Egy mai bölcselő szerint mindeddig Nyugaton – a szabadság

nevében – feláldozták az igazságosságot a termelékenység

istenének oltárán: Keleten pedig az igazságosság nevében
feláldozták a szabadságot a meddő termelés istenének oltá-
rán. A kelet-európai politikai fordulatok után egy nagyon
sajátos közegben megkezdődött az áldozatok tárgyának cse-
réje. Kétségtelen azonban, hogy vállalkozások és verseny
nélkül teljességgel elképzelhetetlen bármiféle működő piac-
gazdaság. A piacgazdaság nem képes például a minimumra le-
szorítani a társadalmi költségeket, ugyanakkor a piacgazda-
ság, valamint az épülő társadalmak nem tudják fenntartani
a teljes foglalkozottságot és a teljes vagy legalábbis
magas fokú kapacitás-kihasználást. Valójában mit is jelent
a verseny és a vállalkozás? A piacgazdaság háromféle társa-
dalmilag hasznos biztosíték igéretét hordozza magában. Elő-
ször is lehetővé teszi az állampolgárok mint fogyasztók szá-
mára, hogy jövedelmükből minél szabadabb választással vá-
sárolhassanak a termékek és a szolgáltatások közül – a sa-
ját egyedi hasznossági ismérveik alapján. Másodszor a ver-
seny ösztönzi a gazdasági kínálat szereplőit abban, hogy
fejlesztéseik a fogyasztók igényeihez, vagyis a kereslethez
igazodjanak. Harmadszor, nem kényszeríti a kínálati oldalt,
hogy igyekezzen a lehető legcsekélyebb ráfordításokat elérni.
A történelem azt bizonyítja, hogy verseny nélkül nincs kie-
légítő társadalmi fejlődés. Eszerint hazánkban nagyon nagy
fontosságú a verseny, hiszen az alkalmazkodóképességnek,
a teljesítménykényszernek nyit teret. A vállalkozás össze-
gyűjti és szervezetten működteti a termelési tényezőknek va-
lamilyen sajátos összeállítását. A vállalkozás mindig a
kockázat vállalását is jelenti.