EPT BA01 Alapfogalmak, Valtozatok

Érdekegyeztetés - párbeszéd a társadalomban
01. Fogalmak, alapvető struktúrák
László Gyula, Sipos Norbert

2/19
3/19
Alapfogalmak
Érdek: cselekvésre késztető tudatosult szükséglet;
egyéni, összetett
Érték: morális elköteleződés, elhivatottság,
állásfoglalást/cselekvést alakító
Érdek versus érték
Érdekütközés, érdekkonfliktus: az érdekek különbözősége
miatt természetes; ezért kell az
Érdek-feltárás,
érdek-ütköztetés
érdek-transzformáció,
érdek-összehangolás
4/19
Alapfogalmak
Érdek-hierarchia: van szubjektív egyéni
rangsor; van általános alá/fölérendeltség?
Érdekképviselet: technikailag szükséges;
erő, hatékonyság; ügynök; potyautas
Érdekbeszámítás vs. érdekegyeztetés:
én mérlegelek, vagy egyeztetek
Érdekvédelem: az egyén vagy képviselője aktívan fellép;

tárgyal, támogat, szolgáltat
Érdekharc: nyomás-gyakorlás vagy akár nyílt harc
5/19
A munkaügyi kapcsolatok rendszere
(1) A fogalom
Munkaügyi kapcsolatok - Érdekegyeztetés
Industrial Relations, Labour Relations,
Industrielle Beziehungen, Arbeitsbeziehungen
A társadalom egyik alrendszere; a munkahelyi foglalkoztatási
viszonyokat szabályozza, tartalmi előírásokkal és eljárási
szabályokkal. (Dunlop)
A tőke és a munka, mint termelési tényezők és azok tulajdonosai
közötti érdekérvényesítési kapcsolat, békés vagy konfliktusos
interakciók; normák, szabályok, megállapodások és intézmények
alkotják. (Moerel)
A munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszer, amely az
együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a
kialakult konfliktusok megoldására irányul. (Lux)
6/19
(2) Az indíték
A munkaerő kettős jellege, eltérő érdekek
Aszimmetria
Konfliktus, harc
(3) A funkció
Az eltérő érdekek egyeztetése -
a károkozás megelőzésével
7/19
8
Szinte teljesen leállt a győri Audi-gyár
Stubnya Bence 2019.01.24. 09:10
9/19
A munkaügyi kapcsolatok filozófiája
Megegye-
zés
szüksé-
gessége
Aszim-
Előnyök metria Az
mindkét fél érintettek
számára kiegyenlí- tárgyalása
tése
Partner-
kapcso-
latok
10/19
Az alapvető változatok
A) Az érdekérvényesítés stratégiája alapján
 individuális vagy
 kollektív
Mindkettő jog, de eltérő lehetőség
Munkaügyi kapcsolatok: kollektív; aktuális trend: individuális
• A harmadik szektor
előretörése
• Vállalati méret-struktúra
• Tudásalapú, innovatív
gazdaság
• Vállalati belső
munkaerőpiacok
• HRM-irányzatok
• A szakszervezetek
erejének csökkenése
11/19
B) Közvetlen vagy képviseleti: The VOICE
A „hang” Kilépés és
meghallgatása belépés
Az „egyéni” A „közös”
hang hang
Kommunikáció, Érdekképviselet,
hierarchia kooperáció
Érdekérvényesítés, azonosulás
12/19
C) Befolyásolás és szerződés
Az érdekképviselet formája alapján:
 részvétel (participáció, társadalmi párbeszéd) –
gazdasági érdek, menedzser vs. MV (ÜT)
 kollektív tárgyalás, kollektív szerződés –
munkaviszonyhoz kapcsolódik, MA vs. MV (SZ)
a gazdasághoz a munkaviszonyhoz
kapcsolódó érdekek
az érdek- a piac, a munka-
érvényesítés terepe a vállalkozás szerződés
az érdekek hordozói, a vállalkozó a munkaadó és
belső érintettjei (a munkavállaló) a munkavállaló
döntésre jogosult a vállalkozó, a munkaadó és
a menedzser a munkavállaló
a munkavállalói részvétel (participáció, kollektív tárgyalás,
érdekérvényesítés társadalmi párbeszéd) kollektív szerződés
13/19
D) Munkaügyi és alkalmazotti kapcsolatok
Makro/mezo/mikro
Kollektív érdekek szintű
munka-
Munka- ügyi Munka-
adó kapcso- vállaló
latok
Közösen szervezett Formalizált,
képviseleti
Emberi erőforrás
menedzsment
Fő területei: kollektív tárgyalás, participáció, esetenként konfliktus-kezelés, ill. munkaharc,

makro szinten társadalmi párbeszéd, társadalmi-gazdasági megállapodás
14/19
D) Munkaügyi és alkalmazotti kapcsolatok
Az alkalmazotti kapcsolatok rendszere
Egyéni és kollektív Munkajog Intézményi

érdekek szintű
alkal-
Munka- mazotti Munka-
adó kapcso- vállaló
latok
Emberi
Munkaadó által erőforrás Nem (feltétlen)
szervezett menedzsment képviseleti
Fő területei: participáció, emberi erőforrás menedzsment és

információ-menedzsment, belső PR
15/19
E) A kapcsolatok szintje
A kapcsolatrendszer szintjei alapján:
 makro
 mezo (ágazati, területi)
 mikro (üzemi)
 Kialakítható bármelyik
szinten bármilyen
jellegű kapcsolati forma
 A szint alapvetően
meghatározza a
kapcsolatok szereplőit
és tartalmát is.
16/19
Az alapvető változatok
F) Formális és informális
Formális: szervezett, intézményesített, megfelelő formai
keretekkel megerősített, szabályozott érdekegyeztetés
Informális: nem szervezett, nem legitimált, önkéntes,
megállapodásos keretek között működik.

G) Bipartit és tripartit
Bipartit: kétoldalú (kétpólusú), a munkaadó és a munkavállalók,
illetve ezek érdekképviseletei (a szociális partnerek) között.
Tripartit: kiegészül a kormány (az önkormányzat) képviselőivel
• A szereplők determinálják a tartalmat is (szakértők, politika)
• Egyes szereplők elutasíthatják vagy éppen egyoldalú
döntésekkel kisajátíthatják a kapcsolatokat.
17/19
Köszönjük a figyelmet!
18/19
IRODALOM
László Gyula (szerk.): Társadalmi párbeszéd, avagy a
munkaügyi kapcsolatok makro szintje Kézirat, Pécs 2021
1.1-1.3 fejezet
Olvasnivaló:
munkaügyi kapcsolatok makro szintje Kézirat, Pécs 2021
1.4 fejezet
19/19
02. Szakszervezetek

A szakszervezetek
21/18
22/18
A szakszervezetek elmélete
Lujo Brentano
A tőke és a munka közötti kettős aszimmetria:
• A munkaerőpiacon: a munkás kínálati kényszer
alatt áll, a munkaadó kereslete rugalmas.
• A szervezeti kapcsolatokban: a munkaszerződés
egy hierarchikus viszonyt hoz létre.
A szabad munkaszerződés lehetetlen,
a munka-vállalói koalíció a
munkaerőpiac szükséges szervezete.
23/18
Sidney és Beatrice Webb
A szakszervezet a bérmunkások tartós szövetsége,
amelynek célja a munkafeltételek megőrzése vagy
javítása.
A szakszervezet árszabályozó ügynökség.
Eszközök:
• A kollektív akarat érvényesítése, kollektív
tárgyalás.
• Szolidáris támogatás: segély-pénztárak, kölcsönös
támogatás betegség, sztrájk, munkanélküliség
esetére.
• „Nyomás-gyakorlás”: a törvényi rendelkezések, a
jogszabályalkotás befolyásolása.
24/18
Goetz Briefs
A szakszervezet a tulajdon nélküli, bérből élő
munkavállalók SZABAD, tartós, belső viszonyaiban
egymást támogató, kifelé az életkörülményeikkel
kapcsolatos érdekeiket képviselő intézményesített
szövetsége.
A belső, szövetségi funkció (zárt üzem, szakmán
belüli közvetítés, segélyezés) elhalványul, a külső,
érdek-képviseleti funkció megerősödik.
A szakszervezet a tiltakozás és védekezés eszköze a
szigorú piaci törvények ellen, vagyis épp az az
értelme, hogy a munka áru-jellegét korlátozza,
feloldja. /Kartell-jellegű, ezért nem piac-konform./
25/18
A szervezetek négy alapvető funkciója
(a) Korrekciós funkció. Érdekvédelem, a munkaerőpiaci
aránytalanságok, igazságtalanságok korrekciója. Információs és
tárgyaló ügynökség. A tagok anyagi függetlensége.
(b) Emancipációs funkció. Érdekvédelem a belső MP-on is,
participáció, a munkahely minősége, szakmai és kulturális
fejlődés, közösség-teremtés. A tagok szellemi függetlensége.
(c) Tagsági funkció. A tagok kollektív érdekeit képviseli, egyéni
és kollektív szolgáltatások a szakszervezeti tagok számára.
(d) Politikai-szervezeti funkció. A szakszervezetek ügynök-
pozíciója, saját szervezeti és személyi érdeket is követi.
Elvileg csak a tagok MP-i érdekeit képviseli, de funkciójává válik

az összes munkavállaló, a társadalmi célok képviselete is.
26/18
Az eszközök: a három „szabadság-jog”
(1) A koalíciós szabadság joga:
Egyesülési szabadság, pozitív és negatív értelemben is.
(2) A kollektív alku joga (szerződés-képesség):

a) önkéntesen szerveződtek;
b) az ellentétes oldaltól függetlenek;
c) megfelelően reprezentálják a képviselt tagságot (a tagság
aránya; a tagság szavazata; az összes MV véleménye; az ÜT-
választások eredménye; önkéntes, kölcsönös elismerés).
(3) A sztrájk-jog
Ambivalens, mert károkozás, mégis alapvető feltétel
27/18
Szakszervezeti identitás és pozícionálás
Ideáltípusok (Hyman)
• Harcos, osztályharcos, a
kilátástalanság miatt lázadó,
radikális
• Társadalmi szereplő,
társadalmi érdekeket és
problémákat felvállaló, jóléti,
integratív
• Aktív munkaerőpiaci
szereplő, független, de csak
üzemi szint
28/18
Szakszervezeti alaptípusok
A) Az aktivitás elsődleges szintje:
A1) Mikro (vállalati, intézményi) szint
MP-i szervezet, üzemi szintű érdekvédelem, decentralizált
kollektív alku. Relatív szabadság és függetlenség (külső
szabályozás és belső irányultság). Szekcionális. Atomizált.
A2) Ágazati szint
MP-i, de magasabb szinten. A mikro alternatívája és tükörképe:
általánosabb, heterogén, de erősebb, hangsúlyos szolidaritás
A3) Makro (társadalmi) szint
A társadalmi szerep színtere, az alacsonyabb szintek számára
keret-alkotó. Részvétel a makro, politikai folyamatokban.
Alternatívákat kínál. Lehet egymásra épülés.
29/18
B) Az alkalmazott stílus
B1) Harcos, aktív nyomásgyakorló
Nyomásgyakorló, harcos, konfrontatív, legyőzni az ellenséget.
„Madár-differenciák”
B2) Tárgyaló fél, alku-partner

Partnert keres a kölcsönösen elfogadható megoldáshoz,
kompromisszum-kész
B3) Együttműködő (neokorporatív)

Mikro szinten kvázi üzleti partnerré, együttműködő-segítő társ-
szervezetté válik, makro szinten gazdaság- és társadalom-
politikai rendszer-alakító funkciót is betölthet.
30/18
C)Politikai kapcsolat, viszony, elköteleződés
C1) Semleges
Ragaszkodik eredeti küldetéséhez. Nem keres kapcsolatokat,
de élhetnek formális és informális struktúrák is.
C2) Kapcsolatépítő
A kapcsolatok hasznosak a külső környezet befolyásolásában,
és toborzó erő is lehet. Kötődik egy karakterisztikus társadalmi-
politikai vagy felekezeti áramlathoz. Szimpátiától a szorosabb és
szervezettebb formákig.
C3) Szélsőséges politikai szervezet

Nem a munkaerőpiacra fókuszál. Önmaga is politikai
szervezetté válik.
31/18
Szerveződési típusok
A) Horizontális dimenzióban
A1) Szakmai szakszervezetek: egy adott szakmához tartozó
munkavállalói kört fog át. Homogén, de szétszórtan gyenge.
Ágazati szakszervezetek: egy adott iparág dolgozói. Tömeg,
erő, jól szervezhető, „egy üzem-egy szakszervezet”. Inhomogén
A2) Kék- és fehérgalléros szakszervezetek
A kisebbség különválása. Ágazati vagy általános
A3) Általános szakszervezet
szakma-, munkakör-, képzettség- és ágazat-feletti
A4) „Irány”- és egység-szakszervezetek
Irány: erős kötődés Egység: független, semleges
32/18
Szerveződési típusok
B) Vertikális szerveződés:
B1) A működés meghatározó szintje
országos, ágazati, regionális,, vállalati
B2) Alulról vagy felülről függesztés
Az ágazat irányít, az országos szint csak szervező-koordináló,
vagy országos szinten döntenek
B3) A centralizáció és hierarchia változatai
Alapja lehet ideológiai-politikai vagy szervezési-irányítási:
hatékonysági szempont. Függ a makro/mikro funkciótól is
B4) Egy vagy több központos struktúra
Koncentráció vs. pluralizmus, sokszínűség, szakmai-, politikai-,
felekezeti irányszakszervezetek.
33/18
A) Munkaerőpiaci szerepek
(1) Kollektív szerződés. A szakszervezet átvállalja az
egyezkedést, „ütköző zónát” képez. Kartell vs. munkabéke.
(2) „Privát törvényhozó”. „Törvényt alkot”, bár nem egyedül.

