Dr. habil.

Grad-Gyenge Anikó
VÁLLALATI JOG 2. ELŐADÁS tanszékvezető, egyetemi docens
2024. FEBRUÁR 19. grad-gyenge.aniko@gtk.bme.hu
A TÁRSASÁGOK RENDSZERE
Társaságok

Polgári jogi társaság Gazdasági társaságok Kooperatív társaság

Korlátolt felelősségű
Részvénytársaság Közkereseti társaság Betéti társaság Egyesülés
társaság
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI
A társaság alapítása:
- társasági szerződés – alapító okirat – alapszabály,
- bejegyzés,
- a társaság neve,
- a társaság székhelye,
- a társaság vagyona: pénzbeli hozzájárulás vagy apport (forgalomképes javak),
- pótbefizetés – veszteségek fedezésére a legfőbb szerv rendelheti el,
- előtársasági létszakasz sajátosságai.
-ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLYISÉG!
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZERVEZETE
1. Legfőbb szerv:
-tagok gyűlése (kkt., bt.),
-taggyűlés (kft.),
-közgyűlés (rt.).
2. Ügyvezető szerv:
-ügyvezető (kkt., bt., kft.),
-igazgatóság (vezérigazgató, igazgatóság, igazgatótanács).
3. Ellenőrző szerv:
-felügyelő bizottság,
-könyvvizsgáló.
 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA
600 000
Chart Title

508 609 516 149

503 544 503 066
500 000

398 016
400 000 380 870
376 304 375 884

300 000

200 000

122 126 117 459 111 893 107 580

100 000

3 096 7 083 2 850 7 351 2 603 7 700 2 403 8 150

0
2018 2019 2020 2021

Gazdasági társaság Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Közkereseti társaság Részvénytársaság
 A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
Jogi személy.
A társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és
egyetemlegesen helytállnak. Ez a belépő tagra is irányadó.
A tag hitelezője a társaság vagyonából közvetlenül nem elégítheti ki a követelését.
A legfőbb szerve a tagok gyűlése. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott
határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja.
Egy tag egy szavazat.
Határozathozatal: szótöbbség,
­ legalább háromnegyedes szótöbbség kell a vezető tisztségviselők visszahívásához,
­ valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság
átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához.

Egy vagy több tag ügyvezető, de ettől eltérésre van lehetőség. Kijelölés vagy választás hiányában
valamennyi tag ügyvezető. Csak tag lehet ügyvezető.
A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
- a tagok közös megegyezésével;
- a tag felmondásával (3 hónapos felmondási idővel, írásban, indokolással);
- a társasági részesedés átruházásával (írásban);
- a tag halálával vagy megszűnésével (elszámolás forgalmi értéken 3 hónapon
belül, vagy jogutód beléphet a kkt.-ba); vagy
- a taggal szembeni kizáró ok bekövetkeztével.

A társaság volt tagja a tagsági jogviszony megszűnésétől számított ötéves

jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a tagsági jogviszony
megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag a tagsági
jogviszonya fennállása alatt.
A KKT. (TIPIUS) MEGSZŰNÉSE
- tagok száma 1 főre csökken, és 6 hónapon belül nem lép be új tag.

- a közkereseti társaság betéti társasággá és a betéti társaság közkereseti társasággá a

gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül,
társasági szerződése módosításával alakulhat át.
A BETÉTI TÁRSASÁG
Jogi személy.
A kkt. szabályaihoz képest speciális szabályok érvényesülnek.
Legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem
fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább
egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási
kötelezettséggel.
Főszabály szerint a beltag lehet vezető tisztségviselő. A kültag kifejezett kijelöléssel vagy
választással válhat a társaság vezető tisztségviselőjévé.
Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő
határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást
megelőzően keletkezett társasági tartozásokért.
Jogutód nélkül megszűnik a bt. abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi
kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő
határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági
szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés
feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át, vagy azt,
hogy a társaság átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározta.
KAHOOT
3-4. kérdés
 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZÁMÁNAK
ALAKULÁSA
600 000

508 609 516 149

503 544 503 066
500 000

398 016
400 000 376 304 375 884 380 870

300 000

200 000

122 126 117 459 111 893 107 580

100 000

3 096 7 083 2 850 7 351 2 603 7 700 2 403 8 150

0
2018 2019 2020 2021

Gazdasági társaság Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Közkereseti társaság Részvénytársaság
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló
törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb
vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért főszabály
szerint a tag nem köteles helytállni.
- Jogi személy
- Alapítás: kizárt a nyilvános felhívás útján való taggyűjtés.
- Törzsbetét: a tag vagyoni hozzájárulása, min. 100.000 Ft.
- A tagok felelőssége, helytállási kötelezettsége csak a törzsbetétjük mértékéig terjed
(egy tagnak több törzsbetétje is lehet).
- A társaság törzstőkéje min. 3 millió Ft. A törzstőke a törzsbetétekből tevődik
össze.
-Ha a társaság nyilvántartásba vételétől számított második teljes üzleti év végéig a
teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására nem került sor, a tag a még nem
teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulását a társaság nyilvántartásba vételétől
számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított
három hónapon belül köteles rendelkezésre bocsátani.
-Nem vagyoni hozzájárulás szolgáltatása – társasági szerződés szerint, de legkésőbb
3 éven belül.
ÜZLETRÉSZ/TÖRZSBETÉTHEZ
KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS
KÖTELEZETTSÉGEK
-A tagi részesedést testesíti meg – egy tag több üzletrésszel is rendelkezhet, de
ilyenkor is csak egy tagnak számít, egy szavazata van;
-tagjegyzékben tartják nyilván;
-szavazati jog, nyereségből, likvidációs hányadból való részesedési jog;
-mellékszolgáltatás – személyes közreműködés esetén, ellenszolgáltatás jár érte;
-elővásárlási jog – üzletrész átruházási szándéka esetén.
 A KFT. SZERVEZETE
Taggyűlés
Kötelező, ha:
- a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
- a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
- a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
- ha vagyona nem fedezi a tartozásait.
Ügyvezető(k)
-taggyűlés előkészítése,
-társaság képviselete,
-tagjegyzék vezetése,
-tagok részére tájékoztatás nyújtása stb.
A KFT. MEGSZŰNÉSE

Jogutód nélküli megszűnés:

Vagyon felosztása –
­ 1. hitelezők;
­ 2. pótbefizetések;
­ 3. törzsbetétek arányában felosztás

Végelszámolás vagy felszámolás megindításakor, ha a társaság törzstőkéje még nem került

teljes egészében befizetésre, a végelszámoló és a felszámoló jogosult a még nem teljesített
befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a
tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség
van.
KAHOOT

1. kérdés
 I.1 A) AZ RT. FŐ JELLEMZŐI
- előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul
~ jelenleg a magyar jogban részvénynévérték-minimum nincs (ld. még kft. törzsbetét)
~ részvényt névértéke alatt kibocsátani tilos
Ønévérték feletti kibocsátási érték lehetséges
Øa névérték és a kibocsátási érték különbsége az alaptőke feletti vagyonba kerül
~ a legkisebb alaptőke jelenleg
> a zrt. esetében 5 millió,
> a nyrt. esetében 20 millió Ft.
- pénzbeni hozzájárulás/apport aránya: előbbi minimum 30 %-a az alaptőkének (nyrt.-vé való átalakulás esetén
azonban ez már nem követelmény)
- a részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap > a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi
jogait
- a részvényesek csak részvényük névértékét (kibocsátási értékét) kötelesek szolgáltatni a részvénytársaságnak >
rt.-nél nincs mellékszolgáltatás, pótbefizetés, mivel az rt. tőketársulás:
a részvényes az rt. tartozásaiért az rt. hitelezőivel szemben nem felel, nem köteles helytállni (ha a Ptk. másként
nem rendelkezik)
I.1 B) ALAPÍTÁS, ZÁRT ILL. NYILVÁNOS
MŰKÖDÉSI MÓD

Az rt. az új Ptk. szerint csak zártan alapítható:

- a nyilvános alapítás lehetősége teljesen kimaradt (a tőkepiaci törvény előírásai miatt a
gyakorlatban már korábban sem volt)
- a két alapítási mód nem tévesztendő össze a zártkörű vagy nyilvános működési móddal.
- Az rt.
- nyilvánosan működik, ha részvényei a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)
szabályai szerint (részben-egészben) nyilvánosan kerülnek forgalomba, részvényeit a
tőzsdére bevezették
- ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára tőzsdére, szervezett értékpapírpiacra
való bevezetésére nem kerül sor, az rt. zártan működik.
- a működési módra való utalást a cégnévben (Zrt.-Nyrt.) is fel kell tüntetni.
- az rt. közgyűlése háromnegyedes többséggel az rt. működési módját megváltoztathatja
I.2 A) ALAPSZABÁLY

A részvénytársaság létesítő okirata a (kizárólagosan ennek nevezett) alapszabály

- kellékeit (tartalmi és formai elemeit) jogszabály írja elő
Az alapításnál:
- az alapszabálynak tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát az
összes részvény átvételéről és a részvényesek közti megoszlásáról
- rendezni kell az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz és
részvénysorozatokhoz fűződő jogokat.
I.3 A.) A RÉSZVÉNY FOGALMA
Értékpapír:
- az ún. hitelpapír, amely a követelést testesíti meg (váltó, csekk, kötvény),
- és a tagsági jogokat inkorporáló értékpapír, amelynek alapvető formája a részvény
> az értékpapírok kibocsátására, forgalmazására, az értékpapírpiac felügyeletére a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) vonatkozik, a felügyeletet 2013. október 1.-ig
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ma az MNB látja el.
A részvény
- a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolt tagsági jogokat megtestesítő
- névre szóló
- névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír.
Az értékpapírban rögzített jog gyakorlása
- kizárólag az értékpapír útján lehetséges,
- főszabályként az értékpapír átruházható.
I.2 C) HÁNYADRÉSZVÉNY

A részvény
- névérték alatti kibocsátása semmis
- a kibocsátási érték magasabb lehet a névértéknél
- a névérték meghatározható az alaptőke mindenkori összege hányadában >
hányadrészvény
I.3 B) A RÉSZVÉNYTÍPUSOK

A részvények két alapvető típusa

A) a bemutatóra szóló részvény > egyszerű átadással lehet átruházni > a magyar jogban
már NINCS
B) a névre szóló részvény
Ba) az okirati formában kiállított (materializált), illetve
Bb) az elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, azaz ún.
dematerializált értékpapírok
+ a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényeseket a társaság részvénykönyve
tartalmazza
+ Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki
+ az alapszabály a Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtát is szabályozhat
I.3 C) A TÖRZSRÉSZVÉNY

