Balassi Bálint költészete

ÉLETPÁLYA
 született: 1554. október 20. (Zólyom várában)  költő, vitéz, hadnagy
 anyja: Sulyok Anna + apja: Balassi János → tanítója: Bornemissza Péter
 1565: Nümbergben tanul 11 évesen (később: Padova?)
 1569: apja elfogatása  DE: hamis vádak → Lengyelországba menekül
 1572: király kegyelmet ad → fogságba esik → 1576: követte urát külföldre
 1578: halhatatlan kedves  Losonczy Anna (ANNA-VERSEK)
 1584: érdekházasság  Dobó Krisztina (CÉLIA-VERSEK)
 1591: visszatér M.o.-ra → 1594: Esztergom (megsebesül) → május 30. 

TUDATOS PÁLYAKÉP
 reneszánsz kiemelkedő alakja  első magyar nyelven író világirodalmi rangú költő
 manierizmus előfutáraként tartják számon
↳ MANIERIZMUS: Itáliából indult stílusirányzat; BAROKK ~ RENESZÁNSZ
 elnevezése: ’maniera’ = mód, modor → TÚLZOTT FINOMKODÁS
 intellektuális témák, misztikum, metaforák, játékosság, szokatlan kompozíció
 magyar népköltészet + petrarkista hagyományok (humanista)
 nagy műveltség → sok nyelvű tudás (fordítások: Beteg lelkeknek való füves kertecske)
 BALASSA-KÓDEX: ciklusokba1 rendezett, egységes kompozíció (Dante, Petrarca)
↳ CÉL: szórakoztatás, okulás +dalra íródtak
 énekvers + szövegvers nemvált még szét → reneszánsz és középkori szokások
A BALASSA-KÓDEX
 1847-ben találták meg  nehezen olvasható, rossz állapotú
 kompozíciós szándék → magyar „Daloskönyv”: PETRARCA
 címek helyett számozás → reneszánsz vonás
 Ø időrendi sorrend → helyette: TÉMÁK +lelki, lírai önéletrajz ⇒ PÁRBESZÉD

A KÓDEX FELTÉTELEZETT FELOSZTÁSA

1. DANTE MINTÁJÁRA: 3 x 33 vers +bevezető vers lett volna
 33 istenes vers
 33 vegyes témájú vers
 33 Júlia-vers
 Szentháromság-himnusz (99 soros)
 számmisztika → reneszánsz, Krisztus
2. SZÁMOZÁS: két egységre osztja
I. egység: 66 számozott vers, valamint 2 x 9 (+2 elveszett) számozatlan
 33 (+2): házasság előtti versek (Anna-versek)
Losonczy-Anna
 33(+2 x 9): házasság utáni versek (Júlia-versek)
1
versgyűjtemény (ciklus, sorozat): a szerző egy alap koncepció alapján szerkesztette meg verskötetét  nem
keletkezési sorrend (PÁRBESZÉD A VERSEK KÖZÖTT)
 II. egység: 10 számozott, 4 számozatlan vers (Célia-versek) → Szárkándi Anna

HOGY JÚLIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NEKI  SZERELMES VERS

 nótajelzés: énekvers + szövegvers
 VERSHELYZET: találkozás, köszöntés (1. és 6. versszak)
 múltidő használatának szerepe: VISSZAEMLÉKEZÉS
 Megszólító és megszólított közötti viszony: a férfi felett áll a nő  elérhetetlen nő
 1-5. versszak zárósorai: trubadúrlíra → üdvözlési formák
 TETŐPONT: 5. versszak → halmozásos fokozás: „szívem, lelkem, fejedelmem”
 TÉMA: köszönésnek álcázott szerelmi vallomás +HANGNEM: meghitt
 KÖZÉPPONT: a férfi érzelmei
 VERSELÉS:
 ütemhangsúlyos verselés; alapegység: ÜTEM
 hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása
 hangsúlyos szótagot 1, 2 vagy 3 hangsúlytalan szótag követheti
 sorfaja: KÉTÜTEMŰ NYOLCAS (4|4)  bokorrím
 BALASSI-STRÓFA
 9 sorból álló strófaszerkezet
 a strófák 3 sorosak: 6, 6, 7 szótagos sorok építik fel
 rímképlet: a a b | c c b | d d b

