Főoldal - Exkluzív interjú - Exkluzív interjú a Szakmai
Elit díjas Krokker Krisztina ikonfestővel
Exkluzív interjú a Szakmai
Elit díjas Krokker Krisztina ikonfestővel
Hogyan kezdődött a festői karrierje,
és mikor döntötte el, hogy ikon festő lesz?
20-21 éves koromban Franciaország-
ban éltem, ott találkoztam a meste- remmel. Aubazine-ban egy Görögka- tolikus kolostort látogattunk, ami a mi Abbey-nk mellett volt, csodáltuk az ikonokat. Ekkor lépett be a templomba a leendő mesterem, aki felajánlotta, hogy mesél az ikonokról amiket épp néztünk. Gyorsan világossá vált, hogy szakértő a témában, a beszélgetés alatt, ami hihetetlenül mély benyo- mást tett rám, ahogy feltárta az ikonok mélyebb jelentéseit és rejtett utalásait. Elmondta, hogy ő ikonfestő, itt van a műhelye a templomból nyílik, felaján- lotta, hogy megnézhetem. Én belesze- rettem, nincs rá más szó. Ő felajánlot- ta, hogy tanít, miután kifejeztem, mennyire magával ragadott. Megkért, hogy rajzoljak egy könyvből neki, má- soljam ki a kiválasztott képet. Sose feledem, egy Korsuni Istenszülő kép volt (bár ezt akkor még nem tudtam). Azt mondta a rajzomra, hogy jó lesz (egész életemben gyerekkorom óta rajzoltam korábban is).
Azt hiszem ez volt életem legfontosabb
pillanata, itt dőlt el a hivatásom, itt let- tem tanítvány, bár akkor még nem tudtam mekkora ajándék volt ez. Ak- kor, ott eldőlt minden. Viccesen szok- tam mondani, nem én választottam az ikonfestést, hanem az ikonfestés vá- lasztott engem. Isten választott en- gem, mert ikonfestő nem lehet min- denki, nem való mindenkinek. Büszke vagyok rá, hogy kiválasztattam. Az, hogy a mesterem épp akkor, épp ott szólított meg nem volt véletlen, ez volt az én elhívásom!
Milyen technikákat és anyagokat
használ ikon festményeihez, és mi- lyen kihívásokkal jár az ikonfesté- szet?
Az ikonfestészet régen is és a mai vi-
lágban is nagy kihívások elé állítja az ikonfestőt. Csak a teremtett világ ré- szeit lehet felhasználni, szintetikus dol- gokat tilos. Ez a mai világban azért egyre nehezebb, de nem lehetetlen. A természetes alapú porfestékek ásvá- nyi, növényi, vagy állati eredetűek le- hetnek. Az oldószere és egyben a kö- tőanyaga ezeknek a tojástempera. Ez lehet csak a tojássárgája vízzel és ecettel keverve, vagy az egész tojás lenolajjal és vízzel emulzióként hasz- nálva. A tojástempera egy nagyon ér- dekes technika, a színátmeneteket igen apró vonalkázással lehet megol- dani. Ősi, több ezer éves technika . Az ikont fára festik, de nem közvetlenül. A fát be kell enyvezni, arra vásznat feszí- teni, szintén ráenyvezni, majd száradás után lehet alapozni a levkasznak ne- vezett főzött, krétapor, enyv és víz re- cept szerinti elegyével. Minden réteg száradását meg kell várni, majd újra melegíteni az anyagot és újabb réteg jöhet. 7-13 réteg is lehet, mire kellően szép lesz. Csiszolás után kész az ala- pozott tábla. Ez kb 1- 1,5 hét. És ez még csak az alap:)
Először az aranyozás kerül fel a képre,
majd a legsötétebb színeket visszük fel. Ezt világosítva (tehát nem árnyé- kolva!), rétegenként helyezzük fel az egyre világosabb, lazúrosabb rétege- ket. A végén az ikonnak így van egy minimális plaszticitása is. Teljes szára- dás után viasszal / shellakkal kell be- vonni a képet.
Milyen forrásokból inspirálódik, ami-
kor ikonokat készít?
Az ikonok egy szigorú kánonrendszer
szabályai szerint íródnak. A képalkotás joga az egyházatyáké, az ikonfestő pe- dig a tehetsége által létrehozza, lehívja azt a világba. A niceai zsinaton 767- ben lefektették ezen szabályokat, így, mivel ez még az egyházszakadás előtt volt, kötelező érvényű a mai napig az ikonfestőkre, legyenek ma akár a kele- ti, akár a nyugati keresztény egyház tagjai. Mindennek meg kell felelnie a kánoni szabályoknak. Fontos a ruházat színe, stílusa, a haj, a kezek tartása. A színszimbolika is jelentős erő. Nem le- het eltérni. Egy ikonfestő akár századok múlva is megismerheti az ikon alakját, még ha a név és felirat le is kopott, ezen szimbolika alapján.
Milyen személyes élmények vagy
vallási hagyományok hatnak az al- kotásaira?
Az ikon a festett teológia, maga a
szentírás! Az ikonfestőnek nincs sza- badsága ebben a kérdésben. Az alko- tói szabadságát itt feladja, odaaján- dékozza az egyháznak, hogy a tökéle- tes igazságot festhessen. Fontos érte- ni, hogy az emberi arc nem ábrázolás tárgya egy ikonon. Amit festünk az egy idea, egy esszencia, teljesen absztra- hált ábrázolás. Minél inkább el kell szakadnia a földi valóságtól. Az ábrá- zolásmód sajátosságai miatt, a fordí- tott perspektíva miatt a szemlélő bele- vonódik a képbe, és a szemlélődés párbeszédébe. Ez a célja az ikonnak. Jelenvalóvá tenni azt, aki nem lehet köztünk. Az ortodoxia mai napig hasz- nálja az ikonokat a szertartásaihoz. Nem kiállítási tárgy, mint nyugaton oly sokszor, hanem élő valóság.
