10.

Az egyesülési jog
Alaptörvény VIII. cikk (2)-(5) bekezdés, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, a Polgári
Törvénykönyv 3:63-3:70. §, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.
évi CLXXXI. törvény, 8/1990. (IV. 23.) AB határozat,26/1992. (IV. 30.) AB határozat, 22/1994. (IV. 16.) AB határozat, 21/1996. (V. 17.)
AB határozat, 58/1997. (XI. 5.) AB határozat, 6/2001. (III. 14.) AB határozat, 10/2011. (III. 9.) AB határozat, 20/2014. (VII. 3.) AB
határozat, 3062/2015. (IV. 10.) AB határozat (egyesülési jog korlátozása)

Magyarország Alaptörvénye
VIII. cikk
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok
közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény
határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon
alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

● a VIII. cikk (1) bekezdése a gyülekezési jogot biztosítja (nemzetközi jogi dokumentumok is együtt
szabályozzák)
● első generációs polgári és politikai jellegű kommunikációs szabadságjog
~ véleménynyilvánítási szabadság
~ személyiség szabad kibontakoztatásához való jog
~ gyülekezési jog

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata /ENSZ, 1948/

● kényszertagság tilalma is
Emberi Jogok Európai Egyezménye /Róma, 1950/
● szakszervezetek külön említve
● korlátozások alapja
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya /ENSZ, 1966/
● szakszervezetek külön említve
● korlátozások alapja
Európai Unió Alapjogi Charta
● különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesülés

1949. évi XX. tv. —> nevesítette

1989. évi XXXI. tv. —> önállóan nevesítve az egyesülési jog
—> politikai célt szolgáló fegyveres szervezet nem hozható létre
—> pártok szabadon alakulhatnak
—> állam és pártok szétválasztásának elve

● Alaptörvény
○ “szervezetek létrehozása, azokhoz való csatlakozás”
○ mindenki által kollektíven gyakorolható egyéni szabadságjog
○ (3)-(4) — PÁRTOK
■ nélkülözhetetlen szerep az alkotmányos demokráciában —> alaptörvényi szint
■ (3) átvette a korábbi Alkotmány pártokra vonatkozó normáit

1
 ■ (4) ez alapján az 1989. évi XXXIII. tv. sarkalatosnak minősül
○ (5) szakszervezetek, más érdekképviseleti szervezetek
■ legrészletesebb nk.-i: Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya /ENSZ, 1966/
■ saját gazdasági és társadalmi érdekek előmozdítása érdekében másokkal
együttműködni
■ érdekképviseletek: közvetítő intézmények az állam és a társadalom között

● az államnak az egyesülési jog alapján létrehozott szervezetek önállóságát tiszteletben kell tartania
● egyesülési szabadság =
○ cél megválasztásának szabadsága
○ alapítás szabadsága
○ csatlakozás önkéntessége
○ kilépés lehetősége

JOGSZABÁLYOK

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

➔ ma is hatályban
➔ AT. VIII. cikk (4) bekezdése alapján 2011 óta sarkalatosnak minősül
➔ népakarat kialakításához, kinyilvánításához keretet nyújtsanak
➔ politikai életben való állampolgári részvételhez
➔ egyesület, amely a nyilvántartásba vétel során e törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek
ismeri el
➔ munkahelyen nem működhet
➔ tag: csak természetes személy
➔ törvényességi felügyelet: ügyészség
➔ vagyon = tagdíjak + költségvetési támogatás + állam által ingyenesen átadott ingatlan + magyar
állampolgárok vagyoni hozzájárulása + saját gazdasági-vállalkozási tevékenység
◆ jogi személytől alapvetően nem
◆ más államtól, külföldi szervezettől nem
◆ névtelen adományt nem
➔ költségvetési támogatás: szavazatok 1%-a
➔ korlátozott befektetési tevékenység
➔ évente pénzügyi kimutatás
➔ pártalapítványt hozhat létre (tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási, saját működést
segítő)
◆ központi költségvetésből támogatás
➔ gazdálkodás ellenőrzése: Állami Számvevőszék
◆ 2 évente

Polgári törvénykönyv
➔ jogi személyek általános szabályai, egyesület, alapítvány szabályozása

egyesület = a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos

megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy
➔ elsődlegesen ⃠ gazdasági tevékenység
➔ alapszabály
➔ 10 személy egybehangzó akaratnyilatkozata

2
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.)

➔ nem csak alapjogi természetű kérdések

➔ hatály: Ptk. szerinti alapítványok, egyesületek,
közhasznú szervezetek,
egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetek

➔ nem kell alkalmazni:

◆ civil társaságra
◆ pártalapítványra
◆ szakszervezetre
◆ kölcsönös biztosító egyesületre
➔ meghatározza az egyesülési jog tartalmát és korlátait: mindenkit megillető alapvető
szabadságjog, amelynek alapján másokkal "szervezeteket", "közösségeket" jogosultak a jog
alanyai létrehozni vagy azokhoz csatlakozni
➔ korlát: szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban
áll az Alaptörvénnyel és amelyet törvény nem tilt
◆ így a tevékenység nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására
vagy kizárólagos birtoklására
◆ a jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy az elkövetésére felhívást,
nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével,
◆ fegyveres szervezet nem hozható létre,
◆ kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására
irányuló tevékenység nem végezhető,
◆ civil szervezet nem alapítható elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység
ellátására
➔ hatóköre alapján: helyi - területi - országos - nemzetközi
➔ civil szervezet:
1. civil társaság
2. egyesület (kivéve párt, szakszervezet, kölcsönös biztosító egyesület)
3. közalapítvány, alapítvány (kivéve pártalapítvány)
➔ civil társaság
◆ ⃠ jogi személy
◆ természetes személyek nem gazdasági érdekű célok elérésére
◆ közösségi célú tevékenységük összehangolására
◆ polgári jogi társasági szerződéssel hozzák létre

➔ egyesület = az egyesülési jog alapján létrehozott, a végrehajtó hatalomtól független,

autonóm szervezet
◆ jogi személy
◆ nyilvántartásba vétellel jön létre /konstitutív, ex nunc hatály/
◆ különös formáira külön törvények
◆ szükséges: rendszeres működés, nyilvántartott tagság
◆ speciális formája: szövetség [két tag (szervezet) részvételével is alapítható, de tagja
természetes személy nem lehet]
➔ Honvédség, rendvédelmi szervek tagjaira korlátozások
➔ törvényességi felügyelet: ügyészség
➔ nyilvántartás: törvényszék
➔ adománygyűjtés szabályai
➔ közhasznú jogállás

3
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2011. évi
LXXXI. törvény

➔ szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék

nyilvántartásba vételi eljárás

változásbejegyzési eljárás
törlési eljárás
nyilvántartás vezetése
tájékoztatás nyújtása

➔ szervezet neve
◆ névnyilvántartás
◆ névkizárólagosság, névvalódiság, névszabatosság követelménye
● névkizárólagosság: különbözik másoktól, egyediesítésre alkalmas, nem
összetéveszthető
● névvalódiság: a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet
jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas
● névszabatosság: névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel,
kiejthető, megjegyezhető, azonosítható
◆ további szabályok (idegen szavak, csak betűk/számok, önkényuralmi vonatkozások stb.)
➔ törvényességi felügyeleti eljárás
◆ polgári nemperes eljárás
➔ civil szervezetek nyilvántartása

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI GYAKORLAT
8/1990. (IV.23.) AB határozat
● Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 15. § (2)
bekezdésének második mondata - mely szerint a szakszervezet
„A munkaviszonyt érintő kérdésekben a dolgozó érdekében -
nevében és helyette - külön meghatalmazás nélkül is eljárhat” -
alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
● szakszervezetek meghatalmazás nélküli képviseleti joga
● törvényi képviselet volt az Mt.-ben
● sérti a dolgozó rendelkezési jogát, mely része az emberi
méltósághoz való jognak

26/1992. (IV.30.) AB határozat ● Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szakszervezeti

vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és
szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi
XXVIII. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenesek, ezért
azokat 1992. évi június hó 30-i hatállyal megsemmisíti.
● a rendszerváltozás alapvető követelménye a
kényszertársulások felszámolása
● a törvény célja mindenekelőtt a szakszervezetek tulajdonában
és használatában lévő vagyontömeg felmérése és
rendeltetésének meghatározásáig megfelelő biztosítása
● szakszervezeti vagyon: többnyire megállapíthatatlan,
ellenőrizhetetlen forrás, heterogén összetétel
● szakszervezeti vagyon védelme, ill. újrefelosztása volt a cél

4
 ● rendszerváltás előtt az ún. ágazati szakszervezetek egyetlen
szervezetbe tömörültek és ténylegesen a SZOT
(Szakszervezetek Országos Tanácsa) irányítása alatt álltak
● az önálló szervezkedés valóságos lehetősége nem állt fenn
● gyakorlatilag kényszertagság
● rendszerváltással megteremtődött a szakszervezeti
pluralizmus
● SZOT, ágazati szakszervezetek felbomlottak, tisztázatlan,
szabályozatlan jogutódlási folyamatok
● a szakszervezeti mozgalom tényleges átalakulása jogilag
rendezetlenül folyt le, s ez a tény jogbizonytalansághoz
vezetett és függő jogi helyzeteket idézett elő
● törvény célja nem volt alkotmányellenes
● indokolhatja a törvényhozó kivételes és egyszeri beavatkozását
● a támadott törvény közvetlen célja, hogy az elszámolás hatálya
alá tartozó vagyonnal kapcsolatban - a későbbi és végleges
felosztásig - meghatározott korlátozásokat (elidegenítési és
terhelési tilalom stb.) vezessen be, azaz a vagyon megóvásáról,
biztosításáról, rendelkezésre állásáról, de legalábbis az
érdekképviseleti szervek javára való felhasználásáról törvényi
biztosítékokkal gondoskodjék
● VIKSZ = Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet
○ arányos képviselet szükséges
● vagyonfelosztás a támogatottság arányában

22/1994. (IV.16.) AB határozat ● ügyvédi tevékenység kötelező kamarai tagsághoz kötése

● nem sérti az egyesülési szabadságot, nem alkotmányellenes
● egyesülési szabadság=
○ cél megválasztásának szabadsága
○ alapítás szabadsága
○ csatlakozás önkéntessége
○ kilépés lehetősége
● az ügyvédi kamara NEM az egyesülési szabadság alapján
létrehozott szervezet
○ nem magánszemélyek alapították
○ céljait, feladatait nem magánszemélyek határozták
meg
○ törvény létesítette, szabályozza
○ köztestület

21/1996. (V.17.) AB határozat ● Legfelsőbb Bíróság elnökének indítványa

● absztrakt alkotmányértelmezés
● a gyermeknek az a joga, hogy az állam részéről a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi védelemben és gondoskodásban részesüljön
~ gyermek egyesülési joga
● egy klasszikus politikai szabadságjog, az egyesülési jog ütközik
a gyermek ahhoz való jogával, hogy családja, az állam és a
társadalom részéről a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelmet és gondoskodást megkapja.
● a gyermek tagságát homoszexualitással kapcsolatos
egyesületben törvény vagy bírósági határozat kizárhatja vagy
korlátozhatja
● az egyesülési jog gyakorlása tényleges korlátozásának azonban
a gyermek fejlődését fenyegető konkrét kockázathoz kell

5
 igazodnia
● Annak mérlegelése során, hogy a gyermek fejlődése
védelméhez való jog a gyermek egyesülési joga gyakorlásának
korlátozásához vezethet-e, a gyermek életkorát és az egyesület
jellegét egymásra vonatkoztatva, abból a szempontból kell
értékelni, hogy a gyermek képes-e megismerni és értékelni a
homoszexualitáshoz való viszonyára vonatkozó, választható
lehetőségeket, továbbá választása következményeit saját
személyiségére, illetve későbbi életére és társadalmi
beilleszkedésére nézve, beleértve azokat a következményeket,
amelyek az adott egyesületben való tagságból és a
homoszexualitás ott vallott felfogásának nyilvános vállalásából
adódhatnak.
● az egyesülési jog nem osztozik a véleményszabadság
elsőbbségében más alkotmányos jogokkal szemben
● A gyermek alapjoggyakorlásának - s ezen belül a személyes
joggyakorlásnak - lehetősége a joggyakorlás következményeit
átfogó döntési képesség kibontakozásával együtt, a növekvő
korral egyre szélesebb lesz.
● az egyesülési jog gyakorlása általában megilleti a gyermeket is
● Az azonban, hogy mikor dönthet róla a szülő, mikor a gyermek,
s mikor lehet korlátozni vagy kizárni az egyesülési jogot, függ
egyrészt az életkortól, másrészt az egyesület céljától és a
részvétel hatásától a gyermek - az Alkotmány védelme alatt
álló - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére.
● Az alapjoggyakorlás korlátozása nem hordoz értékítéletet
arról, amiben a gyermeket akadályozza, illetőleg amitől
visszatartja. A döntés súlya az, ami a gyermek
joggyakorlásának korlátozását indokolja mindaddig, amíg
felelős döntésre nem képes. (pl. házasságkötés, vagyoni
döntések esetében is)
● Önmagának mindenki árthat, s vállalhat kockázatot, ha képes a
szabad, tájékozott és felelős döntésre.
● A szabadságjog korlátozásához a gyermek védelme érdekében
sem elég a testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődés elvont
veszélyeztetése. Azt kell bizonyítani, hogy valamely
tevékenységet azért korlátoz vagy tilt a jog, mert az az érintett
korosztályra konkrét veszélyekkel jár; e konkrét veszély
nagysága dönti el a jogkorlátozás arányosságát is.
● Az arra vonatkozó alkotmányossági kérdés tehát, hogy a
gyermek hány éves koráig gyakorolhatja az egyesüléshez való
jogot a szülő az ő nevében, s mikor érett a gyermek arra, hogy
maga döntsön eme alapjogának gyakorlásáról; továbbá, hogy
milyen esetekben írnak elő szülői beleegyezést az adott
tagsággal járó kockázat nagysága miatt, s mikor ítéli ezt a
kockázatot olyan nagynak a jog, hogy teljesen elvonja a
döntést a gyermek és szülője rendelkezési köréből, csakis
egyes kockázattípusokra külön-külön dönthető el.

