JELLEMZŐI

- mély, átható vallásosság

- a földi élet tökéletlen, múlandó - a túlvilág örök
- egyetemes (katolikus) szemléletmód – egy Isten akarata mozgatja a világot (segíti az egységesség és a latin
nyelv)
- ciklikus életszemlélet (elzárkózik a változásoktól)
- szimbolikus gondolkodásmód (mindenben többletjelentést keresnek)
- számmisztika (3-as szellemi, 4-es anyagi, testi, 3+4=7-es emberi, maga az ember)
- személytelenség (=anonimitás) – az író csak egy közvetítő
- a lélek a fontosabb, ezért a testet sanyargatják - önsanyargatás (=aszkézis)
EMBERESZMÉNYE
- keresztény (vallásos, alázatos, aszkézist gyakorló)
- lovag (keresztény hit védelme, árvák védelme; hűbérúr iránti tisztelet; udvari szerelem – házasságon
kívüli

Műfajai
Egyházi Világi, Világi,
irodalom lovagi népi/polg
ári
Kizárólag latin
nyelvű,
szerzetesrendek
szerepe
líra himnusz trubadúrlí vágánsdal
ra ok
Minnesan
g
Alba-
dalok
planctus
(siratóének)
imák Villon
költészete
templomi
énekek
haláltánc

epika krónikák lovagepos

(időrendi, z
történeti hűség)
gesták lovagregé
(tematikus, ny
színes
történetek)
prédikáció
 legenda
drám misztériumjáték
a
(bibliai történet)
mirákulum
(szentek élete)
moralitás
(allegorikus
alakokkal)
passió
(Jézus
szenvedéstörtén
ete)

Műfajok, szerzők és művek

· ókeresztény epika:
- Szent Jeromos (=Hieronymus) – latin nyelvre fordítja a Bibliát, az ő műve a Vulgata
- Szent Ágoston (354 – 405)
Vallomások (=Confessiones) – 397-400 Ezzel új műfajt, a memoárt (=emlékirat)
teremti meg
memoár: epikus műfaj, írója személyesen átélt eseményeket ír meg E/1-ben,
hangvétele gyónásra emlékeztet.
· himnusz költészet:
himnusz: Istentiszteleteken, vallásos gyűleseken, összejöveteleken énekelték a hívők, emelkedett,
áhítatos hangnemben, Istent és a szenteket magasztalva)
Pierre Abélard (11-12. sz.)
(Abélard beleszeret Héloise-be, a lány nagybátyja elveszi férfiasságát Þ kolostorba vonul)
Történetüket Rousseau feldolgozta (Új Héloise)
· Szombat esti himnusz
Óh milyek s mekkorák
azok a szombatok,
mikkel az ég örök
udvara zeng s ragyog!
Törteknek pihenés,
bátraknak jutalom.
Isten lesz minden, és
mindenben Ő honol.

Ott fogad igazi

szent Jeruzsálemünk,
ahol a Béke lesz
örökös örömünk;
ahol a tény előtt
nem fut az epedés,
s nem lesz a vágy különb,
mint a teljesedés.
Assisi Szent Ferenc (1181-1226)
· Naphimnusz
 Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet, Fölség.
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, és minden alkotásod.
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és ránk deríti a Te világosságodat.
És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes:
A Te képed, Fölséges.
Jacopone da Todi (13-14. sz)
· Stabat mater (= Himnusz a fájdalmas anyáról),
műfaja: planctus (siratóének, a Mária-ének egyik fajtája)
Feldolgozta: Palestrina, Lassus, Rossini, Verdi
Ómagyar Mária-siralom
· prédikáció:
Istentiszteleteken adták elő, egyházi beszéd, erkölcsi intelem, tanító jellegű
· Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül
· legenda: (=olvasandó)
Középkori epikus műfaj, mely a keresztény vértanúk, szentek életéről szól. Ezek a
történések történelmileg nem bizonyíthatóak – tanító célzat
· Margit legenda
· haláltánc:
Az előkelőket figyelmezteti az elmúlásra. Franciaországban alakult ki a 13-14.
században, a pestisjárvány idején.

LOVAGI IRODALOM
A keresztes hadjáratok idején a főúri várkastélyokban és királyi udvarokban alakult ki a lovagság. A
megerősödött feudális társadalom létrehozta a maga világi embereszményét és a lovagideált:
- lelki nemesség
- erkölcsi tisztaság
- becsület
- harci bátorság
- ápoltság
- vidámság
- udvari szerelem
- az igazság és a nők fáradhatatlan védelme
A lovagi irodalom:
A 11-13. században jelentkezett. Francia, német nyelvterületekről indult. Alapjuk: kelta és germán eredetű ősi
mondák (pl. Arthur királyról és a kerekasztal lovagjairól, Lancelotról, Parszifálról – kelta)
1. epika: főhőse lovag, hős, aki erkölcsi példaként áll az olvasó előtt
a) lovageposzok: nem hasonlítanak a klasszikus eposzokhoz
· Roland ének (francia mű, 11. század) – Nagy Károly 778-as sikertelen hadjáratát örökíti meg.
· Cid ének (spanyol)
· Niebelung ének (germán)
b) lovagregények
· Trisztán és Izolda (kelta mondakört dolgozza fel) – egymáséi csak a halál után lehetnek
2. líra: Dél-kelet – Franciaország (Provance) a bölcsője
témája leginkább a szerelem, az udvarlás, a nő csodálatosságának magasztalása
franciáknál: trubadúr líra (trubadúr)
németeknél: minnesang (Minnesänger)
alfaja: alba (hajnali dal) – a lovag barátja, vagy a toronyőr figyelmezteti a szerelmeseket a hajnal közelségére
VÁGÁNS KÖLTÉSZET
A XII-XII. században a világi lírának kialakult egy harsányabb, plebejus ága is, a művelt
városi vándordiákok (egyetemista diákok, kivált szerzetesek, kóbor lovagok), a vágánsok költészete. Lázadó,
csipkelődő, gúnyos hangú költészet a feudális kötöttségekkel, az egyházi világnézettel szemben.
Nem ismernek születési nemességet, és lenéznek mindenkit, aki nem elég művelt.
A vágánsdalok témája: szerelem, bor, fiatalság
Előrelép az egyén, ő lesz a fontos.
Carmina Burana (13. századi gyűjtemény) – 200 latin nyelvű ének
Carl Orff zenésíti meg a 20. században