Szántó T.

Gábor

Hazatérés
 Milyen kulcsszavak jutnak eszetekbe a hazatérés szó hallatán
általában?
 Gyűjtsetek össze minél többet!
 öröm,
 család,
 anya,
 várakozás,
 béke,
 megnyugvás
 A novellára gondolva milyen további kifejezésekkel tudnátok
kiegészíteni a gondolattérképet?
 ellenségesség,
 közöny,
 gyász,
 temetés,
 vagyonféltés
 Mit gondoltok milyen kapcsolatban áll a mű címe
és a szöveg?
 Mi lehet a szerepe annak, hogy a szerző ezt a címet
(Hazatérés) adta a szövegnek?
 A hazatérés általában örömteli, ez a hazatérés viszont inkább
szomorú, bánatos és ellenséges hangulatú.

 A szerző a címadással lehet, hogy hangsúlyozni akarta azt, hogy a

magyar zsidóság a hazájaként tekintett Magyarországra. (ez a haza
azonban megtagadta és
kiszolgáltatta őket)
Idézzetek fel korábbi olvasmányélményeitek alapján olyan irodalmi
műveket, ahol a hazatérés motívuma megjelenik!

Milyen kulcsszavak jutnak eszetekbe a hazatérés szó hallatán

általában?
 Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája a Lágermikulás című kötetében jelent meg
először 2004-ben.
 2017-ben a novella alapján készült filmmel (1945) együtt az írás újból kiadásra került az
1945 és más történetek című kötetben 1945 (Hazatérés) címmel.
 A novella narrátora a faluba visszatérő zsidókat mindvégig kívülről, a keresztény
magyarok nézőpontjából láttatja, és hozzáférést is csak az utóbbiak gondolataihoz, belső
kommentjeihez, elképzeléseihez kapunk.
 Mit gondoltok mi lehetett a rendezői döntés
hátterében amikor fekete-fehér játékfilm készitett?
 A fehér és a fekete szimbolikus jelentésű színek:
 fekete a gyász,
 a fehér a tisztaság szimbóluma
Történelmi háttér
 A zsidóság szisztematikus kifosztása történt a második világháború előtt és alatt.

 Egyes magyar településeken, illetve más országokban is pogromok törtek ki a hazatérő

zsidóság ellen, így próbálva megvédeni a holokauszt idején szerzett javakat.

 A fő haszonélvezője a zsidóság kifosztásának a helyi és a német állam volt,de jelentős

vagyonhoz jutottak a zsidó vagyonokat, személyes tárgyakat, ingóságokat (pl. piaci
árveréseken) megvásárló vagy ingyen, vagy kedvezményes állami juttatásként megkapó
többségi társadalom.

 A zsidó vagyonokat kisajátító magyar állam nem kárpótolta a zsidóságot az

eseményeket követő évtizedekben sem. Számos tanulmány, irodalmi alkotás, film számol be a
zsidóság módszeres kifosztásáról, illetve annak embertelen voltáról, a hatóságok és
tisztviselők kapzsiságáról.
 Kertész Imre Sorstalanság című művének egyes részei is kapcsolhatók a novellához:
amikor a Köves család a vagyonát egy „magyarra” íratja, hogy ne vegye el a magyar
állam, vagy amikor Gyuri hazatér, és a lakásukban idegenek fogadják, akik elzavarják őt.
Feladat

