
szolgálatban fejlődni, s azt az imát nem közvetlenül az
Úrhoz kellene intézni, hanem közvetítőin keresztül, hiteles
szolgáján, vagy képviselőjén keresztül.”
(megjegyzés: a „közvetítő” többes számban szerepel, nem
egyes számban.)
„Én megbüntetlek (megfenyítelek) mert ez az én
kötelességem. A tanítványra a fegyelem vonatkozik, így ez
az én kötelességem tanítványaim irányában. Máskülönben
engem senki nem idegesít. Ezt egyszerűen azért teszem,
hogy fegyelmezzelek benneteket, mert ti tanítványaim
vagytok. „ (SP Lil. V. 49.. oldal)
Ti lehet, hogy féltek lelki tanítómesteretektől, de ez nem
jelenti azt, hogy nem kell eljönnötök őt látni. Én idehívlak
benneteket, hogy lássatok engem.” (SP Lil. 196. oldal)
-A tanítványnak sosem szabad lelki tanítómesterét
utasítani. „Ramachandra Puri nem tudta miért sír
Madhavendra Puri és tanácsot akart adni neki. Ezzel nagy
sértést követett el, hiszen egy tanítványnak sosem szabad
azzal próbálkoznia, hogy kioktassa a lelki tanítómesterét.”
(Cc. Antya 8.21. magyarázat)
- A tanítvány mindaddig nem avathat, amíg lelki
tanítómestere él. SP levele Acyutanandának (1968/8./21.)
Az első dolog, hogy felszólítottam Acyutanandát, hogy ne
avasson, Ti nem vagytok megfelelő helyzetben, hogy bárkit
is felavassatok. Egyébként is az etikett azt mondja,
mindaddig, amíg a lelki tanítómester él, minden törekvő
tanítványt hozzá kell vinni. Ezért ha valaki ég a vágytól,
hogy avatást kapjon először is hallania kell a filozófiánkról,
és társulni az éneklésben legalább három hónapig, s ha
szükséges elküldöm neki a japafüzért, ha ti javasoljátok.”
-A guruk nem szabad, hogy megszegjék a vaisnava
illemszabályt (és felavassák istentestvéreik jó hírű
tanítványait):
SP levele Makundának VE (1968/3./26.) „ Kaptam egy
levelet Hrshikeshától, amely nagyon leverő. Úgy
értesültem, hogy Bon Maharaja rávette, hogy kapjon tőle
avatást, s menedéket. Ez a buta gyerek bedőlt neki.
Hrshikesha levelére a következőt válaszoltam: „Drága
Hrshikesáhám! Nagyon meglepődtem, hogy Bon Maharaja
felavatott téged. Mindannak ellenére, hogy tudta én már
felavattalak téged. Így ez a vaisnava etikett szándékos
megszegése, és egyébként személyem ellen elkövetett
szándékos sértés, Nem tudom miért tette ezt , de egyetlen
egy vaisnava sem hagyná jóvá ezt a sértő cselekedetet.
Tudnod kell, hogy nagy baklövést követtél el. Nem
kívánnék most erről bővebb magyarázatot adni, de ha
mégis ez a vágyad, hogy erről többet tudj meg, szívesen
foglak felvilágosítani...” Ha Hrshikesha ír nekem ki kellene
kerülnöm a választ. Nem tudom jóváhagyni sem
Hrshikesha, sem Bon Maharaja sértő tettét.”

Rangidősek, fiatalok és egyenrangúak

gunadhikan mudam lipsed
anukrosam gunadhamat
 maitrim samanad anvicchen
na tapair abhibhuyate
(BS 4.8.34.)

gunadhikan – aki képesítettebb,

képzettebb, mudam –örömöt, lipset – érezzen, anukrosam
– könyörületességet, gunadhamat –aki kevésbé képzett,
maitrim – barátság, samanad – egy egyenlővel, anvicchen –
vágyjon, na – nem, tapair – szenvedés, abhibhuyate –
hatással van rá.
(Narada Muni Dhruva Maharajának)
„Mindenkinek így kell cselekednie: ha egy nála kiválóbb
emberrel találkozik, akkor legyen nagyon boldog, ha nála
kevésbé kiválóbbal, akkor legyen hozzá könyörületes, ha
pedig egy vele egyenrangút lát, barátkozzon vele. Ily
módon sohasem lesz rá hatással az anyagi világ három féle
szenvedése.”
Magyarázat: Ha találkozunk valakivel, aki nálunk kiválóbb,
általában irigyek leszünk rá, ha olyan emberrel van
dolgunk, aki kevésbé képzett, mint mi, azt lenézzük, amikor
pedig velünk egyenlő szinten állókat látunk, nagyon
büszkék leszünk cselekedeteinkre. Ezek okoznak minden
anyagi gyötrelmet. A nagy bölcs, Narada ezért azt mondja,
hogy egy bhaktának tökéletesen kell cselekednie. Ahelyett,
hogy irigy lenne egy nála képzettebb emberre, fogadja őt
boldogan. Ahelyett, hogy zsarnokoskodna egy nála
alacsonyabb szinten állóval, legyen könyörületes hozzá,
hogy felemelje őt a megfelelő szintre. Ha pedig egy vele
egyenrangúval találkozik, akkor ahelyett, hogy saját
tetteivel büszkélkedve előtte, bánjon vele barátként.
Legyen könyörületes minden emberrel, akiknek amiatt,
hogy megfeledkeztek Istenről, most szenvedésben van
részük. Fontos, hogy ennek megfelelően cselekedjünk,
mert ez boldoggá teszi az embert ebben az anyagi
világban.
Felülmúlni egy feljebbvaló személyt
(maryada vyatikrama)
„A transzcendentális tudomány alapos ismeretéhez
hozzátartozik annak gyakorlati alkalmazása is. Uddhava,
mivel tisztában volt a transzcendentális tudomány
gyakorlati alkalmazásával, azt tanácsolta Vidurának, hogy a
transzcendentális tudás elsajátítása érdekében keresse fel
Maitreya Risit. Vidura Uddhavát akarta elfogadni lelki
tanítómesterének, de Uddhava nem vállalta el ezt a
feladatot, mivel Vidura egyidős volt Vidura (Uddhava)
apjával (?) nem fogadhatta el tanítványaként, főként, ha
Maitreya is jelen volt a közelben. A törvény az, hogy
rangosabb személy jelenlétében az ember ne akarjon
tanítani még akkor sem, ha alkalmas rá és kellőképpen
művelt. Uddhava tehát úgy döntött, hogy az idős Vidurát
egy másik korosabb személyhez, Maitreyahoz küldi, aki
szintén hatalmas tudás birtokában volt ,mert közvetlenül
az Úr tanította miközben elhagyni készült ezt a halandó
világot. Mivel Uddhavát és Maitreyát is maga az Úr
tanította, mindketten jogosan lehettek volna Vidurának,
vagy bárki másnak a lelki tanítómesterei, de mivel
Maitreya volt az idősebb, neki volt joga először lelki
tanítómesterré válni, főként Vidura lelki tanítómesterévé,
aki sokkal idősebb volt Uddhavánál. Az ember ne vágyjon
arra, hogy pusztán a haszon és a hírnév miatt legyen belőle
lelki tanítómester: csakis az Úr szolgálata érdekében
vállalja el a feladatot. Az Úr sohasem tűri el a maryada
vyatikrama arcátlanságát Senkinek sem szabad a személyes
haszon és hírnév érdekében megtagadnia egy idősebb lelki
tanítómestertől a neki járó tiszteletet. A csaló lelki
tanítómester Az efféle szemtelenséggel a lelki megvalósítás
útján tett fejlődést kockáztatja.” (SB 3.4.26.)
SP levele Sudamának (1970/7./29.) A sannyasi tisztelete
„Mindenkinek megfelelő tiszteletben kell részesítenie a
sannyasit. Az ő helyzete mindig magasabb, mint minden
más bennlakóé a templomban. Ezért a felsőbb helyzetét ő
mindig tetteivel viselkedésével kell, hogy fenntartsa.”
SP levele Rayramának (1967/1./30.)
„Egy dolog az illemszabállyal kapcsolatban, amit lehet,
hogy észrevettél: a lelki tanítómester „Ő Isteni Kegyelme”,
az istentestvér „Őkegyelme” és bármely más sannyasi
„Őszentsége”.”
SP levele Janardanának (1968/1./21.)
„Megértem, hogy istentestvéreid olyanok , mint fiatalabb-
tőled függő testvérek: kedvesen bánj velük, úgy, mint
saját- tőled függő testvérekkel, s próbáld fejleszteni őket a
Krisna-tudatban, amennyire tudod.”
SP levele Arundhatinak (1969/6./16.) „Ami a te második
kérdésedet illeti, hogyan köszönni a karmiknak: ha a karmi
a barátod, csak egyszerűen Hare Krisnával köszönj, és
összekulcsolt kézzel érintsd meg a homlokod. Ha a karmi
feljebbvaló rokon, énekeld a Hare Krisnát és ajánld
hódolatodat. Ez kellene, hogy legyen az illemszabály, ami a
nyilvánosságot illeti”
SP levele Yamuna devinek és Harsharaninak (1968/1./15.)
„Ha nektek valamilyen különleges bánatotok (fájdalmatok)
van, kérlek benneteket, tudassátok velem, de ne zavarjon
benneteket bármely fajta egyet nem értés
istentestvéreitekkel. Minden élőlény egy egyéni lélek, s
mint olyan a nézeteltérés igencsak előfordulhat egymás
közötti kapcsolatainkban. Ilyenkor a közös célt kell szem
előtt tartani. Ti mindketten értelmes és józan lányok
vagytok, és az én véleményem is jó rólatok. Soha ne
vegyétek fel a nem-együttműködés álláspontját csak azért,
mert mások álláspontjával nem értetek egyet.”
(Mint feljebbvalók) „Nem szabad elfogadnunk a
szükségtelen érzék-kielégítést.”
(levél Brahmanandának (1968/2./20.)

