KÖZIGAZGATÁSI

SZERVEZETEK
MŰKÖDÉSE
TANANYAG CÉLJA:
 közigazgatási szervek működésébe betekintés
 szervezet fogalmának megismerése
 milyen tényezők befolyásolják a közigazgatás
szervezeteinek felépítését, működését
 vezetés alapfogalmainak megismerése
 megérteni a szervezeteken belüli és a szervezeti
határokon átívelő működési folyamatokat
 e-közigazgatás bemutatása
A SZERVEZET OLYAN RENDSZER,
AMELY
 elemei emberek, tárgyak és a közöttük lévő
kapcsolatok

 tartós célt követ

 formális struktúrával rendelkezik

 a struktúra segítségével a tagokat a célok

elérésére ösztönzi.
SZERVEZET TÍPUSOK:

 üzleti szektor szervezetei

 közszektor szervezetei

 nonprofit (civil) szektor szervezetei.

KÖZSZEKTOR SZERVEZETEI:
 célja a kollektív igények kielégítése
 ide tartoznak a törvényhozó, végrehajtó,
igazságszolgáltatási intézmények,
honvédelmi szervek
 a közigazgatás is a közszektor része
 finanszírozása közösségi forrásokból történik
ÜZLETI SZEKTOR SZERVEZETEI:
 profitorientált vállalkozások és vállalatok

 hosszú távú nyereség elérésére törekszenek

 magánjavakat állítanak elő egyéni fogyasztói

igények kielégítése érdekében

 jellemzően magántulajdonban vannak

 a befektetők, tulajdonosok tőkejuttatásait

követően a vevők finanszírozzák a működésüket
NONPROFIT (CIVIL) SZEKTOR
SZERVEZETEI:
 nem profitorientáltan működik

 a tagok nem osztják szét a nyereséget

 a magánszférához tartoznak, nem függnek közvetlenül az

állami szektortól

 önkéntes alapon szerveződnek

 közhasznúak

 finanszírozásuk adományokból, tagdíjakból, valamint a

szolgáltatást igénybevevők hozzájárulásából
6.1.1.BÜROKRÁCIAELMