LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

1. Az anyagmozgatás (szállítás) fizikai és statisztikai jellemzői

Az anyagmozgatásban megkülönböztetjük mind az áru, mind az anyagmozgató
gépek esetében

- a fizikai jellegű (műszaki) és a

- statisztikai jellegű mozgásjellemzőket.

Fizikai jellegű mozgásjellemzők (zömében műszaki logisztikai vizsgálatokhoz):

Út (s), sebesség (v) és idő (t), gyorsulás (a)

Ha a sebesség állandó:

A pillanatnyi sebesség az út idő szerint első deriváltja.

Ha a gyorsulás állandó:

Gyakran azonban a gyorsulás is változó, ilyenkor átlagot számítunk.

A mozgások az anyagmozgatás területén legtöbbször gyorsuló-lassuló jellegűek,

közöttük szokásosan egyenletes sebességű haladással. A gyorsulás-lassulás út-,
időadatait gyakran egységesen kezeljük, ehhez átlagos gyorsulásértéket veszünk
fel. Az átlagos a gyorsulások egyszerű számtani átlagával, de gyakran a "+„ és a "-
„ gyorsulások harmonikus átlagával számítjuk:

Eszerint, ha nincs a gyorsulás és a lassulás között egyenletes mozgás, az adott

távolság megtételéhez szükséges idő:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

,
másképpen

és

A leírtak bizonyítására számítsuk ki a gyorsuláshoz és a lassuláshoz szükséges idők

számtani átlagát.

Ennek az időnek a kétszerese nyilván az az összidő, ami a gyorsuláshoz és az azt

követő lassuláshoz kell.

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Az átlagos idő (a- =a1 és a+=a2):

Az összefüggés nevezőjében a gyorsulások harmonikus átlaga látható.

Ezzel a T idő alatt megtett út a következő lesz:

, innen s-t kifejezve:

Példa:

Mekkora utat tesz meg a homlokrakodó a teherrel, ha felgyorsul 4 sec alatt 3 m/s
sebességre, majd megáll további 2 sec alatt?

és ,

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

továbbá az átlagos gyorsulás:

A gyorsulás és lassulás idejét külön-külön figyelembe véve:

Másképpen, az átlagos gyorsulással:

Amennyiben a gyorsulás és a lassulás között egyenletes sebességű haladás (mozgás)

is van, a T idő alatt megtett utat (a gyorsulás és lassulás összevonásával) két
részből számítjuk:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

de mivel
és ezért

, és mert

vagyis a gyorsulások harmonikus átlagának reciproka.

2. Az anyagmozgatási munka és teljesítmény mérése

Az anyagáram
Az anyagmozgatási csatorna egy bizonyos keresztmetszetén
meghatározott idő alatt átáramló anyagmennyiséget kg-ban szokás
megadni.
Jele : M
Az anyagáram

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

- pillanatnyi és
- átlagos jellemzőkkel adható meg.

1. Az anyagáram pillanatnyi állapotát jellemzi:

- az anyagáram erőssége (E, itt E(t)=dM/dt, vagyis az igen kicsi
időegység alatt egy bizonyos keresztmetszeten átáramló
anyagmennyiség)
- az anyagáram-erősség változása (dE(t)/dt, vagyis az igen kicsi idő
alatt bekövetkező anyagáram-változás)

Az anyagáram-erősségét szokásosan kifejezhetjük

- tömeg/időegység dimenzióban, mégpedig kg/sec mértékegységgel és
- térfogat (volumen)/idő dimenzióban, m3/sec mértékegységben, vagy
- az időegység alatt átáramló darabszánban

Az anyagáram-erősségét változását kifejezhetjük

- tömeg/idő2 dimenzióban, mégpedig kg/sec2 mértékegységgel és
- térfogat (volumen)/idő2 dimenzióban, m3/sec2 mértékegységben

2. Az anyagáram átlagos jellemzői:

- az anyagáram-intenzitás (I), ami tulajdonképpen az egy órára
vetített átáramló anyagmennyiség (I=M/T, ahol M az időszak alatt
átáramlott árumennyiség, T pedig ezen időszak hossza, órában)
- az anyagmozgatási munka (B), ami az anyagmozgatási intenzitás,
az idő és a szállítási távolság szorzata, másképpen a vizsgált idő
alatt mozgatott anyagmennyiség és a mozgatás távolságának
szorzata (B=Ms=ITs)
- az anyagmozgatási teljesítmény (C), ami az időegység alatt végzett
munkát jelenti (C=B/T).

