Kritikák:

Olvasd el az alábbi kritikákat! Melyikkel értesz egyet, melyikkel nem, miért?

„A «barbárságnak» ez elháríthatatlan végzete: oly sok életveszteség: egyensúlyban van-e a civilizáció más oldalon
való nyereségével? E kérdés nincs megszövegezve az elbeszélésben, de halkan és szomorúan kihangzik belőle. Úgy
véljük, kihallja azt a nem-magyar olvasó is és elgondolkozik rajta.
E barbár-történet, íme, az idealizmus egyik legsarkalatosabb problémáját állítja fel s teszi kérdésbe a nemesebb
gondolkozás számára. Vajon Lionardo-nak van-e igaza, aki szerint a koldus koponyája is drágább a legszebb
kupolánál? Vagy Cardulo prelátusnak van igaza, s valóban nem lehet a világot részvéttel kormányozni?”
Horváth János 1925

„Két éve jelölték a díjra Az élet kapuja című történelmi regényéért, amelynek német fordítását a közeljövőre ígérték.
Az alkotás első részét tavaly adták be, és tárgyalták meg a külügyi bizottságban. A második rész még mindig várat
magára, így a róla szóló szakvélemény sem készülhetett el Az előrejelzések szerint a könyv folytatása a kezdetnél
annyival jelentősebb lenne, hogy az egész mű megérdemelné a Nobel-díjat. Mindazonáltal ezt valószínűtlennek
tartjuk, az író korábbi, fordításban rendelkezésre álló művei alapján. A bizottság ezért szükségtelennek tartja, hogy a
jelölést továbbra is fenntartsa, és úgy döntött, hogy erre legfeljebb egy esetleges újabb jelölés esetén fog
visszatérni.”
A Nobel-díj Bizottság értékelése 1927

„…ha lehántjuk róla a konvencionális történeti elemeket, egy különösebb, izgalom nélküli, kiábrándítóan
leleménytelen szerelmi történet marad meg.”
Barta János 1963

„A regény csak nekünk, magyaroknak érdekes és fontos, hisz rólunk szól, arról, hogy keleti tűz ég bennünk, de
Nyugat bástyája vagyunk, a Nyugathoz akarunk tartozni, viszont a kényelmes, léha és fülledt erotikával, pompával
ékeskedő nyugati civilizáció tudomást se vesz rólunk. Cserben hagy minket minden lehetséges alkalommal, mert a
saját hatalma, gazdagsága fontos, szenvedjen érte más nép, amelyet ők barbárnak, rabszolgának, senkinek tartanak.”
Földesdy Gabriella 2016

„A Nyugat népei most is ugyanolyan megvetően és lekezelően bánnak velünk, mint a 16. században. Egyes mai
nyugati véleményvezérek ítélete ugyanaz, mint Bakócz idejében. Európában másodrendű polgároknak
tartottak~tartanak bennünket, akiknek ők oszthatják az észt, és nem tetszik nekik, ha nem úgy ugrálunk, ahogyan ők
fütyülnek. A Nyugat iránt táplált illúziókkal már félévezrede le kellett volna számolni, de ez a kijózanodás valahogy
még 2020-ban sem sikerült, Valamiféle jóságos és bölcs nagytestvérnek véljük a „fejlett” Nyugatot, holott csak önös
és anyagias érdekei szerint cselekszik. Ez Az élet kapuja legfőbb mondanivalója és üzenete.”
Petővári Ágnes 2020

„A jellemábrázolás igénye sem fedezhető föl Herczeg nyelvében, néhány ügyetlen vonással felrajzolt hősei
ugyanilyen ügyetlenül botorkálnak a kétdimenziós cselekményben. Vértesi Tamás férfias (mert megüli a lovat, illetve
tud szakítani Fiamettával), Fiametta szép és kurtizán, de azért halálosan szerelmes meg hiú meg nagyon nőies meg
sértett is; Bakócz Tamás épp csak van, a nevén, meg azon túl, hogy pápa akar lenni, hogy megmentse
Magyarországot, nem sok derül ki róla (ami különben nem is baj, hiszen alig szerepel; a regény legnagyobbrészt egy
reneszánsz műveltségi morzsákból összesöpört halom, illetve egy soványka szerelmi történet; egy árnyalt jellemű
Bakócznak nem is lenne sok helye ebben az építményben).”

„Ez a regény valóban egy nemzeti sorskérdésről beszél.” Elfogadom. Vagy inkább: nemzeti sorskérdésről beszélNE,
ha meg lenne írva. Történelemszemlélete épp annyira egysíkú, mint szereplői jelleme. Az 1513-as pápaválasztás tétje
ebben a regényben ennyi: fölépül-e a Szent Péter-bazilika, vagy megmentik helyette Magyarországot. Történelmi
sejtéseim szerint az a pápaválasztás is sokkal izgalmasabb és árnyaltabb esemény volt. De az, amit ebből az
eseményből kihoz a regény, ahogy kijátssza egymás ellen a Szent Péter-bazilika építését és a török elleni háborúkat,
és azt sugallja, hogy a templomépítés fölösleges pompázás, a török elleni háború viszont igazán fontos ügy,
félelmetesen felületes és nem is két-, inkább egydimenziós történelemszemléletnek a jele.

„Ez az önsajnáltatós, nemzeti mélabú […] különösen kártékony, mert így ebben a formában nem több és nem is
kevesebb mint: giccs. Azt sugallni, hogy a mohácsi vész közvetve egy római kurtizán miatt következett be, hiszen ha
Fiametta nem sértődik meg Vértesi Tamásra, nem fogja odaadni a titkos névsort Agostino Chiginek, ha Agostino Chigi
nem kapja meg a titkos névsort Fiamettától, akkor a bíborosok megválasztják pápának Bakóczot, és ha megválasztják
pápának Bakóczot, akkor a Keresztény Nyugat eltiporja az oszmán sárkányt, annyira merész és regényes megoldás,
hogy egy kicsit már tetszik is.”

„rossz, hazug, kártékony giccs”

Nényei Pál 2021