A nőket úgy kezelni, mint anyákat

(vagy: Nőkre úgy tekinteni, mint anyákra)
„Az Isten iránti szeretet terjesztése során Caitanya
Mahaprabhu és társai nem törődtek sem azzal, hogy ki
alkalmas a befogadásra, ki nem, sem azzal, hol osszák és
hol ne osszák: Ők nem adtak feltételeket.” (Cc. Adi-Lila
2.7.22.)
1. Lényegében a kettősség azt jelenti, hogy elfelejtettük,
Krisna szerves része vagyunk. Mi Tőle elkülönülten akarunk
élvezni, az irányító szerepét akarjuk játszani. Ez az
irányítási irányvonal a nemi élet vágyában tetőzik.
2. A nő/férfi-felfogás rokon értelmű az anyagi tudattal.
3. Krisna -tudatúvá válni azt jelenti: a kettőség fölé
emelkedni. Szilárdak, kell, hogy legyünk abban a tudatban,
mi mindannyian Krisna szerves részei vagyunk, az Ő
élvezetéért - nem a mienkért.
4. A bhakta legelső kötelessége, hogy túllépjen a nemi
vágyon.
5. Ez filozófiai tisztánlátást, állandó gyakorlatot és
kitartást igényel. ( Az utálat (irtózás) nem megoldás. A
vonzódás/utálat (irtózás) egy érem két oldala.)
6. A Panca-tattva jóvoltából Srila Prabhupada
megkönnyített rajtunk, és kinyitotta bhakti kincstárát a
férfiak és nők minden osztályának.
7. Ez számunkra intenzív és korlátlan lehetőségeket
teremt, hogy túllépjünk az anyagi ragaszkodáson és
utálaton (irtózáson). Kifejleszti transzcendentális
megvalósításunkat Krisnával.
8. Az „anya” szó tiszteletet és józanságot sugall (jelent).
9. Amikor mi azt tanácsoljuk, hogy a nőket anyákként kell
tekinteni, arra gondolunk, hogy a nőkkel való tetteink
tartózkodóak és tiszteletteljesek legyenek.
10. Az ilyen magatartás csökkenti a sértő mentalitást és
cselekedeteket más élőlényekkel szemben.
11. A nőknek anyaként kell viselkedni.
 12. A Krisna-tudat gyakorlásában a nemek
különválasztása elkerülhetetlen.

Idézetek Srila Prabhupadatól

SP levele Gargamuninak (1975.9.84) ”A zavarral
kapcsolatban, amit a nő-bhakták okoztak, csak annyit,
hogy ők is élőlények, Ők úgyszintén Krisnához jöttek. Így
tudatosan én nem tudom elutasítani őket. Ha a mi
férfitagjaink, a brahmacarik sannyasik, szilárdakká válnak
a Krisna-tudatban, akkor nincs probléma. A férfitagok
kötelessége, hogy nagyon szilárdak és óvatosak legyenek.
Ezt rendszeres énekléssel érhetjük el, mint például Haridasa
Thakura.

Levél Rayramának (1967/10./4.) „Védelmezd a nőket. (Ne

zsákmányold ki őket.)”„Kérlek, vezesd a mi áratlan nő-
istentestvéreinket, akik tőlünk vettek menedéket. A lányok
fogékonyabbak Maya finomabb ragaszkodásaihoz. A fűk
egy kicsit erősebbek. Mrinalini, Jadurani, és minden más
lány képzett, jó-kinézésű, értelmes, tanult, és komolyan
végzi a Krisna-tudatot, védelmet kell, hogy kapjon Maya
ragaszkodásaitól.

SP levele Gargamuninak (1969/10,/18.) „Maya legvonzóbb

formája a nők és a pénz. Mi Krisna-tudatos emberek
kapcsolatba kerülünk nőkkel és pénzel prédikálásunk alatt.
Az egyedüli megelőző intézkedés, hogy tartsuk távol
magunkat ezektől az, hogy nem érzék-kielégítésünkre
használjuk. Így kellőképpen erősek maradunk. Az anyagias
emberek mindent érzék-kielégítésre használnak, a Krisna-
tudatos emberek pedig Krisna érzékeinek kielégítésére.
Ezek a dolgok, úgy ahogy vannak, nem hibásak, a nők és a
pénz csupán akkor lesz azzá, ha nem megfelelően
használjuk. A nem-megfelelő használat azt jelenti, hogy
azokat érzék-kielégítésre használjuk.”
SP levele Ekayaninak(1972/12./3.)„Ki vezette be ezeket
(azokat) a dolgokat, hogy a nők nem japázhatnak a
templomban, nem tarthatnak aratit, és még sok mást? Ha
ők ingerültek a brahmacarik menjenek az erdőbe. Ezeket a
dolgokat én soha nem vezettem be. A brahmacarik nem
tudnak megmaradni a nők jelenlétében a templomban.
Elmehetnek akkor az erdőbe, ne New Yorkban éljenek New
York tele van nőkkel, hogyan lehet elkerülni, hogy lássuk
őket? A LEGJOBB HA AZ ERDŐBE MEGYÜNK, mert ott
egyetlen egy nőt sem fogunk látni. Ez mindazokra
vonatkozik, AKIK KÖNNYEN INGERLÉKENYEK. Akkor
azonban senki sem fogja látni őket, s így HOGYAN FOG A
MI PRÉDIKÁLÁSUNK HALADNI?
A vaisnava öltözködése vagy úgy öltözködni, mint egy
vaisnava
„Sri Caitanya Mahaprabhu így szolt: Első osztályú vaisnava
az, akinek jelenléte másokat arra ösztönöz, hogy a szent
nevet énekeljék”
(CC. Madya-Lila 6.16.74.)
1. Vaisnava megjelenésünkben nem szabad
megalkuvásoknak lenni.. Mi Srila Prabhupada képviselői
vagyunk. Arra kell, hogy törekedjünk, hogy első osztályú
képviselők legyünk.
2. Szükséges, tudatában legyünk a megjelenés hiteles
standardjának, azt fenn kell tartanunk, és prédikálnunk. A
Kaly-korban az eltérések könnyen irányadó mércévé
válnak. Erre ébernek kell lennünk.
3. A megfelelő viselet segíti a megfelelő tudatot,,
azonosságunkat és felelősségünket Srila Prabhupada és a
vaisnavák szolgálatában.
4. A vaisnava megjelenése vonzó és elősegíti a prédálást.
Az első benyomás, amely legtöbbször a szemünk által
felfogott inger, a leghosszabb ideig tart.
5. Csupán a vaisnava látásával a feltételekhez kötött lélek
megtisztul.
Idézetek Srila Prabhupadatól.
 „Srila Prabhupada egy vrindavanai
lakoshoz megfelelően öltözött. Kanthi-malat viselt (nyakon
viselt gyöngyök), és egyszerű gyapot-dhotit, japa-malát
(imafüzér), egy öreg chadart, vagy sálat. Arca arany színű
volt, feje borotvált, sikhával a hátulján, , homloka fehér
vaisnava tilakával díszített. Fehér, hegyes papucsot viselt -
Indiában gyakori viselet sadhuk között. Azonban New
Yorkban ki látott vagy álmodott ilyen megjelenésű
emberről, mint ez a vaisnava? Könnyen lehet, hogy ő volt
az első sannyasi vaisnava aki New Yorkba érkezett
megalkuvást nem ismerő kinézetével. Természetesen a
New Yorkiak nagy mesterek voltak abban, hogy nem nagy
figyelmet szenteltek az újonnan érkezett idegennek.”
(SP Lilamritta, 2. kötet, 7. oldal)
Vaisnava tilak viselése egy muzulmán gyárban (SP Nektár
3, 6. történet)
Volt egyszer egy gyár Indiában, ahol minden munkás hindu
volt, s főként vaisnavák. A vaisnavák szabadon
öltözködhettek, tilakát viselhettek a munkahelyükön és
más kellékeket. Egy idő után a gyár új irányítót kapott, s a
tulajdonos muzulmán volt. A vállalkozást átvéve a
muzulmán tulajdonos előterjesztette, hogy nem fogja a
munkásoknak megengedni, hogy munkán vaisnava tilakát
viseljenek. A munkások többsége szót fogadott, s a
tulajdonos által bejelentett napon megjelent tilaka nélkül.
Egy dolgozó azonban úgy gondolta megkockáztatja s
Krisnára bízza (Krisnától teszi függővé).így aztán elment
dolgozni nagyon tiszta fehér vaisnava-tialakat viselve.
Miután a munkások összesereglettek, az új muzulmán
tulajdonos azt mondta: „Ez a bhakta, aki vaisnava tilakát
hord (visel) nagyon bátor. Ő viselheti továbbra is a
munkán. A többieknek azonban tilos viselni”.
Ilymód Prabhupada bátorította a bhaktákat, hogy nem
feltétlenül kell a vaisnava jelöléseket elhagyni. Ahol a
helyzet megtiltja, Prabhupada azt mondja, nem kell
feltétlen tilakát viselni, de a bhakta legalább vízzel tegye
fel a tilakát testére Visnu neveivel. Ha azonban a kellékek
engedélyezettek, a bhakta nem feltétlen kell, hogy
mellőzze a vaisnava ruha és gyöngyök viselését.
SDG megjegyzése: Ez a történet a mai gyakorlatból
származik. 1966-ban Srila Prabhupada nagyon örült, hogy
Rupanuga és Satsvarupa kitartóan viselték a vaisnava
tilakat munkahelyükön a New Yorki Jóléti minisztériumban.
Bhaktisidhanta Sarasvati Thakura ugyancsak arra vágyott,
hogy a felső bíróság bírái vaisnava tilakat viseljenek. Ez
annak lenne szimbóluma, hogy a Krisna-tudat
eredményesen befolyásolja a világot. Még azokon a
helyeken is, ahol a tilaka viselése nem engedélyezett,
többféleképpen kellene megpróbálnia, hogy emlékezzen
Krisnára -amíg dolgozik. A történet, amelyet Prabhupada
mesélt el arról az emberről, aki kitartott a tilaka viselése
mellett munkahelyén, ösztönzőleg hatott minden bhaktára,
aki olyan munkahelyen dolgozik, amelyet karmik
irányítanak. Így vagy úgy bhakták kell, hogy maradjunk
. „A Gaudiya vaisnava sikha másfél hüvelyk
(megközelítőleg 4 cm) hosszú - nem nagyobb. A nagyobb
sikha más sampradayát jelent. A sikhán csomó kell, hogy
legyen.”(SP Lil. V. 93. oldal)"
Mások helyreigazítása
„A bhakta azt jelenti, hogy képesnek lenni, elviselni
mindenféle fajta kényelmetlenséget és az anyagi természet
minden veszélyét, s mivel ő túlzottan belemerül Krisna
szolgálatába, nincs ideje mérgesnek lenni (megsértődni),
vagy valamilyen hibát találni. Nem. A bhakta azt jelenti,
nagyon nagylelkűnek és kedvesnek lenni mindenkivel,
mindig úriember, minden életfeltétel közepette.” (SP levele
Hansaduttának 1972/12./10)
1. Különbség van a kritizálás és a helyreigazítás között. A
bhakta megérti, hogy a vaisnava kritizálása beszennyezi a
szívét és akadályozza a lelki fejlődését.
2. Hogy egy bhaktát helyreigazítsunk szükséges, hogy:
a) ne legyünk irigyek,
b) vágyjunk arra, hogy a bhaktát segítsük a Krisna-
tudatban
c) abban a helyzetben legyünk, hogy lelkileg vagy
igazgatási szempontból jogunk vagy/és szükségünk legyen
beavatkozásra
VAGY
A bhakta személyesen kérje, hogy segítsünk
nehézségeiben.
3. A bhakta aki helyreigazít, az gyakorlatban is kell, hogy
alkalmazza azt, amiről prédikál.
3. A helyreigazítás módjai:
a) A helyre igazítást tegyük meg személyes példánkkal és
társulással
b) Vezessük a bhaktát egy fejlettebb bhakta menedékéhez
c) A kezdő bhaktának nem kellene személyesen
helyreigazítania más bhaktát. Problémáját egy rangidős
bhaktánk kellene feltárnia, aki őt meg tudja nyugtatni és
kérni az ő segítségét/tanácsát a helyzet helyrehozására.
d) Durva szavak és tettek nem helyénvalóak (helytállóak)
az őszinte bhakta helyreigazításában.
e) Ha őszinte és nyílt kritikát kapunk, hálásnak kell lennünk,
nem pedig „kiborulnunk”. Negatívan reagálni egy
helyénvaló kijavításra a hamis ego megnyilvánulása.
f) Egy fejlett vaisnava minden neki címzett helyreigazítást
az Úr Caitanya Mahaprabhu kegyének fogja tekinteni .
g) A megelőzés jobb, mint a gyógykezelés. Ha minden
bhakta felelősséggel áll hozzá a megfelelő tudat
kiépítéséhez, a helyreigazítás szükségessége a minimumra
csökken.

Idézetek Srila Prabhupadatól

SP levele Patita Uddharannak (1974/12./12) A bhakta aki
alázatos - nem hibakereső
„A leveledben nem találsz hibát senkiben sem. Te egy jó
vaisnava vagy. Te nem találsz hibásnak senkit sem. Ez
képzettség. Ezt tudnod kell. Mindig alázatosnak és
béketűrőnek kell lennünk. Így mindannyian együtt kell,
hogy működjünk, máskülönben mit fognak az emberek
hinni, ha mi egymással veszekedünk (küzdünk)? A bhakta
mindig ideális a viselkedésben.”
SP levele Brahmanandának (1969/11./15.) Ezt nevezik
Vaikuntha viselkedésnek. A Vaikunthán valójában nincs
hiba, mindenki tökéletes, de egy másfajta verseny létezik. A
verseny abból áll, hogy az egyik bhakta így gondol, a másik
bhaktákra: milyen szépen tudják ők az Urat szolgálni. Az
anyagi világban mindenki az hiszi, ő jobban tud valamit
csinálni, mint mások. Ez anyagi felfogás. A Lelki Világban
ez épp az ellenkezője: Mindenki azt hiszi, hogy velem egy
idős bhaktáim mind jobbak tőlem Minket arra tanítanak,
hogy istentestvéreinket Prabhunak szólítsuk, ami Mestert
jelent. Ez azt jelenti, hogy istentestvéreinknek mindig a
szolgai oldalát kell megtalálni. Néha vannak kétségek, de
ezt próbáljuk meg elnézni.”