Példa:

Egy 30 m hosszú szállítószalagon ömlesztett anyagot továbbítunk. A

heveder sebessége 0,5 m/sec, de a felrakott anyag mennyisége nem
állandó. Az anyag a szállítószalagra percenként érkezik, 10 másodperc
időtartamban, egyre erősödő áramban. Amikor az anyag érkezik, akkor

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

minden másodpercben az előző másodpercben érkezettnél mindig 5 kg-

mal több jön. 10 másodpercnyi anyagáramlás után 50 másodpercig nem
érkezik újabb anyag.

Számítsuk ki:
- az anyagáramlás erősségének maximumát,
- az anyagáramlás-intenzitást
- 8 órai munkát feltételezve a napi anyagmozgatási munkát és az
- anyagmozgatási teljesítményt!

Megoldás:

Az anyagáramlás-változása E=5 kg/sec2, ezzel az anyagáramlás maximuma

kg/sec-ban kifejezve a 10 másodperces folyamatos áramerősség-változás
után:

Egy periódusban (10 másodperc alatt) elvitt anyagmennyiség:

, azaz kg-ban:

Másképpen:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Az anyagáramlás-intenzitást az egy óra alatt áthaladó árumennyiség adja:

kg/óra

A végzett munka egy nap alatt:

kgm

Az anyagmozgatási teljesítmény pedig: kgm

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

A szállítási munka teljesítményének mérése

A szállítási munka:
a szállított anyagmennyiség (Q) és az úthossz (s) szorzata:

A = Q  s, tonnakilométer

A szállítási teljesítmény:
az időegység alatt végzett szállítási munka:

A szállítást végző járművek által végzett munka meghatározásához

használható általános összefüggés:

Á = időalap  fajlagos teljesítmény [óra  tonnakm/óra = tonnakm]

Időalap: T = G  t [óra], itt

G az (átlagos) járműszám
t a napi munkaidő (műszakidő  műszakszám)

Hosszabb időtartam esetére, figyelembe véve a járművek műszaki és

szervezési szempontú kihasználását:

T = G  t  D  m  sz [óra], itt

m a műszaki szempontok miatt kieső időket figyelembe vevő tényező (pl.

javítás, karbantartás stb.)
sz a szervezési szempontok miatt kieső időket figyelembe vevő tényező
(pl. tervezett állások, tartalékidők, üzemzavar, feladathiány stb.)
D a figyelembe vett (munka)napok száma

A fajlagos teljesítmény:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

[tonnakm/óra], ahol

s az (átlagos) anyagmozgatási távolság, m

v az (átlagos) menetsebesség, m/óra
gd az szállító járművek (átlagos) elméleti „dinamikus” szállítókapacitása,
tonna
k az szállító járművek szállítókapacitásának kihasználtsága: k = f  r,
itt

f a szállítójármű „futáskihasználási” tényezője (= rakott

futás/összes futás)
r az szállítójármű „teherbíráskihasználási” tényezője (= szállított
átlagtömeg/elméleti teherbírás)
tq fajlagos rakodási idő, óra/tonna

Ez utóbbi tulajdonképpen a szállítójármű teherfelvételének és

teherleadásának (vagy az szállítójárműre a teher felrakásának és az onnan
való lerakásának) fajlagos időszükséglete, ezért írható, hogy

tq = tqF + tqL

Mind a felrakási, mind a lerakási fajlagos idők részletesen is kibonthatók,

függetlenül attól, hogy
- szakaszos, vagy folyamatos rakodóeszközt alkalmazunk
- a rakodóberendezés és a szállítóeszköz egybe van építve vagy sem.