58/1997. (XI.5.) AB határozat ● Btk. egyesülési joggal való visszaélés tényállása

alkotmányellenes, megsemmisítette:
212. § (1) Aki olyan társadalmi szervezetet vezet vagy szervez,
amelynek célja bűncselekmények elkövetése, illetve amelynek
tevékenysége bűncselekményt valósít meg, bűntettet követ el, és öt

6
 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
● az egyesüléshez való jog gyakorlása nem korlátlan
● alapvető fontosságú az egyesülési jog alapján létrejövő
szervezet célja
● önmagában nem eredményezi az Alkotmány egyesülési jogot
szabályozó rendelkezéseinek sérelmét az a norma, amely
szankcionálja a törvény által tiltott célra szerveződő, illetőleg
törvény által tiltott tevékenységet végző társadalmi szervezet
szervezését, vezetését, valamint anyagi támogatását
● a bíróság megtagadja a törvényes működés lehetőségének
állami elismerését attól a szervezettől, amelyet alapítói az
egyesülés szabadságával visszaélve, olyan célok érdekében
hoztak létre, amelyek megvalósítása bűncselekménynek
minősül, illetőleg a bíróság köteles feloszlatni - többek között -
azt az egyesülési jog alapján létrehozott szervezetet, amelynek
tevékenysége bűncselekményt valósít meg
● túl szélesen határozta meg a büntetendővé nyilvánított
magatartások körét
● A Btk. 212. §-a - mivel nem határozza meg, hogy az általa
büntetni rendelt magatartások fogalmilag mely
bűncselekményekhez kapcsolódnak - magában hordozza az
egyesüléshez való jog önkényes korlátozásának lehetőségét.

6/2001. (III.14.) AB határozat ● a bírósági (törvényszéki) nyilvántartás a törvényesség védelmét

szolgálja, így a bejegyzés kötelezettsége nem jelenti az
egyesülési szabadság tartalmi korlátozását
● 1. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
törvény 4. § (1) bekezdés utolsó mondata
alkotmányellenességének megállapítására irányuló
alkotmányjogi panaszt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapítja: az

Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával
alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem
teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság
érvényesülését biztosító mindazon jogszabályi feltételeket,
amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a nyilvántartásba vételi
eljárás indokolatlan elhúzódásával szemben.

