Reformáció

(1517- mai napig)

Jelentés: újítás, újjászületés

Egyház megújítása van a központban. (Nem jó a középkori vallásosság.)

Közös eredet a reneszánsszal: emberközpontúság a gond, változtatni kell

1517. október 31. - Reformáció világnapja

Egyház elvilágiasodott.

Búcsúcédula (pénzért megvásárolható a bűnbocsánat)—>fényűző életmód.

Közvetlen ember<—>Isten kapcsolat. (Pap szükséges hozzá.)

Felső papságot akarják megszüntetni. (Alsó papság fontosabb, mert velük/mellettük vannak.)—>
világi felügyelők küldése

„presbiter”

Kereszténység: 2 iránya van

Katolikus (egyetemleges, egyetemes) Ortodox (hithű)

Görög katolikus Római katolikus

1517

Katolikus protestáns

Protestáns (reformált)

Luther - evangélikus

Kálvin - református

Servét Mihály – antitrimitárius (szentháromságtagadó)

Münzer Tamás – anabaptista (újra keresztelés)

Hf.: Tk. 16-23 elolvasni!

Eredményei:

 megerősödik az anyanyelv
 Biblia fordítása
 Sylvester János: lefordította az Újszövetséget, az első magyar időmértékes verset írta meg, A
magyar nípnek
 Károli Gáspár: teljesen lefordította a Bibliát, vizsolyi Biblia
  Magyarországon is megjelennek a protestáns iskolák (Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed)
 nyomdák jelennek meg (protestáns)
 jelentősebbé válik a prédikáció
 fabulák kiadása (Heltai Gáspár, Pesti Gábor)
 zsoltárok, imádságos könyvek kiadása

Históriás énekek:

 Tinódi Lantos Sebestyén: Summáját írom, Eger várának

 történelmi eseményt mutat be

Széphistória:

 Hosszú
 Verses
 Epikus
 Ütemhangsúlyos
 Világi tartalmú
 Kalandos szerelmi történet
 Szórakoztató
 Gyöngyösi István: Árgyélus királyfi

Bornemisza Péter

 Szophoklész: Elektra

Siralmas énnéköm...

 Búcsúvers – az országtól búcsúzik.

 Oka: törökök, habsburgok sújtják az országot

Balassi Bálint:

 Író, költő
 Katonaének
 Rövid élete volt, de eseménydús (1554-1594)
 Váltogatott a hitek között (református, katolikus)
 Nagyúri családból származik
 Apja —> felségárulási per (háramlási jog van a végén)
 Gyámja: nagybátyja (kiforgatta a vagyonából)
 Báthorinál volt apród
 Anna, Júlia versek (egy címzett: Losonczy Anna)
 Unokatestvérét vette el: Dobó István lányát, Dobó Krisztina
 Célia: Szárkándi Anna
 Rimay János: költő társa, tanítványa, kiadta Balassi verseit

Ó én édes hazám, te jó Magyarország...

 Búcsúzik a hazától
 Hasonló a helyzet, mint Bornemiszánál

Tematikus csoportok:
  Szerelmes versek
 Katona versek
 Politikai versek
 Istenes versek

Ciklusokba rendezte verseit.

Balassa-kódex: kéziratos (100 mű lett volna benne)

 33 egység: Házasság előtt

 33 egység: Házasság után
 33 egység: Istenes versek
 1 egység: Szentháromság himnusz
 Rimay János adta ki
 Dallamra írta, nóta jelzések vannak egyes verseknél
 Kivétel: Adj már csendességet
 Ritmusa: ütemhangsúlyos (hangsúlyos és hangsúlytalan szavak szabályos váltakozása)

Hangsúly: mondat elején, erőtöbblet, nyomaték

Ütemszám: fix/állandó

Szerelmes versek:

 Júlia versek: Losonczy Anna

 Anna versek: házasság előtt

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

 Metaforák Júliára: napom fénye, jó illatú rózsám, szép kis violám, szép szerelmem, én
fejedelmem
 Virágének: Hej tulipán, tulipán...
 Beszélő és megszólító kapcsolat
 Vershelyzet: találkozás (alkalmi vers, köszöntés)
 Beszédhelyzet: lírai én a szerelméhez, udvarol, bókol neki
 Júlia reakciója: elmosolyodik, nem veszi komolyan