Általánosságban: ,
itt a Q árumennyiség fel- és lerakásának összes ideje (a szállítóeszköz
áll, a rakodóeszköz dolgozik).

A fajlagos rakodási idő értékeit a gyakorlatban vagy konkrét méréssel vagy

táblázatból határozzuk meg.

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Ha a rakodási műveletet megelőzően vagy azt követően jelentős állásidők

tapasztalhatók (melyek során sem árutovábbítás, sem rakodás nem történik),
akkor ezeket a számítási formulában szerepeltetni lehet (pl. sorbaállás,
adminisztráció, csomag-felbontás komissiózáshoz stb.).

Így pl. a következőképpen is felírható a fajlagos állásidő:

, [óra/tonna]

Az összeg második tagjában tv azt az időt jelenti másodpercben, amit a jármű

átlagosan eltölt akkor, amikor a rakodóhelyhez megérkezik, s ott a rakodás
megkezdésére, illetve annak befejezése után az indulásra vár.

A tényleges rakodás fajlagos időszükségelte tqr.

Példák a teljesítményfüggvény alkalmazására

Leggyakrabban a szükséges szállítási-gépszámot keressük.

Ez az előzőek szerint legáltalánosabb formában felírva:

, darab

Az eredményt 1,1…1,2 biztonsági szorzóval megnöveljük és felfelé

kerekítjük. Nézzük a következő példát!

A műszakidő 11 óra. A szállított átlagos tömege 8 tonna, a szállítás átlagos

távolsága 100 km, a teher felrakása és lerakása együtt (átlagosan) 4 órát
igényel. A jármű a közúton átlag 40 km/óra sebességgel halad. Teherbírása
10 tonna. Egy műszak alatt 200 tonna árut kell a megmozgatni (pl.
kiszállítani egy raktárból).

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Lépésenkénti számítással:
1. Egy forduló (ciklus) időszükséglete:

óra

2. Egy műszak alatt teljesíthető fordulószám:

3. Egy jármű által elvihető tömeg egy műszakban:

tonna = 8 tonna

4. A szükséges járműszám műszakonként

--------------------------------------------------------------------------

A számítás a levezetett általános összefüggéssel:

Az összefüggésben a fajlagos állásidő 0,5, ami a 4 óra/8 tonna hányadosa.

Láthatjuk, hogy egyetlen lépésben megkaptuk a fenti eredményt. Vigyázat,
ez utóbbi csak közelítő eredmény!!! (Mi ennek az oka?)
Az általános teljesítmény-egyenlet segítségével levezethető egy általános
költség-egyenlet is a szállítójárművekre:

Eszerint, ha ismertek a futással, idővel és rakodással arányos költségmutatók,

akkor az egy tonnakm munkára vetített önköltség a következőképpen
számítható:

[Ft/tonnakm]

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Innen, behelyettesítve a teljesítményeket:

[Ft/tonnakm]

futással arányos változó költség mutatója, Ft/kilométer

(pl. üzemanyagfogyasztás haladás közben, gumikopás,
esetleg futással arányos értékcsökkenés stb.)
idővel arányosan változó költségmutató, Ft/óra
(pl. munkabér, idővel arányos leírás, hitelkamat stb.)
a rakodással arányosan változó költségmutató, Ft/tonna
(pl. a rakodási munkára jutó üzemanyagköltség,
rakodott tömeggel arányos értékcsökkenés, hidraulika-
olaj költség, rakodóberendezés javítási költsége stb.)

A továbbiakban bemutatjuk, hogy a levezetett összefüggések – kisebb

módosításokkal - az anyagmozgatásban is alkalmazhatók.