Levél Tamal Krisnának (1973/8./23., 1973/8./26.) „Egy

mayapuri indiai bhakta panaszlevelét kaptam meg, név
szerint Prabharupa Das Brahmacari, akit az amerikai
bhakták „kínoztak”. Óvatosan tudakozódj az esetről, s
tedd, ami szükséges. Indiai vagy külföldi, nem lényeges.
Bárki csatlakozik hozzánk minden kötelezettségtől
mentesül. Az egyedüli kötelék az istenszeretet. A mi
határozott prédikálásunk, hogy senki sem részesüljön rossz
(durva) bánásmódban, szabadon elmehet. Mi olyan
személyeket toborzunk, akik már rengeteg vért adtak.
Mindenki a megújulásér jön. Nem tudod elvárni tőlük, hogy
tökéletesek legyenek. Ez a mi feladatunk, hogy őket
tökéletessé formáljuk amennyire az lehetséges, ezért tehát
nagyon elővigyázatosak és óvatosak leszünk ebben a
vonatkozásban.
Levél Upendrának (1970/10./28.) A bhakta nem megfelelő
viselkedése. „Tartsd szépen a szabályozó elveket, japázz 16
kört, s gondoskodj arról, hogy minden segéded mind ezt
tegye. Ha valaki ezt nem teszi, szelíden vedd rá. „
SP levele Bavanandának (1970/10./28) „Ami néhány nem
megfelelő iselkedést illeti, tartsd kordában szelíd
neveléssel.. A te elnéző és kedves hozzáállásod nagyon
szép. Oktasd így őket.”
SP levele Upendrának (1969/3./11.) „Igen, egy új ember
kezdetben követhet el baklövéseket, de ez nem azt jelenti,
hogy túlzottan türelmetlenek lehetünk vele. Végülis,
oktatni annyit jelent, hogy az ember nem tud, így neked
kell őt szépen oktatnod. A vaisnava alázatosabb a
fűszálnál, így amikor egy új embert oktatsz, ne légy izgatott
miatta. Egyébként is, mi prédikátorok vagyunk, s nem
várjuk el hallgatóinktól, illetve jelöltjeinktől, hogy minden
kihívásunkra válaszoljanak. Ha (már) mindenki képzet, mi
értelme a mi prédikálásunknak?”
SP levele Hansaduttának (19974/9./29). „Javítsd ki: ne törd
össze.”
„Próbáld barátságosan elintézni és javítsd ki magad. Egy
embert nagy nehézségek árán tudunk kiképezni, különösen
a lelki életben. Mindenkinek van gyenge pontja és
hiányossága. Jobb azt kijavítani, illetve kiigazítani, mint
összetörni.”
SP levele Nara-narayanának (1969/2./7.) „Had intézze el az
autoritás.”
„Engedd meg, hogy nagyon megköszönjem, utolsó leveled,
amelyben néhány ellentmondásra mutattál rá, sok new
yorki bhaktánál. Igazad van azokban az esetekben,
amelyeket leírtál, mint például a murtik előtt aludni, fel
nem ajánlott ételt elfogadni, vizet inni a fürdőszobából, és
a japakörök mellőzése. A helyzet azonban az, hogy
figyelmet nem lehet kérni, ha nincs szófogadás. Úgy ahogy
te szófogadó vagy hozzám, ugyanígy engedelmesnek kell
lenned képviselőmhöz. Kijelentésed, miszerint
Brahmananda egy csodálatos bhakta, száz százalékban
elfogadott részemről. Ő a felelőse a new yorki központnak,
s ezért ha megfelelő engedelmességet nem kap, lehetetlen
lesz számára a templomi ügyeket irányítani. Ilyen
körülmények között azon ellentmondások, amelyeket
megfigyeltél, rá is vonatkoznak. Ő meglehetősen ésszerű és
elintézi majd az ügyet az illetékes bhaktákkal. „
SP levele Madhumangalának (1972./11./18). „Ami az
amszterdami templom ügyeinek általános állapotát illeti,
megértem, hogy zavar van köztetek, de ezt nem kell
komolyan venni. Az igazi munka a prédikálás. Ha teljes
figyelmet szenteltek ennek az ügynek, minden más munka
is automatikusan eredményes lesz. Ha egymással
veszekszünk (harcolunk), az egyáltalán nem jó. Ha a
prédikálást elhanyagoljuk, vagy leesünk a szabályozó elvek
követésében - mint négy előtt kelni, tizenhat kört japázni és
ilyenek - ha ezeket a dolgokat nem tartjuk be szigorúan,
Maya közénk férkőzik, és mindent elront. Ezért az én
legjobb tanácsom, hogy szigorúan kövesd ezeket a
dolgokat és legyél példa, hogy a többiek követni tudjanak.
Egymást, mint vaisnavákat nem szabad kritizálni, mert
mindenkiben van hiba, és mi is kritika tárgyává válhatunk.
A legjobb, ha egymás között nem vagyunk gyanakvóak.
Ilyenkor, ha mi látunk ellentmondásokat, s javaslatokat
teszünk, a többiek automatikusan figyelembe veszik és
megteszik a lépéseket, hogy kijavítsák az ügyet. Ez
együttműködés, és nekünk erre az együttműködésre kell
alapozni, máskülönben az egész kudarcra van ítélve, ha mi
továbbra is veszekszünk (harcolunk) egymással apró cseprő
dolgokban. Próbáljátok hát megszervezni a dolgokat és
prédikáljatok együtt ebben a szellemben, s ez engem
nagyon elégedetté tesz majd.”
SP levele Vrindavanesvarinak (1969/7./28.) „Említetted,
hogy Jayagovinda megkritizált, s emiatt kiborultál. Nem
tudom pontosan, miről van szó, de ha valami őszinte
kritikát kapunk, nincs okunk kiborulni.”
SP levele Goursundarnak (1972/8./26.). a hiba benned van
„Ha van valami incidens, s azt állítom, hogy senki sem
együttműködik velem, vagy senki sem fog velem dolgozni,
ez az én hibám, nem az önöké! A vaisnava bhaktának így
kell dolgoznia. Másokban nem kell hibát keresnünk,
kritizálni, majd továbbmenni. Az nem vaisnava módszer.
Jobb, ha mi mindig készek vagyunk másoknak
tiszteletünket felajánlani, és mindig úgy tekinteni rájuk,
mint feljebbvalóinkra.”

Etikett a templomszobában
A templomszoba etikettjéről Srila Prabhupada ír
részletesen Az Odaadás nektárja című művében.
Más idézetek Srila Prabhupadatól
Levél Nandaráninak és Krisna dévinek (1967/10./4.)
„Egy másik dolog, amit én kérek, hogy a templomban
minden legyen szép és tiszta. Mindenki mosson kezet
mielőtt bármit megérint, ami Krisnáé. Mindig emlékeznünk
kell erre, hogy Krisna a legtisztább, s hasonlóan csak a
legtisztábbak társulhatnak Vele. A tisztaság kéz a kézben
jár az istenszeretettel.”
(Arcan) „Abban nincs ügy, ha imitt-amott kis változások
vannak - az igazi kötelesség a szeretet és az odaadás.
„(1970/7./26.). Yamuna.
SP levele Kirtanandának (1974/11./23.)
„Ami a prasadamot illeti, én sosem engedtem meg Mr.
Malkaninak, hogy a templomban főzzön. Ő nem avatott.
Természetesen, ő hindu, de nem avatott, hogy főzzön a
templomban. Bármely fizetett szakács nem kívánatos. A
független főzés a templomban nem jó.” (lábjegyzet: a
helyén való dolog, hogy csupán kétszer avatott brahmana
tanítványok főzzenek a templomban.”)
Levél Mahapurusa (1968/3./28.) „Igen, a nem avatott
dolgozhat a konyhában egy bhakta felügyelete alatt.”
(CC. Antya 4. 128. magyaráztat) „Az indiai templomok
papjainál az a szokás, hogy a kívülállókat még meg sem
szabad érinteni, s ha ez már megtörtént, nem mehetnek be
a murtik szobájába. Ez egy nagyon fontos előírás a
templomi imádatban.”

Látni a murtit nagyon megnyerő hangulatban

Levél Tamal Krisnának (1970/5./27.)
„Te úgy írtad le Sri Sri Radha Krisna Őméltóságukat a
londoni templomban, mint csodálatosat. Igen, ez a
standard szolgálatok tesztje. Ha mi a murtikat nagyon
megnyerő hangulatban látjuk, az bizonyítani fogja az Úrnak
végzett szolgálatunkat. Ezért mindenhol ilyen megnyerő
hangulatban fogjuk látni a murtikat. Mihelyt más
hangulatban látjuk a murtikat, azon nyomban meg kell
értenünk saját ellentmondásainkat.”
Srila Prabhupada azt mondta, hogy az odaadás gyakorlása
a Jayapuri templomban megfelelő szinten van, s be lehet
vezetni ISKCON-szerte. (Azaz illatos olajok felajánlása,
pálcikákra gyöngyök gyapot pamacsokkal, amelyeket a pap
később a murtik virágfüzérével felajánlják a betérő
hívőknek friss virágfüzérekért) (SP Lil. V. 47, 48. oldal.)
Vendégek és tagok kiszolgálása
A vaisnava szíve nagyon tiszta és tisztaszívű személy
végtelenül nagylelkű. Ezért valaki vaisnava szintje
olymértékben lesz nagy, amilyen mértékben ő nagylelkű.
Általános tudnivalók
1. Bármely vendég, aki meglátogat, Srila Prabhupada
vendége. Mint az Ő szolgái, a mi örömünk (kötelességünk)
őket szolgálni.

