Az integráció magyarországi rövid

története
 Szegregáció a magyar közoktatásban
● 19. század
– A szegregáció célja: minőségi oktatás biztosítása
– Nem társadalmi kirekesztés volt a célja
– Leírások, kategóriák készültek, módszertani útmutatók
→ az azonos problémával küzdők azonos helyre
kerültek
● A szegregáció ilyen értelemben pozitív és
előremutató – volt.
 Szegregáció a magyar közoktatásban
● 1985-ig kisegítő iskola
● 1985-től enyhén értelmi fogyatékos tanulók
általános iskolája
● 2003-tól EGYMI
● A szegregáció célja a társadalmi integráció volt, az
együttnevelés során ez maga folyamat.
 Szegregáció a magyar közoktatásban
● Differenciálódás a gyógypedagógiában
– Habilitáció, rehabilitáció önállósulása a gyp-ban
– Folyamatok támogatása nemzetközi (ember)jogi,
szakmai, tudományos és érdekérvényesítés felől
● Magyarországon 1993-ig volt példa az
együttnevelésre: kísérletek, rendhagyó formák,
elszigetelt esetek, kényszermegoldások stb.
 Szegregáció a magyar közoktatásban
● Az integrációt 1993-as közoktatási törvény tette lehetővé →
szakmai fenntartások, kritikák.
– Jogszabályilag két részre osztható szakasz:
● Első szakasz: jogi lehetőség nincs az integrációra → kutatási keretbe ágyazottan
jelenik meg az integráció
● Második szakasz: 1993. évi 79. törvény → alternatívaként lehetővé tette az
együttnevelést Magyarországon
● Megoldás 2003. évi módosítása a ktv.-nek → Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) létrehozása →
nem veszett el a közel 100 éves gyógypedagógiai hagyomány során
„termelt” tudás
Integrációs kutatások Magyarországon
● 1981: BGGyF hallássérült gyermekek integrációja
● 1987: testi- és látásfogyatékos, valamint az enyhén
és középsúlyosan értelmi fogyatékos
gyermekek/tanulók óvodai és részben iskolai
integrációjának kutatása
● 1988: „problémás gyerekek” nevelésére felkészítő
képzés (együttműködésben két tanítóképző
főiskolával)
Integrációs kutatások Magyarországon
● 1991: Zsákán (Hajdú-Bihar megye) egy általános iskola mellett működő
kihelyezett tagozat → összevont osztály, csak néhány óra volt közös
(részleges integráció)
● 1993–1995: Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap – kéttanáros
modell kísérletek
● EU-s integráció után (2004): HEFOP (Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív
Program), TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program)
– Pedagógusképzés megújítása (inklúzió megvalósíthatósága érdekében)
– Társadalmi érzékenység növelése
– Új módszerek kidolgozása (iskolaelhagyás, lemorzsolódás csökkentése)
– Módszertani adatbank létrehozása
 Felhasznált irodalom
● Mesterházi Zsuzsa és Szekeres Ágota (2021): A
nehezen tanuló gyermek iskolai nevelése. ELTE, Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai kar, Budapest.
● Meggyesné Hosszu Tímea és Nagyné Hegedűs Anita
(2013): A tanulásban akadályozottak pedagógiájának
komplex megközelítése. Mentorháló, online tananyag
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulas
ban_akadalyozottak/
Köszönöm a figyelmet!