1.

A
Ismertesse a számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségességét! A számviteli törvény célja,
filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és
érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során.
(A számviteli alapelveket konkrét példákon keresztül értelmezni!) Mutassa be a beszerzési és
értékesítési folyamat könyvviteli elszámolását a kereskedelmi áruk esetében!

A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége :

A számviteli törvény 2000. évi C. tv. - a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő - olyan számviteli
szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a
törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók jövedelemtermelő képességéről, vagyoni és pénzügyi helyzetük
alakulásáról, és jövőbeli terveiről.

A számviteli törvény célja: hogy meghatározza a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő
elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra, hozatalra, a közzétételre, és a
könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A 2000. évi C. törvény alapján kell a gazdálkodóknak a könyveiket vezetni, a beszámolóikat elkészíteni.

A számviteli törvény filozófiája: A megbízható és valós összkép biztosítása.

A Szt. hatálya: a Szt. hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplője, amelynek működéséről a
nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A Szt. hatálya alá tartozik a gazdálkodó:

- vállalkozó: Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés
céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási
tevékenységet) végez. Pl.: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító intézet, vízitársulat,
erdőbirtokossági társulat, egyesülés
- az államháztartás szervezetei: Azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az
államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít.
- egyéb szervezet: Alapvetően nonprofit érdekeltségű csoportok. Lakásszövetkezet, társasház, társadalmi
szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, szabadalmi
ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, befektetési alap, egyéb alapok, tőzsde,
nyugdíjpénztárak, közraktár, jogi személynek minősülő egyéb szervezet
- Magyar Nemzeti Bank,
- továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási
intézmény.
A Szt. nem terjed ki:
- egyéni vállalkozóra,
- polgári jogi társaságra,
- építőközösségre,
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére
- az a Kkt, Bt, egyéni cég, amely nyilvántartásait az EVA, KIVA, KATA szerint vezeti
A számviteli törvény szerint következő alapelveket kell érvényesíteni:

Általános alapelv:
1. A vállalkozás folytatásának elve: a beszámoló elkészítésekor abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a
belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés
beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Ha ez az elv nem érvényesül, úgy a
számviteli alapelvek többsége sem alkalmazható.

Tartalmi alapelvek:
2. Teljesség elve: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazokat a gazdasági eseményeket, amelyek az
eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.
3. Valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is
megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. A valódiság elve a
beszámoló tételeinek leltárral való alátámasztását jelenti.
4. Összemérés elve: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál az adott időszak eredményének
megállapításakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételek
megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A
bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag
felmerültek.
5. Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása
bizonytalan.
6. Tartalom elsődlegessége a formával szemben: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés
során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - a számviteli
törvény alapelveihez és előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

Formai alapelvek:
7. Világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek
megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
8. Következetesség elve: a beszámoló tartalma, formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés
tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
9. Folytonosság elve: A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi
zárómérleg adataival.
Kiegészítő alapelvek:
10. Bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a
kötelezettségek egymással nem számolhatók el. Ez sértené a megbízható, valós kép bemutatását.
11. Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítése
során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
12. Időbeli elhatárolás elve: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók, az olyan gazdasági események
kihatásait, melyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között csak olyan
arányban számolhatják el, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
13. Lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ,
amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló
adatait felhasználók döntéseit.
14. Költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk
hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra más előírások érvényesek (100 §).

Nem nevesített, de érvényesítendő alapelvek:

- Realizációs elv: a ténylegesen felosztható eredmény megállapítása az elsődleges cél, bekerülési áron
értékel.
- Semlegesség/tárgyilagosság elve: elfogulatlan, előítélet mentes információ.
- Hasznosíthatóság elve: a beszámolóban csak hasznosítható adatokat közöljünk.
- Időszerűség elve: az információk közlésük idején időszerűek, felhasználhatóak legyenek.
- Megbízhatóság elve: valódi, hiteles, ellenőrizhető, tévedésmentes adatokat tartalmazzon a beszámoló.
- Helytállóság elve: a beszámoló teljes körű, hiánytalan, komplett adatokat tartalmazzon.

A beszerzési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolását a kereskedelmi áruk esetében:

A kereskedelmi árukészlet nyilvántartására a következő lehetőségek vannak:
- év közben nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs nyilvántartás)
- év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet
o tényleges beszerzési értéken könyveli a készletcsökkenést az időszak közben
 o elszámoló árat alkalmaz

Nagykeráru

nincs évközben nyilvántartás

beszerzés T 814 – K454
T466
értékesítés T 311 – K91-92
K467
év közben folyamatosan vezet beszerzési áron
beszerzés T 261 – K454
T466
értékesítés eladási ár T 311 – K91-92
K467
készletcsökk T 814 – K261
év közben folyamatosan vezet elszámoló áron
beszerzés szlázott áron T 263 – K454
T466
elsz.ó áron T262 – K 263
értékesítés eladási ár T 311 – K91-92
K467
készletcsökkenés T 814 – K262

árkülönbözet T 814 – K263

vagy
T263 – K814

Kiskeráru

nyilvántartás fogyasztói áron

beszerzés T 265- K454
T466
T264 – K265

T381 – K91-92
értékesítés K467
T814 – K264
T265 – K814

Anyagok, áruk esetében az árkülönbözet számlák egyenlege:

- Ha az elszámoló ár magasabb a tényleges beszerzési árnál, akkor az árkülönbözet számla

Követel (-) egyenlegű

- Ha az elszámoló ár alacsonyabb a tényleges beszerzési árnál, akkor az árkülönbözet számla

Tartozik (+) egyenlegű
 1.B.
Az innovációs tevékenység elemzése. A fejlesztési döntések előkészítéshez alkalmazható módszerek.
Termék- (gyártmány-) fejlesztési döntések előkészítése. Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések
előkészítése. A termék életciklusának elemzése. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések
meghozatala után

A termékfejlesztés körébe tartozik új termékek kifejlesztése, valamint a már gyártott termékek folyamatos
korszerűsítése. Célja a meglévő, illetve potenciális piaci igények kielégítésére alkalmas termékek
létrehozása, amelyek biztosítják azt, hogy a vállalkozás az elért piaci pozícióját, hírnevét megtartsa, illetve a
lehetőségekhez képest emelje.

A fejlesztési döntések előkészítése során azokat a termék- illetve technológiai fejlesztési megoldásokat
keressük, amelyek a vállalkozás rövid távú (jövedelmezőségi, megtérülési, stb.) valamint stratégiai (piaci
részesedés növelése stb.) céljait figyelembe véve a legkedvezőbbek számára. Megállapítható, hogy
valamennyi fejlesztési döntés hordoz magában bizonytalanságot és a bizonytalanságból eredő kockázatot.
A fejlesztési döntéseket megalapozó számítások elvégzésekor törekedni kell arra, hogy a kockázat a lehető
legkisebb legyen. A vállalkozások a kockázat csökkentésének több módszerét is alkalmazzák.
A fejlesztési döntések előkészítése-összetettsége miatt-minden esetben csoportmunkát stb. összehangolt
munkáját igényli. A fejlesztési döntések előkészítése ugyanis több szakaszból áll. A piackutatást,
ötletgyűjtést követő műszaki jellegű döntés-előkészítés után pénzügyi vizsgálatot kell végezni, értékelni
kell, hogy a műszaki szakemberek által javasolt alternatívák közül melyeknek tudja a vállalkozás a pénzügyi
fedezetét biztosítani. Ezt követően kerül sor a gazdasági, gazdaságossági vizsgálatokra, melyek során
értékelik azt, hogy hogyan befolyásolja az eredményt a fejlesztés, megtérül-e a vállalkozás által befektetett
pénz, gazdasági szempontból célszerű-e a fejlesztés megvalósítása.

A gazdaságossági vizsgálathoz többféle számítási módszer alkalmazható:

• gazdasági kalkuláció,
• gazdaságossági mutatószámok,

A gazdasági kalkuláció sémáját a vállalkozás maga alakítja ki a meglévő információs rendszer sajátosságai
alapján.
A gazdasági kalkuláció a fejlesztési döntések előkészítésének nélkülözhetetlen eszköze, hiszen döntést
hozni kalkuláció nélkül - anélkül, hogy kimutatnánk a fejlesztés eredményre gyakorolt hatását - nem lehet.

Aszerint, hogy a különböző időpontokban felmerülő eredmények és ráfordítások összevetésénél milyen

alapelveket alkalmazunk, a gazdasági mutatószámok két csoportja különböztethető meg. Beszélhetünk:
 A statikus mutatószámokra az a jellemző, hogy nem tesznek különbséget a jelenben eszközölt rá-
fordítások és a jövőben elérhető eredmények között. Ezek a mutatószámok általában egyetlen perió-
dusra vonatkoznak. A statikus mutatókat előzetes, nagyvonalú vizsgálatokhoz célszerű alkalmazni.
 A dinamikus mutatószámokat a fejlesztés teljes élettartamára számítjuk (például gyártmányfejlesztés
esetén az új termék piacképességének időtartamára, gépi beruházás esetén a gép működésének
időtartamára) és figyelembe vesszük az ún. időtényezőt.

A fejlesztési döntések előkészítése során leggyakrabban alkalmazott gazdaságossági mutatószámok:

• a nettó jelenérték
• belső kamatláb
• megtérülési idő

Termék- (gyártmány-) fejlesztési döntések előkészítése

A termékfejlesztéseket alapvetően két tényező határozza meg: a technikai fejlődés és a piaci igények
változása. A gyártmányfejlesztés ezért mindig piackutatással, ötletgyűjtéssel kezdődik, amely során
felmérik azt, hogy a lehetséges vevőknek, felhasználóknak milyen meglévő és potenciális igényeik vannak.
Figyelembe kell venni a termék életciklusa alatt jelentkező valamennyi bevételt és ráfordítást, amely az
előkészítés költségeivel indul és a piaci kivezetés költségeivel zárul, tehát figyelembe kell venni a fejlesztési
költségeket, a folyamatosan felmerülő működési költségeket, a garanciális kötelezettségek költségeit,
hulladékkezelési költségeket stb.
Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések előkészítése
A gyártásfejlesztés, új gyártási eljárások kialakítását, bevezetését, korszerűbb, magasabb műszaki
színvonalú technikai, technológiai megoldások alkalmazását foglalja magában. A gyártásfejlesztésnek több
konkrét módja lehet.

Korszerűsíthető az eljárás:
• új gépek, berendezések,
• új gyártási eljárások,
• az anyagmozgatás korszerűsítésével stb.

A tennék életciklusának (életgörbéjének) elemzése

A termék életgörbéje, életciklusa a termék életpályáját írja le, az egyes időszakokban értékesített
volumeneket ábrázolva.
A termékek életciklusát leíró görbe négy jellegzetes szakaszra bontható:
• a bevezetés
• a növekedés
• az érettség és
• a hanyatlás szakaszára.

A fejlesztési tevékenység jelentőségére való tekintettel nélkülözhetetlen feladat a fejlesztési döntések

utólagos vizsgálata is. Ennek során értékelni kell azt, hogy a fejlesztéssel várt eredményeket elérte-e a
vállalkozás. A vizsgálatot műszaki és gazdasági oldalról egyaránt el kell végezni. Vizsgálni kell, hogy a
műszaki színvonal, a gyártás minősége, a termékek minősége a terveknek megfelelően alakult-e.
A fejlesztési tevékenység ellenőrzése három - egymáshoz szervesen kapcsolódó - szakaszra bontható. Ezek:
• a fejlesztési döntések előkészítése,
• a döntések szakasza,
• a fejlesztés megvalósítása utáni szakasz.

A fejlesztési döntések előkészítése során azokat a fejlesztési megoldásokat keressük, amelyek a vállalkozás
rövid távú (jövedelmezőségi), valamint stratégiai (jövőbeni) céljait figyelembe véve a legkedvezőbbek.
A fejlesztés során meghatározó jelentősége van a pontos, szakszerű információknak. Egy helytelen becslés,
téves információ (az ennek felhasználásával hozott döntés miatt) évekig kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Vizsgálni kell azt is, hogy a fejlesztés pénzügyi fedezete biztosított-e. Másrészt vizsgálni kell azt, hogyan
befolyásolja az eredményt a fejlesztés, megtérül-e a befektetett pénz, mennyi idő alatt térül meg, vagyis
gazdasági szempontból célszerű-e a fejlesztés

1.C.
A műszaki fejlesztési és termelés előkészítő tevékenységellenőrzése
A műszaki fejlesztés döntései során választ kell kapni hogy mit gyártsanak, milyen technológiával, milyen gépekre
van szükség és helyileg hol valósítsuk meg.

Kutatás fejlesztés (K+F) gyártmány fejlesztés

Gyártás fejlesztés

A gyártás fejlesztésénél ellenőrizzük, a fejlesztési döntések előkészítését, a döntések végrehajtásának szakaszait, és a

fejlesztés megvalósítása utáni szakaszt.

Ellenőrizzük a gyártmány fejlesztési szakaszok részleteit, a tervek kialakítását, a fejlesztési döntések

megalapozottságát.

Gyártmány fejlesztése: készárú termelés összetételét,

A termék átlagos életkorát,

 Az új és tovább fejlesztett gyártmányok arányát,

Ellenőrizzük: az új termékek értékesítési lehetőségeit

Vizsgálták-e a piaci kockázatot

Felmérték-e az új termék várható jövedelmezőségét

Biztosították-e a pénzügyi feltételeket

A műszaki előkészítés ellenőrzése

1 a tervezés színvonala a szabványosítást anyagtakarékos megoldás, a műveleti idő csökkenésének lehetőségei.

2 termelés műszaki előkészítésének ellenőrzésére a dokumentációk megfelelőek-e, és időben elkészültek-e. A

műszaki változások során vizsgáljuk, hogy mi tette szükségessé a változtatást és melyik gyártási szakaszban fordult
elő.

Vizsgáljuk a mennyiség és minőség ellenőrzéssel az egyes termékeket.

Gyártmányfejlesztés szakaszai

1. Előkészítés a terv cél kidolgozása

2. A terv cél jóváhagyása
3. Műszaki tervezés rajzok, lezárása
4. Prototípus gyártás előkészítése
5. Prototípus legyártása és kipróbálása
6. Módosítások átvezetése és kipróbálása
7. Technológia kidolgozása felszerszámozása
8. A 0 széria legyártásának határideje
9. A 0 széria értékelése és módosítása
10. A gyártás előkészítése
11. Sorozatgyártás kezdete

Fejlesztési tevékenység általános ellenőrzése

Szakaszai:

1. Fejlesztési döntések előkészítése

2. Döntések végrehajtásának szakasza

3. Fejlesztés megvalósítása utáni szakasz

Fejlesztési döntés előkészítés ellenőrzése

- Fejlesztési számítások megalapozottak e (számítógépes szimulációval a legrosszabb változásokat feltételezve

majd a legvalószínűbb nézőpontból kiindulva és optimista nézőpontból is)
- A bizonytalanság kockázat csökkentése érdekében végeztek e érzékenységi vizsgálatot (az egyes változók
szerepe mennyire meghatározó)
Fejlesztési döntések (tevékenység) megalapozottságának ellenőrzése

- Fejlesztési elképzelések kialakításának indokoltságát, és helyességét

- Fejlesztések szükségességét
- Fejlesztések előfeltételeinek meglétét biztosíthatóságát
- Fejlesztések anyagi és pénzügyi és szellemi megalapozottságát
 - Az új termékek piaci igényeknek megfelelő korszerűségét
- A fejlesztés hatását a vállalkozás piaci helyzetére és jövedelmezőségére
Termékfejlesztés ellenőrzése

- A termékfejlesztési elképzelések kialakításának érdekében a kijelölt időszakban

o A készáru termelés összetételét
o A termékek átlagos életkorát, életgörbe alakulását változásait és annak okát
o Az új és a tovább fejlesztett gyártmányok arányát az arányok változását
- Piaci helyzet értékeléséhez az árbevétel és nyereség szempontjából értékesítés adatai tendenciái mellett
o Nem jelentkeznek e értékesítési minőségi ár stb. gondok
o Nem áll e fenn konstrukciós technológiai a divat a használhatóság a választék elavulásának veszélye
- Folyamatban lévő vagy lezárt fejlesztések tapasztalatai alapján a tervekre visszautalóan is értékelni kell
o K + F gyakorlat hogyan biztosította a piaci igények követését
o A gyártmánystruktúra korszerűbb a piaci igényekhez igazodó összetételét
o Új termékek megfelelő illeszkedését a meglévő gyártmánystruktúrához a választék bővítéséhez
- Az erőforrásokat a leghatékonyabb célokra koncentrálták e
- Ezek a műszaki fejlesztése tervekben megfelelően tükröződnek
Fejlesztési döntések megalapozottsága műszaki gazdasági szempontból

- Felmérték e az új termék értékesítési lehetőségeit

- Vizsgálták e a piaci kockázatokat
- Egyeztették e a fejlesztési feladatokat a vállalkozás lehetőségeivel
- Jól állapították e meg a fejlesztés átfutási idejének szakaszait (terv előkészítés, prototípus legyártásának
időszükségletét kipróbálásához szükséges idő, változtatásokhoz szükséges idő)
- Felmérték e az új termékek várható jövedelmezőségét (gyártási költség anyagszükséglet szerszámok
beruházási igények és költségei stb)
- Biztosítottak voltak e a pénzügyi feltételek
- A gyártmányok várható műszaki jellemzőit összehasonlították e a világ és európai uniós normákkal,
- Összehasonlították e a piaci igényekkel objektív mutatók alapján (szabvány méret súly, legfontosabb
alkatrészek élettartama, kezelhetőség baleset és környezetvédelem)
Gyártásfejlesztés ellenőrzése

- A gyártmányok előállításához szükséges technológiai folyamatok kidolgozását

- A végrehajtás munkaeszközeinek meghatározását (szerszám termelő berendezés)
- A gyártás ellenőrzési módszereinek megállapítását
- Gyártási rendszerek kidolgozását a műhelyek munkahelyeinek ellenőrzéséhez
- Munkahelyek anyagmozgatási rendjének kialakítását
- A technológiai fejlesztések mennyire irányulnak a vállalat elmaradásának felszámolására
- Vizsgálni kell hogy a fejlesztés hogyan hat
o Termelés és értékesítés volumenének növelésére
o Minőség javítására
o Az esztétikusabb formára
o A jobb piaci árakra
o A termékek önköltségének csökkentésére
o Az általános költségek mérséklésére
o A munkaerő felhasználás csökkentésére
A fejlesztés végrehajtási szakaszában végzendő ellenőrzések

- A fejlesztés programszerűségének ellenőrzése

o A végrehajtás a fejlesztés megvalósítása során hogy az a teljesítmény költség és határidő
szempontjából a tervezettnek megfelelően alakul
o A fejlesztés mennyi ideig tart nem húzódik e el
o Mennyire emelkednek a fejlesztési időre rakodó költségek
o A fejlesztés elhúzódás miatt mennyire csökken az eladható mennyiség
o Hogyan csökken az eladási ár
 - Az ütemterv összeállítása helyesen az adottságok reális felmérése alapján és a fejlesztési műveletek
kölcsönös egymásra hatásának kellő figyelembevételével történt e
o Az ütemterv teljesen magába foglalja e a fejlesztés valamennyi szakaszát
o Az ütemterv elkészítésénél alkalmaztak e olyan módszert amely elősegíti a műszaki előkészítés
idejének lerövidítését (hálótervezése kritikus út)
o Az egyes munkaszakaszok tervezése m megfelelő átlapolással párhuzamosan történt e
o Alkalmazták e az egyéb időmegtakarítást eredményező módszert (uniós módszer házi szabványok)
o Az ütemtervben szereplő feladatok tervszerű végrehajtásához megvannak e szükséges személyi és
tárgyi feltételek
o A tervezett protótípusok gyártásához gondoskodtak e szabad kapacitásról
o Megvan e az időbeli összekapcsolódás a műszaki előkészítés ütemterve a gyártási program és a
vállalt szállítási határidő között
- Ellenőrizni kell hogy a fejlesztési munka az ütemtervnek megfelelően halad előre kiemelten vizsgálandó a
kritikus út mentén fekvő tevékenységek
2.A
Ismertesse a számviteli politika fogalmát, szerepét, kialakítását! A számviteli politika tartalma. A
számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A
számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő
szempontok, a számlarend tartalma.
Mutassa be a beszerzéssel, a felhasználással kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolását
az anyagkészletek esetében!

A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és szabályok
összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják
a vállalkozás eredményét. A számviteli politika keretében hozott döntések, szabályozások az adott
gazdálkodóra kötelező érvényűek, eltérni csak a számviteli politika módosítása, illetve a módosított
szabályok elfogadása után, az azokban foglaltaknak megfelelő módon lehet. A számviteli politika keretében
rögzíteni kell a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat és módszereket.
A szabályok, előírások és módszerek: kidolgozásával határozza meg a gazdálkodó, hogy
● mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem
lényegesnek, nem jelentősnek
● a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen
feltételek fennállása esetén alkalmaz
● az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika célja az, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer működjön, amelynek
elsődleges szempontja, hogy a számviteli törvényben meghatározott számviteli elveket és értékelési
előírásokat betartva a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámoló valós
és megbízható képet adjon.
A számviteli politikát a vállalkozás megalakulásától számított 90 napon belül el kell készíteni.
Törvénymódosulás esetén a változásokat, annak hatálybelépésétől számított 90 napon belül a számviteli
politikán keresztül kell vezetni, azaz aktualizálni kell. A számviteli politika elkészítéséért, illetve
módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
A számviteli politika keretében el kell készíteni
- az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát
- az eszközök és források értékelési szabályzatát
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
- pénzkezelési szabályzatot

Ezen kívül a számviteli politika részei:

- a számlarend
 - a bizonylati szabályzat

A számviteli politika tartalma

A számviteli politikában rögzíteni kell azokat az eljárási módokat, amelyekre vonatkozóan a
törvényválasztási lehetőséget ajánl, mint pl.:
1. az eszközök minősítésének, átsorolásának kritériumai
2. a beszámoló választott formája és az alkalmazott könyvvezetés módja
3. a mérleg, az eredménykimutatás választott formája
4. a mérleg és az eredménykimutatás sorainak részletezése, összevonása
5. a naptári évtől eltérő üzleti év
6. a mérlegkészítés időpontja
7. a kiegészítő melléklet tartalmának és felépítésének meghatározása
8. az üzleti jelentés tartalmának meghatározása
9. az ellenőrzés, önellenőrzés hatásának elszámolása
10. a könyvvizsgálat rendjének szabályozása
11. az éves beszámoló közzétételének meghatározása
12. a pénzügyi számvitel és vezetői számvitel kapcsolata
13. a könyvek tárgyévi megnyitásának módja
14. a könyvviteli zárlat gyakoriságának és időpontjának meghatározása
15. az összevont éves beszámoló készítési kötelezettség megállapítása

Az eszközök és források értékelési szabályzatán belül:

- bekerülési értékek megállapítása
- a bekerülési érték különbözetének elszámolása
- terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának feltételei
- az értékvesztés elszámolásának meghatározása
- értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolása
- külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének megállapítása
- a készletek elszámolásának és értékelésének módja
- a követelések minősítése
- a valós értéken történő értékelés
- külföldi pénzértékre szóló hitel- és devizakötvény-tartozások árfolyamveszteségének elszámolása
- céltartalék-képzés szabályai
- AIE és PIE-ok köre, azok elszámolásának rendje
- alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása
- K+F költségeinek aktiválása

A leltározási szabályzaton belül:

- a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok
- a leltározási egységek kijelölése
- a leltározás bizonylati rendjének szabályozása
- a leltározás módja
- a leltár technikai feltételeinek biztosítása
- a leltár dokumentumainak feldolgozási és megőrzési módja
- a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módja
- a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módja

Az önköltségszámítása szabályzat keretén belül:

- kalkulációs egység
- kalkulációs séma, költségtényezők tartalma
- a termékre megfelelő mutatók segítségével elszámolható költségek felosztásának módja
- költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának dokumentálását
 - az önköltségszámítás készítésének időpontjait
- az önköltségszámítás és könyvvitel adatai egyeztetésének módját
- az önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személy
munkakörét.

A pénzkezelési szabályzaton belül:

- a pénztár szervezete (pénztáros felelőssége, feladatai, stb.)
- a pénztár létesítése, kialakítása
- pénzmozgások bizonylati rendje, pénztári nyilvántartások
- értékpapírok megőrzése, kezelése
- érétkek, letétek kezelése, nyilvántartása

Az egységes számlakeret célja és tartalma:

Számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és
következetesen felépített rendszere. Felépítésénél a decimális számozási rendszert alkalmazzák, vagyis a
főkönyvi számlákat a decimális számrendszer alapján számlaosztályokba sorolják, ezeket
számlacsoportokra (két számjegyű), illetve számlákra (három számjegyű) bontják, ezek szükség szerint
tovább bonthatók alszámlákra.
Számlakeret célja: hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre
gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének
megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Számlaosztályok:
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások
4. Források
5. Költségnemek
6. Költséghely, általános költségek
7. Költségviselő, tevékenységek költségei
8. Értékesítés közvetett és közvetlen költségei és ráfordítások
9. Értékesítés árbevétele és bevételek
10. Nyilvántartási számlák

A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő

szempontok, a számlarend tartalma
A gazdálkodónak az egységes számlakeret előírásai alapján kell elkészítenie a saját számlarendjét.
Tartalma:
● minden kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése = számlatükör
● a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik
● analitikus nyilvántartás és a főkönyvi számla kapcsolatát, tovább a főkönyvi számla növekedésének
jogcímeit
● a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.
2 részből áll:
● a számlatükör az egységes számlakeret alapján tartalmazza - emelkedő számlaszám sorrendben – a
főkönyvi számlákat,
● a szöveges számlarend, mely az egyes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket, magyarázatokat,
valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését mutatja be
Követelmények:
● feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak,
● segítse a számviteli politika maradéktalan érvényesítését,
 ● szerkezete, taglalása, szöveges része legyen világos, egyértelmű, áttekinthető
● segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát
● adjon alapinformációkat az elemző tevékenységhez
● biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel,
megbízható és valós tartalommal álljanak rendelkezésre
Elkészítése és aktualizálása: a vállalkozás megalakulásától számított 90 napon belül el kell készíteni.
Törvénymódosulás esetén a változásokat, annak hatálybelépésétől számított 90 napon belül át kell vezetni,
azaz aktualizálni kell. Elkészítéséért, illetve módosításáért a gazdálkodó, vagy a képviseletére jogosult
személy a felelős.
A beszerzéssel, a felhasználással kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása az
anyagkészletek esetében

Az anyagok esetében két lehetőség van:

- év közben vezet mennyiségi és értékbeli nyilvántartást :
1. beszerzési áron : készletcsökkenés FIFO vagy átlagár

2. elszámoló áron

- év közben nem vezet mennyiségi és értékbeli nyilvántartást

év közben nem vezet nyilvántartást

nyitó készlet T 51 – K21-22
zárókészlet leltár alapján T21-22 – K 51.
anyagbeszerzés T51. – K454
T466
anyagfelhasználást nem kell
könyvelni!
árbevétel T311 – K91-92
értékesítés K467
készletcsökkenés T814 – K21-22
apport létesítő okirat sz.érték T 366 – K 368
anyag könyv.sz.é kivez T 368 – K21-22
árf.nyereség vagy T 368 – K968
árf.veszteség T868 – K368
cégbírósági bejegyzés T 17/37 K 366
térítés nélküli átadás anyagszlára visszavenni T21-22 – K51.
ráf.elszámolása T868/869 – K21-22.
készletekre adott előleg T 353 - K384
T466

év közben vezet folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást

készletcsökkenés FIFO vagy átlagár
beszerzés szlázott ár T 21.22.- K 454
T466
Saját teljesítmény felmerült költségek T 21-22 – K582
anyagfelhasználás T51 – K21-22
értékesítés bevétel T 311 – K91-92
K467
készletcsökkenés T 814 – K21-22
többlet adminisztrációs hiba T 21-22 – K968 / T21-22 – K
miatt/ nem admininsztrációs 968 és T968 – K493
hiba miatt
Hiány nem adminisztrációs T 869 – K21.-22.
hiba miatt

év közben vezet folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást:

elszámoló áron tartja nyilván
beszerzés szlázott ár T 228 – K454
T466
elszámoló ár T211 – K 228
szállítás szlázott ár T 228 - K 454
T466
engedmény csak az érték változik T 454 – K228
K466
visszáru szlázott ár T 454 -K 228
K466
elszámoló ár T 228 – K211
anyagfelhasználás elszámoló ár T 51 – K211
árkülönbözet
T 511 – K228
vagy
T 228 – K511

anyag értékesítés eladási ár T 311 – K91-92

K467
készletcsökkenés elsz.ó áron T 814 – K211
árkülönbözet
T814 – K228
vagy
T228 – K814
Többlet
adminisztrációs hiba miatt T211 – K 511
T 228 – K511
vagy
nem adminisztrációs hiba T511- K228
miatt
 T211 –K 968
T228 – K968
vagy
T968 – K228
feloldás felhasználáskor T968 – K483
Hiány

adminisztrációs hiba miatt T 51 – K211

T51 - K 228
vagy
T228 – K51

nem adminisztrációs hiba T 869 – K211

miatt T869 – K228
vagy
T228- K869

Anyagok, áruk esetében az árkülönbözet számlák egyenlege:

- Ha az elszámoló ár magasabb a tényleges beszeruési árnál, akkor az árkülönbözet számla Követel (-)
egyenlegű

- Ha az elszámoló ár alacsonyabb a tényleges beszerzési árnál, akkor az árkülönbözet számla Tartozik (+)
egyenlegű

2.B
Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése a termelő tevékenységet folytató
és a kereskedelmi vállalkozásnál: a munkaerőköltségek és a személyi jellegű ráfordítások elemzése, a
bérgazdálkodás átfogó elemzése, a bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése
Az ember az egyik legdrágább erőforrás, foglalkoztatása jelentős költséget okoz valamennyi vállalkozásnak,
ezért az emberierőforrás-gazdálkodás elemzésének fontos területe az ún. munkaerő-költségek vizsgálata.
A munkaerőköltségek közé tartozik az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi költség; a
munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmaztatások legtágabb köre. A
munkaerőköltség alakulása vizsgálható az árbevétel arányában is, azaz a munkaerőköltségek nagyságát
viszonyítani kell a teljesítményhez, meghatározva így a munkaerőköltség-hányad mutatóját. A
munkaerőköltségek nagysága viszonyítható az elvégzett munka mennyiségéhez is, amelyet a számított
teljes munkaidős létszámmal vagy a teljesített munkaórák számával fejezhetünk ki, azaz számszerűsíthető
az
• Egy főre jutó munkaerőköltség,
• Egy teljesített órára jutó munkaerőköltség.

A személyi jellegű ráfordítások tartalmának és alakulásának elemzése

Az elemzés alapvető módszere a személyi jellegű ráfordítások nagyságának és összetételének vizsgálata. A
'megoszlási viszonyszámok’ tervhez, bázishoz való viszonyítása alapján megállapítható, hogy hogyan
alakultak az összetevők részarányai.
A munkaerőköltségek, illetve a személyi jellegű ráfordítások meghatározó részét a bérköltség (kereset)
teszi ki, ezért kiemelt figyelmet érdemel a bérek elemzése. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy hogyan alakul
a bérköltség nagysága, valamint összetétele. A bérgazdálkodás átfogó elemzése során a bérköltség
vizsgálható a bér szerkezete szerint. A bérköltség szerkezetének elemzése során megállapíthatunk
megoszlási viszonyszámokat és vizsgálhatjuk azt, hogy a tervhez vagy a bázishoz képest hogyan változtak a
bértömeg egyes elemei. Az ösztönző szerepe miatt célszerű kiemelt figyelmet fordítani a mozgó bérek és a
törzsbér arányának alakulására, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak és a munkaadók érdekei
általában ellentétesek. Megállapítható, hogy a bértömeg változására hatással van a forgalom nagysága, a
dolgozók teljesítménye és az átlagbérek mértéke, s e tényezők változása.
A bérgazdálkodás átfogó vizsgálatához tartozik az átlagbérek elemzése is. A vállalati gyakorlatban
többféle átlagbérmutatót állapítanak meg. A vállalkozáson belüli átlagbérvizsgálatokon kívül célszerű
szélesebb körű összehasonlítást is végezni, az átlagbéreket összehasonlítani az adott földrajzi terület,
illetve szakterület átlagbéreivel.
A bérgazdálkodás elemzése során a bérek elemzése önmagában sohasem elegendő, a bérek alakulása
mellett vizsgálni kell a teljesítmény alakulását is. A bérgazdálkodás hatékonysága elemezhető hatékonysági
mutatók segítségével. Ebben az esetben a mutatók hozamként a nettó árbevételt, míg ráfordításként a
kifizetett bértömeget tartalmazzák. Meghatározható a bérszint-mutató, amely fordított
hatékonyságmutatóként arra ad választ, hogy a bértömeg az árbevételnek hány százalékát teszi ki. A
mutató a százalékos forma helyett kifejezhető 100 Ft vagy 1000 Ft árbevételre is, így szemléletesen látható,
hogy 100 vagy 1000 Ft árbevétel eléréséhez mekkora bérkifizetés szükséges.

A vállalkozás bérgazdálkodásának ellenőrzése azt a célt szolgálja, hogy információkat szolgáltasson a

bérpolitika kialakításához, segítse a belső anyagi érdekeltségi rendszer kialakítását és továbbfejlesztését,
végül biztosítsa a bérügyvitel szabályszerűségét.
A bérgazdálkodás ellenőrzésének feladata annak vizsgálata, hogy a bérezési és anyagi ösztönzési rendszer:
 alkalmas-e arra, hogy a személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni
teljesítményeket, javítsa a munka hatékonyságát és minőségét;
 olyan jövedelemszerzési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka
mennyiségével, minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel;
 biztosítsa az összhangot az elért eredmény és az annak megteremtésében résztvevők személyi
jövedelme között.
A vállalkozás bérrendszerének megismeréséhez először az átlagkeresetek alakulását és belső arányait
célszerű megvizsgálni, elemezni.
Azt kell vizsgálni, hogy az alkalmazott bérformák megfelelően ösztönöznek-e a kívánt célra: elsődlegesen a
mennyiségre, elsődlegesen a minőségre, vagy a kettőre együtt. Az ellenőrzés során alapvető szempont kell,
hogy legyen: egyértelmű-e az ösztönzési cél, és a hatás érezhető-e a teljesítményekben.

2.C.
A bérgazdálkodás ellenőrzése : a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzése , a bérelszámolás
ellenőrzése

BÉRGAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

A létszámalakulást vizsgáljuk állománycsoportonként:

Fizikaiak ezen belül

Közvetlen termelők: (szakmunkás betanított és segédmunkás)

Közvetett fizikaiak: (anyag mozgatók, karbantartók, …)

A nem fizikai létszámot munkaköri csoportok szerint.

Munkaviszonyok szerint: főállású

Részmunkaidősök

Eseti foglalkoztatottak.

A bérgazdálkodásnál vizsgálják a bér formákat

 Bérelszámolás szabályosságát: bérjegyzéket

Alapbéren kívüli kiegészítő fizetéseket,

A bérpótlékokat és a különböző levonásokat

Létszámgazdálkodás ellenőrzése

- Készít e a vállalkozás létszámterveket, ezek megbízható valós információkon alapulnak e

- A tervezett létszámszükséglet meghatározásakor figyelembe veszik e a termékek gyártási technológiai
változásait
- Összhangban van e a létszám összetétele a termékstruktúra igényeivel
- Az állománycsoportok igazodnak e a vállalkozás tevékenységi köréhez
A rendelkezésre álló létszám minőségi összetétele

- Megfelelő e a szellemi dolgozók szakképzettsége, aránya az összlétszámon belül, (nyelvtudás gyakorlati idő)
- Gondoskodott e a vállalkozás a dolgozók továbbképzéséről (szellemi dolgozók és fizikai is)
- Megfelelően gépesített e a vállalkozás ügyviteli rendszere
- Megfelelő e a munkaidő kihasználtsága
- Gondoskodtak e munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről
- Megfelelő számú és szakmai felkészültségű fizikai dolgozó áll e rendelkezésre a termelési elképzelések
megvalósításához
Termelés hatékonysága szempontjából

- Pontosan történt e termelés munkaidő szükségletének megállapítása

- A fizikai létszámon belül hogyan alakul a közvetlen termelők és követett termelők aránya
- Fizetett szabadság és egyéb igazolt távollét miatt kieső munkanapok ellenőrzése
- A szabadságolási tervek és tényleges megvalósulásuk ellenőrzése, valamint összhangban vannak e a
termelési programmal
- Betegségek miatti hiányzások okainak feltárása (általános megbetegedések, üzemi balesetekből erednek,
szakmai megbetegedések miatt) (okai lehetnek egészségtelen munkakörülmények, munkaegészségügyi
intézkedések elhanyagolása védőfelszerelések hiánya…)
Munkaerő stabilizálása

- Hiányzások okai (egésznapi, törtnapi)

- Túlórák okai
- Hogyan alakul a vállalkozásnál a ki és belépők aránya
- Hogyan hat a váltás intenzitásának változása a termelésre (gyakorlatlan újoncok stb)
- Érvényesül e a bérezési rendszer ösztönző szerepe
Bérezés anyagi ösztönzési rendszere

- Megfelelően alakult e a bértömeg az átlagkeresetek nagysága és azok belső arányai főbb szervezeti
egységenként és főbb munkaköri csoportonként
- Megfelelő volt e a bérszerkezet elemeinek nagyságrendje aránya
- Megfelelőek voltak e a besorolási feltételek kialakításai
- A besorolási feltételeknek megfelelően történtek e ténylegesen a besorolások
- A besorolásnál figyelembe vették e a dolgozók szakképzettségét munkavégzés feltételeit, körülményeit,
megfelelőek a differenciálások
- Fizikaiaknál ahol lehet alkalmaznak e teljesítmény béres formákat
- Teljesítménybéresénél megfelelően alakították e a ki a normákat, teljesíthetőek e azok
- Időbér esetén megfelelő e az óravér kialakítása
- Az alkalmazott bérformák megfelelően ösztönöznek e a kívánt célra
- Megfelelő volt e az ösztönzési cél
- Megalapozottak voltak e az alapórabér emelések
- Megfelelőek az új belépő dolgozók bére és a régi dolgozók bérének egymáshoz viszonyított aránya
- Kifejezi e a szellemi dolgozók besorolása a betöltött munkakör jellegét, felelősség és döntési hatáskörök
különbözőségét
- Szellemi jellegű tevékenységet jelentő munkakörök betöltése megfelelő képzettségű dolgozókkal történt e
 - A megállapított bérek arányban állnak e a az iskolai végzettséggel, gyakorlattal stb
- Pontosan meghatározták e a prémiumfeladatokat, azok nem voltak e formálisak
- A kitűzött feladatok teljesítését a prémiumok kifizetése előtt objektív alapokon értékelték e
Bérelszámolás rendjének vizsgálata

- Megfelel e a kialakított bérszámfejtési rendszer

- A bérelszámolás kialakított mechanizmusa zárt rendszerű e
- Voltak e a dolgozók vagy a társaság kárára vétett hibák a bérszámfejtésben
- Az alapbizonylatok rendje teljes körűen szabályozott e
- Formailag és tartalmilag megfelelőek e a munkautalványok és teljesítményigazolások, a teljesítményeket
megfelelően igazolták e
- A megállapított bérpótlékok megfelelnek e az elvégzett munkának
- A levonások előírásszerűen időben megtörténtek e
- Indokoltak és jogszerűek voltak e a levonások
- Ellenőrzik e a bérszámfejtés adatait
- Megfelelően teljesítik a bérkifizetéseket (kp, és banki átutalás)
- Megfelelően visszavették e a fel nem vett béreket a pénztárba
- Ellenőrzés módja, teljeskőrű és vagy szúrópróbaszerű

A bérelszámolás ellenőrzése
A bérelszámolás keretébe tartozik a bérek (alapbérek, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.) számfejtése, a
személyi jövedelemadó előleg megállapítása és levonása, a tartozások levonása, a bérkiegészítések
nyilvántartása és elszámolása, a járulékok elszámolása, levonása, ügykezelése, valamint a reklamációk
ügyintézése.