● az egyesülési jog sem osztozik a véleményszabadság

elsőbbségében más alkotmányos jogokkal szemben
● nem gyakorolható korlátlanul
? szervezet célja, tevékenysége
● a magánszemélyek olyan közösség létrehozásáról is
dönthetnek, amely nem működik rendszeresen, illetve nincs
nyilvántartott tagsága vagy az Egytv.-ben meghatározott
szervezete, ez esetben a közösség szabadon működhet, de
nem minősül társadalmi szervezetnek
● a bírósági bejegyzés elsődleges célja ugyanis az alkotmány-,
illetve törvényellenes tevékenység folytatására alapított
szervezetek létrejöttének megakadályozása
● nem jelent tartalmi korlátozást
● A jogalkotó dönthet úgy, hogy a társadalmi szervezetek
megalakulásukkal, és úgy is, hogy csak a konstitutív hatályú
bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre. Hangsúlyozni kell

7
 azonban, hogy a normatív rendszerben alkotmányos
jelentősége van az egyesülési szabadság érvényesülését
biztosító, az állam cselekvését behatároló jogi garanciáknak. Az
egyesülési szabadsággal történetileg az úgynevezett
engedélyezési (koncessziós) rendszer állt ellentétben.
Történelmi tapasztalat, hogy a társadalmi szervezet létrejötte
nem függhet az állami szervek diszkrecionális jogkörben hozott
döntésétől és attól sem, hogy az állam támogatja-e a szervezet
céljainak megvalósítását.
● az egyesülési szabadság megvalósulásának feltétele, hogy a
bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről a
lehető legrövidebb időn belül döntsön
● a “soron kívül” nem elég konkrét

10/2011. (III.9.) AB határozat ● Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés az

Alkotmány 63. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal,
hogy nem alkotta meg azokat a különös törvényi
rendelkezéseket, amelyek alapján az ügyész - az Alkotmánynak
megfelelően - törvényességi felügyeletet gyakorolhat az
egyesületek felett.
● törvényességi felügyelet tényleges tartalma és időbeli garanciái
● ügyészi keresetindítás határidejét nem szabályozta
● az államnak az egyesülési jog alapján létrehozott szervezetek
önállóságát tiszteletben kell tartania
● Az ügyészi fellépés alkotmányos célja, hogy őrködjön az
egyesületek törvénynek megfelelő működése felett, s az
egyesület törvénysértő működése esetén megtegye a
szükséges intézkedéseket.

20/2014. (VII.3.) AB határozat I. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (SZHISZ)

fennálló kötelező szövetkezeti hitelintézeti tagság bár kényszertagság,
és ezáltal közjogi korlátozás, de nem minősül az egyesülési jog
aránytalan korlátozásnak, mivel az a szektor és a betétesek pénzügyi
biztonságához járul hozzá.

II. Az integráció szűkíti a szövetkezeti hitelintézetek függetlenségét

gazdasági döntéseik meghozatalában, a szövetkezetek tulajdonosi,
gazdasági önállóságát korlátozza. A korlátozás ugyanakkor szükséges,
mivel az ügyfelek betéteinek biztonságához és a szektor egészébe
vetett bizalom növeléshez járul hozzá.

● Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése alapjogként biztosítja a

szervezetek létrehozásának és a szervezetekhez való
csatlakozásnak a jogát. A korábbi Alkotmány 63. § (1)
bekezdése ezzel megegyezően szabályozta az egyesülési jog
tartalmát.
● az egyesülési jog mindenkit - természetes személyeket és jogi
személyeket is - megillető alapvető szabadságjog
● A Tv. a szövetkezeti hitelintézeti szektor lényegében összes
szereplőjére kiterjeszti az integrációt (sőt, részben a szektoron
kívüli, azzal csak az önkéntes szövetkezeti intézményvédelmi
alapokon keresztül kapcsolatban álló szereplőkre - egyes