Szakaszosan működő anyagmozgató gépek teljesítményének és

önköltségének meghatározása
Anyagmozgatási (szállítási) munka:
(a szállított anyagmennyiség (M) és az úthossz (s) szorzata)

B = M  s, kg  méter

Az anyagmozgatási (szállítási) teljesítmény:

(az időegység alatt végzett anyagmozgatási munka)

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

A rakodást-szállítást végző szakaszos anyagmozgató gépek által végzett

munka meghatározásához használható általános összefüggés:

B = időalap  fajlagos teljesítmény [s  kgm/s = kgm]

Időalap: T = G  t  3600 [s], itt

G az (átlagos) gépszám
t a napi munkaidő (műszakidő  műszakszám)

Hosszabb időtartam esetére, figyelembe véve a gépek műszaki és

szervezési szempontú kihasználását:

T = G  t  D  m  sz  3600 [s], itt

m a műszaki szempontok miatt kieső időket figyelembe vevő tényező

(pl. javítás, karbantartás stb.)
sz a szervezési szempontok miatt kieső időket figyelembe vevő tényező
(pl. tervezett állások, tartalékidők, üzemzavar, feladathiány stb.)
D a figyelembe vett (munka)napok száma

A fajlagos teljesítmény:

[kgm/s], ahol

s az (átlagos) anyagmozgatási távolság, m

v az (átlagos) menetsebesség, m/s
ge az anyagmozgató gépek (átlagos) elméleti szállítókapacitása, kg
k az anyagmozgató gépek szállítókapacitásának kihasználtsága:

k = f  r, itt

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

f az anyagmozgató (szállító) gép „futáskihasználási” tényezője (=

rakott futás/összes futás)
r az anyagmozgató gép „teherbírás-kihasználási” tényezője (=
szállított átlagtömeg/elméleti teherbírás)

tq fajlagos rakodási idő, s/kg

Ez utóbbi tulajdonképpen az anyagmozgató gép teherfelvételének és

teherleadásának (vagy az anyagmozgató gépre a teher felrakásának és az
onnan való lerakásának) fajlagos időszükséglete, ezért írható, hogy

tq = tqF + tqL

Mind a felrakási, mind a lerakási fajlagos idők részletesen is

kibonthatók, függetlenül attól, hogy

- szakaszos, vagy folyamatos rakodóeszközt alkalmazunk

- a rakodóberendezés és a szállítóeszköz egybe van építve vagy sem.

Eszerint mind a teljesítmény, mind a későbbiekben levezetett

költségfüggvény tulajdonképpen szakaszos és folyamatosan működő
anyagmozgató berendezésekre egyaránt alkalmazhatók.

Példák a fajlagos rakodási idő meghatározására:

Villás targonca: [s/kg], ahol

a teher felvételének (lerakásának) átlagos ideje, s

Szokásos számításokhoz villás targonca esetében a fel- és lerakást nem

indokolt megkülönböztetni. Finomabb elemzések esetében viszont
nemcsak a fel- és lerakás időszükségleteit lehet külön-külön
meghatározni, hanem akár a teher emelésének és süllyesztésének
sebességét, ill. az átlagos emelési, süllyesztési magasságot is be lehet
vonni a számításba.

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Önrakodó darura: , itt

egy ciklus átlagos ideje
egy ciklusban átlagosan emelt árutömeg

Igényesebb vizsgálatokhoz a rakodás fázisai (teherfelvétel, daru

elforgatás stb. időszükségletei külön-külön is felírhatók). Önrakodó
daru esetében sem kell a fel-és lerakás időjét elkülönítetten kezelni,
hacsak ezek közül valamelyiket nem az anyagmozgató gépre szerelt
rakodó-berendezéssel látjuk el.

