RÓMAI KÖZTÁRSASÁG

Kr.e :753 :Róma alapítása

A mondai hagyomány Aeneas leszármazottjaihoz, Romolus és Remushoz köti Róma alapítását.

Kezdettől fogva királyok uralkodtak. A társadalom vezető rétegét patríciusok adták. (földbirtokos
családok, nemesek, rómaiak). Ők kerültek be a királyi tanácsadó testületbe, a Senatusba (Vének
tanácsa).

Társadalom alsóbb csoportja a plebejusok. (parasztok, betelepülő idegenek). Kr.e 510 után létrejött az
Arisztokratikus köztársaság, miután az utolsó királyt is elűzték.

A köztársaságot a patríciusok által kiválasztott tisztségviselők (magistratus) irányította. A visszaélés

miatt a szerepeket töben töltötték be (hasonlóan a görögökhöz). Ellenőrizték egymást, többnyire
meghatározott ideig lehettek hivatalban. Nem kaptak fizetést a hivatalért, ezért leginkább csak gazdag
emberek vettek rjata részt.

Állam élén két consul áll. Övéké a főhatalom, háborúban pedig a a hadsereget vezették. Ügyeiket a
senatussal intézték.

A senatus kezdetben 100 főből áltt, a köztársaság korában 300 fő volt. Testület tagjai nemzetségfők
lehettek. Itt születtek a törvények és a külpolitikára is volt befolyásuk. Helyettesei a preatorok.
Feladatuk a város rendjének fenntartása és a bíráskodás.

Veszély esetén dictatort választottak. Személyére a Senatus tett javaslatot, de a consul választotta ki.
Kr.e 451 : XII táblás törvények: Nem tettek különbséget plebejus és patrícius között.

A törvények másképp bántak a szabadokkal és a rabszolgákkal. A törvények szigorúan védték a

magántulajdont. Adósrabszolgaság megmaradt.

Censorok: vagyonbecslést végzik. A lakosságot 5 vagyoni csoportba osszák be. Kijelölik a Senatus
tagjait. Kivetik az adókat és a pénzügyeket ellenőrzik.