Az ellenőrzést indokolt a kialakított bérszámfejtési - számítógépes - rendszer vizsgálatával kezdeni. A

bérelszámolási rendszer vizsgálata során - az alkalmazott szoftver tesztelése keretében - először arról kell
meggyőződni, hogy a bérelszámolás kialakított mechanizmusa zárt rendszert képez-e, az alapbizonylati
rendje teljes körűen szabályozott-e. Ezt követően vizsgálandó, hogy teljes körűen rendelkezésre állnak-e az
alkalmazási okmányok, az elvégzett munkák teljesítményigazolásai megvannak-e, azok megbízhatók- és
hiánytalanok-e, a változásokat teljes körűen dokumentálják-e (felvétel, kilépés, betegség, bérmódosítás
stb.).
A bérfizetéseknél azt vizsgáljuk, hogy a kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően - a tevékenység
folyamatába építve - teljes körűen ellenőrizték-e.

3.A
A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének
feltételei. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A
beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Mutassa be külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelésekkel
kapcsolatos könyvviteli elszámolásokat (követelés nyilvántartásba vétele, pénzügyi rendezések és a
fordulónapra vonatkozó értékelés)!

A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően
beszámolót köteles készíteni.
A beszámoló célja: megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről
(eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben, szabályszerűen vezetett kettős
könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az adatokat
ezer forintra kerekítve kell megadni.
A gazdálkodók közé tartozik:
 - a vállalkozó (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet, nonprofit vállalat, egyesülés,
szociális szövetkezet, vízitársulat, erdőbirtokossági társulat, stb.)
- az államháztartás szervezetei
- az egyéb szervezetek (lakásszövetkezet, társasház, egyesület, köztestület, alapítvány, ügyvédi iroda,
Munkavállalói Résztulajdonosi Program, befektetési alap, magánnyugdíjpénztár, közraktár, stb.)
- a MNB, valamint
- az általuk, illetve magánszemély által alapított eü, szociális és oktatási intézmény

Az üzleti év = az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában

megegyezik a naptári évvel. Ekkor a fordulónapja december 31.
Eltérhet
● előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél
● üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor
● átalakulás esetén
● devizanem változás esetén
● felszámolás, végelszámolás esetén
● 12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet

Csak naptári évet választhat:

- EVA alany, aki nyilvántartásait a SZT szerint vezeti
- mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolót készít

Beszámolási kötelezettség terheli a Szt. hatálya alá tartozó:

● Előtársaságot (az előtársasági időszakról)
● A folyamatosan működő gazdálkodót (az üzleti év egészéről)
● Az átalakuló vállalkozást (az átalakulás előtti időszakról)
● A felszámolással, végelszámolással megszűnő vállalkozást (az eljárás előtti időszakról, ill. az eljárás
végeztével.)
A beszámoló fajtái:
Éves beszámoló: kettős könyvvitelt vezető minden vállalkozó készíthet. Részei: Mérleg, eredménykimutatás
(EK), kiegészítő melléklet (KM), üzleti jelentés

Egyszerűsített éves beszámoló Részei: Mérleg, EK, KM

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, amelynél két egymást
követő évben, a mérleg fordulónapján három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket:
● a mérleg főösszege nem haladja meg az 1200 millió forintot,
● az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
● a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt.
Nem választhatja: NYRT, anyavállalat, olyan vállalkozó, melynek értékpapírjait tőzsdén jegyzik vagy
kérelmezték a tőzsdei kereskedelmet.

Mikrogazdálkodói éves beszámoló: 2013-as üzleti évtől választható. A kettős könyvvitelt választó legkisebb
cégek, egyéni cégek, egyéb vállalkozók választhatják. Lényege az egyszerűbb szabályrendszer. Számviteli
politikát nem kell készíteni. Részei: Mérleg, EK. Feltétel: Könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két
egymást követő üzleti évben a mérlegforduló napján a 3 mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja
meg a következő határértékeket:
 mérlegfőösszeg a 100 M Ft-ot
 az éves nettó árbevétel a 200 M Ft-ot
 az átlagos foglalkoztatott létszám a 10 főt.
 A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás, a választásától leghamarabb 3,
mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A beszámolásra vonatkozó szabályokat
kormányrendelet határozza meg.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló: az a vállalkozó köteles készíteni, amely egy vagy több
vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Részei: konszolidált-M, -EK, - KM, Üzleti
jelentés.

A könyvvezetési kötelezettség
A gazdálkodónak a működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható
gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt a mérleg fordulónapján lezárja. Az
egyszeres kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata
Kapcsolatot a beszámoló információtartalmának részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció
elvét érvényesítő szemlélete indokolja. A vállalkozó az egységes számlakeret alapján köteles a
számlarendjét kialakítani. A könyvvezetés a beszámolót alátámasztó eszköz.
A külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelésekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások (követelés
nyilvántartásba vétele, pénzügyi rendezések és a fordulónapra vonatkozó értékelése) bemutatása

A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó
által teljesített – vevő által elismert- termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést,
amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé.

Bekerülés: A külföldi pénzértékre szóló követeléseket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti
teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértékre kell a könyvviteli
nyilvántartásba felvenni, függetlenül attól, hogy pénzbeérkezéshez kapcsolódik-e a követelés vagy sem.

A választott árfolyamot a számviteli politikában kell rögzíteni, ami lehet:

- választott hitelintézet által meghirdetett árfolyam

- MNB hivatalos árfolyam
Fordulónapra vonatkozó értékelés:

1. A fordulónapon meglévő külföldi pénzértékre szóló követelések kijelölése.

2. Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása az üzleti évben utoljára közzétett árfolyam és a könyv
szerinti árfolyamok alapján.
3. Összevont árfolyam különbözet meghatározása az egyedi árfolyam különbözetek eredmény-előjeles
összege alapján.
4. A külföldi pénzértékre szóló követelés átértékelése az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott
devizaárfolyam
a) Amennyiben az összevontan veszteség, akkor pü műveletek egyéb ráfordításai között
árfolyamveszteségként,
b) Amennyiben az összevontan nyereség, akkor pü műveletek egyéb bevételei között,
árfolyamnyereségként kell elszámolni.

3.B.
A tárgyieszköz-gazdálkodás egyes elemzési és ellenőrzési feladatai: a tárgyieszköz-állomány
összetételének, állagának, használhatóságának elemzése, ellenőrzése. A tárgyi eszközök
kapacitáskihasználásának vizsgálata termelő tevékenység esetén (értékadatok alapján, a műszaki
kapacitáskihasználás elemzése, a kapacitáskihasználás változásainak hatása a vállalkozás költségeire, a
gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata) , illetve és kereskedelmi vállalkozásoknál.

A vállalkozásoknak különböző tevékenységeik folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú

tárgyi eszközre van szükségük. Ezeknek a meglévő, illetve beszerzésre kerülő tárgyi eszközöknek a
hasznosítási módja, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodásjövedelmezőségét,
emiatt nélkülözhetetlen, hogy elemzéseket végezzünk a tárgyi eszközökre vonatkozóan.

Az elemzés során vizsgálhatjuk azt, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyieszköz-állomány összetétele.
Az, hogy milyen összetétel tekinthető kedvezőnek a vállalkozás sajátosságaitól függ, alapvetően attól, hogy
milyen konkrét tevékenységet folytat. Értékelni kell, hogy a vállalkozás rövid távú, illetve stratégiai céljait
figyelembe véve mennyire tekinthetők kedvezőnek a változások.

A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához alapvetően a használhatósági fokot (a tárgyi eszközök nettó és
bruttó értékének hányadosa), illetve az elhasználódottság mértékét (100% - Használhatósági fok) állapítjuk
meg.
A kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség, megmutatja azt, hogy optimális
feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni.
A tárgyi eszközök forgási sebessége, amely megmutatja azt, hogy a tárgyi eszközök értéke hányszor térül
meg az árbevételben. Ezeknek a mutatóknak az alakulásából hasznos információkhoz jutunk arra
vonatkozóan, hogy hogyan hasznosította tárgyi eszközeit a vállalkozás.
A műszaki kapacitáskihasználás értékelése
A műszaki kapacitáskihasználás képlete feltételezve azt, hogy a gépeken egyféle termék készül és a
termékek mennyisége darabban mérhető a következőképpen adható meg:
Kapacitáskihasználás, % = Termelés db / Kapacitás db
A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata három részre bontható:
• a termelőberendezések felhasználásának vizsgálatára,
• az időalap kihasználásának vizsgálatára, valamint
• a kapacitásnorma teljesítésének vizsgálatára.

A termelő berendezések felhasználásának vizsgálata

A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések gyakran nem vesznek részt teljes számban a
tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek nem működőképesek, illetve
működőképesek ugyan, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak, azaz ténylegesen nem vesznek részt a
tevékenységben. Ezek egymáshoz való viszonyának vizsgálata hasznos információkat szolgáltat a vezetők
számára az eszközök kihasználtságára vonatkozóan.

Az időalap kihasználásának vizsgálata

Több tényező is befolyásolja: a munkarend, az átlagos műszakszám, a karbantartáshoz szükséges idő, a
munkarenden belüli veszteségidők (például állásidő, selejt miatt kieső idő).
A kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata
A kapacitásnorma teljesítésének (az intenzív kihasználási mutatónak) mértékét az egy óra alatt gyártott
termékmennyiség és a kapacitásnorma hányadosaként határozhatjuk meg.
A kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás költségeire
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely a termelési volumen növekedésével jár együtt,
kedvezően befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét, a termékek, szolgáltatások önköltségét. Jellemző
ugyanis, hogy a gépekhez, berendezésekhez kapcsolódó költségek nem követik egyenes arányban a
termelési volumen változását. Az önköltség változását a tárgy- és bázisévi termékegységre jutó gépköltség
közötti eltérés jelenti.

A tárgyi eszközök műszaki kapacitáskihasználása mellett elsődleges szerepe van a gazdasági ka-
pacitáskihasználás alakulásának. A gazdasági kapacitáskihasználás elemzése során arra keressük a választ,
hogy a meglévő kapacitások kihasználása milyen hatással van a jövedelemtermelő-képességre. Ebből
következik, hogy egyrészt a termelési költségekre, másrészt a termelési értékre gyakorolt hatást kell
felmérni
A kapacitáskihasználás elemzésének sajátosságai kereskedelmi tevékenység esetén
A kereskedelmi vállalkozások esetében - elemzés szempontjából - a tárgyi eszközöket a kereskedelem
lebonyolítását elősegítő eszközöknek tekintjük. A lebonyolítást támogató eszközöket alapvetően két
csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a tevékenységben: létesítmények
és technikai eszközök. A klasszikus kapacitáskihasználási mutató (a tényleges teljesítmény és a kapacitás
egymáshoz mért aránya) mellett érdemes meghatározni az eszközellátottság mutatóját. A mutató
többféleképpen kifejezhető, lényegében az eszközök értékét hasonlítjuk össze valamely általunk
felhasznált erőforrás nagyságát kifejező értékkel. Meghatározható a mutató az eszközérték létszámra
vetítésével is, vizsgálva, hogy milyen minőségű és teljesítőképességű eszközök segítik a kereskedelmi
dolgozók munkáját. Az eszközhatékonysági mutatók segítenek annak megítélésében, hogy hogyan alakult
az eszközellátottság, Az eszközigényesség mutatóját, amely arra ad választ, hogy egységnyi forgalom
lebonyolításához mekkora értékű eszközzel kell rendelkeznünk. A mutatókat nem önmagukban, hanem
több időszak, egység, vállalkozás összehasonlítása esetén érdemes alkalmazni, a kereskedelmi területre és
a vállalkozásra jellemző sajátosságok figyelembe vételével.

3.C.

A tárgyi eszköz gazdálkodás ellenőrzési feladatai. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzési

vonatkozásai. A beruházások ellenőrzése. A karbantartások, javítások ellenőrzése.

TÁRGYI ESZKÖZÖK ELLENŐRZÉSE

Tárgyi eszköz növekedhet vásárlással vagy saját előállítás révén. Értéke növekedhet felújítás esetén.

Az állomány csökkenhet értékesítés vagy selejtezés következtében. Saját előállításnál egy ideig beruházásról
beszélünk, műszaki átadást követően aktiválással kerül a tárgyi eszközök közé.

Az állomány összetételét vizsgálhatjuk:

 Milyen hányadot képviselnek a termelésben

o Aktívan résztvevők
o Passzívan résztvevők
 Mennyi a működő, üzemkörön kívüli, használaton kívüli ezen belül selejtezésre érett eszközök
 Műszaki és erkölcsi állapotuk, elhasználódottságuk alapján is
Ellenőrizni kell

1. A számviteli politika kialakítását, tartalmának helyességét

2. Az állomány alakulását, változását volumen és összetétel szerint
3. A szintetikus és analitikus nyilvántartások vezetését a változások regisztrálásának helyességét
4. Az amortizáció meghatározását, kiszámítását az elszámolások szabályszerűségét
5. A tervezett és terven felüli ÉCS szabályszerű elszámolását
6. Nincs-e elszámolva olyan tárgyi eszköz után ÉCS amit a jogszabály nem tesz lehetővé (pl föld)
7. A selejtezések lebonyolításának indokoltságát, technikai lebonyolítását és az engedélyezők meglétét
Célja

- A vizsgált időszakban hogyan változott a tárgyi eszközök állománya és összetétele értékben

- Milyen tényezők okozták a változást
- A változások hatására hogyan módosult a tárgyi-állomány állaga
- A tárgyieszköz-állomány mennyiben segíti ill. akadályozza a feladatok optimális végrehajtását
- Milyen a tárgyi eszközök kapacitás kihasználása
- A kapacitás kihasználást milyen tényezők befolyásolják, hogyan alakul a kieső idő aránya
- A tárgyi eszköz hatékonysága hogyan változott
Állományváltozás összetételének vizsgálata

- A tárgyi eszköz állomány átfogó vizsgálata a mérleg adatai alapján (ingatlan, műszaki gépek, berendezések,
járművel, egyéb berendezések…)
- Az állományváltozás vizsgálata növekedés, csökkenés jogcímek szerint bruttó és nettó érték alapján
- Tárgyi eszköz összetételének vizsgálata a termelési feladatokban betöltött szerepük alapján
 - Az állományváltozás hatásának vizsgálata a termelés költségeire, kiemelten a fix költséget jelentő
értékcsökkenési leírásra
A tárgyi eszköz állagának elhasználódásának vizsgálata

- Egyes állománycsoportoknál a nettó és bruttó érték arányának változása

- Nullára leírt tárgyi eszköz állomány változásának vizsgálata
- A termelési folyamatokban meghatározó eszközcsoportok átlagos életkorának kor szerinti összetételének
vizsgálata
- Az eszközállomány fizikai elavulásának hatása a termelésre az üzemletetésre, a karbantartásra
- Az értékhelyesbítések megállapításának szabályossága, indokoltsága
Kapacitás kihasználásának ellenőrzése

- A kapacitás normát a gépek berendezések műszaki adatai alapján ellenőrizzük

- Munkarendszerinti hasznos időalap meghatározása
o Minden gépet számításba vettek e, a gépállomány változásnál jól állapították e meg a gépek átlagos
számát, figyelembe vették e az üzemen kívüli, javítás alatt álló vagy tartalék gépeket is
o A naptári időalapot csökkentő tételeknél a munkaszüneti napok és a meg nem szervezett műszakok
alapján levont, továbbá idényszerű üzemeknél az idényen kívüli napok számításának helyességét kell
vizsgálni
o A megállapított munkarend szerinti időalapot csökkenti a javítások tervezett időszükséglete, a
javítási karbantartási tervekkel összefüggésben kell vizsgálni
o A megszervezett műszakokon kívül és idényszerű üzemeknél a javítások tervezhető részét idényen
kívül végezték e
- A kapacitás kihasználást gépcsoportonként, üzemenként kimutatott adatai nyilvántartásai alapján kell
ellenőrizni
Kieső és veszteségidő ellenőrzése

- A megszervezett műszakokon belül a munkaidő kihasználását

- A gyártás általános műszaki színvonala, műszaki előkészítést, munkafeltételeket, teljesítmény
követelményeket, gyártás minősége, selejt javítása fordított pótidő
- Munka ellátottságot (függ a rendelésállománytól, annak összetételétől, a szűk keresztmetszettől,
termelésirányítástól)
- Időkiesések származhatnak
o Vállalkozáson belüli okokból (anyag szerszám létszám)
o Vállalkozáson kívüli okok (időjárás, hatósági intézkedés, stb)
Ellenőrzés módja: számviteli bizonylatok alapján, ahol lehet szúrópróbaszerűen legalább két hónap kiemelt
bizonylatai alapján

Törtnapi és egésznapi hiányzások ellenőrzése, okainak feltárása /munkanap fényképezés, teljesítmény normák
szigorítása/

BERUHÁZÁSOK ELLENŐRZÉSE

Vizsgálat célja lehet:

A beruházás ellenőrzésén belül a beruházás megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése

A szabályozottság ellenőrzése

A beruházás előkészítésének ellenőrzése

Szabályozottság ellenőrzése

- Szabályozott e a beruházások rendje

- Beruházási döntések megalapozottak e
Előkészítési munkák ellenőrzése
 - Vizsgálni kell a pályáztatást, különféle tanulmányokat hatásvizsgálatokat környezetvédelmi vizsgálatokat, ,
beruházási javaslatokat, beruházási program kidolgozását, engedélyek beszerzése, tervdokumentációk
kidolgozása, pályáztatás esetén a pályázati kiírások szabályossága elbírálásnak szabályossága,
szerződéskötések szabályossága
- Piaci oldalról megfelelően vizsgálták és értékelték a beruházás szükségességét, pénzügyi feltételeit
- Piaci igények várható alakulása és összetétele milyen és mekkora beruházást igényel
- Hogyan alakul agyártandó termék várható mennyisége és ára a piacok várható bővülése piaci részesedés,
konkurencia stb
- Hosszabbtávon hogyan biztosított a beruházás hatékonysága, megtérülése
- Lehet e a kívánt célt megvalósítani beruházás nélkül, úgy hogy termelés kapacitás jobb kihasználása, tartalék
gépek beállítása, gépek bérlésével lizingelésével. További műszakok indításával stb
- Megfelelőek e beruházás műszaki feltételei, kiválasztott technológia színvonala, korszerűsége, a költségek
alakulása biztosítja e a versenyképességet, jövedelmezőséget
- Mennyire biztosított az új beruházás kapacitásának kihasználása a munkaerő annak szakmai összetétele
anyagellátás
- Rendelkezésre állnak e a pénzügyi források (saját, hitel, támogatások)
- A hitelek törlesztésének üteme nagysága
- Vizsgálták e az egyéb kockázatokat
Beruházás megvalósításának ellenőrzése

- A kivitelezés előtt készítettek e ütemtervet

- Az ütemterv elkészítéséhez igénybe vették e számítógépes programok adta lehetőséget
- A kivitelezés részletes ütemtervében figyelembe vették e az összes reális lehetőséget a beruházás
idejének lerövidítéshez
- Az ütemterv szerinti és a tényleges megvalósítási idők összehasonlítását munkaszakaszonként végezték e
el
- Kijelölték e a legproblémásabb területeket és megállapították e az esetleges eltérések okait
- A kivitelezés tervezett ütemét a beruházó folyamatosan figyelemmel kíséri
- Észrevételeit a kivitelezővel közölte e az elfogadta e ha nem akkor miért nem
- A kivitelezést műszakilag a tervező bevonásával is ellenőrizték e
- A műszaki ellenőr a hiba észlelését követően azt az építési naplóba is jelezte e
- Az építési naplóban bejegyzettekre a kivitelező reagált e, a hibák javítását az ellenőr rögzítette a
naplóban
- Készültek e jegyzőkönyvek naplóbejegyzések a később elfedésre kerülő munkákról
- Gépek berendezések beruházásánál vizsgálni kell hogy a szerződésben kikötött határidők összhangban
állnak e az egész beruházás ütemtervével
- A próbaüzemelés műszaki és ügyviteli előkészítése rendben és időre megtörtént e
- A beruházások és a meglévő termelés kapacitások összhangját megteremtették e
- A folyamatos gyártás előfeltételeit az üzembe helyezés időpontjára megteremtették e
- Hatékonyság vizsgálata elért többletnyereség és a beruházási ráfordítások hányadosa
- Árbevétel elmaradása esetén mi okozza azt
- Költség növekedésnél mi az oka
- Kivitelezői számlák ellenőrzése
- Ellenőrzés módja: próbaszerű lehet HIBA LEHET … az előbb felsoroltak nem teljesítése

KARBANTARTÁSI JAVÍTÁSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE

(kidolgozott jelentés van rá)

A karbantartok elvégzik e a műszaki állapotvizsgálatokat mert ez előfeltétele a hatékony üzemfenntartásnak

karbantartási módszerek kialakításának, karbantartási tervek megalapozottságának és az üzemfenntartási költségek
csökkentésének

Javítási karbantartási tevékenység szervezettsége

- A karbantartó részlegek elhelyezkedés és szakmai összetétele megfelel e a tárgyi eszközök összetételének

 - Megfelelő e a különböző karbantartási feladatok elhatárolása az üzemek és a központi részlegek között
- Minden gépcsoportra és gépre kidolgozták e a karbantartási ciklusidőket
- A kialakított ciklusidők alkalmasak e az egyes karbantartási műveletek meghatározásához
- Elégséges e a karbantartói létszám
- Milyen a karbantartók szakmai összetétele
- Gondoskodtak e a karbantartók szakmai továbbképzéséről, főleg új gép berendezés beszerzésekor
- A karbantartó részleg felkészült e a váratlan meghibásodásokra
- Biztosított e az üzemfenntartás eszközellátottsága
- Az eszközellátottság összhangban van e a karbantartói létszámmal
- Az alkatrész utánpótlás biztosított e
- Külső vállalkozókat célszerűen vonják e be a feladatok ellátásába
Karbantartási tervek megalapozottságának ellenőrzése

- Rendelkezik e a karbantartó részlet olyan információkkal amelyek a tervek pontos összeállítását

megalapozzák
- A tervek megfelelően és pontosan tartalmazzák e az esedékes javításokat
- A tervek kialakításánál figyelembe veszik e az esetleges javításokat
- Egyeztették e a karbantartási terveket a termelésirányítással
- Megfelelő e az összhang a termelésirányítással
- Egyeztettek e a technológiával azért,, hogy a tervezett korszerűsítések az esedékes nagyjavításokkal együtt
kerüljenek megvalósításra
Karbantartás hatékonyságának ellenőrzése

- Az ellenőrzött időszak tervezett karbantartási feladatait műszakilag pénzügyileg és ügyvitelileg rendben

előkészítették e
- A tervezett karbantartási feladatokat teljesítették e
- A tervezett műveletek végrehajtása a javításra betervezett berendezéseken történt e
- Minden tervezett feladatot elvégeztek e
- Indokoltak volta e a tervezett javítások
- A nem tervezett javítások váratlan hibák száma nem olyan mértékű e amely a tervszerű munkát akadályozza
- Az esedékes és szükséges javításokat végrehajtották e
- A karbantartás folyamatos anyag és alkatrész ellátottsága biztosítva van e
- Az elvégzett javítások minősége megfelelő e
- A javított gépeket munkavédelmi környezetvédelmi szempontból javították

4.A.
A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összeállítása. A leltárfelvételi
módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és
leltározási szabályzata. Mutassa be a külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozással kapcsolatos
könyvviteli elszámolásokat (kötelezettség nyilvántartásba vétele, pénzügyi rendezések, és a
fordulónapra vonatkozó értékelés)!

A vagyonelemek részletes felmérésére szolgál a leltározás. A számviteli törvény előírásai alapján a

mérleget leltárral kell alátámasztani!
A leltározás az a folyamat, amelynek eredményeként összeállíthatjuk a leltárt. Ha a vállalkozó év közben
nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő
adatok valódiságáról. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi
nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását követően –
leltározással köteles meggyőződni és azt az eszközök és források leltárkészítési és leltározási
szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább három évente mennyiségi felvétellel, a csak
értékben kimutatott mérlegértékeknél egyeztetéssel kell elvégezni.
A leltár fogalma: A leltár olyan tételes kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz
eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben
és/vagy értékben részletesen mutatja.
A mérleget alátámasztó leltárral szembeni követelmények:
 teljesség
 valódiság
 világosság
 tételesség
 ellenőrizhetőség
Egyezőségek a mérleg és a leltár között:
- a mérleg és a leltár is adott időpontra vonatkozik (fordulónapra), vagyis mindkettő statikus
szemléletű
- a mérleg és a leltár is a vállalkozó eszközeinek és forrásainak állományát mutatja.
Eltérések a mérleg és leltár között:
- a leltár részletes, a mérleg pedig összevont
- a leltár mennyiség, minőség, érték szerint mutatja a vállalkozó vagyonelemeit, a mérleg mindig csak
értékben.

Leltárfelvételi módszerek:
- mennyiségi felvétel
- egyeztetés
- folyószámla egyeztetés

A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni, és ha kell
módosítani. Hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre.

Leltározás célja:
● a mérleg valódiságának alátámasztása
● a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése,
● a tulajdon védelme
● a vezetőség tájékoztatása.
A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a
vezető hagy jóvá.
Leltározás sorrendje:
● Előkészítés: leltározási ütemterv összeállítása és az utasítás kidolgozása. Elsősorban szervezési
feladat, melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat és gondoskodni kell a leltározáshoz
szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője
jóváhagyja a leltározási ütemtervet. Az előkészítésnél fontos a leltárfelvételi bizonylatok
előkészítése.
● Megszervezés: A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a
leltározási feladatokat. A leltározási egységek a következők: az iroda (immateriális javak,
berendezések leltározása), a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök, a járművek és a pénztár. A
leltározás megszervezésére, előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul. A
leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed.
● Lebonyolítás: A leltározás megkezdése előtt egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások mennyiségi
és értékadatait és amennyiben eltérés mutatkozik, úgy azt még a mennyiségi leltárfelvétel előtt
tisztázni szükséges. Az egyeztetett analitikus nyilvántartások adatait össze kell vetni a főkönyvi
számlák értékadataival. Amennyiben itt eltérés mutatkozik, úgy az eltérés okait meg kell vizsgálni.
Leltárfelvételre csak ezt követően kerülhet sor.
− immateriális javakat egyeztetéssel
− tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel
− Beruházások egyeztetéssel
− Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartással történő egyeztetéssel
− Vásárolt készletek mennyiségi felvétellel
 − Közvetített szolgáltatások nyilvántartással való egyeztetéssel
− saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján történik a
könyvelés
− követeléseket egyeztetéssel
− értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján
− pénzeszközök egyeztetéssel, tényleges mennyiségi felvétellel
− aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel
− Saját tőkét, egyezetéssel
− Céltartalékok egyezetéssel
− Kötelezettségeket egyeztetéssel
− passzív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel
● Leltári adatok értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve, valamint az egyedi
értékelés elve alapján az eszközök és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell
értékadatokkal kiegészíteni
● Hiányok, többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg, ki kell deríteni
az eltérés okát és a leltár adataira helyesbíteni kell a könyvelést.
● A leltár lezárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az
elvégzett munkáról.
A leltározáshoz szükséges bizonylatokat a bizonylati rendre, bizonylati fegyelemre vonatkozó szabályokat
a számlarend mellékletét képező bizonylati album és bizonylati szabályzat tartalmazza.
A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma:
● leltározásban részt vevők neve
● leltározás időtartama
● kijelölt feladatok végrehajtása
● végre nem hajtott feladatok és annak oka
● raktározási észrevételek
● leltárbizonylatok száma
● hiány – többlet feltehető okai
A leltározási bizonylatokat és jelentést 8 évig meg kell őrizni.

A külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozással kapcsolatos könyvviteli elszámolások (kötelezettség

nyilvántartásba vétele, pénzügyi rendezések, és a fordulónapra vonatkozó értékelés) bemutatása

Nyilvántartásba vétel: A teljesítéskor érvényes választott árfolyamon.

A szállítói tartozás kiegyenlítésekori árfolyama:
- Forintért vásárolt devizából történő kiegyenlítés esetén a pénzügyi teljesítés napi deviza eladási
árfolyam
- Deviza betétszámlán meglévő devizából történik: pénzügyi teljesítés napján a meglévő deviza könyv
szerinti árfolyamán (FIFO vagy átlag módszerrel értékelve)
Árfolyamnyereség: T 454/455 K 976
Árfolyamveszteség: T 876 K 454/455
Fordulónapon fennálló kötelezettség értékelése során a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és
kötelezettségeket át kell értékelni a fordulónapi választott árfolyamra:
felértékelés (fordulónapi választott árf > szállító könyv szerinti árf)
leértékelés (fordulónapi választott árf <szállító könyv szerinti árf)

4.B.
Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában és utólagosan: az
ajánlatok vizsgálata, a rendelésállomány elemzése, valamint az értékesítési összetétel és volumen
alakulásának vizsgálata. A piaci tevékenység ellenőrzése. A rendelésállomány ellenőrzése, értékelése. A
szerviztevékenység ellenőrzése.
A piaci tevékenység vizsgálata a döntéseket támogató elemzések mellett természetesen átfogja a döntések
végrehajtásának a szakaszában végzett elemzéseket, valamint az utólagos elemzéseket is.

Az ajánlati tevékenység vizsgálata

A vállalkozások piaci tevékenységük keretében ajánlatokat tesznek lehetséges vevőiknek, de előfordul az is,
hogy vevők kérnek ajánlatot. A vállalkozások nem engedhetik meg maguknak ugyanis azt, hogy a vevői
kéréseket megválaszolatlanul hagyják. A vevők felé tett ajánlatokkal kapcsolatban vizsgálható az
ajánlattétel sikeressége is a kiadott ajánlatok és a kapott megrendelések számának összehasonlításával. Ez
lényegében kifejezi azt, hogy az ajánlatok hány százalékából született megrendelés.

A rendelésállomány elemzése
A vállalkozások egy részére, alapvetően a termelő tevékenységet folytató vállalkozásokra jellemző, hogy
megrendelésekre dolgoznak. Fontos, hogy a teljesítőképesség megfelelő hányada folyamatosan le legyen
kötve rendelésekkel, ellenkező esetben, bizonyos időszakokban kapacitásuk egy része kihasználatlanul
marad. A kihasználatlan kapacitások (egyéb negatív hatások mellett) rontják a vállalkozás
jövedelmezőségét, ezért célszerű folyamatosan vizsgálni a rendeléssel való ellátottság (rendeléssel való
fedezettség) mutatóját, amely a rendelésállomány értékét hasonlítja a tervezett nettó árbevétel
összegéhez.
A mutató számításakor a teljesítőképességet, a tervezett árbevétellel helyettesítjük.

A mutató segítségével célszerű folyamatosan vizsgálni azt, hogy a következő időszakra, hónapokra,
negyedévekre elegendő megrendelése van-e a vállalkozásnak.

Értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata

Az értékesítési tevékenység vizsgálata során a döntést előkészítő elemzések, valamint a rendelésállomány
folyamatos értékelése mellett indokolt a tevékenység utólagos vizsgálata is. Ezeknek az utólagos
elemzéseknek a keretében célszerű időszakról-időszakra figyelemmel kísérni és értékelni azt, hogy hogyan
alakult az értékesítés összetétele, illetve volumene. Az elemzések segítségével következtetések vonhatók le
az elmúlt időszak tevékenységéről, de az így nyert információk felhasználhatók a tervezés, döntés
előkészítés során is.
Az értékesítés összetétele több vetületben is vizsgálható (például termékenként, termékcsoportonként,
relációnként, vevőnként stb.), többféle szempontból, többféle módszer felhasználásával. Az összetétel
elemzése során gyakran alkalmazott módszerek az ABC analízis, megoszlási viszonyszámok, grafikus
ábrázolás.

Az ABC analízis a gazdasági elemzés több területén alkalmazható eljárás. Olyan halmazok vizsgálatára
használják, amelyeknek sok eleme van. Amennyiben az ABC analízist az értékesítési összetétel vizsgálatára
használjuk, azt állapítjuk meg, hogy melyek a vállalkozás meghatározó jelentőségű termékei, (vevői,
értékesítési relációi stb.), amelyek a vállalkozás fedezetéhez, bruttó eredményéhez a legnagyobb
mértékben járulnak hozzá. Az értékesítési összetétel vizsgálata során az ABC analízis mellett gyakran
alkalmazzák a megoszlási viszonyszámokat, részarányokat is.
Az értékesítési tevékenység elemzése során végezhető dinamikus elemzés is, amelynek a segítségével az
értékesítési volumen időbeni változása értékelhető, megfigyelhetők az elmúlt időszakok tendenciái és az
elemzésből nyert információk felhasználhatók a jövő prognosztizálásához, a tervezéshez, döntések
előkészítéséhez is.
Bázisviszonyszámokat elsősorban olyankor számítjuk, ha valamilyen ok miatt egy időszak bázisnak
tekinthető és indokolt vizsgálni, az ehhez az időszakhoz képest bekövetkező változásokat
Az eddig ismertetett statisztikai módszereken kívül egy-egy időszakot átfogó elemzés során számítható még
• egy-egy időszak átlagos árbevétele,
• az árbevétel átlagos, abszolút és relatív változása,
• az átlagtól való eltérésének nagysága.
A piaci tevékenység ellenőrzésének célja, annak megállapítása, hogy a vállalkozás:
• megfelelő feltételeket, eszközöket biztosított-e az értékesítési tevékenység megalapozásához;
• helyesen választotta-e meg az alkalmazott piaci módszereket;
• megfelelő információbázisra támaszkodva hozta-e meg döntéseit;
• a létrehozott szervezet kellő hatékonysággal működött-e;
• a piaci pozíció megszerzése, megtartása és bővítése milyen mértékben tekinthető sikeresnek.

A marketing munka két fő témaköre a piackutatás és a piacszervezés.

