13.

A
Határozza meg a munkahelyi szervezet fogalmát, ismertesse legfőbb jellemzőit! Mutassa
be a munkahelyi kapcsolatok gyakori formáit (felettes, munkatársak, ügyfelek) és a
fontosabb kapcsolattartási szabályokat!
Jellemezze a munkahelyi csoportok létrejöttét, formáit, működését, valamint a
munkahelyi viselkedést meghatározó tényezőket: társas befolyásolás, azonosulás,
behódolás, internalizáció, munkahelyi szerepek! Ismertesse a munkahelyi csoport (team)
munka előnyeit és hátrányait!

A munkahelyi szervezet: emberek és eszközök rendszere

 Célok rendszere: a szervezet egy cél elérésére irányuló intézmény

 A szervezet elemei között funkcionális munkamegosztás van
 A szervezet elemei között egynek e funkciója a vezetés, amely a szervezet egész
tevékenységét meghatározza

Szervezeti alapformák

Lineáris szervezet – minden beosztottnak egy főnöke van, egyértelmű alá-fölérendeltség

Funkcionális szervezet – központi irányítás, szakmai együttműködéssel
Mátrix-szervezet – projektekre alakított szerveződések
A divizionális szervezet – alegységek önálló tevékenysége, felső-vezetés koordinál.

Az intézményértékelés elemzéséhez használható fogalmi keret

McKinsey 7 S modellje alapján

A fogalmak magyarázata:
stratégia
Stratégia (Strategy): az intézmény
jövőképe, küldetése, céljai és ezek
eléréséhez szükséges stratégiai akciók struktúra stílus

Szervezeti struktúra (Structure): formális

érték
felépítés: az alá- és fölé rendeltség, rendszer
egységek, a hatáskörök, a munkamegosztás,
koordináció.
munkatársak
rendszerek
Rendszerek (Systems): A folyamatok
rendszere és leírása. Folyamat: a
szervezetekben megfogalmazott készségek

célkitűzések a hozzájuk vezető

tevékenységekkel érhetők el.

Stílus (Style): A menedzselés stílusa, vezetési stílus: a vezető személyisége, a szervezet

tagjainak elvárásai, céljai, szükségletei, a környezeti és szituációs tényezők.

Munkatársak (Staff): A dolgozók és feladataik meghatározása (kinek mi a feladata)

1
Készségek (Skills): együttműködési, csoportmunka, folyamat átlátása, minőség igénye, igény
a szervezeti kultúra fejlesztésére.

Közös értékek (Shared Values): A küldetés megfogalmazás, mérföldkövek, közös cél. A

vallott és a követett értékeket összehasonlítása

Munkahelyi kapcsolatok

A munkahelyi kapcsolatok alapvetően befolyásolják mindennapjainkat, hiszen időnk nagy

részét a munkahelyen töltjük, ezért fontos a jó kapcsolatok kialakítása.

A munkahelyi kapcsolatok főbb formái a felettes-beosztott viszony, a munkatársi kapcsolat és

az ügyfelekkel való kapcsolattartás.

A munkahelyi kapcsolatokra is vonatkoznak az alapvető viselkedési, kulturális normák és

elvárások.

1. Általánosan elvárható magatartás

2. Jóhiszeműség és tisztesség

3. Együttműködési kötelezettség

4. Tájékoztatási kötelezettség

5. Tilos visszaélni a jogokkal

6. Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

7. Titoktartási kötelezettség

Munkahelyi csoportok

A csoport

• sajátos értékekből és érdekekből megfogalmazódó célokért szerveződő, környezetétől

elkülönülő, de azzal kapcsolatban lévő emberi közösség
• Funkciója: a tagok (és a környezet) csoporttal szembeni várakozásainak teljesítése
• Kialakulás:
– szándéktól vezérelt (intézményes, pl. egyesület)
– spontán (preszociális, pl. korosztályos baráti csoport)

Ehhez szükséges:

– Megismerkedés, egymás jelenlétének tudata

• Fizikai közelség, társas kapcsolatok
– Együttműködési hajlandóság

2
 • Pozitívabb eredmény, mint az alternatívák
• Meghatározza:
– Kik a tagok
– A csoport hírneve (nagy társ. státuszú csoport, nagy bizalom, nagyobb
együttműködés)
– Az elvárt tevékenység és annak szintje, minősége
– Személy helyzete a csoporton belül
– Bizalom: az egyéni erőforrások mennyire tehetők közössé
– Más csoportoktól való megkülönböztetés
(mi és ők: pontos határok, szimbólumok, múlt, hagyományok)
• A pozitív csoport tudat kialakulása
• Az együttműködés lehetősége

Kötelék típusok:

• Készen talált
• Kelepce
• Ragaszkodáson alapuló
• Hasznot hajtó

Csoport típusok

• Kvázi (majdnem) csoport

– A tagok közös tulajdonságokkal rendelkeznek
– Tagok megkülönböztetett egységként szemlélik a csoportot
– Célok, érdekek pozitív kölcsönös összefüggéseinek tudata
• Funkcionáló csoport:
– Tagok együttműködése /interakciója
– A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik, elérésére együttesen törekszenek
• Szervezett csoport
– Normarendszer az együttműködésre
– Szabályok kialakulása

Státusz és szerep

A csoportokban is a struktúrában elfoglalt helyet nevezzük státusznak. A különböző

struktúrákra figyelemmel, különböző státuszai vannak minden egyénnek. A szerep: a
státuszhoz tapadó követelmények összessége. A szerepeknek három fontosabb típusát
különböztetjük meg.