„A munkavállalók felügyelője” is, egyúttal „a munkabéke őre” is.
(3) Joint regulations, „közös szabályozás”. A

megállapodásban mindkét fél érdeke megjelenik. Közös kartell
a „piszkos konkurenciával” szemben
(4) Intermedier (köztes) szervezet. A MA-k és MV-k közötti

közvetítő, hidat épít. Hova pozícionálja magát(?)
(5) Üzleti partner. Kész segíteni is az eredményesség

érdekében, megváltozik a ’mi és ők’ tartalma
34/18
B) Politikai szerepek
(1) Politikai (baloldali) beállítódás. Ilyen közegben, így
születtek, máig élő gyökereik, bár sokszor csak címke, averzió
(2) Ideológiai megközelítés: a Jó és a Rossz ütközése. Az

érdekek ütközése az egyéni értékrendekkel, beállítódással.
(3) Tömegbázis. A politika számára szavazóbázis, a

kormánynak kapcsolat, információ, közvetítő-legitimáló.
(4) Rendszer-szabályozó, rendszer-alakító funkció. Átfogó

szabályozó szerep, társadalmi párbeszéd, részvétel a
társadalom- és gazdaságpolitika alakításában.
(5) Szervezet-politikai érdekek megjelenése. A szakszervezet

(is) „csak” ügynök, önálló szervezet. Van önérdeke, mozgástere.
35/18
36/18
IRODALOM
munkaügyi kapcsolatok makro szintje Kézirat, Pécs 2021:
3.1 és 3.2.2 fejezet
Olvasnivaló:
2.1, 2.2, 2.4 és 3.2.1, 3.2.3, 3.2.4 fejezet
37/18
03. Munkaadói szövetségek és gazdasági

kamarák

(1) A munkaadói szövetségek
39/14
A munkaadói szövetség
A munkaadók szervezete a szervezett munkásokkal való
kapcsolatuk szabályozására.
Az érdekképviseleti funkció
 a munkaadói pozícionáltság alapján a munkavállalókkal
(érdekképviseletekkel) szemben,
 a MP-on a kormányzati-állami szinttel kapcsolatban is.
A tevékenység iránya
 kifelé az állam vagy a piac más szereplői, illetve a
munkavállalók (szakszervezetek) irányában,
 befelé a tagság szervezésében, szolgáltatások nyújtásában.
40/14
A munkaadói szövetségi funkciók
Funkcióterületek Címzettek Feladatok
KOLLEKTÍV
Szakszervezetek Kollektív tárgyalások: a tárgyalások és az
SZERZŐ
DÉ egyeztetés koordinálása, lefolytatása, a
SES kollektív szerződés megkötése
k
PARTNER Munkaharc: nyomásgyakorlás, harc
ü (szociális
l partnerség)
s GAZDASÁGI, Kormány / Munka- és szociálpolitika: állásfoglalás és
ő TÁRSADALMI Parlament javaslatok; részvétel a társadalombiztosításban,
, POLITIKAI Államigazgatás oktatásban, intézményekben
KÉPVISELET Bíróságok Munka- és szociális jog: részvétel jogszabály-
(makro Nyilvánosság előkészítésben, munkaügyi bírósági eljárás
funkciók) Társadalmi párbeszéd: kapcsolatok, tárgyalás,
lobbi
Közvélemény: befolyásolás a sajtó, a
médiumokon keresztül; PR
b ÖNSEGÉLYE Tagvállalatok Támogatás: pénzügyi támogatás munkaharc

e ZŐ CSOPORT esetén, jogi-szakértői támogatás
l (szolgálta- Tanácsadás / információ: technikai, gazdasági
tások) és jogi ügyekben
s
ő
41/14
A történeti típusok
„HARCIAS” „PARLAMENTÁRIS”
ESZKÖZEIK: ESZKÖZEIK:
·Saját munkaközvetítő rendszer kiépí- ·A kollektív tárgyalás szükségességének

tése, a szakszervezeti munkaközvetí- elismerése, koordinált intézményesítése
tés korlátozása ·Paritásos munkaközvetítő rendszer kiépí-
·„Fekete listák” készítése a szakszer- tése
vezeti aktivistákról, a sztrájkok ·A szakszervezeti bizalmi „elismerése”
résztvevőiről, szervezőiről, ezek
egymás közti cseréje ·Paritásos vitarendezési eljárások alkal-
mazása
·Sztrájkbiztosító intézmények létesí-
tése ·A szociális törvényhozás pozitív befolyá-
solása
·A munkáskizárás egységes és haté-
kony alkalmazása a sztrájkolókkal
szemben
42/14
Az érdekképviseletek működési irányai
Kormányzati szint
2 2
Munkaadói 1
Szakszervezet
szövetség
3 3
Tagvállalatok Tagság
1. Kollektív tárgyalás
2. Párbeszéd, nyomásgyakorlás
3. Szolgáltatások nyújtása
43/14
(2) A gazdasági kamarák
A gazdasági kamarák a vállalkozások piaci-gazdasági

érdekeit képviselik a piac más szereplőivel, illetve a piacot is
befolyásoló-szabályozó kormányzati szinttel szemben.
44/14
A gazdasági kamarák alap-típusai
(1) Magánjogi kamara
• Egyesület, önkéntes tagság
Melyikből van több?
• Érdekképviselet, kizárolag...
• Kiterjedt szolgáltatások
• Lobbi-szervezet
2016-os felmérés 65% közjogi
(2) Közjogi kamara
• Törvény hozza létre és legitimálja
• Köztestület: törvény által közigazgatási feladatokat lát el és
• Összgazdasági érdekképviselet: a gazdaság fejlődése, az
üzleti forgalom biztonság, a piac tisztasága, a gazdasági
szervezetek általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
• A gazdálkodó szervezetek önkormányzata.
• Kötelező tagság (bár ez ma már nem szükségszerű)
45/14
A közjogi gazdasági kamara funkciói
az általános gazdasági érdekek képviselete
Kormányzat,
Önkormányzat
Gazdasági
Piaci szereplők Kamara Tagvállalatok
a piac szolgáltatások
tisztasága
Gazdasági
szereplők
közfeladatok
46/14
Közjogi kamara pro-contra
Tényezők Előny Hátrány

Kötelező tagság Széleskörű lefedettség Nem mindenki akar tag leni
Egyértelmű területi
Kisebb duplikáció Csökkenti a versenyt
lehatárolás
Feszültség a közvetítő szerep
Hosszú távon biztos
Közfeladatok delegálása és az érdekvédelmi pozíció
fennmaradás
között
Hivatalosan részvétel a
Biztosított kapcsolat a Kormányzati beavatkozás és
kormányzati döntés-
kormányzati funkciókkal nyomás
előkészítésben
Túlzott rászorultság az
Állami finanszírozás Biztos háttér
államra
47/14
Magánjogi kamara pro-contra
Tényezők Előny Hátrány

Kisebb lefedettség,
Önkéntes tagság A belépés szabadsága
taglétszám
Meghatározhatja a Kevesebb akadály az újak Esély a redundáns
tevékenységének területét alapításakor érdekképviseletre
Nincs stabil bevétel a delegált
Nincs közfeladat-delegáció Állami beavatkozástól mentes
közfeladatokból
Tagok érdekében történő
Önálló finanszírozás Korlátozott tagdíj bevételek
minőségi szolgáltatások
Nincs kamarai Helyi igényekre fókuszálás Kevesebb kényelem a tagok
hierarchia/nemzeti kamara lehetősége számára
48/14
EUROCHAMBRES
49/14
50/14
IRODALOM
3.3 fejezet
Olvasnivaló:
2.3-2.4 fejezet
51/14
04. A munkaügyi kapcsolatok

általános modelljei

1. A munkaügyi kapcsolatok indokoltsága
(1A) A tárgyalási modell
Közigazgatási-
Tárgyalásos Piaci
törvényhozási
Centralizált Decentralizált
Forrás: Stanislawa Borkowska: A kollektív tárgyalások In: Csákó - Simonyi - Tóth (szerk.): Változó munkaügyi kapcsolatok
ELTE Szociológiai Intézet Bp. 1994. p. 143.
53/11
1. A munkaügyi kapcsolatok indokoltsága
(1B) Szabályozás/Szerződés/Együttműködés
A munkaügyi kapcsolatok keretei
Szabályozás Szerződés Együttműködés
Forrás: Fürstenberg, F. (1985): Kulturelle und traditionale Faktoren der Arbeitsbeziehungen aufgrund der Sozialstruktur. In:
Endruweit, G. - Gaugler, E. - Stachle, H.W. - Wilpert, B.: Handbuch der Arbeitsbeziehungen. W. de Gruyter, Berlin-New York. p. 3.
54/11
Kapcsolati filozófiák változatai
(2A) A piacgazdaság változatai
Liberális Koordinált
(piaci / független) (piac-feletti)
Koordináló Koordináló
intézmények, állami
kapcsolatok szabályozás
Bipartit Tripartit
55/11
Kapcsolati filozófiák változatai
(2B) A kormány, a piac vagy mi ketten?
A plurális modell: Az etatista modell:
Ko
Ko
MA Sz
MA Sz
A neokorporatív Ko
modell:
MA Sz
56/11
Kapcsolati stílusok változatai
(3A) A „3K” modell
A munkaügyi
kapcsolatok jellege
Kirekesztés Kényszerítés Kooperáció
Konfliktus Kompromisszum Konszenzus
57/11
(3B) Craig kapcsolati modellje
58/11
Társadalmi- Erő-
gazdasági A munka-
ügyi stratégia
környezet
kapcso-
Munkaadók latok Konszenzus-
rendszere stratégiaa
Munkavállalók
(3BCD) Rendszerbe ágyazódás;

Funkcionális kapcsolat –
Stratégiai választás
59/11
Szint
Kapcsolati típusok Európa térképén
Északi Déli Angolszász Közép-európai
Központi Konzultáció a kormány Konfliktusos, gyakran át A kormány a MP Plurális szakszervezeti
(nemzeti) politikáról, összehangolt
politizált kapcsolatok. rugalmassága szerveződés, „vegyes”
szint tárgyalások, erős Eseti tárgyalások, érdekében korlátozza a gazdasági kamarák.
partnerség, tripartizmus, átmeneti szakszervezeteket. Tripartizmus-kísérletek.
kevés konfliktus az megállapodások, nem Nincs tárgyalás, (ezért Gyenge, átpolitizált
állam és a szakszerve erős tripartizmus. Gya kevés ütközés az állam makro kapcsolatok.
zetek között. kori konfliktus az állam és a szakszervezetek Centralizált, etatista
és a szakszervezetek között), kevés minimál- struktúra.
között standard.
Ágazati A szociális partnerség A szociális partnerség Nincs munkajogi Hiányos, gyenge ágazati
szint (kollektív meghatározó szintje az alátámasztás (esetjog, kapcsolatok, nincs
megállapodások) ágazat. Konfliktusos gentleman’s meghatározó szerepe a
meghatározó szintje az partnerség miatt agreement). Korlátozott, kollektív tárgyalásokban.
ágazat. Kiterjedt korlátozott tárgyalások, hanyatló tárgyalások. Gyenge harckészség.
tárgyalások, esetenként gyakori harcok, ill.
munkaharc. állami beavatkozás.
Vállalati Az ágazati dominancia Gyakran átpolitizált, A szakszervezeti bizalmi Alacsony szakszervezeti
szint miatt vállalati szinten harcos érdek- szerepe és a kollektív szervezettség,
kevés kollektív képviseletek ütközése. tárgyalás is informális. támogatottság és harc-
tárgyalás. Gyakran Viszonylag gyenge Az üzemi tanács készség. Gyenge
nincs üzemi üzemi tanácsok, ugyanígy az kollektív szerződéses
szakszervezet, a tárgyalásos, konzultatív erőviszonyok és lefedettség. Az üzemi
munkásrészvételt erős jellegű munkásrészvétel szokásjog alapján kap tanácsok erősítése a
üzemi tanácsok, üzemi kisebb vagy nagyobb szakszervezetekkel
megállapodások szerepet. szemben.
biztosítják.
60/11
61/11
IRODALOM
4. fejezet
62/11
05. Bipartit modellek Európában

Szociális partnerség
A szociális partnerség (soziale Partnerschaft) a munkaadók
és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködése,
amelyben a felek kölcsönösen partnerként fogadják el
egymást. Kapcsolataikat a szembenállás helyett a kooperatív
együttműködésre, egymás kölcsönös elismerésére és
mindegyik fél által elismert „játékszabályokra” építik.
A munkaadói és munkavállalói oldal tárgyalásos úton önálló
megegyezésre törekszik. Nem a munkaerőpiac helyébe lép,
hanem annak kiegészítője. A jog autoritást, legitimitást és
szerződéskötési képességet biztosít, ugyanakkor feltételezi és
elvárja a felelősségteljes magatartást. Az állam ennek
megfelelő visszafogott aktivitást, egyfajta önmérsékletet
tanúsít.
64/19
A szociális partnerség (DE)
Alapelvek
koalíciós szabadság
autonóm szerződéskötési jog
esélyegyenlőség
A munkaügyi kapcsolatok szabályozása

A szociális partnerek törvény a tarifaszerződésről
szakszervezetek bérmegállapodás
kollektív szerződések
munkaadói szövetségek
Az érdekérvényesítés eszközei
a szerződés felmondása
tárgyalás
a tárgyalás megszakításának kimondása
szavazás a sztrájkról
sztrájk, kizárás
egyeztetés
Forrás: Horst-Udo Niedenhoff: Die Organisationen und Aufgaben der
megállapodás
Sozialpartner in der Bundesrepublik Deutschland p. 59.
65/19
Wirtschafts- und Sozialpartnerschaft (WSP)
66/19
Gazdasági és szociális partnerség (AT)
A gazdasági és szociális partnerség „a munkavállalói és
munkaadói érdekképviseletek és a kormány közötti gazdaság-
és szociálpolitikai együttműködés rendszere. Ennek a
rendszernek az alapgondolata abban áll, hogy a gazdaság- és
szociálpolitika alapvető céljai a nagy társadalmi csoportok
együttműködésén és koordinált cselekvésén keresztül jobban
elérhető, mint a konfliktusok nyílt megjelenésével a
munkaharcok valamilyen formájában.” (Chaloupek)
„az egyes társadalmi csoportok részei s nemcsak köztes
végrehajtói a tényleges döntéseknek.” (Traxler)
Alapja: Paritásos struktúra;

Önkéntesség és kompromisszum-készség;
Egyhangú döntések;
Informalitás; Személyi összefonódás
67/19
A gazdasági és szociális partnerség (AT)
A Bér- és Ár-
a Paritásos Bizottság közgyűlése
kérdések
Paritásos
a négy szövetség elnökének
Bizottsága "előzetes elnöki megbeszélése"
A gazdasági A nemzet-
Bér Ár (verseny) és szociális közi
albizott- albizott- kérdések kérdések
ság ság tanácsa albizottsága
Munkavállalói Kamara Agrárkamara

Osztrák Szakszerv. Szöv. Kereskedelmi Kamara
Forrás: Anton Pelinka: Politik und moderne Demokratie. Kronberg/Taunus 1976, S. 122.
(az 1992. novemberi Szociális partnerségi megállapodás alapján kiegészítve)
68/19
Ausztria – presztízs és hatalomvesztés
A társadalom pluralizálódása
A politika ideologizálódása, liberalizmus
A kormányzás (hatalom) erősödése
Csökkenő gazdasági növekedés
Új gazdasági prioritások (konsz., stab.)
69/19
70/19
Szakszervezeti szervezettség Európában (%), 2016
100.0
90.4
90.0
80.0
70.0 67.2
64.6
60.0
54.2
50.0
40.0
34.4
30.0 26.9 25.8

23.5
20.0 18.6
17.0
13.9 10.5
12.6 7.9
11.2
10.0 8.5 7.7
4.5
0.0
d ia .x ág x ág rg ria ia á g zá g sá g zá g ia ág x gx ária ágx zág a x zá g zá g á g x ia gx
an án ág rsz m zt én rsz n d rsz ia ki á n szá
Iz
l
D z g iu r sz b ou s v rs l y rs a g ál s zá l g sz r s á rs rs s z tv
rs l ov
no Bel zo m Au lo át
o Íro Kirá ögo ol et
o tu or Bu to
r lo
zl ho ro or Li or
é do Fi n l a s u xe Sz rv . r H m or y ol et g ye S se g ya c ia s zt
o y ö é P L
Sv O L H Eg G N an Le
n C a an É
Sp
M Fr
x = 2015. Downloaded from ILOSTAT. Last update on 11JUL21.
71/19
KSZ lefedettség (%) 2016-ban Európában
120.0
100.0 98.5 96.0

90.0
84.0
80.0 78.6
72.3
60.0 56.0
46.7
40.0
33.5
24.4
17.2
26.3
22.8 10.8
20.0 17.8
13.8
7.1
0.0
gx
x ria ium and x gx ax á g x ia ág ia
x ia ág xx zá g á g x xx ság ax xx gx zág ágx zág ária ax
á szt l g z l z ág zá á ni z a nd rsz ál vén rsz u rg r s z ág l y ki á g szá rs z rs l g á ni
sz I rs s s l g s z á z s tv
or Au Be or D or ol lo tu lo et
o bo to r
ho Íror
s
Ki
rá ov rors zto
r go or et
to Bu Li
a d o i nn sz H yo or Sz m m rvá e . zl s rö el L
ci é l a n P é e o s y S a É ö y
an Sv F O Sp
a N Lu
x H C Eg ag
y G ng
Fr M Le
Downloaded from ILOSTAT. Last update on 11JUL21. x = 2015 xx= 2014
72/19
KSZ lefedettség (2002, 2013)
80
magas Ország 2002 2013 Ország 2002SE FI2013
DK
Ausztria 78 98 Németország 67 58
Franciaország 90-95 9860 Csehország 25-30 48 BE
Szakszervezeti szervezettség
NO
Belgium 90 96 Írország 66 32
Finnország 90 93 Nagy-Britannia 36 30
Svédország 90 8940 Magyarország IT 31 25
Hollandia
0 20
RU
88 40
85 Szlovákia
60 80
48 25AT
100
UK
Dánia 83 GR 84 Észtország SI
28 23
Olaszország
JP 90 8020 CHJapánDE AU PT ES 20
NE 17
SK CZ
Spanyolország
US 68 79 Lettország 20 15FR
Portugália HU 87 67 Lengyelország 40 15
Szlovénia
alacsony 100 65 0 USA 15 12
magas
Luxembourg Kollektív szerződés
48 lefedettség
59 Litvánia 10-15 10
A Cranet adatbázisa alapján
73/19
A béralku szintje Nyugat-Európában
Ágazatközi szintek Ágazati szint Vállalati szint
Ausztria . XXX X
Belgium XXX X X
Dánia XX XX X
Finnország XX XX X
Franciaország . X XXX
Németország . XXX X
Görögország X XXX X
Írország XXX X X
Olaszország . XXX X
Luxembourg . XX XX
Hollandia . XXX X
Portugália . XXX X
Spanyolország . XXX X
Svédország . XXX X
Nagy-Britannia . X XXX
X = létező béralkuszint; XX = a béralku fontos, de nem domináns szintje; XXX = a béralku domináns szintje.
Forrás: EIRO. Idézi: Borbély Szilvia: Kollektív alku az EU-tagállamokban 2004-ben
74/19
Szociális partnerség ágazati szinten
Európában inkább az ágazati szint a meghatározó
• Makro szinten nehezebb, erősebb a politika befolyása és
inkább csak iránymutatást jelenthetne.
• Üzemi szinten atomizált, erő-függő, nem egységes és
hiányoznak a szociális/szolidáris szempontok.
• Ágazati szinten: ágazat-specifikus, egységesebb, profibb,
piackonformabb „kartellek”, szolidáris, de keret-jellegű. Nem
minden munkáltató és munkavállaló érdekelt benne.
Kritika: hiányzik az üzemi szintű differenciálási és rugalmas
igazodási lehetőség, míg az üzemi könnyen szervezhető, az
érintettek tárgyalnak, lehet differenciálni.
Ágazati helyett üzemi(?), vagy kétszintűvé alakítás(?), vagy
a teljesen önálló vállalati szint(?)
75/19
Szociális partnerség makro szinten
a) Érdekképviseletek közötti kapcsolatok
Természetes a folyamatos formális és informális kapcsolat,
információcsere, a partnerségi, jó viszony fenntartása, hálózati
kapcsolatok.
b) Kormányzati, intézményi, akadémiai kapcsolatok
Aktuális információk, piaci trendek, műszaki újdonságok,
kutatási eredmények. Saját kutató, akadémia, hivatalok.
c) Makro szintű bérmegállapodás, ajánlás, irányelvek
Keret, iránymutatás, ajánlás. Minimál-standardok, minimálbér.
d) Makro szintű bipartit együttműködési megállapodások
irányulhat a béremelésre, bármilyen más munkafeltételre,
munkaerőpiaci aktivitásra, válság-kezelésre.
e) Makro szintű együttműködési intézmények
76/19
Belgium
Jellemzői: tradicionális - korporatív - liberális - nyelvi
megosztottság - magas szakszervezeti szervezettség (SZ-i
prémium) Szakszervezeti tagság: 55%
Kollektív szerződés lefedettség: 96%
Makro szint
• Országos Munkaügyi Tanács - bipartit, 5-5 MA és MV
képviselő, elnöke állami tisztviselő. 2 évenként az egész
magánszektorra érvényes kollektív szerződés.
Ágazati szint
Ágazati paritásos bizottságok, elnöke állami tisztviselő.
• Ágazati kollektív szerződés, konzultatív, konfliktus esetén
egyeztető.
Vállalati szint
• Vállalati szakszervezeti bizottság, ha nincs üzemi tanács,
annak jogait is gyakorolja.
77/19
Hollandia
Kétoldalú tárgyalások:
Makro szint Szakszervezeti tagság: 20%
Kollektív szerződés lefedettség: 85%
• Központi szinten MA és SZ tárgyalhat bipartit
elven. Nem kötelező, jogi személynek kell lenni.
Irányított bérpolitika, központi megállapodást
köthet (inkább ajánlás).
Ágazati szint
• A kollektív tárgyalás alapvetően ágazati szintű.
Vállalati szint
• A munka-körülmények (munkaidő, bérek)
egyeztetése vállalati szinten történik.
78/19
Az állam megjelenése
A) A keretfeltételek, szabályok meghatározása Érdek-
képviseletek létesítése, működése, jogai, munkavállalói-
munkáltatói jogok, minimál-standardok, KSZ-szabályok
B) A kétoldalú tárgyalások hátterében A háttér-feltételek
alakítása, kormányzati üzenetek, a közvélemény alakítása
C) Informális kapcsolatok nincs abszolút függetlenség az
állam és a szövetségek között, a politikai-irányítási
semlegesség „csak” a formális kapcsolatokra vonatkozik
D) Az érdekképviseletek formális részvétele Részvétel a
jogszabályalkotásban, fontos állami intézmények
irányításában. Részvétel a politikában, parlamenti képviselet.
E) Közvetlen kormányzati beavatkozás A kormány
gyakorlatilag magához vonja a szociális partnerek
szerepkörét. Inkább kivételes.
79/19
80/19
IRODALOM
5. fejezet
81/19
06. A kapcsolatok szintjei, szereplői

A kollektív tárgyalások szereplői
Bipartit tárgyalások:
Munkaadó Szakszervezet
(Munkaadói szövetség)
Tripartit tárgyalások:
Kormány
Munkaadói szövetség Szakszervezet
83/8
Az állam (lehetséges) szerepei
Semleges, kívülálló (tudomásul vesz, elfogad)
Semleges, szabályozó (jogszabályi keretek, elismerés)
Semleges, támogató (társadalmi elismerés, jogi és
szervezeti keretfeltételek, konfliktus-kezelés, információk)
Nem semleges, kívülálló-szabályozó (nyomás-gyakorló
vagy befolyásoló szerep politikai és/vagy
kormányzati/gazdaság- és társadalompolitikai aspektusok
alapján)
Nem semleges, kívülálló követő
Nem semleges, aktív szereplő
84/8
A makro szintű megállapodások
előnyei (lehetőségei) hátrányai (korlátai)
•a közös társadalmi, nemzetgazdasági •kevésbé rugalmas, nem képes
célok kiemelése és érvényesítése, figyelembe venni az ágazati vagy vállalati
•erőteljesebben érvényesülnek makro szinten megjelenő sajátos adottságokat,
szintű gazdasági, társadalmi, etikai, követelményeket és lehetőségeket,
szociális szempontok, •a helyi/egyéni problémákra kevésbé
•az állam (a kormány) megnyerése, érzékeny érdekképviseletek,
elkötelezettsége, •a kormány (egy nem csak, nem
•az érdekképviseletek számára lehetővé elsődlegesen munkaerő-piaci szereplő)
teszi az össztársadalmi, összgazdasági belépése, nem munkaerő-piaci
folyamatok befolyásolását, szempontok érvényesítése,
•átfogó jellegű célmeghatározás, közösen •a legkisebb közös nevezőt fogalmazza
vállalt felelősség és közös végrehajtás, meg, a határ-ágazatra épít,
•erősebb konszenzus- és •erős centralizáció, az alacsonyabb
kompromisszum-készség. szintek autonómiájának és befolyásának
csökkentése,
•a megállapodások általában nem
kötelező jellegűek,
•korlátozott hatásfokú érvényesülés.

85/8
Az ágazati szintű megállapodások
•kevésbé centralizált, figyelembe tudja •nem ismeri, mérlegeli a konkrét vállalati
venni az ágazati-szakmai sajátosságokat, feltételeket, ezért korlátozhatja a
•az ágazaton belül minden vállalatra vállalatok rugalmas alkalmazkodását,
egyformán érvényes, standard és •a legkisebb közös nevezőt fogalmazza
kiegyenlített feltételrendszert fogalmaz meg, a határ-üzemre épít,
meg •az ágazati szakszervezet keretei között
•(viszonylagos) versenysemlegességet is nehezebb a különböző szakmai, helyi
teremt az azonos bérezési, munkafeltételi csoportok érdekeinek egyeztetése,
szintekkel, •a kevésbé nagy és jelentős szakmák és
•a konkurencia-harc így nem a bérek érdekcsoportok könnyen háttérbe
lefelé szorításával egyenlítődik ki, szorulhatnak,
•valódi megállapodás, kölcsönösen •csak globális munkaköröket és MV/MA
kötelező szerződés (jóléti elv), érdekeket tud kezelni,
•védi az ahhoz tartozó "gyengébb" •erősebb az érdekképviseletek szervezeti
vállalatok munkavállalóit is a juttatások érdekének hatása
egy minimális szintjének garantálásával, •eltérő érdekeltség az ágazati tárgyalási
•kialakíthatók bérvezető tárgyalási szintben: a gyenge érdekképviselet
körzetek (ágazatok), ágazatfeletti, az erős vállalati
•jól felkészült, professzionális partnerek. megállapodásra törekszik.
86/8
A vállalati szintű megállapodások
•kisebb munkavállalói körre kiterjedő, •a vállalati szintű szakszervezet többnyire
ezért homogénebb érdekstruktúra, nem rendelkezik olyan tárgyalási
•a béreket, munkafeltételeket a konkrét pozícióval, mint az ágazat, nagyobb
vállalati feltételek és lehetőségek, alapján mértékben kiszolgáltatott,
képes szabályozni, •kevésbé van ellátva átfogó információval,
•közvetlenebb munkavállalói és szakértői bázissal, szakértelemmel és
tulajdonosi kontroll, a konkrét érdekek profi tárgyalás-vezetőkkel, mint az
határozottabban érvényesülnek, ágazati szint,
•tudatosan építhető a belső piac, fejleszti •a vállalati szintű munkavállalói képviselet
a munkaügyi kapcsolatokat gyakran sokkal harcosabb, keményebb,
•a tárgyaló delegációk a közvetlen kevésbé kompromisszum-kész, mint az
érintettekből állnak, ágazati szakszervezet,
•a szakszervezet további áttételek nélkül •ezáltal csökkenhet a mindkét fél számára
közvetítheti a munkavállalói kielégítő megállapodás esélye, a kollektív
véleményeket, elvárásokat, feltárhatók a szerződés csak látszólag teremt békét és
munkavállalók belső elégedettségének egyetértést,
és elégedetlenségének okai, így a •korlátozottabban érvényesülhet a
vállalat könnyebben elérheti, erősítheti a szolidaritás és a verseny-semleges
munkavállalók azonosulását. szabályozás elve.
87/8
Melyik legyen a meghatározó?
Európa
Angolszász modell: decentralizált, vállalati
Németország: az ágazati (szolidaritási) és vállalati
(rugalmassági) szempontok ütközése, az ágazati szint erős
kritikája
Olaszország: ágazati + decentralizált helyi (KKV)
Magyarország
a vállalati szerveződés feljebb tolása?
váltakozó kormányzati támogatás és korlátozás
a jövő?
88/8
89/8
07. Tripartit modellek Európában

Tripartizmus
A tripartit (háromoldalú) kapcsolatrendszerben a
szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek mellett
megjelenik az állam, a kormány képviselete is. olyan átfogó,
össztársadalmi és összgazdasági kérdések tartozhatnak ide,
amelyek elsősorban kormányzati hatáskörbe tartoznak és
esetleg csak közvetve befolyásolják a munkaadói és
munkavállalói érdekérvényesítést.
Tripartizmus, avagy makro korporatizmus alatt – átfogó
értelemben – azt értjük, hogy a munkaerőpiaci partnerek
magasabb társadalmi szinten közösen lépnek fel,
együttműködnek fontos társadalmi-gazdasági kérdések
megoldása érdekében. Az együttműködés makro (esetleg
mezo) szintű és korporatív, vagyis testületi jellegű
91/26
Tripartizmus és korporatizmus
A tripartizmus gyűjtőfogalom, a szereplők számát és a
kapcsolat makro szintjét emeli ki, a kapcsolat
jellegét/tartalmát nem. (V.ö. bipartizmus).
A korporatizmus a szociális partnerek makro szintű, testületi

működése, amelyben szoros, intézményesített kapcsolat
épül ki a szociális partnerek és a kormány között, a szociális
partnerek már érdemi, együttműködő részesei lesznek a
makro szintű döntések előkészítésnek, illetve
megfogalmazásának.
92/26
(Neo)korporatizmus
A korporatizmus (tört.) „klasszikusa” az ún. autoriter
(tekintélyelvű) korporatizmus: a gazdasági és társadalmi
csoportokat az államnak alárendelt, korlátozott számú
egyesületekbe, („korporációk”-ba) tömörítették, kötelező
tagsággal. Így felügyelték és ellenőrizték. Részt vettek a
közhatalom gyakorlásában, formálisan a központi
döntéshozatalban is.
A „liberális” korporatizmusban a gazdasági-társadalmi

szervezetek önként és ideológiai felhangok nélkül vesznek
részt. (A II. vh után ez a neo-korporatív.)
Csak a résztvevők saját céljait szolgálja(?) Vagy

együttműködés; egy „harmadik út”(?)
93/26
Létrejöttének, működésének feltételei
a) A makro szinthez makro szociális partnerek kellenek
 centralizált, erős érdekképviseleti rendszerek,
 felhatalmazottság, effektív képviseleti monopólium,
 a szövetségek csúcs-szervezetei képesek erős kontrollra.
b) A kormány nyitottsága és azonos platformok kellenek
 támogató politikai filozófia,
 befogadó, erős és cselekvőképes kormány,
 alapvető ideológiai-politikai egyetértés (nem átpolitizálás),
 politikai pragmatizmus,
 együttműködési készség,
 intézményes kapcsolati formák, szervezeti keretek .
c) Addig tart, amíg a felek szerint van értelme
 A kollektív előnyök cseréje, minden szereplő megtalálja
saját számítását. Ha nem, ha több a hátrány, kilép.
94/26
95/26
ás
yít
án
t ir
rti gi
pa sá
Tri da m
E) i -ga ktu
lm pa
da ás, s,
rsa od zá
Tá lap l yo
D) gál a bá
me sz lás
A tripartizmus formái
s go
tte an és
,
yü eh tet
Eg sz ez
C) ös gy
i e ci ó
lm
da ipá d,
rsa rtic zé
Tá pa es
B) ár b
ip
lm ció
da ltá
rs a z u
Tá kon
A)
A) Társadalmi párbeszéd, konzultáció
Önkéntes együttműködés, amelynek célja egymás
véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése,
befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása.

Ez a forma „csak” párbeszéd:
 vélemények (álláspontok, javaslatok) kinyilvánítása, a saját
átadása, a másik megismerése,
 konzultáció, lehetőség a vélemények ütköztetésére,
megvitatására,
 esetleg egy közös nyilatkozat, állásfoglalás
megfogalmazása,
a saját álláspont megerősítésére, vagy éppen
korrigálására, a más oldalak befolyásolására szolgál.
96/26
Még elég egyoldalú:
• közöl, kifelé irányul, elfogadja a másik felet, de
• nem irányul, nem kész egy egyeztetési (alku-) folyamatra.
A résztvevők köre:
 bipartit, Kormány
 tripartit,
 tripartit+
MA SZ
tartalmilag egyértelműen tripartit
97/26
Intézményesítettség:
• Formális / informális
• Felülről / alulról kezdeményezett
Tartalma:
• Gazdaságpolitikai egyeztetés
• Jogszabály-előkészítő egyeztetés
• Munkaerő-piaci egyeztetés
98/26
Nyugat-Európa
Belgium
Makro szint
• Központi Gazdasági Tanács - paritásos konzultációs fórum
• Országos konzultatív testület a Foglalkoztatási és Munkaügyi
Minisztérium mellett
Ágazati szint
• Ágazati paritásos bizottságok, elnöke állami tisztviselő.
Hollandia
Háromoldalú tárgyalások:
• Társadalmi és Gazdasági Tanács: közjogi szervezet, tripartit,
11-11-11 fő SZ/MA/független szakértő.
• Országos és regionális foglalkoztatási tanácsok
(szakszervezet, munkaadó, helyi önkormányzat)
Németország
• Kanzlergespräch
99/26
B) Társadalmi egyeztetés, participáció
Már kialakult a szándék, készség az álláspontok közelítésére,
a kommunikáció többoldalú, kölcsönösen befogadó. A felek
nemcsak tudomásul veszik és mérlegelik egymás szándékait,
hanem indokolt esetben készek közeledni is a közös
megoldások irányába.
Inkább konszenzus, mintsem konfliktus. A saját érdekük
helyett a közös érdeket megtalálni.
A kormányzat maga is keresi a szociális partnerek
együttműködését.
Egyfajta makro szintű participáció, a szociális partnerek
bevonása a hatalmi szférába, de „csak” a döntési
folyamatban való részvétel, a kormány önállóan dönt.
100/26
Változó, különböző erővonalak:
a) tripartizmus egyenlő oldalakkal: egyenlő távolságok és
súlyok, „semleges” egyeztetési szándék;
b) erős kormány-munkavállalók tengely: erősebb a
szociális szempontok prioritása, a jólét, a társadalmi béke
elérése;
c) erős kormány-munkaadók tengely: gazdasági
prioritások, költségvetési-, növekedési-, versenyképességi
célok;
d) erős munkaadók-munkavállalók tengely: a szociális
partnerek összefogása, nyomásgyakorlás a kormányra a
javasolt akciók, intézkedések, megvalósítására.
101/26
A megvalósulás
• állandó vagy ideiglenes szakértői bizottságok,
• bekapcsolódás a törvényhozás folyamatába,
• makro tripartit szervezetek, tanácskozások,
• részmegállapodások pl. a minimálbérre, adózásra.

Szervezeti keretek
Elengedhetetlen az intézményesítés, lehet „alulról” és „felülről”
a) Munkaerőpiaci érdekegyeztetés
b) Gazdasági és szociális tanácskozás
c) Egyetlen, átfogó szervezet
102/26
C) Együttes szabályozás, összehangolás
Concertation (Konzertierung) ≈
Kormány
összehangolás, az adott területre
vonatkozó (szak)politika együttes
kialakítása, együttes kötelezettség-
vállalás, aktivitás a végrehajtásáért. MA SZ
A szociális partnerek már a döntési folyamatba is

bekapcsolódnak, az összehangolás ezen belül történik. Mind
a három oldal hozza magával a saját szempontjait, meglévő
hatalmi bázisait és erejét, mozgósítható erőforrásait is; mind
a három oldal a „közös jó” (és nem a saját, „parciális”
optimum) elérésére, vagyis konszenzusra törekszik, és
ennek érdekében hajlandóak közös-kölcsönös áldozat-
vállalásra is.
103/26
a) Együttes szabályozás: „rendszer-szabályozó” szerep-
vállalás: együttesen formálják a gazdaság- és társadalom-
politikát, a bér-, foglalkoztatás- és szociális-jóléti politikát is. A
korporatizmus „ideáltípusa”
A kormány reform-lépéseket is megtehet, a MAk új növekedési,
versenyképességi energiákat, a MVk foglalkoztatás-,
jövedelem- és szociálpolitikai intézkedéseket nyerhetnek.
A korlát:
 Feltétel a paradigmaváltás, a konszenzus-keresés, ami
eltérést is jelent a saját, eredeti, identitástól.
 Lesznek, akik túl nagynak látják az áldozatot…
 Feléli tartalékait, a gazdaság változásai (globalizáció, a
verseny stb.) már nem adnak teret az egyeztetésekre
104/26
b) Együttes akciók
Együttes, összehangolt akciók a kormány / helyi
önkormányzatok, a szociális partnerek / civil szervezetek
részvételével (Németország, Konzertierte Aktion)
 „Konzertierten Stabilisierungsaktion” (1967)
 „Bündnis für Arbeit” (1995)
 „Bündnis für Bildung” (1996)
 „Bündnis für Familie” (2002)
105/26
Nyugat-Európa
Hollandia
A felekezeteken nyugvó "megosztott" demokrácia; a „polder-
elv”
A II. vh. befejezése után "konszenzuson alapuló
társadalom", formálisan tripartit rendszer széleskörű állami
beavatkozással, irányított bérpolitika.
A 70-es évektől decentralizáció, de az OT jelentős szerepe,
bér-befagyasztások, az érdekképviseletek centralizált
működése, a szakszervezetek "felelősségteljes"
magatartása.
106/26
D) Társadalmi-gazdasági megállapodás, paktum
Nem folyamatos együttműködés, hirtelen, gyorsan és
radikálisan kell valamit tenni, és ehhez önmagában nem elég
egyik fél sem, kellenek a három oldal saját specifikus
erőforrásai, aktivitása is, aminek garanciális feltétele az írásos
megállapodás, a paktum.
Természeti-társadalmi katasztrófa, gazdasági-szociális válság,
kihívás: ami a hagyományos eszközökkel már nem kezelhető
és rendkívüli összefogást, áldozatvállalást kíván.

A megállapodások lehetnek
a) átfogóak és keret-jellegűek (pl. egy válság feloldásának
komplex programja), vagy
b) konkrét egyezmények: pl. ár- és bérmegállapodások,
szociális-szolidaritási paktumok.
107/26
Aktualitások
 A hatvanas évek: a növekedéséből származó eredmények
újraelosztása és a szociális biztonság növelése.
 A hetvenes évek: a gazdasági válság kezelése, a gazdasági-
politikai stabilitás fenntartása
 A nyolcvanas évek: a piaci alkalmazkodás (rugalmasság)
növelése, az új technika, új munkaszervezési, formák.
 A kilencvenes évek: kihívásai a globalizáció, a népesség
elöregedése, az információs társadalom megjelenése, a
munkanélküliség enyhítése, a munkaerőpiaci rugalmassága,
a bérek korlátozása, ezzel az infláció fékezésére és a
versenyképesség növelése.
108/26
A finn példa
1966: Gazdasági Tanács Súlya: tagjai miniszterek, a MA és MV
szervezetek elnökei. Az egyeztetés folyamatos. A ’80-es évektől
fontos gazdaságpolitikai fórum. A jóléti állam kialakítását az
innováció és az oktatás fejlesztésében, összekapcsolásában
látja: a legfontosabb tényező a humántőke
1986: a Tudomány- és Technológia-politikai Tanács. Tagjai:
miniszterek, a felsőoktatás és kutatás, jelentősebb cégek
képviselői, akadémikusok, a MA és MV oldal képviselői.
Kellettek hozzá a sajátos finn társadalmi feltételek. A vallási
megosztottságtól, történeti-rendi ellentéttől mentes,
kiegyensúlyozott, szociálisan érzékeny, mérsékelten differenciált
társadalmi struktúra és a konfliktuskerülésre, kompromisszumra
törekvő politikai kultúra is a nemzeti konszenzus feltétele.
109/26
E) Tripartit irányítás
A tripartizmus itt nem a policy-ra, stratégiára irányul, hanem a
végrehajtásbeli együttműködésben, a makro intézmény-
rendszer egyes elemeinek irányításában jelenik meg. Olyan
társadalmi-gazdasági funkciók ellátásában, intézmények
működtetésében, amelyek a gazdasági-, illetve munkavállalói
érdekek képviselete, érvényesítése szempontjából különösen
fontos, „érzékeny” területek.
Az az irányítás és ellenőrzés feladatát a kormány
 átengedi a társadalmi és szociális partnereknek, vagy
legalábbis
 a társadalmi és szociális partnerek bevonásával valósítja
meg.
110/26
A tripartit irányítás kiemelt területei lehetnek:
a) a MP-hoz kapcsolódó foglalkoztatási szolgálatok és
ellenőrző szervezetek: foglalkoztatási hivatalok,
munkanélküliek támogatása, munkaügyi ellenőrzés,
b) a munka világával kapcsolatos szociális-jóléti ellátás
intézményei, pl. a társadalombiztosítási önkormányzatok, a
szociális gondozó és rehabilitációs rendszerek irányítása,
c) kisebb mértékben a közszolgálati szerepet betöltő médiák és
más közszolgálati funkciót betöltő intézmények (akár még
pénzintézetek) irányítása és/vagy felügyelete.
Az irányításban való részvétel: lehetőség a szervezeti célok, a
szervezeti kultúra és prioritások, a szolgáltatás-politika, az
eszközök, a folyamatos működés-működtetés befolyásolására
111/26
Belgium
A MA/MV képviseletek rendszeresen konzultálnak a
Minisztériummal. Az Országos Társadalombiztosítási Hivatal, a
munkaközvetítő és átképző intézmények. paritásos vezetés alatt
Hollandia
Központi Foglalkoztatási Tanács, tagjai a kormányzat képviselői,
a MA/MV képviseletek elnökei. A regionális Foglalkoztatási
Hivatalok is tripartit irányítás alá kerültek.
Dánia
Szoros együttműködés a MPi politikák és eszközök
kialakításában. Az országos és regionális MPi intézmények
irányítása tripartit. Képviselet a fontos központi és regionális
bizottságokban.
112/26
Németország
A munkaügyi miniszter rendszeres konzultációkat folytat a
tartományokkal (konferenciák a tartományi munkaügyi
miniszterekkel és a munkaüggyel foglalkozó képviselőkkel), a
munkaadók szervezeteivel és a szakszervezetekkel. A
Szövetségi Foglalkoztatási Szolgálat (BA) tripartit struktúrával
rendelkező önkormányzatokból áll.
„Kiterjesztett” tripartizmus
Németországban a közszolgálati rádió és televízió felügyelő
bizottságában helyet kapnak a szociális partnerek.
Ausztriában a Nemzeti Bank részvényesei között ott vannak a
szociális partnerek is.
Svédországban szakszervezeti irányítás alatt működik a
munkanélküliek segélyezése.
113/26
114/26
IRODALOM
6. fejezet
115/26
08. Társadalmi párbeszéd

az EU szintjén

A társadalmi párbeszéd fejlődése az EK-ban
A „szociális/társadalmi
párbeszéd” kifejezést Tárgyalás és
gyűjtőfogalomként megállapodá
használják s
(európai szintű
alku)
Autonóm
párbeszéd
(közös állásfoglalás)
Közös politikaformálás és
megvalósítás (Fogl. Áll. Biz.)
("concertation")
Konzultáció
(a szociális partnerek véleményének megismerése,
mérlegelése, figyelembevétele)
1957 1970 1985 1993
Forrás: Ladó Mária: Az európai szociális párbeszéd Munkaügyi Szemle 2000. 4., 44. o.
117/8
A társadalmi párbeszéd fórumai
 Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális
Csúcstalálkozó: a konzultáció legfőbb politikai fóruma. A
MA/MV szervezetek és az uniós intézmények (EB, EUi
Tanács, EU Tanácsa) képviselői találkoznak, évente kétszer.
A kormányfői csúcsok előkészítése, a makrogazdaság,
foglalkoztatás, szociális védelem, az oktatás és képzés
aktuális kérdései.
 Makrogazdasági párbeszéd: a Tanács, a Bizottság, az
Európai Központi Bank és a szociális partnerek között
 Szociális Párbeszéd Bizottság: kétoldalú ágazatközi fórum.
 Ágazati szociálispárbeszéd-bizottságok: 43 ilyen működik.
 Az együttműködési fórum elősegíti az uniós szociális
partnerszervezetek és a Bizottság közötti információcserét.
 Tanácsadó bizottságok
118/8
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
A közösségi ügyekben képviseli a különböző gazdasági és
társadalmi érdekcsoportokat.
 konszenzusra törekszik az uniós szakpolitikák és
jogszabályok előkészítésében,
 párbeszédet biztosít a MA/MV és más szervezetekkel,
 elősegíti az európai integráció alapjául szolgáló
értékek térnyerését.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság köteles
konzultációt folytatni az EGSZB-vel.
329 tag, a nemzeti kormányok jelölik, de függetlenek. Évi 9 ülés,
szavazás egyszerű többséggel. A tagok három csoportot
alkotnak, I. a munkaadókat, II. a munkavállalókat, III. a „
Sokféleség Európáját” (mg. termelők, szakmák, fogyasztók stb..
A tagok maguk döntenek a csatlakozásról.
119/8
Az európai kollektív megállapodás
a) A szociális partnerek bevonása a döntések
előkészítésébe:
 a Bizottság a szociális vonatkozású javaslatai megtétele
előtt meghallgatja a szociális partnereket,
 a szociális partnerek esetenként állásfoglalást vagy
ajánlást adhatnak át a Bizottságnak,
 a szociális partnerek önálló megállapodásra irányuló
folyamatot indíthatnak el.
b) A szociális partnerek közötti megállapodás. Ezeket az EU

el- és befogadja. Azok legitimálása és végrehajtása két úton:
 a szociális partnerek és a tagállamok saját hatáskörében,
saját eljárásuk és hazai gyakorlatuk szerint, vagy
 a szociális partnerek kérésére – a Bizottság javaslatára –
erről a Tanács határozatot hoz.
120/8
EU-szintű szociális partnerség
Szociális konzultáció
probléma
Európai szociális partnerek (MA+SZ)
Európai
Bizottság együttes megoldás
irányelv megállapodás (szerződés)
megvalósítás megvalósítás
Tagállamok Tagszervezet Tagszervezet
VIDEÓ
121/8
122/8
IRODALOM
7. fejezet
123/8
A makro szintű kapcsolatrendszer–
09. Érdekegyeztetés – HU
A szocializmus és a rendszerváltás 1945-1990

A tervgazdasági rendszerben
• SZOT: centralizált, monisztikus, - a politikai
rendszernek megfelelően
• Termelést támogató funkció és jóléti ellátás
• ÚGM: az érdekpiramis-elv feloldása, az
érdekérvényesítés, kollektív alku lehetősége
• A kettős funkció: term. tám. majd érdekérvény.
Társadalom = párt
• Jelentős jogok, pozíciók + vállalati szociálpolitika
• Informális-individuális érdekegyeztetési
E
Vállalat
mechanizmusok vállalati, csoport és egyéni
szinten
g
y
• A 80-as évek reform-törekvései: bérreform (OÉT)
é 125/7
Érdekképviseleti pluralizmus
• Plurális, széttagolt szakszervezeti struktúra
kialakulása, TDDSZ, FSZDL, MOSZ, MSZOSZ
Szakszervezeti
Politikai. Negatív társa-
Kerekasztal 91-
ellentét dalmi megítélés
ig
Szakszervezeti Tagság
törvények elvesztése
vs.
• „Csendes” munkaadói szövetségek
126/7
A makro érdekegyeztetés alakulása
1998-2002 2002-2010
1990-94 2010-
-1990 1994-98 Orbán V. Medgyessy P.,
Antall J., Orbán V.
Németh Horn Gy. FIDESZ- Gyurcsány F.,
Boross P. FIDESZ-
Miklós MSZP FKGP- Bajnai G.
MDF KDNP
MDF MSZP
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
127/7
Országos Érdekegyeztető Tanács, 1988
Az Országos Érdekegyeztető Tanács alakuló ülése 1988. október 14-én.

A képen balról jobbra: Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Medgyessy
Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke és
Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. MTI Fotó
128/7
Országos Érdekegyeztető Tanács, 88-90
Kormány
Munkaadók Szakszervezetek
129/7
Érdekegyeztetés alakulása
1998-2002 2002-2010
1990-94 2010-
Boross P. FIDESZ-
MDF KDNP
MDF MSZP
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
130/7
A makro szintű kapcsolatrendszer–
10. Érdekegyeztetés – HU
Hazai gyakorlat: 1994-2020

A tripartizmus makro szervezetei
1998-2002 2002-2010
1990-94 1994-98 2010-
-1990 Orbán V. Medgyessy P.,
Antall J., Horn Gy. Orbán V.
Németh FIDESZ- Gyurcsány F.,
Boross P. MSZP- FIDESZ-
Miklós FKGP- Bajnai G.
MDF SZDSZ KDNP
MDF MSZP-SZDSZ
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
132/34
1994. július 22.A Társadalmi Gazdasági Megállapodás az Érdekegyeztető Tanács napirendjén.
A kormány képviseletében: Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Horn
Gyula miniszterelnök, Kósáné Kovács Magda,munkaügyi miniszter, Héthy Lajos, a Munkaügyi
Minisztérium politikai államtitkára, Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes
államtitkára (balról jobbra) MTI Fotó: Czech Attila
133/34
Paktum-tárgyalások, 1994-95
Válság + kampány: a kormány és a társadalom
megállapodása → kormány-program a TGM.
A „társadalom” Tripartit (ÉT) vagy Tripartit+? Legitimitás.
Tárgyalások:
 kényszerítő körülmények, általános paktum-igény
 igények halmaza, saját célok listája
 szűk mozgástér, hiányzó közös vízió és
együttműködési szándék.
1995 február: reménytelen, esélytelen.
„a róla folyt tárgyalások befejeződtek, még mielőtt
elkezdődtek volna” 1995. január, Kósáné Kovács Magda mü. min.
134/34
1998-2002 2002-2010
1990-94 2010-
Boross P. FIDESZ-
MDF KDNP
MDF MSZP
1988-90 1995: Bokros 1999-2002

1990-1999
csomag ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
135/34
Javuló kapcsolatok, 1994-98
1995 július-november: új ár-bér megállapodási
kísérlet, (kétoldalú lett)
1996-97: élénkülő gazdaság és munkaerőpiac,
intenzívebb együttműködés, több rész-megállapodás
Az ÉT mellett informális tripartit miniszterelnöki
konzultációk, megbeszélések „fehér asztal” mellett
1994: közjogi gazdasági kamarák felállítása
• ker. és ipar-, kézműves-, agrárkamarák
• megyei szintről építkező (≈ centralizált)
• szűk hatáskör, változó szolgáltatási színvonal,
• gyenge váll. támogatottság, társ. elfogadottság
136/34
Az ÉT „reformja”, 1996-97
Funkció- és szerepzavarok: munkaügyi és
gazdasági funkciók; munkáltatói vagy vállalkozói
érdekképviseleti szerepek?
Funkciók és résztvevők:
• SZ: a verseny és közszféra képviselete is
• MA: inkább gazdasági, mint munkaadói
képviseletek, gazdasági kamarák nélkül
Alkotmányossági, legitimitási aggályok:
reprezentativitás (felhatalmazottság), „közjogi” szerep,
megállapodások a parlament előtt („mini-parlament”)
Az eredmény: mindenki (csak) a saját súlyát növelné,
hiányzik az együttműködési készség…
Marad minden…
137/34
1998-2002 2002-2010
1990-94 1994-98 2010-
MDF SZDSZ KDNP
MDF MSZP-SZDSZ
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
138/34
A kapcsolatok átszervezése, 1998-2002
A korporatizmus visszafogása
A kapcsolatok erősödő átpolitizáltsága (a „régiek” és
minden más érdekképviselet elutasítása – üzemi SZ-ek)
Új koncepció (hármas csomag /Mt, ÉT, 3-éves
bérmegállapodás/, végül a kormány egyedül döntött):
 Alapszint: jogalkotás
 Magasabb szint: a társadalmi párbeszéd új fórum-
rendszere (munkaügyi érdekegyeztetés,
gazdasági/szociális konzultáció, más szereplőkkel
És a háttérben nagyon gyenge konszenzus-
készség…
139/34
A társadalmi párbeszéd fórumai (2000)
1. A munka világához kötődő érdekegyeztetés
1.1 Makro szintű fórumok
1.1.1 Országos Munkaügyi Tanács
1.1.2 Nemzeti ILO Tanács
1.2 Szektorális és ágazati fórumok
1.2.1 A versenyszférában
1.2.2 A közszférában
OMT: Meghívás reprezentativitási kritériumok alapján
(6 SZ, 9 MA)
Funkciók: érdekegyeztetés, tárgyalás munkaügyi
kérdésekben; jogszabály-előkészítés
Plenáris ülések, szakbizottságok és informális
egyeztetések is.
140/34
A társadalmi párbeszéd fórumai (2000)
2. Gazdasági-szociális konzultáció
2.1 Makro szintű fórumok
2.1.1 Gazdasági Tanács
2.1.2 Európai Integrációs Tanács
2.1.3 Szociális Tanács
2.1.4 Országos Területfejlesztési Tanács
2.2 Tárca szintű konzultatív fórumok
GT: gazdasági/szociális konzultáció, stratégiák
megvitatása
6 oldal: Kormány, Szakszervezetek, Munkaadók,
Gazdasági kamarák, Befektetők, Pénzügyi szektor,
Σ 27 tag. Évente 2x ülésezik, inkább formális.
141/34
A Gazdasági Tanács
2002. január 24. A Gazdasági Tanács ülése az MTA dísztermében.

A képen balról jobbra: Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György gazdasági miniszter, Orbán Viktor
miniszterelnök, Stumpf István kancellária miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Glattfelder Béla, a
Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára, Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
142/34
Új keret-feltételek
Minimálbér: OMT együttdöntési jog. 2001: Kormány:
40.000Ft lesz. Nincs megállapodás, új szabály: ha
nincs együttdöntés, a Kormány dönt.
Mt: rugalmasság és vállalati megállapodás (gyenge
SZ, ÜT-jog, abszolút diszpozitivitás).
Kamara: nincs kötelező tagság, bár köztestület
(minden vállalkozás választó), regisztrációs díj.
Új elnök.
Szakszervezetek: együttműködés, új
ernyőszervezet terve, nem támogatják. Nincs politikai
harc, de a státusz őrzése fontosabb.
143/34
1998-2002 2002-2010 2010-
1990-94 1994-98
MDF SZDSZ KDNP
MDF MSZP-SZDSZ
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
144/34
Az érdekegyeztetés új struktúrája (2002)
– munkaerőpiac
(1) A munka – foglalkoztatás, jövedelem
világa alapvető Országos Érdekegyeztető
– gazdaság
fóruma Tanács – költségvetés, adó, járulék
– jogszabály-tervezetek
(2) Funkcionális
fórumok Munkaerőpiaci Alap Országos
Irányító Testülete Területfejlesztési Tanács
Országos Szakképzési
Szociális Tanács
Tanács
Országos Felnőttképzési Felnőttképzési
Tanács Akkreditációs Testület
(3) A társadal-
– átfogó nemzeti stratégiai
mi-gazdasági
Gazdasági és célok és programok
párbeszéd
Szociális Tanács – szociális partnerek és
fóruma
gazdasági/társadalmi
érdekképviseletek
145/34
Az Országos Érdekegyeztető Tanács
Tripartit, „hagyományosan”, közös döntéssel.
Cél: Makroszintű konzultáció és tárgyalás, egyeztetés
és megállapodás.
Hatáskör: a munka világával összefüggő valamennyi
kérdéskör (gazdaság, foglalkoztatás, jövedelem, adó,
költségvetés, jogszabály-előkészítés).
Jogkör: Tájékozódási, véleményezési és egyetértési
jog (MKDSZ, minimálbér, bér-ajánlás, egyes fogl.tám).
Alkotmányossági okokból az AB letiltotta.
Kapcsolatok: 2003- (válság), majd 2005- (válság)
távolodás, kritikák, viták. A Kormány nem kíván
lemondani a jogairól.
146/34
A Gazdasági és Szociális Tanács
Konzultáció gazdaság- és társadalom-politikai strat.
„Tripartit plusz”,
43 fő
és a Kormány
tanácskozási joggal
Működés:
• A kormánytól, pártoktól, OÉT-től „független”. Határozott
jogosítványok nélkül; csak admin. titkárság
• Kevés a tárgyalási idő, sok a szereplő, hiányos az
előkészítettség és a vitakultúra is. Tét és súly nélkül.
147/34
1998-2002 2002-2010
1990-94 2010-
Boross P. FIDESZ-
MDF KDNP
MDF MSZP
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
148/34
„Társadalmi szerződés” kísérletek
(1) 2003: A Kormány, a gazdasági egyensúly
helyreállítása érdekében. Nincs megállapodás
(2) GSZT, 2005. február: a TSZ (pártokkal, társ.
szervezetekkel, a kormány nélkül). Május: terv, témák:
1. Az államapparátus ésszerűsítése
2. Tudásalapú társadalom és gazdaság
3. A bérek európai felzárkóztatása
4. Az egészségügyi rendszer átalakítása
5. Új népességpolitika
6. A kapcsolat rendezése a határon túli magyarokkal
Előkészítő bizottság, tanulmányok, de nem vitatják
meg. Majd elfogadják, csatlakoznak… (elitista).
2006 őszén már nem téma.
149/34
„Társadalmi szerződés” kísérletek
(3) 2005. november: Hároméves bérmegállapodás,
OÉT (EU-„bérfelzárkóztatás” + adó- és járulékcsökk.)
(4) 2005. december: a Kormány 12 pontos, optimista
Megállapodás-terve. A GSZT-terv választások előtti
kontrája, a GSZT ignorálja.
(5) 2006. április 15, a választások másnapján: a
Reformszövetség Kiáltványa, együttműködés a
gazdaság, a Kormány és a pártok között (az új
Kormány-program előtt)
(6) 2006: a Kormány válságkezelő csomagja. Kéri az
OÉT támogatását, de nem vár/akar megállapodást.
150/34
A foglalkoztatáspolitikai egyeztetés
Az állami intézményrendszer Az érdekegyeztetés szervezetei
Országos Érdekegyeztető
Kormány
Tanács
Nemzetgazdasági
Nemzeti Erőforrás A Munkaerőpiaci Alap
Minisztérium
Minisztérium
Minisztérium Irányító Testülete
Munkavédelmi és Munka- Munkaügyi Ellenőrzést

ügyi Főfelügyelőség Foglalkoztatási és Támogató Tanács
Szociális Hivatal
Regionális Munka-
biztonsági Felügy.
Regionális Munkaügyi Regionális Munkaügyi
Regionális Munka- Központ Tanács
ügyi Felügyelőség
Munkaügyi
Kirendeltség
151/34
1998-2002 2002-2010
1990-94 1994-98 2010-
MDF SZDSZ KDNP
MDF MSZP-SZDSZ
1988-90 1999-2002
1990-1999 ÉT OMT 2002-11 OÉT 2011- NGTT
OÉT
152/34
A Nemzeti Együttműködés Rendszere, 2010-
„mi nem csak úgy általában képviseljük a választókat,
mi képviseljük a munkaadókat és a munkavállalókat is,
mindannyian szavaztak ránk”. Ha ütközik az OÉT-
megállapodásokkal, akkor „nekünk a parlamenti
választáson kinyilvánított választói akaratot kell
elsődlegesnek tekinteni”. „A kormány képvisel
mindenkit”. A partnerséget kiszélesíti egy elvileg
minden/ki/t átfogó körre: ez a NER.
„Illusory corporativism” (David Ost)
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (és
kapcsolódó fórumai) (2002. VI. 26. – 2011. VII. 22.)
helyén 2011. október 11-én megalakult a Nemzeti
Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)
153/34
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
Konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület.
Feladata:
a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági
fejlődését,
b) javaslatokat dolgoz ki az átfogó makrogazdasági és
társadalmi problémák megoldására,
c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a
jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő
kormányzati stratégiákat, koncepciókat, az alapvető
gazdasági, foglalkoztatási, társadalompolitikai kérdéseket,
d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást,
illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett
kormányzati intézkedésekről,
e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések
hatásainak feltárásában,
f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos
stratégiai kérdésekről
154/34
Az NGTT tagjai
2011-ben 32, 2016-tól 38, 2018-tól 41 tag. A Tanács tagjai
6 oldalt alkotnak, ezek 1-1 szavazattal rendelkeznek
1. a gazdasági oldal (14 tag): a) az országos munkáltatói
érdekképviseletek elnökei, b) az országos gazdasági kamarák
elnökei, c) jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal
bíró civil szervezetek (eredetileg a Befektetői Tanács, helyette
később a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, majd az
Országos Szövetkezeti Tanács és a Magyarországi
Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége
képviselői;
2. a munkavállalói oldal (6 tag): az országos munkavállalói
érdekképviseletek (az átalakulást követően a Magyar
Szakszervezeti Szövetség és a Hetedik Szövetség) elnökei;
155/34
Az NGTT tagjai
3. a tudomány képviselői oldal (8 tag): a) a Magyar
Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, az MTA által delegált
két képviselő és egy, a határon túli magyar tudományos élet
MTA által delegált képviselője, b) a Magyar Rektori
Konferencia (MRK) elnöke, illetve az MRK által delegált egy
képviselő, c) a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált
két képviselő;
4. a civil oldal (5 tag): a nemzetpolitika területén
tevékenykedő civil szervezetek képviselői, 2016-tól a Nemzeti
Együttműködési Alap (NEA) Tanács delegál képviselőket;
5. a művészeti oldal (4 fő, 2016-tól): a Magyar Művészeti
Akadémia (MMA) elnöke, az MMA által delegált két képviselő,
és egy, a határon túli magyar művészeti élet MMA által
delegált képviselője;
156/34
Az NGTT tagjai
6. az egyházi oldal (4 fő) a négy legjelentősebb bevett
egyház (a Magyar Katolikus Egyház; a Magyarországi
Református Egyház; a Magyarországi Evangélikus Egyház és
a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) képviselői.
A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a
miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők
tanácskozási joggal vesznek részt. Meghívottként
tanácskozási joggal részt vesz a Gazdasági Versenyhivatal és
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese,
valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság három
oldala („Munkaadók”, „Munkavállalók” és „Egyéb
érdekcsoportok”) magyar nemzeti delegációjának tagja.
157/34
Az NGTT tárgyalási témái (válogatás)
2012-ben: A Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv; a
Nemzeti Fejlesztési Terv; az egykulcsos adórendszer; a felsőoktatás
és a felnőttképzés stratégiai kérdései; a 2013. évi költségvetés; a
nyugdíjrendszer átalakítása; a Nemzeti Energiastratégia; az új Mt.
tapasztalatai
2014-ben: Szegénység, hajléktalanok; Magyarország Nemzeti Reform
Programja; az Európai Bizottság 2014. évi országspecifikus ajánlásai;
a 2015. évi adó- és költségvetési törvények tervezete
2017-ben: A szakképzéssel összefüggő kormányzati intézkedések; a
köznevelés aktuális kérdései; demográfiai folyamatok, család- és
ifjúságpolitika; a nemzetpolitika aktuális kérdései; az állam
szerepvállalása a foglalkoztatásban és a közszféra bérhelyzetének
alakulásában a 2018. évi költségvetés tükrében, kitekintéssel 2020-ig
2019-ben: A modern falvak és modern városok; oktatásügy,
közoktatás, szakképzés; a szociálpolitika aktuális kérdései; Hungary
Helps Program; az egészségügy helyzete, kormányzati stratégia
158/34
A VKF
2012: A Versenyszféra és a Kormány Állandó
Konzultációs Fóruma. 3 oldalát a kormány jelölte ki:
Munkáltatói Oldal (3 fő):
a) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok
Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ)
b) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
c) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
Munkavállalói Oldal (3 fő):
d) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek)
e) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
f) Munkástanácsok Országos Szövetsége
Magyarország Kormánya
Testületi ülés szükség szerint, de naptári félévenként legalább
egy alkalommal, nem nyilvános.

159/34
A VKF
A VKF a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági tárgyú
kormányzati döntések előkészítésében közreműködő
háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő
fórum. Célja az érdekképviseletek és a Kormány szándékainak
egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje
és szabályozási javaslatok megtárgyalása.
A VKF keretében állapodnak meg a minimálbérekről.
2016-ban 6 éves bérmegállapodás a minimálbérről és ezzel
párhuzamosan az adók csökkentéséről.
A pandémia idején, 2020-ban március közepe óta hetente
ülésezett a VKF, megvitatva a Kormány által egyeztetett,
tervezett vagy meghozott, gazdaságot érintő rendelkezéseket.
A Munka törvénykönyve újratárgyalását viszont eddig még nem
sikerült napirendre tűzni.
160/34
Háromoldalú egyeztetés az új Mt-ről
Orbán Viktor, Demján Sándor, Gaskó István, Matolcsy György, Varga

Mihály, Czomba Sándor, Szijjártó Péter (fotó: Horváth Ernő)
161/34
Háromoldalú megállapodás
az Mt. módosításának elsősorban a
szakszervezeteket érintő egyes kérdéseiről
Megállapodás után – mindenkinek őszinte a mosolya?

Fotó: Kurucz Árpád http://nol.hu/kep/754922 2011.12.03.
162/34
Új csúcs-konföderáció?
A három szakszervezet vezetője 2013. május 1-jén

jelentette be az egyesülést
Reviczky Zsolt / Népszabadság 2014.11.13
163/34
164/34
11. Kollektív szerződés (kollektív tárgyalás) és participáció

A kollektív tárgyalás
Ismérvek A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁS
funkciója érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés
tárgya elosztási, munkaviszonyból származó jogok és
kötelezettségek, ill. a felek közötti
kapcsolatrendszer szabályozása
célja kollektív szerződés, folyamatos érdekvédelem
("előre szabályozás", norma-alkotás)
jellege az elosztási érdekellentét miatt konfliktusos
helyzet tárgyalásos feloldása,
konszenzuskeresés (ha kell, kikényszerítés)
partnerség egyenrangú partner (szerves fejlődés)
szervezete szakszervezet
166/14
(1) A kollektív szerződés
167/14
A kollektív szerződés tartalma
1) A szerződő felek kapcsolatai
 elvek
 a szakszervezet működési feltételei
 panasz-eljárás
 Mt: a KSZ 6 hónapon belül nem mondható fel
2) A munkaadó és a munkavállalók jogai és

kötelességei (normatív rész)
 anyagi jellegű jogok és kötelességek
 nem anyagi jogok és kötelességek
 a joghierarchia elve és
 a jóléti elv: pozitív/negatív diszpozitivitás
168/14
A kollektív szerződés tartalma
3) A szerződés hatálya
 időbeli hatály: a kapcsolat és a szabályok
stabilitása vs. az előreláthatóság eltérő
kockázata az anyagi és nem-anyagi elemeknél
 Határozott idejű
 Határozatlan idejű
 Határozott, de a nem-kockázatos elemek stabilak,
határozatlan, de a kockázatos elemek éves
megújítása
 személyi hatály: kire terjedjen ki a szabályozás
 Csak a SZ-i tagok
 Minden MV
 Kormányzati kiterjesztés és/vagy önkéntes
alkalmazás
169/14
A jóléti elv a KSZ-ben
Mt (2012. évi I. tv)
• külön megjelölt kogens szabályok
• külön megjelölt szabályoktól csak a MV javára
lehet eltérni
• eltérő megállapodást (KSZ, MSZ) lehetővé tévő
szabályok
Általános felhatalmazás: a KSZ – eltérő rendelkezés
hiányában – a II. (munkaviszony) és III. részben
(munkaügyi kapcsolatok) foglaltaktól eltérhet
A szűkebb hatályú KSZ az általánostól – ennek
eltérő rendelkezése hiányában – csak a MV javára
térhet el
170/14
(2) A kollektív tárgyalás
171/14
A kollektív tárgyalások alap-sémája
Partner- Megegyezési
kapcsolatok Előkészítés szándék
Tárgyalás
Kompr., konsz.
készség az álláspontok, erőviszonyok,
mozgástér tisztázása
a kölcsönösen elfogadható
Kölcs. bizalom, megállapodási pont megtalálása
hitelesség
Megállapodás
172/14
A tárgyalás teljes folyamata
környezeti szituáció a tárgyaló felek
tárgyalási szituáció
a tárgyalás előkészítése
a tárgyalás folyamata
a tárgyalás eredménye
az eredmény elfogadtatása
az eredmény értékelése
a megvalósulás követése Schienstock: Industrielle

Arbeitsbeziehungen Opladen,
1982. p. 130. alapján.
173/14
Participáció - részvétel

Vállalati-üzemi szintű részvétel
Ismérvek A PARTICIPÁCIÓ
funkciója érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés
a munkaviszonyhoz kapcsolódó gazdasági,
tárgya szociális érdekeit érintő vezetői döntések
(munkafeltételek, munkakörülmények)
az üzemi folyamatokban a munkavállalókat érintő
célja
vezetői döntések "kívülről történő befolyásolása"
szervezete üzemi tanács
munkavállalói jog, mindenki választó és
szervezése
választható
autonómia képviseleti demokrácia
egymásra a vállalati szintű munkavállalói érdekképviselet
utaltság megkettőződése – együtt vagy külön…
175/14
A participáció hazai működése I.
(1) A létesítés alapja:
jogszabály
(2) A működés szintje:
üzemi szint
(3) A hatáskör kiterjesztése:
jellemzően konzultáció, nagyon kevés az
együttdöntés
176/14
A participáció hazai működése II.
(4) A participáció szervezete:
üzemi tanács + szakszervezet
párhuzamos érdekképviselet, tájékozódási/konzultációs jogok
(5) Az üzemi tanács összetétele:

csak munkavállalói képviselet
(6) Kollektív szerződéses jogosultság:
csak üzemi megállapodás és korlátozott
„kollektív” szerződés is (ha nincs
szakszervezet)
177/14
178/14
12. Közvetítés és sztrájk

Konfliktusok feloldása
Tárgyalás Előkészítés
Tárgyalás
Konfliktus- Egy harmadik fél

kezelés bevonása
Nyomás-gyakorlás,
Munkaharc
károkozás
Megállapodás
180/26
A munkaügyi viták (konfliktusok) típusai
Jogvita Érdekvita
Egyéni X (?)
Kollektív X X
181/26
A jogviták feloldása
belső panasz/egyeztető eljárás
Þ elsősorban munkaügyi bíróság
Þ békéltetés
Þ nem-peres eljárás (pl. tájékoztatás,

konzultáció elmulasztása esetén)
182/26
Az érdekviták feloldása
Az egyeztetés módjáról a felek szabadon állapodnak meg
(állandó, eseti)
Békéltetés: folyamatot támogat Közvetítés: eredményre vezet
Döntőbizottság: legyen döntés Döntőbíráskodás: külső döntés
183/26
Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat
320/2014 (XII.13) Korm. r.
http://jogpontok.hu/download/vitarendezes__kodex.pdf
A szolgálat feladatai:
Segíti a kollektív munkaügyi érdekviták szereplőit, hogy
kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni
egymással. Támogatja a kommunikációt, a közös álláspont
kialakítását. Hozzájárul a konfliktushelyzet megszüntetéséhez, a
munkahelyi béke helyreállításához, megtartásához.
Ki fordulhat a szolgálathoz?
• munkáltató/munkáltatói érdekképviseleti szervezet,
• üzemi tanács/közalkalmazotti tanács,
• szakszervezet/szakszervezeti szövetség.
184/26
Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat
Szolgáltatások a felek közös kérelmére:
• tanácsadás (csak az egyik félnek is)
• békéltetés
• közvetítés
• egyeztetés
• döntőbíráskodás.
A Szolgálat eljárása a felek részére – legfeljebb 8 tárgyalási
napra – díjmentes.
A szolgálat tagjai (többek közt) a Dél-Dunántúlon:
• dr. Kiss György, dr. Berke Gyula (ÁJK)
• dr. Barakonyi Eszter, dr. Ásványi Zsófia (KTK)
185/26
A sztrájk
• a munkavállalók egy csoportja vagy a SZ
által kezdeményezett,
• kollektív és időleges munkabeszüntetés,
• károkozás – nyomásgyakorlási céllal,
• követelés teljesítése vagy szolidaritás
kifejezése érdekében
186/26
A munkaharc alapvető normái
Ambivalens megítélés…
Etikai elvek:
a) Csakis kiegészítő és legvégső eszköz lehet
b) Nem irányulhat a másik fél ellen, csak az álláspont
megváltoztatására
c) A harc (csak) arra irányuljon, akit álláspontjának
megváltoztatására akarnak kényszeríteni
d) Az arányosság elve (1): a saját ráfordítás (a kockázat) és a
remélt hozam arányossága
e) Az arányosság elve (2): a kölcsönösen alkalmazott
eszközök súlya, a károkozás arányossága
f) Csak „fair” eszközök alkalmazandók
g) Csak szabályozott, legitim eszközök alkalmazhatók
187/26
Az 1989. évi VII. tv a sztrájkról
A gazdasági és szociális érdekeik biztosítására a
dolgozókat megilleti a sztrájk joga
• Önkéntes részvétel
• Kollektív jog; együttműködési és előzetes
egyeztetési kötelezettség
• Tilos  kényszerítő eszközöket alkalmazni.
• A sztrájk kezdeményezése, a jogszerű sztrájkban
való részvétel nem jelent kötelezettség-szegést:
• nem tehető hátrányos intézkedés,
• munkaviszonynak számít,
• de díjazás, juttatás nem jár.
188/26
Jogellenes a sztrájk:
• Nem a dolgozók gazdasági és szociális
érdekeire irányul; visszaélés a sztrájk-joggal
• Alaptörvénybe ütköző cél
• Hét nap előzetes egyeztetés nélkül (ez alatt
egyszer tartható figyelmeztető sztrájk)
• Egyedi munkáltatói döntés (bírósági
hatáskör)
• Kollektív szerződésben szabályozott kérdés,
a KSZ hatálya alatt
189/26
Államigazgatási
szerveknél külön
megállapodás
esetén
190/26
Még elégséges szolgáltatás mellett
• a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet
végez,
• különösen a közforgalmú tömegközlekedés és
a távközlés terén, továbbá
• az áram, a víz, a gáz és egyéb energia
szolgáltatását ellátó szerveknél.
Megengedett a szakszervezeti szolidaritási sztrájk
• előzetes egyeztetés nélkül,
• bármelyik szakszervezet bármelyik
munkáltatónál kezdeményezheti, és bármeddig
folytathatja(?)
191/26
Törvény-módosítás, 2011-12
Elégséges szolgáltatás
• Előzetes megállapodás
• Vagy előzetes munkaügyi bírósági
határozat
• Bíróság megállapíthat jogszerűséget
• 5 napon belül nemperes eljárás + 5
nap fellebbezés + 5 nap másodfokú
bíróság
192/26
Sztrájkintenzitás Magyarországon
A
A sztrájkok-
A A kiesett A sztrájkok- A kiesett
ban részt
Év sztrájkok órák száma, Év sztrájkok ban részt órák száma,
vevők
száma ezer száma vevők ezer
száma
száma
1991 3 24 148 76 2007 13 64 612 186
1992 4 1 010 33 2008 8 8 633 ..
1993 5 2 574 42 2009 9 3 134 9
1994 4 31 529 229 2010 7 3 263 133
1995 7 172 048 1 708 2011 1 … …
1996 8 4 491 19 2012 3 1 885 5
1997 5 853 15 2013 1 … …
1998 7 1 447 3 2014 - - -
1999 5 16 685 242 2015 2 … …
2000 5 26 978 1 192 2016 7 39 101 270
2001 6 21 128 61 2017 5 6 706 30
2002 4 4 573 9 2018 6 15 535 289
2003 7 10 831 19 2019 12 20 905 416
2004 8 6 276 116 2020 2 … …
2005 11 1 425 7 2021 4 2 357 19
2006 16 24 665 52
193/26
MA és MV eszközei
A munkavállalók eszközei A munkaadók eszközei

1) Preventív intézkedések
a) Attitűdre, figyelemfelkeltésre,
MV lojalitás, a harc megelőzése;
harckészségre irányuló eszköz SZ harckészségének
b) Károkozás enyhébb, nem nyílt csökkentése
Károkozás megelőzése
eszközei
Hosszú távú hatás csökkentése
c) Sztrájk
2) Munkaharc alatt
d) Hatalom, irányítás átvétele
Termeléspol. intézkedés
Ker. intézkedés (beszerzés,
raktározás, értékesítés)
Személyzeti intézkedés
Harc meggyöngítése
Médiapolitika
194/26
A munkavállalók eszközei – I.
a)Az attitűdökre, figyelemfelkeltésre, harc-
készségre irányuló eszközök
(A harc "előformái"):
• agitáció, aláírásgyűjtés, szimpátia-nyilatkozatok,
• belső üzemi nyomásgyakorlás,
• tüntetés, demonstrációk, munkásgyűlések,
• cikkek az üzemi újságban, szórólapok,
faliújságcikkek,
• petíció,
• a nyilvánosság figyelmének felkeltése pl. olvasói
levelekkel, politikai akciókkal.
195/26
A munkavállalók eszközei – II.
b) A károkozás sztrájknál enyhébb,
nem nyílt eszközei:
• passzív ellenállás, belső fékek
kialakulása, az azonosulás elvesztése,
• tudatos teljesítmény-visszatartás,
a kiugrók visszafogása,
• lassú munkavégzés („amerikázás”),
• „előírások szerinti”
munkavégzés („buzgósági” sztrájk)
196/26
A munkavállalók eszközei – III.
c) A sztrájk, vagyis a nyílt és kollektív
munkamegtagadás formái:
Szerveződése alapján:
 spontán
 vad, a SZ ellen
 „rendes” (szakszervezeti, tarifa)
 szimpátia- (szolidaritási) sztrájk.
Kiterjedése alapján:
 általános
 teljes, egy szektorra, szeletre, mindenkire
 részleges
 súlyponti (tűszúrás, mini-max)
197/26
A munkavállalók eszközei – IV.
c) formái tér- és időbeli szervezése alapján
 folyamatos
 megszakításos (pl. a tárgyalás idejére)
 váltakozó, gördülő, forgó helyszín és időtartam
 lépcsőzetes, progresszív
 bozóttűz
d) A „hatalom”, irányítás átvétele

 blokád (külső blokkolás)
 szimbolikus: pl. ülősztrájk
 üzemelfoglalás (okkupációs sztrájk): saját
irányításuk alá vonják a termelést,
megakadályozzák a munkáltató működését
198/26
A munkaadók eszközei – I.
(1) A munkaharc előtt - preventív
intézkedések
(1.1) A munkavállalói lojalitás megteremtése, a
harckészség megelőzése
A munkavállalók megelégedettsége, kötődése. A
szakszervezeti szerveződés megelőzése, „jóakaró”,
kooperatív vezetés.
(1.2) A szakszervezet harckészségének
felmérése, a harc megelőzése
Fellépés a szakszervezet ellen. „Fekete lista”. Hatalmi
intézkedések (fegyelmi, elbocsátás). A munkavállalók
megszólítása, megosztása.
199/26
A munkaadók eszközei – II.
(1.3) A lehetséges károkozás megelőzése
A még elégséges szolgáltatások kiterjesztése;
készletezés, felkészülés a termelés kitelepítésére; vis
maior megállapodások, likviditási hitel, rendészet és
porta.
(1.4) A harc jelentőségének hosszú távú
csökkentése
A munkaharc objektív lehetőségeinek megakadályozása
gépesítéssel, a munkavállalói
beavatkozás kiváltásával.
200/26
A munkaadók eszközei – III.
(2) A munkaharc alatt
(2.1) Termeléspolitikai, kereskedelmi
intézkedések
A termelés kihelyezése, átszervezése, időbeli
átütemezése, az üzemi működés minél szélesebb körű
fenntartása
(2.2) A beszerzési és értékesítési piaccal
kapcsolatos intézkedések
Előzetes beszerzéssel készletfelhalmozás, a határidős
szerződések átütemezése, alternatív üzleti csatornák
kiépítése, a termelés átütemezése.
201/26
A munkaadók eszközei – IV.
(2.3) Személyzeti intézkedések
Kizárás. Sztrájktörők alkalmazása.
A lojális munkavállalói csoportok aktivizálása (vezetők,
adminisztratív alkalmazottak, részmunkaidősök).
(2.4) A harc meggyöngítésére irányuló
intézkedések
Halogató taktika, „kifárasztás”. Közvetlen és közvetett
kommunikációval a sztrájkolók egységének megbontása.
(2.5) Médiapolitika
202/26
Néhány példa
sztrájk-kultúra
http://www.youtube.com/watch?v=X7TUuODbzJU
„boss-napping”
http://www.youtube.com/watch?v=10iuboiM1ww&feature=relmfu
203/26
204/26

EPT BA01 Alapfogalmak, Valtozatok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

EPT BA01 Alapfogalmak, Valtozatok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Érdekegyeztetés - párbeszéd a társadalomban

01. Fogalmak, alapvető struktúrák

László Gyula, Sipos Norbert

Érdekvédelem: az egyén vagy képviselője aktívan fellép;

Stubnya Bence 2019.01.24. 09:10

Fő területei: kollektív tárgyalás, participáció, esetenként konfliktus-kezelés, ill. munkaharc,

Egyéni és kollektív Munkajog Intézményi

Fő területei: participáció, emberi erőforrás menedzsment és

László Gyula, Sipos Norbert

Elvileg csak a tagok MP-i érdekeit képviseli, de funkciójává válik

(2) A kollektív alku joga (szerződés-képesség):

B2) Tárgyaló fél, alku-partner

B3) Együttműködő (neokorporatív)

C3) Szélsőséges politikai szervezet

(2) „Privát törvényhozó”. „Törvényt alkot”, bár nem egyedül.

(3) Joint regulations, „közös szabályozás”. A

(4) Intermedier (köztes) szervezet. A MA-k és MV-k közötti

(5) Üzleti partner. Kész segíteni is az eredményesség

(2) Ideológiai megközelítés: a Jó és a Rossz ütközése. Az

(3) Tömegbázis. A politika számára szavazóbázis, a

(4) Rendszer-szabályozó, rendszer-alakító funkció. Átfogó

(5) Szervezet-politikai érdekek megjelenése. A szakszervezet

03. Munkaadói szövetségek és gazdasági

László Gyula, Sipos Norbert

b ÖNSEGÉLYE Tagvállalatok Támogatás: pénzügyi támogatás munkaharc

·Saját munkaközvetítő rendszer kiépí- ·A kollektív tárgyalás szükségességének

A gazdasági kamarák a vállalkozások piaci-gazdasági

Tényezők Előny Hátrány

Tényezők Előny Hátrány

04. A munkaügyi kapcsolatok

László Gyula, Sipos Norbert

A munkaügyi kapcsolatok keretei

Szabályozás Szerződés Együttműködés

Kirekesztés Kényszerítés Kooperáció

Konfliktus Kompromisszum Konszenzus

(3BCD) Rendszerbe ágyazódás;

05. Bipartit modellek Európában

László Gyula, Sipos Norbert

A munkaügyi kapcsolatok szabályozása

Alapja: Paritásos struktúra;

Munkavállalói Kamara Agrárkamara

A politika ideologizálódása, liberalizmus

A kormányzás (hatalom) erősödése

Csökkenő gazdasági növekedés

Új gazdasági prioritások (konsz., stab.)

30.0 26.9 25.8

x = 2015. Downloaded from ILOSTAT. Last update on 11JUL21.

100.0 98.5 96.0

Downloaded from ILOSTAT. Last update on 11JUL21. x = 2015 xx= 2014

06. A kapcsolatok szintjei, szereplői

László Gyula, Sipos Norbert

Munkaadói szövetség Szakszervezet

07. Tripartit modellek Európában

László Gyula, Sipos Norbert

A korporatizmus a szociális partnerek makro szintű, testületi

A „liberális” korporatizmusban a gazdasági-társadalmi

Csak a résztvevők saját céljait szolgálja(?) Vagy

A szociális partnerek már a döntési folyamatba is

08. Társadalmi párbeszéd

László Gyula, Sipos Norbert

b) A szociális partnerek közötti megállapodás. Ezeket az EU

irányelv megállapodás (szerződés)

Tagállamok Tagszervezet Tagszervezet