A piackutató tevékenység értékelése

A piackutatás jellemzően valamilyen konkrét termék vagy szolgáltatás értékesítési lehetőségeinek várható
alakulására vonatkozik. A piac ismerete szükséges a hosszabb távú fejlesztési tervek megalapozásához. Az
ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e; a
vállalkozás mindent megtett-e annak érdekében, hogy értékesítési céljainak megfogalmazása megbízható
információkra épüljön. A kis- és közepes nagyságú vállalkozásoknál a vevőkör meghatározása, felmérése,
igényeik megismerése sok esetben közvetlen kapcsolatok, személyes ismeretség stb. útján szerezhető meg
előnyösen. Fontos vizsgálati feladat annak feltárása, hogy az információk áramlása a döntéshozóktól a
piackutatással foglalkozó szervezet felé és fordítva zavartalan, teljes körű és folyamatos-e.
A konjunkturális információkat alapvetően az állami beruházások, a külföldi tőke beáramlása, az uniós
támogatás nagysága, az ország külkereskedelmi kapcsolatainak alakulása, az életszínvonal alakulása, a
foglalkoztatottság helyzete, a szociálpolitikai intézkedések stb. határozzák meg, alakítják ki.
A piaci információk általában egy-egy konkrét termékre, termékcsoportra, vagy valamilyen helyettesítő
termékre és szolgáltatásra vonatkoznak. A belső információk a vállalkozás napi munkája során
felhalmozott adatok, ismeretek, értesülések stb. gyűjtése, csoportosítása, elemzése és értékelése révén
keletkeznek. A külső információk a piac általános ellátottságára, a gyártott cikkek készleteire, a
hiánycikkekre, a választékra, a minőségre stb. vonatkoznak. Egy termék (áru) piacának stabilitása
ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy:
 a termék alapvető szükségletet, speciális igényt vagy luxusigényt elégít-e ki;
 termék iránti igény mennyire van kitéve a technikai, társadalmi haladás, a kulturális szokások, a
vallási előírások, az életszínvonal és a divat következményeinek;
A piackutatás ellenőrzésének további fő problémaköre az értékesítendő termékféleségek várható
gazdaságosságának, jövedelmezőségének megállapítása. Ennek alapvető tényezői lehetnek:
 az összes értékesíthető mennyiség, a gyártás nagyságrendje, tömegszerűségi foka;
 az elérhető ár (a világpiaci és az uniós ártendenciák, a hazai áralakulás, stb.);

 a kapacitásfejlesztés szükségessége, költsége; a munkaigényesség, a bérköltségek alakulása;

 az értékesítési utak és módok;

4.C.

A piaci tevékenység ellenőrzése. A rendelésállomány ellenőrzése, értékelése. A szerviztevékenység

ellenőrzése.
PIACI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE (reklám)

Célja lehet

Megfelelő eszközöket feltételeket biztosított e az értékesítési tevékenység megalapozásához

Helyesen választotta e meg az alkalmazott módszereket

Megfelelő információ bázisra támaszkodva hozta e meg a döntéseit

Létre hozott szervezet megfelelő hatékonysággal működött e

Piaci pozíció megszerzése, megtartása és bővítése milyen mértékben tekinthető sikeresnek

Piackutatás: a piaci információk megszerzése, a piaci információk események szervezett gyűjtése feldolgozása,
elemzése, értékelése, azért, hogy a piacon tapasztalható és várható jelenségeket változásokat igényeket és azok
okait felmérjék, és hasznosítsák.
Információ fajtái: piaci információk, (belső és külső) rövid távú egy-egy konkrét termékre, termékcsoportra
vonatkoznak konjukturális információ általános gazdasági helyzetre és annak alakulására vonatkoznak (állami
beruházások, külföldi tőke beáramlása, nemzetgazdasági tervek, életszínvonal, szociálpolitika, foglalkoztatottság stb)

Piackutató tevékenység ellenőrzése

- a termék áru széles alapvető szükségleteket vagy szűkebb esetleg speciális vagy luxus igényeket elégít e ki.
- A gyártás technológiája mennyisre meghatározó és ez a technológiát mennyiben érintik a műszaki
tudományos fejlődés várható eredményei
- A termék iránti igény mennyire van kitéve a technikai társadalmi haladás kulturális szokások életszínvonal és
divat változásainak
- Milyen szerepet játszik a termék újdonsága korszerűsége esetleg szabadalmi védettsége
- Az értékesítést egyes piacokon milyen jogi vagy egyéb korlátok akadályozzák (vám behozatali vagy kiviteli
engedély, diszkrimináció, licenc stb)
- Az értékesítendő terméknek a várható gazdaságossága ennek alapvető tényezői
o Az összes értékesítendő mennyiség a gyártás nagyságrendje tömegszerűségi foka
o Az elérhető ár (vilgágpiaci értendenciák, hazai árak alakulása, kereslet kínálat összhangja,
ráfordítások alakulása
- A gazdaságosságot befolyásolják a gyártás egyéb tényezői mint
o Termelési költségek (anyag energia) importanyag tartalom
o Kapacitásfejlesztés szükségessége költsége
o Munkaigény
o Technológiai színvonal
o Értékesítési utak és módok
o A piaci részarány, piacok koncentráltsága(ezektől olyan költségek függnek mint Szállítási költségek
ékesítési és szervízhálózatok, jutalékok kamatok
A piackutatási eredményekre a vállalkozó reagálhat

Kezdeményező módon amikor a termelést vagy az értékesítés volumenének összetételének irányának

megváltoztatásával hatni tud a piacra

Alkalmazkodó (passzív) aikor a vállalkozó kénytelen a piac igényeihez igazodni

Piackutatási módszerek portfólió elemzés, ABC elemzés életgörbe elemzés,

Piacszervező tevékenység: reklám és propaganda tevékenység, vevőszolgálat, mintabolt és bemutatóterem hálózat

kiállítás, szerviz tevékenység, garanciális és egyéb javítások

Piaci információk értékelési feladatai

- Az információkat meg kell vizsgálni hogy megbízhatóak e

o Bel és külkereskedelmi forgalom összetételére azok változásaira
o A vállalkozás termékeit felhasználó más vállalkozások termelési feladataira
o Az érintett területeken végrehajtott fejlesztések eredményeinek várható hatásaira
o Gazdaságos gyártmány gyártmányszerkezet kialakítására
o Anyag energia és élőmunka megtakarításra
- A piaci információk származásuk alapján is vizsgálni kell
o A belső információk gyors és megbízható információt jelentenek e
o Külső információk amelyek a felhasználóknál a gyártott termékek keresettségére, készleteire
minőségére, reklamációkra vonatkoznak
o A konkurenciára vonatkozó információkat (fejlesztésre bővítésre árpolitikájukra vonatkozik)
Vevőszolgálat

- Milyen szerepet tölt be a vevőszolgálat az arra vonatkozó piaci információk gyűjtésében hogy mennyire
elégítik ki a gyártott termékek a piac mennyiségi minőségi választéki igényeit
- Milyen új vagy korszerűsített gyártmányokra milyen változásokra lenne szükség rövid és hosszútávon
 - Megfelelően használja e a ki a vállalkozás vevőszolgálatát a reklámtevékenység érdekében (tájékoztatás,
használati tájékoztatás, katalógus, bemutatók műszaki oktató anyagok, gyártmányismertetők stb)
- Az érdeklődőket megfelelően tájékoztatták e
- Megfelelő e a szervezete létszáma jogállása, megfelelően tudja e képviselni a vállalkozást
- A vevőszolgálat megfelelő kapcsolatot tart fenn a értékesítés, termelés, gyártás előkészítés, minőség-
ellenőrzés szervezeteivel
Mintaboltok, bemutatótermek

- Az itt nyerhető tapasztalatokat a vállalkozó megfelelően hasznosítja e

- Feljegyzik e gyűjtik e a vásárlók kívánságait (mit keresnek szín méret választék minőség stb)
- Mi a véleményük a bemutatott termékekről
- Hogyan alakul a hagyományos és új cikk iránti kereslet
Kiállítások vásárok

- A kiállított áruk és a kiállítás módja megfelel e a vásár kiállítás jellegének

- A kiállítás jellegének megfelelően megteremtették e a tárgyi és személyi feltételeket
- A kiállításra olyan termékek kerültek e melyek gyártása biztosított
A termékek piaci helyzetének vizsgálata

- A termék milyen igényt elégít ki (széles alapvető szükséglet vagy szűkebb szakmai)
- A termék mennyire van kitéve a technikai társadalmi haladás, kulturális szokások életszínvonal és divat
követelményeinek
- Az értékesítésnél vannak e jogi korlátok
Hatékonyság vizsgálatának feladatai

Gazdaságosság hatékonyság keretében vizsgálandó

- Az elérhető ár az árváltozások várható tendenciái

- Termelési költségek várható változásai
- Értékesítés költségeinek várható változásai (reklám szállítás, tárolás, kezelés, )
- A piackutató munka eredményeinek hasznosíthatósága és hasznosítását

RENDELÉS ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE

Rendelések előkészítése

- A beérkező megkereséseket nyilvántartják e csoportosítják e (termék, mennyiség, határidő vevő)

- Időben és megfelelően válaszoltak e a megkeresésekre
- Elutasítás esetén az megalapozott volt e (műszaki okok, a határidőt nem tudták vállalni, műszaki minőségi
követelményeket nem tudják teljesíteni)
- Fel kell tárni a vevő megkeresésre küldött válasz után miért nem jött létre megrendelés (magas ár fizetési
feltételek)
Megrendelésekkel szerződésekkel kapcsolatos ellenőrzések

- Kellő gonddal jártak e a határidők, mennyiség minőség az ár a garanciák elfogadásakor

- A szerződések megkötése előtt egyeztették e szerződés feltételeit az érintett termelő részleggel
- Az elfogadott megrendeléseket figyelemmel kísérik e a teljesítésig
- Zavarok akadályok előfordulása esetén időben megtörténtek e szükséges intézkedések
Rendelésállomány értékelése

- Az értékesítés tervezett volumenét és összetételét

- Tényleges értékesítés alakulását
- Az eltérés okait
Szerviztevékenység ellenőrzése (saját vagy külső vállalkozás végzi)

- Megfelelő e a szervizhálózat kiépítettsége

- Megfelelő e a személyi állománya a szervizeknek (létszám képzettség)
 - A bejelentett hibákat értékelik e gyártmányonként hibaforrás, hibák száma stb alapján az ebből nyerhető
információkat felhasználják e termelésben
- Garanciális javítások mennyisége összetétele
- Fizetős javítások összetétele

5.A
A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi
követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a
bizonylatok megőrzése. Mutassa be a tárgyi eszközök csökkenési jogcímeinek könyvviteli elszámolását!
Bizonylat
Minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, amely az eszközök, illetve források
állományát, vagy összetételét megváltoztatja. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat
adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen
kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő
és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a
bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet, hiba esetén előírásszerűen javítottak a
gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg. Magyar nyelven kell kiállítani.
Számviteli bizonylatnak minősül:
Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban
álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított okmány (számla, szerződés, megállapodás,
kimutatás), függetlenül annak nyomdai, vagy egyéb előállítási módjától, amelyet a gazdasági esemény
számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben maghatározott
általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A számviteli bizonylatot a
gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy
végrehajtásának időpontjában főszabályként magyar nyelven kell kiállítani, de a partner kérésére idegen
nyelven és devizában is kiállítható, azonban az áfa tartalmat minden esetben forintban kell feltüntetni. A
számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell.
Alaki és tartalmi kellékek:
● bizonylat megnevezése, sorszáma, vagy más azonosítója; - bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen
belül szervezeti egység) megjelölése; - gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet
megjelölése, utalványozó és ellenőr aláírása; - a bizonylat kiállításának időpontja; - gazdasági
művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése; - külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia
kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
● könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlára való hivatkozás
● minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír
Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá
minden olyan nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
Szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatvány kibocsátóját terheli
Ezekről nyilvántartást kell vezetni, ami biztosítja az elszámoltatást.
Bizonylatok feldolgozási rendje
● a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,
készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a bankszámla forgalomnál a
hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a
tárgyhót követő hő 15-ig kell a könyvekben rögzíteni
● az egyéb gazdasági események adatait, a gazdasági események megtörténte után, legalább
negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet
követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
A beszámolót, az ezt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, vagy más
nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig kell megőrizni.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül vagy közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig
kell olvasható formában visszakereshető módon megőrizni.
A szigorú számadású bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzés.

A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető Törvénykönyv rendelkezik.

Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban előírt
1. beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét
írásos beszámoló készítése, leltár készítése, letétbe helyezési kötelezettség, előírt könyvvizsgálói
ellenőrzés
2. bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintéslét, illetve ellenőrzését
meghiúsítja, vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A tárgyi eszközök csökkenési jogcímeinek könyvviteli elszámolásának bemutatása

A tárgyi eszközök állománycsökkenései:
 terv szerinti écs :T571 K129-159
 terven felüli écs :T866 K 128-158
 értékesítés :T311 K961+áfa T311 K467; bruttó érték kivezetés T861 K12-15 +écs kivezetés T 129-159 K861)
 apportba adás – nettó elszámolás! : bruttó érték kivez T368-K12-15, Écs kivez : T129-159-K368
nyereség T368-K968 , vagy veszteség T868 – K368
 térítés nélküli átadás :bruttó érték kivezetés T868- K 12-15+ écs T129-159 K 868, áfa ha térítik T368 K 467, ha nem
T868 – K467
 selejtezés, megsemmisülés,hiány: először állom.vét T227 K-12-16, terv.felüli écs elsz. T866-K128-
158, kivezetés : T128-168 –K12-16,T129-159 K12-16
 kötelezettség fejében történő átadás: T311-K961,K467 T861-K12-16 , T128/9 -158/9 – K861, T43-
47-K368 ,T368-K311
 átsorolás készletek közé: T 866-K 128-168, ha a piaci érték alacsonyabb, T128-168-K12-16, T129-
159 –K12-16, T21-22-K12-16

5.B.
A termelő-szolgáltató tevékenység teljesítményének elemzése. A termelés mérése, számbavétele. A
termelési érték elemzése. A termelés összetételének elemzése. A termelés ütemességének vizsgálata
A vállalkozásoknál mind a termelési feladatok meghatározásakor, mind a termelőtevékenység
eredményének számbavételekor mérni kell a termelés nagyságát, terjedelmét. A termelés nagyságának
mérése egyidejűleg többféle mértékegységben történhet. Célszerű a termelést mérni:
A termelés legáltalánosabb mérési módja a természetes mértékegységben történő számbavétel. A vállalati
gyakorlatban az értékbeni számbavételnek jellemzően két formája terjedt el:
• a termelést a termelési költségek nagyságával fejezik ki termékenként, termék-csoportonként,
szolgáltatási területenként stb. és együttesen
• a termelés értékét az ún. termelési érték mutatók segítségével számszerűsítik.
A termelésiérték-mutatók hasznos információkat szolgáltatnak a vállalkozás vezetői számára a
teljesítmények alakulásáról és nélkülözhetetlenek a gazdasági elemzéshez.
A termelés számbavételének harmadik módja a munkamértékegységben történő mérés. Ebben az esetben
az alkalmazott mértékegység a normaóra (esetleg munkaóra), amely a termelés munkaidő-szükséglete. Ezt
a mérési módot elsősorban feldolgozóipari vállalkozások a vállalkozások műhelyeiben, üzemeiben
alkalmazzák, ahol az elvégzett teljesítmény összegzésére értékben nincs lehetőség.
A vállalkozások a gazdasági tevékenységük elemzése során rendszeresen számszerűsítik, hogy hogyan
változott a termelés értéke és a változás milyen okokra vezethető vissza. Az elemzés elvégezhető
A termelési érték mutatók átfogó elemzése nagyvonalú elemzést jelent, amelynek keretében a termelési
érték mutatókat, valamint a közöttük lévő tartalmi összefüggéseket vizsgáljuk, azaz megállapítjuk, hogy
milyen tényezők okozzák az egyes termelési érték mutatók közötti különbségeket, eltéréseket.
A termelési érték és volumen globális elemzése szintén nagyvonalú elemzésnek tekinthető, amely a
termelési érték változásának értékelésére irányul. Nagyságát két fő tényező befolyásolja
• a termékek árának és
• mennyiségének változása.
Az árindex a különböző termékek eladási árainak együttes, átlagos változását, tehát az árszínvonal
változását mutatja. A volumenindex a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes,
átlagos változását mutatja.

A termelés korszerű gazdasági szemléletének középpontjában a piac, a vevő áll. Amennyiben a vállalkozás
ezt a feladatot megfelelően teljesíteni akarja, az egyes termékek értékesítési és - ebből adódóan -
termelési volumenének alkalmazkodnia kell a szükségletek változásához, és mivel ezek a piaci igények,
szükségletek folyamatosan változnak, folyamatosan változnia kell a termelés összetételének is. Ennek
következtében a termelés elemzésekor nélkülözhetetlen annak vizsgálata, hogy
• a piaci igényeknek megfelelően alakul-e a termelés összetétele,
• a termelés összetételének változása hogyan befolyásolta a vállalkozás fontosabb gazdasági
mutatószámait.
A piaci igények a vállalkozásoknál megrendelések, szállítási szerződések formájában öltenek testet, ezért a
szerződések teljesítésének vizsgálatával képet kaphatunk arról, hogy a vállalkozás kielégítette-e a vele
szemben felmerülő piaci igényeket.
Az összetétel-változás értékeléséhez a megoszlási viszonyszámok alkalmazhatók, számításukkal
meghatározható, hogy az egyes termékek, pontosabban az egyes termékek előállított mennyisége milyen
arányban jelent meg a teljes termelési volumen nagyságán belül.

A gazdaságos termelés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a termelő vállalkozások a lehetőségekhez képest

egyenletes, folyamatos, ütemes termelést valósítsanak meg. Ütemesnek tekinthető a termelés akkor, ha
azonos időszakok alatt körülbelül azonos mennyiségű terméket állítanak elő. A termelővállalatoknál az
ütemesség vizsgálata két területre tagolható, vizsgálható
• a termékkibocsátás ütemessége, valamint
• a termelés egyenletessége, folyamatossága.
A termékkibocsátás ütemességét elsősorban nagysorozat- illetve tömeggyártást folytató vállalkozásoknál
célszerű vizsgálni. A termékkibocsátás ütemességét leggyakrabban megoszlási viszonyszámokkal
vizsgáljuk, amelyeket a tervezett és tényleges készárutermelés értéke alapján lehet számszerűsíteni,
meghatározva például a havi, a negyedéves és féléves tervezett és tényleges termékkibocsátási arányok
eltéréseit. A tervezett és a tényleges adatokból számított mutatók,
• az átlagos napi termékkibocsátás,
• a szórás (amely az egyenletes termékkibocsátástól való eltérés nagyságát mutatja)
eltérése a tervezettől rámutathat az időszak - például egy adott hónap - napi termékkibocsátásának
ütemtelenségére. Tömeggyártás és nagysorozat-gyártás esetén a termékkibocsátás ütemessége egyúttal
megközelítően képet ad a termelési folyamat ütemességéről is.
A termékek, szolgáltatások, folyamatok minősége közvetlenül és közvetett módon jelentősen befolyásolja
a jövedelmezőséget, gazdaságosságot. A minőség vizsgálata során a vállalkozásoknak alapvetően azt kell
értékelniük, hogy a vevő mennyire elégedett az általuk nyújtott minőséggel. A vevői elégedettség
vizsgálatához a vállalkozások információkat kérnek a vevőktől kérdőíveken, esetleg interjúk keretében. A
termékek minőségi színvonaláról információkat kérhet a vállalkozás a termékek garanciális és garanciális
időn túli javítást végző szervizektől is.

A vállalkozások folyamatosan ellenőrzik, elemzik a gyártási folyamat és az elkészült termékek minőségét. A

vállalkozások a gyártási folyamat minőségének értékeléséhez gyakran alkalmazzák információforrásként a
selejtanalitikákat és vizsgálják a selejt nagyságának, valamint arányának alakulását.

Az elkészült termékek minőségének jellemzésére a termékek egy részénél meghatározható két egyszerűen
számszerűsíthető és értelmezhető mutatószám:
• az átlagos minőségi kategória és
° az átlagos minőségi együttható.
Az átlagos minőségi kategória az egyes minőségi osztályoknak (1,1.1, III) az előállított termékek
mennyiségeivel súlyozott számtani átlaga. Az tekinthető kedvező változásnak, ha a mutató értéke csökken,
minél inkább közelebb kerül 1-hez. Az átlagos minőségi együttható azt mutatja, hogy az 1. osztályú áron
számított termelési értéknek hány százaléka a tényleges termelési érték. Az átlagos minőségi együttható
legkedvezőbb értéke 100 %, a mutató csökkenése a gyártás minőségének romlását tükrözi.
Pareto elemzés, amelynek lényege a jelentős, vizsgálandó problémák - a minőség elemzésekor elsősorban
hibák, hiányosságok, költség okozók kiemelése egy információhalmazból.
Központi szerepe van az ún. minőséggel kapcsolatos költségek elemzésének. A minőséggel kapcsolatos
költségek közé azok a költségek tartoznak, amelyek a vásárlói igényeknek megfelelő minőség biztosításával
kapcsolatban keletkeznek, valamint azok a veszteségek, amelyek akkor fordulnak elő, ha a kielégítő
minőséget nem érik el

5.C.
. A termelési folyamat ellenőrzése. A saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése.

A termelési folyamat ellenőrzése komplex tevékenység, a vizsgálatokhoz jellemzően műszaki fel-

készültség, szakismeret is szükséges.
A termékösszetétel vizsgálatát általában az anyag- és munkaigényesség, a fedezeti hányad, a nyereség,
végső soron a jövedelmezőség szempontjai alapján indokolt elvégezni.
A termelés programozása egyrészt a termelési feladatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeni
felbontását jelenti az egyes műhelyek, gépcsoportok részletes feladatainak meghatározásával, amely az
operatív programban havi, heti, napi, műszak szerinti bontásban készül. Az operatív programok ellenőrzése
során vizsgálni kell, hogy:
• az egyes termelő egységek részére elkészített termelési programok helyesen vették-e figyelembe a
termelési lehetőségeket, a gépek és a munkaerő kapacitását;
• a visszaigazolt rendelési határidők figyelembe vételével határozták-e meg a gyártási folyamatokat;
• a szükséges alkatrészek időben és hiánytalanul rendelkezésre álltak-e;
• az elkészített programok megfelelnek-e a jövedelmezőségi követelményeknek

A programtól való eltérések okait a hibák és problémák behatárolása érdekében részletesen kell
ellenőrizni, a hiányosságok vajon mennyiben kapcsolatosak:
• a rendelésállomány nyilvántartásának pontatlanságával,
• a gyártási kapacitások részletes ismeretének hiányával,
• műszaki előkészítés pontatlanságával,
• az anyagellátási zavarral, szerszámhiánnyal, vagy létszámhiánnyal stb.

A termelés ütemtelensége növelheti a termelésirányítás eseti, operatív intézkedéseit, kapkodást,

szervezetlenséget, egyenetlen kapacitáskihasználást stb. okozhat, ezért ennek folyamatos ellenőrzése a
vállalkozás alapvető érdeke. A termékkibocsátás ütemessége a kész- és félkész termékek analitikus
nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és munkautalványok alapján ellenőrizhető. A raktárra
vétel ütemének eltérései vizsgálandók, mert ezek származhatnak a raktárba szállítás késedelméből is.
A minőségellenőrzés személyi feltételeit vizsgálni kell, hogy biztosított-e a szükséges létszám, a
szakképzettség, a gyakorlat, a folyamatos továbbképzés, a rendszeres, pontos tájékoztatás.

A saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése

A termékek raktárra vételével kapcsolatban elsődleges ellenőrzési feladat a bizonyító okiratok vagy a
késztermékek helyszíni bevizsgálásával azt megállapítani, hogy a termékek minőségellenőrzését
maradéktalanul elvégezték-e. Vizsgálni kell azt is, hogy nem termeltek-e megrendelői szerződés nélkül
raktárra, és ebből nem származtak-e elfekvőségek. Az értékesítésnek a szállítási feladatokra fel kell
készülnie. A szállítások megtörténte az értékesítési bizonylatok (fuvarokmányok, számlák, szállítólevelek
stb.) alapján vizsgálható. Ellenőrzési feladat a késztermék kiszállításra való előkészítésének megítélése a
következő szempontok alapján:
• a raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermékek befogadására és átvételére
• a raktárra vétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt.
• megfelelően biztosítják-e a késztermékek raktári rendjét
A szállítások szervezettségét a szállítási ütemtervek alapján értékeljük. Vizsgálni kell továbbá, hogy
megfelelő-e:
• a csomagolás módja, az áruféleség jellegének (súly, térfogat stb.);
• a szállítási távolság és az átrakodási szükséglet megállapítása;
• a kiválasztott szállítóeszköz az áru fizikai tulajdonságainak;
• a választott fuvareszköz gazdaságossági szempontból (vasúti)

6.A.
Ismertesse a mérleg fogalmát, a mérleg általános jellemzőit, felépítését a számviteli törvény előírásai
alapján. A mérleg tartalma (mérlegcsoport mélységig) éves és egyszerűsített éves beszámoló mérlegének
felépítése (a 2000.évi C. trv. A számvitelről 1.sz. melléklete alapján.), lehetséges formái (“A” és “B”
változat), tagolása. A mérleg főbb összefüggései. A mérleg és az eredménykimutatás összefüggése.
Mutassa be a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolását.

Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja
meg az alábbi határértéket:
 a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
 az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő
adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és
indokolni kell.

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány.

A mérleg olyan számviteli okmány, amely
 az eszközöket és a forrásokat
 adott időpontra vonatkozóan,
 megfelelően értékelve,
 pénzértékben összesítve,
 előírt szerkezetben
tartalmazza.

Más megközelítésben a mérleg lényegében egy vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonelemeit

tartalmazza.

A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben mutatja, vagyis a vagyontárgyak rendeltetése, a

használatban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában, valamint a vagyon eredete
(származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. Természetesen a mérleg a
vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmazza, így az teljeskörű vagyonkimutatásnak tekinthető.
A megállapításból következik az is, hogy a mérleg két oldala megegyezik, vagyis minden eszköznek van
forrása. A mérleg összevontan, a számviteli törvényben előírt, kötött sorrendben mutatja be mind az
eszközöket, mind a forrásokat.

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a mérleg
fordulónapja. Miután a vagyoni helyzet egy adott időpontra vonatkozik, így a mérleg mindig statikus
állapotot tükröz.

A mérleget az éves főkönyvi kivonat (záró kimutatás) adatai alapján készítjük el, magyar nyelven, ezer Ft-ra
kerekített ősszegben.

Az éves beszámoló mérlege tehát kétféle változatban állítható össze:

 „A” változatú mérleg: két oldalas, az egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat mutatja.
 „B” változatú mérleg: lépcsőzetes szerkezetű, az első részben az eszközöket, a második részben pedig a
 forrásokat mutatja.

A mérlegben az eszközöket és a forrásokat meghatározott sorrend alapján kell szerepeltetni, ez jelenti a

mérleg tagolását, felépítését.

A vállalkozó számviteli politikájában rögzíti, mely változatot választotta.

Az éves beszámoló mérlege háromfokozatú tagolást követ:

 mérlegfőcsoport,
 mérlegcsoport,
 mérlegtétel (mérlegsor)
A mérlegfőcsoportokat nagybetűvel, a mérlegcsoportokat római számokkal, a mérlegtételeket pedig arab
számokkal jelöljük.

23. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a
vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök
kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek
teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.
34. § A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli
elhatárolásokat kell szerepeltetni.

Mérlegösszefüggések

A= I+II+III
B=I+II+III+IV
Eszközök összesen: A+B+C
D=I+II+III+IV+V+VI+VII
F=I+II+III

Eszközök összesen=Források összesen

Az eredménykimutatás olyan könnyviteli okmány, mely adott időszakra vonatkozóan, összevontan és

pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint ezek különbözeteként képződő
eredményt.

A mérleg tartalmazza az eredménykimutatás adózott eredményét.

“A” változat
ESZKÖZÖK
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
(ebből visszavásárolt tulajdoni rész. névértéken)
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék
V. Lekötött tartalék
VI. Értékelési tartalék
VII. Adózott eredmény
E. Céltartalékok
F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások

„B” változat
ESZKÖZÖK
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
V. Készletek
VI. Követelések
VII. Értékpapírok
VIII. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK
D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
E. Passzív időbeli elhatárolások
F. Forgóeszközök-rövid lej. Kötelez. Különbözete
G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után
H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Hátrasorolt kötelezettségek
 I. Céltartalékok
J. Saját tőke
I. Jegyzett tőke

A kereskedelmi árukészlet nyilvántartására a következő lehetőségek vannak:

- év közben nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs nyilvántartás)
- év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet
o tényleges beszerzési értéken könyveli a készletcsökkenést az időszak közben
o elszámoló árat alkalmaz

Nagykeráru

nincs évközben nyilvántartás

beszerzés T 814 – K454
T466
értékesítés T 311 – K91-92
K467
év közben folyamatosan vezet beszerzési áron
beszerzés T 261 – K454
T466
értékesítés eladási ár T 311 – K91-92
K467
készletcsökk T 814 – K261
év közben folyamatosan vezet elszámoló áron
beszerzés szlázott áron T 263 – K454
T466
elsz.ó áron T262 – K 263
értékesítés eladási ár T 311 – K91-92
K467
készletcsökkenés T 814 – K262

árkülönbözet T 814 – K263

vagy
T263 – K814
Kiskeráru
nyilvántartás fogyasztói áron
beszerzés T 265- K454
T466
T264 – K265

T381 – K91-92
értékesítés K467
T814 – K264
T265 – K814

Anyagok, áruk esetében az árkülönbözet számlák egyenlege:

- Ha az elszámoló ár magasabb a tényleges beszerzési árnál, akkor az árkülönbözet számla
Követel (-) egyenlegű
- Ha az elszámoló ár alacsonyabb a tényleges beszerzési árnál, akkor az árkülönbözet számla
Tartozik (+) egyenlegű
 6.B.
A kereskedelmi tevékenység teljesítményének vizsgálata. Az áruforgalom átfogó elemzése és
ellenőrzése. Az értékesítési forgalom alakulásának elemzése. Az értékesítés összetételének elemzése.
A kereskedelem feladata tehát a termelés és fogyasztás közötti térbeli, időbeli és választékbeli eltérés áthi-
dalása. Áruforgalom alatt három, egymáshoz szorosan kapcsolódó résztevékenységet értünk, amelyeket
szokás az áruforgalom szakaszainak is nevezni. Időrendi sorrendben az áruforgalom jellemző szakaszai: 1.
Beszerzés, 2. Készletezés, 3. Értékesítés. Az áruforgalmat azonban az értékesítés dinamizálja, az
értékesítést tekintjük az áruforgalmi tevékenység végső céljának, így a résztevékenységeket logikailag más
sorrendbe kell állítanunk: 1. Értékesítés, 2. Beszerzés 3. Készletezés. Az áruforgalom vállalati szinten
végzett átfogó elemzésének célja, hogy nagyvonalú képet kapjunk a beszerzés, az értékesítés és a
készletek alakulásáról, azok összhangjáról, viszonyáról. Az áruforgalom átfogó vizsgálatának eszköze az
áruforgalmi mérlegsor, amelynek egyszerűsített felépítése a következő:

Nyitókészlet (KNY) + Beszerzés (B) = Értékesítés (É) + Zárókészlet (Kz)

A mérlegsor elemeinek áreltérősége torzító tényező kiszűrése érdekében a mérlegsor minden tagját
azonos áron kell figyelembe venni: minden elemet vagy beszerzési áron, vagy fogyasztói (esetleg eladási)
áron kell és lehet szerepeltetni az egyenletben. Egyúttal bevált gyakorlat az egyenlet tagjainak ismeretében
olyan nagyvonalú mutatószámok számítása, amelyek a folyamat tagjai közötti egyéb jelenségekre is
rámutatnak. Ilyen fontosabb mutatószámok:
• az árufedezettség, ami az árualap és az értékesítés viszonyáról tájékoztat,
• az értékesítés-beszerzés viszonyszámai, amelyek a két terület összhangjára mutatnak rá,
• az átlagkészlet: ami az adott időszakban mért átlagos készletnagyságot adja meg a nyitókészlet és a
zárókészlet egyszerű számtani átlagaként,
• az átlagos forgási sebesség (fordulat), ami a készletek cserélődésének és így a készlethatékonyságnak
a mérőszáma,
• a készletváltozás, ami az időszak eleji és időszak végi készletek egymáshoz mért arányát szemlélteti, a
készletezési (és áruforgalmi) döntések eredményességét jelezve.

A kereskedelmi forgalom az értékesítési folyamatban realizálódik. Az értékesítési forgalom (bruttó

árbevétel) tulajdonképpen nem más, mint az eladott árucikkek mennyiségeinek és fogyasztói árainak
szorzatösszege, ami megfelel az értékesítés nettó árbevétele és az általános forgalmi adó együttes
összegének. Az értékesítés értékelése állandó jellegű, folyamatosan végzett vizsgálatokat (például napi
forgalom alakulásának nyomon követése) és időszakos jellegű, általában egy-egy konkrét eseményhez vagy
időszakhoz kapcsolódó elemzéseket egyaránt tartalmaz (például elmúlt kereskedelmi akció hatásának
vizsgálata, vagy az előző negyedév értékesítésének minősítése). Az értékesítés elemzése során - többek
között - általában vizsgáljuk:
• az értékesítési forgalom fejlődését és ezzel összefüggésben a piaci részesedés változását,
• az értékesítési tevékenység színvonalát és
• az értékesítési forgalom összetételének alakulását.

Az értékesítés összetételének vizsgálata több szempont alapján történhet, különböző módszerek

segítségével. Jellemzően az értékesítést a következő ismérvek alapján bontjuk meg:
• árucsoportok, főbb árucsoportok,
• kereskedelmi egységek, illetve
• vevők, vevőcsoportok szerint.
A belső összetétel vizsgálatának alapvető eszközei a megoszlási viszonyszámok és az ABC-analízis, de
gyakran egyéb számításokat is kapcsolunk hozzájuk (például jövedelmezőség mérése).

6.C.
A kereskedelmi értékesítés ellenőrzése. Az áruellátás (árubeszerzés) és a készletgazdálkodás elemzése és
ellenőrzése kereskedelmi tevékenység esetén.

Az értékesítés ellenőrzése
Az értékesítés az árufeltöltéstől, árubemutatástól a vásárlás ellenértékének átvételéig tartó folyamat,
amely nem nélkülözheti a megfelelő piacszervezési, reklám tevékenységet. Az értékesítési tevékenység
ellenőrzésével kapcsolatos feladatok:
• biztosított-e az áruellátás a vállalkozásnál, a kereslet-kínálat összhangban van-e;
• megfelelő-e az értékesítés szervezettsége, lebonyolítása;
• jól működnek-e az értékesítést elősegítő személyi és technikai feltételek;
• megfelelő-e a vevők tájékoztatása;
• figyelembe veszik-e az áruk tulajdonságait az áruk elhelyezésekor;
• betartja-e a kereskedő az áruk tulajdonságaira vonatkozó higiéniai, tárolási, munka- és tűzvédelmi,
környezetvédelmi jogszabályokat, belső szabályzatokat az áruelhelyezés során;
• figyelembe veszik-e a vagyonvédelmi szempontokat.

Készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése

A termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait köti össze

- Meghatározták e figyelik e az optimális készletnagyságot

- A készletek nagysága összhangban van e a forgalommal és a vásárlói igényekkel
- Figyelik e a minimális készletet adott áruféleségből
- Megvalósul e a beszerzés és készletezés adatainak összekapcsolása történik e megfelelő intézkedés a
készletfeltöltésre
- A gazdálkodó készletei mennyire térnek el az optimálistól? A túlzott készlet növeli a költségeket (raktározás,
árukezelés, leértékelés, kamatok, selejt) a kisebb készlet ellátási zavarokat okozhat
- A meglévő készlet elegendő e a következő időszak zavartalan ellátásához
- A készletváltozás indokolt e és azt milyen tényezők okozzák
- Hogyan alakul a készletek forgási sebessége, vannak e és milyen okokból elfekvő készletek
- Megfelelő e a készletek raktározásának árukezelésének színvonala
- Rendelkezik e a vállalkozás selejtezési szabályzattal
- Figyelemmel kísérik e az áruk szavatossági idejét helyesen kezelik e a lejárt termékeket
Számított adatok mutatók, helyszíni ellenőrzések

Készletezési költségek

- Készlettartási költségek (raktárak fenntartási üzemeltetési költségei dolgozók munkabére közterhei,

berendezések bérleti díjai selejtezési veszteség, biztosítás, készletfinanszírozás, kamatok
- Készletek utánpótlási költségei (szállítás, áruátvétel minőség-ellenőrzés költségei)
- Hiányköltségek ( ha a vevő igényeit készlethiány miatt nem tudják kielégíteni)

Mutatók

Fordulatok száma: az időszak értékesítési forgalma (∑ Ft)

Időszak átlagkészlete (K)

Egy adott időszakban hányszor térülnek meg a vállalkozás készletei

Forgási sebesség (a körforgás időtartama napokban) időszak napjainak száma

Fordulatok száma

Vagy időszak átlagkészlete * időszak napjainak száma

Időszak értékesítési forgalma

Készlethatékonyság

Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet
nagysága

Áruk átlagos tárolási ideje áruk

1 napi elábé és eladott (közvetített) szolgáltatás

A készletek átlagos tárolási idejét méri napokban

Kereskedelmi áruk átlagos tárolási ideje kereskedelmi áruk

1 napi elábé

Reagálási fok készletváltozás %-a

Forgalomváltozás %-a

Kifejezi hogy a forgalom 1%-os változása hány %-os készletnövekedéssel vagy csökkenéssel jár

A kereskedelmi hálózat és az áruforgalom között a mennyiségi összefüggés azt jelenti, hogy a boltok
száma, mérete, nyitvatartási ideje meg kell, hogy feleljen az áruforgalomnak. Növekvő forgalmat csak
növekvő kapacitású hálózattal lehet lebonyolítani.
Az értékesítés munkaszakaszában a humán erőforrásokkal kapcsolatos fontosabb ellenőrzési feladatok:
• megfelelő-e az adott forgalom lebonyolításához a rendelkezésre álló létszám,
• rendelkeznek-e pontos áruismerettel;
• milyen gyakran cserélődik a létszám;
• megfelelő-e a munkaerő utánpótlás a vállalkozásnál;
• milyen a munkahelyi légkör, segítik-e egymást a dolgozók;
• a kialakított bérrendszer alkalmas-e a dolgozók ösztönzésére;
• mennyire leterheltek a dolgozók; megfelelő-e a munkaidő kihasználás a vállalkozásnál.

7.A.
Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a
mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, bekerülési
értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és
elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak
értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.

