Margaret Mazzantini

Újjászületés

A szerelem, mikor a csúcsára ér olyan mámoros mint a hegymászó, „aki feljutott a

hosszú menetelés után, de ennél magasabbra már nem mehet, mert ott az ég kezdődik”. Az
„ennél is magasabbat” egy gyermek jelentené Gemma, az irodalmár és Diego, a fényképész
számára, de az, ahogy megfogan el is megy… Marad a gyász amelyet úgy érzik, hogy nem is lett
volna szabad megélniük. Mindent megpróbálnak, azért hogy gyermekük lehessen. Az
örökbefogadás Diego büntetett előélete miatt nem sikerül, így a béranyaság lehetőségét
fontolgatják. Felmerül a kérdés, hogy etikus-e béranyához fordulni, de elkeseredettségében
Gemma erre is talál mentséget: „elvégre a Szűz Mária is bérbe adta a méhét Istennek”. A
megoldás végül egy bosnyák muzulmán lánytól, Askától, és a „háború Szentlelkétől” születik, az
1992-1995 között dúló boszniai háborúban, Szarajevó ostromának közepette. A gyermek most
már tizenöt éves, Rómában él, és Szarajevóba látogat anyjával, Gemmával, hogy egy kiállításon
megtekintsék halott apja háborúról készült képeit. Itt kezd kavarodni a múlt a jelennel,
kibontakozni a cselekmény, a szerelem, a háború, a gyerek és egy életre szóló barátság
története, egy lírai hangú elbeszélésben. A történet végére Gemma rá kell ébredjen, hogy a
háború sokkal többtől fosztotta meg mint élete nagy szerelmétől, és arra, hogy talán itt az ideje,
hogy észrevegye azt ami az övé, és elkezdje értékelni.

Az Újjászületésből 2012-ben Penélope Cruz főszereplésével film is készült, amelyet a

szerző férje, Sergio Castellito rendezett, és aminek megalkotásában maga Margaret Mazzantini is
aktívan közreműködött. A film magyarul Világra jőve címmel jelent meg.