A szá molá si képesség

fejlő dése
Kurzus: Kognitív képességek fejlesztésének módszertana
Oktató: Ladányi Lili
2021.02.26
 A matematikai képességek evolú ció s
megkö zelítése
• A megismerésre képes fajok számára a neurokognitív rendszer
(kognitív funkciókat működtető agyi és idegi rendszerek) teszi
lehetővé az ön- és fajfenntartó tevékenységeket.
• A neurokognitív rendszer az emberi fajnál a legfejlettebb.
• Az azonban, hogy az idegrendszerünk által kínált
„lehetőségekből” mennyit hasznosítunk, a környezetünktől függ.
 A matematikai képességek evolú ció s
megkö zelítése
• David Geary evolúciós elmélete a kognitív
fejlődésről (1995)
• Megkülönbözteti:
• a fajspecifikus, nagyrészt biológiai hatások által
befolyásolt kognitív képességeket
• Pl. a nyelv
• és a specifikus kulturális kontextusban létrejövő, vagyis
kulturálisan tanított megismerőképességeket
• Pl. az olvasás.
 A matematikai képességek evolú ció s
megkö zelítése
• Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a kognitív szféra két részre
bontható:
• fajspecifikus, biológiailag elsődleges, azaz öröklött
képességekre
• veleszületettek és univerzálisak
• olyan implicit tudást – ún. váz-elveket – foglalnak magukban,
amelyeket a gyermekek nem tudnak megfogalmazni, de
viselkedésüket korlátozzák.
• kultúraspecifikus, biológiailag másodlagos, azaz tanult
képességekre.
• következtetés útján, vagy másoktól, tanulással lehet elsajátítani – az
elsődleges képességekre támaszkodva.
 Biológiailag elsődleges matematikai
képességek
• A csecsemőkutatások azt jelzik, hogy a matematika területén is vannak
olyan kompetenciáink, amelyeket biológiailag elsődlegesnek tekinthetünk.
• Geary (1995) elképzelése szerint ezek az alábbiak:
• Négy elemnél kisebb számosságok (elemek, események) felfogása
számlálás nélkül
• Ez lehet az alapja a felnőttek szubitizációs képességének, ami kis számosságok
azonnali, hibátlan, számolás nélküli felfogását jelenti
• A több/kevesebb mennyiségi viszonyok megértése (4>3, 3>2) kis
számosságok esetén
• Számlálás, mint a halmazok számosságának azonosítására alkalmas
képesség megértése
• Érzékenység kis halmazok számosságának megváltozására, elemi
összeadás, kivonás képessége
 Biológiailag elsődleges matematikai
képességek: bizonyítékok
• Az állatkísérletek módszere leggyakrabban az operáns kondícionálás, vagyis az
állat megtanulja, hogy egy adott viselkedés egyedi következményekkel jár.
Például a patkány megtanulja, hogy egy hangjelzés után az „A” billentyűt kell
lenyomni, több hangjelzés után pedig a „B”-t. Vagyis a patkány meg tudja
különböztetni az egyet a többtől.
• Csecsemőknél leggyakrabban a nézési idő habituációjára alapuló módszert
alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy egy inger (pl. egy lapon két pont) bemutatása
először hosszabb nézési időt vált ki, ha azonban ezt a képet többször újra látja
a csecsemő, akkor rövidül a nézési idő. Ha egy újabb ingert kap (pl. három
pont), akkor ismét nő az idő. Vagyis ebből arra következtethetünk, hogy a
csecsemők különbséget tudnak tenni a két, ill. három pont között; sőt egyszerű
műveletek (1+1, 2-1) értelmezésére is képesek (lásd: Wynn kísérlet, Márkus,
2007, p. 38-39.)
 • Film
• https://www.youtube.com/watch?v=2XLe2HFO3ZY
• Csecsemők matematikai készsége: Wynn kísérlet
 Bioló giailag első dleges matematikai
készségek fejlesztése
• Tárgyakkal:
• Az eléd letett tárgykupacok (két majd több kupac)
közül mutass arra, amelyikben 3 van!
• Mutass arra, amelyikben 2 van!
Mutass arra, amelyikben 4 van! stb.
Ötnél több ne legyen a véletlenszerűen elrendezett mennyiség.)
• Mondd meg gyorsan, ez mennyi? Mondd meg, rámutatás nélkül,
mennyi van pl. a kékből? Mennyi van a kicsiből? stb.
• Előttem van ennyi, nálad is legyen ugyanennyi! Nálad legyen ennél
kevesebb! Legyen több! stb.
 Bioló giailag első dleges matematikai
készségek fejlesztése
• Kártyákkal:
• A letett kártyák közül (két majd több kártya)
mutass arra, amelyiken 3 van!
• Mutass arra, amelyiken 0 van!
Mutass arra, amelyiken 4 van! stb.
• Mondd meg gyorsan, ez mennyi?
• Mondd meg, rámutatás nélkül,
mennyi van a pontból?
• Tapsolj annyit, ahány pontot látsz!
 Bioló giailag első dleges matematikai
készségek fejlesztése
• Pakli kártyával:
• A felhúzott kártyalapot látva mondd meg,
hogy mennyit látsz! Ne állj meg és húzd fel
a következőt!
• Csapj rá! A felhúzott kártyalapot csapd le, ha
pl. 4! Ne állj meg és húzd fel a következőt!
• Csapd le, ha 3! Ne állj meg és húzd fel a
következőt!
• Mondd meg, hogy több-e, kevesebb-e,
ugyanannyi-e, mint az előzően felhúzott
lapod? Ne állj meg és húzd fel a következőt!
 Bioló giailag első dleges matematikai
készségek fejlesztése
• Ujjakkal:
• Felismered-e? Nem egymás mellett lévő ujjamon nyitom ki öt
ujjamat, mennyi?
• Te mutasd máshogy, mennyit látsz!
• Ujjpárosítás jobb és bal kézen. Például párosítsd a második
ujjad a nyolcadikhoz!
• Nevezd meg, hogy melyik ujjaidat mutattad a 3-nál! Melyiket a
2-nél? stb.
• Mennyit látsz? Mutasd az ujjaiddal a látott mennyiséget!
• Melyik ujjaidat kell mutatnod, ha például azt kérem, hogy
mutass egyet meg kettőt?
• Csukott szemmel játsszunk közösen. Mennyi ujjad volt, amit
megérintettem? (Az ujjtapintások nem feltétlen sorban
történnek).
• IKT eszközökkel:
• https://www.youtube.com/watch?v=6Yqli14ITv0
• Subitize tree
• A veleszületett készségek előhívása, kiterjesztése érdekében
szükséges, hogy a gyermekek jelentős számolási, számokkal
kapcsolatos tevékenységeket végezzenek.
• Pán-kulturálisnak tűnik, hogy a 2–3 éves gyermekek ilyen játékok
iránt érdeklődnek, ezekben örömüket lelik, ami elősegíti az
elsődleges képességekhez tartozó neurobiológiai rendszerek
növekedését.
• A másodlagos képességek elsajátítása ezzel szemben lassú,
fáradtságos, és szándékos, speciálisan az elsajátítás segítésére
tervezett gyakorlással érhető el, amelynek legfontosabb színtere az
iskola.
 Biológiailag másodlagos
matematikai képességek
• Mivel a másodlagos képességek kultúrafüggők, fejlődésüknek sincs olyan
normatív mintázata, mint amilyet az elsődleges képességeknél
tapasztalhatunk.
• Az oktatási rendszerekben mutatkozó, nemzetek és generációk közötti
eltérések ellenére azonosíthatunk néhány alapvető másodlagos
matematikai képességet.
• Számok elsajátítása: tízes számrendszer megértése, transzkódolás (számszavak és
arab számok megfeleltetése);
• Aritmetikai műveletek: aritmetikai tények elsajátítása (pl. szorzótábla), műveletek
elvégzésének képessége (pl. többjegyű számok összeadása, osztás, hatványozás);
• Matematikai problémamegoldás: szöveges feladat átalakítása egyenletté,
problémamegoldási sémák bevésése, matematikai érvelés.
 Biológiailag másodlagos
matematikai képességek
• A másodlagos képességek fejlődésében az első jelentős mérföldkő
(Geary, 2000) a nyelv megjelenése, a számszavak megtanulása.
• Ezek ismeretében képes a gyermek egyre nagyobb halmazok
számosságának megállapítására számlálás révén, egyre nagyobb
számkörben érti a mennyiségi viszonyokat (több/kevesebb
fogalmának elsajátítása), és tud alapvető műveleteket végezni.
• A másodlagos matematikai képességek kialakulásához
elengedhetetlen a nyelv és a környezet (családtagok és iskolai
oktatás), hiszen ezek nélkül a „közvetítők” nélkül nem tudnánk
fejlődni.
 A szá molá si képesség fejlő dése
gyermekkorban
• A számlálás mint szeriális képesség szintén öröklött. Ennek egyik
jele az, hogy a gyerekek már kétéves koruk előtt számlálnak, még
akkor is, ha nem megfelelő sorrendben. (Érdemes tudni, hogy az
elemekből álló sorozat megjegyzésének és megfelelő sorrendben
való előhívásának képessége több szubhumán fajnál is
kimutatható.)
• A másik fontos befolyásoló tényező a kardinalitás elve, vagyis az
a tapasztalatok alapján megszerzett tudás, hogy a legutolsó
kimondott szám az adott halmaz számosságát jelenti.
 A szá molá si képesség fejlő dése
gyermekkorban
• Hároméves kor körül megfigyelhető az aritmetikai
képességek felgyorsulása
• Hátterében:
• a gyermekek már megértik azt, hogy mindegyik szám neve egy
meghatározott mennyiségnek felel meg.
• képesek a rész-egész megkülönböztetésére.
• Több vizsgálat is rávilágít arra, hogy a gyermekek már öt
éves kor előtt rendelkeznek az összeadás és a kivonás
koncepciójával is.
 A DIFER, mint a kritikus kognitív készségek analitikus
diagnózisára alkalmas standardizált mérőeszköz

• A DIFER Programcsomag hét, ún. elemi alapkészség

mérőeszköze. 
• Óvodás és kisiskoláskorú, átlagosan fejlődő gyermekek/tanulók
kritériumorientált készségeinek felmérésére és fejlesztési
tervezésére készült, de egy próbamérés alapján bebizonyosodott,
hogy alkalmazható a tanulásban akadályozott
gyermekek/tanulók körében is.
 Elemi szá molá si készség
Az elemi számolási készség összetevői:
• Számlálás: automatizálódik oda- és vissza 20 alatt
memorizálás, alatta számkörök átlépése a problémás
•  Mennyiség
•  manipulatív számolás (műveletek pálcikákkal –
kiszámlálás, hozzászámlálás, elvétel, bontás,
csoportosítás)
•  Számkép felismerés (mutasd meg azt
a rajzot, amin valamiből 3 van)
•  számolvasás
Elemi szá molá si készség számlálás
fejlesztése
számosság
sorszámok
számképek
Vá lasztható elő adá sok a kö vetkező alkalomra
• 1. Négy elemnél kisebb számosságok (elemek, események) felfogása
számlálás nélkül – manipulációs
• 2. A több/kevesebb mennyiségi viszonyok megértése kis számosságok
esetén - IKT
• 3. Számlálás, mint a halmazok számosságának azonosítására alkalmas
képesség megértése - manipulációs
• 4. Érzékenység kis halmazok számosságának megváltozására, elemi
összeadás, kivonás képessége - IKT
 Forrá sok
• Józsa K. (2014): A számolás fejlesztése 4-8 éves életkorban.
Szülőknek, óvodapedagusoknak, tanítóknak. Budapest, Mozaik kiadó
• Vargáné dr. Molnár M. (2012): A kognitív képességek fejlesztésének
módszertana. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_
kognitiv_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/02_0.h
tml
• https://dyscalculine.com/szubitizacio-kepessegenek-vagyis-a-kis-me
nnyisegek-azonnali-szamlalas-nelkuli-felismeresenek-fejlesztese/
• Jármi Éva (2013): Alapvető számolási képességek tipikus és atipikus
fejlődése – a számolási zavar diagnosztikája Doktori (PhD)
disszertáció ELTE