Az immateriális javak fogalma

Az immateriális javak, olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási
tevékenységet. (Itt kell kimutatni az immateriális javakra adott előlegeket és az immateriális javak
értékhelyesbítését, kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.) A mérleg eszköz oldalán, a
befektetett eszközök között szerepel.
Fajtái (mérlegtételei):

- A/I/1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke:

A vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezés évei
kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő, a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját
tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az
alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevéte1ekben várhatóan megtérülnek. Az
alapítás-átszervezés aktivált értékének le nem írt összege osztalékfizetési korlátot jelent, lekötött tartalékot
kell rá képezni. A lekötött tartalék visszavezetése az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg történik.

- A/I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke:

A jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben
megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját
tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek
aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a
létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. Az alap és alkalmazott kutatás költségei nem
aktiválhatók. A kísérleti fejlesztés lehet befejezett vagy befejezetlen. A befejezetlen kísérleti fejlesztés
értéke után terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni, mert jövőbeli megtérülése még
bizonytalan.
A kísérleti fejlesztés aktivált értékének le nem írt összege osztalékfizetési korlátot jelent, lekötött tartalékot
kell rá képezni.

- A/I/3. Vagyoni értékű jogok

Azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a
bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá
a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

- A/I/4. Szellemi termékek

Olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek révén hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak állíthatók
elő.
Fajtái:
• az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési
minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
• a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek,
műszaki tervek),
• a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól,
hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

- A/I/5. Üzleti vagy cégérték

Itt kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetések
összegét.

- A/I/6. Immateriális javakra adott előleg

Az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összeg mutatható itt ki.

- A/I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése

A vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv
szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki.
Immateriális javak állományba vétele
Az immateriális javak bekerülési (beszerzési) értéken kerülnek állományba, a mérlegben a nettó érték
szerepelnek. Nyilvántartása az 1. számlaosztályban történik.

Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron

Apportként történő átvételkor Létesítő okiratban meghatározott értéken
Átalakulás esetén Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken
Csere útján beszerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értéken
Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen
Térítés nélküli átvétel esetén
Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz Állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken
Követelés fejében történő átvétel Megállapodás szerinti értéken
Jegyzett tőke leszállításakor Társaság által közölt, számlázott értéken
Végelszámoláskor, felszámoláskor Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Állománynövekedés
- beszerzés, T111-114 ,T466 – K454
- térítés nélküli átvétel,többlet, ajándék T113-
114-K968, T968 – K483, T466-K479
- apport, - nettó elszámolás!!
- saját előállítás,
- követelés fejében átvétel,
- tulajdoni hányad fejében átvétel
Állománycsökkenés:
- értékesítés: T311-K961, K467 , T861-K111-113,
T119-K861
- terven felüli T866- K118, terv szerinti
értékcsökkenés: T571-K119
Terv szerinti értékcsökkenés
A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak többségének értéke a tartós használat során az
erkölcsi avulás következtében az eredeti bekerülési érték alá csökken. A csökkenés mértékének pénzben
kifejezett értéke az értékcsökkenés. A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett
bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az
eszközöket előreláthatóan használni.
A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél
rövidebb idő alatt lehet leírni.
Abban az esetben, ha az üzleti vagy cégérték piaci értéke nem csökken, akkor az üzleti vagy cégérték után
nem kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.
A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek
bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy
összegben elszámolható.

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál akkor, ha

• könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
• értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált;
• a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesíthető;
• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve
az eredménytelen lesz;
• az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke- a jövőbeni
gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan
é jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Amennyiben az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés
elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést
vissza kell írni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása nem haladhat ja meg a korábban elszámolt terven
felüli értékcsökkenés összegét.

Immateriális javak értékhelyesbítése

A vagyoni értékű jogoknál és a szellemi termékeknél lehet értékhelyesbítést elszámolni. Ha a piaci érték
jelentősen meghaladja a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírását követő könyv
szerinti értékét, akkor a pozitív különbözet értékhelyesbítésként elszámolható.
A piaci értéket minden esetben a könyvvizsgálónak kell hitelesíteni. Az értékhelyesbítés a forrás oldalon
értékelési tartalékként jelenik meg.
A legjellemzőbb állománycsökkenések és a kapcsolódó gazdasági események eredmény kimutatás
kapcsolata.

Mérlegérték megállapítása általánosan:

Bekerülési érték (Bruttó érték)
- Halmozott terv szerinti értékcsökkenés
- Terven felüli értékcsökkenés
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak
- nyitó bruttó értékét,
- annak növekedését, csökkenését,
- záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat,
- a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az
átsorolásokat,
- a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
 7.B.
Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után. A termék életciklusának elemzése.
A műszaki fejlesztés tevékenység napjainkban az innováció kérdéskörében jelenik meg, új
termékek, új technológia létrehozását illetve ezek bevezetését jelenti.

A gyakorlatban a vállalatokat a következő követlmények ösztönzik az innovációra

 a gazdálkodás feltételei szigorodnak

 a piacok érzékenyen reagálnak minden újdonságra
 az árak általánosan emelkednek (az innováció a csökkentésre is irányulhat)
 bérpolitikai és jövedelmi elvárások a költségeket növelnék
 a tudomány és technika fejlődése magával hozza a termelés színvonalának emelését
 a piaci konkurencia rendkívül erős, ezért fejleszteni kell

A fejlesztés területei

 gyártmány fejlesztés: új termékek bevezetése, új tulajdonságú termékvariációk, szélesebb

választék, miniatürizálás, design
 gyártás fejlesztés: technológia, termelő folyamat műszaki színvonalának emelése

Fejlesztési döntések előkészítésének módszerei

A fejlesztéshez pontos szakszerű információk szükségesek, ezek jelent ős része prognózisokra
épül. Ezért valamennyi fejlesztési döntés bizonytalanságot, kockázatot (minimalizálni kell)
hordoz magában.
A bizonytalanság csökkentése érdekében ún. érzékenységi vizsgálatot lehet végezni amivel
kimutatható a ráfordítások és eredménytényezők szerepe.
Csökkenthető a bizonytalanság a gazdaságossági számítások feltételeinek szigorításával is.

Gazdaságossági számítások

 gazdasági kalkuláció
 gazdasági mutatószámok
 pontozási módszerek

Az időtényező szerepe a fejlesztési döntések előkészítésénél

 Kamattényező: a kamatos kamatszámítás hatványozási tényez ője, alapösszegt ől

függetlenül.
 Diszkonttényező: megmutatja, hogy ma mennyit kell befektetni ahhoz, hogy x év alatt
egységnyi értékűvé növekedjen
 Törlesztőfaktor (faktor-tényező): azt mutatja, hogy egységnyi befektetett t őke
időszakonként milyen összegű hozamot biztosít, hogy a befektetés megtérüljön és
tőkenövekedés is képződjön.
 Fejlesztés gazdaságosságának hatékonysági mutatói:
1. belső kamatláb: olyan mérték, ahol a nettó jelenérték nulla
2. nettó jelenérték: a fejlesztéssel képződő évek során számítható pénzjövedelem
diszkontált összege és a fejlesztési ráfordítások különbsége
3. megtérülési idő: nettó fejlesztési ráfordítások / éves jövedelem

A termék életciklusának elemzése:

A termékek/szolgáltatások életciklus görbéi széles körben használt modellek. A görbe a termék

kifejlesztésétől az elhalásig terjedő folyamat jellegzetes fejlődési, pozícióváltási szakaszait foglalja
szemléletes keretbe.
 A termék teljes életciklus görbéjét az ábrán látható módon lehet megrajzolni. Ez tartalmazza az
előkészítés K+F mozzanatait és az előkészítés tevékenységét, valamint a piacra kerülés utáni
(„térhódítás – pozíciótartás – pozícióvesztés”) életpálya szakaszokat. A görbe egy általános
modellként fogható fel, hiszen egy-egy termék / szolgáltatás életciklus görbéjének alakulását sok
tényező befolyásolja.

Ilyenek lehetnek:

 a termékváltások periodicitása,
 a verseny- vagy helyettesítő termékek piaci pozíciója
 piacpolitikai szabályozások alakulása (dömping, kvóták stb.)
 a termelési költségek változásának dinamikája,
 a piac telítődése,
 új piacok kialakulása,
 új felhasználási módok létrejötte.

Az életgörbe kifutását jelentősen módosíthatja az, ha valamely oknál fogva a termék eltűnik a
piacokról ha tartalék-alkatrészgyártási kötelezettségek miatt, az alaptermék kihalása után a
termelés valamilyen szinten fennmarad.

Forrás: Bucsy, 1976

ábra: A teljes életciklus tipikus szakaszai

Az életciklus különböző szakaszaihoz kapcsolódva néhány tipikus tulajdonságot foglaltunk össze

a 9.1. táblázatban, Iványi (1984) összeállításának felhasználásával.
 A klasszikus négy fázist:

 a bevezetés,
 a növekedés,
 az érettség,
 a hanyatlás

szakaszait, vagy ezeken belüli részeket értelmező modellek, a piaci növekedés (értékesítés) és a
versenyképesség jellegzetes változásai alapján a bevezetés, a pozícionálás, a benntartás és/vagy
kilépés döntéseinek előkészítéséhez nyerhetünk információt /fejlesztés, marketing, termelés,
disztribúció, stb./ és fogalmazhatunk meg alternatív stratégiákat.

Az egyes ciklusok jellemzése:

1. Bevezetés szakasza:
o a gyártó új piac(ok) megszerzésére törekszik,
o a kiváró vásárlók ösztönzésével a kereslet élénkítését előtérbe helyezi, a lassan emelkedő
eladások intenzifikálása érdekében,
o a termékismeretek propagandája intenzív,
o magas induló árakkal kezd, majd ezeket fokozatosan csökkenti, a fogyasztói inercia legyőzésére,
o a piacot merev árrugalmasság jellemzi,
o az eladó monopol jellegű előnyöket élvezhet (szabadalmi védettség),
o a fejlesztés a termék ismert gyengeségeinek kiküszöbölésére összpontosít.
2. Növekedés szakasza:
o versenytársak, utánzók jelennek meg a piacon (oligopol jelleg),
o a választék bővítésére törekszenek a gyártók, a piaci részesedés növelése érdekében,
o a merev árrugalmasság oldódik,
o a volumen növekedése miatt a gyártási költségek és az árak kedvezően alakulnak,
o a fejlesztés a minőség javítására és az önköltség csökkentésére irányul.
3. Érettség szakasza:
o a versenytársak közötti harc a piaci részesedésért kiéleződik (polipol jelleg),
o a gyártó a kapacitásai maximális kihasználására törekszik (kapacitás konvertálás) és a
legalacsonyabb önköltséggel dolgozik,
o az árharc erősödik és differenciálódik, a vásárlói árrugalmasság ilyenkor a legnagyobb,
o a kiegészítő szolgáltatások felértékelődnek (szerviz, tanácsadás),
o a diverzifikációs törekvések erősödnek,
o a fejlesztés (felújítás) fokozatosan átadja a helyét a racionalizáló beavatkozásoknak.
4. Hanyatlás szakasza:
o az eladások csökkennek,
o az úttörők és a gyors utánzók fokozatosan kivonulnak a termelésből,
o az árrugalmasság csökken,
o az önköltség ismét növekszik,
o a tartalék alkatrész ellátás biztosítása a „goodwill” miatt fontossá válik a fejlesztés új innovációs
forrásokat készít elő.

7.C.
Az ellenőrzés fogalma, célja, tárgya, módszere. Az ellenőrzési rendszer. Az ellenőrzés általános jellemzői.
Az ellen őrzés csoportosítása, fajtái. Szabályozottság az ellenőrzésben..

Az ellenőrzés fogalma
Általános értelmezéssel az ellenőrzés ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő
tevékenység, amelynek három eleme van: a tényhelyzet megismerése, valamilyen követelményekhez
történő viszonyítása és (ha van) az eltérések alapvető okainak feltárása.
Az ellenőrzés célja
Mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Acél eléréséhez alkalmazott ellenőrzési módszerek
csupán ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a feltárt tényleges helyzet milyen mértékben és mennyiben felel
meg az ellenőrzés által képviselt érdekeknek.
Az elvégzett különféle ellenőrzések keretében képviselt érdekek sokfélék lehetnek, de alapvetően két fő
csoportba sorolhatók. Így lehetnek tulajdonosi érdekek és hatósági, (köz-) érdekek.

Az ellenőrzés tárgya
Általában valamilyen emberi tevékenység, cselekmény, magatartás, illetve valamely magatartás-, vagy
cselekménysorozat, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése. Tehát az ellenőrzés
tárgya igen sokféle lehet a célok függvényében.

Az ellenőrzés módszere
Az ellenőrzés közelebbi célja és tárgya határozza meg. A módszerek ennek megfelelően rendkívül
változatosak lehetnek. A módszerek sokfélesége ellenére alapvető követelmény bármely megállapítással
szemben, hogy az alkalmazott módszer mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos
helyzet feltárását. E követelmények betartása vezethet el a valóban helyes vezetői, illetve irányítási
döntésekhez és nem csorbíthatja az ellenőrzöttek jogait sem. Alapvető módszer az összehasonlítás.

Az ellenőrzési rendszer
Alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdonviszonyoktól függ. A rend szer alatt az ellenőrzések
megszervezésének és megvalósításának olyan intézményesítését kell érteni, ahol a képviselt érdekek
védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. Minden ország ellenőrzési
rendszere e viszonyok függvényében alakul ki. Az egyes ellenőrzési rendszerek között gyakoriak a
különböző módon megnyilvánuló kapcsolatok, egy ellenőrzési rendszer több alrendszert is tartalmazhat,
illetve egyes ellenőrzési rendszerek más rendszer alrendszerei is lehetnek. Beszélhetünk például
• az Európai Unió ellenőrzési rendszeréről,
• egy ország ellenőrzési rendszeréről,
• az állami ellenőrzések rendszeréről,
• egy vállalkozás belső ellenőrzési rendszeréről,
• egy költségvetési szerv belső ellenőrzési rendszeréről.

Összességében tehát az ellenőrzés átfogja a társadalmi-gazdasági élet miden területét, amelynek elemei
elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, előmozdítják a hibák kijavítását, a hiányosságok
megszüntetését, a jó módszerek elterjesztését.

Az ellenőrzés általános jellemzői

Az ellenőrzés általános jellemzői, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények az ellenőrzési
feladatok eredményes elvégzésének biztosítékai. Ezek a következők:

Szabályszerűség: Az ellenőrzést végzőknek, ugyanakkor az ellenőrzötteknek is be kell tartaniuk a jogaikat,

kötelezettségeiket meghatározó különböző szintű jogszabályokat, belső előírásokat, utasításokat,
normákat.

Tervszerűség és rendszeresség: Az ellenőrzések bizonyos időközönként visszatérőek (periodikusak vagy

aperiodikusak). A visszatérő, az adott időszakban ellenőrizendő feladatokat előre meghatározzák, vagyis az
ellenőrzéseket megtervezik.

Kockázat-orientáltság: Az ellenőrzést kockázat alapú megközelítés jellemzi, hogy ésszerű bizonyosságot

nyújtson arról, hogy a működés hatékony és eredményes, a pénzügyi beszámolási rendszer megbízható,
illetve a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak és belső szabályzatoknak a társaság eleget tesz.
Teljesség: Vállalkozási (mikro) szinten a teljesség elve úgy értelmezhető, hogy a teljes gazdálkodási
folyamat megismerésére sor kerüljön. A vállalkozási modulok egymással összefüggő rendszert képeznek, s
annak minden egyes tagját meg kell ismerni.

Hézagmentesség: Az ellenőrzésre kerülő időszakok folyamatosan, kihagyás nélkül követik egy- mást, azaz
jellemzően minden soron következő ellenőrzés az előző ellenőrzéstől eltelt időszakra terjed ki.

Ésszerűség: Egyrészt az ellenőrzés körének, konkrét témájának helyes megválasztását, másrészt az

ellenőrző szervezetek közötti megfelelő munkamegosztás igényét jelenti. Az ellenőrök azzal tudják
racionalizálni a tevékenységüket, ha tapasztalataikat, vizsgálati eredményeiket megosztják egymással.

Objektivitás: Az ellenőrzési megállapításoknak megalapozottnak, tárgyilagosnak (valóságosnak és

bizonyítottnak), a következtetéseknek a realitásokhoz igazodóknak (alátámasztottaknak) kell lenniük.

Függetlenség: Az ellenőrök az általuk képviselt érdek érvényesítésében (védelmében) befolyástól

mentesen járnak el. A függetlenség azt jelenti, hogy nem áll fenn olyan feltétel, amely veszélyeztetné a
pártatlan ellenőri tevékenységet. Egyúttal az összeférhetetlenség eseteit ki kell zárni.

Hatékonyság: Az ellenőrzések hatékonysága azon keresztül mérhető, hogy mennyire képes betölteni
célját,az érdekek képviseletét, a tevékenységek hibamentességének elősegítését. Mennyire eredményes az
ellenőrzés a hibák, szabálytalanságok, mulasztás ok, stb. feltárásában, okainak, felelőseinek
megállapításában, mennyiben járul hozzá javaslatai vagy esetleges utasításai révén a hiányosságok
felszámolásához.

Az ellenőrzés csoportosítása, fajtái

Az ellenőrzésnek - fejlődésük, változásuk stb. során - különböző fajtái, típusai alakultak ki, amelyek
mindegyike sajátos, a többitől eltérő vonásokat mutat. Az ellenőrzések különféle szempontok, ismérvek
szerint csoportosíthatók. Ismertebb csoportosítások és a csoportokba tartozó ellenőrzési fajták - többek
között- a következők:
Az ellen őrzés időpontja (az időtényező) szerint lehet előzetes-, egyidejű- vagy utólagos az ellenőrzés.
Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmény alapján megkülönböztetünk szabályszerűségre és
teljesítményre irányuló ellenőrzést.
Az ellenőrzés tartalma alapján lehet pénzügyi ellenőrzés és szakmai ellenőrzés.
Az ellenőrzések terjedelme alapján történő csoportosítás alapján megkülönböztethetünk célellenőrzést,
témaellenőrzést, és átfogó ellenőrzést.
Az ellenőrzötthöz való viszonya szerint az ellenőrzés lehet külső, illetve belső ellenőrzés.
Az ellenőrzés gyakorisága szerint lehet egyszeri, időszakos ellenőrzés, vagy állandó ellenőrzés.
Az ellenőrzés részletessége szerint lehet tételes (teljes körű) ellenőrzés, próbaszerű (szúrópróba-
szerű) ellenőrzés, vagy mintavételes ellenőrzés.
Az ellenőrzések szervezése szempontjából lehet horizontális ellenőrzés és vertikális ellenőrzés.

Az ellenőrzések sajátos formái az elővizsgálat, az önellenőrzés, a próbavizsgálat, a kiegészítő ellenőrzés,

rendszerellenőrzés, megbízhatósági ellenőrzés, informatikai rendszer ellenőrzése, utóvizsgálat (az
intézkedések nyomon követése).

Szabályozottság az ellenőrzésben
Az ellenőrzések megszervezésének, az ellenőrzés szervezete kialakításának vannak olyan általános érvényű
elvei és gyakorlati követelményei, amelyek függetlenek a szervezet sajátos feladataitól és nagyságától, és
amelyek érvényesítése fontos feltétele a sikeres ellenőrző munkának. Alapvető az ellenőrzések szervezeti
kereteinek előre történő meghatározása és a szervezetek működésének, tevékenységének megtervezése.
Az ellenőrzés kialakulásának és fejlődésének fontos jellemzője a különböző szintű ellenőrzéseket végző
szervezetek és szervezeti egységek létrejötte, amelyek céljait, hatókörét, működését, konkrét feladatait
stb. különböző szabályok határozzák meg. Az ellenőrzések, illetve azok megszervezése szabályozásához
tartoznak alapvetően:
• a külső szabályozó elemek, így
- a közösségi elvárások, ajánlások (kiemelten az EU rendeletek és irányelvek),
- a nemzeti (tagállami) jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei,
- a különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok
• a belső szabályozó elemek, azaz a szervezetek belső szabályzatai és előírásai (szervezeti és működési
szabályzat, ellenőrzési szabályzat, ellenőrzési kézikönyv stb.).

8.A.
A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és
csoportosítása a mérlegben. A tárgyi eszközök értékelése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A beruházás, felújítás,
fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. A tárgyi eszközök a kiegészítő
mellékletben.

A tárgyi eszközök (TE) azok az anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy
közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, függetlenül attól, hogy használatba vételre
kerültek-e, továbbá itt kell kimutatni a mérlegben az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott
előlegeket és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is.
TFÉCS és
BÉ TSZÉCS visszaírás
A) Befektetett eszközök/ II.TE
866 - 128 -
1. Ingatlanok 121 (126) 571 - 129 966

866 - 138 -
2. Műszaki berendezések, gépek,járművek 131 571 - 139 966

866 - 148 -
3.Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 141 571 - 149 966

866 - 158 -
4. Tenyészállatok 151 571 - 159 966

866 - 168 -
5. Beruházások,felújítások 161 - 966

6. Beruházásokra adott előlegek (követelés!) 351 - -

7. TE.ök értékhelyesbítése (lsd. utolsó oszlop)

Értékelése:
 Állományba vételkor - bekerülési értéken
 Mérlegkészítéskor - könyv szerinti értéken
 Állományból kivezetéskor - könyv szerinti értéken
Jellemző állománynövekedések és a bekerülési érték tartalma:

Bekerülési jogcímek Bekerülési érték

Vásárlás
Saját előállítás
Egyéb állománynövekedések:
-apportba kapott
-térítés nélkül átvett
-ajándék
-követelés fejében átvett
-beszerzés cserével
-fellelt leltári többlet
beszerzési ár
előállítási költség
létesítő okirat szerinti érték
piaci érték
piaci érték
szerződés szerinti érték
csereszerződés szerinti érték
piaci érték

A TE-k üzembe helyezését (rendeltetésszerű használatbavételét) hitelt érdemlően dokumentálni kell.

(Üzembe helyezési jegyzőkönyv).

Terv szerinti ÉCS

A tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi avulás => költségként kell elszámolni, melynek összegét
befolyásolja: a hasznos élettartam és a maradványérték.
~ módszerei:
 lineáris (egyenletes) leírás
 degresszív (számtani/mértani sor módszere) leírás
 progresszív (gyorsított) leírás
 teljesítményarányos leírás
A 100 E Ft egyedi értékhatár alatti kis értékű TE-k az állományba vételkor ill. az aktiváláskor egy összegben
ÉCSL-ként elszámolhatóak!
Nem számolható el ~ a következő TE-re:
földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, üzembe nem helyezett beruházás, olyan
eszköz esetében mely az értékéből a használat során sem veszít v. amely értéke –különleges helyzetéből,
egyedi mivoltából adódóan- évről évre nő.

Terven felüli ÉCS

A TE-nél ~ kell elszámolni, ha:
 a TE (beruházás is!) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen > piaci érték
 a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott (részleges kár),
megsemmisült, ill. hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, ill. használhatatlan
(beruházás is!)
~mértéke: a ~ után a használhatóságnak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken
szerepeljen a mérlegben a TE. Ha selejtezésre került, megsemmisült vagy hiányzik, a mérlegben nem
szerepeltethető, mérlegértéke 0.
~ visszaírása: ha elszámlásának okai nem vagy csak részben állnak fenn, a ~-t meg kell szüntetni (vissza kell
írni)  a TE-t a piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti ÉCSL figyelembevételével meghatározott nettó
értékére) vissza kell értékelni. A ~ visszaírása nem haladhatja meg a korábban elszámolt ~ összegét!

TE értékhelyesbítése
A beruházások kivételével minden TE-nél lehet értékhelyesbítést elszámolni, ha a piaci érték
(könyvvizsgálónak kell hitelesítenie!) Jelentősen> a korábban elszámolt terven felüli ÉCSL visszaírását
követő könyv szerinti értéket  a pozitív különbség ~-ként elszámolható.
A ~ forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg, az eszköz oldalon pedig elkülönítetten kell
kimutatni (A/II/7) vagyis nem része a TE mérlegértékének!
Az értékhelyesbítés alá vont eszközök piaci értékét minden évben felül kell vizsgálni, és a korábbi
értékhelyesbítést az aktuális piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetének megfelelően kell
korrigálni.
Mérlegérték (Nettó érték)
Bekerülési (Br.) érték – Halmozott terv szerinti ÉCS – Terven felüli ÉCS + Terven felüli ÉCS visszaírása

Jellemző állománycsökkenések és azok eredménykimutatás kapcsolata:

Gazdasági esemény Eredménykimutatás

Terv szerinti ÉCS ÉCSL
Terven felüli ÉCS Egyéb ráfordítás
Terven felüli ÉCS visszaírása Egyéb bevételek
Értékesített TE
 eladási ára Egyéb bevételek
 könyv szerinti (nettó) értéke Egyéb ráfordítás
Térítés nélkül átadott TE könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás
Apportba adott TE
 létesítő okirat szerinti értéke Egyéb bevételek
 könyv szerinti (nettó) értéke Egyéb ráfordítás

Beruházás (Bekerülési értéket növeli)

 A TE-k beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett TE üzembe
helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű
használatbavételig végzett tevékenység.
 Meglévő TE bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,
teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység
Felújítás (Bekerülési értéket növeli)
Az elhasználódott TE eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként
visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott TE élettartama megnövekszik, eredeti
műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően v. teljesen visszaáll, az előállított termékek
minősége v. az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a
jövőben gazdasági előnyök származnak.
Karbantartás (A felmerülés évének eredményét terheli!)
A használatban lévő TE folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási tevékenység.

TE-k analitikus nyilvántartása:

Tartalma: a TE-k azonosításához szükséges adatok, nyilvántartási adatok és azok változásai, állomány és
értékadatok és azok változásai, leltározással kapcsolatos adatok, tartozékok jegyzése, egyéb információk.

TE-k a Kiegészítő mellékletben

~-nek tartalmaznia kell az amortizációs politikát (ennek része, hogy él-e a kisértékű TE-k, vagyoni értékű
jogok és szellemi termékek használatba vétellel egyidőben történő egyösszegű ÉCS elszámolásával v. sem)
 Ha a terv szerinti ÉCS megállapításakor (tervezésekor) figyelembe vett körülményekben (használat
időtartama, eszköz értéke, várható maradványérték) lényeges változás történt, akkor a terv szerinti ÉCS
megváltoztatható, a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni.
Be kell mutatni a kiegészítő mellékletben (az egyszerűsített éves beszámoló kieg. mellékletének nem kell
tartalmaznia ezeket)
 Immat. javak és TE-k Br. értékének és halmozott ÉCS-ének nyitó értékét, növekedéseket, a
csökkenéseket, a záró értéket és az átsorolásokat.
 Az elszámolt ÉCSL bontva: terv szerinti ÉCSL használt módszerek szerint továbbá a terven felüli ÉCS
és a visszaírt terven felüli ÉCS összegét.
 A jelentősebb összegű terven felüli ÉCS, ill. annak visszaírása elszámolásának indokait.
 A környezet védelmét közvetlenül szolgáló TE-k részletezett adatait külön is.

Könyvelés
TE BESZ
161-454 Szla nettó é
466-454 áfa
BELF

TE saját előállítás
Felmerült költségek (51-57) - (1-4)
Beruh akt. 16-582 önktg-en (közvetlenül felm., szoros, mutatókkal bizonyítható)
TE AKT 131-16 TE akt.
466-467 áfa (alap:önktg) a felújítás nem áfa köt!
STK felhaszn. Beruh- 581 - (23,25) készlet kiv. Önktg-en ktgként
hoz 16 - 582 beruh BÉ-nek növelése
Próbaüzem termékei 582 - 16 beruh BÉ-nek csökkentése önktg-en de max PÉ-n
23, 25 - 581 készletre vétel
ÜH-ig ha nem jön meg 161-479 leendő szla ö a rendelkezésre álló infók alapján
a szla 131-161 aktiválás
479-454 szla megjön
466-454 ha van eltérés és az nem jelentős: elvezetem : 869 /969
ha jelentős az ÉCSL korrigáljuk, sztornózom a régi könyvelést, és a szla
alapján lekönyvelem!
ÜH- től kivezetésig
általánosan az ÜH bizonylat alapján
(12-15)-161 rendeltesésszerű hasznbavétel + szakhat engedély innen ÉCS
ÜH
131-161 gép esetén
(466-161) saját telj. Áfája
TSZ ÉCS 571-139 évente, kivéve ha vmi történik az eszk-el, -> addig a napig
Értéknövelés 571-139 az értéknöv napjáig a rendes TSZ ÉCS
161-454 szla
466-454 áfa
131-161 ÜH -> ÉCS-t újratervezzük
 571-139 év végén az új ÜH napjától számítva
év közben ha csökkent é-űvé válik v. év végén <PÉ -> TFÉCS
866-138 Pl.: káres., feleslegessé válik, hiány, megsemmisülés…
TF ÉCS + VI
571-139 TSZ ÉCS a káreseményig
138-966 TFÉCS VI - csak év végén lehet pl. kijavítják max a TFÉCS erejéig
138-131 TF ÉCS átvez
139-131 TSZ ÉCS átvez
ÁLL-BÓL KIVEZETÉS
8-131 kivezetés
(4171-137) (ÉH kiv) - ilyenkor tuti nincs TF ÉCS
kiv-i lépések+
ÉRT 311-961 követelés
311-467 áfa
161,466 - 454 vételár és áfa
KISÉRTÉKŰ TE
572-161 használatba vételkor
581-241 növendék állat készlet kiv
Tenyészállattá 161-582 5-ből beruh-ba átvezetés
minősítés növendék …
áll-ból 151-161 akt
466-467 áfa - tenyészállat ezután ÉCSzik minden úgy mint a többi eszk-nél
127-417 növ - piaci többletérték, nem kötelező, csak fordulónapon
ÉH
417-127 csökken
piaci többletérték, nem kötelező, csak fordulónapon;
 8.B
A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes
ismertetése. A cash-flow kimutatás összeállításának módszerei (direkt és indirekt
megközelítése, részletezése (felépítése) és információtartalma az elemzés céljainak
megfelelően. A cash flow kimutatás elemzésének célja, módszerei.

A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzése/értékelése:

 Vertikális elemzés csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján végezzük el a
mérlegelemzést.
 A horizontális elemzés olyan mutatószámok, amelyek számszerűsítése mind az eszköz-,
mind a forrásoldalról felhasznál mérlegadatot, azaz összeveti a mérleg két oldalának
valamely csoportját vagy tételét.

A mérleg átfogó elemzése során a vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását

többnyire horizontális mutatószámokkal, valamint likviditási mérleg segítségével
értékelhetjük. A pénzügyi helyzet mutatószámokkal történő elemzése — kicsit
leegyszerűsítve - vonatkozhat
 hosszabb távra, értékelve az adósságállományra vonatkozó mutatók alakulását és
 rövidtávra (a mérleg elemzése kapcsán általában egy évre), vizsgálva a likviditási
mutatók nagyságát és változását.
Az adósságállomány és az összes tartós forrás egymáshoz mért viszonyát az
adósságállomány aránya mutatóval vizsgálhatjuk. A mutató értékelésekor figyelembe kell
vennünk a hosszú lejáratú tartozások tartalmát és indokoltságát, valamint a hozzájuk
kapcsolódó terheket. A mutató növekedésénél szem előtt kell tartanunk a jövőbeni
lehetséges likviditási nehézségek kockázatát.
A vállalkozás adósságállománya alakulásának értékelésekor lényeges szempont lehet, hogy a
vállalkozás tudja-e biztosítani a következő gazdasági évben esedékes adósságszolgálat
fedezetét. Ehhez azonban a mérleg adatain kívül az eredménykimutatás egyes adataira is
szükség van (adózott eredmény, értékcsökkenési leírás).
A likviditási helyzet értékelése - alapvetően - a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú (egy
éven belül esedékessé váló) kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. A
leggyakrabban alkalmazott likviditási mutató a forgóeszközök teljes értékét - mint likvid
eszközök állományát - viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez.
Likviditási gyorsráta is, amelynek számításakor a forgóeszközök közül elhagyjuk az általában
kevésbé likvidnek tekintett készletek értékét.
Számszerűsíthető a pénzeszköz-likviditás mutatója, amely a pénzeszközök nagyságát állítja
szembe a rövid lejáratú kötelezettségekkel, és azt vizsgálja, hogy a vállalkozás milyen
mértékben tudna azonnal eleget tenni rövid távú (éven belüli) kötelezettségeinek.
A vállalkozás pénzügyi helyzetének minősítését - mutatószámok számítása és értékelése
mellett- likviditási mérleg alapján is elvégezhetjük.
A likviditási mérleg
 az eszközöket pénzzé tehetőségük (mobilitásuk) szerinti,
 a forrásokat lejárati idejüknek (esedékességüknek) megfelelő sorrendben
tartalmazza.
A cash flow (továbbiakban CF)- általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint
pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
A CF= cash in-flow - cash out-flow, a cash flow értéke tehát megegyezik a pénzbevételek és a
pénzkiáramlás különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.

A hazai CFszámításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket

jelenti, azaz a számviteli törvény csoportosításában részletezett
• készpénz,
• elektronikus pénzeszközök
• csekkek, továbbá
• bankbetétek értékét foglalja magában.

A cash flow-kimutatás felépítése

A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás
• működési (üzleti operatív) tevékenysége,
• befektetési (beruházási) tevékenysége és
• pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége
befolyásolják a CFalakulását, ennek megfelelően a vállalkozás CFkimutatása is ebben a
tagolásban készítendő el:

A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a CFalakulására:

Bevétel oldalon itt megjelenik mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből -
termék-, áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból - származik. Itt szerepeltetendő az
értékesítési árbevétel részét nem képező, de a napi működéssel összefüggő további
bevételek (kapott kötbér, kártérítés, késedelmi kamat stb.) összege is.
A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő
kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A
bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók,
illetékek, valamint a működési tevékenységgel szorosan összefüggő egyéb pénzkiáramlással
járó ráfordítások (fizetett kötbér, kártérítés, bírság, késedelmi kamat stb.) is.

A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a CFalakulására:

Bevétel oldalon a leglényegesebb tételek az immateriális javak és tárgyi eszközök
értékesítéséből származó bevételek, illetve a pénzügyi befektetésekkel összefüggő
bevételek.
A kiadási oldalt elsősorban a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő
pénzkiáramlás alkotja, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai.
A finanszírozási tevékenység (pénzügyi műveletek) hatása a CFalakulására:
A bevételi oldal legfőbb tételei a tőkeemeléssel összefüggésben megjelenő pénzbevételek,
illetve-lejárattól függetlenül - a hitel-, kölcsönfelvétel, kötvénykibocsátás adott időszaki
bevételei.
A kiadási oldal leggyakoribb elemei a hitel-, kölcsöntörlesztéssel, kötvény visszafizetéssel
kapcsolatos pénzkiáramlások.
A CFkimutatás összeállításának legnehezebb feladata talán az operatív tevékenység cash
flow-jának kimunkálása.
Erre a nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki:
 Direkt módszer: A módszer alkalmazása során a napi működésből származó
pénzbeáramlásokat és az üzleti jellegű pénzkiáramlásokat bruttó módon állítjuk szembe
egymással.
 Indirekt módszer: Lényege, hogy a kiindulási alapként az időszak eredményét használjuk,
amit korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan
befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredményt nem érintették, de
pénzmozgást eredményeztek.
A hazai számviteli szabályozás szerinti cash flow- kimutatás összeállítása az indirekt módszer
alkalmazását igényli.
A CFelemzése során elsőrendű megválaszolandó kérdésünk, hogy a vállalkozás
rendelkezésére álló pénzeszközei mely tevékenységi területen, mely tevékenységek, illetve
folyamatok révén képződtek, és azok felhasználására mely gazdálkodási területen, illetve
tevékenységek érdekében került sor.
Ennek vizsgálatához célszerű összeállítani egy egyszerű elemző táblát, amelyből kiolvasható
a pénzforrások képződésének és azok felhasználásának tevékenységi területenkénti
megoszlása.
Röviden tekintsük át, mit jelenthet, mire utalhat a gazdálkodásban a képződő pénzforrások
szerkezete:
• Általános elvárásként fogalmazható meg egy „egészséges” vállalkozással szemben, hogy a
pénzforrások döntő része a működés során képződjék.
• Amennyiben egy vállalkozás felhasználható pénzforrásai tartósan és jelentős részben a
befektetési tevékenység területén képződnek, az arra utal, hogy a vállalkozás befektetett
eszközeit a működés fenntartása, illetve pénzügyi nehézségei átmeneti megoldása
érdekében pénzzé teszi.
• Ha a pénzforrások között jelentős a finanszírozási tevékenység pozitív pénzáramainak a
súlya, az általában azt jelenti, hogy a vállalkozás jelentős külső forrást von be
meghatározott céljai elérése érdekében.

A felhasználások szerkezetének alakulását vizsgálva általában a következő megállapítások

tehetők:
• Amennyiben a felhasználások túlzottan magas hányada a napi működéssel összefüggő
pénzkiáramlást jelenti, az általában veszteséges gazdálkodásra utal, illetve igen gyakran a
kinnlevőségek növekedésének vagy készletek (indokolt vagy indokolatlan)
felhalmozásának a következménye. Ez egyúttal a hitelképesség romlásához is vezet.
• Jellemző módon a befektetési tevékenység területén jelentős nagyságú felhasználás
mutatkozik, ami egy folyamatosan fejlődő, illetve fejlődni kívánó vállalkozás esetében
törvényszerű.
• Ha a felhasználások jelentős hányada a finanszírozási tevékenység területén jelentkezik,
az általában a meglévő hitelállomány önkéntes vagy kényszerű csökkentésének
(törlesztésének) eredménye.