 Keressetek a műben szimbolikus jelentésű tárgyakat,

gesztusokat!
 - szappan, imasál, láda, jeruzsálemi föld: a temetés kellékei, szimbólumai, a
végső hazatérés
 - kézfogás: a béke jele, köszönési forma, formája, módja jelképes értelmű
 Török Ferenc új filmje, az 1945 a vészkorszak, a holokauszt témáját viszi színre
 Története a „felszabadulásnál”, a háború utáni újrakezdésnél kezdődik.
 A történetben nem a zsidó áldozatok, hanem olyan magyarok állnak, akiknek a háború
után azzal kellett szembenézniük, mit tettek vagy mit nem tettek a vészkorszak idején.
 A novellában Szántó T. Gábor a faluba visszatérő zsidókat mindvégig kívülről, a
keresztény magyarok nézőpontjából láttatja, és hozzáférést is csak az utóbbiak
gondolataihoz, belső kommentjeihez, elképzeléseihez kapunk.
 A novella ugyanakkor jóval kisebb részét mutatja a faluközösségnek, mint a film
 Míg a novellalapvetően a jegyző és a zsidókat szállító falusi ember, Suba Mihály
félelmeire, gondolataira fókuszál, addig a mozgóképi alkotás a fiatal kommunista, a
militáns rendőr, a számító parasztasszony, az önemésztő alkoholista és mások alakjain
keresztül voltaképpen egy magyar mikroközösség társadalmi tablóját rajzolja meg.
 A filmből és a novellából egyként kiderül, milyen súlyos károkat okozott a szolidaritás, a
bizalom, a jogbiztonság, és ami mindezzel összefügg: az otthonosság érzése szempontjából
az, hogy a magyarok egyes honfitársakat – vallási alapon – törvényen kívül helyezték,
majd a haláltáborok felé útnak indították, a javaikat meg elorozták, egymás közt
szétosztották
 A sors szomorú iróniája, hogy alig néhány évvel 1944 után újabb magyar közösségek
tapasztalhatták meg – ezúttal már a kommunista világnézet nevében – a jogfosztás
egzisztenciális és mentális következményeit
 A történet alapkonfliktusa a vadnyugati filmeket idéző módon egyszerű: ismeretlen zsidók
érkeznek a vasútállomásra, majd egy, a ládáikkal megrakott lovas kocsi nyomában némán
végigvonulnak a főutcán, el egészen a temetőig, az okkal lapító falusiak pedig eközben
olyannak látják őket, mintha a halál angyalai, a vadnyugati filmek néma igazságosztói
volnának a titokzatos férfiak.
 Ám nem a fegyvereikkel, hanem a puszta jelenlétükkel tarják rettegésben az őket korábban
törvényen kívül helyezőket és cinkostársaikat. És persze nem valódi, hanem csupán lelki
sebeket ejtenek a „bűnös” falusiakon.
 A novella a mozgóképi változatnál nagyobb mértékben helyezi a hangsúlyt az
„igazságosztó idegenek” és a „bűnös” jegyző párviadalára, illetve a zsidók megtorlásától
való félelem is fokozottabb, exponáltabb a Hazatérésben, mint a filmben.
 A film szélesebb társadalmi horizontján az indulatok a külső ellenség agressziójának
elmaradása miatt ugyancsak „befelé” irányulnak, azaz visszahullnak a falusiakra.
 Ennek jelei, hogy a jegyző fiának menyasszonya felgyújtja a bűn „fészkét”, a drogériát, a
részeges Kustár felköti magát, a jegyzőtől elfordul az egész falu, a fia, Árpád pedig végleg
elmenekül a faluból.
 A novellában ilyenfajta elégtétellel nem találkozunk, a jegyző fia abban is maga mögött
hagyja a falut, s világgá indul.
 A film és a novella alapvető érdeme, hogy a vészkorszak kollektív traumájának a
megértését, feldolgozását mozdíthatják elő, mégpedig oly módon, hogy a holokausztot a
magyar történelem szerves részeként ábrázolják, vagyis színre viszik a deportálások, a
testvérgyilkosságok banális, mindennapokat átható, mentalitástörténeti következményeit.
 Nem a németekre, a nagyhatalmakra hárítják a felelősséget, és nem is a gonosz
tombolásaként ábrázolják a vészkorszak borzalmait, hanem olyan folyamatként, melyet
adott helyzetben egy csendes kis falu lakóinak a döntései, tettei idéztek elő.