Szerkezete:

 1 versszak, 1 mondat
 Versszakok végén jó kívánságok
 Udvarló költészet

Kiben az kesergő Céliárúl ír

 Költői eszköz, amire alapít Balassi: hasonlat

 E/3
 nem jelenik meg a lírai én
 Lírai én és Célia kapcsolata: együttérzés, szerelmes
 3x3 versszak (2 képi: fülemüle, 1 fogalmi: Célia sírása)
 szemléletes megjelenítés
  Wesselényi Szárkándy Anna
 Természeti képeket használ fel

Balassi-strófa:

 Tagolása: 6-6-7 szótagú versszakok

 Rímképlet: AAB CCB DDB
 Ütemhangsúlyos
 Hármas szerkezet

Egy katonaének

 Téma: katonaság, végvári katonaság dicsérete

 Dicsőíti a katonákat
 Nem tud elképzelni szebb/jobb dolgot
 Tájat és hangulatot ír le (tavasz)
 Leíró jelleg, E/3 az utolsó versszakig, ezzel keretet ad a versnek
 Elején mondja a pozitívumokat és a végén pedig a negatívumokat (halál, fáradtság)
 4. és 5. versszakban emberségről ad példát (végvári katonaság értékrendjét mutatja meg)
 Egyre jobban közeledünk a végkimenetelig, a halálig
 Utolsó versszakban: áldást kér, dicsőíti őket
 Három pillérű szerkesztés

 Tisztesség, becsület, hírnév, emberség, vitézség (katona életértékei)

 Virtus - férfias értékek (bátorság, becsületesség, erő, harc, hűség)

Borivóknak való

 Tavasz köszöntés
 Hangulat: vidám, derűs
 Katonai élet megjelenése: 5. versszaktól
 Elején: természeti dolgokat emel ki
 Katonaélet leírása: derűs, mulatnak, jól érzik magukat
 Beszédhelyzet: E/3 személyű leírás, a pünkösd a megszólított
 Zárás: áldást kér, Istent kell dicsérni, mert Ő adta a sok szépséget, ami van

Balassi vallásos költészete

 Kálvinista családba született

 Apját perbe fogták->katolikus lett (, de belül protestáns maradt)
 Zsoltárokat, imádságokat és bűnbánó verseket írt

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

 Társalgás az Úrral: felajánl

 Aklisztikon
 Költői eszközök: hasonlat
  Lírai én: lelkiismeret
 Lelkiismeret „kinézete”: nyomorúságos, sajnáltatja magát
 Ajánlás: hű szolgája lesz, bűnbocsátó szavak->hangosan dicséri
 Dicsérjük az Urat és á
 Retorikus szerkezetű
 Érvelő szöveg ->Istent akarja meggyőzni

Adj már csendességet...

 Lényegre törő
 Indulatos
 Lelki nyugalmat szeretne
 Első két versszakban bűnbocsánatot nyugalmat kér
 Utána négy versszakban érvel
 Az utolsó kettőben következmény szerepel
 Tritichon szerkezet: hármas oltárkép (pl.: Himnusz, kérvények)
 Ütemhangsúlyos verselés
 Nincsen nóta jelzés, szövegversként jelent meg

Az angol reneszánsz

William Shakespeare

 Szonettek, drámák
 Színpadi példányok (szövegkönyvek) és jegyzetek maradtak meg
 Nem gondozta, rendezte sajtó alá a drámáit (ok: keresés, szórakoztatás)
 A szonettjeit kiadatta
 Globe Színház (szabadtéri, fedetlen)
 Többnyire férfiak/fiúk voltak a színészek