A számítható mutatószámok főbb csoportjai:

• adósságfedezeti-, adósságszolgálati- és kamatfedezeti mutatók,
• befektetés-finanszírozási mutató,
• jövedelmezőségi mutatók (árbevétel- és tőkearányos jövedelmezőségi mutatók),
• készpénzbegyűjtési ráta.

8.C.
Az ellenőrzés módszertani eszközei. A követelmények megismerése, felhasználása az
ellenőrzésben. A tényhelyzet megismerése rendszerorientált megközelítéssel. A
tényhelyzet megismerése közvetlen részletes vizsgálattal.

Az ellenőrzés eszközei

Az ellenőrzési módszerek felölelik az ellenőrzés keretében felhasználásra kerülő eszközök

megválasztását és alkalmazásukat , az ellenőrző tevékenység szervezését és az
ellenőrizendő területtel, az ellenőrzés tárgyával összefüggő szakmai ismeretek
rendszerszemléletű felhasználását.

Követelmények megismerésének eszközei (1):

Nemzetközi ellenőrzési szabályok:
 jogszabályok:
– Alkotmány
– Törvények
– Kormányrendeletek
– Miniszteri rendeletek
– Önkormányzati rendeletek

Követelmények megismerésének eszközei (2):

 Az állami irányítás egyéb eszközei:
– Országgyűlési határozatok
– Kormányhatározatok
– Miniszteri utasítások
Követelmények megismerésének eszközei (3):
 Belső szabályzatok
– SZMSZ
– Ügyrend
– Ellenőrzési szabályzat
– Munkaköri leírások
– Egyéb belső szabályzatok
Követelmények megismerésének eszközei (4):
 Útmutatások (útmutatók, kézikönyvek)
 Hazai ellenőrzési szabványok

Az ellenőrzés eszközei, bizonyítékai (1):

 Közvetlen eszközök:
– Szemle
– Rovancs
– Kísérlet
– Mintavétel
– Próbavásárlás
– Írásbeli kérdés feltevés

Az ellenőrzés eszközei, bizonyítékai (2):

 Logikai eszközök:
– Elemzés
 – Értékelés
– Összehasonlítás
– Szembeállítás
– következtetés

Az ellenőrzés eszközei, bizonyítékai (3):

 Közvetett eszközök:
– Okmányok
– Nyilvántartások
– Folyamat leírások
– Rendszer leírások
– Információs tesztek

Megállapítást alátámasztó bizonyítékok (1):

 Teljes értékű:
– Eredeti okmány
– Hitelesített másolat
– Hitelesített kivonat
– Tanúsítvány
– Közös jegyzőkönyv
– Hitelesített fénykép
– Video felvétel

Megállapítást alátámasztó bizonyítékok (2):

 Nem teljes értékű:
– Emlékeztető
– Nyilatkozat
– Szakértői vélemény
– tanuvallomás

Szemle, megfigyelés
Valamilyen állapot, tárgy, folyamat céltudatos megfigyelése a vizsgált szervezet dolgozója,
illetve az ellenőr jelenlétében. Alkalmazási területe rendkívül változatos. A vizsgált szerv
munkavállalója és az ellenőrzést végző a együtt megismert tapasztalatokat a helyszínen
közösen írásban rögzítik. Múltbeli állapotokra nem lehet következtetni, csak a mai
események leírása.

Rovancs
A legáltalánosabb és leggyakoribb módszer. Az ellenőrzés egybeveti a tényleges helyzetet a
nyilvántartásban kimutatott adatokkal. Formái: a számlálás és a mérés. A tényleges
állományok megszámlálását a vizsgálatot végző személy megfigyelése mellett az ellenőrzött
részleg dolgozója végzi. Az eredményt, a közösen tapasztaltakat írásba foglalják
jegyzőkönyvbe.

Kísérlet
Az egyik ritkán alkalmazott módszer. A vizsgált szerv dolgozója az ellenőrzést végző
személy felkérésére a jelenlétében, előre elhatározott szándékkal mesterségesen idéz elő
valamilyen folyamatot. Szabványokban, műszaki dokumentációkban rögzítik a minőségi
követelményeket, a minősítés módját és feltételeit. A vizsgálat eredményét szakértői
véleményben rögzítik.

Mintavétel
Akkor alkalmazzák, amikor azonnal a helyszínen nem végezhető el a vizsgálat. A vizsgált
szerv munkavállalója veszi a mintát az ellenőrzött személy jelenlétében. A mintát zárt
edényben lepecsételve kell eljutatni a mintavétel megvizsgálásának helyszínére. Célszerű
második ellenőrző minta vétele is, ami a vizsgált szervnél marad.

Próbavásárlás
Az ellenőr valamilyen eseményt végrehajt. Az esemény megtörténte után fedezi fel a kilétét.
Ilyenkor a vásárlást a vezetővel megismétlik, és így végzik el az ellenőrzést. A helyszíni
tapasztalatokról közös jegyzőkönyvet kell készíteni.

A tényhelyzet megismerésének közvetett módszere az okmányokon alapuló

(dokumentális) ellenőrzés. A korábban lezajlott eseményekr ől készült bizonylatok,
dokumentumok hitelességét vizsgálja. A dokumentális ellen őrzés egyrészt a
működés, a gazdálkodás szabályszerűségének, másrészt a teljesítmények és az
ezeket alátámasztó adatok, információk valódiságának a vizsgálati módszere.

A közvetett ellenőrzés formái:

 A helyszíni ellenőrzés
 A beszámoltatással történő ellenőrzés és
 a folyamatos adatszolgáltatáson keresztüli ellenőrzés

A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az ellenőrzött szervezetnél végzi a

követelmények és tények összevetését, itt gy űjti össze a megállapításokat
alátámasztó bizonylatokat, okmányokat.
A beszámoltatás keretében az ellenőrzött meghatározott szempontrendszer és
előírt tartalmú tanúsítványok szerint összeállított és hitelesített dokumentumok
beküldésével ad számot feladatai végrehajtásáról, gazdálkodásáról, m űködésér ől.
A folyamatos adatszolgáltatáson keresztül történő ellen őrzés: Az
információszolgáltatásra kötelezettek adatainak folyamatos figyelemmel kísérése.
E módszer használata jellemző például az APEH-re.

Az okmányokon alapuló ellenőrzés:

Az okmányokon alapuló (dokumentális) ellenőrzés a tevékenység megismerésének
közvetett módszere a szabályszerűségi, törvényességi szempontok
érvényesítésére. Az ellenőrzés szempontjából hiteles, hibátlan, ill. megbízható az
az okmány, amelyik a valóságot hűen tükrözi. Az okmányokon alapuló ellen őrzésre
jellemző, hogy

 tételesen, egyértelműen meg vannak határozva az ellen őrzés követelményei,

és azokat rendszerint jogszabályok, szabályzatok, írásba foglalt
dokumentumok tartalmazzák.
 A korábban lezajlott eseményeket alakilag és tartalmilag megfelel ő okmányok
alapján ellenőrzi, minősíti.
Az alaki helyesség ellenőrzésénél azt kell vizsgálni hogy a bizonylat kiállítása
szabályosan történt-e, hiánytalanok-e, pontosak-e a feltüntetett adatok, a
bizonylat tartalmazza-e az arra illetékesek aláírását, ill. nincsenek-e rajta
szabálytalan javítások stb. A tartalmi helyesség ellen őrzése során meg kell
győződni az okmányban foglaltak a tényeknek megfelel ő módon, h űen tükrözi-e a
gazdasági stb. eseményt.

A tények és a követelmények összevetése

A tények és követelmények összevetése a következ ő f ő szempontokat ajánlott
érvényesíteni:

 Az adatokat, mutatókat összefüggéseikben, belső tartalmukban és

rendszerben kell az értékelés tárgyává tenni.
 Az adatoknak, mutatóknak azonos tartalmúaknak kell lenniük.
 A gazdasági események összehasonlítását a hasonló id őszakok v. bels ő
logikájuk folyamatában kell végezni.Komplex ellenőrzési módszerek

Komplex ellenőrzési módszerként fogható fel a rendszervizsgálat, amely az

ellenőrzött szervezetnél kialakított és szabályozott rendszerét, a gazdasági
eseménynek elszámolásának szabályszerűségét vizsgálja, és azt
összefüggéseiben értékeli. Komplex rendszervizsgálat a teljesítményellen őrzés és
az értékelemzés.
A teljesítményellenőrzés az erőforrások felhasználásának kritikai vizsgálatát
jelenti az ellenőrzés eszközeinek, módszereinek komplex alkalmazásával. Elemei:

 A gazdaságosság
 A hatékonyság
 Az eredményesség

A teljesítmény megítéléséhez annak mindhárom elemét mérni kell. A

teljesítményvizsgálatnak akkor adottak a feltételei, ha az ellen őrzött szervezetnél
megtalálhatók azok az információk, amelyek megbízható adatokat szolgáltatnak.
A teljesítményellenőrzéshez elengedhetetlen, hogy az ellen őrök új ellen őrzési
technikákat és módszereket fejlesszenek ki.
Az értékelemzés a meglévő állapot megjavítása, v. új termék, eljárás
megtervezése, kialakítása esetén a funkciók és a költségek viszonyában az
optimumot keresi. Célja a költségmegtakarítás és a hatékonyságnövelés.
Jellemzői: team-munka, funkcióban való gondolkodás, rendszerszemlélet, korszer ű
szervezési és tervezési módszerek, az emberi tényez ők figyelembevétele. Tárgya
lehet minden olyan jelenség, folyamat, tárgy, amelynek funkciója (tulajdonsága)
és költsége van. Lényeges elemei: az elemzés tárgyának kiválasztása, az
információk beszerzése, a tényállás rögzítése, a tényhelyzet értékelése, az
alternatívák meghatározása és ellenőrzése és egy (legkedvez őbb) megoldás
ajánlása. Az utólagos ellenőrzés keretében való alkalmazása a felesleges,
célszerűtlen pénzköltésre mutat rá.

Az ellenőrzés logikai eszközei

A megszerzett információk feldolgozását szolgáló logikai eszközök:
 Az elemzés
 A szembeállítás és
 A következtetés

Az elemzésnél az egész részekre bontása azt szolgálja, hogy az egész mennyiségi

és minőségi összetétele és annak változása, az egész és annak részei közötti ok-
okozati összefüggések megismerhetőkké váljanak. Az elemzésnek a gazdaság
területén történő felhasználása a gazdasági elemzés. A gazdasági elemzés olyan
tevékenység, amelynek keretében az ellenőrzést végz ő személy a gazdálkodó
szervezet, v. annak egyik részlege működésével kapcsolatos adatokat az
ellenőrzési programban értékelések adataival összehasonlítja és mindezekre
támaszkodva megállapítja a kialakuló v. kialakult irányzatokat. A gazdasági
elemzés kiterjed a tevékenység ellátására gyakorolt hatások feltárására, a
gazdálkodási tevékenység célszerűségére, gazdaságosságára, hatékonyságára is.
Minden elemzésnél a befejező szakaszban szükség van az elemzés
eredményeinek, a tett megállapításoknak a szintetizálására. A szintetizálásnál
össze kell foglalni az elemzésekkel feltárt okokat, ki kell küszöbölni az esetleg
keletkezett ellentmondásokat. Az elemzés jól, eredményesen felhasználható az
ellenőrzési tevékenység v.mennyi szakaszában. A helyszíni vizsgálat során
megkönnyítheti a hiányosságok okainak feltárását, a min őségbiztosításnál a téves
megállapítások kizárását, az írásba foglalásnál a megállapítások pontosabb
megfogalmazását, segíti a feltárt hiányosságok megszüntetését.
A szembeállítás az ellenőrzés lényegéből fakad, hiszen a tényeket állítja szembe a
követelményekkel, majd az eltéréseket megállapítja, értékeli, megítéli. Ez a
szembeállítás az ellenőrzés. A szembeállítás v. az összehasonlítás célja az
ütköztetés. Az összehasonlítás során a következő módszereket alkalmazzák:

 A kizárásos módszerek alkalmazásakor a különböző esetek összehasonlítása

útján állapítják meg, hogy miben egyeznek v. miben térnek el egymástól az
összehasonlított esetek, jelenségek.
 A megkülönböztetés módszere a kizárásos módszer egyik megjelenési formája.
Ebben az esetben a vizsgált cselekmény v. jelenség el őfordulását egy másik,
olyan esettel hasonlítják össze, amelyben az nem fordul el ő. Célja, hogy
megállapítható legyen, hogy miben különbözik egymástól a két eset.
 A maradékelvet akkor alkalmazzák, amikor a jelenségből levonásra kerül az a
rész, amelyikről ismert, hogy bizonyos meghatározott el őzményeknek a
következménye.
 Az együttes változás módszerét akkor alkalmazzák, amikor egy jelenség
változásával egy mási jelenség is változik.

A következtetés a megismert valóság összefüggésein alapul. A már

felhalmozódott tapasztaltok, szakmai, gazdasági, szervezési és más ismeretek
elemzése alapján ugyanis következtetéseket lehet levonni a vizsgált
összefüggések segítségével olyan eseményekre v. tényekre (hibákra, jó
teljesítményekre) vonatkozóan, amelyek nem voltak megfigyelhet őek a
következtetés időpontjában. A következtetések az ellen őrzések során
alapulhatnak:

 Az eredmények (kihatások) és a tevékenységek közötti összefüggéseken

 Az egyes és az általános közötti összefüggéseken (ezt indukciónak nevezik)
 Az általános és az egyes összefüggésein (ezt nevezik dedukciónak).
 9.A
A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásba. A
befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A befektetett
pénzügyi eszközök értékelése. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi
eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági
események bizonylatai. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben

A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban

Befektetett pénzügyi eszközök: között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a
vállalkozás tevékenységét egy éven túl szolgálják. A befektetések és az értékpapírok
esetében nem azok lejárata a meghatározó, hanem az, hogy milyen céllal szerezte be a
vállalkozás.
A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között
kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozásban (az anyavállalat, leányvállalat, közös
vezetésű vállalat, társult vállalkozás), jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (20% ot elérő
tulajdoni hányad esetén) és az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol
az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik az
szavazatok 20%-val) lévőket.

A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben

17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított vagy
dematerizált értékpapír, illetve számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot
megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetv pénzértékben
meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve
arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és
egyéb jogokat biztosít. (Részvény, üzletrész, vagyonjegy, részjegy, vagyoni betét, befektetési
jegy). Dematerizált értékpapír: elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-
számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon
tartalmazó adat.
Itt kell kimutatni:
171 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
172 Tartós jelentős tulajdoni részesedés
173 Egyéb tartós részesedés
177 Részesedések értékhelyesbítése
179 Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
18 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: melyben a kibocsátó, meghatározott pénzösszeg
rendelkezésére bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak
kamatát az értékpapír tulajdonosának meghatározott időben és módon megfizeti. (Pl: letéti
jegy, pénztárjegy, kincstárjegy, kötvény, zálogjegy, kárpótlási jegy).
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: azok a befektetési céllal vásárolt értékpapírok,
melyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
19 Tartósan adott kölcsönök: között azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél
az adóssal kötött szerződés szerint a fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a
tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. (pénzügyi lízing miatti, a részletre, a
halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket).
Helye a mérlegben: mindkét (A és B) változat szerint is az A. Befektetett eszközök / III.
Befektetett pénzügyi eszközök sorban van.
A befektetett pénzügyi eszközök értékelése
 Részesedések értékelése:
Könyv szerinti érték
- Értékvesztés
+ Visszaírás
+/- árfolyam különbözet
Mérlegérték
+ részesedések értékhelyesbítés
 Értékpapírok és a tartósan adott kölcsönök értékelése:
Könyv szerinti érték
- Értékvesztés
+ Visszaírás
+/- árfolyam különbözet
Mérlegérték
Az adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetett
pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani.

A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és

az eredménykimutatásra
A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részletet a mérlegben a forgóeszközök
között kell kimutatni. A vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközökről egyedi nyilvántartást
vezet!
Értékhelyesbítésként a részesedések piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet
mutatható ki
Eredménykimutatással való kapcsolat: a B/Pénzügyi műveletek eredménye között található.
 Értékvesztés (általában) – Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
 Visszaírás – Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel
 Osztalék, részesedés – Pénzügyi műveletek bevétele, (kapott (járó) osztalék)
 Részesedés értékesítés - Pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása
 Kamat – Pénzügyi műveletek bevétele
 Névérték és bekerülési érték különbözete - Pénzügyi műveletek egyéb bevétele,
egyéb ráfordítása
 Térítés nélküli átadás- rendkívüli ráfordítás
 Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
 Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
 Térítés nélküli átvétel - rendkívüli bevétel
Elhatárolás: a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének az elhatárolása
(csak befektetési célúnál!). Feloldása beváltáskor, illetve értékesítéskor történik!
= ((bekerülési érték - névérték) / vásárlástól futamidő végéig hátralévő hónapok száma) *
a vásárlástól dec.31-ig hátralévő hónapok száma
Nyereség jellegű: ha a névérték > bekerülési érték T/391 K/97
Veszteség jellegű: ha a névérték < bekerülési érték T/87 K/482
A vállalkozó maga dönti el, hogy alkalmazza-e az időbeli elhatárolást, vagy sem. Nem
alkalmazható olyan kamatozó értékpapírokra, amelyek a valós értéken történő értékelés
alá tartoznak.
A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt kamat) összege
 a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
kamatozó értékpapírok esetében a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő
tételként
 forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok
esetén az egyéb kapott (járó)kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő
tételként kell kimutatni.
A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli
elszámolás

● Gt. alapítása
o T 366 – K384 átutalt pénzb.hozz.jár
o T376-K1-3 apport eszköz kivez. T366 – K376 létesítő okirat
szerinti érték - veszteség: T871/2/3/9 – K376 nyereség T376 – K972/3/9
bejegyzés: T171/72/73- K366
● Értékpapír vásárlás
o T 18 – K 38 (vételár),
● Kamatozó értékpapír vásárlása
o T 181-4 – K 384 (beszerzési ár),
o T 975– K 181-4 (vételárban lévő kamat),
● Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett értékpapírok:
o Az értékpapírok állományba vétele az átvételkor
▪ T 181/2/3/4 – K478 (alapító okirat szerinti érték),
▪ T973 – K181/2/3/4 piaci értéken lévő kamat
▪ bejegyzés : T32-33- K411
▪ már teljesített tőkerész : T478 – K32-33
● Diszkont értékpapír vásárlása
o T 18 – K 38 (beszerzési ár),
o T 39 – K 97 (a névérték és a kibocsátáskori érték közötti
különbözet üzleti évre időarányosan járó összege, az év végi elhatárolás
feloldása csak az állományból kivezetéskor)
● Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt
értékpapírok
o T 18 – K 973 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
o kamat T973- K181-4
o T 973 – K 483 pici érték –kamat elhatárolás, feloldása csak
állományból való kivezetéskor
● Adott kölcsönök
o T 19/1/2/3/4 – K 381/4/6 (kölcsön összege),
● Pénzeszközlekötés (bankbetétek)
o T 389 – K 381/4/6 (lekötött összeg),
o T195 – K389
● Értékhelyesbítés állományba vétele
 o T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő
különbözete),
● Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése
o T 417 – K 177 ((piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő
különbözete),
● Kamatozó értékpapírok értékesítése
o T 384 – K376 eladási ár
o T 376 – K181/2/3/4 könyv.sz.é.kivez
o T 189 – K 376 ha van értékvesztés kivez.
o T376 – K973 időarányos kamat
o T872 – K376 veszteség, T376 – K973 nyereség
● Apportba adás

ép esetén

● T 366 – K 376 (alapító okirat szerinti érték),

● T376 – K181-4 könyv.sz.érték
o T376 –K 973 időarányos kamat  nyereség: T376 – K973 ,
veszteség: T872- K376
● bejegyzés : T171-3 –K366

részesedés esetén

● T 171/2/3 – K376létesító okirat sz.érték

● T 376 – K171/2/3 könyv sz. érték
● T 871 – K 376 veszteség
● T 376 – K972 nyereség

● térítés nélküli átadása

o T 872 – K 181/2/3/4
o T871 – K171/2/3
● értékvesztése és annak visszaírása
o T 874 – K 179 (értékvesztés összege),
o T866/874 – K199
o T 179 – K 874 (visszaírás összege),

Gazdasági események bizonylatai:

 szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.),
 számlák, számlát helyettesítő okmányok,
 jegyzőkönyvek,
 térítés nélküli átvételi bizonylatok,
 belső bizonylatok (számítási anyagok)

A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

A kiegészítő melléklet elkészítésénél a lényegesség és a költség-haszon elvek
érvényesítendők.
A befektetett pénzügyi eszközökről olyan információkat kell tehát közölni, amelyek a
piac szereplői számára döntéseik meghozatalához megbízható és hasznosítható
információkat nyújtanak.
A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell minden olyan gazdasági társaság nevét és
székhelyét, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a
birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, továbbá
ahol jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással, közvetlen irányítást
biztosító befolyással rendelkezik.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pénzügyi eszközök értékelése
kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a
visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti
bontásban.
9. B.
A vállalkozás eredménynek utólagos elemzése: a nagyvonalú eredményelemzés módszerei
termelő tevékenységnél. Az eredményre ható tényezők számszerűsítése az egyes
módszereknél.

Az érdekeltségi rendszer minden következménye az éves eredményhez fűződik. Az éves

eredmény (nyereség vagy veszteség) komplex, összetett mutató, amely a vállalkozás
valamennyi tevékenységének (piaci, fejlesztési, technológiai, termelési, gazdasági)
részeredményeit egyaránt tükrözi. Ezért a jövedelmezőség elemzését nagy gonddal kell
végrehajtani.
Az eredmény utólagos elemzése történhet: az előző évhez és az eredménytervhez
viszonyítva.
Az eredményelemzés feladata az eredményváltozást (javulást vagy romlást) előidéző
tényezőnek és előidéző okainak feltárása.
Az éves jövedelmezőség alakulására alapvetően nyolc fő tényezőcsoport gyakorolhat
befolyást. Ezek:
• az értékesített termékek árszínvonalának változása,
• az értékesítés volumenének változása,
• az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása,
• az értékesítés összetételének változása,
• a közvetett költségek változása,
• az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása,
• a pénzügyi műveletek eredményének változása és
• a rendkívüli eredmény változása.

Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése

Az árszínvonal-változások hatása közismert. Az értékesített termékeknél, áruknál elért
o árnövelés az eredményt javítja (kivéve, ha az önköltség emelkedése azt felemészti),
o árcsökkenés az eredményt rontja (kivéve, ha az önköltség csökkenése ennél is
nagyobb összegű).

Fő értékesítési relációk szerint megkülönböztetjük:

• a belföldi piaci értékesítést és
• az exportpiaci értékesítést.

A belföldi értékesítés árszínvonala összefügg:

• a kereslet-kínálat alakulásával,
• a termék minőségével és
• a piaci versenyhelyzettel
 A belföldi értékesítés árszínvonala tovább vizsgálandó árformák és árszerkezet szerint.
Árformák szerint külön választandók:
* a szabad áron értékesíthető termékek, ahol az elemző feladata az árváltozás és az áru
használati értékében beállott változás elemzése is,
* a hatósági áras termékek, ezeknél az elemző feladata az elrendelt hatósági árváltozás követ-
kezményeinek megállapítása.

Árszerkezet szerint célszerű az értékesített termékek árbevételét a következők szerint

bontani és elemezni:
 termelői árak,
 felárak,
 engedmények,
 nagy- és kiskeredelmi árrés

Az értékesítés elszámolt önköltsége változásának hatása az eredményre

Az önköltségváltozás eredményre gyakorolt hatását akkor tudjuk kiértékelni, ha tudjuk, hogy
a ténylegesen értékesített termékek bázis (vagy tervezett) önköltségi színvonalon összesen
milyen összegű közvetlen költséget igényeltek volna, és ezt az összeget szembeállítjuk az
értékesítés tényleges közvetlen költségeivel. A különbség az önköltségváltozás forint
összege, ami egyenlő az ilyen címen bekövetkezett eredményváltozás (ellenkező előjelű)
összegével.

Az eredmény növelésének egyik lehetséges útja éppen az önköltség csökkentése.

Az önköltség csökkentése mindenekelőtt céltudatos és tervszerű munkát kíván, melynek
elengedhetetlen előfeltétele az önköltség összetevőinek, tényezőinek részletes ismerete.
A közvetlen önköltség alakulására nagyon sok tevékenység kihat: a gyártmányfejlesztés, a
technológia, anyag-, szerszám-, bérgazdálkodás, termelésirányítás, a munka minősége stb.

Az önköltség csökkentésére ható tényezőket két fő csoportba sorolhatjuk:

* az első csoportba tartoznak az aktív önköltség csökkentő intézkedések, amelyek az önköltség
alkotóelemeinek, a termelési költségeknek tényleges csökkenését eredményezik
(anyagokkal, energiával, munkaerővel való takarékosság)
* A második fő csoportba tartoznak a gyártmányokat előállító üzemek termelési volumenének
növelésére irányuló tevékenységek, amelyek révén viszonylagos önköltségcsökkenés
következik be a fix és a degresszív költségek területén.

Az értékesítési Összetétel változásának hatása az eredményre

Könnyű belátni, hogy a kevésbé jövedelmező cikk gyártásának és értékesítésének a többi cikk
volumen növelését meghaladó mérvű
* növelése a vállalkozás átlagos jövedelmezőségét csökkenti,
* visszaszorítása vagy elhagyása a vállalkozás jövedelmezőségét javítja.

A közvetett költségek elemzésének legfontosabb feladatai:

* a tervtől (bázistól) való abszolút összegű eltérések megállapítása a lehetséges költségcsopor-
tonkénti részletezésben,
* annak értékelése, hogy az eltéréseket milyen mértékben idézték elő a szervezeti egységektől
(vezetéstől, dolgozóktól) függő és független tényezők, és ennek alapján
* a függő eltérések esetében a belső érdekeltségi rendszerhez illeszkedő javaslatok megtétele,

Az eredményre ható tényezők számszerűsítése az egyes módszereknél:

 7.2.3. Modellalkotás
A gazdasági elemzés módszerességéből következően a gazdasági rendszer szerkezetét meg
kell ismerni, a működési folyamatokat formalizáltan is le kell tudni írni ahhoz, hogy az
elemzés során kapott eredményeket értelmezni tudjuk, illetve azok apján a rendszerben
végrehajtott változtatások hatását megalapozottan prognosztizálhassuk. Ez a folyamat a
modellezés. A vállalat működés leírásának egyik legismertebb modellje a számviteli rendszer,
amelyben a gazdasági folyamatok egyszerű matematikai összefüggésekkel kerülnek leírásra.
A modell változóit a főkönyvi számlák adják.

7.2.4. Eltérések számszerűsítésének módszerei

A terv-tény illetve a bázis-tárgyidőszaki eltérések elemzésekor vizsgálhatjuk, hogy a két érték
mennyivel tér el egymástól (abszolút eltérés), illetve az hány százalékos változást jelent
(relatív eltérés). Amennyiben meg kívánjuk határozni, hogy e változásokhoz az egyes ható
tényezők milyen mértékben járulnak hozzá, arra alkalmas eszközök a láncbehelyettesítési
módszer, illetve ennek változatai az abszolút különbözetek módszere (amikor a tényezők
változását helyettesítjük), illetve a százalékos különbözetek módszere (amikor relatív változást
vizsgáljuk). Mindhárom módszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a vizsgálni kívánt
jelenség (esemény, eredmény) több tényező együttes hatásaként jön létre, és az eredményt
befolyásoló tényezők, összetevők szorzatot alkotnak (oksági kapcsolat áll fenn). A tényezők
hatásainak sorrendjét szakmai megfontolások, logikai rangsor alapján kell meghatározni.
A szántóföldi növénytermesztésben az egyes ágazatok (például őszi búza) árbevételét a
vetésterület, a termésátlag és az eladási egységár szorzataként lehet meghatározni. Az
árbevétel a vizsgálni kívánt jelenség, míg a vetésterület, a termésátlag és az eladási egységár a
befolyásoló tényezők.
A három módszert – adódóan az alapfeltétel egyezőségéből – egyazon gazdasági eseményre
alkalmazva ugyanazt az eredményt kapjuk.
A következőkben csak az alapmódszer: a láncbehelyettesítés módszere kerül bemutatásra.

7.2.4.1. Láncbehelyettesítés módszere

A láncbehelyettesítési módszer használatát a termelési érték és annak létrehozását
meghatározó tényezők példáján szemléltetjük. Az alapösszefüggés a következő:
A módszer természetesen alkalmas összetettebb gazdasági események hatótényezői
változásának hatását számszerűsíteni, ha teljesül az alapfeltétel, hogy a gazdasági esemény a
vizsgált tényezők szorzataként felírható.
A módszer alkalmazása:
Elsőként az eredő gazdasági jelenség (jelen példában a termelési érték) változásának
számszerűsítése történik, amelyet a láncbehelyettesítés módszerének alkalmazásával bontunk
szét a tényezők hatására.
A termelési érték változása (bázisév – tárgyév vagy terv – tény összehasonlításban):
Következő lépés az egyes tényezők változásának számszerűsítése A hatások létrejöttét úgy
állapítjuk meg, hogy rendre egymás után az egyes tényezőket megváltoztatva számítjuk ki a
termelési értéket, úgy hogy a már megváltozott tényezőket a változás utáni értékkel vesszük
figyelembe, azt feltételezve, hogy az éppen vizsgált tényezőnek a hatása a már korábban
figyelembe vett tényezők megváltozott állapotában következett be. Ennek megfelelően a
számítás menete:
A kapacitásváltozás hatása (bázishoz viszonyítva, a termelési értékre változatlan hozam és ár
mellett)
A termelékenység (produktivitás) változás hatása a termelési értékre (megváltozott kapacitás,
változatlan ár mellett)
Az árváltozás hatása a termelési értékre megváltozott kapacitás és termelékenység (hozam)
mellett.
A tényezőkre igaz a következő összefüggés:
A hatások számszerűsítését a módszer alkalmazása során célszerű táblázatos formában
végezni. A táblázat tartalmazza az egyes tényezőkre vonatkozó terv és tényadatokat (bázisévi
és tárgyévi adatokat) valamint a főátlóban az adott tényező tény (tárgyidőszaki) értékét, a
táblázat (mátrix) alsó háromszögében (a főátlótól balra eső értékek) a tervértékeket, a felső
háromszögben (főátlótól jobbra eső értékek) a tényleges értékeket. A tényezők
megváltozásával létrejövő termelési értéket táblázat oszlopaiban szereplő értékek
tényezőnkénti (oszloponkénti) összeszorzása adja. Ezeknek a termelési értékeknek a
különbözete az egyes tényezők jelenségre gyakorolt hatásának számszerű értéke.
9.C.
Az ellenőrzési tevékenység stratégiai és operatív tervezése, az ellenőrzési munkaterv.

Ellenőrzés előkészítése

A szerves része az ellenőr felkészülése az ellenőrzés végrehajtására.

Először az ellenőrizendő feladatból kell felkészülni, valamint az ellenőrzési feladat

megismerését is jelenti.

A felkészülés egyénileg és konzultációval, az információk, a tapasztalatok megosztásával,

azok kicserélésével folyhat. Ha többen végzik az ellenőrzés, akkor megfelelő időt és
figyelmet kell fordítani a felkészülésre és a felkészítésre.

Felkészülés

A szakszerű előkészítést követően a vizsgálati program birtokában át lehet térni az

ellenőrzésre való felkészülésre. Itt már az ellenőrzés tartalmától függő sajátos szakmai,
gazdasági és jogi anyagokat kell részletesen megismerni, tanulmányozni.

A vizsgált témákkal és területekkel kapcsolatos konkrét ismeretekre kell irányulnia.

Felkészülés módszerei:
 Jogszabályok, vezetői utasítások előírásainak megismerése,
 Az ellenőrizendő szervezet belső szabályzatainak tanulmányozása
 A szakirodalom tanulmányozása
 Szakértőkkel konzultáció
 Tapasztalatcsere
 A korábbi ellenőrzések nyomán tett intézkedések hatékonysága, esetleges
hiányosságai.
A felkészülés időigénye függ az ellenőrzést végzők gyakorlati tapasztalataitól,
szakképzettségétől, helyismeretétől és az ellenőrzési feladatok sajátosságától.

Témavizsgálatok jellemzője, hogy az előkészítést egyetlen személy végzi.

Az is előfordulhat, hogy az ellenőrzést előkészítő személy részt sem vesz az ellenőrzés

további szakaszaiban.

Vizsgálatindító megbeszélés

A felkészülést szolgálja. A vizsgálatvezető feladata az összehívása, lefolytatása és a

későbbiekben az ellenőrzés irányítása, koordinálása, lezárása.

Feladata:
- A felkészülési tapasztalatok cseréje, összegzése.
- Az ellenőrzési szempontok, kapcsolódó jogszabályok értelmezése
- Az ajánlott vizsgálati módszerek és eszközök áttekintése.
- A vizsgálati szempontok, feladatok elvégzésének ütemezése és a határidők
rögzítése az ütemterv alapján.

Helyszíni ellenőrzés

Az előkészítést, a program jóváhagyását és az ellenőrzésre történő felkészülés után

következik az ellenőrzés végrehajtása.

A helyszíni ellenőrzés eredményessége függ:

- A tanulmányozást, vizsgálódást igénylő anyagok kiválasztásától
- Az összehasonlításhoz kigyűjtött adatok közül a vizsgálat céljainak leginkább
megfelelőek meghatározásától
- Az előbbiekre támaszkodó megalapozott következtetések kialakításától.

Az ellenőrzött értesítése

Az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzésről értesíteni kell, hogy feltudjon készülni a

vizsgálatra, így segítve az ellenőrzés végrehajtását.

Az előzetes értesítés tartalma:

- Az ellenőrzés tárgyának, típusának megjelölése.
- Az ellenőrzés elrendelésére, hatásköri, illetékességi jogosultságra való hivatkozása
- A helyszíni ellenőrzés várható ideje
- Az ellenőrzés alá vont időszak
- Az ellenőrzésért felelős vizsgálatvezető neve.

Az előzetes értesítéstől el lehet térni, ha a rendelkezésre álló adatok szerint ez az ellenőrzés

eredményességét meghiúsítaná.
A helyszíni ellenőrzés megkezdése

Az ellenőr bejelentkezik az ellenőrzött szerv vezetőjénél. Bemutatja a megbízólevelét.

Az ellenőrzött szervezetnek biztosítania kell:

- Az ellenőrök szabad mozgását a székhelyen, telephelyen.
- Az alkalmazottainak, munkatársainak válaszadásra, nyilatkozattételre,
felhatalmazása.
- A program szerint az érintettekkel a személyes beszélgetés lehetőségének
biztosítása a folyó munka zavarása nélkül
- Az ellenőrzés lefolytatásához szükséges iratok, dokumentumok átadását.
- Végül az ellenőri munkához szükséges zárható helyiség és technikai eszközök
rendelkezésre bocsátása.

Helyszíni ellenőrzés lefolytatása(1)

A programban meghatározott szempontoknak megfelelően az ellenőrzést végzők

megállapítást tegyenek. A megállapításoknak objektíveknek és a bizonyítékokkal
alátámasztottaknak kell lenniük. A megállapításokat megfelelően és elegendő bizonylatokkal
támasszák alá. Ami azt jelenti, hogy a hasonló szakmai ismeretekkel rendelkezők is
ugyanarra a megállapításra jutna.

Ahol az eredményes ellenőrzés első feltétele a meglepetésszerűség, a bejelentkezést

közvetlenül megelőzően indokolt elvégezni.

Helyszíni ellenőrzés lefolyatása (2)

Célszerű a szabályozottság vizsgálatával kezdeni. A szabályzatok eligazítást adnak az

ellenőr számára, hogy melyek a sajátos követelmények, ismeretet nyújtanak a hatáskörökről,
a döntési mechanizmusról, a szabályozatlan területekről.

A tényleges helyzetet mindig valamilyen követelményhez kell viszonyítani. A tények

megismerésének egyik módja az okmányok ellenőrzése.

Helyszíni ellenőrzés lefolytatása (3)

Nem lehet mereven kötelező szakaszokra felbontani, de az ellenőrzés helyszíni

végrehajtásának vannak logikus sorrendbe foglalható, egymást követő elemei:
- Bejelentkezni az ellenőrzésre kerülő szervezet vezetőjével.
- A helyszínen végzett munkaszakaszokban érvényesülnie kell az ellenőrzöttek
jogainak és kötelezettségeinek.
- A tevékenységről való közvetlen tájékozódás.
- Tapasztalatok feldolgozása.
- Hibákra, hiányosságokra felhívja a figyelmet.
Helyszíni ellenőrzés (4):

A tapasztaltak feldolgozását követően az ellenőr a feltárt hibákra közvetlenül felhívja az

elkövető figyelmét. Amennyiben a hiányosság megszűntetése azonnal megtörténik, akkor a
további vizsgálódás szükségtelen, de a tényt írásba foglaláskor rögzíteni kell azzal, hogy a
hiba kijavításra került.

Az ellenőrzés során gyakran áll fenn a belső és külső okok közötti kapcsolat. A belső okok
megszüntetése saját cselekvési körbe tartozik és e téren az ellenőrzésnek is bátrabban kell
kezdeményeznie, míg a külső okok nagy hányada is körültekintő belső intézkedéssel
megszüntethető.

Az ellenőrzési munkaterv összeállítása

Az ellenőrző tevékenység megszervezésének tartalma két részre bontható:

 Egy ellenőrzést végző szervezet v. személy meghatározott id őszak alatt

végzendő ellenőrzési tevékenységének rendszerbe foglalását. Ennek felelnek
meg a meghatározott időszakokra készített munkatervek.
 Egy-egy ellenőrzés végrehajtásának a megszervezését jelenti.

