Szente Gréta

FOAI4N
Budapest-nappali-tanító

Reflexió

Az esetet elolvasva először kicsit furcsáltam a helyzetet. Zsuzsi sajátos nevelési igényű, aki
autisztikus tüneteket mutat, a pedagógus tudatában van a helyzetével, mégis figyelmén kívül
történik a konfliktus a tanóra alatt, ahol nem mellesleg csendes egyéni munka zajlik. A
körülöttük ülőket is zavarta Zsuzsi beszéde, akadályozta a társai munkáját a pedagógus
mégsem figyelt fel az eseményekre.
Miután Zsófi árulkodni ment, a pedagógus helyén kezelte a helyzetet, nem alázta és hozta
rossz helyzetbe a kislányt, illetve magyarázattal segítette a lányt, hogy megértse mi is volt a
baj a viselkedésével. A pedagógus félre hívta a gyerekeket külön-külön, hogy ezzel is egy
teljesebb képet kapjon a konfliktus helyzetről. Nagyon tetszik, hogy nem az egész osztály
előtt kérdezte őket az eseményekről, hanem félrevonta őket, ezzel is egy belsőséges, bizalmi
légkört kialakítva.
A tanító nem választott hibást, mindkét fél saját felelősségére igyekezett rámutatni,
elmagyarázva, hogy mi is volt a baj mindkettejük viselkedésével és hogy ezt legközelebb
hogyan lehetne másképp. Különösen tetszett, hogy a pedagógus bátorította Petit a kedves
közlésre, ugyanakkor arra is, ha azt érzi nem vezet megoldásra, vonjon be egy felnőttet is a
vitahelyzetbe.
Összegzésül, örömmel olvastam, hogy a tanító profin kezelte a helyzetet, az ilyen
vitahelyzetek, a gyerekek között mindennaposak is lehetnek, fontos, hogy megfelelően
reagáljunk rájuk, ugyanis ez hatással lesz a gyerekekre a későbbiekben is.