A Ptk. 3:229. §-a szerint

törzsrészvény, az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a
kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb
részvényfajtába (általános fajta)
I.3 D) RÉSZVÉNYFAJTÁK
Az alapvető részvényfajták:
- az elsőbbségi részvény
~ valamely többletjogot ad tulajdonosa számára
~ sokszor valamely ellenszolgáltatás fejében.
-a dolgozói részvény
~ névre szóló és
~ forgalomképességében korlátozott
- a kamatozó részvény
~ az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a részvényest.
- a visszaváltható részvény
~ az rt.-t vételi, a részvényest eladási jog vagy
~ a rt.-t vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg.
I.3 E) ELSŐBBSÉGI RÉSZVÉNYEK
Az elsőbbségi részvények típusai:
a) a többletosztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény
b) az rt. megszűnésekor ún. likvidációs elsőbbséget biztosító részvény (a felosztásra kerülő vagyonból
elsőbbségi részesedés)
c) a különböző szavazatelsőbbségi részvények („több, nem előbb”)
~ többlet, de legfeljebb a névértékhez képest tízszeres szavazati jogot adó részvény > a Ptk. ezt a
maximumot csak az Nyrt.-k esetében írja elő
~ vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény
> a Gt. szerinti korlátozások (alapszabályban tételesen felsorolt esetek) nélkül minden kérdésre
kiterjedően
> az elsőbbségi pozitív szavazat nélkül (vétó) nincs döntés
d) a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) kijelölésére jogosító részvény
e) részvényekre elővásárlási jogot biztosító részvény

> az elsőbbségi részvényfajták vegyíthetők, illetve az osztályokon belül különböző részvénysorozatba

sorolhatók
 I.3 F) A DOLGOZÓI RÉSZVÉNY
- A dolgozói részvény: a magyar gyakorlatban a privatizáció során terjedt el
- névre szóló és forgalomképességében korlátozott részvény
- amelyet az rt. alapszabálya rendelkezései szerint
~ az rt. munkavállalói számára bocsátanak ki
~ ingyenesen vagy kedvezményes áron.
- az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelése mellett lehet forgalomba hozni
- elsőbbségi részvény is lehet
- átruházása, értékesítése:
~ csak a társaság munkavállalóira
~ nyugdíjasaira ruházható át
~ illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni
- a visszaszerzett dolgozói részvényt az rt.
~ vagy bevonja
~ vagy más részvényfajtává alakítja
~ illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti
I.3 G) A KAMATOZÓ ÉS VISSZAVÁLTHATÓ
RÉSZVÉNY

A kamatozó részvény
- az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a
részvényest.

A visszaváltható részvény
Olyan névre szóló részvény
-amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog vagy
-a rt.-t vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg.
I.3 H) A RÉSZVÉNYEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
FORGALOMBAHOZATALI IDŐPONT SZERINT

A részvények forgalomba hozatalának időpontja szerint különböztethetünk meg

- részvényutalványt
~ nem valós értékpapír, csak egy tanúsítvány,
~ amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról
~ az rt. cégbejegyzése előtt kap
- ideiglenes részvényt
~ ha az rt.-t már bejegyezték a cégjegyzékbe
~ de az rt. teljes alaptőkéjét még nem fizették ki (1 év)
~ a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról kell kiállítani
> a teljes alaptőke biztosítása után az ideiglenes részvény érvénytelenné válik,
felváltja a „végleges” részvény
I.3 I) A SAJÁT RÉSZVÉNY
Saját részvény > az rt. saját részvényeinek tulajdonosa lesz
- ezt a lehetőséget a modern részvényjogok biztosítják ugyan, de korlátozzák is
- a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó
mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket > a mennyiségi korlát
újra bevezetésre került
- saját részvény megszerzésére
~ általában csak közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, de
-~ bizonyos esetekben felhatalmazást lehet erre adni az ügyvezetésnek
- a saját részvénnyel
~ szavazati jogot (részvényesi jogokat) nem lehet gyakorolni,
~ osztaléka pedig megoszlik a többi részvényes között
I.3 J) A RÉSZVÉNYÁTRUHÁZÁS
KORLÁTOZÁSA - RÉSZVÉNYKÖNYV
A zártkörűen működő részvénytársaság körében
- nemcsak törvény, de alapszabály is korlátozhatja a részvények átruházás útján való megszerzését > pl.
előírhatja, hogy a részvények átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség
- e korlátozások harmadik személyekkel szemben akkor hatályosak, ha a korlátozás a részvényből,
illetve dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából kitűnik
Az rt. igazgatósága a részvényesekről részvénykönyvet vezet
- ebben nyilvántartja a részvényesek
~ nevét és más személyes adatait,
~ valamint részvénysorozatonként a részvények darabszámát
- a részvényes az rt.-vel szemben részvényesi jogokat akkor gyakorolhat, ha a részvénykönyvbe
bejegyezték
- a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a bejegyzést kérő a részvényt jogellenesen szerezte meg
- az igazgatóság bejegyzést megtagadó határozatát az érintett részvényes bíróság előtt megtámadhatja
- a részvénykönyv nyilvános, abba bárki beletekinthet.
I.4 A) A RÉSZVÉNYES TAGSÁGI/VAGYONI JOGAI

A részvényesi minőség meghatározott tagsági és vagyoni jogokkal, illetve

kötelezettségekkel jár
- Alapvető szabály, hogy
~ a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban az azonos részvénysorozatba
tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között bármiféle hátrányos
megkülönböztetés tilos (diszkriminációtilalom)
- a részvényes alapvető kötelezettsége ezért részvénye névértékének (kibocsátási
érték) befizetése
~ az átvett ill. jegyzett részvények után
~ a befizetési kötelezettségnek az alapszabályban meghatározott határidőn belül
felhívásra tesz eleget
I.4 B) AZ OSZTALÉK

A részvényes alapvető vagyoni joga

- a részvényest az rt. adózott eredményéből osztalék illeti meg
- a Ptk. részletesen szabályozza az osztalék megállapításának és kifizetésének
módját.
- meghatározott feltételek teljesülése estén osztalékelőleg is fizethető
~ nem kell előzetes alapszabályi felhatalmazás
~ az igazgatóság javaslatára
~ ha utóbb megállapítható, hogy a kifizetésre nincs lehetőség, a társaság
felhívására kötelesek visszafizetni
> az osztalék – az elsőbbségi részvény kivételével – a részvény névértékéhez
igazodik.
I.4 C) A RÉSZVÉNYES SZEMÉLYI JOGAI

A részvényes személyi jogai > zömmel ún. közgyűlési jogok

- az rt. közgyűlésén lehet, illetve kell ezeket gyakorolni
- minden részvényes jogosult
~ a közgyűlésen részt venni
~ ott felszólalni,
~ felvilágosítást kérni,
~ észrevételt és indítványt tenni, mégpedig akkor is, ha a részvényéhez nem
fűződik szavazati jog [Ptk. 3:257-3:260. §].
-A döntésekben való részvételt a szavazati jog testesíti meg, amely
- az esetleges elsőbbségi részvényt figyelmen kívül hagyva
- a részvény névértékéhez igazodik.
VÁLLALATI JOG

VÁLLALATI MEGFELELÉSI JOG

(COMPLIANCE)

DR. TOMASOVSZKY EDIT

2024. 03. 18.
„HÍRNEVET ÉPÍTENI 20 ÉVBE TELIK, DE ÖT
PERC LEROMBOLNI AZT. HA EZT ÉSZBEN
TARTOD, MÁSHOGYAN FOGOD
CSINÁLNI A DOLGOKAT.”

„SOHA NE CSINÁLJ OLYAT, AMI NEM

LEHET KINYOMTATVA A HELYI ÚJSÁG
CÍMLAPJÁN.”
/WARREN BUFFETT/
 MI A COMPLIANCE?
• „Megfelelőség” à jogi és nem jogi (e2kai) szabályok is + Compliance
„kultúra”

• A vállalat belső kontrollrendszerének része

• Bázeli Bankfelügyele2 BizoGság definíciója (2005):

compliance-kockázat: annak veszélye, hogy törvényi vagy felügyele2
szankciók, jelentős pénzügyi veszteség vagy hírnévvesztés éri a szervezetet
amiaG, hogy nem tartoG be a tevékenységeire vonatkozó valamely törvényt,
előírást, szabályt, kapcsolódó önszabályozó testüle2 előírást vagy viselkedési
normát”
 AZ ETIKUS VÁLLALATI MŰKÖDÉS FONTOSSÁGA
• EY Global Integrity Report 2022:
• Akik az integritást illetően jelentős szerepet tulajdonítanak az etikus működésnek: 33%

• Akik az integritást illetően megemlítették a jogszabályoknak, szabályozásnak, magatartási

kódexeknek való megfelelést mint követelményt: 50%

• A 2020-as jelentés 34%-ához képest a megkérdezett igazgatósági tagok közül 42%

gondolja úgy, hogy a senior pozíciókban lévők vagy felsővezetők részéről megvalósuló
etikátlan viselkedést a szervezetükben nem szankcionálják (megtűrik).
 A VÁLLALATI COMPLIANCE KIALAKULÁSÁNAK
FONTOS ÁLLOMÁSAI
• 1906. Pure Food and Drugs Act USA (fogyasztóvédelmi
rendelkezések)
• 1950/60-as évek: menedzsment, szervezeti kultúra kialakulása
• 1977. Foreign Corrupt Practices Act USA (globális
korrupcióellenes és könyvvezetéssel kapcsolatos rendelkezések) –
Európában is
• Hatása: UK Bribery Act, FR Sapin II.
• Vállalati botrányok: Enron (2001), Worldcom (2002) stb.
• 2002. Sarbanes-Oxley Act (SOX)
 A COMPLIANCE JELLEMZŐI I.
• Komplex rendszer – kockázatok azonosítása, kezelése, enyhítése
• Tone at the top - Mood in the middle - Behaviour at the bottom
• Szemléletbeli megközelítés – a szervezet egészét át kell(ene) hatnia

• Célok:
• a szervezet prudens, megbízható, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak
megfelelő működésénk elősegítése
• a szervezet eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok érdekeinek védelme
• a szervezet értékeinek, filozófiájának megvalósítása
• a szervezettel szembeni bizalom fenntartása
• CSR
• fenntarthatóság
 A COMPLIANCE JELLEMZŐI II.
• Feltételei:
• szervezeS és funkcionális függetlenség
• határozoT felsővezetői támogatás
• a szervezet egészét tekintve erős kapcsolaS hálózat

• Represszív (pl. internal inves2ga2on) ßà Proak.v szemlélet (pl.

whistleblowing)
• „Szuper-interdiszciplináris” - számtalan jogterületet érint; mást jelenthet
különböző szektorokban, ágazatokban
• Határokon áavelő („extraterritoriális”) szabályok
• AdoG ország kultúrája is nagy hatással van rá – nincs „one size fits all”
 ÉRINTETT JOGTERÜLETEK

FOGYASZTÓVÉDELMI
ADÓJOG BÜNTETŐJOG
JOG

VERSENYJOG MUNKAJOG PANASZJOG

TÁRSASÁGI JOG BANKJOG FINTECH

ADATVÉDELMI JOG SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

MI MINDENNEK KELL MEGFELELNIE EGY VÁLLALATNAK
MŰKÖDÉSE SORÁN?
KÜLSŐ BELSŐ
Belső
Jogszabályok
szabályzatok

E-kai normák Szervezeti kultúra

Társadalmi,
gazdasági
szabályok,
elvárások
A COMPLIANCE KULTÚRA

VEZETŐI OKTATÁS,
PÉLDAMUTATÁS TUDATOSÍTÁS

COMPLIANCE COMPLIANCE
STRATÉGIA
ÉRTÉKELÉSE PROGRAM

KOMMUNIKÁCIÓ SPEAK-UP
 COMPLIANCE KERETRENDSZER I.
Felsővezetői elkötelezettség, példamutatás (tone at the top)

Compliance officer kijelölése

Belső szabályzatok

• SZMSZ
• Etikai kódex
• Összeférhetetlenségi szabályok
• Adatvédelmi szabályzat
• Információbiztonsági szabályzat
• Whistleblowing-szabályzat
• Internal investigation szabályzat

Oktatás a compliance folyamatokról

 COMPLIANCE KERETRENDSZER II.
Szabályok betartását lehetővé tevő folyamatok

• Szervezeti
• Adatbiztonsági
• Bizalmi
• Technikai keretek

Kontroll folyamatok beépítése

Hiányosságok kezelésével, következmények

alkalmazásával kapcsolatos folyamatok beépítése

Keretrendszer folyamatos értékelése, monitorozása,

korrekciója, fejlesztése
 A COMPLIANCE OFFICER FUNKCIÓ

• Támogató funkció, nincs közvetlen utasítási joga

• Vállalaton belül független pozíció
• Felsővezetés (menedzsment) tagja
• Vállalatvezetőnek/vezető testületnek riportál
• Szerencsés, ha különválik a jogi vezetőtől, de ugyanaz a személy is betöltheti
a két funkciót (jogi vezető szerepe: jogi felelősség minimalizálása – kettős
helyzetek!)
 COMPLIANCE PROGRAMOK
• Létük fontos – DE: önmagában nem elegendő
• Pl. versenyjogi jogsértés esetén a hatóság figyelembe veheti, hogy van a vállalatnál c.p., de ha az nem
alkalmas a jogsértések megelőzésére, akkor nem lehet enyhítő körülmény bírság kiszabásánál

• Kockázatalapú megközelítés
• Compliance program kialakítását megelőző kockázatelemzés
• Kockázati tolerancia meghatározása
• Inherens kockázatok, kockázatcsökkentő tényezők feltárása
• Kockázatalapú munkaterv
• Compliance tudatosság növelése
• Oktatási terv
• Folyamatos kommunikáció
• Teljesítményértékelés része legyen a compliance szmpont
A COMPLIANCE PROGRAMOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI
ELKÖTELEZETTSÉG TANÚSÍTÁSA

• A compliance programnak a vállalati kultúrába való integrálása, kikényszerítése

• A megfelelő források allokálásának garanciája

MEGFELELŐ FORRÁSOK ALLOKÁLÁSA

• Anyagi
• Humán

MUNKAVÁLLALÓI TRÉNINGEK

• Tudatosítás
• A program alkalmazásának oktatása

BELSŐ FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

• Compliance-t érintő panaszok kezelése

• Szankciók alkalmazása

A PROGRAM FOLYAMATOS KORREKCIÓJA, FRISSÍTÉSE

• Visszajelzések alapján
 COMPLIANCE ÉS BÜNTETŐJOG I.

• Közép-/ nagyvállalati környezet + közszféra is!

• Gazdasági/fehérgalléros bűnözés, gazdasági büntetőjog
• 21. századi modernizáció/digitalizáció hatásai
• Információs rendszerek, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök,
kriptovaluták
• Mesterséges intelligencia, Big-Data, algoritmusok felhasználása
 COMPLIANCE ÉS BÜNTETŐJOG II.
Korrupciós bűncselekmények

• Vesztegetés és vesztegetés elfogadása / hivatali ~

• Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés
• Feljelentés elmulasztása

Vagyon elleni bűncselekmények

• Lopás
• Sikkasztás
• Csalás
• Hűtlen és hanyag kezelés
• Zsarolás
 COMPLIANCE ÉS BÜNTETŐJOG III.
Gazdasági bűncselekmények

• Költségvetési csalás
• Pénzmosás
• Csődbűncselekmény
• Üzleti titok megsértése

Egyéb

• Zaklatás
• Rágalmazás és becsületsértés
• Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
 COMPLIANCE ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
Közérdekű bejelentő üldözése (whistleblowing)

Vámszabálysértés

Versenytárs utánzása (bcs. vagy szabs.: értéktől függ)

Árdrágítás

Vásárlók megkárosítása

Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása

 COMPLIANCE ÉS VERSENYJOG I.
• Célok:
• Versenyjogi kockázatok elkerülése
• Világos útmutatás nyújtása a versenykorlátozások terén történő jogsértések
megelőzésére, felderítésére és csökkentésére

• Versenyjogi compliance program kialakítása:

• Arra a piacra legyen szabva, amelyen a vállalkozás jelen van
• A releváns piac jellemzőinek figyelembe vétele
• A vállalat piaci részesedésére tekintettel, a releváns piacon
• Az üzleti kapcsolatok típusainak feleljen meg (horizontális/vertikális viszonyok
jellemzők-e inkább; a vállalat egy vagy több termék piacán van-e jelen; a vertikális lánc
egy vagy több szintjén van-e jelen)
• A szervezet mérete, szerkezete
 COMPLIANCE ÉS VERSENYJOG II.
• GVH gyakorlata:
• Bizonyos feltételek teljesülése esetén a vállalat compliance törekvései enyhítő
körülményként elismerhetők. – DE: önmagában a compliance program megléte nem enyhítő
körülmény, egyéb feltételek teljesülése is szükséges:
• Bizonyítani kell, hogy kellő erőfeszítéseket tesznek ténylegesen a compliance terén
• A jogellenes magatartást azonnal a megvalósulását követően abbahagyja
• Objektíven igazolható, hogy a compliance programnak köszönhető a jogsértő magatartás
abbahagyása
• Bizonyítható, hogy magasrangú tisztségviselők nem vettek részt a jogsértésben a vállalat részéről
• A bírságok kiszabása során figyelembe veszi a hatóság az előzetes és utólagos compliance
programokat – előbbit nagyobb mértékben elismeri
• Antitröszt esetek: 7%-os csökkentés – vagy további bizonyíték szolgáltatása esetén akár 10%
• Fogyasztóvédelmi esetek:
• Előzetes compliance program megléte – korlátlanul csökkenthető
• Utólagosan kidolgozott compliance program – 20%-ig csökkenthető
 WHISTLEBLOWING I.

• Szó szerint: „sípfújás” – vállalati visszaélések (corporate wrongdoing) ellen

• A panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések
bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Pkbt.)
• A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek
orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét
szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
• A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem
megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen
bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is
tartalmazhat.
 WHISTLEBLOWING II.

• „A whistleblower a közintézmény vagy vállalat azon tagja, aki feltárja a tudomására jutott, a
szervezet, vagy azon keresztül más sérelmére megvalósult – jogi vagy erkölcsi értelemben
vett – visszaélést, azzal a szándékkal vagy azt eredményezve, hogy az említett visszaélés
kiküszöbölhetővé válik.”
(forrás: Lewis – Brown – Moberly (ed.): International Handbook on Whistleblowing Research, 2014.)

„A whistleblowing olyan visszaélések bejelentése az állami vagy magánszervezetek kapcsán,

amelyek célja a polgárok jogainak súlyos megsértése, a kormányzati elszámoltathatóság
meghiúsítása vagy a köz- vagy magánszférában felmerülő korrupció, és amelyek közvetlen
vagy potenciális veszélyt jelentenek a közérdekre.”
(forrás: Daniel Santoro – Manohar Kumar (ed.): Speaking Truth to Power – A Theory of Whistleblowing, 2018.)
 WHISTLEBLOWING III.
• EU: 2019/1937/EU irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről – 3lépcsős
bejelentési rendszer:
• Belső bejelentési csatorna – adott szervezeten, vállalaton belül
• Külső bejelentési csatorna – illetékes nemzeti hatósággal való közlés
• 3. lépcső – jogsértés nyilvánosságra hozatala

• Magyarország Alaptörvénye XXV. cikk:

„[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal
vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”.
• 2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) 206/A.§ : közérdekű bejelentő üldözésének szabálysértése
• Anonimitás
• Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentési kötelezettség
• Visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszer
• Bejelentők érdekeltté tétele a bejelentésben
• Közérdekű bejelentők védelme – bejelentő-védelmi ügyvéd
 WHISTLEBLOWING IV. - DÖNTÉSEK ALAPOS
BEJELENTÉS ESETÉN