Az ellenőrzési tervek jóváhagyásával kijelölik, hogy mikor, hol és f őbb vonalaiban

mit kell ellenőrizni. Az ellenőrzési terv tehát olyan dokumentum, amely egy
időszakra vonatkozóan rendszerbe foglaltan rögzíti az ellen őrzési feladatokat, a
fontosság és a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás mérlegelésével. Az
ellenőrzési tervnek vannak az ellenőrzést végző szervezetre tartalmi elemei, formai
kellékei és az ellenőrzési feladatok sajátosságaiból ered ő egyedi vonásai. Az
ellenőrzési tervek általában egy évre készülnek. Az ellen őrzési munkaterv a
tervjavaslat összeállításával kezdődik, amelyet általában a bels ő ellen őr készít el.
Az ellenőrzési tervjavaslat összeállításának els ő szakaszát az ellen őrzési
kötelezettségek, az igények, az indokok számbavétele jelenti. Az igények
felmérése, összegyűjtése céljából a tervkészítő megkeres a szervezeténél
mindenkit, aki helyzeténél fogva hasznosíthatja az ellen őrzési tapasztalatait, és
biztosíthatja az ellenőrzések hatékonyságát. A háttérin-formációk lehetnek:

 A jogszabályokban előírt ellenőrzési kötelezettség

 Az ellenőrzésre vonatkozó felkérések
 Nemzetgazdasági folyamatokhoz kapcsolódó időszerű ellenőrzési feladatok
 Az ellenőrző szerv vezetőjének igényei
 Információk, közérdekű bejelentések
 Az utóvizsgálatok szükségessége

A soron következő feladat az összegyűjtött igények, javaslatok rangsorolása,

rendszerezése és szelektálása. A rangsorolást, vagyis azt, hogy az ellen őrzéseket
milyen gyakorisággal kell ütemezni, jogszabályi el őírások és a bels ő el őírások
határozzák meg.
A javasolt ellenőrzési feladatok fontossági sorrendbe állítását követ ően a
kapcsolódó témák rendszerezésével, összevonásával megszüntethet ők az
átfedések. Ki kell jelölni, hogy mely feladatokat indokolt téma- és célellen őrzés
keretében elvégezni. A szelektálásnál szempont lehet, ha az adott ellen őrzési
feladat más ellenőrző szervezet munkatervében is szerepel. Az ellen őrzési
feladatok, javaslatok rendezésével egyidejűleg számításba kell venni a
végrehajtáshoz szükséges munkaidőt.

Az ellenőrzési terv tartalma

Az ellenőrzési munkaterv tartalmát, szerkezeti felépítését az ellen őri szervezetek
önmaguk alakítják ki. Célszerű, ha az ellenőrző szervezetek megfogalmazzák a
legfontosabb célokat, amelyeket a tervezett ellen őrzési feladatok végrehajtásánál
érvényesíteni kívánnak. Az ellenőrzési munkatervben rögzíteni kell:

 az ellenőrzés témáját, az ellenőrzendő feladatokat, az ellen őrzend ő szervezet

nevét, címét;
 az egyes ellenőrzések típusának megnevezését
 mire irányul, milyen fő szempontok szerint folytatandó az ellenőrzés
 az ellenőrzés ütemezését és időtartamát;
 az egyes ellenőrzések időtartamát, idejét.

Az operatív terv az ellenőrzési tervben megfogalmazottak végrehajtását f ő

folyamatában bontja, és részletesen tartalmazza az ellen őrzési feladatok egyes
munkafázisait, határidőit, az ellenőrzésben résztvevők nevét, beosztását. A
tervkészítésnél fontos, hogy számba vegyék az ellen őrzés várható közvetlen
költségeit (szakértői díj, megbízási díj, napi díj, utazás- és szállásköltségek), és az
erről készült kimutatást csatolják az ellenőrzési tervhez.

Az ellenőrzési terv jóváhagyása

Az összeállított ellenőrzési tervjavaslatot az ellen őri szervek els ő számú vezet ője
hagyja jóvá.

Felkészülés az ellenőrzésre
Az ellenőrzésekre való felkészültség alapvető követelménye az iskolai végzettség,
szakmai képzettség és a gyakorlati idő. Költségvetési ellen őri munkakört az a
személy tölthet be, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai
képesítéssel, továbbá az alkalmazást megelőzően költségvetési területen,
pénzügyi vagy számviteli területen öt éves munkaviszonnyal rendelkezik. Az
általános képzés, ismeretbővítés többnyire az ellen őri szervezet oktatási,
továbbképzési rendszerében történik. Például az ellen őrzési feladatkörét érint ő
jogszabályok, értelmezések, módszertani, számítástechnikai stb. ismeretek
bővítése, elsajátítása. Az ellenőrzés előkészítésének szerves része és egyben
egyik célja az ellenőr felkészülése az ellenőrzés végrehajtására. Az el őkészít ő
szakaszban folyó felkészülés egyénileg és konzultációval, az információk, a
tapasztalatok megosztásával, azok kicserélésével folyhat. A felkészülés folyamán
az ellenőrzés tartalmától függő sajátos szakmai, gazdasági és jogi anyagokat,
vagyis a követelményeket kell konkrétan és részletesen megismerni. A konkrét
vizsgálatra való felkészülés módszereihez általában a következ ők sorolhatók: a
jogszabályok, vezetői utasítások előírásainak megismerése; egység bels ő
szabályzatainak tanulmányozása; a szakirodalom tanulmányozása; a szakért őkkel
való konzultálás; tapasztalatcsere; a korábbi ellen őrzések nyomán tett
intézkedések esetleges hiányosságainak feltárása, megismerése. A konkrét
vizsgálatokra való felkészülés időigénye függ az ellen őrzést végz ők gyakorlati
tapasztalataitól, szakképzettségétől, helyismeretétől és az ellen őrzési feladatok
sajátosságától.

10.A
A vásárolt készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A vásárolt készletek
értékelése. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és
az eredmény-kimutatásra. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események
könyvviteli elszámolás, gazdasági események bizonylatai. A vásárolt készletek analitikus
nyilvántartása.

Fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben:

Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök,
amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán
eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt,
de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy 1 éven belül elhasználódnak.

Készletek nyilvántartása a 2. számlaosztályban történik. Fő csoportjai:

- Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termék-előállításhoz, illetve
szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési folyamatban általában egyszer
vesznek részt, és megjelenési formájukat is általában elvesztik, a vállalkozási
tevékenységet nem tartósan szolgálják. (alapanyag, segédanyag, üzemanyag, építési
anyag)
- Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében
szerzett be a vállalat azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban értékük megtartása
mellett tovább értékesítse. (kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatás, göngyölegek.
Készletek (B/I)
- anyagok 21-22
- befejezetlen termelés és félkész termékek 23
- késztermékek 25
- áruk 26-28
- Készletre adott előlegek 353

Értékelése
- A vásárolt készletek állományba vétele
 Bekerülési értékbe tartozik
(+)vételár (-)engedmény (+)felár (+)szállítási, rakodás, szerelési, üzembe helyezés
költség (+)közvetítői tevékenység ellenértéke (+)bizományi díj (+)beszerzéshez
kapcsolódó adók (+)vámteher
 Beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek
(+)illetékek (+)le nem vonható előzetes áfa (+)hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak
(+)vásárolt vételi opció (döntés a számviteli politikában)
 Beszerzéshez kapcsolódó hitel költségei:
 (+)bankgarancia díj (+)kezelési költség, folyósítási jutalék, (+)közjegyzői díj

Bekerülési érték:
 Apportként történő átvételkor: a létesítő okiratban meghatározott értéken
 Átalakulás esetén: végleges vagyonmérlegben szereplő értéken
 Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében
 Jegyzett tőke leszállításakor: a társaság által közölt, számlázott értéken
 Végelszámoláskor, felszámoláskor: vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
 Követelés fejében átvétel esetében: a megállapodás, szerződés szerinti értéken
 Csődeljárás során: átvételkor, a csődegyezség szerinti értéken
 Felszámoláskor: átvételkor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
 Csere útján beszerzett eszköz esetén: a csereszerződés szerinti értéken
 Térítés nélküli átvételkor: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken
 Ajándék, hagyaték, leltári többlet: az állományba vétel időpontjában ismert piaci
értéken
Bekerülési értéknek nem része: az ellenérték arányában megosztott előzetesen
felszámított ÁFA le nem vonható része, valamint a saját előállításhoz kapcsolódó
igazgatási és egyéb általános költségek.

- Az értékelés bizonylati alátámasztása

Könyv szerinti érték
(-) Értékvesztés
(+) Visszaírás
Mérlegérték

- A készletek értékvesztése, az értékvesztés és annak visszaírása.

Az óvatos értékelés elvének megfelelően azoknak a készletnek értékét csökkenteni kell,
amely:
 A vonatkozó előírásoknak (szabvány, műszaki előírások) nem felel meg
 Felhasználása, értékesítése kétségessé vált,
 Már nem felel meg eredeti rendeltetésének (megrongálódott, típusváltás, már nem
lehet értékesíteni, minősége, műszaki ismérve megváltozott)
Értékvesztés: vásárolt készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a
mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, értékvesztést kell elszámolni.
Visszaírás: amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv
szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni
kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a
bekerülési értéket.

A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az

eredmény-kimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai,
könyvelése.
Vásárolt készletek állománynövekedése Vásárolt készletek állománycsökkenése
Beszerzés anyagfelhasználás
eladott áruk
Visszáru továbbszáml. közvetített szolgáltatások
Anyag visszavételezés tartozás kiegyenlítésére átadott készletek
Követelés fejében átvétel selejtezés
Térítés nélküli átvétel térítés nélküli átadás
Apport káresemény
Ajándék, hagyaték hiány
Leltári többlet átsorolás
Csereszerződés keretében átvétel apportként történő átadás
Visszaírt értékvesztés Értékvesztés

- Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

 egyéb ráfordítás (86)– Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés, értékvesztés
 egyéb bevétel (966) – visszaírás
 Anyagköltség (51) – anyagfelhasználás
 ELÁBÉ (814), közvetített szolgáltatás (815 ) – értékesítés
 egyéb ráfordítás(868) – apportként történő átadás, térítés nélküli átadás
 egyéb bevétel – (96) Követelés-, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel

- Könyvelésének alapbizonylatai:
 anyag- és áru bevételezési jegy,
 anyag-kivételezési jegy,
 külső számlák,
 szerződések,
 jegyzőkönyv (leltári hiány/többlet, káresemény, selejtezés, értékvesztés, átsorolási),
 szállítólevél, stb.
A vállalkozó birtokában lévő és nem tulajdonát képező készleteket a 0. számlaosztályban kell
nyilvántartani. (bizományi értékesítés).

A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása

 Folyamatos mennyiségi és érték nyilvántartás

 Év közben nincs se mennyiségi, se érték nyilvántartás
Készletek év közbeni értékelése lehet:
 Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel
 Tényleges bekerülési értéken átlagár módszerrel
 Elszámoló áron korrigálva az árkülönbözettel (anyagok)
 Fogyasztói áron korrigálva az árréssel (áruk)
 Nincs évközi nyilvántartás és értékelés
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
 az elszámolt értékvesztés nyitó értékét
 tárgyévi növekedését, csökkenését
  záró értékét
 visszaírt értékvesztés összegét.
 veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének adatait is

10.B.
A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai
alapján. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése

A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai

alapján
1. Eszközszerkezeti mutatók:
 A legáltalánosabb:

 az eszközcsoportok és az összes eszközérték hányadosaként (TE/összes eszköz)

 az egyes eszközcsoportok és az eszközfőcsoportok arányaként
(követelések/forgóeszközök)
 az egyes mérlegtételek és az eszközcsoportok egymáshoz történő viszonyításával
(anyagok/készletek)
Az eszközszerkezeti mutatókat elsősorban időbeli alakulásuk szempontjából célszerű
vizsgálni. Ezeket csak azonos tevékenységű vállalkozások mutatóival, illetve megfelelő
ágazati adatokkal szabad összehasonlítani.
2. Tőkeszerkezeti mutatók
 tőkeellátottság

Ennek időbeli alakulását tekintve jellemzően a növekedés minősíthető kedvezően.

 tőkearányos mérleg szerinti eredmény: tárgyévi vagyongyarapodás vizsgálata

(2016: Adózott eredményt vizsgálata)

 ST-JT arány: saját tőke teljes (tehát nem kizárólag a tárgyévi) növekményének
mértékét vizsgálja.

 kötelezettségek aránya: idegen tőke alakulásának értékelése

 tőkefeszültség: a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a vállalkozásnál

a külső finanszírozás.
  céltartalékok aránya: a gazdálkodás kockázatainak, bizonytalanságainak változására,
illetve részben a minőség alakulására utalhat.

Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése

A vizsgálati módszer lehet:
1. Abszolút eltérések módszere. Az előző év adatainak és a tárgyévi adatoknak értékbeli
eltérésének megállapítása, és az eltérések okainak elemzése.
Elemezhető mérlegtételek: Immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök,
váltókövetelések, egyéb követelések, saját tőke, céltartalékok, hátrasorolt kötelezettségek,
hosszúlejáratú kötelezettségek, rövidlejáratú kötelezettségek (kivéve szállítók), aktív és
passzív időbeli elhatárolások.
2. A relatív eltérések módszere. Az abszolút eltérések mellet az egyes mérlegtételek
tartalmának megfelelő viszonyítási alapot választunk, majd mutatószámokat
(hányadosokat) képzünk.
a) Tárgyi eszközöknél számolható mutatók
Használhatósági fok:= TE könyv szerinti értéke *100
TE bruttó értéke
TE megújítása = Tárgyévben aktivált érték *100
TE bruttó értéke
TE leírtsága = TE halmozott ÉCS*100
TE bruttó értéke
b) Készleteknél számolható mutatók
Átlagos anyagtárolási idő (nap) = Anyagkészletek
1 napi anyagfelhasználás
Készletek forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele
Készletek (kronologikus átlag)
c) A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
Átlagos vevő futamidő = Vevőkövetelés áruszállításból és szolgáltatásból – áfa
1 napi értékesítési árbevétel
d) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
Átlagos szállítói tartozások futamidő=Kötelezettség áruszáll.ból és szolg.ból – áfa
1 napi anyagjellegű ráfordítás

10.C.

. A beszámoló vizsgálata. Az alkalmazott beszámolási forma helyességének ellenőrzése. Az

éves beszámoló mérlegének ellenőrzése.

A beszámoló vizsgálata
A számviteli beszámoló kiválasztásának ellenőrzése
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a
foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A vállalkozás legfőbb
 irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok
együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a beszámoló, valamint a kapcsolódó
üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény előírásainak
megfelelően történjen. Az ellenőrzéseknek a kapcsolatos előírások betartására kell
irányulnia.

A mérleg ellenőrzése, értékelése

A mérleg ellenőrzése keretében azt kell tételesen vizsgálni, hogy a vállalkozás eszközeit
és forrásait a számviteli törvény tartalmi követelményeinek megfelelően sorolták-e be.
A mérleg tagolását a számviteli törvény melléklete tartalmazza.
Kiemelt ellenőrzési feladat annak megállapítása, hogy az egyes vagyonelemeket és azok
forrásait a törvényi előírás szerinti tartalomnak megfelelően mutatták-e ki a mérlegben.
;
A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének ellenőrzése
A mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat leltárral kell alátámasztani, amelyek
megfelelőségét a beszámoló ellenőrzése keretében ellenőrizni kell.
- tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján
meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben
- Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem
vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok
valódiságáról leltározással köteles meggyőződni mennyiségi felvétellel.
-
Mérlegtételekhez kapcsolódó ellenőrzés

Immat javak

- Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o Aktivált érték elszámolása saját előállítás esetén közvetlen önköltségen történt e
o Elkülönítetten tartják e nyilván a befejezett és befejezetlen fejlesztéseket
o Befejezett fejlesztések után elszámolták e az ÉCS-t
o Elszámolták e ha kell a terven felüli ÉCS-t
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
- Vagyoni értékű jogok
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e elvégezték e a szükséges
átrendezéseket
o Bekerülési érték megállapítása megfelel az értékelési szabályzatban foglaltaknak
o Helyesen történt e az új vagyoni értékű jog besorolása a 11-es szla csoportba
o Kimutatott érték dokumentálása megfelelő e
o Elszámolták e az ÉCS és szükség esetén a terven felüli ÉCS-t
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
- Szellemi termék
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o Helyesen sorolták e be a befektetett eszközök közé
o Elszámolták e az ÉCS és szükség esetén a terven felüli ÉCS-t
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
Tárgyi eszközök

- Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

o A könyvekben kimutatott eszközök bekerülési értéke helyes e
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
 o A könyvekben szereplő adatok megegyeznek e a tulajdoni lapokon szereplő
adatokkal
o Jól állapították e meg a maradványértéket
o Elszámolták e az ÉCS minden esetben ahol a törvény előírja, elszámolták e a terven
felüli ÉCS-t és visszaírásokat
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
- Műszaki és egyéb berendezések
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o A könyvekben kimutatott eszközök bekerülési értéke helyes e
o Az eszközök besorolása helyesen történt e
o Jól állapították e meg a maradványértéket
o Az eszközök bekerülési értéke kellően dokumentált e
o Elszámolták e az ÉCS minden esetben ahol a törvény előírja, elszámolták e a terven
felüli ÉCS-t és visszaírásokat
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
- Beruházások felújítások
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o Bekerülési érték (beszerzési érték ill saját előállításnál közvetlen önköltség) megfelel
e az értékelési szabályzatban előírtaknak, tartalmazza e mindazon költségeket amiket
kell
o Az aktiválások kellően dokumentáltak e (üzembe helyezési jegyzőkönyv stb)
o Elszámolták e indokolt esetben a terven felüli ÉCS-t, valamint visszaírásokat
o Fordulónaphoz igazodva leltároztak e és a leltár és mérleg egyezik e
Befektetett pénzügyi eszközök

- Értékpapírok növekedése csökkenése megfelelően bizonylatolt e

- A kötvényeknél a törlesztő szelvények beváltása a kamatok elszámolása helyesen történt e
- Az értékpapír eladásnál az árfolyam nyereség ill veszteséget helyesen számolták e el
- Egyéb tartós részesedések
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o Helyesen történt e a besorolásuk, a bekerülési érték megfelelően dokumentált e
o Elszámolták e szükséges értékvesztéseket és visszaírásokat
o Mérlegben kimutatott érték leltárral alátámasztott e
- Tartósan adott kölcsönök
o A tárgyév nyitó és előző évi záró értékei megegyeznek e
o Helyesen történt e a besorolásuk,
o Évközi változásokat naprakészen vezetik e
o Behajthatatlan követeléseket leírták e
o Mérlegben kimutatott értékeket leltárral alátámasztották e
o Elszámolták e a kétes követelésekre várható veszteségnek megfelelő értékvesztést
Készletek

- A mérlegben kimutatott készletek leltározása a leltározási szabályzat szerint történt e

- Értékelésük szabályszerű volt e
- Eltérések elszámolása megfelel a számviteli törvénynek
- A befejezetlen és félkész termékeket fordulónapon közvetlen felvétellel leltározták e, az
értékelés közvetlen önköltségen történ e
- A leltározásnál a csökkent értékű, elfekvő készletek valós értéküknek megfelelően értékelték
e elszámolták e az értékvesztéseket visszaírásokat, úton lévő áruk számabvétele megtörtént
e
- A munkahelyre kiadott dolgozóknál lévő eszközök meglétét ellenőrizték e
 - Megfelelő e a készletek nyilvántartása, a vagyonvédelmet is biztosítja e
- A készletekre adott előlegek rendezése, teljesítése megtörtént e
- Az analitikus könyvelés sé a főkönyvi könyvelés adatai megegyeznek e
- Próbaszerű mintavételes ellenőrzés
Követelések ellenőrzése i(jelentés van rá kidolgozva)

- Fordulónapi követelések egyeztetése a fordulónappal teljes körűen megtörtént e

- A vevők a kimutatott követelést elismerték e
- A devizakövetelések értékelése a számviteli törvény szerint történt e
- Árfolyam különbözetek elszámolása szabályos e
- Kétes követelésekre számoltak e a el értékvesztést, ill. visszaírást
- Váltóköveteléseknél a váltók elfogadása előtt vizsgálták e a kibocsátó, ill. forgatás esetén az
előző tulajdonos hitelképességét
- Szerződéskötéseknél vizsgálják e vevő fizetőképességét, kérnek e garanciákat bankgaranciát,
megvizsgálják nem folyik e felszámolási eljárás ellene
- Szúrópróbaszerű ellenőrzés
Pénzeszközök ellenőrzése

- Lásd pénzforgalom ellenőrzése

Aktív időbeli elhatárolás ellenőrzése

- Ide számolták e el a fordulónap előtt felmerült olyan költségeket ráfordításokat, amelyek

csak a következő időszakra számolhatók el
- Ide számolták e el az olyan árbevételeket kamat és egyéb bevételeket amelyek csak a
fordulónap után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak
- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlásnál a vételárban lévő időarányos kamat
névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beszerzési és névértéke közötti
különbséget
- Tételes ellenőrzés
Sajáttőke ellenőrzése

Jegyzett tőke

- Itt mutatták e ki a cégbíróságon bejegyzett létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőkét

- Más gazdálkodónál jegyzett tőkét (leány vállalat)
- Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkét
- Jegyzett de még be nem fizetett tőkét
Tőketartalék ellenőrzése

- Növekedésként számolták e el
- A részvények kibocsátáskori és névértéke közötti különbözetet (tőkeemelés esetén is)
- Tőketartalékként véglegesen átadott eszközök értéke
- Jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben
- Tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét
- Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összegek
- Csökkenésként számolták e el
- Jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból
- Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg
- Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához használt összegek
- Tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét
- Jogszabály szerint tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök értékét
Eredménytartalék ellenőrzése
 - Növekedéseként számolták e el
- Előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét
- A jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben
- Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalék
- Pótbefizetés visszakapott összegét
- Eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét
- Jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett összegek
- Csökkentették e
- Előző üzleti év veszteségével
- Jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékkal
- Eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegével
- Üzleti év végén adózott eredmény kiegészítésére, osztalékra részesedésre,
eredménytartalékot terhelő adókra igénybe vett összeggel
- Veszteségek fedezésére befizettet pótbefizetések összegével
- Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék
kivonás összegével
- Jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök értékével
Lekötött tartalék ellenőrzése

- Tőketartalékból átvezették e
- Azoknak az eszközöknek az értékét amelyek nem forgalomképesek, ill. 3. személy
hozzájárulása alapján ruházhatók át
- Szövetkezetnél fel nem osztható vagyon értékét
- Más jogszabályok vagy a vállalkozó döntése alapján kötelezettségek fedezetét jelentő
tartalékok
- Eredménytartalékból átvezették e
- Visszavásárolt saját részvények névértékét
- Átalakulással létrejött Gt a vagyon felértékelése ill egyszeresről kettős könyvvitelre való
áttéréskor a társasági adónak megfelelő összeget
- Alapítás átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt részt
- Lekötendő tőketartalékot ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet
- A megállapított de még nem teljesített pótbefizetések összegét
Értékelési tatalék vizsgálata

- A számviteli politikában meghatározott eszközök piaci értéken történő értékeléséből

származó értékhelyesbítés összegét értékelési tartalékként kell kimutatni
- Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés egymással szemben azonos összegben változott
e
- Az értékelési tartalékból a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni betartották e
Adózott eredmény ellenőrzése

Tételesen vizsgálandó az elszámolás helyessége, eredmény kimutatással való egyezősége

Céltartalék ellenőrzése

- Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot képzett e, múltbéli ill folyamatban lévő
fizetési kötelezettségeire (garanciális kötelezettség, korengedményes nyugdíjra végkielégítés
stb)
- Devizakészletekkel nem fedezett hiteltartozások, devizakötvények kibocsátásából származó
árfolyamveszteségek időben elhatárolta e
- Teljes körűen kell vizsgálni
Kötelezettségek vizsgálata
 - Van e szállítókkal szemben el nem ismert kötelezettsége
- Van e rövid lejáratú kötelezettsége (forintban devizában)
- Van e hosszú lejáratú kötelezettsége (forintban devizában)
- Van e hátrasorolt kötelezettsége (forintban devizában)
- Fordulónapi kötelezettségek egyeztetése a fordulónappal teljes körűen megtörtént e,
nyilvántartási értéken szerepel e a mérlegben
- Váltó kibocsátások nyilvántartása dokumentálása szabályszerű e
- Vevőktől kapott előlegeket (áfás összegben) szerepeltetik e addig amíg annak terhére
teljesítés nem történt
- Megfelelő e a bartelügyletek elszámolása
Kötelezettségek Olyan tőkeelem amelyet jellemzően nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásban
hanem a szállítókkal hitelezőkkel szemben fennálló pénzértékben kifejezhető tarozások Máskép
idegen források.

Kötelezettségek szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő pénzértékben kifejezett, elismert

tartozások, amelyeket a szállító teljesített a vállalkozás elismert, elfogadott.

Rövid lejáratú kötelezettségek azok a tartozások amelyek futamideje max egy év. Fajtái rövid
lejáratú kölcsönök, hitelek Vevőktől kapott előlegek, Szállítók, váltótatozások, rövid lejáratú
kötelezettségek kapcsolt és egyéb részesedésű vállalkozással szemben, egyéb rövidlejáratú,
kötelezettségek értékelési különbözete, származékos ügyletek negatív értékelési különbözete.

Hátrasorolt kötelezettségek minden olyan hosszúlejáratra kapott kölcsön amelyet a tulajdonosok

azért adnak saját cégüknek, hogy annak zavartalan működését elősegítsék. Jellemzői A kölcsön
visszafizetési határideje bizonytalan jövőbeni eredménytől eseménytől függ min 5 év, felhasználása a
vállalkozás adóságának rendezésére szolgál, felszámolás csőd esetén először a többi hitelező kerül
sorra és csak a végén ez, „alárendelt” kölcsönnek is hívják.

Hosszú lejáratú kötelezettségek azok a tartozások amelyek futamideje egy évnél hosszabb és nem
taroznak a hátrasorolt kötelezettségek közé. Fajtái a hosszúlejáratra kapott kölcsönök, átváltható
kötvények, tartozások kötvénykibocsátásból, beruházási fejlesztési hitelek, egyéb hosszúlejáratú
hitelek, tartós kötelezettségek kapcsolt és egyéb részesedésű vállalkozással szemben Egyéb
hosszúlejáratú kötelezettségek.

Passzív időbeli elhatárolások ellenőrzése

- Forduló nap előtt befolyt olyan bevételek amelyek a következő időszak bevételeit képezik
- Olyan költségek amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évet terhelik, de csak a következő
időszakban kerülnek kiegyenlítésre
- A fordulónap és a mérleg készítés időpontja között érvényesített az üzleti évre szóló
kártérítés, késedelmi kamat
- Mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó jóváhagyott kötelezettségként még ki nem mutatott
prémium jutalom
- Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás azon része melyet költséggel nem
fedeztek le az üzleti évben
- Névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke és névértéke
közötti különbözet
- Stb tételes ellenőrzés
 11.A.
A saját termelésű készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A STK
értékelése. A STK-kel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az
összköltség és a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatásra. A STK-kel
kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása összköltség eljárással készített
eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén, a gazdasági események
bizonylatai. A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása

A saját termelésű készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben.

A mérlegben kimutatott készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve,
rövidtávon szolgáló eszközök.
A mérlegben foglalt helyük a B/I. sorban van.
A mérleg a készleteket a következők szerint csoportosítja:
anyagok 21-22
befejezetlen termelés és félkész termékek 23
növendék-, hízó- és egyéb állatok 24
késztermékek 25
áruk 26-28
készletre adott előlegek 353

A készletek eredetük szerint két csoportba sorolhatók:

 vásárolt készletek
 saját termelésű készletek.
(továbbá a növendék-, a hízó- és az egyéb állatok, valamint a készletekre adott előlegek.)

A saját termelésű készletek

 vagy az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak
 vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.

Befejezetlen termelés: mindaz a megmunkálás alatt lévő, vagy arra váró termék, melyen
legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek, de további megmunkálásra vár.
Félkész termék: amely már egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra
vették/vehető, de készterméknek nem minősül.
Késztermékek: a meghatározott előírásoknak, szabványoknak megfelelő, minőségi átvétel
után raktárrra vett, késztermékként értékesíthető termékek köre.
Növendék-,hízó-, és egyéb állatok: vásárolt és saját előállítású állatok, amelyeket nevelési és
hízlalási céllal tartanak, és nem tenyésztési céllal tartják.

A saját termelésű készletek értékelése

Értékelési rendszer
 Állományba vételkor előállítási költségen
Előállítási költség: lehet ténylegesen felmerült, utókalkulációval alátámasztott közvetlen
önköltség, vagy normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.
Közvetlen önköltség: ténylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt költség és az
előállítással kapcsolatban felmerült költség.
Költség: egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési
tényező pénzben kifejezett összege.
 Mérlegkészítéskor
1. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv
szerinti értéken mutatjuk ki
2. ha a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár alacsonyabb az előállítási
költségnél, akkor a várható eladási árból számított értéken kell kimutatni. Az
összehasonlíthatóság a várható eladási ár, illetve az előállítási költség tekintetében
csak azonos szinten értelmezhető

A saját termelésű készleteknél a mérlegben összességében közvetlen önköltségen kell

értékelni. Főkönyvi könyvelésben a közvetlen önköltséget le lehet olvasni:
 csak a készletszámlákról, 23 és 25 számlák összevont záró egyenlegéből,
 vagy a készletszámlák záró egyenlegéből nyilvántartási áron, és a +/- 258.
Késztermékek készletérték-különbözete (KÉK) számla záró egyenlegéből
A fenti számlák összevont egyenlege mutatja a készlet értékét előállítási közvetlen
önköltségen.
o ha drágábban termeltünk, mint a nyilvántartó ár, akkor a KÉK számla
egyenlege Tartozik (+)
o ha olcsóbban termeltünk, akkor a KÉK számla egyenlege Követel (-)

Saját termelésű készletek év végi értékelése:

 Egyrészt a záró-állomány tényleges közvetlen önköltségének, illetve norma szerinti
közvetlen önköltségének meghatározása.
 Másrészt az óvatos értékeléselvének betartása miatt saját termelésű készletek
előállítási költségének é a mérlegkészítéskor ismert, vagy várható eladási árának
összehasonlítása.
 Értékvesztés: ha a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett és várható
támogatásokkal növelt piaci eladási ár alacsonyabb, mint a kimutatott előállítási
önköltség.
 Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:
o a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
o az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető
(eladhatatlanná válás, jelentős engedménnyel történő értékesíthetőség,
leértékelés, stb.),
o a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az
előállítási önköltsége (befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a
pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell érteni).
 Az értékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági
értékéig kell elszámolni az egyéb ráfordítások között.
 A STK korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell, ha a STK
mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a készlet
könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti előállítási költség
összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.

Állományváltozások:
 növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése befejezetlen
termelésnél,
  csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés
nélkül átadás, kiszállítás saját boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék
továbbfelhasználás, szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár.

A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az

össszköltség és a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatásra.

A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi

előírások
1. Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy
tartalmazza.
A választott eredménykimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti
elszámolása az 5. számlaosztály számláin kötelező, még akkor is, ha a vállalkozás a
költségek főkönyvi elszámolásakor a közvetett és közvetlen költségeket a 6.
Költséghelyek, általános költségek és a 7. Költségviselő számlaosztályok számláin
elkülönítetten könyveli.
2. Az 5. számlaosztályon belül – az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő
vállalkozónak – elkülönítetten kell kimutatni az – egyébként költségnemnek,
költségmegtérülésnek nem minősülő – aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékeinek
változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az
értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.
Az aktivált saját teljesítmények értékét (továbbiakban ASTÉ) érintő gazdasági
eseményeket összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetében tehát az 5.
számlaosztályban elkülönítetten kell rögzíteni. Ha összköltség eljárású
eredménykimutatás készül és változik a saját termelésű készletek állománya, mert
például a hónap végén készletre vételre kerül (könyvelésre kerül) a tárgyhónapban
előállított termékek értéke, vagy kivezetésre kerül a tárgyhónapban értékesített
termékek bekerülési értéke, akkor a tranzakció hatását az 581. Saját termelésű készletek
állományváltozása (továbbiakban STKÁV) számlán könyvelni kell. Ugyanígy a saját rezsis
beruházással kapcsolatos költségek aktiválását is az 5. számlaosztályon belül az 582.
Saját előállítású eszközök aktivált értéke (továbbiakban SEEAÉ) számlán keresztül kell
könyvelni. Ezzel ellentétben a forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő
vállalkozásoknak az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket nem kötelező elkülönítetten
az 5. számlaosztályba könyvelni, de a legtöbb esetben célszerűségi okok miatt
szükségessé válik. Ha a forgalmi eredménykimutatás a klasszikus szemlélet alapján a 6.
Költséghelyek, általános költségek – 7. Költségviselő számlaosztályok számláin való
könyveléssel van „előkészítve”, akkor az 581. STKÁV, illetve az 582. SEEAÉ számlákra
nincs szükség, mivel az általuk biztosított információ más módon (lehet, hogy
egyszerűbben és „olcsóbban”) kerülhet „előállításra”.
3. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő
vállalkozásnak be kell mutatni az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését és
a költségek költségek költségnemenkénti megbontását a törvény 2. számú
mellékletének megfelelő részletezettséggel.

A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolódó kiemelt gazdasági események

megjelenítése az eredménykimutatásban
1. Ha az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készül, akkor az
eredménykimutatásban
  az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
 az értékesített saját termelésű készletek bekerülési értékét (előállítási költségét)
értékesítés elszámolt közvetlen önköltségeként,
 a fel nem osztott közvetett költségeket pedig az értékesítés közvetett költségei között
kell szerepeltetni.
2. Ha az eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor az
eredménykimutatásban
 az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
 a tárgyidőszak összes felmerült költségét (függetlenül attól, hogy megtérültek-e vagy
sem) költségnemenként
 a saját termelésű készletek év végi záró és év eleji nyitó állományának különbözetét
saját termelésű készletek állományváltozásaként kell bemutatni.

A saját termelésű készletekkel kapcsolatos egyéb gazdasági események

eredménykimutatás kapcsolata
Gazdasági esemény - Érintett eredménykimutatás sor
 Hiány-Egyéb ráfordítások
 Többlet-Rendkívűli bevételek
 Értékvesztés-Egyéb ráfordítások
 Térítés nélküli átadás-Rendkívűli ráfordítások
 Apportként történő átadás-Rendkívűli ráfordítások (kapcsolódó lépésként a létesítő
okirat szerinti érték elszámolása rendkívűli bevételként)

Ha az eredménykimutatás összköltség-eljárással készül, akkor a fent közölt gazdasági

események az STK állományváltozását és a saját előállítású eszközök aktivált értékét (SEEAÉ)
is érintik.

A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása

összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás
esetén, a gazdasági események bizonylatai

A termelési és értékesítési folyamathoz illeszkedő gazdasági események könyvviteli

elszámolásának egyik lehetséges változata/változatai:

ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás ÉS

 A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli

o A saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
nem vezet
o A saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
vezet, az időszaki elszámolások alapja rendszeres utókalkuláció
o A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti,
melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosítja
Költségelszámolás kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban:
 A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni
nyilvántartást nem vezet, év végén az állományváltozásokat az 581. STKÁV számlával
szemben számolja el.
  A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni
nyilvántartást vezet, az állománynövekedéseket és csökkenéseket az 581. STKÁV
számlával szemben számolja el

Költségek főkönyvi elszámolása kizárólag 5. Költségnemek számlaosztályban:

 Termelési költségek:
o T 51-57 – K 1-4,
 Késztermékek készletváltozása:
o T 251 – K 581 (készletre vétel közvetlen önköltségen),
o T 581 – K 251 (készletcsökkenés közvetlen önköltségen),

Összköltség eljárás Forgalmi-költség eljárás

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele
Aktivált saját teljesítmények értéke
STKÁV
SEEAÉ
Egyéb bevételek Egyéb bevételek
Hozamok összesen Hozamok összesen
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei
Személyi jellegű ráfordítások Értékesítés közvetett költségei
Értékcsökkenési leírás
Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások
Ráfordítások összesen Ráfordítások összesen
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Saját termelésű készletek bizonylatai

 készlet bevételezési jegy
 készlet kiadási jegy
 készlet visszavételezési jegy
 készletnyilvántartó karton
Egyéb gazdasági események bizonylatai
 leltár - leltárfelvételi ív
 átminősítés - átminősítési bizonylat
 átvétel apportként - társasági szerződés
 térítés nélküli átadás, átvétel - adományozási okmány
 értékvesztés
 átvétel más egységtől - átadási, átvételi bizonylat
 beszerzés - számla
 értékesítés - számla, szállítólevél
 felhasználás - kivételezési jegy
 selejtezés - selejtezési jegyzőkönyv
 káresemény - káreseti jegyzőkönyv

A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása

A vállalkozás dönthet, hogy folyamatosan vezeti az analitikát, egyáltalán nem vagy csak
bizonyos készleteiről vezet analitikát.
 Folyamatosan vezet:
o a készletekben bekövetkezett állományváltozásokat elsődlegesen itt tartják nyilván,
majd ezek feladásai biztosítják a készletváltozások könyvelését,
 Folyamatosan nem vezet, vagy egyáltalán nem vezet analitikát
o készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, főkönyvi számlákat
folyamatosan vezeti, analitikát nem vezet. zárókészletet leltározással kell ellenőrizni
és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni,
o egyes készletekről folyamatosan vezet analitikát, és ez alapján könyvel,
utókalkulációt nem készít, csak 5-ös számlaosztályban könyvel, leltározás kötelező,
de a nyilvántartással is egyeztethet, a zárókészletet norma szerint állapítja meg,
o december 31-én tényleges mennyiségi felvételt készít, mert az állományokat és a
változásait egyáltalán nem vezeti, ha a nyitókészletet felveszi, akkor csak az
állományváltozásokat kell kimutatni.
 Az analitikus nyilvántartásban legalább az alábbi adatoknak kell szerepelni:
o a készlet megnevezése, azonosító adatai, kódszáma,
o a készlet mennyiségi egysége, mennyisége,
o a készlet egységára (nyilvántartási ára, előállítási költsége),
o a készlet értéke,
o a készletmozgások jogcíme,
o a készletek elszámolt értékvesztése,
o egyéb információk (pl. beszerzés ideje, szállító megnevezése, stb.)

11.B.
Az emberierőforrás-gazdálkodás elemzése. Az élőmunka teljesítményének elemzése
termelőtevékenység és kereskedelmi tevékenység esetén.

Az emberi erőforrás elengedhetetlen a vállalati teljesítmények létrehozásában, a termelés, a

szolgáltatás stb. végrehajtásához. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás lényeges
területe a munka termelékenységének vizsgálata. A munka termelékenységének elemzése
hatékonyság vizsgálatot jelent, azt értékeljük, hogy hogyan alakult az élőmunka-felhasználás,
a legfontosabb erőforrás fel- használásának hatékonysága. A hatékonyságváltozás
kimutatásával párhuzamosan keressük azt, hogy a munkatermelékenység alakulását milyen
tényezők befolyásolják, és milyen lehetőségei vannak a vállalkozásoknak a hatékonyság
emelésére. A munkatermelékenység vizsgálatához több, a következő általános képlettel
megadható tartalmú mutatószám alkalmazható:

A mutatók számítása során a számlálót (a termelést) többféleképpen kifejezhetjük. Olyan

vállalkozásoknál, ahol egyféle terméket állítanak elő (vagy vezértípusra való átszámítást
lehet alkalmazni), a termelés számba vehető természetes mértékegységben. Ez azonban a
vállalkozások csekély hányadánál lehetséges, jellemző az, hogy a termelés megállapítása
során a termelési értéket számszerűsítjük. A termelékenységi mutatók nevezője a
munkaráfordítás is többféle lehet, egyrészt azért, mert a munkaerő-felhasználás különböző
elemeit vehetjük figyelembe, például csak a közvetlen fizikai munkaráfordítást, az összes
fizikai munkaráfordítást, illetve valamennyi fizikai és nem fizikai munkaráfordítást
együttesen, másrészt azért, mert többféle mértékegység alkalmazható, a munkaráfordítás
kifejezhető: normaórával (nó), munkaórával (ó), munkanappal (nap) és létszámmal (fő). A
munka termelékenységének elemzésekor általában nem a mutatók nagyságát, hanem
ezek változását (indexeit) vizsgáljuk, tehát dinamikus (bázis-tárgy), illetve terv-tény
összehasonlításokat végzünk. Az elemzés lényege, hogy megállapítsuk ezeknek a
változásoknak az okait és a lehetőségekhez képest számszerűsítsük ezeket.

Termelékenységi mutató

Egy változatlan (bázisszintű) normaórára jutó termelés

Egy teljesített normaórára jutó termelés

Egy közvetlen fizikai órára jutó termelés
Egy fizikai órára jutó termelés
Egy fizikai fő egy teljesített napjára jutó termelés
Egy fizikai egy munkarend szerinti napjára jutó termelés
Egy fizikai főre jutó termelés
Egy főre jutó termelés

Annak érdekében, hogy a mutatók változása csak az élőmunka-felhasználást jellemezze, a

termelési érték valamennyi tárgy- időszaki (tény) termelékenységi mutató esetében
változatlan áron kerül meghatározásra. Az utolsó mutatóban (Egy főre jutó termelés)
minden - felsorolt, megnevezett - befolyásoló tényező hatása benne van, ezért komplex
munkatermelékenységi mutatónak is nevezik
Összefoglalva a hatásokat megállapítható, hogy a munkatermelékenységi mutatókat
befolyásoló tényezőket alapvetően két csoportba lehet besorolni:
 olyan hatások, amelyek következtében a munkaigényesség megváltozik
(legjelentősebbek ezek közül: műszaki fejlesztés, szervezés, szakképzettség emelése), illetve
 olyan hatások, amelyek következtében az emberek által a termelésre és egyéb
tevékenységekre felhasznált idő megváltozik (az egész és törtnapi távollétek, valamint
a munkarend szerinti napok változása).

A termelékenység alakulásának vizsgálata

A munka termelékenységének növelése meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége
szempontjából. A termelékenység növekedése élőmunka megtakarításokkal, az azt biztosító
beruházásokkal, a termék és technológia fejlesztésével, a jobb minőségű, célszerűbb
anyagokkal, jobb létszámgazdálkodással, a gyártás szerszámozottsági fokának javításával,
számítástechnika alkalmazásával stb. érhető el.
A termelékenységet elsősorban a fizikai létszámra vetítve célszerű vizsgálni. A termelési
értéket, vagyis a termelékenység egyik tényezőjét elsősorban a termelő idő határozza meg,
de a veszteségidő (nem produktív idő) növekedése vagy csökkenése is befolyásolja a
termelékenységi mutatót, vizsgálata fontos feladat. Figyelembe kell venni, hogy a
veszteségidők egy része a munkástól független. Ezek különböző műszaki okokkal:
gépmeghibásodás, energiahiány stb., és szervezési problémákkal: anyagra-, munkára-,
szerszámra várás stb, kapcsolatosak,
A teljesítmények ellenőrzésénél nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megfelelő
teljesítményszázalékokat olykor a technológiai fegyelem be nem tartásával érik el. A
vizsgálatkor ennek negatív hatásai, a minőség romlása, alacsony szintje, a selejtszázalék
növekedése stb. feltárhatók. A teljesítménynormák megbízhatóságát rontja azok fellazulása
is, ami a rendszeres normakarbantartás elhanyagolásából is eredhet. Ennek kapcsán azt kell
vizsgálni, hogy:
 a műszaki fejlesztés, a beruházások, az újítások, a szervezési intézkedések
eredményeként a munkanormák (tervek) indokolt helyesbítését elvégezték-e,
 a begyakorlottság eredményeként fellazult normákat (terveket) az érintett
gyártmányok (termékek) esetében felülvizsgálták-e, és gondoskodtak-e rendezésükről.

11.C.

A termelékenység (teljesítmény) alakulásának ellenőrzési szempontjai.

Piaci információk és értékesítési feltételek alapján kialakított termelés legf őbb

tényezői a tárgyi eszközök, az anyagok és a munkaer ő. A létszámgazdálkodás és a
termelékenység alakulása meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmez ősége
szempontjából. A munkaerő foglalkoztatásának alapvet ő feltételeit törvény szabja
meg.

A létszámgazdálkodás, létszámtervezés ellenőrzése

Az ellenőrzést a létszámtervek vizsgálatával célszer ű kezdeni, ezért ellen őrizni
kell:

 a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott

termékösszetétellel,
 melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei,
 a vállalkozás munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet
megállapításánál megfelelő információs bázisra támaszkodott-e.

A szellemi és fizikai létszám vizsgálata

Az állományi létszám állománycsoportonkénti ellenőrzése:

 szellemi, ezen belül: műszaki, igazgatási, ügyviteli csoportok

 fizikai, ezen belül: közvetlen és közvetetten termelő csoportok
 a foglalkoztatott részmunkaidősök vizsgálata.

A szellemi létszámot a szakmai és minőségi összetétel szerint, másrészt

mennyiségi szempontból célszerű vizsgálni. A min őségi a nyelvtudás, az iskolai és
szakmai végzettség, illetve a gyakorlati id ő. A szellemi létszámot munkaköri
csoportonként ellenőrizzük, külön a műszaki és az igazgatási szervezetet. Az
egyes csoportokon belül külön kell vizsgálni a szervezett ől és a feladatoktól függ ő
létszámot. A szellemi létszámmal történő ésszerű és takarékos gazdálkodás
érdekében hosszabb időre szóló munkaprogramot célszer ű készíteni, az
intézkedések célszerűségének vizsgálatához.
Ki kell térni arra:

 műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett

továbbképzésekről
 a korszerű irodafelszerelésekről, a gépesítésről,
 a munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről és a munkaid ő elfogadható
kihasználásáról
 a munkaerő célszerű felhasználásáról.

A fizikai létszámmal a tervezés és a létszámgazdálkodás ellen őrzésének célja a

termelő feladatokhoz szükséges számú, szakmai összetétel ű és képzettség ű
munkaerő jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása.

Arra kell kitérni:

 időben és területileg pontosan történt-e munkaidőszükségletének

megállapítása
 a munkaerőállomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a
technológiai, technikai színvonal követelményeinek
 megfelelő munkaidőkihasználást irányoztak-e elő
 mindezek biztosítják-e a feladat teljesítését és a munka termelékenységének
növelését

A fizikai létszám alakulását a közvetlen és közvetett termel ői létszám

megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap kihasználását ellen őrizve a
munkaidőmérlegek vizsgálata révén tárható fel. Feltárhatjuk a látszólagos
munkaerőhiány okait, az indokolatlan többletlétszámot, a létszám aránytalan
elosztását.

A termelékenység vizsgálata
A termelékenység rendszeres és kívánatos mértékű növelése meghatározó
tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, elemzése és értékelése
fontos feladat.

A termelékenység növekedése a termék és a technológia fejlesztésével, jobb

minőségű, célszerűbb anyagok használatával, jobb létszámgazdálkodással érhet ő
el. Ezért két szempontot helyes elkülöníteni: a létszám és a munkaidő
felhasználása, illetve milyen módon és mértékben törekednek az él őmunkának
gépi eszközökkel való hatékony kiváltására.

A termelékenységet elsősorban a fizikai termelőmunkára vetítve célszer ű

vizsgálni. A munkaidő felhasználása két részb ől áll: abból az id őb ől, amikor a
munkás termelőmunkát végez, és a veszteségidőből, amikor nem végez. A
veszteségidők fogalmába a gépállást, a munka-, szerszám- vagy anyaghiányt
soroljuk.

A termelési értéket elsősorban a termelőidő határozza meg, de a termelékenységi

mutatót, illetve annak változását a veszteségidő növekedése vagy csökkenése is
befolyásolja.

A veszteségidők okainak feltárásával a termelékenység növelésének számos bels ő

tartalékát fedezhetjük fel. A tárgyi eszköz-, az anyag- és létszámgazdálkodásra a
termelés műszaki előkészítésére és irányítására kell irányulnia a vizsgálatnak.
 12.A.
A követelések fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A követelések értékelése.
A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az
eredménykimutatásra. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli
elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A követelések analitikus nyilvántartása.

Követelések :
különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő,
pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a
másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés
értékestéséhez, kölcsön nyújtásához, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle
egyéb követelések (vásárolt követelések, térítés nélkül és egyéb címen átvett
követelések, bíróság által jogerősen megítélt követelések)
- a követelés elismert legyen, a partner nem kifogásolta a számlát, a teljesítéssel
kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel
- az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfelelnek
- a követelés pénzértékben kifejezett legyen

Mérlegben (főkönyvi számlák, számlacsoportok)

B. Forgóeszközök
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (311-315, 316-319)
minden olyan, a vállalkozó által már teljesített - a vevő által elismert -
termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely nem tartozik
a pénzkölcsönök közé
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (321)
egy éven belül esedékes követelések, az adós kapcsolt vállalkozás (anyavállalat,
leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás)
3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
( 322)
egy éven belül esedékes követelések, az adós jelentős tulajdoni részesedési viszonyban
lévő vállalkozás
4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (323)
egy éven belül esedékes követelések, az adós egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozás
5. Váltókövetelések (341, 346)
értékpapírosított követelés, amely az okmány birtokosát illeti meg
6. Egyéb követelések (354, 361-368)
- munkavállalói tartozás, visszatérítendő adó, igényelt, de még nem teljesített
támogatás
- mérleg fordulónapot követő egy éven beül esedékes követelések (tartósan adott
kölcsön egy éven belül esedékes részlete, vásárolt követelés, térítés nélkül és egyéb
címen átvett követelés, peresített követelésből a bíróság által a fordulónapig
jogerősen megitélt követelés)
7. Követelések értékelési különbözete
8. Származékos ügyletek pozítiv értékelési különbözete
 A vállalkozások a pénzügyi instrumentumok bizonyos körére alkalmazhatják a valós
értéken történő értékelést, amely alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől eltéréseket
az értékelési különbözet soron kell kimutatni.

Követelés jellegű tételek egyéb más mérleg csoportokban :

A.I.6 Immateriális javakra adott előlegek
A.II.6 Beruházásokra adott előlegek
A.III.2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
A.III.4 Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
A.III.6 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
A.III.7 Egyéb tartósan adott kölcsön
B.I.6 Készletekre adott előlegek
D.II Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Mérlegen kívüli tételek :

- függő követelések
mérlegben való szerepeltetése egy jövőbeni eseménytől függ (kapott garancia, kezesség
harmadik fél tartozásaiért, kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok,
opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelés)
- biztos (jövőbeni) követelés
mérlegben való szerepeltetése szerződés teljesítésétől függ (hatásidős adásvételi ügyletek,
swap ügyletek határidős része miatti miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére
vonatkozó követelés)

Csoportosítása :
 lejárat szerint
o lejárt
o le nem járt
 pénznem szerint
o forintban fennálló
o devizában fennálló
 keletkezésük szerint
o eredeti
o vásárolt
 biztosság szerint
o elismert
o el nem ismert
o bizonytalan
o behajthatatlan

Állománynövekedések
Állományba vétel jogszerűen követelhető összegben, bekerülési értéken
- ténylegesen kifizetett (bankszámla kivonat, pénztárbizonylat)
- elismert, számlázott, Áfát tartalmazó
- igényelt
- szerződésben rögzített
deviza - külföldi pénzértékre vonatkozóan : a bekerülés napjára ill. a szerződés szerinti
teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken
(számviteli politikában rögzített – átlag vagy MNB és EKB által közzétett hivatalos deviza árf.)
bekerülési jogcím bekerülési érték
termék értékesítés, szolg. nyújtás fizetendő áfát tartalmazó ellenérték
kölcsön nyújtás szerz.szerinti ténylegesen átutalt, átadott összeg
támogatási iggények jogszerűen igényelt összeg

követelés értékét növeli : utólag felszámított felár, árfolyam nyereség

Állománycsökkenések
Követelés összegét csökkenti
- utólag adott engedmény (számlahelyesbítéssel)
- visszaküldések értéke (számlahelyesbítéssel)
- pénzügyi rendezés
- váltó befogadás
- követelés elengedett összege
- értékvesztés elszámolása
- behajthatatlan követelésként történő leírás
- beszámítás
- árfolyam veszteség

Mérlegérték megállapítása
Fordulónapi könyv szerinti érték
- behajthatatlan követelés (hitelezési veszteségként leszámolt összeg)
- értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+/- külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelésből adódó árfolyam
különbözet
= MÉRLEGÉRTÉK

Termékértékesítésből , szolgáltatás nyújtásból származó követelések (vevők)

T K
Értékesítés vevőnek 31 91-92,
467
31 961, 467
Váltókövetelés pénzügyi teljesítése (bank jóváírási értékesítése
Váltó befogadása vevötöl (bizonylat – befogadó nyilatkozat) 341 31
Behajthatatlan követelés 869 31
Elengedett követelés, térítés nélkül átadott követelés 868 31
Értékvesztés 866 315/319
Értékvesztés visszaírása 315/319 966
Vásárolt követelésekkel kapcsolatos események elszámolása
Követelés vásárlása 365 38
Vásárolt követelés, ha nem fizettük ki 365 456
 Vásárolt köv.értékesítése során a könyv szerinti érték kivez. 368 365
Vásárolt követelés értékesítése során kapott ellenérték 38 368
Vásárolt követelés értékesítésének vesztesége 87 368
Vásárolt követelés értékesítésének nyeresége 368 97

Váltókövetelés - váltótartozás
Váltó : Visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában esedékes
fizetést testesít meg. A váltó kiállítója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón
meghatározott időpontban a váltón szereplő összeget a váltó bemutatójának kifizeti.

Állomány növekedés:
- váltó elfogadása, állományba vétel
Állomány csökkenés:
- beváltás lejáratkor
- leszámítoltatás hitelintézetnél lejárat előtt
- forgatás, kötelezettség kiegyenlítésére – felhasználás
- hitelezési veszteségként történő leírás

Állományba vétel:
- kiváltott követelés összegében (nem névértékben)
- forint fináncváltó – fizetett pénzösszegben
- devizás – a napi választott árfolyamon
- forintért vásárolt devizából fizetett fináncváltó – fizetett forintösszegben
(eladási árfolyamnak megfelelően)
Fajtái:
- saját váltó: a váltó kiállítója vállalja a fizetési kötelezettséget
- idegen váltó: a váltó kibocsátója egy 3. személyt szólít fel a fizetési kötelezettség
teljesítésére

Törvényes kellékei:
"váltó" szó
a kiállító, a címzett és a kedvezményezett megjelőlése
fizetendő összeg
fizetési felszólítás
az esedékesség napja
fizetés helye
váltó kibocsátásának helyét, időpontját
a kibocsátó aláírása

Jellemzői:
rendeletre szóló értékpapír
követelést testesít meg
nem kamatozó értékpapírként működik
átruházása forgatásként működik

Résztvevők:
 kibocsátó: az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési igéretet tesz vagy a
fizetési utasítást adja
címzett: az a személy, akit a kibocsátó fizetésre felszólít
kedvezményezett vagy rendelvényes: a váltó első jogosultja
forgatványos: az a személy, aki a váltó átruházás során szerzi meg a váltón szereplő
követelést

Váltókövetelés
T K
Váltóelfogadás
Forintkövetelés kiváltása 341 311
Devizás váltó 346 317
Devizás váltó – árfolyamnyereség 317 976
Devizás váltó – árfolyamveszteség 876 317
Váltó beváltása lejáratkor
Váltókövetelés könyv szerinti értéke 384 341
Névértékben szereplő kamat jóváirása
Forintszámla 384 974
Devizaszámla 386 974
Tárgyévre időarányosan járó kamat elhatárolása 391 974

Adott előlegek
A forintban adott előlegeket a fizetett, levonható áfa nélküli összegben kell kimutatni.

Adott előleg átutalása (áfa nélküli összeg = bekerülési összeg) 35 38

Előlegszámlában felszámítolt áfa 466 38
Teljesítést követően az előleg beszámítása a szállítói tartozásba 454 35
Kapcsolódó áfa 454 466

Egyéb követelések
1. Munkavállalókkal szembeni követelés
Előleg kiadása 361 38
Dolgozó visszafizeti a megmaradt összeget 38 361
Fizetési előleg levonása bérszámfejtés során 471 361
2. költségvetési kiutalási igény és teljesítés elszámolása (pl.
fogyasztói ártámogatás, termelési ártámogatás, import /
exporttámogatás, dotáció, stb.)
Igényelt támogatás beérkezésének elszámolása 384 363
3. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszköz 364 384
törlesztés 384 364
kamat 384 974

Követelések állományváltozását kiváltó gazdasági események és az eredménykimutatás

kapcsolata
 Gazdasági esemény Eredménykimutatás
Termékértékesítéssel, szolgáltatás nyújtásával Értékesítés nettó árbevétele
kapcsolatos követelés állományba vétele
Tárgyi eszköz, immat jószág értékesítésével Egyéb bevétel
kapcsolatos követelés állományba vétele
Követelés értékvesztés visszaírása Egyéb bevétel
Követelések értékvesztése Egyéb ráfordítás
Behajtatatlan követelés Egyéb ráfordítás
Adott engedmény (skonto) Pénzügyi műveletek ráfordítása
Vásárolt követelés értévesztése Pénzügyi műveletek ráfordítása
Elengedett követelés Egyéb ráfordítás
Eladott, engedményezett követelés Egyéb ráfordítás

Követelések bizonylatolása
Vevőkkel szembeni követelések
célja, hogy a nyilvántartó kartonról bármikor leolvasható legyen, melyik vevővel
szemben milyen összegű követelésünk van és az mikor esedékes
folyószámla, nyilvántartó karton
sorszám
vevő neve
számla kelte
számla száma
követelés összege
fizetési határidő
pénzügyi teljesítés ideje

külföldi vevőről mindenképpen külön nyilvántartást kell vezetni, amely a követelést Ft-
ban és devizában is tartalmazza

Váltókövetelés
minden váltókövetelésről külön nyilvántartókartont kell vezetni, amelynek célja, hogy
bármikor megállapítható legyen, hogy kivel szemben mekkora összegű váltókövetelésünk
van és mikor esedékes
sorszám
váltókibocsátó neve
váltó alapösszege
kamat
váltó dátuma, elfogadásának napja
lejárat napja
teljesítés dátuma

Adott előlegek
külön-külön analitikus nyilvántartást kell vezetni az immateriális javakra adott, a
beruházásra adott és a készletekre adott előlegekre
sorszám, megnevezés, előleg összege, fizetési határidő
Egyéb követelések
a munkavállalókkal szemben: ennek vezetése a gyakorlatban nagyon fontos, mert
egyébként megállapíthatatlan, hogy kivel szemben milyen összegű követelésünk van, ezt
a nyilvántartást dolgozónként kell vezetni
költségvetéssel szembeni követelések analitikája: a vállalat a 362-363 számlát tovább
bontja, akkor nincs szükség külön analitikus nyilvántartásra
Belföldi fizetési módok és jellemzőik
készpénzforgalom
készpénz nélküli forgalom
átutalási megbízás
beszedési megbízás
okmányos meghitelezés
pénzhelyettesítők
csekk
bankkártya
hitelkártya

12.B.
Eredményelemzés a tervezés szakaszában. Az eredménytervezés és módszerei: nagyvonalú
eredménytervezési módszereket segítő elemzések, az optimális eredménytervezést segítő
számítások, a részletes eredménytervezés. A várható eredmény évközi folyamatos
elemzése
Az eredménytervezés módszerei
 nagyvonalú: középtávú tervek készítésekor, éves tervezésnél, a tervmunka kezdeti
szakaszában használjuk. Cél a tervidőszaki minimális nyereségtömeg-követelmény
meghatározása, valamint az eredményre ható tényezők alakulásának vizsgálata
 optimális: a tervezéséhez szükséges - az előző év elemzett tényszámai; - piaci
információk (piaci igény, feltételek, elérhető árak, szállítási határidők); - gyártási és
fejlesztési lehetőségek (gépi kapacitások, munkaerőkapcitások, beszerezhető
alapanyag); - tervkalkulációk (közvetlen önköltségek, fajlagos gépórák, alapanyag
beszerzési normák, jövedelmezőségi sorrendek), melyek segítségével nyereség-
optimumszámítást készítünk a komplex terv elkészítéséhez, melynek része az
eredményterv.
 részletes, KOMPLEX üzleti terv részét képező eredménytervezés:
 tevékenységek értékesítésének fedezeti összegterve
 közvetett költségek terve
 egyéb bevételek és ráfordítások terve
 pénzügyi műveletek eredményterve
 a rendkívüli eredmény terve
Az összeállított üzleti tervet értékelésnek és bírálatnak kell alávetni.

Nagyvonalú eredménytervezési módszereket alkalmazunk középtávú tervek készítésekor,

illetőleg éves tervezésnél a tervmunka kezdeti szakaszában, a tervmunka irányítására. E
módszerek egyik fő csoportja a tervidőszakban elérendő minimális nyereségtömeg-
követelmény meghatározását tűzi ki célul, másik fő csoportja a nagyvonalú
eredménytervezést az eredményre ható fő tényezők alakulásának, illetőleg azok eredményre
gyakorolt hatásainak felmérésével valósítja meg.
A tervmunka általánosan jellemző lényeges vonása az elérni kívánt cél (célok) és a
megvalósításhoz szükséges feltételrendszer meghatározása. Az elérni kívánt eredmény
nagyságát sok külső és belső tényező befolyásolja. Ezek közül kiemelkednek az érdekeltségi
tényezők.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye hat fő tényező hatására változik. Ezek a

következők:
- árváltozás,
- önköltség (közvetlen) változás,
- volumenváltozás,
- összetétel-változás,
- a közvetett költségek változása és
- az egyéb bevételek és ráfordítások változása.

Az eredmény optimumszámítással alátámasztott tervezéséhez egyidőben négy csoportba

sorolható megbízható információkkal kell rendelkeznünk:
- Az előző év elemzett tényszámai,
- A piaci lehetőségeket tartalmazó információk,
- A gyártási és fejlesztési lehetőségeket tartalmazó információk,
- A jövedelmezőséget és gazdaságosságot meghatározó információk.
Nyereségoptimum-számítás céljaira felhasználhatók:
- a gyártmánykarakterisztikákat alkalmazó módszer, ha a termelést korlátozó tényezővel
nem kell számolnunk, vagy csak üzemenként (gyáranként) egy-egy termelést korlátozó
erőforrás érvényesül, és
- a lineáris programozás matematikai módszerei, ha egyidőben több termelési korláttal
kell számolnunk.
Az adózás előtti eredmény (részletes) megtervezése először az értékesítés fedezeti
összegének tervezését igényli. Ennek információs bázisai a következők:
- az éves termelési, értékesítési terv, amely cikkenként, illetőleg cikkcsoportonként
tartalmazza a tervévben előállítani és értékesíteni kívánt termék és
árumennyiségeket,
- a termékek, áruk ártervben megtervezett árai,
- a termékek éves tervezett közvetlen önköltségi adatai, valamint
- az ár és a közvetlen önköltség különbözeteként mutatkozó fedezeti összegek.

A vállalkozási eredmény elemzésében három szakaszt különböztetünk meg

 tervezés időszakában végzett munka célja az optimális terv kidolgozása
 várható eredmény évközi, folyamatos elemzés célja a kitűzött cél
teljesítésének biztosítása
 az éves eredmény utólagos elemzés célja a gazdálkodás eredményességének
értékelése

A várható eredmény évközi folyamatos elemzése keretében alapvetően a várható fedezeti

összeg alakulása figyelendő.
Ez tulajdonkeppen az élő rendelésállományra alapozott folyamatos eredménytervezés
módszerének alkalmazását jelenti. A módszer alapinformációi a tervezett eladási
árakon és közvetlen önköltségi adatokon kívül az élő rendelésállomány adatai.

E módszer célja, hogy a vezetés számára naprakész tájékoztatást nyújtson a már

elfogadott rendelések alapján várható eredmény alakulásáról.
A módszer alkalmazásának ismétlődő lépései a következők:
- megállapítandó a beérkezett megrendelések alapján várható értékesítési
árbevétel és kapcsolódó tervezett közvetlen költségek összege,
- megállapítandó, hogy a beérkezett megrendelések milyen mértékben terhelik le a
rendelkezésre álló alapvető kapacitásokat, illetőleg használják fel a korlátozottan
beszerezhető alapanyagokat és a rendelkezésre álló munkaerő-lehetőségeket,
- így válik lehetővé annak megismerése, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat
milyen további igények kielégítésére használjuk fel.
A várható eredmény évközi elemzésében a tervezett éves fedezeti összeg figyelése
mellett nagy jelentősége van a fedezeti pontnak.
A fedezeti pont olyan nagyságú fedezeti összeget jelent, amely esetén a vállalkozás
eredménye pontosan nulla.
A költséggazdálkodás ellenőrzése
Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll
Tartalmazza
 a költségek tervezését
 utalványozását
 analitikus nyilvántartását
 főkönyvi elszámolását
 ellenőrzését
 elemzését és információrendszerének kialakítását

A költséggazdálkodással kapcsolatos ellenőrzések történhetnek folyamatba építetten, a

funkcionális szervezeti egységek útján, az ellenőrzésre hivatott szervek (személyek) útján.
Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a folyamatba építetten megfelelő ellenőrzést
alakítottak-e ki az utalványozások teljessége és helyessége, a bizonylatok elszámoltatása, és
a bizonylatok tartalmi helyessége tekintetében. Funkcionális ellenőrzést szerveztek-e az
utókalkulációknál az önköltség helyessége, a bizonylatok teljessége, az analitikus és a
főkönyvi könyveléssel való egyeztetése tekintetében. Az ellenőrzésre szakosodott szervek,
személyek, a függetlenített belső ellenőrzés minden évben felvette-e ellenőrzési
munkatervébe a költséggazdálkodás átfogó ellenőrzését, a korábbi ellenőrzések
utóvizsgálatát, és az eseti téma- és célvizsgálatokat. Esetenkénti vizsgálatot szerveztek-e az
észlelt hiányosságok okainak feltárására.

A költségtervezés, utalványozási rendszer, a költséggazdálkodás hibáinak, hiányosságainak

kijavítására hoztak-e intézkedéseket a vezetés részéről, és nyomon követték-e ezek
végrehajtását beszámoltatás, utóvizsgálat, vagy más célszerű módszer segítségével. Az
intézkedési tervekben foglalt feladatokat végrehajtották-e megfelelő minőségben a kijelölt
határidőre.

KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

Szabályozottság ellenőrzése

- Megfelelő e a kialakított számviteli szabályzás, számlarend

- Készült e önköltség számítási szabályzat az megfelelő e
- Megfelelően készítik e a el a legfontosabb költségek terveit
- Önköltség csökkentés elszámolási rendje megfelelően kialakított e
- Megfelelő e a költségek tervezésének módszere és rendszere
- Készítenek e költségterveket a takarékosságra, a tartalékok feltárására
- A költségtervek alkalmasak e a költséggazdálkodás irányítására
- Megfelelő e az információs rendszer, eljutnak e az információk a megfelelő helyre és időben
Felhasználások utalványozásának ellenőrzése
 - Kellő gonddal jelölték e ki az utalványozást végző szerveket
- Megfelelően szervezték e meg az utalványozás bizonylati rendjét
- Betartják e az utalványozási fegyelmet
- Megfelelően szabályozták e a pótutalványozásokat azokat folyamatosan ellenőrzik e
Költségellenőrzés módszereinek vizsgálata

- Folyamatba épített ellenőrzést szerveztek e az utalványozások helyessége a bizonylatok

elszámoltatása, bizonylatok tartalmi helyessége tekintetében
- Funkcionális ellenőrzést szerveztek e az utókalkulációnál az önköltség helyessége, a
bizonylatok teljessége, az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezősége tekintetében
- Az ellenőrzésre hivatott szervek évente felveszik e munkatervükbe a költséggazdálkodás
ellenőrzését, korábbi vizsgálatok utóvizsgálatát, eseti téma és célvizsgálatot
- Eseti vizsgálatot szerveztek e hiányosságok okainak feltárására
Anyagköltségek ellenőrzései

- Anyagköltségként számolták e el az üzlet évben felhasznált vásárolt alapanyagokat

segédanyagokat üzem és fűtőanyagok bekerülési beszerzési értékét
- Anyagköltségként számolták e el a gyártóeszközök, felszerelések, szerszámok, egyenruhák,
védőruhák … bekerülési beszerzési értékét, melyek a vállalkozás tevékenységét egy évnél
rövidebb ideig szolgálják
- Anyagköltségként számolták e el valamennyi energia hordozó bekerülési értékét
- Anyagköltségként számolták e el a nyomtatványok irodaszerek bekerülési értékét
- Anyagköltségként számolták e el a fizetett vízdíjak értékét
- Anyagköltségként számolták e el a felhasznált vásárolt alkatrészek tartozékok bekerülési
értékét, amennyiben az nem képezte a tárgyi eszköz beszerzési értékét és azzal együtt
aktiválták
- Anyagköltségként számolták e el a védőital, védőétel értékét
- Csökkentették e az anyagköltséget a termelés során keletkezett hasznosítható hulladék
értékével, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbblettel
Igénybe vett anyagi jellegű szolgáltatások ellenőrzése

- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el utazási, fuvarozási, kiküldetési, szállítási,

rakodási, raktározási, csomagolási, kölcsönzési díjakat
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el a bérleti díjakat
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el sajáttermelési készletek bérmunkájának díját
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el más vállalkozó által végzett eszköz javítási
karbantartási munkák díját
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el Elektronikus adathordozón megjelent
kiadványok díját
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el postai, mosodai vegytisztítási, takarítási
költségeket
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el fénymásolás, sokszorosítás, könyvek újságok
költségét
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el a munkásszállítás számlázott költségét
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el kölcsönzési díjakat
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el jogi személynek fizetett licencdíjat
találmányért fizetett vételárat, szolgálati minta értékét
- Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el hirdetés reklám propaganda díjakat
- Idegen vállalkozóval végeztetett garanciális szolgáltatás díját
- Oktatás továbbképzés, és vagyonvédelem költségét
- Kiállítások bemutatók rendezési díját
Egyéb szolgáltatások elszámolásának ellenőrzése
 - Ide számolták e el a hatósági igazgatási szolgáltatási díjakat
- A pénzügyi befektetési szolgáltatási díjakat
- Költségként elszámolandó adókat, járulékokat, termékdíjakat
- Irányítás átterhelt költségeit
- Egyéb költségeket
- Ellenőrzés módja nyilvántartások alapján próbaszerű tételes
Személyi jellegű ráfordítások ellenőrzése

ÉCS leírás ellenőrzése

13.A.
A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, helyük és csoportosításuk a
mérlegben. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése. A forgóeszközök
között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, hatása a mérlegre és
az eredménykimutatásra. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos
gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A
forgóeszközök között kimutatott értékpapírok analitikus nyilvántartása.

Fogalma:
Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.
Pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.
Közgazdasági tartalmát tekintve: olyan okirat vagy elektronikus formában tárolt jel, amely
valamilyen vagyoni értékű jogot testesít meg és forgalomképes.
A vállalkozás az értékpapírt a beszerzés célja szerint minősíti forgóeszköznek vagy
befektetett eszköznek. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti,
nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,
részesedéseket mutatjuk ki.

Mérlegben elfoglalt helyük a B/III. sorban van.

Csoportosításuk: B/III. Értékpapírok (37)

371 Részesedés kapcsolt vállalkozásban: tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból,
árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetés
372 Jelentős tulajdoni részesedés
373 Egyéb (nem tartós) részesedések: ami nem tartozik az előző részesedések közé
374 Saját részvények, saját üzletrészek: a visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetések
375 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azokat az értékpapírokat kell
kimutatni, amelyeket forgatási célból kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése
érdekében szereztek be, illetve amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak
376 Értékpapír elszámolási számla
378 Értékpapírok értékelési különbözete: A valós értéken történő értékelés
lehetőségének alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket mutatjuk ki.
379 Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Könyv szerinti érték
- Értékvesztés
 + Visszaírás
+- Árfolyam-különbözetek
=Mérlegérték

A hitelviszonyt megtestesítő részesedéseknél (nem tartós célú), ha a könyv szerinti értékük

tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci érték, értékvesztést
számolunk el.
Értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti
beszerzési értéket.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszköz értékelése kapcsán elszámolt
értékvesztés nyitó értékét, növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az
értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

hitelviszonyt megt.értékpapírok könyvelési tételei:

● Vásárlás
o Vételár: T375 K38
o Vételárban felhalmozott kamat: T974 K375
o Időarányos kamat elhat dec.31. T391 K974
● Törlesztés (lejár tőke) T384 K375
● Kamatfizetés: T384 K974
● Értékesítés:
o Könyvszerinti érték kivezetése: T376 K375
o Kapott ellenérték: T38 K376
o Eladási árban lévő kamat: T376 K974
o Nyereség: T376 K975
o Veszteség: T875 K376
• Térítés nélküli átadás (879re)
• térítés nélküli átvétel (979 re)
• Apportba adunk (879,979 nettó elszámolás)
• Apportba kapunk :
T378-K 478
T 974 – K375
T 32-33 - K411
T478 - K32-33

Saját részvények, üzletrészek könyvelési tételei:

● visszavásárlás:
o Vételár: T374 K38
o Lekötött tartalék képzése: T413 K414
● Bevonás:
o visszavás.érték kivez T376 K374
o Bevonás névértéken: T411 K379
o árfolyam T376 K 413 nyereség, T413 – K376 veszteség
Lekötött tartalék feloldása: T414 K413
 Értékesítés:
o viszavás.ért.kivez T376 K374
 o Eladási összeg: T 384 K376
- Nyereség: T376 K975
- Veszteség T875 K376
o Lekötött tartalék feloldása: T414 K413

Eredménykimutatással való kapcsolat:

● értékvesztés: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
● visszaírás: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását
csökkentő tétel
● részesedés értékesítés: pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása
● Vételi opció: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
● kamat: pénzügyi műveletek bevétele
● névérték és bekerülési érték különbözete: pénzügyi műveletek egyéb
bevétele, ráfordítása
● térítés nélküli átadás: egyéb ráfordítás
● követelés fejében átvétel: egyéb bevétel
● részesedés fejében átvétel: egyéb bevétel
● térítés nélküli átvétel: egyéb bevétel

Gazdasági események bizonylatai: szerződések, megállapítások, bankszámlakivonatok,

pénztárbizonylatok, létesítő okirat, a piaci érték megállapítására szolgáló dokumentációk

Értékpapírok analitikus nyilvántartása egyedi vagy csoportos lehet.

Forgóeszközök között kimutatott részesedéseknél egyedi nyilvántartást kell vezetni.
Tartalmaznia kell:
- befektetés megnevezése, azonosító adatai; beszerzés ideje, módja; névérték
és beszerzési érték, befektetés helye, jellemzői, értékelésének információi,
megszűnésének információi
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - az azonosításhoz szükséges adatokat; - vásárlás éve;
összege; - annak időközben végrehajtott csökkenése (értékvesztés), - törlesztés; - lejárat;
- kamatfeltételek, befektetés megszűnésének információi.

