Professional Documents
Culture Documents
2.Szobrászat
3.Festészet, grafika
ÉPÍTÉSZET
Jellemzői: a gótika függőleges tagolása helyett a vízszintes irány hangsúlyozása (párkányok,
ablakkeretek), nyugodt egyensúly, egyszerű szépség, a vonalak és a tömegek harmóniájának kutatása, a
formák alá- és fölérendelése helyett mellérendelés, egységes térformálás, szimmetria. A világi építészet
jelentősége megközelítette az egyházi építészetét. A legfontosabb építészeti feladatok a paloták, városi
és vidéki kastélyok, polgári bérházak, villák, városházak, egyetemek, könyvtárak, színházak, kórházak
– az egyházi építészetben továbbra is a templomok és kolostorok.
A németalföldi és német festészet az ember halandó voltának mély átérzéséből fakadó realista
szemlélet a jellemző. Az embereket leginkább felöltözve ábrázolják, s pontosan leírják
környezetüket, akár tájban, akár szobabelsőben vagy templomban jelenítik meg őket. Az aprólékos
részletezés a XVII. századig jellemző marad.
3. FESTÉSZET ÉS GRAFIKA
Építészet jellemzői:
- az épületet elszigeteli a közvetlen környezettől, magasabb
síkra emeli, szűkre zárja a kilátást
- szűk falmezőt telezsúfolja díszítményekkel
- az udvar hosszú utcának tűnik
- a homlokzat egyenlőtlen közökben elhelyezett pillérekkel
tagolódik
Michelangelo Buonarotti: Bibliotecha Laurenziana előcsarnoka
Giorgio Vasari: Uffizi-udvar
Giacomo Barozzi Vignola: Farnese-palota
Festészet jellemzői: