CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK

(GYERMEKBÁNTALMAZÁS)

Készítette: Aradi Virág ( ZQRTK9 )

 A gyermekbántalmazás fogalma:
◦ A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy ha a
gyermek sérelmére elkövetett cselekményt-bár tud róla, vagy szemtanúja- nem akadályozza meg ill.
nem jelenti.

Fajtái:
◦ Fizikai bántalmazás
◦ Érzelmi bántalmazás
◦ Szexuális visszaélés
◦ Veszélyeztetés
◦ Elhanyagolás
◦ Pszichés elhanyagolás
 A bántalmazás okai:
A gyakori, súlyos bántalmazások hátterében minden esetben családi patológia található.
Érzelmileg kiegyensúlyozott, egymással harmóniában élő, nyíltan és őszintén kommunikáló,
érett személyiségű szülők által alkotott családokban ritkán fordul elő bántalmazás.
Leggyakoribb okok:
◦ Nem kívánt, nem várt, sérült, házasságon kívül született gyermek
◦ Zavart családi kommunikáció
◦ Súlyos párkapcsolati konfliktusok
◦ A szülő maga is bántalmazott volt
◦ Válás
◦ Munkanélküliség
◦ Mentálisan retardált szülő
◦ Alkohol-, drogfüggőség
A bántalmazás menete:

Kezdetben „csak” mulasztások történnek: a gyermek kezd gondozatlanná válni, előírt orvosi
vizsgálatok elmulasztása, ha kórházba kerül a gyermek nem érdeklődnek utána » érzelmi
elhanyagolás, bántalmazás, majd fizikai bántalmazás.

A „bántalmazott gyermek” diagnózis felállításának kritériumai:

-Bizonyított bántalmazás : Feljelentés megtörtént. Rendőrségi, bírósági eljárás támasztja alá
-Technikai diagnózis : a szülők mással magyarázzák(baleset) a bántalmazás sérüléseit
-Technikai gyanú : A jelek nem egyértelműek
-Intuíció: Elsősorban érzelmi elhanyagolás gyanúja merül fel a viselkedés megváltozását
illetően. (óvónő, tanító, orvos, védőnő jelzése)
 Gyermek-specifikus abúzus:
◦ A bántalmazó szülő általában az anya ; pszichés zavara
nincs
◦ Megfelelő gondozási ismeretekkel rendelkezik,
megfelelően ellátja gyermekét
◦ Gyakran önkritikus
◦ Maximalista önmagával és gyermekével szemben
◦ Szülést követő depresszió
◦ Bántalmazás egyszer történik vagy ritkán : külső
frusztráció miatt, amit az anya nem tud kezelni, ezt a
gyermeken vezeti le, majd később bűntudata lesz

Megoldás lehetősége : nyitottan fogad segítséget,

elsősorban pszichés támogatásra van szüksége
Kényszeres típusú abúzus
◦ A bántalmazó szülő itt is az anya, sok
dologban hasonlít az előzőhöz
◦ Itt a problémák egy kényszeres személyiség
talaján jönnek létre
◦ Az anya egész életstílusát áthatja a
tökéletességre törekvés
◦ Az apa kritikus, túl sokat váró fél
◦ Nevelési stílus merev, rigid, követelő
◦ A gyermek nem tud megfelelni a szülői
elvárásoknak, az anya úgy véli ez az ő
hiányossága ezért büntet is.
 Pszichotikus szülők abúzusa

◦ Az esetek kis részében fordul elő, hogy a bántalmazás akut pszichiátriai betegség
talaján jön létre
◦ Gyakori a szülést követő pszichózis
◦ Szülést követően az anya elutasítja gyermekét, agresszív vele vagy közömbös
◦ Téveszmékkel társuló pszichotikus állapotokban kárt tehet gyermekében
◦ A prognózis a pszichiátriai kórképtől függ
Túlbüntető szülők:
◦ Rendszerint iskoláskorú, kamaszkorba
lépő gyermek bántalmazása
◦ A bántalmazó szülő leggyakrabban az apa
◦ Szigorú , merev nevelési elvek
◦ A büntetés során túlzó fizikai bántalmazást
alkalmaz ami sérülésekkel jár
◦ A gyermeket okolják a bántalmazásért
◦ Tettükkel kapcsolatban korlátozott a
belátásuk ( nem ismerik el, hogy
hibáztak )
◦ Családterápiás segítséget igényelnek
◦ Az esetet jelenteni kell a Gyermekjóléti
Szolgálatnak
 Terápia és megelőzés

◦ Fizikai bántalmazás esetén a terápia célja a gyermek védelmezése a további

bántalmazástól, a család erősítése, a szülők gyermeknevelési készségeinek javítása, a
nevelési módszerek átalakítása, a bántalmazás pszichopatológiai következményeinek
feldolgozása a gyermekkel.
◦ Több szakember együttműködése, esetkonferencia során az egyes szakterületek
összehangolt működésének elősegítése, a család részéről krízisintervenció, a gyermek
számára a trauma feldolgozását elősegítő pszichoterápia, szükség esetén gyógyszeres
kezelés a terápiás lépések.
◦ Elsődleges cél, hogy családon belüli bántalmazás esetén a gyermek a családban maradjon
de megszűnjön bántalmazása. Egyes esetekben szükség lehet a gyermek családból való
kiemelésére.
 Terápia és megelőzés
◦ Szexuális bántalmazás esetén a terápia célja a bántalmazás következményeinek feldolgozása.

◦ Összehasonlító vizsgálatok szerint a kognitív-behavior terápiás forma bizonyult

leghatásosabbnak.

◦ Fontos a szülő, szükség esetén az egész család bevonása a terápiába, esetenként családi
krízisintervenció, szülői szerepek tanítása, nevelési készségek fejlesztése. Különösen fontos a
családgondozás, a családok rendszeres látogatása, mely a későbbiekben csökkenti a későbbi
tünetek kialakulását.

◦ Az esetkonferenciák szintén fontos szerepet kapnak. A szexuális bántalmazások esetében a

bántalmazók kezelése is kulcsfontosságú.
Feltűnő viselkedésmódok (óvoda/iskola)

◦ Agresszivitást és durvaságot használ frusztrációja, dühe levezetésére, más gyerekeket bánt

◦ Elszigetelődik a többi gyermektől
◦ Korához képest kiemelkedően alkalmazkodó, igyekszik elnyerni a felnőttek elismerését (álérett)
◦ Tanulási nehézséggel küzd, problémai vannak az összpontosítással
◦ Gyakran beteg, sokat hiányzik az iskolából
◦ Különféle magatartászavarok kialakulása
◦ Traumás játék figyelhető meg rajta : gyakran újra játszik egy erőszakos eseményt, hiányzik a játékából a
spontaneitás és az öröm
◦ Kimarad az iskolából, csavarogni kezd
Feltűnő viselkedésmódok (család, társas kapcsolatok, saját test)

◦ Megkíséreli befolyásolni a szülők viselkedését, érzéseit és cselekedeteit, hogy gátat vessen az erőszaknak.
◦ Családrajzként ijesztő, rémálomszerű rajzokat készít
◦ Igen korán házzaságra lép vagy elköltözik otthonról
◦ Traumás kötődés jeleit mutatja, erősen szolidáris a bántalmazóval
◦ Iskolai „balhékba” keveredik
◦ Bűnügyekbe keveredik
◦ Kortársaival bizalmatlan, nem alakít ki szerelmi kapcsolatokat sem
◦ Hiperérzékeny mások érzései és igényei iránt (álszociabilitás)
◦ Önbántalmazó módon viszonyul a testéhez( haját tépi, körmét/száját rágja, vagdossa, szúrkálja magát)
◦ Különféle anyagokkal él: drog, alkohol, nyugtató
Jogi háttér :

A Büntető Törvénykönyv szerint (195§) az a személy ítélhető el a gyermekek elleni

helytelen viselkedés vádjával, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására
köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú
testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gyermekvédelem alatt értjük a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit

előmozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések
összességét.
Segítségnyújtás Magyarországon:
◦ Unicef-Minden gyermekért : HelpApp- telefonos alkalmazás
◦ A lakóhelyünkhöz legközelebbi gyermekjóléti szolgálat
◦ Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
◦ Alapvető Jogok Biztosításának Hivatala ( Ombudsman )
◦ Safer Internet
◦ NANE
◦ Drog-stop
◦ Országos Kríziskezelő Információs Szolgálat
◦ Háttér Társaság
◦ Rendőrség
◦ Háziorvosi vagy házi gyermekorvosi szolgálat
◦ Védőnő
◦ Iskolapszichológus
Felhasznált irodalom:
◦ Szabóné Kármán Judit : Családgondozás-
krízisprevenció (2004)
◦ NANE (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen
Egyesület) : Miért marad?
◦ https://unicef.hu/ezt-tesszuk-itthon/segitun
k/hova-fordulj-a-bajban