Az ökumenizmus jegyében dolgozom.
Hiszem, hogy az ikonok az a híd, ami egyszer elvezet minket egyházaink újra egyesüléséhez. Az ikon beszél a néző- höz, Minél több emberhez jut el, és mi- nél több ember érti meg, hol vannak hitünk gyökerei és azok milyen mélyek és közösek, annál közelebb vagyunk ehhez a célhoz. Én misszióként fogom fel amikor egy ikont kibocsátok a vi- lágba.
Milyen módon kezeli a betűket és a
szimbólumokat az ikon festményein?
A betűk, a nevek és a szimbólumok
adottak, kötöttek, ezen nem változtat- hat az ikon írója. A felirat a szent pe- csét, ami hitelessé teszi az alkotást. Gyakorta rövidítésekkel találkozunk, melyet a felirat feletti kis jelzés mutat.
Milyen különleges technikákat és
trükköket alkalmaz, hogy létrehoz- za az ikonok érzéki hatásait? Milyen szerepet játszanak az érzéki hatások az ikonfestményekben?
Az ábrázolás sajátosságai kiemelik az
ikonfestészetet a többi művészeti ág közül. Az emberi alakok testetlenek, nem igazak rájuk a fizikai világ törvé- nyei. Az ábrázolás eltér a normál ana- tómiától és ezt szándékosan teszi. A fej nagyobb hangsúlyt kap, mint a test. Az arc stilizált, éteri. A test elveszti földi formáját a súlyos és merev ruharedők alatt. A tér és idő felborul az ikonon, nem lineáris. Egyszerre több, időben és térben eltérő dolgot is ábrázolhat. Az épületek lebegnek, a növények és tá- jak egyfajta kristályos formát vesznek fel. Mindent beragyog a nem külső fényforrásból táplálkozó, hanem az ikonból kifelé áradó fény. A fordított perspektíva hátrafelé tágítja a teret, a fókuszpontot a szemlélőben jelöli ki, ezzel magába vonva őt. A színek ék- szerszínben ragyognak, a finom réte- gek egymásra festése egy áttetszősé- get hoz létre. Az arany romolhatatlan szépsége méltó, hogy a fátyolt megje- lenítse világaink közt.
Milyen kihívásokkal szembesül, ami-
kor ikonfestményeket készít, és ho- gyan küzd meg velük? Hogyan keze- li az idővel kapcsolatos kihívásokat, és hogyan tartja fenn az alkotói len- dületet?
A természetes anyagok állandóan
változnak, sosem egyformák, nem gyáriak. Ez állandó alkalmazkodásra készteti az ikonfestőt, érezni kell az adagolást és ügyelni kell, ne romolja- nak meg a használt anyagok. A szín- keverés magas szintű tudása és a biz- tos anyaghasználat elengedhetetlen, nagy gyakorlatot kíván. Azonban a technikai tudás csak egyik része a do- lognak. Bele kell tudni tenni az ikonba a spirituális erőt, mely rajtam keresztül áramlik. Nem lehet hit nélkül igazat festeni! Az ikonfestőnek a megfelelő lelkiállapotban kell tudnia létrehozni, előhívni az ikont! A másik kihívás, hogy a nyugati embe- rek nem értik az ikonográfia nyelvét. Sokan hiányolják az érzelmeket az ar- cokról. De, mint említettem az érzel- mek és egyéb földi dolgok csak lehúz- zák, eltávolítják az eredeti ideától a ké- pet. Sokaknak ezt nehéz elfogadni. Az ikon látszólag egyszerű, de nem az, ó nem! A látszólagos egyszerűség mö- gött nagyon sok réteg, tudás és hit van. A gyerekek ezt rögtön érzik. Az ő világuk, a formák, a stilizáció sokkal közelebb van ehhez a szemlélethez! Milyen tanácsokat adna azoknak, akik ikonfestményeket szeretnének készíteni?
Tanácsom a leendő ikonfestőknek,
hogy adják át magukat, enélkül csak technikai tudást szereznek. Keressenek egy hiteles mestert és járják végig az utat. A művész háttérbe szorul, termé- szetesen a saját döntése szerint ebben az ágban, és ez bizony nem való min- denkinek! Legyen kicsit fanatikus a jó értelemben, aki ezt választja! A techni- ka egy dolog, de ez nem verseny, plá- ne nem magamutogatás, show vagy marketing, ez a szolgálatról és az ajándékról szól. Ez a hitről szól.
Hogy látja az ikonfestészet jövőjét?
Milyen változásokat jósol az ikonfes- tészetben a közeljövőben, és hogyan készülsz fel ezekre a változásokra?
Bizakodó vagyok a jövőt illetően. Sok
nagyszerű ikonfestő-író iskola van a világban keleten és nyugaton is. Sok nagyszerű festő áll szolgálatban min- den nap. Az egyház rengeteget küz- dött, hogy az ikonok fennmaradjanak a századok során, nagyon sok vér hul- lott ki ezen az úton. Én úgy látom, ma már az ikonok küzdenek a világban egyházunkért és hogy az igazi Istenkép fennmaradjon.