Szállítószalag (megszakítás nélküli anyagáramra):

, [óra/tonna], ahol
A az anyagáram keresztmetszetének területe, m2
vmozg a szalag haladási sebessége, m/s
 a mozgatott anyag fajlagos tömege , t/m3

Általánosságban: , itt

T a Q árumennyiség fel- és lerakásának összes ideje (a szállítóeszköz

áll, a rakodóeszköz dolgozik)

A fajlagos rakodási idő értékeit a gyakorlatban vagy konkrét méréssel

vagy táblázatból határozzuk meg.

Ha a rakodási műveletet megelőzően vagy azt követően jelentős

állásidők tapasztalhatók (melyek során sem árutovábbítás, sem rakodás
nem történik), akkor ezeket a számítási formulában szerepeltetni lehet
(pl. sorbaállás, adminisztráció, csomag-felbontás komissiózáshoz stb.).

Így pl. komissiózó targoncára a következőképpen is felírható a fajlagos

állásidő:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

, [s/kg]

Az összeg második tagjában tv azt az időt jelenti másodpercben, amit a

komissiózó targonca átlagosan eltölt akkor, amikor a tárolóhelyhez
megérkezik, s ott a szükséges árut kikeresi.

A tényleges rakodás fajlagos időszükséglete tqr. Az egy-egy tárolóhelyről

elvitt mennyiség nyilván függ attól, hogy a komissiózás hány pontot
érint: , ahol Pc az egy ciklusban érintett pontok száma.

Leggyakrabban a szükséges anyagmozgató-gépszámot keressük. Ez az

előzőek szerint legáltalánosabb formában felírva:

, darab

Az eredményt 1,1…1,3 biztonsági szorzóval megnöveljük és felfelé

kerekítjük.

PÉLDA

Az árut egy raktárban a tárolótérről a komissiózó raktárba kell átvinni.

A két raktár közötti átlagos távolság 100 m.

A targoncával kezelt egységrakományok átlagos tömege 800 kg, a teher

felemelése és lerakása együtt (átlagosan) 40 másodpercet igényel.

A targonca a raktárban átlag 2 m/s sebességgel halad. A targonca

teherbírása 1 tonna. Egy műszak alatt 300 tonna árut kell a
megmozgatni (pl. kitárolni).

Lépésenkénti számítással:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

4. Egy forduló (ciklus) időszükséglete:

,s

5. Egy műszak alatt teljesíthető fordulószám:

6. Egy targonca által elvihető tömeg egy műszakban:

tonna = 164 tonna

4. A szükséges targoncaszám:

A számítás a levezetett általános összefüggéssel:

Az összefüggésben a fajlagos állásidő 0,05, ami a 40/800 hányadosa.

Láthatjuk, hogy egyetlen lépésben megkaptuk a fenti eredményt.

Ha a feladat 300 tonna betárolása a rámpáról 100 m átlagos távolságra

és ugyanennyi kitárolása a komissiózó térből a rámpára 50 méter
átlagos távolságra, valamint ha a műszakidőt a targoncák 90%-ban
tudják hasznosítani (vagyis sz =0,9), akkor

Ez így akkor igaz, ha a ki- és betárolási munkát egymástól elkülönítetten

végezzük. Figyeljük meg, hogy az átlagos szállítási (anyagmozgatási)
távolság most csak 75 méter!

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Néhány egyéb szempont:

1. Csúcsigénybevételre méretezzünk! (Ha például a kitárolásra csak 4

óra áll rendelkezésre, akkor nem vehetjük figyelembe az egész
műszakidőt. Hasonlóképpen, ha az igények ingadoznak, a legnagyobb
igényhez közeli értékkel célszerű kalkulálnunk.
2. Ha RST lánc van, s ebben az egyes feladatokat eltérő jellegű
anyagmozgató gépek látják el, akkor a számításokat az egyes
gépcsoportokra külön-külön kell elvégezni (pl. felrakógépek,
szállítótargoncák, járművek együttműködése; szűk kapacitások
megkeresése)
3. Az RST láncban az elemek kapcsolódásakor várakozások, torlódások
léphetnek fel. Ezekkel számolni kell: egyrészt a szükséges
anyagmozgatási kapacitás növelésével, másrészt a kapcsolódó
pontokon ideiglenes tárolási igénnyel.
4. Az RST láncban valamely elem meghibásodása a teljes rendszer
működésére kihat. Az ilyen rendszereket ezért megbízhatóság
szempontjából is meg kell vizsgálni.

Anyagmozgató gépek önköltsége

Az általános teljesítmény-egyenlet segítségével levezethető egy általános

költség-egyenlet is a szakaszosan működő anyagmozgató gépekre:

Eszerint, ha ismertek a futással, idővel és rakodással arányos

költségmutatók, akkor az egy kgm munkára vetített önköltség a
következőképpen számítható:

[Ft/kgm]

Innen, behelyettesítve a teljesítményeket:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

[Ft/kgm]

a futással arányos változó költség mutatója, Ft/méter

(pl. üzemanyag-fogyasztás haladás közben, gumikopás,
esetleg futással arányos értékcsökkenés stb.)

az idővel arányosan változó költségmutató, Ft/s

(pl. munkabér, idővel arányos leírás, hitelkamat stb.)

a rakodással arányosan változó költségmutató, Ft/kg

(pl. a rakodási munkára jutó üzemanyagköltség,
rakodott tömeggel arányos értékcsökkenés, hidraulika-
olaj költség, rakodóberendezés javítási költsége stb.)

Példa

Az előző példában bemutatott feladathoz két targoncatípus is szóba

jöhet: ellensúllyal ellátott normál billenőoszlopos targonca, illetve
gyalogkíséretű normál emelőtargonca.

Költségmutatók Normál Gyalogkíséretű

emelőtargonca emelőtargonca
Futással arányos 0,6 Ft/méter 0,5 Ft/méter
Idővel arányos 0,5 Ft/s 0,4 Ft/s
Tömeggel arányos 0,05 Ft/kg 0, 05 Ft/kg

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

A normál targonca átlagos menetsebességét vegyük fel 4 m/s-re (14,4

km/óra), a gyalogkíséretű targonca menetsebessége viszont csak 1 m/s
(3,6 km/óra) legyen. A gyalogkíséretű targonca terhelhetősége és a
rakodás időszükséglete a normál targoncáéval megegyezik. (Távolsággal
és idővel arányos költségei, az olcsóbb beszerzési ár és a kisebb
teljesítményű motor alkalmazása miatt nyilván alacsonyabbak, mint a
normál targonca esetében.)

Látható, hogy bár a gyalogkíséretű targonca haladással arányos

költségmutatója kisebb, a fajlagos költség nagyobbra adódott: 2,92
Ft/tonnaméter a 2,56 Ft/tonnaméterrel szemben. Vajon milyen
eredményt kapunk, ha ugyanezt a számítást 10 méterre végezzük el?

Vagyis egy tonna rakodása és továbbítása 10 méter távolságon 9,31

Ft/tonnaméter a normál és csak 9,25 Ft/tonnaméter a gyalogvezetésű
targonca esetében. Ez jól mutatja, hogy a kisebb teljesítményű gépek
üzemeltetése, bár fajlagos költségadataik kedvezőbb képet mutatnak,
csak bizonyos feltételek mellett – itt például ez a rövidebb továbbítási
távolság – olcsóbb.

Számítsuk ki, hogy milyen anyagmozgatási távolságon azonos az előbbi

két anyagmozgató targonca fajlagos önköltsége! A számításokat most
1000 kg-ra végezzük el:

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

Innen, egyenlővé téve a két önköltséget:

, azaz

, vagyis

s = 11,4 méter. Ennél rövidebb távon a gyalogkíséretű, hosszabb távon

pedig a normál targonca használata olcsóbb.

A Ft/t önköltség alakulása a távolság függvényében

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez

 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TANSZÉK

A Ft/tonnaméter önköltség alakulása a távolság függvényében

2005 Anyagmozgatás –Kiegészítő anyag a 3. Fejezethez