Szántó T.

Gábor: Hazatérés (2004)

Török Ferenc: 1945 (2017)
Novella és film összehasonlító elemzése
Szántó T. Gábor

Életrajzi adatok:
 1966 – Budapest
 író, költő, szerkesztő
 a Szombat című folyóirat főszerkesztője (1991)
• A Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat, a legnagyobb példányszámú zsidó folyóirat 1989
óta.
 Írásaiban fontos szerepet játszik a zsidóság, az identitásvesztés, a vészkorszak túlélőinek és
leszármazottainak élményanyaga, valamint a diktatúra öröksége.
 Egy beszélgetés során, saját helyzetét illetően így fogalmazott: "zsidó írónak lenni a magyar
kultúrában a kisnemzeti lét, a fel nem dolgozott vészkorszak miatti lappangó és hárított bűntudat,
másrészt egy rosszul értelmezett politikai korrektség miatt – mely a zsidó szó használatát is kínosnak
tartja, és információhiány miatt nem tud a jelenséghez viszonyulni – periférialétet jelent. (…) a
szellemi hontalanság élményével küzd az ember, s az értetlenség és az elszigeteltség veszélyével kell
szembenéznie." (http://web.balinthaz.hu/Biblio/szanto_t_gabor)
Szántó T. Gábor: Hazatérés (2004)
 Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája a Lágermikulás című kötetében jelent meg először 2004-
ben.
 2017-ben a novella alapján készült filmmel (1945) együtt az írás újból kiadásra került az 1945 és
más történetek című kötetben 1945 (Hazatérés) címmel.

 Milyen kulcsszavak jutnak eszetekbe a hazatérés szó hallatán?

 Milyen hangulatot idéznek ezek a szavak?

Kulcsszavak, hangulatok

 Kulcsszavak:
• találkozás, család, öröm, nyugalom, biztonság
 Hangulat:
• öröm, nyugalom, harmónia, béke
Cím és szövegegész viszonya
 Szántó T. Gábor novellájára gondolva melyek azok a kulcsszavak, melyek eszetekbe jutnak?

 A szöveg megfelel a cím keltette elvárásoknak?

Kulcsszavak, cím
 Kulcsszavak: szürkeség, ellenségeskedés, gyász, temetés, a falubeliek anyagiassága, kollektív
szégyen

 Cím: a szöveg nem felel meg a cím keltette elvárásoknak, mivel a hazatérés általában egy örömteli
hangulatot feltételez, a novellában viszont ez egy szomorú, gyászos hazatérés, hiszen a zsidó apa és
fia azért térnek haza, hogy eltemessék a zsidóellenesség áldozatait.
Történelmi háttér

 1944. március 19-n a német csapatok bevonulnak Magyarországra

 Horthy a zsidóságot érintő intézkedések dolgában szabad kezet ad a kormánynak
 Vészkorszak: a zsidóság elleni népírtás időszaka.
 1944 július eleje: Horthy leállítja a deportálásokat, de a Szálasi nyilaskeresztes hatalomátvétele
folytatja ezt.
Oral history
 „Ettől kezdve szokták meg a magyar társadalom széles rétegei azt, hogy nemcsak
munkával és vállalkozással lehet egzisztenciát alapítani, hanem úgy is, hogy valaki
másnak a már kialakított egzisztenciáját kinézi magának, s aztán az illetőt feljelenti,
nagyszülőit kikutatja, állásából kidobatja, üzletét kiigényli, őt magát esetleg internáltatja,
egzisztenciáját pedig birtokba veszi. Ezek a lehetőségek egyrészt napfényre hozták,
másrészt tovább súlyosbították a magyar társadalom erkölcsi süllyedésének a
folyamatát, s e társadalom tekintélyes hányadának mohó kapzsiságáról, képmutató
gátlásmentességéről vagy a legjobb esetben is rideg törtetéséről olyan megdöbbentő
képet mutattak, ami nemcsak az érintett zsidók számára jelentett el nem felejthető
megrázkódtatást, hanem egyáltalán minden jobb érzésű magyar számára is.”(A
református Bibó István a zsidóellenes törvények hatásáról a többségi társadalomra)
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_06_051
A novella témája, cselekménye
 A novella témája: a lágerek túlélőinek sorsa és fogadtatása a magyar társadalomban
 Cselekménye:
• Két zsidó hazatér, de nem közlik a helybéliekkel hazatérésük okát. Ládákat hoznak, melynek
tartalmával a falubeliek is csak a temetőben szembesülnek.
• A falubelieken félelem lesz úrrá: az elkobzott vagyonukat féltik. Viselkedésük ellenségeskedő.
• A két zsidó, apa és fia gyalog teszik meg az utat kitűzött céljukig.
• A falubeliek a temetőben látottakon megnyugodnak.
• A zsidók elhagyják a falut.
 Az elbeszélés ideje: novella és film

 Mikor játszódik a történet?

novella film
 Időre utaló részek

 Novellában:
 „A szabadban is több mint harminc fok van, tapadós, forró, júliusi nap.”
 „Semjén István a fiára gondol, Árpádra, aki néhány esztendeje még segéd volt a drogériában, azután
üzletvezetővé, majd papíron tulajdonossá lépett elő, s miután Török Imre ezerkilencszáznegyvennégy nyarán
családostól eltávozott a faluból - a jegyző mindig így fogalmaz, ha kérdik, de szinte soha senki nem kérdi -, maga
vitte tovább a boltot.”
 Filmben:
 A hírekből: 1945 augusztus 12 – az amerikai katonai légierő ledobja Japánra a második bombát, a bomba
Nagaszakit érinti.
 Az események helyszínei: novella és film
 Melyek az események helyszínei? Mi a funkciójuk?
 Az események helyszínei
 Vonatállomás: „A mozdonykéményből egyre fáradtabban csap fel a füst, a szelepekből lassan szisszenve árad a
gőz. A gomolygás betakarja a vonat orrát. A szerelvény még egy utolsót lódul, aztán megáll. Izzadt, kormos képű
vasutas bukkan fel atlétatrikóban a mozdony ablakában, mint aki sürgetné az utasokat, szálljanak le mihamarabb.
Összesen két kocsiból áll a szerelvény; egy személyszállító és egy tehervagon van a mozdony után kötve.”
 Kocsma: „A menet lassan a kocsma elé ér. Akik odabent vannak, mind az ablakba és az ajtóba tódulnak, hogy
figyelemmel kövessék a látványosságot. Akár a halálmadarak, súgja az egyik vendég, majd nagyot nyel, és
cserepes ajkát nyalogatja.”
 Drogéria: „Elmehet, édesapám. Intézem a magam dolgát. És felkészül rá, hogyha jönnek, és kopogtatnak, ő
bizony egy mozdulattal leakasztja a fogasról lenvászon zakóját, szalmakalapját, beengedi őket az üzletbe, és azt
mondja: Kérem tisztelettel, én megőriztem maguknak a drogériát. Amit vállaltam, megtettem. És most
megbocsássanak! Azzal megemelné a kalapját, s aprót biccentve, fejét kissé oldalra és úgy előre hajtva, kisietne
az ajtón.”
 Az események helyszínei
 Temető: „Összehajtogatott, csíkos imakendok kerülnek elő. Szétterítik őket a kiégett, száraz füvön, közvetlenül
a ládák mellett. Csattanva bicska nyílik a fiatalabb kezében. Suba Mihály a hangra felkapja a fejét, s még
láthatja, amint egyenként leguggol a taleszok mellé, és belevág az anyagba. (…) Egyenként húzzák a kiterített,
lepedőméretű imasálak mellé a ládákat, és kezdik kicsomagolni a szállítmányt. Tenyérnyi téglácska méretűre
darabolt, rózsaszín és szürkés között váltakozó árnyalatú szappanokat raknak egymás mellé, melyeken a RIF
betűk olvashatók egybe. A felirat a Reichstelle für Industrielle Fätte und Wachsmittel* hivatalos rövidítése, az ő
fejükben azonban a három betű feloldása nem kétséges: Reines Israelitisches Fett.** Gyors mozdulataik
nyomán, egy-egy láda percek alatt kiürül, akkor a taleszok négy sarkát, akár egy batyut, egybefogják és
összekötik.
 Apa-fiú kapcsolat

 Milyennek látjátok az apa-fiú kapcsolatot a novellában? És a filmben

• a jegyző és fia közti kapcsolat
• az idős zsidó és fia közti kapcsolat
 Apa-fiú kapcsolat
 A jegyző és fia közti kapcsolat: A jegyző igyekszik biztos megélhetést nyújtani a szerinte élhetetlen, művészlelkű
fiának, megszerzi számára a drogériát, amit viszont a fiú nem akar tovább vinni, a saját lábára áll, fellázad az apja
tette ellen, és igyekszik megvalósítani önmagát, “hazatérni” önmagába, integrált, felnőtt személyiséggé válni,
megtalálni a szerelmet. Ehhez a lázadáshoz a motivációt a két túlélő zsidó megjelenése adja.

 A zsidó és fia közti kapcsolat: a szeretetviszony az elsődleges, a fiú szereti és tiszteli apját, vállalta vele az utat, a
temetést, de ez a tisztelet kölcsönös.
 A falubeliek reakciója a zsidók láttán

 Milyen reakciót váltott ki a falubeliekből a két zsidó megérkezése a faluba?

