- mindenható, de emberarcú Isten (az Isten-Én személyes viszony)
- a versek alaphelyzete általában a bûnbânat (a lirai én ôszintén bevallja búneit, búnei megbocsátását kéri, imàdkozik / alkudozik Istennel) - az egyéni perlekedô hang keveredik a zsoltárok sajátos hangnemével, kifejezései az Ôszôvetség szôvegeivel rokoníthatók * a Balassa-kôdexben az istenes versek a lirai hôs részéról a nehéz élethelyzetekben hangoznak el (a tervezett 3. ciklus feltehetôen istenes versekból àllt volna) Adj már csendességet - múfaja: panaszzsoltàr - kompozíció (tipikus múfaji tagolás) • 1-2. strófa: kônyôrgés, kérés (a lirai én kétségbeesésében Istenhez fordul, tôle várja lelki megnyugvását és a búnei megbocsátását; hosszú ¡deje nélkülôzi a lelki békét Lmár" „Sok ideje immár"]; türelmetlen [felszólító módú igealakok]; bizonytalan benne, hogy búneire lehetséges-e feloldozást nyemie) • 3-6. strófa: érvelés (a búnei megbocsátása melletti meggyôzô beszédében Krisztus mártírhalálát, az isteni ir- galom nagyságát és a Biblia ígéretét sorakoztatja fel; belsô vitát folytat, a hit bizonyossága után vágyó beszélô ónmagát is biztatja) • 7-8. strófa: kônyôrgés, kérés (visszatér az esedezô, segitséget kérô hang; a zárlatban a feszültség feloldôdik, a búnbocsánatban és megváltásban való bizonyosság, a hitben való megerôsôdés hangsúlyos [„Nem kell ké- telkednem"]) - verselése: ütemhangsúlyos, a Balassi-strófa egy változata (belsô rimek) A természetábrázolás és a vitézi élet tematikàja - a versek legkisebb csoportja, alig néhàny szôveg sorolhatô ide - a természet és az ember harmonikus kapcsolata, a természet szépségeinek dicsérete, az ifjúság kultu- sza, jó barát, vitézi társ szerepeltetése tipikus reneszánsz téma - az Àldott szép Pûnkôsdnek... kezdetû vers a vágánskóltészet hagyományait folytató tavaszdal - a bujdosó nézópontjából írt Ó, én édes hazám, te jó Magyarország... (a kótetben a 66. vers) is a vitézi életet idézi meg Egy katonaének - múfaj: katonaének, toborzó; beszédhelyzet: egy katona megszólalása (szerepvers) - kozponti értékek: vitézség, becsület, húség (lovagi erények) - életképek a végvári katonák mindennapjaiból (egybemossa a tóbb száz éve érvénytelen lovagi erényeket a meg- tapasztalt katonai létformával); természeti képek - tudatos szerkesztés, reneszánsz szimmetria a hárompilléres kompozícióban (három pillérversszak [1., 5., 9.]; a kôzbülsôkben [hídversszakok] epikus jellegû életképek; a végvári katonák óromei [2-4.] és nehézségei [6-8.]; az elsó és utolsó versszak [megszólítás, áldáskérés], az 5. vsz. az eszmei kôzéppont: a humanista életszemlélet megfogalmazása) - a vers helye a kótetben (61 vers) a Júlia-szerelemmel való szakítás után,- ha a verseket egymás után, tórténetként olvassuk, kirajzolódik, hogy a szerelmi bánat után a lirai hôs más, vonzó dolgo