 Kapott szerepek, melyek az egyéntől független, számára eleve adott szerepek.

Ilyennek tekinthető a nemi szerep, vagy az életkorhoz kötődő szerep.
 Felnőtt korra differenciálódnak nemi szerepeink, de a férfi és női szerep közötti
különbség nem szűnik meg Az életkor növekedésével változik az életkorhoz fűződő
kapott szerepünk. Az elvárások tartalma koronként, társadalmanként, kultúránként

3
 változik. A szerzett szerepek jelentős mértékben az egyén szándékától, magatartásától,
cselekedeteitől függnek.
 Az ad hoc vagy eseti szerepek többnyire szerep párok. Jellemzőjük, hogy átmeneti
jellegűek. Ilyen szerepek az orvos-beteg, az eladó-vevő, az utas-kalauz szerepek.

Csoportstruktúrák

A csoporton belül is kialakulnak a különböző egyenlőtlenségek, a csoportnak többféle

struktúrája is létezik. Ezek a struktúrák, hierarchiák nem feltétlenül esnek egybe, jelentősen
eltérhetnek egymástól.

A legmarkánsabb ez a munkavégzésre szerveződő csoportokban, a munkahelyeken . A

hatalmi struktúra a csoporton belüli döntéshozatalhoz igazodik, az érdekérvényesítő képesség
alapján létrejövő tagozódás. A munkahelyeken gyakran összekapcsolódik a hatalmi struktúra
a munkamegosztási struktúrával, a munkahelyi vezető rendelkezik a legnagyobb hatalommal.

A kommunikációs struktúra az információkkal való rendelkezés. Az érzelmi struktúra a

rokonszenvek és ellenszenvek hálózata.

Csoportmunka
A csoportban sokkal hatékonyabban lehet az érdekeket érvényesíteni. A csoporton belül a
tagok egymást is képesek segíteni. A csoporttagok együttesen válnak képessé meghatározott
szükségletek, és az ennek megfelelő szolgáltatások kialakítására; együttesen képesek
befolyásolni a környezetüket. A csoporttagokat megerősíti abban, hogy képesek egyénileg is
az önérvényesítésre, önmagukat elfogadtatni.
A csoport mesterségesen létrehozott környezet, a csoportmunka egy beavatkozási stratégia. A
funkciója lehet, hogy gyógyítás céljából hozták létre vagy valamilyen speciális faladatra.

A csoportok osztályozása:
 a csoport mérete, nagysága szerint,
 az alakulás módja alapján,
 funkciójuk szerint.

Nagyság alakulás módja funkció
Kiscsoport formális spontán
Nagycsoport informális meghatározott cél
Közösség természetes mesterséges mesterséges

Az egészséges csoport lehetőséget ad arra, hogy a pozíciók és szerepek folyamatosan

változhassanak (pl. a témák változásának megfelelően). Ha ilyen szerepcserére nincs
lehetőség egy adott közösségben, akkor feszültség alakul ki, pl. az opponensi szerepkörben
megrekedő résztvevő hamarosan az állandó "bűnbak" szerepét fogja betölteni. Az állandóan
opponensi szerepet betöltő egyetlen aktivitása a konfrontációban, kritizálásban fog állni és

4
nem fogja a konstruktív közösségi munkát megtanulni. A semleges megfigyelő (gamma)
pozícióban megrekedő csoporttag, aki a csoportban lejátszódó folyamatokat érzékeli,
kommentálja, és különböző információk közlésével segíti egyes témák feldolgozását, kivonja
magát a vitákban való aktív részvételből. Így vita-készsége nem tud fejlődni.

Konstruktív és destruktív szerepek

Konstruktív szerepek:
 kezdeményező (változtat, újít, stb.)
 véleménynyilvánító (kommunikációs szerep)
 kérdező (felvilágosítást kér mindenben)
 informátor (felvilágosítást ad mindenről)
 szabályalkotó (kimondja a csoport szabályait)
 általánosító (összefoglal, tisztáz, stb.)
 engedelmeskedő (passzív, de fontos szerep)

Destruktív tevékenységi szerepek:

 akadékoskodó (a véleménynyilvánító torzója)
 vetélkedő (buzgó engedelmeskedő válhat ezzé)
 mindent tudó ( az általánosító túltengéses módon)
 hírharang (informál, de dezinformál is közben

A csoport fejlődési folyamata a következő komponensektől függ:

 a konstruktív, a csoportot segítő,
 a csoportmunka céljára irányuló, konstruktív,
 a diszfunkcionális, destruktív
szerepkörök viszonyától.

A csoportot segítő, konstruktív funkciók:

 bátorítás,
 közvetítés (kompromisszumok létre hozója),
 gondoskodás,
 normaadás,
 aktívan résztvevő megfigyelés,
 feszültség csökkentése, feloldása, lappangó krízisek néven nevezése.


Internalizáció: a társas befolyásolás következményeképpen létrejövő állapot, amelynek során

a személy a másik attitűdjeit, nézeteit és értékeit olyan fokon magáévá teszi, hogy minden
kellő ellenőrzés híján is érvényesíti azokat.

Társas befolyásolás, azonosulás, behódolás- A munkatársak hatással vannak egymásra,

egyes személyek átvehetik a csoporttársak véleményét, magatartási formáit. Előfordul, hogy
egyesek behódolnak a másik akaratának, alárendelt szerepbe kerülnek, elfogadják a másik
személy akaratát mérvadónak, irányítónak.

5
A csapatmunka előnyei

Ha valamilyen mértékben az érintett szervezeti egységek minden dolgozóját bevonják a

csapatmunka keretein belül egy probléma megoldásának meghatározásába, vagyis részt
vesznek a döntési folyamatban, akkor előnyöket érhetünk el.
Növekvő elkötelezettség:

Miután az alsóbb szintű vezetők, és más érintettek is részt vesznek a döntési folyamatban,
javulhat a cég (szervezet) iránti elkötelezettség. A dolgozók attitűdjéből adódóan, ha kikérik a
véleményüket, és látják, hogy számít az, amit mondanak, hajlamosak lesznek jobban
ragaszkodni az adott szervezethez, hiszen tudják, hogy ott számítanak rájuk.

Növekvő önbizalom:

A bizalom hiánya egy nagyon fontos, a team eredményességét negatívan befolyásoló tényező.
Ha nincs meg a bizalom, akkor a csapattagok nem fognak teljes mértékben belemenni minden
vitába és építő jellegű konfliktusba, továbbá nem lesznek kezdeményezőek, félve az esetleges
következményektől. Inkább passzivitást mutatnak, minthogy esetlegesen gyengeségeikre fény
derüljön, nem beszélve arról, hogy így problémáik esetén sem mernek segítséget kérni. Ezek
elkerülésére az elsődleges feladat, hogy olyan légkört alakítsunk ki, ahol a csapattagok
figyelemmel és törődéssel vannak egymás iránt, és nem a problémákra, hanem azok
megoldásaira koncentrálnak.

 A csoport tagjainak egyéni tudásánál a kollektíva tudása jóval magasabb. Az egyéni

munkavégzéssel ellentétben a team munka a során, a pozitív interakciók révén az
egyes tagok a maximumot tudják kihozni egymásból. A folyamatos ötlethalmaz más
ötletek megszületéséhez vezethet.
 Javul a felelősségtudat, mivel az egyénekre háruló felelősség a csapatmunka
használatával „szétteríthető”, vagyis egy feladatért nem feltétlenül egy ember, hanem
egy csapat a felelős.
 A vállalati célok operatív szinten történő terjesztése a csapat által jóval szélesebb
körben megvalósítható. A csoportmunka elősegíti, hogy a szervezeti célok az egyéni
célok fölé emelkedjenek.
 Javul az információáramlás
 Költséghatékony munkavégzés: egy-egy feladatnak nem kell két-három alkalommal
nekifutni, mert várhatóan minden vélemény figyelembe vételével az optimális
megoldást sikerül kialakítani.
 Csökkenek a hierarchiai szintekből adódó különbségek és nézeteltérések. A
vezetők közvetlenül találkozhatnak egyes ellentétekkel, amelyeket a személyes
kontaktus révén hatékonyabban felszámolhatnak.
 Az egymás meghallgatása és az egymástól való tanulás a vállalkozást tanuló
szervezetté teszi, és javítja a tudásmenedzsment folyamatát.
 Aktivitásra ösztöni a munkavállalókat.
 A rutinfeladatokon túl egyéb, a vállalkozás minőségi, és hatékony munkavégzését
befolyásoló feladatokban vehetnek részt a munkavállalók.

6
Hátrányai:

 A csoportban többen vannak, tehát mindig lesznek domináns tagok. Ők elveszik a

lehetőséget a többiektől. Kialakul a hierarchia. Így lesznek akik többet dolgoznak ,
többet tesznek a csoportért, célért, s lesz, aki csak "külső szemlélő", csak "van" a
csoportban, nem vesz részt érdemben a munkában.
 A csoportra jellemző a bűnbakképzés is. A bűnbakok vagy szerencsétlenek, vagy
kihívóak. Ez a csoport halála lehet.
 A csoport idő-, hely- és pénzigényes.
 A csoportozás plusz képzettséget igényel.
 A csoportmunka időigényes, mert sok emberrel kell foglalkozni.