Szonettek

 14 soros
 154 szonett

Rómeó és Júlia

 Szerelmi történet
 Feldolgozások: filmekben, musical, West Side Musical (Jazzes)
 Eredete: Ovidius Átváltozások című művéből
 Műfaja: tragédia
 Dráma típus: konfliktusos dráma (Hamlet: középpontos dráma; Szentivánéji álom: kétszintes
dráma)
 Tragédia-érték elvesztése
 Szereplők: Rómeó, Júlia
 Rómeó: Montague család 18 éves gyermeke
 Júlia: Kapulet család 14 éves gyermeke
 Miért problémás a szerelmük? A két család között viszály van.
  További szereplők: Kapulet/né (Júlia szülei); Montague/né (Rómeó szülei); öreg Kapulet;
Mercucio (Rómeó barátja); Benvolio (Rómeó unokatestvére/barátja); Lőrinc barát, dajka
(Júlia dajkája); Tybáld (Júlia unokaöccse); herceg; Paris (herceg rokona, Júlia kérője)

Hf:

8 mondat történet leírás

Kik között húzódik a konfliktus? Szerelmesek és a két család között (Rómeó, Rómeó barátai, Júlia,
dajka, Lőrinc barát/két szülőpár, Paris, Tybáld)

Mi mentén van a konfliktus? Mit képviselnek? Két fiatal egymásba szeret, hagyomány őrzés/eltérő
gondolkodásmód (rugalmas [szabadság]/hagyományőrző, konzervatív [patriarchális]) reneszánsz
humanizmus<->középkor hagyományűzése

Komikus jelenetek kigyűjtése! Dajka beszédei, szójátékok (Mercucio, Benvolio), Mercucio alakja
humoros (véleménye van a világról, tisztán látja a világot, a gúnnyal fejezte ki), két szolga a legelején

Jellem komikum: dajka

Helyzet komikum: szolgák viszálya/harca

Honnan fordul tragédiává? Mercucio, Tybáld halála

Miért tragédia? Rómeó és Júlia meghal

Van feloldása/megnyugvása? Van-e értelme? A két család között feloldódott a viszály

Miért végzet dráma? A fiatalok halála feloldja a családi viszályt

Mennyiben utal a verses előhang a végkifejletre és miért írta meg ezt? Leírja, hogy mi fog történni,
figyelem felkeltés céljából írta

 Rómeó jelleme: 18 éves szerelmes, könnyen befolyásolható, vehemencia, felnő a mű végére,

bátor, meggondolatlan
 Júlia jelleme: 14 éves naiv, felnő a mű végére, áldozatokat képes hozni, bátor
 Mercucio jelleme: temperamentumos, eszes, szarkasztikus, éleslátó, jó barát,
kompromisszum képtelen, nem életképes hosszútávon
 Tybáld jelleme: Mercucio „párja” csak a másik oldalon, elavult gondolkodásmódot képvisel
 Kapulet jelleme: szigorú
 Kapuletné jelleme: hagyományőrző, elnyomott
 Benvolio jelleme: megfontolt, nyugodt
 Dajka jelleme: komikus, jó szándékú
 Lőrinc barát jelleme: békét akar, támogatja a két fiatal párt, békét akar a két család között
 Paris jelleme: semleges szereplő
 Herceg: békét akar

Hf: Tk 86-99. oldalig olvasás!

Barokk
 Korstílus
 Eredete: Barokkó->túlgondolás „gúnynév”
 Katolicizmus megjelenése
  Propaganda művészete
 Témák: Biblia, keresztes hadjáratok, szentek/mártírok
 Harcos irányzat: küzdelmeket/harcokat ábrázolnak (keresztes hadjáratok), mozgalmas
 Túl díszített, vízszintesen tagolt, színes (harsány színek: arany, ezüst, kék, zöld, sárga)
 Természeti képek: túlburjánzó indák
 Kastélyok: Festetics kastély (Keszthely), Eszterházy kastély (Fertőd), Gödöllői kastély
(Gödöllő)
 Eposz, dráma
 Eposz: történetet mond el, jelentős küzdelmeket lehet ábrázolni (Torquato Tasso: A
megszabadított Jeruzsálem, Athleta Christie: Krisztus katonája, Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem)
 Dráma: látványos, konfliktus->küzdelem ábrázolása, hősök megjelenése
 Monumentalitás jellemző
 Szent Teréz extázisa (részletgazdag->hihető)
 Ellenreformáció: hívek visszaszerzése

Zrínyi Miklós:

 17. század írója, gondolkodója, hadvezére, politikusa

 Török elleni harcokban vesz részt
 Habsburg párti volt egy ideig
 Szép irodalmi munkák: Az Adriai-tengernek szirénája (szerelmes versek->Draskovich Mária,
Löbl Mária Zsófia imádságok, Szigeti veszedelem található meg benne)
 Értekező, gyakorlati munkásságát alátámasztó írások: katonai jellegű (Vitéz hadnagy), A török
áfium ellen való orvosság, nádori emlékiratok (sikertelen volt, Wesselényi nyert), Mátyás
király életéből való elmélkedések

Az Adriai-tengernek szirénája

 Benne van a Szigeti veszedelem

Pázmány Péter:

 Főpap (esztergomi érsek volt)

 Királyi Magyarországon tevékenykedett (Kiállt Erdély fenntartásáért)
 Ellenreformáció képviselője
 Vitairatok: különböző felek csapnak össze, retorikus szerkezetű, pl.: Alvinci Péterhez írt 5
szép levél: paródia szerű
 Prédikációk: logikus felépítés, retorikai

Szigeti veszedelem

 Források: Tasso, Homérosz, Vergilius, horvát és olasz krónikák

 Vannak epizódok: részlet, leágazás, érdekesség, szórakoztatót, szereplők jellemét jobban
meg lehet ismerni
 Célja: példaadás, útmutatás (hogyan lehet legyőzni a törököt)
 Történet: A magyarok bűnei miatt törökkel sújtja őket Isten. A törökök megtámadják
Szigetvárat, amit Zrínyi Miklós véd. Kitartó harcok folytak és a végén a „katonák lelkét az
angyalok viszik fel a mennybe.”
 Versforma: Zrínyi strófa (felező tizenkettes módosult verziója, kötetlen verselésű,
párosrímek)
  Valós történelmi eseményhez kapcsolódik
 Eposzi kellékek: témamegjelölés (propozíció), múzsa megidézése (invokáció), dolgok
közepébe vágó kezdés (in medias rest), állandó jelzők, seregszemle (enumeráció), eposzi
hasonlat (hosszú, terjedelmes), Isteni beavatkozás (deus ex machina)
 Hiányzik a dolgok közepébe vágó kezdés
 6 ének a bevezetés
 Hosszú jellemzések, seregszemle (óriási erőfölény a törököknél, kiváló hadvezér/szultán van
az élen)
 Nemcsak Szigetvárat, hanem az egész kereszténységét fogják védeni
 Szigeti katonák->Isten katonái
 Mils Kriszti- Krisztus katonái

Zanza tv: mindent, ami a magyar a felvilágosodásig van!!!

 Morrier: Tartuffe
 Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez

Felvilágosodás:

 Mire utal? Gondolkodásmód megváltozása, a hit nem gondolkodás

 Mire van hatással? A barokkra.
 Mihez köthető? Polgári társadalom
 Korszakelnevezés, 18. századot fedi le
 2 filozófiai irányzat van: mindegyikben az ész és figyelem van

Racionalizmus

 Megelőzi a felvilágosodást, 17. század közepe táján jön létre

 Észelvűség, rend hirdetésébe kezdtek
 Két gondolkodó: Descartes (matematikus), Pascal (fizikus, matematikus)
 Ehhez köthető irányzat: Klasszicizmus

Empirizmus

 John Locke: empirizmus atya volt

 Tapasztalati valóság
 Eszmetörténeti korszak
 Stílusirányzatok: Klasszicizmus (16.-18. századig), Racionalizmus

Klasszicizmus

 Jelentése: osztályozás, rendszerezés, „klasszic”

 Eposz, óda, tanköltemények, regény

Rokokó

 Mikes Kelemen
 Díszített, derűs, hedonista, az életörömökről szól, rövid terjedelmű művek, kis tárgyak
 Dal, komikus, romantikus történetek
 Drága, költséges

Szentimentalizmus
  Szentimentális: érzelgős, sírós
 Érzelmeket hangsúlyozzák
 Irodalmi, képzőművészeti irányzat
 Szomorúság, bánat, ami a szerelemből fakad
 Irodalmi szomorúság: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Goethe Institue
 Napló regények
 Természetben találja meg a kiutat, a társadalmat negatívként állítja be, halál
 Kármán József: Fanni hagyományai
 Csokonai Vitéz Mihály: minden stílusirányzat megjelenik, stílusszintézis
 Rousseau: „vissza a természethez”