• a közérdeknek megfelelő állapot helyreállítása vagy az egyébként szükséges

intézkedések megtétele;
• a feltárt hibák okainak megszüntetése;
• az okozott sérelem orvoslása, továbbá
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezése.
 WHISTLEBLOWING V. – 2019/1937/EU IRÁNYELV
Belső whistleblowing-csatorna kötelező - Magánjogi jogalanyok:
• 50 vagy több munkavállalóval rendelkeznek
• éves üzleti forgalma vagy mérlege
• összesen 10 millió EUR ennél vagy több
• bármilyen méretű magánjogi jogalany, amely pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy
amely a pénzmosás vagy terrorizmus támogatása tekintetében kiszolgáltatott helyzetben
van a mellékletben említett uniós jogi aktusok rendelkezései szerint.
Belső whistleblowing-csatorna kötelező - Közjogi jogalanyok:
• államigazgatás
• regionális közigazgatás és megyék
• több mint 10 000 lakosú települések
• egyéb közjog által szabályozott jogalanyok
WHISTLEBLOWING VI. – 2019/1937/EU IRÁNYELV
Külső jelentési csatornák ismérvei:
• Független, önálló hatóság
• biztonságosan és bizalmasan képesek kezelni a bejelentők által jelentett
információkat;
• 3 hónapot illetve – kellően indokolt esetben – 6 hónapot meg nem haladó
észszerű határidőn belül visszajelzést ad a bejelentő személynek a jelentés
nyomon követéséről
• adott esetben, további vizsgálat céljából továbbítja a bejelentésben szereplő
információkat az Unió illetékes szerveinek, hivatalainak vagy
ügynökségeinek, amennyiben nemzeti vagy uniós jogszabályok ezt előírják
 INTERNAL INVESTIGATION
• Vállalati belső visszaélés-vizsgálat
• Célja a vállalat szervezeti keretei között a múltban lezajló, visszaélésgyanút
felvető cselekmény vizsgálata, értékelése, arra adott szervezeti válaszlépés
meghatározása, szankció alkalmazása vagy ennek kezdeményezése.
• Represszív jellegű – már bekövetkezett visszaélések kivizsgálása, nem
megelőzés
• Explicit jogszabályi háttér nincs - DE: Mt. 55. § (2), Hpt. 165. § (5), Pmt.,
adatvédelem
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
tomasovszky.edit@gtk.bme.hu
Felelősségtan
Schubauer Petra
2023. 03.13.
Felelősségtípusok
• Szerződésen kívüli károkozásért való felelősség (deliktuális)
• Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség (kontraktuális)
Deliktuális felelősség
Általános felelősség
Veszélyes üzemi felelősség
Más személy magatartásáért való felelősség
• 6:518. § [A károkozás általános tilalma]
• A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
• 6:519. § [A felelősség általános szabálya]
• Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül
a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt
felróható.
Jogellenességet kizáró okok
• 6:520. § [Jogellenesség]
• Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
• a) a károsult beleegyezésével okozta;
• b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló
fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az
elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
• c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
• d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás
más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a
károkozót kártalanításra kötelezi.
A kár elemei
• 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
• (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
• (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
• a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
• b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
• c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
• (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni
előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
• (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
Károsulti kötelezettségek
• 6:525. § [Károsulti közrehatás]
• (1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési
kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt
keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
• (2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága
arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell
megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a
károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
• (3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek
magatartásáért felelős.
Kártérítés módja
• 6:527. § [A kártérítés módja]
• (1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a
körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
• (2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság
időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű
járadékot is meghatározhat.
• (3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a
károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja,
amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
+ jövedelempótló járadék, tartást pótló járadék
Esedékesség, érvényesíthetőség
• 6:531. § [Az általános kártérítés]
• Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan
összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a
kiegyenlítésére alkalmas.
• 6:532. § [A kártérítés esedékessége]
• A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
• 6:533. § [Elévülés]
• (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el
mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
• (2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen
akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.
Veszélyes üzemi felelősség
• 6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség]
• (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok
idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
• (2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet
veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
• (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott
károkra nem vonatkozik.
• 6:536. § [Az üzembentartó]
• (1) A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a
veszélyes üzem működik.
• (2) Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell
tekinteni.
Veszélyes üzemi felelősség
• 6:538. § [Elévülés]
• A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.
• 6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös
károkozásnál]
• (1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában
kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az
üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján
köteles.
• (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott
veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
• (3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében
bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem
állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.
• (4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az
esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség
hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.
Felelősség vétőképtelen személy
károkozásáért
• 6:544. § [Felelősség vétőképtelen által okozott kárért]
• (1) Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a
károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes
felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
• (2) A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen
gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétőképtelen személy
felügyeletét a károkozáskor ellátta.
• (3) Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a
felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
• (4) Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
Felelősség vétőképtelen személy
károkozásáért
• 6:545. § [Kártérítés méltányosság alapján]
• Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet
megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár
részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a
felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik.
• 6:546. § [Önhiba]
• A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára
nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő.
• 6:547. § [Felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért]
• Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles
gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan
megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős.
Termékfelelősség
• 6:550. § [Felelősség a termékkárért]
• A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.
• 6:551. § [A termék]
• Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.
• 6:552. § [A termékkár]
• Termékkár
• a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy
egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és
• b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz
eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti
forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos
rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a
károsult is rendszerint ilyen célra használta.
Termékfelelősség
• 6:555. § [Mentesülés a felelősség alól]
• (1) A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
• a) a terméket nem hozta forgalomba;
• b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági
tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;
• c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később
keletkezett;
• d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint
nem volt felismerhető; vagy
• e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
• (2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
• a) a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy
• b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.
• (3) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az (1) bekezdés d) pontjában
foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.
Felelősség az állatok károkozásáért
• 6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]
• (1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az
állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
• (2) Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
• 6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]
• (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik
felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem
vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a
vadászterületéről a vad kiváltott.
• (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési
körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
• (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.
•
Épületárokért való felelősség
• 6:560. § [Az épület tulajdonosának felelőssége]
• (1) Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős,
kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy
karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
• (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre
azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges
felelősség terheli.
• (3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.
• 6:561. § [Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért]
• (1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal
szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
• (2) Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó
jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
• (3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott
kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
• (4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését
követelhesse.
•
Szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség
• 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
• Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés
időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt
elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Köszönöm a figyelmet!
 FINTECH

DR. MEZEI KITTI

BME GTK – ÜZLETI JOG TANSZÉK
BEVEZETÉS
▪ A 20. század végéig a bankrendszer élen járt a technológiai újítások használatában.
➢ Az elmúlt évtizedek meghatározó fejlesztései közé tartozik például a bankkártya, az ATM és az elszámolások lebonyolítására használt
elektronikus rendszer.

➢ A 20. század végére a pénzügyi szolgáltatások területe vált az első digitalizált iparággá, egyúttal a pénzügyi szektor lett az IT szolgáltatások
legnagyobb vásárlója.

▪ A 21. század elején a bankrendszer elveszítette újító szerepét.

➢ Az elmúlt időszakban a technológiai újítások számos iparág működésére és termékkínálatába beépültek, ugyanakkor a bankrendszer nem
feltétlenül integrálta ezeket megfelelő módon és a korábbihoz hasonló szinten a működésébe.

▪ A válságot követően mind a meggyengült jövedelmezőség, mind a banki működés alapvető átalakulása
akadályozta a digitális megoldások adta lehetőségek kiaknázását.
➢ A válság hatására a nemteljesítő hitelek arányának növekedése és a banki veszteségek mértéke negatívan hatott a jövedelmezőségre, ami
tőke- és jövedelmi helyzet megrendülése mellett a banki humánerőforrások válságkezelésben való lekötését is jelentette.

➢ A válság hatására a fogyasztók bankrendszerbe vetett bizalma is csökkent, ami a hitelezés és a banki profittermelés helyreállítását
akadályozta.
BEVEZETÉS

▪ Az új technológiák a bankok számára is lehetővé teszik a hatékonyabb működést, a költségek

csökkentését.
▪ A technológiai újítások a fokozódó versenyen keresztül azonban alapjaiban változtathatják meg a
hitelintézetek fennálló üzleti modelljeit.
➢ A pénzügyi közvetítésbe a technológia-vezérelt innováció révén más gazdasági szektorokban működő vállalatok is belépnek, ami
új üzleti modelleket, termékeket eredményez.
➢ A nagy technológiai vállalatok és start-up-ok pénzügyi piacra való belépése egy újfajta versenyhelyzetet teremt, ami árleszorító
hatással bír.
➢ Azonban a kereskedelmi bankok szerepe a pénzteremtésben és a pénzügyi közvetítőrendszerben versenyelőnyt jelent.

▪ A biztosítási szektorban is jelentős változást hozhatnak az új technológiák.

▪ Fintech cégeknek jellemzően azokat tekintjük, amelyek a technológia újszerű, innovatív hasznosítására
alapozva kínálnak biztonságosabb, költséghatékonyabb, magasabb ügyfélélményt nyújtó pénzügyi
szolgáltatásokat a lakosságnak, vállalkozásoknak, vagy megoldásokat a pénzügyi szolgáltatók számára
szolgáltatásaik nyújtásához.
FINTECH
 FinTech (financial technology):
➢ Nincs egy egységes, széleskörben elfogadott definíciója.
➢ FinTech-ként a teljes pénzügyi szektor technológia-vezérelt fejlődése értendő, amelybe beletartozik a front,
a middle és a back-office tevékenységet érintő innováció is.
➢ Financial Stability Board meghatározása szerint: „olyan technológia okozta pénzügyi innováció, amely új
üzleti modelleket, alkalmazásokat vagy termékeket eredményezhet, és amelyek jelentős hatással lehetnek a
pénzügyi piacokra és intézményekre, valamint magukra a pénzügyi szolgáltatásokra is.”

Fenntartó típusú Felforgató típusú

(sustaining technology)
egy, már létező technológiát
fejlesztenek tovább, ezáltal
nincs felforgató hatása az
adott üzleti modellre
(disruptive technology)
új technológia révén alapjaiban
képes a fennálló üzleti modellt
megváltoztatni, ezért
kockázatosabbak
 01
Az inkumbens piaci szereplők (azaz a piacon már
jelenlévő, hagyományos pénzügyi intézmények)
beépítik az innovációt (például partnerségi
megállapodás, akvizíció vagy esetleg belső
innováció formájában), amely történhet helyi,
illetve globális szinten.
Ennek következtében az innovatív vállalkozások a
hagyományos pénzügyi közvetítőrendszer részévé
válnak.
A FINTECH VÁLLALKOZÁSOK FEJLŐDÉSI ÚTJAI
02
Az adott FinTech cég az értéklánc egy elemére
hatva a specializáció mellett dönt, amely azt
eredményezi, hogy egy konkrét ügyfélkört szolgál
majd ki.
03
A FinTech cégek vagy a globális technológiai
óriások („BigTech”) a teljes értékláncot lefedve
kiszorítják a hagyományos banki szereplőket.
Ez utóbbi lehetőség nemcsak az inkumbens piaci
szereplők, hanem a szabályozó és felügyelő
hatóságok számára is a legnagyobb kihívást
jelenti.
A jelenlegi szabályozási rendszer ugyanis nem
terjed ki a BigTech cégekre oly módon, mint a
pénzügyi szolgáltatókra. A BigTechekre más
szabályok vonatkoznak, például az adatkezelés, a
működési felügyelet valamint az átvilágítások
területén is.
A FINTECH INNOVÁCIÓK FŐBB IRÁNYAI

▪ A technológiai újítások többsége a pénzügyi tranzakciókat érinti.

➢ Például gondoljunk a különböző mobilfizetési alkalmazásokra vagy az okoskészülékek érintéses adatátvitelére (NFC).

▪ A hitelezési szolgáltatás pénzügyi intézmények nélkül is elérhetővé vált.

➢ Az új szereplők sokszor csak közvetítőként lépnek fel, indirekt módon hitelezve, így a banki szabályozások alól mentesülnek.
➢ Az új üzleti modellek közül kiemelkedik az online piactér alapú hitelezés (alacsonyabb működési költség, banki kamatoknál
alacsonyabban lehet hitelhez jutni, befektetők is magasabb hozamot érhetnek el).

▪ A FinTech megoldások megkönnyítik a magánszemélyek pénzügyeinek követését és kezelését.

➢ A bankok a folyószámlakezelő rendszer adatbázisához hozzáférést kötelesek biztosítani nyílt szabványokon alapuló ún. API-kon
keresztül engedéllyel rendelkező harmadik feles szolgáltatóknak.

▪ A technológiai fejlődés a határon átnyúló szolgáltatásokat is átalakítja.

▪ A biztosítási értéklánc egészére vagy egyes elemeire is kiterjedhetnek az InsurTech újítások.
➢ A nemzetközi tapasztalatok alapján az InsurTech fontos szerepet játszik a FinTech megoldásokon belül.
A FINTECH INNOVÁCIÓK FŐBB IRÁNYAI

1. Neobankolás
(Revolut, Wise, eToro, Stripe)
1. Digitális fizetés
2. Digitális eszközök
3. Digitális pénzügyi tervezés
4. Digitális vagyonkezelés
5. Alternatív finanszírozás
6. Alternatív hitelezés
7. Digitális banki megoldások
8. Digitális üzleti megoldások
 FOGALMAK I.
API (Application Programming Interface)
alkalmazás programozási felület InsurTech és RegTech
Egy szabályrendszer, amely lehetővé teszi, A technológiai újítások használatát jelenti a
hogy különböző alkalmazások egymással biztosítás területén, amelyek célja az
kommunikáljanak. Fizetési megoldások ügyfélélmény és a hatékonyság növelése.
A szolgáltatók az API segítségével Az InsurTech jelenleg főként olyan
kapcsolódnak és képesek adatokat átvinni, megoldásokban jellemző, mint a teljesen
megosztani egymás rendszerei között. A pénzügyi innovációk lehetővé teszik a testreszabott szolgáltatáscsomagok, vagy az
korábban a bankrendszerhez kötött igénybevételtől függő dinamikus díjazás,
A bankok API-jainak használatával szélesebb pénzforgalmi szolgáltatások külön kezelését, amelyet az internethez csatlakoztatott
szolgáltatási kört tudnak a bankok is és a amelyek akár jelentősen olcsóbbak vagy eszközökről begyűjtött adatok felhasználása tesz
csatlakozó Fintech cégek kínálni a gyorsabbak lehetnek a bankok által kínált lehetővé.
felhasználóknak, illetve lehetővé válik a megoldásoknál. Az ún. „Regulatory Technology” lehetővé teszi a
szolgáltatások személyre szabása. Ezen szolgáltatások között szerepelnek felügyelt intézmények számára, hogy FinTech
Például gondoljunk a bankok által adott mobilfizetési megoldások és távoli hazautalási megoldások használatával (pl. könnyen
rendszerek is. integrálható, biztonságos és megbízható
szolgáltató részére hozzáférést biztosító
software megoldásokkal) megfeleljenek
API-ra, amelyek segítségével a bizonyos szabályozási és adatszolgáltatási
magánszemély ügyfelek különböző követelményeknek, hatékonyabbá és olcsóbbá
intézménynél vezetett számláikat téve a jogszabályi megfelelést.
applikáción keresztül követhetik nyomon.
 FOGALMAK II.
Crowdfunding
A közösségi finanszírozás egy olyan
megoldás, amely keretében számos
magánszemély, viszonylag kis
tőkehozzájárulással, új vállalkozásokat
finanszíroz.
Alapjául a kiterjedt kapcsolati hálók (pl.
social media) szolgálnak, amelyek egyben a
könnyű hozzáférhetőséget is biztosítják.
A crowdfunding a befektetők körének
bővítésével, potenciálisan segítheti a
kisebb vállalkozások forráshoz jutását. A
közösségi finanszírozás leggyakoribb
formája az adomány- vagy ajándék alapú
modell, illetve a befektetésrészesedési
modell.
Robo-advisory
A robot-tanácsadók olyan digitális platformok,
amelyek automatizált, algoritmussal vezérelt
pénzügyi tervezési szolgáltatásokat nyújtanak,
minimális /vagy automatikusan emberi
felügyelet mellett.
A folyamat az ügyfelekről elérhető információk
(pénzügyi helyzet és jövőbeni célok)
összegyűjtésével kezdődik, majd ezen adatokra
támaszkodva tanácsadással és történő
befektetéssel folytatódik.
Személyközi hitelezés
A peer-to-peer (P2P) platformok lényege, hogy
viszonylag alacsony jutalék fejében, bankok
nélküli kapcsolat alakulhat ki a megtakarítók és a
hiteligénylők között, csökkentve a hitel- és betéti
kamatok közti felárat.
Legfontosabb előnyük, hogy mérsékelhetik a
pénzügyi közvetítés költségeit (pl. nincs szükség
egy fiókhálózat kiépítésére).
Megjelenését az internet tette lehetővé azzal,
hogy a pénzüket kihelyezni akaró és a kölcsön
forrást kereső személyek könnyen egymásra
találhatnak.
Az online piacterek nagyságrendekkel olcsóbban
üzemelnek, mint a hagyományos bankok. Ezért a
kölcsönhöz jutás is olcsóbb, miközben a piactér
üzemeltetője a szükséges minimális –
automatizált – szerződéses kereteket biztosítja.
 A FINTECH
ÖKOSZISZTÉMA

Forrás: https://www.businessinsider.com/fintech-ecosystem-report
 A FINTECH ÖKOSZISZTÉMA

Forrás: https://www.businessinsider.com/fintech-ecosystem-report Forrás: https://complyadvantage.com/what-is-regtech/

A FINTECH MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÓI DILEMMA

Forrás: MNB 2017

A FINTECH MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÓI DILEMMA

A FinTech innovációk „laissez-faire” szemléletű kezelése

 A fogyasztókra háruló költségek jelentős csökkenésnek indulnának, aminek köszönhetően a digitális
ügyfélélmény ugrásszerűen növekedhetne.
 Ez azonban kockázatot hordoz magában:

➢ egyrészt a banki szereplőket sújtó szigorú szabályozási követelményekhez képest jogosulatlan versenyelőnyt
élveznének a FinTech vállalkozások,
➢ másrészt a részletes szabályok hiánya az érintettek számára is veszélyeket hordoz.

 Egy kiforratlan megoldás korai piacra kerülése mind a fogyasztók, mind a forrásbiztosítók számára nem várt
veszteségeket is okozhat.
A FINTECH MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÓI DILEMMA

A FinTech innovációk teljes tiltása

▪ A FinTech megoldások teljes tiltása visszafoghatja az innovációs hajlamot.
 Egy túlzottan szigorú szabályozási környezet következtében mind az innovációk, mind az ügyfelek
elfordulhatnak a hazai szolgáltatóktól.
 A határokon átívelő lehetőségek kihasználása valószínűleg még tovább emelné a hagyományos bankrendszeri
ügyfelek költségeit, mivel a megújuló külföldi lehetőségeket preferáló fogyasztók elvándorlását magasabb
árakkal ellensúlyoznák a hazai szereplők.

A szabályozó legfontosabb feladata egy olyan egyensúly megtalálása lehet, mely amellett, hogy biztosítja a FinTech
megoldásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi és versenyjogi garanciákat, nem válik az innováció gátjává.
 SZABÁLYOZÁSI MEGOLDÁSOK A FINTECH INNOVÁCIÓKRA
Innovation Hub
 Az Innovation Hub egy, a szabályozó hatóság által biztosított
platform, ahol a FinTech innovációk megalkotói iránymutatást
kaphatnak a szabályozótól, illetve bizonyos esetekben akár
egymástól is.
 Egyaránt elérhető szabályozatlan, illetve aktuálisan szabályozott
tevékenységek számára.
 Továbbá mind az újonnan alakult vállalatok újításai, mind a már
meglévő, inkumbens intézmények (pl.: bankok, biztosítók) új
technológiai megoldásai megjelenhetnek benne.
 Az információcsere elsődleges platformja, ahol a szabályozó
hatóság szakértői megválaszolják a FinTech innovációk
képviselőitől érkező kérdéseket és segítenek értelmezni a
jogszabályi kereteket, valamint felmérik a jogszabályváltoztatási
igényeket, és továbbítják a döntéshozók felé.
 Lásd: https://www.mnb.hu/innovation-hub
Regulatory Sandbox
 A Regulatory Sandbox egy olyan szabályozói keretrendszer, amely
FinTech cégek és a hagyományos pénzügyi szolgáltatók (bankok,
befektetési vállalkozások, biztosítók) innovatív technológiáinak
tesztelésére szolgál.
 Segítségével a FinTech cégek és az inkumbens intézmények egy, a
szabályozó által kontrollált környezetben tesztelhetik
meghatározott ideig, valós fogyasztókon a pénzügyi terméküket,
de csak a meghatározott kritériumoknak megfelelők kerülhetnek
be (pl. az ügyfelek számára előnyt jelentsen az adott újítás, így
olcsóbb vagy gyorsabb legyen a pénzügyi szolgáltatás).
 A Regulatory Sandbox keretrendszere a kedvezőbb tesztelési
feltételek megteremtésével támogatja az innovatív cégek piacra
lépését.
 A szabályozó hatóság bizonyos szabályozói kötelezettségek alóli
könnyítéseket nyújthat ideiglenesen a Regulatory Sandbox-ba
belépőknek (egyedi elbírálás alapján történik, legfeljebb 12
hónapig).
 Lásd: https://www.mnb.hu/innovation-hub/regulatory-sandbox
REGULATORY SANDBOX

forrás: MNB 2017

A FINTECH INNOVÁCIÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZET

Forrás: MNB 2017

FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK
 Innováció eredményeképp kialakult, FinTech szempontokat is figyelembe vevő szabályozást ad például
➢ a PSD és az E-money irányelv,
➢ az e két jogszabályt módosító PSD2
➢ és az AMLD2,
➢ illetve a GDPR.
 Ezek mellett viszont a pénzügyi piacokat érintő egyéb szabályozások sem lesznek figyelmen kívül
hagyhatóak egy átfogó FinTech szabályozási stratégia megalkotásakor: a CRD IV/CRR, Solvency II, AIFMD,
UCITS IV, MiFID II, EMIR, MAD/MAR, PRIIP, CCD, stb., mind felülvizsgálatra szorulhatnak a fenti célok
mentén.
 Az Európai Bizottság FinTech Akcióterv néven közleményt adott ki, amely szerint az olyan innovatív
megoldások, mint például a digitális azonosítás, felhő alapú szolgáltatások, big data analízis, mesterséges
intelligencia, blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiák megváltoztatják a pénzügyi piacot és a
különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférést is.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata (PSD2)

 A PSD2 keretében célul tűzte ki a jogalkotó, hogy egyfelől folytassa a biztonságos
elektronikus fizetések belső piacának a fejlesztését, másfelől a fogyasztók számára
szélesebb szolgáltatási kört tegyen elérhetővé.

 Az új irányelv következtében lehetővé válik az ügyfelek számára az, hogy a számlavezető

intézményüktől eltérő számlainformációs szolgáltatók számára biztosítsanak egyfelől
hozzáférést a számlaadataikhoz, másfelől akár fizetési megbízásokat adhassanak a
számlavezetőtől eltérő fizetéskezdeményezési szolgáltatónak.

 Ezáltal például lehetőség nyílik egy ügyfél fogyasztási szokásainak, valamint kockázatossági
és eladósodottsági szintjének átfogó elemzésére.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata (PSD2)

 Ez azt jelenti, hogy az irányelv megnyitotta a fizetési szolgáltatások piacát nem banki
szereplők előtt (open banking).
 Az irányelv a bankoknak előírta, hogy az irányelvben meghatározott feltételek mellett
harmadik feles szolgáltatóknak (FinTech cégeknek) biztosítsanak nyílt szabványokon
alapuló interfészen keresztül hozzáférést (nyílt API-kon keresztül) a felhasználók fizetési
számlájához (pl. az ügyfelek egyes banki adataihoz, tranzakciót indíthatnak). Az adatok
segítségével ezek a szolgáltatók felépíthetik saját szolgáltatásaikat.
 Két szolgáltatási kategóriát vezetett be az irányelv:
➢ számlainformációs szolgáltatás (AIS – Account Information Service)
➢ és fizetés-kezdeményezési szolgáltatás (PIS – Payment Initiation Service).
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

▪ AISP, azaz a számlainformációs szolgáltatók:

➢ A különböző bankoknál vezetett fizetési számláink adatait (egyenleg, tranzakciók) online módon
összesítik és elemzik, mely információkhoz a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató online
interfészén keresztül lehet hozzáférni. Ezekre az elemzésekre alapozva segítik jövőbeli pénzügyi
döntéseinket, ajánlanak anyagi helyzetünkhöz illeszkedő szolgáltatásokat, termékeket.

