Arany János balladaköltészete

Arany János tépelődő, gyakran melankolikus személyiség volt. Kifejezetten

zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a
világgal.
Jellemző műfajok: elbeszélő költemény: Toldi, dal, ballada
Arany János a skót és székely népballadákat tekintette mintaként balladái
megírásakor. A ballada ősi népköltészeti műfaj, tragédia dalban elbeszélve.
1853-tól kezdte őket írni Nagykőrösön. A nemzet ügyét kívánta szolgálni velük,
történelmi balladái nagyrészt allegorikus jelentésűek.
A nagykőrösi korszak balladái többnyire történelmi balladái többnyire
történelmi jellegűek. A szabadságharc leverése után szükség volt arra, hogy a
nemzetben tartsa a lelket, és a balladákon keresztül fogalmazta meg Arany a
kor problémáit. Legfontosabb témái a zsarnokság, az elnyomáshoz való viszony,
az eszmékhez való hűség, a költők felelőssége. A balladák nagy része egyben
lélektani jellegű is. Központjukban a bűn és bűnhődés problémája áll.

A walesi bárdok:
 keletkezése: Arany dacos válasza az uralkodó üdvözlő vers
megírására
 szimmetrikus szerkezet:
1. szerkezeti egység: 1-6.vsz.: a
montgomeryi vacsora előzményei
2. szerkezeti egység: a montgomeryi
lakoma
3. szerkezeti egység: utolsó 6 vsz.: a
montgomeryi lakoma után történtek

 párhuzamos szerkesztésmód
 az ismétlődések szerepe, a drámai feszültség növelése
 a vers középpontjában 2 magatartásforma, 2 lélekállapot
szembesítése áll :
 - király: gyorsan változó magatartás, panaszok,
parancsok, hallucinációk, látszatfölény, belső
feszültség (türelmetlenség)
- a walesi bárdok: változatlan magatartás, daluk
töretlensége valódi erő, méltóság,
kiegyensúlyozottság

 a bűn magában hordozza a büntetést

V. László:
 a mű a tervezett Hunyadi balladaciklus egy darabja
 párhuzamos szerkesztés: a király lelkében lezajló küzdelem ‖ a
megszökött foglyok valós küzdelme ‖ természeti képek
 az időjárásra utaló képek fokozzák a belső és külső küzdelem
képeinek drámaiságát
 optimista zárás: ,,De visszajő a rab…! ”

 ismétlések, ellentétek

Ágnes asszony:

 keretes szerkezetű vers: az utolsó vsz. az első módosított

ismétlése (időtlenségérzet)
 lélektani olvasat: Ágnes megtébolyodásának története, vigyáz a
látszatra, meg akarja őrizni épelméjűségét
 a bírák nem ítélik el Ágnest, hiszen felismerik, hogy ő öntudatlanul
bünteti magát
 első részben mérsékelt tempó,
bíróságon lassú
végén gyors
Az őszikék balladái 1877. július és november között keletkeztek. A Kapcsos
könyv lírai versei között 8 új ballada is van.
Megjelenik a nagyvárosi téma, a paraszti élet ábrázolásának gazdagodása, a
romantikus és a történelmi balladák eltűnése. Komorabbak, mint a többi
ballada.

Tengeri hántás:
 a cserbenhagyott lány halála, a hűtlen szerető
lelkiismeretlenfurdalása, és végül pusztulása
 bizonyos részek elhallgatása, a természeti képek azonban utalnak
azokra az eseményekre
 egy tragikus szerelmi történet
 intő példa vagy pletyka
 érzéki benyomások sokasága
 párhuzamok és ismétlődések

Híd-avatás:
 az előző évben felavatott Margit-hídról öngyilkosságokat követnek
el
 az új hidat éjfélkor öngyilkosok avatják fel
 keretes szerkezet
 a nagyvárosi ember sokféle típusának megjelenítése:
pl. a megvert inas, az unatkozó nő, az őrült