Isten elképzelése

 Deizmus: szükség szerint avatkozik be

 Teizmus: Isten minden
 Panteizmus: Isten a természetben van (Szent Ferenc: Naphimnusz
 Ateizmus: Isten tagadása

Szemelvények

Defoe: Robinson Crusoe

 Robinzonád
 Valós történet
 E/1-ben íródott

Jonathan Swift: Gulliver utazásai

 Pikareszk regény
 Különböző típusú társadalmak
 E/1-ben íródott

Utópia: elképzelt, ideális társadalom

Ellenutópia: nem szeretnénk, hogy megvalósuljon (Éhezők viadala)

Szatíra: nevetséges, túlzás, gúnyolás

Groteszk: félelmetes és a nevetséges keveredése

Voltaire: Candide

 Főszereplő: Candide
 Idő: nem tudni
 Utaztató regény/kaland regény
 Tézis-tétel, tan regény
 Pikareszk
 Kalandok felcserélhetőek
 Úgy vannak a történések, hogy Candide csalódjon

Leibniz: „Ez a világ a létezhető világok legeslegjobbika.”

 Kiinduló hely: Vesztfália, Németország

 Irány: Eldorado (ideális hely, utópia)
  Utolsó fejezet: Törökország, összegyűlik a szereplői gárda

Drámák:

 Komédiák
 Geothe faustja
 Faust: drámai költemény, lírai gondolati tartalmak, emberiség költemény, kétszintes dráma
 Tartuffe: komédia (olasz vásári komédia, comedia dell' arte), jellemkomikumra épít,
helyzetkomikum, isteni beavatkozás van benne, inkább tragikomédia

Francia enciklopédia:

 1751-1772 (28 kötet)

 Nincs betűrendben, tematikus
 Tudományos célú
 Diderot, D’Alembert, Rousseau
 Babona: egyház van benne leírva
 Filozófiai enciklopédia
 Felvilágosodást tükröznek a szócikkek

Montesquieu

 Jelentősebb műve: Perzsa levelek (pl.: Mikes Kelemen: Török levelek)

 Perzsa levelek: két ifjú Franciaországba megy/ bejárják Európát
 Francia társadalom bírálata
 Legnagyobb hatású műve: A törvény szelleme
 Modern polgári demokrácia működését adja meg, abszolútizmusból kiindulva (nincsenek
szétválasztva a hatalmi ágazatok [törvényhozás, bíráskodás/ítélkezés, végrehajtás], alap:
törvény)

Jean-Jacques Rousseau

 Szellemiség
 Felvilágosodás legnagyobb filozófusa
 Rousseau-i szentimentalizmus
 Franciaországban élt
 Házasságra nem lépett
 Társadalmi szerződés, Népfelség elve, Természetjog, Nevelés
 Ellentmondásos ember volt

Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól

 Kettő féle van: fizikai (tulajdonságok), morális (kiváltságok, valamiben különbözünk)

 Nem foglalkozik az ember eredetével
 Társadalmi különbség oka, előzménye: magántulajdon kialakulása

Johann Gottfried Herder

 Német költő, teológus, filozófus

 Herderi-jóslat: A magyarság kipusztul/kihal, mert nem elég erős a kulturális bázisa/gyökere.
Németek fennmaradnak

Színház- és drámatörténet
Molière

 17. században született (1622-1673)

 barokk díszlet
 Ókori drámák lesznek a mintái a klasszicista drámának
 Nicolas Boileau-Despréaux: Költészettan (Egy darab ne legyen hihetetlen)
 Klasszicista dráma szentháromsága: egy esemény, egy helyszín, egy nap/idő (24-36 óra)
 Források: vásári komédiák (farce= francia vásári komédia, rögtönzések; commedia dell' arte=
olasz vásári vígjáték, rögtönzések, megvannak a karakterek), antikvitás, főleg a római
komédiaírok művei
 Jellemkomikumokat használ