▪ PISP, azaz fizetés-kezdeményezési szolgáltatók:

➢ Azok a szolgáltatók tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek fogyasztói felhatalmazással a
fogyasztó helyett, annak bankszámlájáról intézik a fizetési megbízásokat.

▪ A PSD2 alapján alapszabály, hogy az AISP és a PISP szolgáltató azon túl, hogy megszerzi a tagállami
bankfelügyeletnél a regisztrációt/engedélyt a kiszolgálandó ügyfél explicit felhatalmazását is meg kell
szereznie, illetve minden tranzakció előtt a bank felé ezt bizonyítania kell.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata (PSD2)

 Az irányelv ügyfél-azonosítás terén is új lehetőséget teremt, mivel a számlavezető pénzforgalmi
szolgáltatók ügyfél-azonosítási szolgáltatását az irányelv alapján igénybe vehetik a
fizetéskezdeményezési szolgáltatók is.
 Ennek köszönhetően bevezette az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását, abban az esetben, amikor az
ügyfél online fér hozzá a fizetési számlájához, vagy elektronikus fizetési műveletet kezdeményez,
vagy a műveleteket távoli csatornán keresztül hajtja végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és
más visszaélésekre adhat módot.
 Továbbá 2-faktoros tranzakció jóváhagyásra (például a felhasználó által ismert jelszóval, a
mobiltelefonra kapott jelkóddal, biometrikus azonosítással) van szükség.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)

 A szolgáltatók személyes adatok kezelésére csak a szolgáltatást igénybe vevő GDPR szerinti
hozzájárulása esetén jogosultak.
 A hozzájárulást az egyes ügyekre vonatkozóan, más ügyektől egyértelműen
megkülönböztethető módon kell kérni világos és egyszerű nyelvezettel. Azérintettet
tájékoztatni kell arról, hogy (i) ki, (ii) mennyi ideig és (iii) mire fogja használni a személyes
adatot.
 A hozzájárulás formai követelményével kapcsolatban a GDPR előírja, hogy annak legalább a
megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedetnek kell lennie. Ebbe a kategóriába tartozik
az az eset is, amikor egy internetes honlapon az érintett bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet,
ugyanakkor a hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül
hozzájárulásnak.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)

Az ügyfél jogosult:
 visszavonni hozzájárulását;
 jogosult korlátozni a személyes adatainak kezelését;
 joga van az adatainak törlését kezdeményezni; és
 az adatkezelő köteles az adatok hordozhatóságát biztosítani.
 Ha utóbb meggondolja magát az érintett, bármikor jogosult visszavonni hozzájárulását, és ennek lehetőségéről
az adatkezelőnek előzetesen tájékoztatnia kell az ügyfelet.
 A törléshez vagy más néven a felejtéshez való jogazt jelenti, hogy az érintett kérelmezheti, hogy az adatkezelő
késedelem nélkül törölje az adatait, míg az adatkezelő a törvényi feltételek fennállása esetén köteles ezt
megtenni.

 Az érintett arra is jogosult, hogy az adatkezelő rendelkezésére bocsátott összes személyes adatát megkapja
géppel olvasható formátumban, és továbbítsa egy másik adatkezelőnek.
FINTECH SZEMPONTBÓL FONTOS UNIÓS JOGSZABÁLYOK

Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)

 A PSD2 szabályoz adatbiztonsági részletkérdéseket, a liberalizált piac adatvédelmi keretrendszerét
azonban a GDPR határozza meg, szigorú előírások és súlyos szankciók útján biztosítva, hogy a
személyes adatok lehetőleg ne sérüljenek.

 A GDPR-nak való uniós szintű megfelelés kényszere a mesterséges intelligencia alapú megoldások
fejlesztése irányába terelheti a FinTech vállalkozásokat és a pénzügyi intézményeket.
 A pénzügyi intézményeknél rejlő óriási, személyes és üzleti szempontból releváns egyéb adatok
(„Big Data”) hatékony feldolgozása, jogszerű kezelése pedig a GDPR tükrében jelentős kihívást jelent
az intézmények számára.
 Innovatív megoldások nélkül megbirkózni ezzel a feladattal idő- és költségigényes, továbbá jelentős
az emberi hibafaktor negatív hatása is.
A FINTECH INNOVÁCIÓK HAZAI SZABÁLYOZÁSA

 A FinTech jelenség szabályozása Magyarországon jelenleg nem jogalkotási, hanem pénzügyi felügyeleti szinten történik a
Magyar Nemzeti Bank (MNB) révén.
 Az MNB-nek a FinTech innovációkat érintő jogi aktusai az alábbiak:
➢ 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet a regulatory sandboxról;
➢ 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet az auditált hírközlési eszköz útján végzett ügyfél-átvilágításról;
➢ az MNB 10/2019. (IV. 15.) számú ajánlása a befektetési szolgáltatások nyújtása során az ún. robottanácsadásra vonatkozó
felügyeleti elvárásokról;
➢ az MNB 4/2019. (IV. 1.) számú ajánlása az ún. a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről;
➢ az MNB 14/2019. (VII. 3.) számú ajánlása a tartalékmechanizmus alóli mentesség igénybevételének feltételeiről;
➢ valamint egy Vezetői körlevél az elektronikus úton megkötött írásbeli szerződésekről, megtett írásbeli jognyilatkozatokról
(www.mnb.hu/letoltes/ejognyil-korlevel.pdf).
➢ A PSD2 irányelvet érintően az MNB ún. Q&A (kérdések és válaszok) formájában hozta nyilvánosságra álláspontját a
jogszabályi elvárásokról (https://www.mnb.hu/penzforgalom/psd2-gyakori-kerdesek-es-valaszok).
AZ ÚJ KIHÍVÁSOK
AZ ÚJ KIHÍVÁSOK
AZ ÚJ KIHÍVÁSOK
AZ ÚJ KIHÍVÁSOK
Mesterséges
intelligencia
 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA RENDELETTERVEZET

 A tervezet négy MI kategóriát állít fel. Az első kategória a tiltott MI-k kategóriája.
 Ezek az alábbiak:
1. A bűnüldözési célú, valós idejű, biometrikus azonosítás (kivételt engedő) tiltása közterületen,
2. a tudatalatti manipuláció,
3. a (Kínában használthoz hasonló) társadalmi pontrendszer jogellenességének rögzítése mellett
4. külön védelem vonatkozna a sérülékeny csoportokra, például a gyermekekre és a fogyatékkal élőkre
5. az arcképek tömeges lekérdezésén alapuló adatbázisok kialakítása (pl. Clearview)
6. az érzelemfelismerés a munkahelyeken és az oktatási intézményekben
7. a prediktív rendészeti szoftverek tilalma, amelyek személyes tulajdonságok alapján értékelik az egyén
kockázatát a jövőbeli bűncselekmények elkövetésére
 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA RENDELETTERVEZET

 Nagy kockázatúnak akkor minősül egy MI, ha vagy biztonsági komponense egy egyébként is szorosan szabályozott
termékcsoportnak (ezeket a II. melléklet sorolja fel a játékoktól a vízi járműveken keresztül az orvosi
műszerekig), vagy „saját jogon” képvisel kockázatokat, különösen azért, mert olyan területen tevékenykedik, amely az
ember egészségét, biztonságát, alapvető jogokait érinti.
 Ez utóbbi lista nyolc területen kéttucatnyi konkrét alkalmazást sorol fel, olyanokat, mint például a természetes személyek
biometrikus azonosítását, kritikus infrastruktúrák (közlekedés, gáz, víz-, villanyellátás) vezérlését végző MI-k, és még
néhány, különösen az amerikai szakirodalomból ismert területeken „tevékenykedő” MI (így a munkaerő felvétel,
egyetemi felvétel, hitelbírálat és a bírói munkához adott tanácsok területén működő alkalmazások).
 A magas kockázatú területek közé tartozik az oktatás, a foglalkoztatás, a kritikus infrastruktúra, a közszolgáltatások, a
bűnüldözés, a határellenőrzés és az igazságszolgáltatás, de csak akkor, ha az alapvető jogokat jelentős kockázat fenyegeti.
 A magas kockázatú besorolás alól kivételt képeznek a szűk körű eljárási feladatok, az egyszerű előkészítő feladatok, a
korábban elvégzett emberi tevékenységek eredményeinek javítása, valamint az emberi értékelést nem helyettesítő
döntések vagy kiugró értékek felderítése.
 Az MI-rendszer azonban mindig magas kockázatúnak minősül, ha az MI-rendszer természetes személyek profilalkotását
végzi.
 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA RENDELETTERVEZET

 A nagy kockázatú mesterséges intelligenciával szemben támasztott követelmények a következők:

• A nagy kockázatú MI-ket mindig kockázatértékelési rendszerekkel együtt kell működtetni.
• A nagy kockázatú MI-ket megfelelő adatmenedzsment (data governance) rendszerekkel együtt kell működtetni. A tanító,
validáló és tesztelő adatoknak „tisztának” kell lenni.
• A nagy kockázatú MI-khez részletes dokumentációt kell csatolni.
• A nagy kockázatú MI-khez az eseményeket naplózó rendszereket kell társítani.
• A nagy kockázatú MI-knek átláthatóan kell működniük.
• A nagy kockázatú MI-k felett mindig meg kell maradnia az emberi felügyeletnek és beavatkozási lehetőségnek.
• A nagy kockázatú MI-knek meg kell felelnie a pontosság, a robosztusság és a kiberbiztonság követelményeinek.
• Emberi jogi hatásvizsgálat elvégzése.
 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA RENDELETTERVEZET

 Az egyéb, nem magas kockázatú, korlátozott mesterséges intelligenciával rendelkező

rendszerek csak bizonyos különleges esetekben tartoznak az átláthatósági
kötelezettségek hatálya alá.
 Például a felhasználók tájékoztatását, amikor chatrobottal lépnek kapcsolatba, vagy
amikor egy mesterséges intelligenciával működő rendszer deepfake tartalmat gyárt,
valamint bizonyos érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszereket hoz
létre.
 Egyéb kockázati szintbe be nem sorolt esetekben a rendelettervezet a magatartási
kódexek elfogadását támogatja, az önszabályozási mechanizmusok bevezetését
(például fordításra, spam szűrésre használt MI esetén stb.).
 MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A PÉNZÜGYI TERÜLETEN

 Ügyfélminősítés, hitelbírálat
 Személyre szabott pénzügyi szolgáltatások
 Csalások felderítése, megelőzése
 Szerződések átvizsgálása, jogi átvilágítás
KIBERBŰNÖZÉS ÉS KIBERBIZTONSÁG
KIBERBIZTONSÁG

NIS 2 irányelv – 2023. január 16-án hatályba lépett.