 Reakciók
 A jegyző: ellenségesen viselkedik, arra gondol, hogy a visszatérő zsidók vissza akarják kapni üzletüket.
 A kocsmáros: közömbösséggel fogadja a visszatérőket, kocsmáját megvásárolta az egykori zsidó tulajdonostól.
 A jegyző fia: félelem és szégyen uralkodik el rajta tette miatt. Apja hatására átveszi az üzletvezetést.
 A falubeliek többsége: ellenségeskedőek, gyanakvóak, nem szeretnék visszaadni a zsidók tulajdonait.
 A jegykezelő: gyanakvással fordul a zsidók fele. Ő is részt vett a zsidók elhurcoltatásában. Mint a vasút
alkalmazottja felügyelte a „szállítmányt”.
 „Szégyenkeznek, de dühíti is őket ez az érzés, mely ellen hevesen tiltakoznak. Ugyan miért kellene szégyellni
magunkat?, kérdik önmaguktól, s indulataikat máris a két jövevény felé terelnék, akiknek érkezése előre vetíti
annak baljós látomását, hogy mások is hazatérnek, akikről a szállongó hírek alapján úgy sejtették, immár soha
többé nem jönnek vissza.”
 Török Ferenc: 1945
 Török Ferenc új filmje, az 1945 a vészkorszak, a holokauszt témáját viszi színre
 Története a „felszabadulásnál”, a háború utáni újrakezdésnél kezdődik.
 A történet középpontjában nem a zsidó áldozatok, hanem olyan magyarok állnak, akiknek a háború után
azzal kellett szembenézniük, mit tettek vagy mit nem tettek a vészkorszak idején.
 A novellában Szántó T. Gábor a faluba visszatérő zsidókat mindvégig kívülről, a keresztény magyarok
nézőpontjából láttatja, és hozzáférést is csak az utóbbiak gondolataihoz, belső kommentjeihez,
elképzeléseihez kapunk. (Sághy Miklós: Holokausztmagyarok)
 A történet alapkonfliktusa a vadnyugati filmeket idéző módon egyszerű: ismeretlen zsidók érkeznek a
vasútállomásra, majd egy, a ládáikkal megrakott lovas kocsi nyomában némán végigvonulnak a
főutcán, el egészen a temetőig, az okkal lapító falusiak pedig eközben olyannak látják őket, mintha a
halál angyalai, a vadnyugati filmek néma igazságosztói volnának a titokzatos férfiak. (Sághy Miklós:
Holokausztmagyarok)

„Ám nem a fegyvereikkel, hanem a puszta jelenlétükkel tarják rettegésben az őket korábban
törvényen kívül helyezőket és cinkostársaikat. És persze nem valódi, hanem csupán lelki sebeket
ejtenek a „bűnös” falusiakon.” (Sághy M)

A novella a mozgóképi változatnál nagyobb mértékben helyezi a hangsúlyt az „igazságosztó

idegenek” és a „bűnös” jegyző párviadalára, illetve a zsidók megtorlásától való félelem is
fokozottabb, exponáltabb a Hazatérésben, mint a filmben.

A novella ugyanakkor jóval kisebb részét mutatja a faluközösségnek, mint a film.

 Szereplők a filmben

 Milyen új szereplőket hoz be a rendező a filmbe, akik a novellában nem szerepeltek? Mivel gazdagítják a
történetet?
 Szentes István, a jegyző
Szentes Árpád, a fia
Szentesné Anna
Jancsi, a fiatal kommunista
Kisrózsi, Árpád menyasszonya
Kustár Andrásné
Kustár andrás, az önemésztő alkoholista
Sámuel Hermann, az idős zsidó
Sámuel Hermann fia
pap
kocsmáros
kalauz
orosz tisztek és katonák
 Filmbeli események

 Melyek azok az események, amelyek nincsenek meg a novellában?

 Filmbeli események

 Árpád távozása a drogériából.

 A falubeliek és a jegyző megjelenése a temetés után (kapákkal, kaszákkal).
 A drogéria felgyújtása.
 A falubeliek viselkedése a jegyző segítségkérésére.
 Árpád elutazása.
 A novella és a film összehasonlító értelmezése

 Mi a film és a novella alapvető érdeme?

 Összegzés

 „A filmből és a novellából egyként kiderül, milyen súlyos károkat okozott a szolidaritás, a bizalom, a
jogbiztonság, és ami mindezzel összefügg: az otthonosság érzése szempontjából az, hogy a magyarok egyes
honfitársakat – vallási alapon – törvényen kívül helyezték, majd a haláltáborok felé útnak indították, a javaikat
meg elorozták, egymás közt szétosztották.” (Sághy M: Holokausztmagyarok)

 „A film és a novella alapvető érdeme, hogy a vészkorszak kollektív traumájának a megértését, feldolgozását
mozdíthatják elő, mégpedig oly módon, hogy a holokausztot a magyar történelem szerves részeként ábrázolják,
vagyis színre viszik a deportálások, a testvérgyilkosságok banális, mindennapokat átható, mentalitástörténeti
következményeit.
 Nem a németekre, a nagyhatalmakra hárítják a felelősséget, és nem is a gonosz tombolásaként ábrázolják a
vészkorszak borzalmait, hanem olyan folyamatként, melyet adott helyzetben egy csendes kis falu lakóinak a
döntései, tettei idéztek elő.” (Sághy M: Holokausztmagyarok)