EGY KATONAÉNEK  KATONAVERS

 MŰFAJ: katonaének + óda (lauditáció, dicséret)
 Irodalomtörténészek → életkép +énekvers
 BESZÉDHELYZET: végvári katona, vitézeket szólítja meg, költői kérdéssel fordul
hozzájuk, búcsúzás
 VERSHELYZET: az utolsó versszakban → búcsú a vitézektől, visszaemlékezés a vitézi
életre (késleltetés, feszültségteremtés)
 5. versszak, középen (kiemelt szerepet) → értékállítások:
 a vitézek hősök → mindent hátra hagynak, haza védelme
 formát adnak → példaként szolgálnak, tehetséges harcosok
 KERET: a vitézek megszólítása az 1. és 9. versszakban.
 2-4. vsz.: mindennapi élet közelről, vitézség pozitív oldala
 6-8. vsz.: mindennapi élet távolról, a vitézség árnyoldala
 EPIKUS TÖRTÉNET: hír az ellenségről → portyázás → őrt állnak, lepihennek → harc
→ HALÁL
 RENESZÁNSZ VONÁSOK: (harcos) életöröm, tevékeny élet, természet élvezete
↳TAVASZI KÉPEK: kikelet, madárdal, illatos mező, harmat

 KERETES SZERKEZET:
 reneszánsz szimmetria → 3 pillér
 1. strófa (vitézek megszólítása) és 9. strófa (áldásmondás, búcsúzás) → KERET
 2-4. strófa: életkép, vitézi élet szépségei, vitézek bemutatása közelről
  5. strófa: általános értékállítás → KIEMELT SZEREP
 6-8. strófa: életkép, vitézi élet nehézségei, vitézek bemutatása távolról
 9. strófa: búcsúzás, visszaemlékezés

1. 2-4. 5. 6-8. 9. SZIMMETRIKUS

HÍDSZERKESZET

ADJ MÁR CSENDESSÉGET…  ISTENES VERS

SZÖVEGVERS:
 kései isteni versek közé tartozik
 elhagyott nótajelzés - a szöveg hordozza a zenei-hangzásbeli jellemzőket!
 Balassi-strófát variáló ritmus-, rímtechnika
 SZIMMETRIKUS  himnusz és panaszzsoltárok szerkezete
 ABA = könyörgés - érvelés - könyörgés
 MŰFAJ: zsoltár – DE: nem egy közösség nevében +CÍM: felszólítás, kérés
 BESZÉDHELYZET: a lírai én (tele kétségekkel) Istenhez könyörög
 SZERKEZET:
I. egység (1-2. versszak): könyörgés Istenhez bűnei bocsánatáért
 hosszú ideje nélkülözi a lelki békét („már”, „sok ideje immár”)
 E/2. személyű felszólító módú igealakok  gyötrelem, sürgősség
II. egység (3-6. versszak): a kérés indoklása érvekkel - retorikai érvelés, meggyőzés
 ÉRVEK: Krisztus mártírhalála, isteni irgalom nagysága, az Írás ígérete
 belső vita: saját bűneinek felnagyítása  érvekkel önmagát is nyugtatja
 szerkezeti tetőpont: 5. versszak  2 retorikus kérdés
III. egység (7-8. versszak): ismét könyörgés
 felszólító módú igék → itt már a lírai énre vonatkoznak!
 STÍLUS, KIFEJEZŐESZKÖZÖK:
 Reneszánsz jellemző: formai tökély
 Kifejezőeszközök:
o ellentétek, költői kérdések, ismétlés, felsorolás, metaforák
o különböző mondatformák áll. váltakozása - felszólító, kijelentő, kérdő, óhajtó
o kötőszavak hiánya

POETA DOCTUS BIZONYÍTÁSA

 POETA DOCTUS: tudatos, művészetét tudományos alapossággal ismerő költő. Ihletét
gyakran meríti műveltségi élményeiből, a mitológiából, történelemből, idegen
kultúrákból, és jelképei, utalásai megértéséhez az olvasó műveltsége is szükséges.
↳Latinkifejezés, jelentése: 'tanult költő'
 ⇓
Pályakép, Balassa-kódex, vallásosság (Krisztus, 33), nyelvtudás (9 nyelv), fordítások