13.B.
A termékszintű jövedelmezőség és a jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzési
módszertana a vállalkozás szintjén. A jövedelmezőségi mutatók rendszerbe foglalása.

A termékszintű jövedelmezőség vizsgálata, ismerete alapvető jelentőségű a többféle

terméket, szolgáltatást előállító és értékesítő vállalkozás termékszerkezetének
optimalizálása szempontjából. A rendelkezésre álló erőforrásokat ugyanis úgy kell
kihasználni, hogy az a vállalkozás eredményének maximumához vezessen.
A jövedelmezőség átfogó elemzésének módszertana
A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen
vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez
• minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a
jövedelem-termelőképesség változását,
• lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival,
• megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez,
• a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség
változásáról.
A jövedelmezőség számításánál alapképletünk:
j= Eredmény/ Vetítési alap

Mind az eredménykategóriák, mind pedig a vetítési alapok a vállalkozás saját döntése

alapján célszerűen választandók.
A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmezőség
alakulását be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, valamint bővebben az üzleti
jelentésben is. Ehhez pedig nem véletlenszerűen, hanem célszerűen megválasztott
mutatókra van szükség.

A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák:

 értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg),
 az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye,
 a szokásos vállalkozási eredmény,
 az adózás előtti eredmény,
 az adózott eredmény,
 a bruttó relációs (főpiaci) eredmény,
 adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT)
 adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés előtti eredmény (EBITDA)
 adózott eredmény + fizetett kamatok (NOPLAT)

Az alkalmazható vetítési alapok:

• az értékesítés nettó árbevétele,
• az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege
• a saját tőke összege,
• a lekötött eszközök nettó értéke,
• a készletek összege,
• az összes eszközérték,
• a bérköltség
• a személyi jellegű ráfordítások,
• a vállalkozás átlagos állományi létszáma,
• a relációk (fő piacok) szerinti nettó árbevétel,
• a saját tőke és a kamatköteles idegen források összege.

Bruttó jövedelmezőség (átlagos fedezeti hányad) (ROS)

A bruttó jövedelmezőség - a termékszintű fedezeti hányadhoz hasonlóan - az értékesítés
bruttó eredménye és az értékesítési árbevétel viszonyát fejezi ki.
Árbevétel (bevétel) arányos jövedelmezőségi mutatók:
A forgalomarányos jövedelmezőségi mutatók esetében a kiválasztott eredménykategóriák
kerülnek összehasonlításra a vállalkozás értékesítési árbevétel és más bevétel adataival.

Tőke (vagyon) arányos jövedelmezőségi mutatók:

A saját tőke összegéhez a vállalkozás által leginkább jellemzőnek ítélt
eredménykategóriákat célszerű hasonlítani. A nemzetközi gyakorlatban is gyakran
számított és értékelt jövedelmezőségi mutató a tőkearányos adózott eredmény (ROE),
amely a tulajdonosi érdekeltség középpontjában álló adózott eredményt viszonyítja a saját
tőke összegéhez.
Élőmunka arányos jövedelmezőségi mutatók
Amennyiben az élőmunka meghatározó szerepet játszik a vállalkozás eredményességének
alakulásában, úgy célszerűen kiválasztott eredménykategóriákat viszonyíthatunk az
élőmunka felhasználás jellemző adataihoz.
Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:
E mutatók esetében célszerűen választott eredménykategóriát viszonyítunk az eszközök
meghatározott csoportjához, alakulásuk az eszközök jövedelemtermelő képességére ad
jelzéseket, remélhetően növekedést mutatva.
Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók közül külön kiemeljük a ROA'“, amely az
adózás előtti eredmény és az összes eszköz viszonyát mutatja. Ez az egyik leggyakoribb
eszközjövedelmezőségi mutató a nemzetközi gyakorlatban is.
Ugyancsak kiemelt jelentősége van annak az eszközarányos jövedelmezőségi mutatónak,
amelyet eszközmegtérülési mutatónak is nevezünk, és amelyik az adózott eredmény
állítja szembe az összes eszközértékkel. Ez a ROI mutató ugyancsak gyakran képezi
nemzetközi összehasonlítás tárgyát.
Célszerű, ha minden vállalkozás
• kiválasztja a számára legfontosabb mutatókat,
• a mutatókat további befolyásoló tényezők hatásait kifejező részmutatókra bontja, s
így a magasabb szintű mutatók változásait az alacsonyabb szintűek (részmutatók)
elmozdulásainak elemzésével vizsgálhatja.
A hatékonyság elemzése során elsősorban arra a kérdésre keresünk választ, hogy a
vállalkozás adott időszakban felhasznált, rendelkezésre álló erőforrásai - ezen belül
elsősorban egyes eszközei, eszközcsoportjai és emberi erőforrásai - mekkora
teljesítmény elérését teszik lehetővé. Teljesítmények fogalma alatt a tevékenységek
hozamát értjük.
A gazdasági tevékenység hozama az egyes tevékenységek esetében a következő
kategóriákkal közelíthető:
Ipari termelő-, szolgáltató tevékenység esetén:
• Értékesítés nettó árbevétele
• Különböző termelési érték-kategóriák
Kereskedelmi tevékenység, illetve egyéb szolgáltatás esetén:
• Értékesítés nettó árbevétele, illetve az értékesítési (kereskedelmi) forgalom

Termelő tevékenységet végző vállalkozás esetében a hozamokat az értékesítés nettó

árbevétele általánosan használható kategóriája mellett elsősorban a különböző termelési
értékmutatók jelentik.
A bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti.
Az anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékből kiindulva számítható az
anyagjellegű ráfordítások összegével csökkentve azt.
A nettó termelési érték közelítőleg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való
hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálatnak és a munkatermelékenység elemzésének
egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket
számszerüsíti. Számítási módja az anyagmentes termelési értékből kiindulva:
Anyagmentes termelési érték – écs = nettó termelési érték

A hatékonyság elemzése során a következő erőforrás-felhasználásokat, illetve

ráfordításokat célszerű figyelembe venni:
• a vállalkozásnál foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
• az élőmunka-ráfordítás értéke, amit az éves bérköltség fejez ki
• a termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke,
• a termelésben lekötött készletek átlagos értéke,
• a lekötött eszközök nettó értéke,
• az összes eszközérték,
• az összes termelési költség.

Az ismert adatokból képezhető hatékonysági mutatók lehetnek

 A komplex hatékonysági mutató „komplex” jellege abból adódik, hogy kombináljuk a
figyelembe vett erőforrásokat, és azok együttes hozamtermelő képességét vizsgáljuk.
 Az egyes erőforrások felhasználása hatékonyságának értékelésére alkalmas
mutatószámok - a parciális hatékonysági mutatók - lehetnek:
 az élőmunka-hatékonyság mutatói
 a bérhatékonyság mutatói,
 eszközhatékonysági mutatók,
 tőkehatékonysági mutatók, valamint
 a termelési költségszint mutatója.

A kereskedelmi tevékenység jellegéből következően a hatékonyság elemzés részben a

termelő vállalkozások hatékonyságelemzésétől eltérő technikát, módszereket igényel.
A kereskedelmi vállalkozások számára, a tevékenység élőmunka igényes volta miatt, kiemelt
fontossággal bírnak az emberi erőforrások.

A kereskedelemben is számos hozam kategória közül választhatunk. Alkalmazható az időszak

• értékesítés nettó árbevétele,
• a realizált árréstömeg összege,
• az árréstömeget és általános forgalmi adó összegét is tartalmazó forgalom összege.

A ráfordítás jelen esetben a humán erőforrás által befektetett munkát jelenti, amely a
forgalom keletkezését eredményezi. Ez kifejezhető a
• ledolgozott munkaórák,
• létszámadatok
segítségével.
Az élőmunka-hatékonyság mellett a kereskedelemben is fontos az eszközhatékonyság
elemzése. A kereskedelmi vállalkozás eszközeit alapvetően két csoportba sorolhatjuk, attól
függően, hogy milyen szerepet töltenek be a tevékenységben:
• létesítmények,
• technikai eszközök.

13.C.
Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének ellenőrzése. Az üzleti jelentés ellenőrzése.

(A kiegészítő melléklet ellenőrzése keretében azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás eleget
tett-e a számviteli törvény előírásainak. A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű
adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény előír, továbbá
mindazokat, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének
megbízható és valós bemutatásához szükségesek. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a
vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források
összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a
fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. A számviteli politika meghatározó
elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő melléklet-
ben külön be kell mutatni. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló
összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott
értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában
meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél
alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló
eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt ha-
tásukat. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős
összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt hatását,
évenkénti megbontásban. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell
cash-flow kimutatást is. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény
felhasználására vonatkozó javaslatot, amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra
jogosult testület által elfogadott határozattal.
A könyvvizsgálati kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és
egyértelműen utalni kell, továbbá be kell mutatni könyvvizsgáló által felszámított díjat. Fel
kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért
felelős személy nyilvános adatait. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan
gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozásnak
leányvállalata, vagy más vállalkozással közösen vezet; társult vállalkozása; egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozása. A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden
olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok
arányát, ahol a vállalkozás többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással
rendelkezik. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a gazdasági társaságnál a vezető
tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év
után járó járandóság összegét; a számukra folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a
nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb
feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket,
amelyek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. A kiegészítő
mellékletnek tartalmaznia kell a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott
ráfordításoknak, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott
bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben. Be kell mutatni
a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke
változásaira. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát,
számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásokkal
szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalékot, illetve annak felhasználása
összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal
szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.)

Kiegészítő melléklet a vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze.
Tartalmát törvényi előírás határozza meg de a vállalkozás döntésétől függően egyéb olyan adattal is
kiegészülhet amely ezen célt szolgálja. Szöveges magyarázattal segíti a beszámoló összegszerű
adatainak megértését. Kiegészítő melléklet tagolása: általános rész: tevékenységi kör bemutatása
eredmény kimutatás választott formája alkalmazott értékelési eljárásokat a változások okát azok
hatásait Értékelni kell az eszközök és források összetételét, likviditást, fizetőképességet
jövedelmezőség alakulását. Tájékozató rész: fel tüntetni a leányvállalatokat társult vállalkozásokat
átlagos statisztíkai létszámot, bérköltséget személyi jellegű kifizetéseket tisztségviselők felügyelő
bizottsági tagok járandóságait, kölcsönöket előlegeket. Specifikus rész mérleg és eredmény kimutatás
soraihoz kapcsolódó magyarázat. Cash-flow kimutatás célja hogy kimutassa azokat a főbb tényezőket
amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzmozgások tartozik, ismertetve ezáltal a
pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodást.

Üzleti jelentés ellenőrzése

- a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, jelentős

folyamatokra,
- a várható fejlődésre / a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, belső
döntések várható hatása függvényében,
- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére,
- a telephelyek bemutatására ,
- a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára,
- a környezetvédelemmel a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló
szerepét a környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét,
- a környezetvédelem területén a várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő
támogatásokat,
- a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát
- a környezetvédelemi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását,

14.A.
A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és
azok elszámolása bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel
a valuta-devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben
adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja tartalma, az elkészítésénél figyelembe
veendő szempontok.

Fogalom: Olyan vagyonrészek, amelyek

 tartósan le nem kötöttek (!),
 különféle pénznemben jelennek meg és
 fizetési eszközként felhasználhatók.

Megjelenés a mérlegben:
B) Forgóeszközök
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek

A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a

bankbetéteket foglalják magukban. A pénzeszköz megjelenési formáját lehet:
 Készpénz: bárhol forgalomban lévő és a forgalomban lévőre még átváltható bankjegy
és fémpénz.
 Pénzhelyettesítő eszközök közé tartozik a csekk, a hitelkártya, a bankkártya és
elnevezésétől függetlenül minden más azonos gazdasági rendeltetésű okmány.
  Számlapénz: a hitelintézeteknél vezetett betétszámla, amelynek három alapvető
fajtáját különböztetjük meg:
- Elszámolási betétszámla: a gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos
pénzforgalom lebonyolítására szolgál.
- Kamatozó betétszámla: az előreláthatóan hosszabb, rövidebb ideig szabad
pénzeszközök lekötésére szolgál. A magasabb kamatjövedelem a cél.
- Elkülönített betétszámla: esetében a felhasználási szándéknak megfelelő
pénzeszközök külön történő elhelyezéséről van szó.

A külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök megjelenési formájuk alapján lehetnek: valuta és

deviza.

Állománynövekedések
A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik, forintban
nyilvántartott pénzeszközök esetén forintban. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a
devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért
vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a
ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
A valuta és devizakészlet állomány növekedései:
 Forintért vásárolt valuta, deviza
 Devizahitel felvétel
 Követelés kiegyenlítésekor befolyt valuta, deviza
 Valuta pénztárból befizetés deviza betétszámlára, illetve deviza betétszámláról valuta
felvétel
 Devizabetét után kapott kamat
 Elszámolásból visszavett valuta

Állománycsökkenések
A pénzeszközök állomány csökkenési jogcíme jellemzően a kifizetés, átutalás.
A valuta és devizakészlet állomány csökkenései:
 Valuta beváltása forintra
 Deviza beváltása forintra
 Kötelezettség kiegyenlítése valutából, devizából
 Valuta-, és devizakészlet kölcsön adása
 Devizában fizetett bankköltség, forgalmi jutalék
 Devizában fizetett kamatok
 Elszámolásra kiadott valuta

A valutapénztárból kifizetett valuta, a devizaszámláról kivezetett deviza forintértékét a könyv

szerinti árfolyam alapján kell meghatározni. A könyv szerinti érték megállapítása történhet:
 FIFO eljárással
 Átlagáras megoldással

Mérlegérték megállapítása
Befolyt, kapott, jóváírt összeg (bekerülési érték)
 – évközi csökkenések
Könyv szerinti érték az év végén
– behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)1
– értékvesztések1
+ értékvesztések visszaírása
± valutás/devizás pénzeszközök árfolyam különbözete
= MÉRLEGÉRTÉK

Fontos: A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát

az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell kimutatni.

A készpénz leltározása rovancsolással (tényleges számlálás) történik a pénzkezelési

szabályzatban meghatározott időközönként. A bankbetétek leltározása egyeztetéssel
(tárgyév végi utolsó bankszámlakivonat alapján), banki igazolás bekérésével történik.

A pénzeszközök állomány változását kiváltó gazdasági események eredménykimutatás

kapcsolata

Készpénzes termékértékesítés, Értékesítés nettó árbevétele

szolgáltatásnyújtás
Készpénzes tárgyi eszköz, immateriális jószág
értékesítés
Valuta-, devizaátváltás árfolyamnyeresége
Valuta-, devizaátváltás árfolyamvesztesége
Bankbetét után kapott, járó kamat
Bankköltség
Egyéb bevétel
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
Egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű
bevételek
Egyéb szolgáltatások értéke

A pénzeszközök pénzforgalmának nyilvántartására is érvényes a bizonylati elv, miszerint

minden esetben csak bizonylatok alapján történhet a könyvelés. Készpénz esetén bevételi és
kiadási pénztárbizonylat alapján, számlapénz esetén pedig banki kivonat alapján. A
pénzforgalomhoz kapcsolódó alapbizonylatok:
 bevételi és kiadási pénztárbizonylat;
 időszaki pénztárjelentés;
 bankszámlakivonatok, banki értesítők, egyenlegközlők;
 csekkek, utalványok.

A kiegészítő mellékletben a pénzeszközökről – mérlegérték szerinti tagolásban – közölni kell

a következőket:
 eredeti bekerülési érték,
 tárgyévi értékvesztés összege,
1
A hitelezési veszteség, értékvesztés a bankbetétek esetében értelmezhető, mivel a bankbetét lényegében egy
hitelintézettel szembeni követelés
  tárgyévben visszaírt értékvesztés összege,
 halmozott értékvesztés össze

Pénzkezelési szabályzat elkészítését a számviteli politika keretében el kell készíteni. Célja,

hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a
pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás
szabályszerű legyen.
Tartalma
 Házipénztár helye, működtetésére vonatkozó szabályok, biztonsági
követelményrendszere
 Készpénz bankba szállításának, őrzésének módja, a kiadás összeghatára
 Napi záró készpénzállomány
 Pénztárbizonylatok nyilvántartása, elszámolása
 Fizetési módok meghatározása: átutalás, beszedési megbízás, készpénz helyettesítő
fizetőeszköz, készpénzfizetés, bankkártya
 Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros, utalványozó személye
 Bankszámlaforgalom szabályozása, aláírásra jogosultak meghatározása
 Évközi ellenőrzések időszakainak meghatározása
 A pénztár mérleg fordulónapi leltárához kapcsolódó végrehajtási és értékelési
feladatokat, különös tekintettel a valutakészletek számbavételére és értékelésére

14.B.
A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: a nagyvonalú eredményelemzés
módszerei termelőtevékenységnél.
Az eredmény utólagos elemzése történhet:
• az előző évhez és az eredménytervhez viszonyítva

Az eredményelemzés feladata az eredményváltozást előidéző tényezőnek és

előidéző okainak feltárása.
Az utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelőtevékenység esetén:
• az átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer,
• valamely, jellemző erőforrás egységére jutó fedezeti összeg mutatót
alkalmazó módszer, amely lehet:
- 1 normaórára jutó fedezeti összeg,
- 1 gépórára (üzemórára) jutó fedezeti összeg,
- 100 Ft anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg,

Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése

Az árszínvonal-változások hatása közismert. Az értékesített termékeknél, áruknál elért
• árnövelés az eredményt javítja (kivéve, ha az önköltség emelkedése azt felemészti),
• árcsökkenés az eredményt rontja

Az értékesítés elszámolt önköltsége változásának hatása az eredményre

Az önköltségváltozás eredményre gyakorolt hatását akkor tudjuk kiértékelni, ha tudjuk,
hogy a ténylegesen értékesített termékek bázis (vagy tervezett) önköltségi színvonalon
összesen milyen összegű közvetlen költséget igényeltek volna és ezt az összeget
szembeállítjuk az értékesítés tényleges közvetlen költségeivel. A különbség az
önköltségcsökkentés (növekedés) forint összege, ami egyenlő az ilyen címen
bekövetkezett eredményjavulás (romlás) összegével.

Az értékesítési volumen változásának hatása az eredményre

Az átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer a volumenváltozás hatását az árbevétel
változására vezeti vissza. A változatlan árakon számított árbevétel és az előző évi árbevétel
különbsége mutatja, hogy a volumenváltozás hatására mennyivel nőtt (csökkent) a tárgyévi
árbevétel.
A jellemző erőforrás egységére jutó fedezeti összeg módszere a volumenváltozást a
kiválasztott (jellemző) erőforrás felhasználásának változására vezeti vissza. Ebben az
esetben azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott volna az erőforrás (normaóra, gépóra stb.)
felhasználás kizárólag a volumen- változás hatására. Ennek keretében változatlannak
tekintjük a termékek fajlagos erőforrásigényét (normaóra szükségletét, gépóra
szükségletét stb.) és a tényleges volumenekkel súlyozva azt, kimutatható az előző évhez
képest bekövetkezett változás.

Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi

könyvelés adataiból a tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni.

A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége a pénzügyi résztervvel,

illetve annak teljesítésével van szoros kapcsolatban. Az ideiglenesen szabad pénzeszközök
betétként történő elhelyezése, a pénzhiány hitelekkel, kölcsönökkel történő megoldása a
kapott kamatok, illetve a fizetett kamatok összegeit befolyásolja.

14.C.
Az éves beszámoló eredménykimutatásának ellenőrzés.
EREDMÉNYKIMUTATÁS ELLENŐRZÉSE

Eredmény kimutatás olyan számviteli okmány amely adott időszakra vonatkoztatva pénzértékben,
meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit ezek ráfordításait az eredmény levezetését.
A tárgyév adatai mellett fel kell tüntetni az előző év üzleti adatait is. Két formája van összköltség
eljárással készülő, és a forgalmi költség eljárással készülő. Összköltségnél a ráfordításokat az üzleti
évhez köti minden bevételt számba vesz. Forgalmi költségnél a bevételek és ráfordítások az
értékesítéshez kötődnek.

Az adózott erdemény éves gazdálkodásnak a saját tőkéhez való hozzájárulását fejezi ki másként
üzleti év adózott eredménye + osztalékra bevont eredménytartalék – jóváhagyott osztalék = adózott
eredmény

Értékesítés nettó árbevételének ellenőrzése

- A teljesítés időszakában elszámolt nettó árbevétel magába foglalja e a szerződés szerint

teljesített vevő által elfogadott elismert áfát nem tartalmazó bevételt, árbevételbe beszámító
árkiegészítést, árbevételt csökkentő fogyasztási adó összegét
 - Nem mutatták e ki a nettó árbevételben a a vállalkozáson belüli saját teljesítmények értékeit,
a saját előállítású termékek saját boltba történő kiszállításának értékét
o A saját előállítású szellemi termékek aktivált értékét
o A saját előállítású tárgyi eszközök készletre vett értékét
- Belföldi értékesítés árbevételéhez számolták e el
o Belföldön értékesített termékek szolgáltatások áfa nélküli elfogadott elismert
összegét függetlenül attól fogy forintban vagy devizában egyenlítik ki
o Vámszabad területen tartózkodó vállalkozónak történő értékesítést
- Exportértékesítés árbevétele
o Csak a külföldre külföldinek értékesített termék szolgáltatás számolható itt el
o Vizsgálni kell hogy a vevő székhelye az államhatáron kívül van e
- Bevételt csökkentő tételek vizsgálata
o A magyar határ és külföldi cél állomás közötti fuvarköltséggel csökkentették e az
árbevételt
o Utólag adott árengedmények helyesbítő számlával elszámolt összegéve
Aktivált saját teljesítmények ellenőrzése

- Vizsgálni kell
- Saját vállalkozásban végzett beruházások (lásd beruházások)
- Saját előállítási immat javak (lásd tárgyi eszközök)
- Saját vállalkozásban végzett felújítások, karbantartások
- Saját termelésű aktivált készletek közvetlen önköltsége
- A sajáttermelésű készletek állományváltozását a záró készlet – nyitó készlet alapján
számolták el
- Indokolt volt e az elszámolt értékvesztés, visszaírás
Egyéb bevételek vizsgálata

- Ide számolták e el
- Imat javak tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételt
- Értékesített átruházott követelések értékét
- Káreseményekkel kapcsolatos bevételeket
- Üzleti évhez kapcsolódó mérlegkészítésig megkapott bírságok késedelmi kamatok,
kártérítések
- Behajthatatlannak minősített összegek utólag befolyt értékét
- Költségek ráfordítások ellentételezésre kapott összegek
- Termékpálya szabályozáshoz kapcsolódó összegek
- Utólag kapott pénzügyileg rendezett összegeket
- Céltartalék felszabadítását
- Visszaírt értékvesztés és terven felüli ÉCS összege
- Támogatások juttatások visszafizetés nélkül
- Biztosító által igazolt kártérítések

Egyéb ráfordítások ellenőrzése

- Ide számolták e el
- Az értékesített tárgyi eszközök immat javak könyv szerinti értékét
- Értékesített átruházott követelések könyv szerinti értékét
- Mérleg fordulónapja előtt bekövetkezett üzleti évhez kapcsolódó ráfordításokat, így:
o Káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket
o Bírságok kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések
o Külföldön külföldi telephelyen fizetett nyereségadó
 o Költségek ellentételezésére adott támogatások
o Utólag adott pénzügyileg rendezett engedmények
- Céltartalék képzést
o Várható kötelezettségekre
o Jövőbeni költségekre
o Egyéb címre
- Értékvesztés terven felüli ÉCS
o Készletek elszámolt értékvesztése
o Követelések elszámolt értékvesztése
o Immat javak tárgyi eszközök terven felüli ÉCS-je
- Adók illetékek hozzájárulások
o Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek
o Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek
o Ráfordításként elszámolt jövedéki és fogyasztási adó
- Egyéb ráfordítások
o Behajthatatlan követelések leírt összege
o Hiányzó, megsemmisült immat javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
o Hiányzó, megsemmisült készletek könyv szerinti értéke
o Kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltár különbözete
Anyagi jellegű ráfordítások ellenőrzése

- Itt számolták e el
- Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagokat igénybe vett szolgáltatások
bekerülési értékét növendék hízó és egyéb állatok bekerülési értékét
- Anyagköltséget csökkentették e a hasznosítható hulladék értékével
- Az igénybe vett szolgáltatásokat számlázott értéken számolták e el
- Eladott áruk beszerzési értéke a bekerülési értéket foglalja e magába
- A közvetített szolgáltatások értékeként a bekerülési értéket számolták e el
Személyi jellegű ráfordítások ellenőrzése

- Tárgyidőszakban bérszámfejtett elszámolt bérek prémiumok jutalmak

- Tagi kivét összege (bruttó)
- Béreknek minősülő természetbeni juttatások
- Nem bérköltségként kifizetett összegek elszámolása (végkielégítés, jubileumi jutalom,
munkaruha egyenruha hozzájárulás, repi költség,
- Természetbeni juttatások után fizetett jövedelem adó
- Bérjárulékok elszámolása
értékesítés közvetlen költségének ellenőrzése

- Az eszköz szolgáltatás előállítása közben felmerült közvetlen költségek melyek

- Előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak
- És eszközre szolgáltatásra megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók
Értékesítés közvetett költségei

- Itt számolták e el az értékesítés forgalmazás közvetett költségeit igazgatási és egyéb általános

költségeket
- Itt számolták e el az értékesítési költségként csomagolási szállítási, bizományi díjakat
raktározási költségek reklám és propaganda költségeket
- Igazgatási költségek személyi és anyagi jellegű egyéb költségek
- Egyéb általános költségek (sajáttermelésű készletek értékvesztése és visszaírása, fejlesztés
aktiválásra nem kerülő költsége, garanciális költségek egyéb fel nem osztható költségek)
Pénzügyi műveletek bevételeinek ellenőrzése

Pénzügyi műveletek bevétele olyan bevételek melyeket a vállalkozás általában befektetett pénzügyi
eszközei alapján realizál. (kapott osztalék részesedés, árfolyamnyereség járó kamat kamat jellegű
bevétel)

- Itt számolták e el
- Járó osztalékot részesedést, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kamatozó
értékpapírok kamatát
- Pénzügyi lízing díjában lévő kamatot
- Tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti tárgyévre jutó
különbözetet
- Forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapír kamatát
- Kamatjellegű bevételeként deviza és valuta készletek forintra váltásával kapcsolatos
árfolyamnyereséget
- Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedés eladásából származó
árfolyamnyereséget (eladási ár -könyv szerinti érték)
- stb
Pénzügyi műveletek ráfordításainak ellenőrzése

Pénzügyi műveletek ráfordításai: olyan ráfordítások amelyeket általában a vállalkozás befektetett

pénzügyi eszközei és hitelei után kell megfizetni.

- Hosszú és rövidlejáratú kölcsönök és hitelek kötvénykibocsátásból fenálló tartozások utáni

kamatok
- Hátrasorolt kötelezettségek után fizetett kamatok
- Kamatjellegű kifizetésként deviza és valuta készletek forintra váltásával kapcsolatos
árfolyamveszteséget
- Részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége
- Befektetett pénzügyi eszközök értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége
- Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedés eladásából származó
árfolyamveszteség (eladási ár -könyv szerinti érték)
- stb

15.A
Az aktív és passzív időbeli lehatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre
juttatásában. Az aktív időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel
a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív időbeli
elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó
számítások.

Az időbeli elhatárolások elsősorban az eredmény pontosítását célzó elszámolások. Az időbeli

elhatárolás elve szerint a több évet érintő bevételeket, ráfordításokat olyan arányban kell
elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és elszámolási időszak között megoszlanak.
Az időbeli elhatárolással módosítjuk a tárgyév ráfordításait és bevételeit annak érdekében,
hogy a beszámolóban érvényesüljön a valódiság elve.
Ennek az alapelvnek teszünk eleget, ha a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között
járó bevétel vagy fizetési kötelezettség összegét pénzügyileg rendezték. Ebben az esetben
ezeket a bevételeket és ráfordításokat egyéb követelésként vagy egyéb rövid lejáratú
kötelezettségként kell szerepeltetni.

Aktív időbeli elhatárolások

Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni minden olyan bevételt, amely a
mérlegkészítés után jelennek meg a vállalkozás számára pénzeszközként. Ide tartozik a járó
bevétel elszámolása (bérleti díj, értékpapírok dec.31-ig járó kamatbevétele, diszkont
értékpapírok dec.31-ig járó kamatbevétele, az értékpapírok árfolyamnyeresége, ha a
pénzügyi realizálás a következő évben vagy években esedékes.
A költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása olyan költséget, ráfordítást foglal
magába, amely már kiadásként – pénzeszköz csökkenésként megvalósult, - de még nem
jelentkezik költségként. Ide soroljuk az értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó bizományosi
díjat, opciós díjat, az előre kifizetett költségeket, kamatokat, váltótartozást.

Halasztott ráfordítások közé olyan tartozásnövekedést sorolunk, mely csak a jövőben lesz
ráfordítás. E csoport körét számviteli törvény előírja (tartozásátvállalás, beruházási hitel és
kötvénykibocsátás elhatárolt árfolyamvesztesége)

Passzív időbeli elhatárolások

Bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az olyan bevételeket, melyeknek
már a pénzeszköz növekedése megtörtént, de még nem bevétele az üzleti évnek. Ide tartozik
pl. az előre megkapott bérleti díj, valamint a költségek ellentételezésére kapott támogatás.
A költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása olyan költség, ráfordítás, amely még
nem pénzkiadást. Ide tartozik a társaság által fizetendő kamat, a hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok árfolyamvesztesége, ha a következő évben, években realizálódik.

Halasztott bevételként kell elszámolni minden olyan eszköz növekedést, amely csak a jövő
évben lesz bevétel. Ide tartozik az elengedett kötelezettség, a fejlesztési célra kapott
támogatás, a térítés nélküli étvétel, a negatív üzleti vagy cégérték.

Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartására nincs előírt forma. A törvény által előírt
követelmény, hogy meghatározható legyen belőle, melyik eszközcsoportra vonatkozik,
milyen időbonban történt az elhatárolása, illetve az elhatárolást mikor és milyen mértékben
csökkentették.

Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő) könyvelése:

Bevételt növelő elhatárolás: T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 9… bevétel
Ráfordítás csökkentő elhatárolás: T 392 Költségek ráfordítások – K 8… ráfordítás szla
T 393 Halasztott ráfordítások – K 8… ráfordítás szla

Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő) könyvelése

Bevételt csökkentő elhatárolás: T 9… bevétel - K 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
T 9… bevétel - K 483 Halasztott bevételek
Ráfordítást növelő elhatárolás: T 8… ráfordítás – K 482 Költségek, ráfordítások

A halasztott bevételek, ráfordítások eredménykorrekciók, de az év közben bekövetkezett

gazdasági események eredménykorrekciójára szolgálnak, több évet is érinthetnek
 15.B.
Az egyes mérlegtételek részletes elemzése az abszolút és relatív eltérésék módszerével.
Mérlegelemzés feladata: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, és az abban
bekövetkezett változások elemzése, a vállalat gazdálkodásának megismerése.
Mérlegelemzés technikája:

 bázis adatokhoz viszonyítva,

 tervadatokhoz viszonyítva.

Mérlegelemzés módszerei:

 Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan,

 Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.

Elemzési módszerek:

 Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le)

o eredeti adatokból,
o származtatott adatokból (összeg),
o viszonyszámokból.
 Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok)
o dinamikus (időszak eltér)
o térbeli
o tervbeli.
 Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be).

Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés):

 Vagyoni helyzet elemzése:

o Megoszlási viszonyszámok:
 adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg
 vagyoni szerkezet változását mutatja
 Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg
 Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg
 70% felett elfogadható
 Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke
 Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke
 Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett
eszközök
 értéke minimum 1
 Befektetett eszközök fedezete II =

saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett. eszközök


o
 Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
 (saját forrással finanszírozott forgóeszközök)
 Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke
 Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg.
  Pénzügyi helyzet elemzése:
o Likviditás elemzése:
 Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek
 Likviditási gyorsráta = forgóeszközök – készletek / rövid lejáratú
köt.
 Prompt likviditási mutató = pénzügyi eszközök / rövid lejáratú köt.
o Adósság elemzése:
 Adósság állomány aránya = hosszú lejáratú kötelezettségek /
hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke
 Adósság állomány = hosszú lejáratú + hátrasorolt kötelezettségek
 Saját tőke arány =

saját tőke / hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke


o
 Adósság állomány fedezetsége = saját tőke / hosszú lejáratú köt.
 Adósság szolgálati fedezete = mérleg szerinti eredmény +
amortizáció / hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül esedékes
része
o Cash-flow elemzése.

Mérlegtételek részletes elemzése:

 A vezetésnek nyújt információt.

 Abszolút eltérések változása módszerével (csoportonként, tételenként) bázishoz,
tervhez képest.
 Eltéréseket minősíteni kell.
 Tárgyi eszközök:
o Használhatósági fok (le nem írt hányad)
 nettó érték / bruttó érték
o Tárgyi eszköz megújítás mértéke
 tárgyévi aktiválás / tárgyidőszak végi bruttó záró érték
 Készletek:
o Átlagos anyagtárolási mutató
 anyagkészlet / egynapi anyag költsége
o Áruk átlagos tárolási ideje
 árukészlet / ELÁBÉ
o Késztermék átlagos tárolási ideje
 késztermék./ egynapi közvetlen önköltség
o Fordulatok száma
 értékesítés nettó árbevétele / készletek (mérlegfordulónapi értéken)
 Vevők – szállítók:
o Vevők átlagos futamideje
 vevőkövetelések / 1 napi értékesítés nettó árbevétele
o Szállítók átlagos futamideje
 szállítói kötelezettségek / 1 napi értékesítés nettó árbevétele
o Vevő – szállító aránya

15.C
A vállalkozások belső ellenőrzése. A belső kontrollrendszer és komponensei. A belső
kontrollrendszer értékelése, felülvizsgálata. A függetlenített belső ellenőrzés. A belső
ellenőrzési szervezettel szembeni elvárások.

A belső ellenőrzés célja:

- a tulajdonosi ellenőrzés
- a vállalati célkitűzések elérésének elősegítése

A belső kontrollrendszer kialakítása a menedzsment kötelezettsége, egy olyan folyamat,

amely magába foglalja:
- kontrollkörnyezet
- kockázatértékelés
- kontrolltevékenység
- információ és kommunikáció
- monitoring kialakítását.

Kontrollkörnyezet: a szervezeti struktúrát, a magatartási és etikai értékeket, megfelelő

hozzáértéssel és tudással rendelkező foglalkoztatottakat, a vezetői hozzáértés vizsgálatát
jelenti.

Kockázatértékelés: a kockázatok olyan tényezők, melyek bekövetkezése veszélyezteti a

vállalkozás céljainak elérését. A kockázat kezelés rendszere egy olyan folyamat, amely a
kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére terjed ki.

Kontrolltevékenység: Meghatározása a vezetők hatáskörébe tartozik. A kontrolloknak az

összes folyamatban meg kell jelenni. Magukba foglalnak jóváhagyási, engedélyezési
felülvizsgálati tevékenységet, valamint a hatáskörök szétválasztását.

Információ és kommunikáció: A kommunikáció lehet belső és külső irányú. A kommunikáció

és információ elsődleges feladata, hogy az igényekhez igazodó, feladatok teljesítéséhez
kapcsolódó információk a kellő időben a megfelelő helyre eljussanak, ezáltal segítség a
vállalti célok elérését.

Monitoring: A monitoring célja, hogy megállapítsa, felülvizsgálja, a kialakított

kontrollrendszer megfelelően működik-e. A monitoring a munka folyamatos, és időszakos
vizsgálatokat egyaránt tartalmaz.

A belső kontrollrendszert évente felül kell vizsgálni, a vizsgálat eredményéről jelentést kell
készíteni. A kontrollrendszert általában külső szakértő vizsgálja, a belső ellenőrzés csak
részterületeket vizsgál.

A függetlenített belső ellenőrzés

A függetlenített belső ellenőrzés, független objektív tanácsadó szolgáltatás, amely segít a
vállalati működés fejlesztésében, módszeresen értékeli a szervezet kockázatkezelési, kontroll
és irányítási folyamatit. A belső ellenőrzés tevékenységét alapvetően a belső ellenőrzési
kézikönyv szabályozza.
A belső ellenőrök függetlenek, megfelelő szaktudással, ellenőrzési módszertannal, a
tevékenység folyamatinak kellő ismeretével rendelkeznek.
A belső ellenőrzés tevékenységét kockázatlapú tervek, illetve módszertanok szerint végzi.
Az ellenőri munka fontos követelménye az ellenőrzések dokumentálása, amely a
minőségbiztosítás fontos eleme. A z iratok megőrzéséért, a nyilvántartások kialakításáért és
vezetéséért a belső ellenőrzés vezetője a felelős.
Az ellenőrök a vizsgálatokkal kapcsolatban kötelesek megállapításokat tenni, és ajánlásokat
javaslatokat megfogalmazni a kockázatok, hiányosságok megszüntetése érdekében, valamint
kötelesek nyomon követni az ellenőrzés megállapításai alapján megtett intézkedéseket.

A belső ellenőrzéssel szembeni főbb elvárások többek között:

- jó együttműködés a vezetőségével
- munkáját a megfelelő standardok alapján végezze
- tevékenysége többletértéket teremtsen
- működése legyen költséghatékony
- az általa elért eredményeket jól kommunikálja
- pártatlan és objektív legyen.