Tartuffe

 Tartuffe-álszent
 Orgon-családfő
 Damis-Orgon fia
 Elmira-Orgon felesége
 Pernelle-Orgon édesanyja
 Valér-Marianne
 Cléante
 Dorine-szolgáló lány
 Nem kedvelik Tartuffe-t: Damis, Elmira, Marianne, Dorine, Cléante, Valér
 Kedvelik Tartuffe-t: Tartuffe, Orgon, Pernelle
 Első felvonás: előzmények
 Harmadik felvonás: Találkozás Tartuffel
 Rezonőr: az író csöve (pl.: dramaturgia)

Johann Wolfgang von Geothe

 Felvilágosodás egyik legismertebb írója

 Arisztokrata származású volt (politikában is vezérszerepe volt)
 Barátja: Frederick Schiller (polgári drámákat írt: polgári közegben, jelenben játszódnak,
hétköznapi hősöket mutatja be)
 Minden műnemben írt
 2 jelentős regénye: Willhelm Meister tanulóévei (fejlődés regény), Az ifjú Weither
szenvedései (szentimentális regény/napló/levél)->öngyilkossági hullám indult meg ez a mű
miatt

Vándor éji dala

 Vándor-tart valahová/út(toposz)
 Éjszaka (nyugalom toposza)
 Dal (műfaj megjelölés)

A magyar felvilágosodás
 1772-ben kezdődött->Besenyei György: Ágis tragédiája
 Történelmi háttér: felvilágosult abszolútizmus, Mária Terézia (8 év volt vissza az
uralkodásából), II. József is (jozefinizmus)
Batsányi János

 18-19. század
 1. vátesz költő (látnok költő), Petőfi Sándor is ilyen
 Közösségi költészet (igazság kimondása)
 Várta Napóleont->elhozza a szabadságot

A látó

 Elmondja az igazságot

A franciaországi változásokra

 Epigramma
 2 címzett: nemzet-nemesség, ország-jobbágyság, polgárok
 Ország: első pár sor címzettjei-metafora, metonímia

Kármán József

 Polgári származású
 Uránia folyóiratot szerkesztette

A nemzet csinosodása

 Mit jelent a cím? Kultúrális fejlődés

 Milyennek látja a magyar kultúrális helyzetet? Sivár, elmaradott
 Mi az akadályozó tényező? Nincsenek eredeti munkák, csak fordítások
 Milyen megoldása/javaslata van rá? Eredeti munkák alkotása
 Kik a literátorok? Mi a velük kapcsolatos probléma? Irodalmárók, írok, kevés a becsület
 Mi a dolga a literátornak és a végcélja? Közboldogság elérése

Fanni hagyományai

 Milyen módon jelenik meg a szentimentalizmus? Bánat folyamatos hangsúlyozása, hangulat

változások, szerelmesek sorsa, személyesebb üzenet (E/1), természetbe való menekülés
 Miért fontos az, hogy napló részletekből áll a szöveg? E/1-ben íródott
 Mit jelenthet a cím? Milyen más szóval lehet helyettesíteni a kifejezést? Hagyomány-
>hagyaték
 Milyennek látszik Fanni a részletek alapján? Szomorú, bánatos, ábrándozó, zárkózott,
bizonytalan, érzelgős, naiv, válságos lelkiállapot
 Miért akar a 18. században új szentimentalista munkát alkotni? Új művel akart előállni a
magyar nyelv és kultúra fejlesztése miatt, ilyen mű még nem is volt
 Világirodalom regényei közül melyeket említettünk? Geothe: Az ifjú Weither szenvedései

Kazinczy Ferenc

 Nyelvújítás->magyar nyelv alkalmassá tétele

 18. század utolsó harmadában kezdte meg, 19. század közepéig
 Akadémiák, helyesírási szabályzatok, Magyar Tudományos Akadémia jelennek meg
 Helyesírási elvek: kiejtés (higgye), szóelemzés (szótő, toldalék), hagyomány (Babits, gólya),
egyszerűsítés (aszszony->asszony)
 Ellenzők: ortológusok->gúnyiratot írtak (Mondolat)
 Szemere Pál és Kölcsey Ferenc: Felelet a mondolatra
  Pártolók: neológusok
 Köznyelv: Mindenki ismeri és használja

Tövisek és virágok

 epigramma gyűjtemény (nem disztichon)

Csokonai Vitéz Mihály

 Dorottya, avagy A dámák diadala a Fársángon

 Stílusszintézis: A műveiben külön-külön, vagy egyszerre jelennek meg a felvilágosodás
stílusirányzatai. (szentimentalizmus, rokokó, klasszicizmus)

A vídám természetű poéta

 Stílusirányzat: szentimentalizmus
 Hogyan viszonyul ehhez a stílusirányzathoz? Első négy ellentétben áll a címmel, a második
négy pedig alátámasztja
 Miért tekinthető ez ars poetica-nak? Költői hitvallás (elmondja, hogy milyen költészetideált
vet meg és melyet preferál jobban)
 Angol irodalomból hoz példákat

Az estve

 Beszédhelyzet: külső személy, narrátor (rokokó)

 1. rész: piktúra, környezet leírás
 Második részben megjelenik a lírai én, hangulatváltás (szomorúság), megszólítja a természet
egységeit (szentimentalizmus jelenik meg, rokokó)
 3. rész: komor éj, szentimentalizmus, gondolkodás toposz (éjszaka elgondolkodik, társadalmi
problémát vet fel)
 4. rész: társadalmi problémát mutat/ír le (igazságtalanság, bűnözés->Rousseau is
megfogalmazta már ezt)
 5. rész: vissza a természetbe
 6. rész: összefoglalja az ötödik rész tartalmát és hálát ad (szentimentalizmus)
 Időmértékes verselésű
 Szerkesztésmód: klasszikus, szabályos, 2 nagy szerkezeti egység (természet->filozófia)

A tihanyi ekhóhoz

 Miért pont az ekhóhoz? Társának tekinti a vízhangot

 Stilisztikai eszköz: megszemélyesíti a vízhangot, ismétlés van a versszak végén-
>nyomatékosítás
 Műfaja: elégico óda
 Beszédhelyzet: lírai én szólítja meg E/2-ben a vízhangot, nincs megszólított, Lillához is szól
 Szentimentalista vers
 Halál gondolata is megjelenik a műben
 Vigasztalás: egyszer az utókor értékelni fogja a munkáját
 Stílusszintézis található meg benne (klasszicizmus, szentimentalizmus)
 Rímes, időmértékes verselésű

Anakreóni dalok
  Anakreón: líra író, vidám/derűs művek, hedonizmus, öregedéstől/haláltól fél, epigonok
(utánzó költészet)
 18. században a Rokokóhoz kapcsolják Anakreónt és emiatt fordulnak az antikvitáshoz

Boldogság:

 Lilla: szerelem
 Időpont: nyári hűvös este
 Helyszín: lugas
 Kerttoposz
 bor-vidámság, eper-étel
 Anakreón kötet
 Piknik
 Pillanatnyi dal

Rokokó népiesség: ritmikusság, természet

Tartózkodó kérelem

 Ritmusos
 Felező nyolcas, négy-hármas felosztás
 Nem népköltészeti síkon mozog
 Mitől tartózkodik? Nem meri megszólítani
 Szimultán verseléses (időmértékes, hangsúlyos is)
 Ionicus a'minore

Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

 Mitől népies? Ritmikus-rímes, természeti motívumok, szókészlet, motívumok

 Milyen szerepben van Csokonai? Iszákos ember
 Szerepdal

Berzsenyi Dániel

 „niklai remete”
 Episztolákat írt
 Tk. 195-196. oldal (önéletrajz)
 50 évesen halt meg
 17 évesen befejezte tanulmányait, elment otthonról, katonának állt, de nem állta meg a
helyét
 Dukai Takács Zsuzsanna volt a párja->nem maradtak sokáig együtt
 Kazinczynek lett elküldve az episztolái->pozitív visszajelzés->publikusan kezdett el verseket
írni
 Dukai Takács Júlia-plátói kapcsolat/szerelem
 Kölcsey Ferenc->dicsérte munkásságát (romantikus művek)
 Kívülállónak mondta magát->niklai remete
 Példaképek: Horatius, Szapphó, Alkaiosz (strófái)
 Műfajai: episztola (költői levél), óda, elégia

A magyarokhoz (I.)

 Címzett: magyarság
  Miért kell megszólítani a magyarokat? Figyelmeztetés->Magyarország összeomlik
 Belső veszély van
 Dicső korszakok felidézése->rossz idők fedik át
 Idő és értékszembesítő
 Múlt pozitív értékhez kapcsolódik
 Erkölcsi nagyság erő->eredménye a túlélés
 Jelen->hanyatlás, puhulás, elkényelmesedés->pusztulás
 Retorikus szerkezet: téma, érvek, indoklás, összegzés
 Műfaja: óda
 1. versszak: tétel
 2-12. versszak: indoklás (2-3. jelen a mával, illetve jövőkép; 4-5. részletezi az előzőket; 6.
indoklás; 7-8-9-10. lassú halál/jelen magyarság, erkölcsi romlás, mi a magyar most?; 11-12.
más magyar, más nép, múltra utal sikeres példákkal)
 13-14. versszak: zárás, összegzés, következtetés levonása

A magyarokhoz (II.)

 Buzdító
 Hajó toposz (állam)
 Háborúkat sorol

A magyarokhoz (I.) A magyarokhoz (II.)

Elégiák

 Lírai mű
 Szomorú hangvételű
 Beletörődő (rezignált)

Osztályrészem->jut, jár

 Sors jelenik meg

 Elégedett
 Rezignált
 Hajó toposz jelenik meg (saját élete)
 Időmértékes verselés
 Szapphói strófa

A közelítő tél

 Az idő múlása
 Természet, táj leírásával kezd (már nem olyan szép)
 Két szerkezeti egység: 3-tájleírás (pictura); 3-idő múlása (szentencia)
 Hiányérzetet keltenek a tagadó formulák (Negatív festés módszere)
 5. versszak: megjelenik a lírai én, „még nem élt eleget”

Beadandó!!!

 Összehasonlító verselemzés (Berzsenyi: Horác (Szgy. 159.);

  Kézzel írott
 200-300 szó

Búcsúzás Kemenes-aljától

 Téma: búcsúzás (Helytől, községtől)

 Egy korszaktól búcsúzik el, kötetlen témában búcsúzik

Csütörtökön dolgozat!!!
Tk. 162-208
Kölcsey Ferenc

Himnusz

 Kerekes szerkezetű
 Cím: műfaj megjelölő
 Bűn->bűnhődés
 Retorikus
 Idő és értékszembesítés van benne

Zrínyi dala

 Zrínyi Miklóst választotta témának

 Idő és értékszembesítő
 Vándor=idő

Zrínyi második éneke

 Párbeszédes
 Sors
 Nem érdemeljük meg a segítséget/szánalmat

Vanitatum vanitas=Hiúságok hiúsága->azt hisszük, hogy valaminek van jelentősége, holott nincs

 Pesszimista világkép
 A dicsőségeket „semminek” mondja (minden csak szappanbuborék)
 Könnyed ritmus, jól ritmizálható->ezzel szemben a gondolat súlyos
 Retorikus szerkezetű
 1. versszak: tétel (bevezetés)
 2. versszak: indokolja az elsőt általánosan (tárgyalás)
 3-6. versszak: indoklás részletezése példákkal (tárgyalás)
 7-8. versszak: következtet a 9-10. versszakra, sima kapcsolat van köztük, általánosít
(tárgyalás)
 9-10. versszak: kövezetet a 10. a 9.-re, visszautal 2.-tól 8.-ig->következtet (befejezés)

Nemzeti hagyományok

 Nemzeti kultúra (öröklött)

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

 Intelem
 Erkölcsi hagyaték, jótanács
 Legyünk hálásak Istennek, azért, amit teremtett
 Szeressük egymás/emberiséget úgy, ahogyan vagyunk
 Szeressük a hazát->áldozatot hozunk
 Az ember társas lény
 A tudomány sokrétű->lehet válogatni
 Tanuljunk más nyelveket és olvassunk más könyveket is
 Összegez az utolsó előtti bekezdésben
