agnóziás alexia (literális alexia) fanteidoliák

betűket nem ismer fel, összecserél (ha hasonlatosak pl. E, F) = a
hangok írott szimbólumainak vizuális agnóziája (a betű alakjának
mutatóujjal való követése gyakran javítja az olvasási
teljesítményt)
akusztikus agnózia
„lelki süketség”: a nem lingvisztikai természetű hangok és zajok
(pl. vízcsobogás, óraketyegés) felismerésére való képtelenség
bonyolult, jelenetszerű, álomrészletekhez hasonló
Fregoli-jelenség
a beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét
(orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal
magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét. (Nem
illúzió!)

hallucináció
alaptalan jelentőségtulajdonítás tárgy nélküli észlelés
az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál piros rózsát),
de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer
hallucinátoros automatizmusok
(pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van,
kevésbé érzékletes, emotív erő nélküli, mintegy a személyiségről
közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az
leszakadt hallucinációk
arca, akkor…)

hallucinátoros tébolyélmények
autotopagnózia
komplex hallucinációk, ahol az élmény sokkal erősebb annál,
saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való
mint ami megfogalmazható belőle. Gyakran szcenikusak, nem
képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésének,
ritkán multiszenzoriálisak. A beteg különösnek, de igen
azonosításának, di erenciálásának, megnevezésének,
élethűnek éli meg őket, és törekszik a kifejezésükre és
elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind
megosztásukra. Ingadozhat a betegnek az az élménye, hogy
a saját kézen, mind mások kezén (parietális szindróma))
valóságos-e, vagy valami érthetetlen, ami történik vele. (Amíg
erősek, közli őket, beszél róluk, elhalványodva inkább
Capgras-tünet (megkettőződési illúzió) disszimulálja, tagadja - ekkor ugyanis már szinte bizonyosra
a beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli veszi, hogy valami nincs rendben vele.)
hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az
ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik
hallucinátortos eidolia
személy
részleges, egy érzékszerv területére korlátozódó (uniszenzoriális)

diszesztézia (kellemetlen testérzések)

hemiaszomatognózia (nem tudatos)
a kellemetlen testi közérzet, amit keltenek: cönesztopátiás
egyik testfelét nem észleli, nem törődik vele (nem mossa, nem
állapot
borotválja, nem takarja be), mintha az nem létezne. Együttjár:
féloldali téragnóziával, gyakran hemiplégiával (féloldali bénulás).
diszkromatopszia (Néha éppen a hemiplegia nem észlelésében nyilvánul meg.)
színek észlelésének, elkülönítésének zavarai
elsődleges testérzés zavarok érzéki benyomás elevensége
heteronom-testérzés
jellemzi, érzelmileg erősen igénybe veszik az egyént, a ektíve
különös, megmagyarázhatatlan érzések (pl. „a gyomrom tele van
sajátságosan színezik az élményvilágot
kavicssal”, „úgy fáj a fejem, mintha két golyó helyet cserélne
benne”.)
érzékcsalódások
a percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt
hiperesztézia (túlérzékenység)
világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól
az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat:
függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen
ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fényhang
keletkezik benne a sajátos perceptum
túlérzékenység, drog színmámor, stb.

eucönesztézia (kellemes testérzések)