2. Egy vendég megérkezése alkalom arra, hogy

megismertessük a feltételekhez kötött lelket Srila
Prabhupaddal, vagy, hogy megízleljük a vaisnava társulást.
A vaisnavák örülnek, és hálájukat fejezik ki, hogy áldást
kaptak az ilyen lehetőséggel.
3. A Krisna-tudat szinonimája a személyesség. Szükséges,
hogy túllépjünk a testi felfogáson, és emlékezzünk, arra,
hogy mindenki szerves része Krisnának és nagyon kedves
Neki. Mi ezt gyakorlatban a következőkkel mutatjuk ki:
a) Üdvözöljük a vendéget édes szavakkal, ülőhellyel és
prasadammal. (Ha nincs parsadam, legalább egy pohár
vizet kell felajánlanunk).
b) Felkészülünk arra, hogy időnket és őszinte
odafigyelésünket adjuk.
c) Krisna-tudatosak maradunk vitáinkban,
ténykedéseinkben.
d) Megköszönjük a vendégnek a látogatást, és meghívjuk a
következő alkalomra is.
4. Lényegében, hozzáállásunk egy szeretetteljes kapcsolat
kell, hogy legyen.
Vendégek fogadása a templomban
„Amikor látjuk, hogy az emberek eljönnek, énekelnek,
táncolnak, prsadamot esznek, öröm tölti el őket, és
könyveket vásárolnak, akkor tudjuk, hogy Sri Caitanya
Mahaprabhu mindig jelen van az ilyen transzcendentális
eseményeken, s nagyon boldog és elégedett.” Adi Lila 2. 9.
50. oldal.
5. A spontán szolgálat a látogatóban bátorítást kap, a
bhakta érzékeny és tiszta prédikálásából. Minden vendéget
legalább annyira kell lefoglalnunk, hogy halljon Srila
Prabhupada dicsőségéről, megízlelje a prasadamot, vagy
énekelje a szent nevet.
6. Ha egy ilyen lelket lefoglalunk, ilymód természetes
vonzódás ébred bennünk iránta, ami valójában abbéli
vágyunk, hogy megosszuk a tapasztalt boldogságot. Egy
kiváló prédikáló elősegíti ezt prasadam felajánlásával,
templomba való meghívással vagy irodalommal. A
vendégnek mindent felajánlunk, és megkérjük továbbítsa
(ossza szét) barátainak és rokonainak.
Idézetek Srila Prabhupadatól
- SP Nektár 3, 1. Történet: Surabhi Swami és Jayapataka
Swami
Egy napon, mikor Srila Prabhupada Bombayban volt,
látogatók jöttek egy időben Vrindavanaból és Mayapurból.
Ez abban az időszakban történt, amikor mindkét helyen
folyt a templom építése, így Prabhupada várta a bhaktákat,
hogy jöjjenek ezekről a helyekről pénzt kérni. A bhakták
tudták, hogy Prabhupada várni fogja őket és kérni az
eredményeket ezekről a fontos építési munkákról.
Amikor ezek a bhakták meglátogatták távoli helyekről,
Prabhupada mindig először üdvözölte őket a vaisnava
etikettnek megfelelően. Prabhupada azt mondta, hogy az ő
küldetése harc mayával, és így fogadta saját katonáit a
harcmezőről, először meleg szavakkal megnyugtatással.
Utána megkérdezte fogadtak-e már el prasadamot, s
felajánlotta nekik a pihenés lehetőségét is. Legalább pár
percre a közvetlen, nyomasztó problémákat félretette
Prabhupada, tanítványai szívélyes üdvözlésében és
darsanjának édességében fürödtek.
„Mindig fel kell tudnunk kínálni vizet, forró purit, pdlizsán-
bajit és édességet.” Mondta Prabhupada Még amikor a
vendégek kicsit szégyenlősek voltak, Prabhupada akkor is
ragaszkodott ahhoz, hogy kiadós (bőséges)
ételmennyiséget fogadjanak el. ( SP Lil. V. 144. oldal)
A vonaton, útban Calcutta felé Srila Prabhupada
nemtetszését ismételgette a rosszul vezetett Kumba- melai
ISKCON pandal ügyében. Vendégek ezrei jöttek a Hare
Kisna pandalra, úgy, hogy nem kínálták meg őket
prasadammal. Eltökélt volt abban, hogy a rossz példa ne
ismétlődjön meg. Levelet diktált: „Minden ISKCON
templomvezetőnek”
„Kérlek, fogadjátok áldásaimat. Most el kell rendeznetek,
hogy minden egyes templomban legyen elegendő
prasadam szétosztani (osztásra). Tarthattok 2-3 első
osztályú szakácsot, akiknek egész nap kell, hogy legyen
elfoglaltságuk. Bármikor jön egy vendég, prasadamot kell,
hogy kapjon. Napjában úgy kell eljárni, hogy a szakácsok
legalább 10-20 tálalást teljesítsenek puriból, sabjiból, majd
hozzá lehet adni halavát és pakurát. A látogatókat azon
nyomban (rögtön) ki kell szolgálni. Bármikor jön egy
úriember, ki kell őt szolgálni. Amint a 20 tálalás elfogyott, a
szakácsok rögvest készítsenek másik 20 tálalásra, s azt
raktározzák el. A nap végén, ha senki nem jön, embereink
megehetik ezt, így nincs veszteség Nem, mondhatjátok: „Ez
kész.”, ‘Ez még nem főtt meg (készült el)”, „Nincs elég
alapanyagunk a főzéshez.” stb. Ezt szigorúan végre kell
hajtani.
A templomot Srimati Radharani, Laksmi vezeti, így miért
lenne hiány? A mi filozófiánk, ha bárki jön, hadd fogadjon
el prasadamot, énekelje a Hare Krisnát és legyen boldog.
Mindenről Krisna gondoskodik. Krisna nem szegény, miért
utasítanánk vissza őket? Ezt meg kell tenni bármilyen áron.
Nincs nehézség, csupán jó, vezetésre van szükség. A nap
végén eladhatjátok vagy elajándékozhatjátok. Ha mi abban
hiszünk, hogy Krisna ellát mindannyunkat, miért lennénk
fösvények? Ez azt jelenti, hogy elveszítsük hitünket
Krisnában, azt hisszük, hogy mi vagyunk a cselekvők és
eltartók. Meg vagyunk róla győződve, hogy Krisna ellát
bennünket! Hadd jöjjön az egész világ. Mi meg tudjuk őket
etetni: így kérlek benneteket, csináljátok (tegyétek) ezt meg
szépen. Kezdjétek azonnal.” SP Lilamrita VI. 232. oldal:
levél, 1977. január)
Prasadam felszolgálása és megtisztelése
„Nekem nagyon tetszik ez az ötlet. Éneklésünk a gyógyszer,
prasadamunk az étrend az anyagi betegség
gyógykezelésében.” (SP levele Dayanandának 1968/10./37.)
Hogyan megtisztelni

prasadamot
Amikor a bhakta osztja a prasadamot, az Istenség
Legfelsőbb Személyiségének felajánlott étel maradékait el
kell fogadnunk, mint az Úr tiszta bhaktáin keresztül
megnyilvánított kegyét. Mindezt abból a célból, hogy
odaadó szolgálatunk lelki erejét fenntartsuk. (NI 4. szöveg
39. oldal)
1. Emlékezzünk, hogy a Krisna-prasadam nem különbözik
Krisnától. Mondjuk el a „sarira a bidya-jal” imát, hogy
emlékezzünk erre.
2. Használjuk jobb-kezünket.
3. Meditáljunk azon, hogyan fogadta el Krisna a felajánlást
(meditálhatunk ugyancsak Krisna kegyén, hogy ellátott
bennünket prasadammal és az Úr Caitanya Mahaprabhu és
az Úr Krisna prasadam kedvtelésein).
4. Ne beszélgessünk (beszéljünk), amíg prasadamot
fogadunk el (kivéve Krisna és prasadamjának dicsőítése).
5. Ne dobáljuk a prasadamot, sose érintsük lábunkkal.
6. Mossunk kezet, lábat és szájat étkezés előtt és után.
7. Igyunk egy pohár vizet egy órával étkezés előtt. Étkezés
után egy bizonyos ideig ne igyunk, ha mégis kell, igyunk
valami forrót.
8. Srila Prabhupada mondta: gyomrunk 1/4-ét töltsük meg
vízzel, 1/2-ét étellel és a megmaradt egy 1/4-ét levegővel.
Ne együk túl magunkat!”

Hogyan felszolgálni a prasadamot (ez a fordítás nem

magyaros)
„Sosem szabad elpazarolni a Krisna-prasadamot. A legjobb
azt főzni, amit kérnek, s aztán mindegyik személynek azt
adni, amit akar. A védikus rendszer előírja, hogy az
emberek sorokban üljenek, tálcáik mögött, s a kiszolgálók
sorban lefelé haladva mindenki tálcájára kis mennyiségű
ételt tesznek minden egyes preparációból, hacsak nincs
valami ellenvetés, az étkezők részéről. Utánna semmit sem
osztanak. Majd ha valaki még kér, a felszolgálók le-föl
járkálnak és adnak még, ha valaki kér. Ilymód semmi sem
veszik kárba, s mindenki elégedett.” (SP levele Kirtiraja
dasnak 1971/11.
1. Mindenkit, aki prasadamot akar elfogyasztani, be kell
hívni, hogy üljön le a padlóra, s a képesített bhaktáknak kell
osztani.
2. Azok, akik felszolgálnak nagyon tiszták, békések, és
elégedettek kell, hogy legyenek. Ha szükségszerű, ők a
felszolgálás előtt kell, hogy egyenek. Amíg felszolgálnak a
beszélgetést kerüljék.
3. Csak megfelelő mennyiséget osszunk, hogy semmi se
vesszen kárba.
4. A rangidőseket kell először kiszolgálni. A háztartók kell,
hogy szolgálják a vendégeket. Az időseket és a gyerekeket
először kell kiszolgálni.
5. Ha mindenki leült, akit ki kell szolgálni, tegyünk minden
tálcára sót és citromot.
6. Először mindig vizet adjunk.
7. A prasadamot a következő sorrendben kell felszolgálni:
először a keserű preparációkat, mint a sukta, keserű dinnye
?.
utánna spenót és más csípősen fanyar ételek
sült preparációk, dhal
különféle fűszeres zöldségek
savanyú ételek
édes preparációk
rizs és capati, állandó ételek és mindig a tálcán kell, hogy
legyenek.
8. Menjünk körbe második felszolgálásra, amíg mindenki
elégedett nem lesz. Ne legyünk fukarok, semmit se tartsunk
vissza, mert mi akarjuk elfogyasztani később. A prasadam
kiosztásra való.
9. Ne érintsük meg a tálcákat merőkanállal. Ha a tálcát
megérintjük, kanalunk szennyes lesz. Ilyen esetben a
kanalat meg kell mosnunk.
10. Ujjaink egyetlen preparációt se érintsenek meg, még a
vizet se. A sót sosem kézzel osztjuk,
11. használjunk kanalat.
12. Soha ne érintsük meg a prasadamot a lábunkkal, vagy
lépjünk rajta át.
13. A prasadamot felszolgáló-vödrökből osszuk.
14. Ne húzzuk a vödröket a padlón, és ne okozzunk csengő
hangot a fazék fülével, vagy konyhai edényekkel. Csöndben
(csöndesen) szolgáljuk fel a prasadamot.
15. Ha mindenki befejezte a prasadam megtisztelését,
rögtön tisztítsuk meg a helyszínt.
Idézetek Srila Prabhupadatól
Egy történet Prabhupada látogatásáról (néhány
tanítványával együtt) Puri Maharaja asramájába
Visakhapatnamában (SP Ll. V., 66-67. oldal):
„Prabhupada istentestvére, Ananda, égett a vágytól, hogy
főzzön és szolgálja nemcsak Srila Prabhupadat, de minden
tanítványát is. Ananda már koros volt, mégis mindenki
állandó szolgálatának helyzetét vette fel. Habár gyengén
(rosszul) beszélt angolul, Prabhupada tanítványai észlelték
Ananda és Prabhupada egymás iránti szeretetét. Ananda
kapcsolatát Srila Prabhupada tanítványaival különösen
főzésen és a prasadam felszolgálásán keresztül fejezte ki...
(Utána egy csodálatos leírást találhatunk, hogyan osztotta
Amanda a bhaktáknak prasadamot.)
Minden reggel mindenki a Prabhupada lakása előtti
verandán (tornácon) gyülekezett. A férfiak az egyik, a
hölgyek a másik oldalon ültek. Lent a sorok között Ananada
fürgén lépegetett a prasadamot osztva, amíg Prabhupada
a sor egyik végén leült egy faszékre japa-gyöngyeit
tapogatva, s figyelte, ahogyan a bhakták elfogadják a
prasadamot. Prabhupada pénzel látta el az asramot, és
Ananda rendszeresen pompás (fényűző) lakomákat főzött
(készített) : olajban sült krumplit őrölt fűszerekkel, rizst,
joghurtot, dhalt, három különböző sabjit, sült
hasábburgonyát, csatnit, malpurát, rajkelit, sandesát,
ksirát - mindazt kitűnő, nektári minőségben.
Prabhupada leült a két sor elején és bátorította őket a
prasadam elfogadására: „Adj neki még!” Prabhupada
dicsérte Ananda főztjét, mosolyogva elégedettséget
sugározva, amint látta tanítványait prasadamot
elfogadni... Amint a bhakták a prasadam elfogyasztásának
vége felé jártak, Srila Prabhupada hangosan mondta a
prema-dhvanit. Erre minden bhakta kiáltással felelt, :
„Jaya!”. Mindenki annyit ehetett amennyit csak tudott.
Egy ilyen lakoma után Prabhupada behívta a bhaktákat
szobájába és megjegyezte: „Látjátok, hogyan főz ő. Ő
mindent megfőz, kiszolgálja (felszolgál) s utána mindaddig
nem eszik, amíg mindenki teljes mértékben nem lesz
elégedett. Ez vaisnava, ahogyan cselekszik ő elégedettebb,
amikor másokat szolgál, mint amikor saját magával
foglalkozik.”.

"Etikett a nyilvánosságban
Yad yad acarati sresthas
tad tad evetaro janah
sa yat pramanam kurute
lokas tad anuvartate
(Bh.g. 3.21.)
Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek
a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó lépteket
szabjon meg példájával, az egész világ követi

őt.
1. Mindig emlékezzünk arra, hogy Srila Prabhupadat
képviseljük. Srila Prabhupada sohasem kompromittálta az
Abszolút Igazságot. Mégis, ő mindig tökéletes úriember
volt. Ez a Krisna-tudat.
2. Amíg az emberekkel foglakozunk, fel kell áldoznunk
hamis egónkat. Arra kell magunkat edzeni, hogy ne
törődjünk az anyagi természet három kötőerejének finom
hatásával.
3. Szükséges fejlesztenünk céltudatos elhatározásunkat,
hogy úgy gondolkodjunk, beszéljünk és cselekedjünk, ahogy
Srila Prabhupada elvárja tőlünk. Ez a Krisna-tudat.
4. Mindannyiunk kötelessége állandó gyakorlattal
emlékeznünk arra, hogy mindenki Sri Krisna szerves része.
A mi egyedüli dolgunk, hogy felélesszük az ő valós lelki
tudatukat.???
5. Mindig emlékezzünk arra, hogy mindenki - Sri Krisnát is
beleértve - minket figyel.
6. A sankirtan a leghatásosabb módszer a Krisna-tudat
felébresztésére. A bhaktának ez legyen az első dolga, hogy
ossza Sri Caitanya Mahaprabhu kegyét. Ez kell, hogy legyen
az alapja minden cselekedetünknek.
7. Soha ne veszítsük el türelmünket a nyilvánosság előtt. Az
alázat és a tolerancia mindig győzedelmeskedni fog a düh
és a csalódottság felett.
8. Ne együnk nyilvánosság előtt, vagy ne üljünk le nyilvános
helyen (helyeken) vitatkozás vagy relaxálás (lazítás)
céljából.
Idézetek Srila Prabhupadatól
SP levele Sri Govindának (1974/6./12.) „Valójában mi is a
(mi) célunk? Célunk, hogy ideális jellemű embereket
faragjunk. Ha embereink ezért osztanak könyvet, ők a
legjobb szolgálatot nyújtják a társadalomnak. Amit mi
teszünk, azt a társadalomnak látni kellene - látni a
bhaktáink áldozatát, ami életük mögött van, ahogyan
élnek mindenüket feláldozva a társadalom jólétéért.
(SP Lil. V., 22-23. oldal) „Ez az életszínvonal Amerikában.
Nem mondhatod: „Nem , én nem fogok lefeküdni egy szép
lakásban. Én az utcán fogok lefeküdni. Én sannyasi
vagyok!” Akkor senki nem fog tisztelni, Ezért mi használjuk
ezt (autót), de nem szabad, hogy kötődjünk hozzá. Egyedüli
kötődésünk Krisna felé kell, hogy legyen. Krisna
szolgálatában mindent elfogadhatunk.”
Lábak érintése (1ö70/3./11.) Acyutananda „Senkinek ne
engedd, hogy megérintse a lábad - de ha mégis kitartanak
akaratuk mellett, hogy megérintsék a lábad és nincs más
út, hogy elkerüld, egyszerűen csak emlékezz az előző
acaryákra és lelki tanítómesterekre, fogadd el őket, s imára
kulcsolt kézzel válaszolj namaskarával. Ez a vaisnava
etikett.”
Mikor Srila Prabhupadat az újságírók kérdezték, ő nem
olyan szempontból válaszolt, ami az újságba került volna,
úgy beszélt hozzájuk, mint lelkekhez, akik kezüket nyújtják
a Krisna-tudat felé. (SP L.l. V., 58. oldal)
Egy fiatalember követelte: „Megvalósította-e lelki
azonosságát lényének legbelsejében?”
Prabhupada: „Igen.”
A fiatalember: „Mikor íródott a Bhagavad Gita?
Prabhupada: „Most Ön válaszoljon az én kérdésemre. Mi a
tudás megszerzésének folyamata a Bhagavad Gítából?”
A fiatalember: „Nem, Ön mondja meg nekem mikor íródott
a Bhagavad Gíta? Néhány Swami szerint 1500 - , de Ön azt
mondja 5000 évvel ezelőtt.”
Srila Prabhupada felemelte a hangját és mérgesen
megszólalt: „Én nem vagyok az Ön szolgája, én Krisna
szolgája vagyok. Önnek kell válaszolnia a kérdéseimre!”
Utána a fiatalember eltávozott, Prabhupada befejezte
leckéjét kijelentve, hogy alázatos hozzáállással kell
megközelítenie, szolgálattal és kérdezősködéssel, s nem
egyszerűen csak kihívó kérdéseket feltéve. (SP Ll. V., 16.
Oldal)
„Épp úgy, ahogy a gopik epekednek Krisna után, Arjuna
dühbe gurult Krisnáért. Ezért az nem rossz, ha a bhakta
dühös lesz Krisnáért.” (SP Ll. V., 17. oldal)"
Kirtana etikett
„Ami a kérdésedet illeti a táncról, az lelkes kell, hogy legyen
felemelve kezünket , mint a Panca-tattva. Ti is táncolhattok
lelkesen felemelt kezekkel. Az Úr Caitanya minden követője
felemelt kezekkel táncolt. Ha valaki eksztázisban táncol az
rendben van, de jobb, ha felemelt kézzel tesszük azt. (SP
levele Kirtanandának

1974/11.10.)
1. A kirtan az Úr Hari dicsőítését jelenti énekléssel. (Amikor
csak egy bhakta énekel az bhajan.)
2. Dicsőítsd Sri Krisnát, ne saját magad.
3. Énekelj őszinte odaadással Sri Krisna és bhaktái
örömére.
4. Amikor csoportban énekelünk, egy vagy két személynek
kell vezetnie, a többi bhaktának pedig követnie.
5. A hangszerek, amit használhatunk kirtanra, Srila
Prabhupada utasítása szerint a karatal, a mridanga és
jhampa, (whomper). Ő nem helyeselte a harmónium
használatát kirtanra. Bhajanra a harmónium megfelel. A
hangszerek, különösen a jhampa, nem ??? nyomhatja el a
Szent Nevet, vagy nem okozhat fájdalmat a fülnek. A
hangszerek a kirtan-vezetőt kell, hogy kövessék.
6. Használjunk egyszerű dallamot, és inkább a napszaknak
megfelelő melódiát.
7. Ne hidd, hogy te vagy a legjobb énekes, ezért neked kell
vezetni. A vaisnavák természetüknél fogva alázatosak. Ők
természetesen követni szeretnek inkább, mint vezetni. Ha
azonban megkérik Őket, a vaisnavák, boldogan teszik azt
szolgálatként.
Etikett szent helyeken
„Szent helyre jönni annyit jelent, odajönni, ahol a sadhuk
vannak. Én itt vagyok, miért megy mindenki máshova?”
„Nem láthatod Vrindavánát visayaval, vagy anyagi
energiával. A test az, mennyire tudtad legyőzni az evést,
alvást és a párzást.??? Ne hidd, hogy eljössz Vrindavánába
és goswami leszel.!” (SP ll. V., 193. oldal).
1. Azért megyünk a szent helyre, hogy megtisztuljunk, hogy
fejlesszük a Krisna-tudatunkat.
2. Fontos, hogy ne csak az ISKCON bhaktáival legyünk
alázatosak, de a Dháma minden lakójával is. (Különösen
figyelmesnek kell lennünk a „világi dolgainkban, mint az
utazás megszervezése,

bevásárlás).
3. A Dhámában lenni valójában azt jelenti, hogy a bhakták
társulásában lenni, hallani a rangidős bhaktáktól és
szolgálni őket. Nem láthatjuk a szent helyet visayával
(anyagi energiával). A vaisnavák kegyétől függünk.
4. Ápolnunk kell Srila Prabhupada hírnevét, úgy, hogy
tiszták maradunk minden ténykedésünkben. (Ez mindent
magába foglal az étkezéstől a pénz átváltásáig
(beváltásáig).
5. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Govardhan Hegy,
Radha- és Syama Kunda stb. a Legfelsőbb
Transzcendentális Személyiségek. Ha mi arra vágyunk,
hogy darshant vegyünk Tőlük, azt a megfelelő tudatban
kell tennünk.
6. Az állatok is a Dhama lakói. Őket sem megnyerni, sem
ellenségeinké nem kell tenni. A legjobb, ha semlegesek
maradunk.
7. Fontos, hogy a Dhámba szolgai, nem élvezői
mentalitással jöjjünk. Így látogatásunk sikeres lesz.
Idézetek Srila Prabhupadatól