8
 bankokra - is), melynek lényege az eddig önállóan vagy
önkéntes integrációban működő pénzügyi intézmények
tevékenységének egységesítése, az integráció csúcsszervei - az
SZHISZ és a Takarékbank - által meghatározott elvek,
szabályzatok és utasítások szerinti működtetése.
● A tagság kötelezettségekkel (pl. tagdíjfizetés, szabályzatok,
utasítások betartásának kötelezettsége) és jogokkal is jár (pl.
intézményvédelmi szolgáltatások igénybevétele az SZHISZ
igazgatóságának döntése alapján, az Alap által nyújtott
mögöttes védelem).
● az egyesülési szabadságot mind az egyesülés valamilyen okból
történő megtiltása, mind az egyesülésre való kötelezés, azaz a
kényszertagság előírása korlátozhatja
● a kényszertagság követelményét a szokásos alapjogi teszttel
(szükségességi-arányossági teszt) kell megvizsgálni
● A kötelező SZHISZ-tagság - kényszertagság - mindezek alapján
közvetlen összefüggésben áll az egyesülési szabadsággal,
valamint a szervezetek cselekvési autonómiájával, ezeket
korlátozza.
● Az egyesülési jog azonban a szervezeteket is megilleti
(továbbtársulás, koordinációs célú egyesülés, érdekvédelmi
szövetség létrehozása stb.), ezekben a tagszervezetek
cselekvési autonómiája is önkéntes korlátozást szenved, amit a
közös érdek kompenzál.
● A SZHISZ mint kötelező intézményvédelmi szervezet a
különböző intézményvédelmi (és kiegészítő jelleggel
betétvédelmi) szolgáltatásokkal a szektor pénzügyi
biztonságához is hozzájárul (a tagok válsághelyzete esetében
beavatkozik, saját vagyonából pénzügyi segítséget is nyújt,
illetve a 20/A. § (4) bekezdése alapján a szövetkezeti
hitelintézetek tartozásaiért -az Alapot és a többi szövetkezeti
hitelintézetet követően - helytállni köteles).
● A jogalkotó megítélése szerint a szektor kiegyensúlyozott
működéséhez az önkéntes szerződéses integrációnál többre
van szükség ahhoz, hogy az érintett hitelintézetek egységes
elvek szerint, az eddigieknél szorosabb felügyelet alatt
működjenek, s a válsághelyzetek megelőzése érdekében -
illetve bekövetkezésükkor - gyors, azonnali beavatkozási
lehetőség álljon fenn.
● csökkenti a felelőtlen hitelezés kockázatát, növeli a
hitelintézetek pénzügyi működésének biztonságát
● Az átlátható, prudens működés biztosítása és a betétbiztonság
növelése (és ezzel összefüggésben az ügyfelek tulajdonhoz
való jogának a védelme) olyan alkotmányos értékek, melyek az
egyesülési jog és az ezzel összefüggő cselekvési szabadság
mint alapjog korlátozását szükségessé és alkotmányossá
teszik.
● Végezetül a Tv., bár kötelező integrációt intézményesít,
bizonyos feltételek fennállása esetében lehetővé teszi az abból
való kilépést is. Kétségtelen, hogy ebben az esetben a
szövetkezeti működési forma nem tartható meg, azonban az
Alaptörvényből nem vezethető le egy adott tevékenység egy
meghatározott cégjogi formában való gyakorlásának a joga.

9

3062/2015. (IV.10.) AB
határozat
(egyesülési jog korlátozása)
10
● A korlátozással együtt járó hátrányokat (mint pl. a tagok
tagdíjfizetési kötelezettségét és az integráció szervei által
kibocsátott szabályzatok betartásának a kötelezettségét)
kompenzálják az abból eredő előnyök, jelesül az, hogy a
szolgáltatási színvonal emelkedése és a működési kockázatok
csökkenése, valamint az SZHISZ és az Alap által biztosított
pénzügyi védőháló révén nő a szektor stabilitásába és
szereplőibe vetett bizalom, s ez a piaci részesedésük
növekedését eredményezheti.
● Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a Tv. sérelmezett
rendelkezéseit támadó indítványokat az egyesülési szabadság
és a szervezetek cselekvési autonómiához való joga
vonatkozásában elutasította.
● alkotmányjogi panasz
● tenyésztő szervezetkénti elismerés iránti kérelem (kutyafajták,
NÉBIH, Vidékfejlesztési Minisztérium)
● tenyésztőszervezetként fajtánként csak egy egyesület
ismerhető el - nem sérti az egyesülési jogot
● alkotmányos érték: a fajtatiszta ebek tenyésztésének és
törzskönyvezésének hiteles, államilag ellenőrizhető és
számonkérhető működése
● a sérelem csak érintőlegesen tekinthető az egyesüléshez való
joggal kapcsolatban állónak, mely miatt az Átv.-ben és az
FVMr.-ben foglalt korlátozás – a bemutatott előnyökhöz képest
– nem tekinthető szükségtelennek és aránytalannak
● Mivel az Átv. hatálya annak 2. §-a értelmében eleve csak az
ebek gazdasági célú tenyésztésére terjed ki (és például a
hobbitenyésztésre nem), így az egyesület által esetleg ellátott
érdek-képviseleti tevékenységgel való közvetlen összefüggés
hiánya miatt az Átv. és az annak végrehajtására kiadott FVMr.
rendelkezései fogalmilag nem sérthetik az egyesüléshez való
jogot.