Illókuciós aktusok

Lukács Zsuzsa
Varga Orsolya
 Már az ókori görögöknél is megjelenik, hogy a beszéd cselekvés.
 Karl Bühler: a nyelv a társadalom tagjai közötti koordináció eszköze.
 Alan Gardiner: a beszéd aktusa komplex, céltudatos emberi cselekvési forma, mellyel
befolyásolni akarunk.
 Wittgenstein: a nyelv nem csak a világ reprezentálására szolgál, hanem társadalmi
tevékenységek eszköze.
J. L. Austin: Tetten ért szavak

 Kijelentések, leírások
 Külső, objektív világra vonatkozó leírás:
 A Föld kerek.
 Esik az eső.
 Belső, szubjektív állapotra vonatkozó leírás:
 Szomorú vagyok.
 → Konstatívumok: állítanak valamit a világról, és ezek az állítások lehetnek
igazak vagy hamisak
 Az illokúciós aktusok fogalmát JL Austin filozófus vezette be a nyelvészetbe a
beszédaktusok különböző aspektusainak vizsgálata során .
 Amikor valaki azt mondja: "Van só?" a vacsoraasztalnál az illokúciós aktus egy kérés:
"kérlek, adj egy kis sót", holott a lokúciós aktus (a szó szerinti mondat) az volt, hogy
kérdést teszek fel a só jelenlétéről. A perlokúciós aktus (a tényleges hatás) az lehet, hogy
valakit átengednek a sónak.
 Az illokúciós aktus fogalma szorosan összefügg Austin doktrínájával az úgynevezett
„performatív” és „konstatív megnyilatkozásokról” : a megnyilatkozás akkor és csak akkor
„performatív”, ha „egy cselekvés végrehajtása” során adják ki. " (1975, 5), amely alatt
Austin ismét egy illokúciós aktus végrehajtását érti
A beszédaktusok hierarchiája

 Egy mondat kimondásához három aktus kapcsolódik:

 lokúciós aktus,
 illokúciós aktus,
 perlokúciós aktus
 Lokúciós aktus:
 egy bizonyos mondat kiejtése egy bizonyos értelemmel és referenciával,
 azaz: fonáció, predikáció és referálás.

 A lokúciós aktus részei:

 (i) fonetikus aktus,
 (ii) fatikus aktus,
 (iii) retikus aktus
Lókució

 Fonetikus aktus:
 pusztán bizonyos zajok/hangok kiejtése.
 (ii) Fatikus aktus:
 bizonyos szavak kiejtése, amelyek egy meghatározott nyelvhez tartoznak.
 (iii) Retikus aktus:
 a fatikus aktus révén kiejtett szavak valamilyen értelemmel és referenciával való
használatának aktusa.
 Micimackó szereti a mézet.

 Fonetikus aktus:
 mitsimɔtsko: sereti ɔ mẹ:Ʒet

 Fatikus aktus:
 Micimackó, szereti, a, mézet

 Retikus aktus:
 Micimackó → referálás egy világbeli
objektumra
 szereti a mézet → predikálás
 (2) Illokúciós aktus:
 a lokúciós aktus révén végrehajtott beszédcselekvés,
 amire használjuk a lokúciót,
 a megnyilatkozás tettértéke.

 Pl. egy kérdés feltevése, egy ítélet bejelentése, figyelmeztetés, fenyegetés, kérés, köszönés,
gratuláció, ígéret stb.
 (3) Perlokúciós aktus:

 a hallgatóra gyakorolt hatás, az illokúció mellékterméke

 valami mondásának és a mondással végrehajtott cselekedetnek a hatása
 (Nagyon nehéz vizsgálni, nem mindig vannak jelei.)
 Csukd be az ablakot!

 Lokúció: a hangsor kimondása és értelemmel való ellátása.

 Illokúció: kérés/felszólítás.

 Perlokúció: a hallgató megértve a kérést becsukja az ablakot, vagy a hallgató megértve a

kérést nem csukja be az ablakot stb.
 A következő mondatok kimondásakor hogyan jelenhetnek meg ezek az aspektusok?

 Termékeink 50%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg, amíg a készlet tart.
 lokúció:
 illokúció:
 perlokúció:
 Hülye!
 lokúció:
 illokúció:
 perlokúció:
 Fáradt vagyok.
 lokúció:
 illokúció:
 perlokúció:
John R. Searle (1932)

 1969: Speech Acts

 Austin elméletére épít, és kifejti annak két fontos aspektusát:
 az illokúciós aktusok szerkezete;
 az illokúciós aktusok sikerességi feltételei
 Az illokúciós aktusok szerkezete
 Különbséget tesz a mondatok azon része között, amelyik magát az illokúciós aktust érinti (illokúciós
erőindikátor), és a között, amelyik az aktus tartalmára vonatkozik (propozicionális tartalomindikátor).
 [Ígérem]IEI, hogy [holnap eljövök] PTI
 Érv: a tagadás hatóköre kétféle lehet:
 Ígérem, hogy holnap nem jövök el. ↔ Nem ígérem, hogy holnap eljövök.
 Egyetlen mondat kimondásával egyszerre több illokúciós aktus is megvalósítható, pl.:
 Késő van.
 ténymegállapítás
 kérés/felszólítás
 Az illokúciós aktusok sikerességi feltételei

 Szabályrendszer:
 A propozicionális tartalom szabálya: arra vonatkozik, hogy milyen jövőbeli vagy múltbeli tényállást
implikál a beszélő.
 Előkészületi szabályok: háttérhiedelmekre vonatkoznak (pl. egy parancs kimondója azt akarja, hogy
végrehajtsák az általa megparancsolt aktust + nem egyértelmű, hogy parancs nélkül is megtörténne);
 Őszinteségi szabály: a beszélő mentális állapotára vonatkozik;
 Lényegi szabály: pl. a partnerek valamelyike által tanúsított viselkedés típusát határozza meg (a
beszélő elkötelezi magát szándékait vagy hiedelmeit illetően).
 Az ígéret illokúciós aktusa
 A propozicionális tartalom szabálya: Az ígéretet tartalmazó megnyilatkozás a beszélőnek
valamilyen jövőbeli cselekedetére vonatkozzon.
 Előkészületi szabályok:
 A beszélő csak akkor ígérjen, ha úgy gondolja, hogy hallgató szeretné, hogy a beszélő megtegye az
említett cselekedetet.
 A beszélő akkor ígérjen, ha a körülmények alapján nem egyértelmű, hogy a beszélő megtenné az
említett cselekedetet a dolgok természetes folyása mellett.
 Őszinteségi szabály: A beszélő akkor ígérjen, ha szándékában áll elvégezni az említett cselekedetet.
 Lényegi szabály: Az ígéret kimondásával a beszélő vállalja, hogy elvégzi az említett cselekedetet
 Az illokúciós aktusok/performatívumok
osztályozása (Austin):
 ítélkezők: valamely eredmény bejelentése indokokra alapozva, nyilvánvaló kapcsolat fűzi őket az
igazsághoz vagy hamissághoz: felment, elrendel, előír, elítél;
 végrehajtók: a cselekvés egyfajta lefolyása mellett vagy ellen hozott döntés: kinevez, elvet,
elrendel, imádkozik, figyelmeztet, megvétóz, könyörög;
 elkötelezők: ígér, felvállal, megfogad, ragaszkodik, képvisel;
 viselkedők: emberek viselkedésére, sorsára reagálunk velük, magatartásmódokat fejezünk ki velük
mások viselkedésével kapcsolatban: bocsánatot kérek, gratulálok, elutasítom, ellenzem;
 bemutatók: egy álláspontot fejezünk ki, vitázunk stb.: esküszöm, pártolom, kifogásolom, sürgetem.
 A beszédcselekvések legfontosabb típusai Searle nyomán:

 (a) asszertorikus (állító): a dolgok állásáról alkotott ítéletek prezentálása tartozik ide, pl. kijelentés,
feltételezés, állítás valamiről;

 (b) direktív (utasító): célja rábírni valamire a partnert, pl. kérés, ajánlás, provokálás, rábeszélés, parancs;

 (c) komisszív (elkötelező): a beszélő kötelezettséget vállal, hogy megtesz valamit, vállalja valamiért a
felelősséget, pl. ígéret, elkötelezés;

 (d) expresszív (kifejező): a beszélő lelki-érzelmi állapotát fejezi ki, pl. gratuláció, sajnálkozás, együttérzés
kifejezése;

 (e) deklaratív (kinyilatkoztató): a nyilatkozattal megváltoztatjuk a szociális kapcsolatokat, viszonyokat,

helyzeteket, pl. kinevezés, keresztelés, ítélkezés, felmondás egy munkahelyen