hipesztézia
pl. fejben kellemes nyomásérzés
csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás
vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
fájdalmi aszimbólia
nem érez fájdalmat, (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más,
homonóm-testérzés
mint az egyéb ingerek esetében), ezért nem tekinti a
betegségeket (kóros állapotokat) kísérő adaequat érzés
fájdalommal járó helyzeteket veszélynek, (sérülésnek,
(szívszorulás, fejfájás, gyomorfájás, szédülés, stb.)
öncsonkításnak van kitéve). Együttjárhat: domináns félteke
góctüneteivel, szenzoros afáziával, apraxiával.
ff
ff
 idő-lupe
idő lassulás - gyorsulás
illúzió
létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik
ember is bele tudja élni magát az illúzióba
immanens hallucinációk kivételes állapotokban
a hallucináció epilepsziás roham, egyéb tudatbeszűkülés, drog
hatására, különféle oneiroid tudatállapotokban jelenik meg. Ezek
nem tébolyélmények, kritikus reakció követi őket, de igen
mélyen megváltoztathatják a személy élményvilágát
impercepció (agnózia)
a percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés
és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a
zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb
személyes funkciók zavarával nem magyarázható
kortikális szenzoros afázia
beszéd felismerésének zavara
makro-mikroszomatognózia
test, testrészek abnormális méretűek (nagy-kicsi) az észlelő
szerint
másodlagos testérzés zavarok
kevésbé a ektív, de részletes értelmezésre kerülnek, sajátos
beállítódást, belső tartást fejeznek ki
noetikus-a ektív hallucinációk
a beteg tiszta tudatállapotban, megrendíthetetlen
bizonyossággal észleli a hallucinációkat, amelyek tematikáját is
„tébolybizonyossággal” hiszi. Leggyakrabban fonemikus
(szöveg) jellegűek, sokszor testi befolyásoltatottság élményekkel
és tévészlelésekkel társulva.
pareidolia
(pl. felhőkben, foltokban alakot látni)
proteidoliák
viszonylag elemi, erősen ér-zékletes, de nem szcénikus
hallucinációk
prozopagnózia
ismerős arcot nem ismer fel, bár látja = ha az ismerős de látvány
alapján fel nem ismert személy beszélni kezd, a beteg számára
nyilvánvalóvá válik az ismeretség, és maga is elcsodálkozik,
hogy eddig nem azonosította az illetőt (különleges eset, amikor
saját arcát nem ismeri fel a tükörben)
pszeudohallucináció
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik;
fantáziajellegű érzékcsalódás
ff
ff
synaeshtesia
a modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként
jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának
egy része szakadna le)
személyfélreismerés
a tévelyészlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit
ismerősnek vél
szenzoros (receptív) amnézia (amusia)
„dallamsüketség”; a dallam értelmének felfogására való
képtelenség (asymbolia)
szín-agnózia
színek megnevezésének zavara (keveredhet színamnéziával,
színafáziával)
szituáció-agnózia (szimultán-agnózia)
képsor minden képét felismeri, de összefüggésüket, a képsor
jelentését nem.
szkizo-esztézia (észrevevés-hasadás)
a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek
szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a
kint látszó fa leveleinek színfoltjává esik szét, a
„madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem
tartozik össze)
taktilis agnózia (asztereognozia)
a megtapintott tárgyat nem ismeri fel, bár anyagi minőségét,
méretét, formai sajátosságait igen.
taktilis ahilognózia
a megtapintott tárgy anyagi minőségét nem ismeri fel
taktilis amorfognózia
a megtapintott tárgy méretét, térbeli sajátosságait nem ismeri fel
taktilis aszimbólia (afázia)
a megtapintott tárgyat megnevezni képtelen
taktilis percepció
egy mozdulatlan tárgy érzékelése, felismerés észlelése kizárólag
érintés útján, minden más érzékszervi információ nélkül. Taktilis
impercepciót előidézhet a perceptuális és a pszichomotoros
folyamat zavara
tárgy-agnózia
mindent lát, de nem ismeri fel, ki az, mi az, amit lát. („Lelki
vakság”) = képtelen sajátos jelentésű tárgyi egészként felismerni
(pl. felismeri, hogy bútort lát, de nem ismeri fel sajátjaként)
 tébolyhallucináció
kevésbé érzékletes, sokszor több érzékszervi modalitásra
kiterjedő személyes állásfoglalás

tévely-észlelés
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz” a perceptum különös,
abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltá-nak
félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének
sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a
minőségéből adódik

tévpercepció
a percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető
és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt
és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak

unilaterális tér-agnózia
a beteg „nem látja meg” a térbeli viszonylatokat, helytelenül
észleli a tárgyak térbeli elrendeződését. Gyakran jár együtt
szenzoros zavarokkal, Nervus oculomotorius beidegződési
zavaraival, gyelemzavarral

vizuális amorfognózia
alak és mozgás-észlelés zavara (nem látja a mozgást, csak azt
veszi észre, hogy hirtelen ott van mellette)

vonatkoztatás
a környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a
beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel
fi