• Információbiztonság
• Alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők
• Digitális szolgáltatók (online piacterek, keresőszolgáltatások, felhőalapú
számítástechnikai megoldások)
• Megfelelő és arányos műszaki és szervezési intézkedéseket kell tenniük a
működésük során általuk használt hálózati és információs rendszerek
biztonságát fenyegető kockázatok kezelése érdekében
• Nemzeti Kibervédelmi Intézet látja el az eseménykezelési feladatot
• Adatvédelmi és Információbiztonsági Szabályzat
• Üzletfolytonossági terv
KIBERBIZTONSÁG

NIS 2 irányelv – 2023. január 16-án hatályba lépett.

50 fő munkavállalói létszám feletti vagy 3,9 milliárd

forint (10 millió euró) éves árbevétel feletti,
meghatározott szektorban tevékenykedő cégek
érintettek.
KIBERBIZTONSÁG

A NIS2 irányelv kulcsfontosságú követelményei alapján a teendők a következők:

A hálózati és információs rendszereket érintő kockázatok azonosítása és értékelése
Megfelelő biztonsági intézkedések végrehajtása az azonosított kockázatok csökkentése
érdekében
Incidenskezelési eljárások kidolgozása és végrehajtása
Az üzletmenet folytonosságának és rugalmasságának biztosítása a szervezet egészén belül
Folyamatos felügyeleti folyamatok kialakítása a támadások észlelésére és az azokra való
reagálásra
E követelmények betartása alapvető fontosságú a NIS2-irányelvnek való megfelelés
biztosításához és a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatok mérsékléséhez.
KIBERBIZTONSÁG
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
• 2023. január 16-án hatályba lépett a DORA rendelet, amely
biztosítja a pénzügyi szektor kibertámadásokkal szembeni
nagyobb ellenállóképességét. Megfelelőségi határidő 2025.
január 17.
• A rendelet harmonizálja és szigorítja a pénzügyi szektor
informatikai biztonsági szabályait, hogy súlyos működési
zavarok esetén is reziliens tudjon maradni.
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
• A DORA két különálló részből állna:
➢ Az első a pénzügyi intézményekre,
➢ míg a második a pénzügyi intézmények számára harmadik
félként technológiai szolgáltatásokat biztosító vállalatokra
fókuszál.
• Figyelembe veszi egy pénzügyi intézmény méretét,
tevékenységeit, valamint üzleti profilját, és ezeknek
megfelelően határozza meg, milyen informatikai
kockázatkezelés elvárásoknak kell megfelelni
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
A rendelet kötelezően alkalmazandó összesen 20-féle pénzügyi
szervezetre és nekik IT szolgáltatást nyújtó külső szolgáltatókra,
függetlenül attól, hogy kiszervezés keretében, vagy egyéb módon nyújtják
ezen szolgáltatásaikat.
A célzott külső szolgáltatók közé tartoznak mindazok,
akik felhőszolgáltatást, szoftverfejlesztési, support, digitális
szolgáltatást, adatszolgáltatást (adatelemzés, adatközpont, automata
döntéshozatal, adatkezelés) nyújtanak a pénzügyi szervezeteknek, nem
terjed ki azonban a rendelet hatálya a hardver beszállítókra és az
elektronikus hírközlési szolgáltatókra (telefon, internet szolgáltatók).
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
• ICT Kockázatkezelés és irányítás
• Incidensreagálás és jelentéstétel
• Reziliencia tesztelés
• Külső szolgáltatók kockázatkezelése
• Az ICT Kockázatkezelés és Irányítás Követelményei
• Incidensreagálás és jelentéstételi követelmények
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
Annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezetek biztosítsák az operatív
reziliencia képességét, rendszeres reziliencia tesztelést ír elő. Ez a
tesztelés alapvető fontosságú a szervezet védelmi intézkedéseinek
értékeléséhez és javításához.

A pénzügyi szervezeteknek évente alapvető teszteket, mint például

sebezhetőségi értékeléseket és forgatókönyv-alapú tesztelést, kell
végezniük. Ezek a tesztek segítenek azonosítani a rendszerekben és
folyamatokban rejlő lehetséges gyengeségeket, lehetővé téve a
proaktív intézkedések megtételét.
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
A DORA technikai szabványait jelenleg az Európai Felügyeleti Hatóságok
(EBA, ESMA és EIOPA) fejlesztik.
Ezek a szabványok biztosítják a megfelelőséghez szükséges útmutatást és
specifikációkat.
A pénzügyi szervezeteknek és az ICT szolgáltatóknak szorosan nyomon kell
követniük ezeknek a szabványoknak a fejlesztését, mivel ezek alkotják majd
működési ellenállóképességi kereteik alapját.
A technikai szabványok véglegesítésére 2024-ben kerül sor, elegendő időt
biztosítva a szervezetek számára a követelmények megismerésére és a
szükséges módosítások elvégzésére.
KIBERBIZTONSÁG

DORA rendelet
• A DORA rendelet végrehajtási időszakának végeztével a
végrehajtási felelősségeket az egyes EU tagállamok
illetékes hatóságai látják el. Ezek a hatóságok jogosultak
biztosítani a DORA szabályok betartását, biztonsági
intézkedések, orvosló intézkedések kérésével és
büntetések kiszabásával a nem megfelelőség esetén.
 KIBERBIZTONSÁG

Adatvédelmi incidens: „a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított,

tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes
megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy
az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.”

Az adatvédelmi incidenst haladéktalanul, de legfeljebb az észlelését követő

72 órán belül kell bejelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnak
(Magyarországon ilyen ügyekben a NAIH jár el).

A GDPR egyik legjelentősebb újítása az egységes adatvédelmi bírság

bevezetése minden tagállamban, amelynek mértéke mindenhol azonos, és
jelentősen magasabb a korábbi bírságösszegeknél.
 KIBERBIZTONSÁG

Az ügyfelek által látogatott honlapok üzemeltetőinek a fokozott biztonsági

intézkedések betartása kiemelten fontos.

A NAIH erről elvi éllel a következőket határozta meg: „Az interneten nyilvánosan
elérhető és (adott esetben nagyszámú) ügyfelek által is látogatható weboldalak
kapcsán az esetleges sérülékenységekre való felkészültség fokozottan elvárható a
fenntartók részéről. Ez a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei
szempontjából nem okozhatna az Ügyfélnek sem jelen esetben különösebb gondot,
figyelemmel a piacon elfoglalt pozíciójára is. A weboldal és minden más interneten
elérhető rendszer rendszeres sérülékenységvizsgálatának előírásáról az Ügyfél is
intézkedett az incidens után, elismerve ennek szükségességét.”
(NAIH/2020/1160/10.).

Önmagában nem elégséges, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó mindenre

kiterjedő szabályzattal rendelkezik, ha a benne foglalt elvek és előírások a
gyakorlatban nem valósulnak meg.
SZERZŐDÉSI JOG
Vállalati jog
Dr. Víg Zoltán
KÖTELEM

kötelem: relatív szerkezetű jogviszony

kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás teljesítésének követelésére azzal szemben,
akivel szemben fennáll a kötelem
• kötelezett: vagyoni értékű szolgáltatás teljesítése
• jogosult: vagyoni értékű szolgáltatás követelése
a kötelem irányulhat: valamely dolog adására,
tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy
más magatartásra
KÖTELEM
Keletkezése leggyakrabban:
szerződés
károkozás
értékpapír
megbízás nélküli ügyvitel („Aki valamely ügyben más helyett eljár
anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az
ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata
megkívánja, akinek javára beavatkozott.”)
utaló magatartás („A bíróság a kárnak egészben vagy részben való
megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más
jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított,
amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.”)
jogszabály, hatósági/bírósági határozat
jogszabály: pl: ingatlan kisajátítása
határozat: pl: - birtokvédelemtől hozott jegyzői határozat
- szerződéskötési kötelezettség: bírói határozat
A SZERZŐDÉS FOGALMA

a szerződés
• a felek (nem egyetlen személy)
• szabad, kölcsönös és egybehangzó
• jognyilatkozata (joghatás kiváltására irányuló
akaratnyilatkozata) (írásban, szóban vagy ráutaló
magatartással)
• amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a szolgáltatás követelésére

állami elismerés
az állam háromféleképpen viszonyulhat a jognyilatkozathoz:
• ellenségesen: a joghatás megtagadása
• közömbösen: elismeri, de nem segíti (természetes kötelem,
naturális obligáció)
• támogatóan: elismeri és segíti:
• kikényszeríti a teljesítést
• kártérítéssel sújtja a szerződésszegőt
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI

a szerződési jog alapelvei

szerződési szabadság
jogszabály által meghatározott szerződési tartalom
visszterhesség vélelme
együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI
Szerződési szabadság: „A felek szabadon köthetnek szerződést, és
szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon
állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek
jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.”
A felek maguk szabadon döntenek a szerződési kötelem minden lényeges
eleméről: akarnak-e szerződést kötni, ha igen: kivel akarnak, illetve:
milyet akarnak, tehát:
• akarati autonómia: maguk döntenek, akarnak-e szerződést kötni
• korlátja: jogszabály: pl: versenyjogban: a domináns piaci szereplő
autonómiája korlátozott: nem zárkózhat el a szerződéskötéstől
(közszolgáltatási szerződés)
• a partnerválasztás szabadsága: bárki szabadon megválaszthatja,
kivel szerződik
• diszpozitivitás: ha törvény nem tiltja, egyező akarattal eltérhetnek a
szerződésnek – a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó –
szabályaitól
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI

jogszabály által meghatározott szerződési tartalom

• „Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét
kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által
előírt tartalommal jön létre.”
• „Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött
szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés
megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét
sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását
vagy a szerződéstől elállhat.”
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI

a visszterhesség vélelme
• „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a
szerződésből vagy a körülményekből más nem következik -
ellenszolgáltatás jár.”
• piaci viszonyok: érték – ellenérték, egyensúlyban
• visszterhesség, egyenértékűség
• kereskedelmi ügyeletek: ellenszolgáltatás, nyereség
• nincs ajándékozási szándék
• az érték – ellenérték feltűnő aránytalansága: a
szerződés megtámadhatósági oka
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI
együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést
érintő lényeges körülményekről
• a szerződéskötési tárgyalások alatt
• a szerződés megkötésénél
• a szerződés fennállása alatt
• és a szerződés megszüntetése során
„Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki ezt a kötelezettségét megszegi,
köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.”
„Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki ezt a kötelezettségét a
szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél
ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.”
„A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan
jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert,
vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.”
„A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési
kötelezettség nem terheli.” (feltéve, hogy nincs rosszhiszeműség)
 A SZERZŐDÉSI JOGVISZONY ELEMEI

