2014.10.08.

Visszatekintés
Jogi
alapismeretek
•Közjogi – magánjogi jogágak elkülönülése
5. előadás •Polgári jogi jogág helye („anyajog”)– kapcsolódó jogágak

Polgári jogi •Polgári eljárásjog

•Családjog

alapismeretek I. •Gazdasági társaságok joga

•Munkajog
•Földjog
Bathó Gábor

Történeti bevezető A 2013. évi V. törvény

•Honfoglalás kora:
•magyar törzsi szokásjog vs. római jog szerepe • 2014. március 15-én lépett hatályba
•Középkor: • társadalmi, gazdasági változások
•Árpád-házi királyok törvényei • új, komplex, kódex jellegű újraszabályozás
•Werbőczy István: Tripartitum – magyar szokásjog összegyűjtése és írásos összefoglalása • monista szemlélet
•1848-as törvények:
• szabadság (egyén, autonómia) és a felelősség
•XV. tc. a magánjogi kódex megalkotásának szükségességéről
•Dualizmus időszaka: • magánjog hagyományos intézményrendszerének
•Osztrák polgári törvénykönyv hatályba lépése és hatása
lényegi tartalma
•1860-as októberi diploma: magyar bíróságok ítélkezési jogának visszaállítása • könyvek, részek, címek
•Világháborúk
•Törvénytervezetek sora
•1928: Magánjogi törvényjavaslat – írott szokásjogként maradt fenn
•Kommunista diktatúra időszaka:
•1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
•Hatályos:
•2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A polgári jog fogalma, rendszere A polgári jog fő jogági jellemzői

• A polgári jog: 1. A polgári jogi szabályozás két fő alapelven nyugszik:

•jogalanyisággal felruházott személyeknek a •a jogalanyok egyenjogúságán és
•vagyoni és személyi viszonyait •mellérendeltségén.
•az egyenjogúság és a mellérendeltség módszerével szabályozza. 2. A polgári jog szabályainak jelentős része „diszpozitív” jellegű. A polgári
•A polgári jog (Ptk.) rendszere: jogszabályok diszpozitív szabályok (engedő), vagyis a felek egyező akarattal
• Első könyv: Bevezető rendelkezések eltérhetnek a jogszabály rendelkezéseitől, feltéve hogy az eltérést jogszabály
nem tiltja.
• Második könyv: Az ember mint jogalany
3. A polgári jogban a jogsértés szankciója:
• Harmadik könyv: A jogi személy
a kártérítés, amely általában reparatív (helyreállító) jellegű. A reparatív
• Negyedik könyv: Családjog
vagyoni szankció azt jelenti, hogy a jogellenes magatartás következményét (a
• Ötödik könyv: Dologi jog vagyonban bekövetkezett csökkenést) vagyoni jellegű joghátránnyal
• Hatodik könyv: Kötelmi jog orvosolja.
• Hetedik könyv: Öröklési jog
• Nyolcadik könyv: Záró rendelkezések

1
 2014.10.08.

A polgári jog alapelvei Általános alapelvek I.

•Alapelvek szerepe és fő funkciói:

•Általános iránymutatás
• Értelmező és hézagpótló szerep
•Fő funkciói:
•Értelmezési funkció: ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző
jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák – jogbiztonság
megvalósulásának alapvető feltétele • Értelmezési alapelv
•Hézagpótló funkció: az általános (absztrakt) jogi normák és az egyes (konkrét)
életviszonyok különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése
érdekében • Jóhiszeműség és tisztesség elve
•Az alapelvek fajtái:
•Deklaratív (kinyilatkoztató) alapelvek: • Elvárható magatartás elve
•A jog általános elveit alkalmazzák a relatíve önálló polgári jogi jogág területére,
figyelembe véve a polgári jogi jogviszonyok sajátosságait.
•Általános célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek
• Joggal való visszaélés tilalma
•Operatív alapelvek:
•Önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére
•Szerepük elsődlegesen hézagpótló

Általános alapelvek II. Általános alapelvek III.

Értelmezési alapelv A jóhiszeműség és a tisztesség elve

• A Ptk. rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell
értelmezni. A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat a Ptk.-val
összhangban kell értelmezni (1959. évi IV. tv. 1. §) [2013. évi V. tv. 1:2. §].
• merev jogi norma állandóan változó életviszonyok
– értelmezési alapelv (egységes és jogfejlesztő)
• A jogalkalmazó a számára még nyitva álló mozgástérben hoz olyan döntést, amely
a későbbiekben visszatükröződik a jogszabályban is
– Jóhiszeműség - rosszhiszeműség
• Jóhiszemű: aki nem tud, és kellő körültekintéssel sem kellene tudnia a látszattal
ellentétes valóságról
• Rosszhiszemű: aki tud, vagy kellő körültekintéssel tudnia kéne a látszattal
ellentétes valóságról
• A védelem a jóhiszemű személyt illeti meg, aki nyilatkozatát a külső látszatban
bízva teszi meg
– Tisztesség
• Az erkölcsösség követelményét emeli törvényi rangra
• Erkölcsös: az a magatartás, amelyet az adott társadalom, vagy nagyobb
közösség a tartalmi helyzettől függetlenül helyesnek és követendőnek nyilvánít.

Általános alapelvek IV. Általános alapelvek V.

Az elvárható magatartás elve A joggal való visszaélés tilalma

• Általánosan elvárható magatartási mérték: – jogos magatartás látszata valójában célzat miatti jogellenesség
• Nem lehet egyénre szabott • Önálló törvényi tényállás:
• Nem lehet túlzottan ideális, eszményi magatartás • Általános tilalom
• Megoldás: adott viszonyban az emberek többsége által tanúsított „tipikus” • Joggal való visszaélés fogalma
magatartás: • Speciális eset külön szabályozása – jogszabály által megkíván nyilatkozat
• Aki nem így jár el, annak a magatartása jogilag felróható, általában felelősséget megtagadása
von maga után • Jellemzői
• Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat
• A másik fél felróható magatartására lehet hivatkozni, ha saját maga is felróható
módon járt el

2
 2014.10.08.

Személyi jog a polgári jogban Személy – személyiség fogalma

•Tárgyterületek: •Személy:
–Személyi jog •A polgári jogképességgel és jogalanyisággal felruházott emberi
–Vagyonjog személy és a jogi személy
•Személyi jog szabályozásának tárgyai:
•Objektum: a jogalany
–Személyek jogalanyiságának kérdései
•Személyiség:
–Személyek polgári jogi védelme
• Személyiségi jogok védelme •Az emberi személynek, illetve a jogi személynek az értéke, mely a
– Jogi személyekre is, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak
polgári jogi személyiségvédelem tárgya
a magánszemélyeket illeti meg •Individuum: a jog által védett érték

Az EMBER mint jogalany Teljes cselekvőképesség

• Jogképesség: jogai és kötelességei lehetnek

• Általános, feltétlen és egyenlő • Mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem
• Minden ember jogképes (pl.: életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre, felekezethez zárja ki
tartozásra tekintet nélkül)
• Megfelelő érettség arra, hogy az életkor, a testi vagy szellemi
• A fogantatástól a halálig (holtnak nyilvánításig) illeti meg az embert.
fogyatékosság nem gátolja a szabad akarat-elhatározásban
• Méhmagzat életjoga vs. anya önrendelkezési joga
• Cselekvőképesség: maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot (saját • Oldalai:
nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat) • Aktív: szabadon tehet jognyilatkozatot – szerződőképes
• Cselekvőképes • Passzív: szabadon lehet jognyilatkozatok címzettje
• Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességét részlegesen korlátozó
gondnokság alatt álló • Korfokozat szerint:
• Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság • Nagykorú: 18. életévét betöltötte, kivéve a házasságot kötött kiskorú
alatt álló • Kiskorú: 14-18 éves koráig korlátozottan cselekvőképes, 14 év alatt
• Belátási képesség: a nagykorú emberi személy elmebeli állapota olyan, hogy cselekvőképtelen
képes az ügyei vitelére
• Szerzőképesség: vagyontárgyak megszerzésének képessége
• Vétőképesség: a kárt okozó emberi személy szellemi fejlettsége olyan szinten van,
hogy az általa okozott kárért személyében felelőssé tehető

Korlátozott cselekvőképesség Támogatott döntéshozatal

• Kiskorú 14-18 között, aki nem cselekvőképtelen • Azokban az esetekben alkalmazható, amikor bár az érintett
• Nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességét korlátozó személynek (relatíve) csökkent a belátási képessége az ügyei
gondnokság alá helyez, mert vitelére, mégsem szükséges (indokolt) a cselekvőképessége
• ügyei viteléhez szükséges belátási képessége még részleges korlátozása sem, ugyanakkor a támogatása
• pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, mégiscsak szükséges annak érdekében, hogy az ügyeit képes
szenvedélybetegsége miatt legyen intézni.
• általános jelleggel vagy egyes ügycsoportokra • Maga az érintett kéri
• tartósan vagy időszakonként visszatérően • A bíróság a gondnokság alá helyezési eljárás során így ítéli
• nagymértékben csökkent meg

3
 2014.10.08.

Cselekvőképtelenség Korlátozott cselekvőképes személy jognyilatkozatai

• az a kiskorú aki nem töltötte be 14. évét, vagy 14. évét

betöltötte, de a bíróság cselekvőképességet kizáró • Kiskorú esetén
gondnokság alá helyezte • a törvényes képviselő
• Nagykorú esetén
• az a nagykorú, akinek • a gondnok
• ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – beleegyezése, utólagos jóváhagyása érvényességi kellék
• pszichés állapota, szellemi fogyatkozása miatt
• tartósan • Kivételek:
• személyes keresmény (nagykorúnál 50%-ig),
• teljes mértékben hiányzik • kis jelentőségű szerződések a mindennapi élet szokásos
szükségleteinek fedezése körében
• olyan szerződés, amellyel kizárólag előnyt szerez

Cselekvőképtelen személy jognyilatkozatai Személyiségi jogok

• Kiskorú nevében • „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai
• a törvényes képviselő között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki
• Nagykorú nevében ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat
mindenki köteles tiszteletben tartani” [2:42. § (1) és (2) bekezdés].
• a gondnok(ok) jár(nak) el.
• A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen:
• – az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
• Az ilyen személy jognyilatkozata semmis
• – a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
• Kivétel:
• – a személy hátrányos megkülönböztetése;
• mindennapi életben, tömegesen előforduló, különösebb megfontolást
nem igénylő szerződések • – a becsület és a jóhírnév megsértése;
• – a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog
megsértése;
• – a névviseléshez való jog megsértése;
• – a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Egyes személyiségi jogok Személyiségi jogok megsértésének szankciói

• A becsülethez és jóhírnévhez való jog • „Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az
• A magántitokhoz való jog elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
• Az üzleti titokhoz való jog • – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog • – a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• Névviseléshez való jog • – azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját
• Kegyeleti jog költségén megfelelő nyilvánosságot;
• – a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy
jogsértő mivoltától való megfosztását;
• – azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt
engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.”

4

Sérelemdíj
• „akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért
nem vagyoni sérelemért” [2:52. § (1) bekezdés].
• A törvény a kártérítési felelősség szabályait rendeli alkalmazni a sérelemdíj
fizetésére kötelezés feltételeire, azzal hogy mentesít a jogsértés tényén
kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyításának kötelezettsége alól.
Tehát a sérelemdíj akkor is jár, ha hátrány nincs, vagy nem bizonyítható, ha
pedig van hátrány és az bizonyítható, akkor azt majd a sérelemdíj mértéke
ki tudja fejezni. A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben határozza
meg.
Jogi személyek a Ptk-ban
• Egyesület
• Gazdasági társaság
• Szövetkezet
• Egyesülés
• Alapítvány
• Az állam
A jogi személy létrejötte
• valamennyi jogi személy a típusának megfelelő létesítő
okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és a
bejegyzést a bíróság kizárólag jogszabályban meghatározott
okból tagadhatja meg
• A nyilvántartásba vétel alapját képező létesítő okiratnak
kötelezően tartalmaznia kell a jogi személy nevét; székhelyét;
célját vagy főtevékenységét; a jogi személyt létesítő
személy(ek) nevét, lakóhelyét (székhelyét); a jogi személy
részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást, azok értékét, a
rendelkezésre bocsátás módját és idejét; valamint a jogi
személy első vezető tisztségviselőjét
2014.10.08.
Jogi személyek
• A törvény a jogi személyeket – a természetes személyek mellett – a polgári
jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el és őket abszolút jogképességgel
ruházza fel, azaz a jogi személyt megilleti minden polgári alanyi jog és
kötelezettség, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
• A jogi személy kritériumai:
• állandó vagy tartós cél,
• megjelenés a gazdasági forgalomban,
• alapítóitól, tagjaitól független,
• állandó szervezet tartós működéssel,
• a tagok vagyonától független, önálló vagyon,
• saját vagyonra alapozott vagyoni felelősség
A jogi személy létrejötte
• a polgári jogi jogalanyok a jogi személy létrehozásáról
szabadon rendelkezhetnek és a jogi személy szervezetét és
működési szabályait is maguk állapíthatják meg
• a jogi személy alapítói (illetve tagjai) a létesítő okiratban
eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól
• Kivéve: ha azt a Ptk. megtiltja; ha az a jogi személy
hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének
jogait nyilvánvalóan sérti; vagy a jogi személyek törvényes
működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza
A jogi személy szervezete
• a tagi vagy alapítói döntéshozatal
• az ügyvezetés
• a tulajdonosi ellenőrzést ellátó felügyelőbizottság
• állandó könyvvizsgáló
5
 2014.10.08.

A jogi személy törvényes működésének

biztosítékai

• a jogi személy törvényességi felügyelete

• határozatainak bírósági felülvizsgálata
• az állandó könyvvizsgáló
Köszönöm a
figyelmet!