SP levcle Jadunandanának (1968/3./26.)A Dháma

szempontjai (újoncoknak nem javasolt az egyedüllét
keresése).
„ A bhaktákkal való társulás az egyedüli vigasz életünkben.
New York lehet, hogy egy kicsit forgalmasabb, mint Boston,
de mindaddig, amíg egy gyakorlott bhakta vezetése alatt
áll, a dolgok mindkét esetben rendben vannak. Az
egyedüllét tendenciája egyfajta reakció múltbéli anyagi
cselekedeteinkre, de az egyedüllét nem annyira jó a
kezdőknek... A legjobb a kezdetben nem keresni az
egyedüllétet, hanem a tiszta bhakták közt (között)
maradni, így ha még Maya támad is, az ő társaságuk
megvéd bennünket. Ha azonban ti mindig elfoglaltak
vagytok a prédikálásban, az nagyon jó. Mégis, egyedül
maradni egy elhagyatott helyen az új embernek nem
tanácsos.
Vrindavana természetesen nagyon megkapó az odaadó
szolgálatra, ugyanakkor nem tanácsos egyedül maradni.
Én megpróbálok egy szép helyet kapni Vrindavánában, s
amikor megtalálom, személyesen leszek jelen néhány
bhaktával, és értékelni fogom Vrindavan atmoszféráját.
Mindaddig, amíg odaadó szolgálatot végzünk, megfelelő
irányítással, biztosan transzcendentális helyzetben
vagyunk, és a traszcendentális helyzet korlátlan, nem
számít, hogy Vrindavánában, vagy az USA-ban vagy.
Persze, mégis a Vrindavanai légkör nagyon édes.
Mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem szabadulunk
anyagi kötődéseinktől, még a vrindavánai tartozkodás sem
lesz egyéniségünkhöz illő. Épp úgy, mint Kirtananda
esetében, így történt... A mi egészséges helyzetünk mindig
Krisna szolgálatában lenni, az egy pozitív állapot.
Tanuljátok az illemszabályokat: „A szent dhámaban , ha
egy tanítványom iszik a kancsóból és beszennyezi azt,
mindenki észre fogja venni. Ne légy megkritizálva ezért a
tisztátalanságért, vagy én leszek megkritizálva. A bhakták
kötelessége, hogy kövessék ezeket az illemszabályokat
nagyon szigorúan.” (SP Ll. V., 29-30. oldal)
(vonatkozást találhatunk erre ugyancsak a „Hogyan
felszolgálni és megtisztelni a prasadamot” ).
Ne zavarjuk a kutyákat.
(SP Lil. V., 25. oldal) Egyszer Vrindavánában a bhakták
megpróbáltak elzavarni néhány kóbor kutyát, köveket
dobálva és ordibálva,, de Prabhupada megakadályozta
őket, „Hagyjátok őket békén”, mondta, és a tálcájáról
kezdte őket dobálni.
A majmok.
„Se barátjuk, se ellenségük ne legyetek. Ha
megbarátkoztok velük, csak aggatni fognak. Ha
ellenségeitek lesznek, ők nagyon bosszúállóvá válnak. Csak
maradjatok semleges helyzetben. (SP L.l. V., 42. oldal)

Hogyan járjunk el az Indiai brahmanákkal, mayavádikkal és

más sampadayákkal
Indiai brahmanák és mayavadik
1. Ha kapcsolatba kerülünk smarta brahmanákkal,
emlékeznünk kell, hogy nekik nincs hiteles tanítványi
láncolatuk. Ezért nincsenek abban a helyzetben, hogy
transzcendentális tudást fogadjanak el.
2. A vaisnava emelkedettebb, mint a brahmana.
3. Srila Prabhupada második pranam-mantrája arra utal,
hogy minimalizálni kell a kapcsolatunkat a mayavádikkal.
4. Tiszteletünket felajánljuk a mayavadiknak, de ételüket
sohasem szabad elfogadnunk.
5. Hogyan legyőzni a mayavadikat:
a) Ismeretük az Abszolútról nem teljes.
b) Az Abszolút iránti keresésükben ők relatív (viszonylagos)
eszközöket használnak.
c) Elferdítik a szentírások lényegét.
d) Az Úr Síva Sankaracarya személyében jelent meg, hogy
félrevezesse a démonikus embereket a Kaly-korszakban a
mayavadi filozófiával.
6. A legjobb, ha nem prédikálunk a mayavádiknak vagy
smarta brahmanáknak. Azonban prédikálnunk kell az
ártatlanoknak, akiket ők befolyásolnak.
Más sampradayák
1. Nagy különbségek vannak a négy sampradaya között -
Sri, Brahma, Rudra, Kumara.
2. Nagy különbség van ezen sampradayák és a miénk
között.
3. Hajszálnyi különbség van az ISKCON és más gaudiya
sampradayák között
4. Srila Prabhupada lelki helyzete páratlan. Ez a mi jó
szerencsénk, hogy kapcsolatban vagyunk Vele.
5. A kaszt-goswamik felfogása a tanítványi láncolatról
teljes félreértés.
6. Függetlenül attól mennyire emelkedett, a vaisnava
mindig tiszteletét ajánlja. Minél fejlettebb, annál
alázatosabb. Ezért kapcsolatunk más sampradayákkal
nagyon tisztességes kell, hogy legyen.
7. A mi kapcsolatunkban tisztában kell lennünk azzal, hogy
mi a különbség az engedelmesség, alázat és tisztelet
között.
8. Mindig tiszteletadónak kell lenni más sampradayákkal -
legalább külsőlegesen - hogy megvédjük Srila Prabhupada
hírnevét.
9. Jó, ha tudjuk a különbségeket és hiányosságokat a mi
lelki közösségünkben.
10. Mindig tisztában kell lennünk a Vraja Bhusik páratlan
helyzetével.
Idézetek Srila Prabhupadatól
„Swamiji, az ön tanítványai nem szépen ejtik ki a sanskrit
nyelvet. Még a Hare Krisna mantrát se mondják
megfelelően.”
Prabhupada: „Igen, ezért jöttünk mi ide - hogy önökkel
társuljunk, s így taníthassanak bennünket.” (SP Ll. V. 63.
oldal)

SP levele Alfred Fordnak (1974/7./30.) „Ami kérdéseidet

illeti, Indiában a sannyasit, azt a személyt aki a lemondott
rendben él, mindig tisztelik. Még ebben a leesett
helyzetben is Indiában mindefelé tisztelik a sannyasit, és
megélhetését tekintve nincs problémája. Ezért igazad van,
hogy a lemondott rendben élő személyt megbecsülik.
Adj mindenkinek megfelelő tiszteletet (1970/10./30.)
Jayapataka „Kérdéseddel kapcsolatban, hogyan fejezzük ki
tiszteletünket a sannyasiknak: Minden sannyasinak, még
ha mayavadi is, ajánljuk hódolatunkat - így nem lesz
sérelem. Amint megfigyelted, mi az Úr Caitanya utasításait
követjük, miszerint kellő tiszteletet adunk másoknak,
helyzetüknek megfelelően , de nincs szükség mindig
társulni mindegyikükkel. Még ha valaki vaisnava is, de nem
jó személyiség, mi megadhatjuk neki a vaisnavának kijáró
tiszteletet, de nem társulhatunk vele.”
SP Nektár (3.30.)
„Egy alkalommal, amikor Prabhupada a Bhaktivedanta
Manorban tartózkodott, egy mayavadi sannyasi jött
látogatóba. Srila Prabhupada nagyon barátságosan
fogadta őt, és belekezdtek valamilyen vitába. Amikor az
ember eltávozott, szándékosan otthagyott egy rakás
brosúrát. A brosúrák egy rövid esszét tartalmaztak, a
monista dotrináról, hogy „minden egy”, dacolva a védikus
szentírások közvetlen jelentésével, és teljes mértékben
kihagyva Úr Krisnát, mint az Istenség Legfelsőbb
Személyiségét.
A következő délután Prabhupada találkozott a bhaktákkal.
Gyakorlata volt, hogy elfogadott egy nagy tál (tálca)
gyümölcsöt és diót. Ebből egy keveset saját magának vett
el, a megmaradt maha-prasadamot pedig megkérte egyik
tanítványát, hogy ossza ki az összes bhakta között. Ezen a
különleges napon kérte a brosúrákat. A bhakták
meglepődtek, - „Miért keresi Prabhupada ezeket a
brosúrákat?” Amikor azokat behozták, Srila Prabhupada
azt mondta: Minden bhaktának ossz egyet A bhakták
megzavarodtak, amint a mayavadi brosúrákat egytől egyig
kiosztották.
Majd Prabhupada megszólalt: „Mindenki vegye a brosúrát,
nyissa ki és vegye a kezébe”. Elvett néhány gyümölcsöt a
tálcáról és elkezdte azokat enni. Utána jelzett, hogy a
maradékot osszák ki. Azt mondta, hogy a bhakták a
brosúrát papírtálcának kell, hogy használják.
Egy bhakta később megjegyezte, hogy Prabhupada ezzel az
egyszerű tettel az yukta-vairagyát gyakorolja. Egy ateista
értekezést hasznos célra használt, egyidejűleg kigúnyolva
szerzőjét, ugyanakkor lekötve őt az odaadó szolgálatban.
A mayavadikkal való bánásmód... majd a másik sannyasi
(mayavadi) elkezdett beszélni. Srila Prabhupada ránézett,
és azt mondta: „Azonnal kezdjetek kirtant.” Így mi
felkeltünk a sannyasi beszédének közepén és kirtanozni
kezdtünk. ”Ő imperszonalista filozófiát prédikált és én nem
tudtam ezt elviselni.”, mondta Prabhupada,
(Bhurijan w/SP JapánbanSP Ll. V., 92. oldal)