a szerződési jogviszony
1. alanyai: a felek (természetes személyek, jogi személyek)
2. tárgya: a szolgáltatás és a dolog
dolog:
• birtokba vehető testi tárgy
• pénz
• értékpapír
• dolog módjára hasznosítható természeti erő
• szellemi alkotás (pl: szabadalom)
• vagyoni értékű jog (pl: kft-üzletrész)
forgalomképes, azaz: nem forgalomképtelen (pl: közutak,
természetes vizek)
3. tartalma: a jogok és a kötelezettségek
 SZERZŐDÉSKÖTÉS
Szerződéskötés menete:
• ajánlat: egyoldalú, konkrét címzettnek tett, a lényeges kérdésekre kiterjedő
jognyilatkozat, célja: szerződéses kapcsolatba lépés
• ajánlati kötöttség: aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: nem léphet
vissza, nem módosíthat; de visszavonhatja
• tartamát maga az ajánlattevő határozza meg
• ha nem határozza meg
• jelenlevők között azonnal megszűnik
• távollevők között annak az időnek az elteltével, amelyen belül az
ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat
megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes
körülmények között várhatta
• a másik fél általi visszautasítással
• az ajánlat elfogadása: az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal
• felhívás ajánlattételre: ha az ajánlat nem tartalmaz minden lényeges elemet
• a szerződés
• létrejön: az ajánlat változatlan tartalommal történő elfogadásával
• nem (minden esetben) jön létre, ha az elfogadás
• az ajánlati idő leteltét követően érkezik meg
• megváltoztatott tartalommal érkezik meg (ez új ajánlat)
SZERZŐDÉSKÖTÉS

szerződéskötési kötelezettség
• főszabály: szerződési szabadság
• kivétel: szerződéskötési kötelezettség
• közszolgáltatásoknál
• speciális közérdek érvényesítése érdekében: fogyasztóvédelem,
piacvédelem
• lényege
• az ügyfél (jogosult) felhívja a kötelezettet
• az 30 napon belül ajánlatot tesz
• ha a kötelezett indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől:
jogosult bírósághoz fordulhat, amely létrehozhatja a szerződést
előszerződés
• szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján
• szerződés arra nézve, hogy a felek egy későbbi időpontban szerződést
fognak kötni
• előszerződés alapján: követelhető a szerződés megkötése, a körülírt
tartalommal
SZERZŐDÉSKÖTÉS

általános szerződési feltételek (blankettaszerződés)

• a múltban: a szerződéskötés individuális modellje
• manapság: igény a tömeges-standardizált szerződéskötésre
általános szerződési feltételek, blankettaszerződés
• cél:
• gyorsaság: a szerződéskötés megkönnyítése
• szakszerűség: az adott szakma szakmai sajátosságainak
összefoglalása
• jellemzői:
• nincs lehetőség kölcsönös konszenzus kialakítására, mert
• a feltételeket a szolgáltató dolgozza ki, következésképp
• a gyengébb fél jogvédelméről a jogalkotó kell gondoskodjék
A SZERZŐDÉS HATÁLYA

hatály/hatálytalanság
• hatály: érvényesség + alkalmazhatóság
• időbeli
• személyi
• területi
• hatálytalanság: a szerződés érvényes, de még vagy már
nem áll be a joghatása, pl.: a szerződéshez harmadik
személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása
hiányzik
• általános: mindenkivel szemben
• relatív: csak meghatározott személyekkel szemben: csak
azok igényérvényesítését zárja ki
ÉRVÉNYESSÉG/ÉRVÉNYTELENSÉG

érvényesség/érvénytelenség
• érvényesség: hibátlanság
• érvénytelenség: hibás jelleg
• fogyatékosság: alkalmatlanság a célzott joghatás
kiváltására
• „látszatszerződés”: valójában nem is létezik
• két alakzata:
• semmisség: feltétlen érvénytelenség
• megtámadhatóság: feltételes érvénytelenség
• a hiba oka:
• a felek akaratában
• az akarat kinyilvánításában
• a célzott joghatásban
ÉRVÉNYESSÉG/ÉRVÉNYTELENSÉG
ÉRVÉNYESSÉG/ÉRVÉNYTELENSÉG
semmisség
• feltétlen érvénytelenség, súlyos hiányosság esetén
• bárki és bármeddig hivatkozhat rá
• a hatóságok hivatalból is kötelesek észlelni
• visszamenőleges hatállyal – a szerződéskötés időpontjáig –
érvénytelen
megtámadhatóság
• feltételes érvénytelenség, kisebb súlyú hiányosság esetén
• ha a sérelmet szenvedett fél vagy akinek ehhez jogi érdeke
fűződik, meghatározott időn belül (a szerződés megkötésétől
1 évig) a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy
közvetlenül bíróság előtt megtámadja, és
• a bíróság az érvénytelenséget megállapítja
• visszamenőleges hatállyal érvénytelen a szerződés
ÉRVÉNYESSÉG/ÉRVÉNYTELENSÉG

az érvénytelenség jogkövetkezménye: „in integrum restitutio”, a

szerződéskötés előtti eredeti állapot visszaállítása (mintha a
szerződés létre sem jött volna)
• ha van rá lehetőség (pl. adásvétel: dolog és pénz vissza)
• ha nincs rá lehetőség (pl. bérlet), a bíróság a szerződést
határozatáig hatályossá nyilváníthatja
• a teljesített szolgáltatásokért az ellenszolgáltatásokat
teljesíteni kell
• a feleknek el kell számolniuk egymással
ha a szerződés érvényessége – a hiba orvoslásával – helyreállítható,
a bíróság – az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével – szerződést
érvényessé nyilvánítja
SZERZŐDÉSI MELLÉKKIKÖTÉSEK: MEGERŐSÍTÉS ÉS
BIZTOSÍTÁS

a szerződés teljesítése
• a felek érdeke
• állami kényszereszközök is
• + egyéb eszközök: a jogosult esélyének növelésére, hogy
kielégüljön a szerződési érdeke
két veszély
• a teljesítési készség hiánya (nem akar teljesíteni): a szerződés
megerősítése
• a teljesítőképesség hiánya (nem tud teljesíteni): a szerződés
biztosítása
SZERZŐDÉSI MELLÉKKIKÖTÉSEK: MEGERŐSÍTÉS ÉS BIZTOSÍTÁS

a szerződés megerősítése
• szankciók bekapcsolása
• foglaló: A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak
fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a
szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló
összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért
egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés
meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen
köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a
szerződésszegés következményei alól nem mentesít.
• kötbér: A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból,
amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a
kötbért meghaladó kárát.
• jogvesztés kikötése: A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél
elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.
• tulajdonjog-fenntartás: Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig
fenntarthatja.
• a kötelezettség fennállásának vitathatatlanná tétele
• tartozáselismerés: Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem
változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy
tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy
alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető
követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
SZERZŐDÉSI MELLÉKKIKÖTÉSEK: MEGERŐSÍTÉS ÉS
BIZTOSÍTÁS

a szerződési érdek kielégülésének biztosítása

• dologi biztosíték
• zálogjog: alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására
szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben
kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem
teljesít.
• óvadék (kaució): az azt megkapó fél számára biztosítékul szolgál,
ugyanis, ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt
kötelezettségét, akkor a másik fél óvadékból kielégítheti a
szerződés alapján fennálló követeléseit. Óvadékul adható pénz,
értékpapír, számlakövetelés.
• személyi biztosíték
• kezesség: kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a
jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog
helyette a jogosultnak teljesíteni (készfizető kezességnél
közvetlenül fordulhat a hitelező a kezeshez!!)
• bankgarancia: a bank teljesít a kötelezett helyett ha az nem képes.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

a szerződés módosítása
a felek közös egyező akaratával, diszpozitivitás
két változata
a szerződés eredeti jogcíme azonban nem módosítható
az alakiságok ugyanazok, mint az eredeti szerződés esetén
a szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad
a bíróság is módosíthatja (kivételes eset): ha a felek tartós
jogviszonyában a szerződéskövetést követően beállott
körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos
érdekét sérti
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Megszűnés típusai
• közös megegyezéssel
• megszüntető szerződés: a jövőre nézve (a felek nem
tartoznak további szolgáltatásokkal)
• felbontó szerződés: visszamenőleges hatállyal (az eredeti
állapot visszaállítása)
• egyoldalú jognyilatkozattal
• felmondás: a jövőre nézve (a felek nem tartoznak további
szolgáltatásokkal)
• rendes: a felmondási idő leteltével
• rendkívüli/szankciós: a másik fél súlyos szerződésszegése
• elállás: visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot
visszaállítása)
• rendes: tv. alapján, a körülményekben beállott változásra
hivatkozva: kártérítési kötelezettség
• rendkívüli/szankciós: a másik fél szerződésszegése (pl.:
hibás teljesítése) nyomán, kártérítési jogosultság
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
szerződésszerűen
• a szerződés megszűnik: a kötelezett szabadul a kötelemből
• főszabálya
• a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell
teljesíteni
• a teljesítéssel a kötelem megszűnik

• tárgyalandó kérdések: a teljesítés ideje, helye illetve a

pénztartozás teljesítése>>>
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
a teljesítés ideje
• határnap vagy határidő szerint
• határnap tűzése esetén: a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni
• határidő megjelölése esetén:
• a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor
teljesíthető, kivéve
• ha az eset körülményeiből az következik, hogy
• a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját
• az olyan szolgáltatásokat, amelyeknek teljesítési ideje azok
rendeltetéséből állapítható meg, e szerint az idő szerint kell
teljesíteni
• ha mindezek alapján nem állapítható meg a teljesítés ideje, a
kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével
köteles teljesíteni
• előteljesítés: a kötelezett idő előtt is teljesíthet:
• ezt a jogosult – ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti – köteles
elfogadni
• a kötelezettnek azonban viselnie kell az ezzel járó költségeket
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
a teljesítés helye
• főszabályként: a kötelezett
• a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye,
ennek hiányában székhelye (több kötelezett telephely
esetén a kötelemmel legszorosabb kapcsolatban álló
hely)
• természetes személy esetén: lakóhelye, ennek
hiányában szokásos tartózkodási helye
• a kötelem keletkezését követően a teljesítés helye
változhat
• ha erről a kötelezett értesíti a jogosultat,
• az új hely szerint teljesíthet,
• a változásból eredő esetleges többletköltségeket
azonban neki kell előlegeznie és viselnie
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

pénztartozás teljesítése: megfizetés

• a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való
átruházásával (fizikai értelemben vett átadásával) – ideje:
a pénz átvételének időpontjában, helye: a jogosult
telephelye/székhelye, lakóhelye/tartózkodási helye
• banki művelet útján (a jogosult fizetési számlájára való
befizetés, átutalás) – ideje: abban az időpontban, amikor a
jogosult számlavezető bankja jóváírta, vagy jóvá kellett
volna írnia, helye: jogosult bankjának telephelye/székhelye
• megengedett az idő előtti teljesítés: a jogosult köteles
elfogadni a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést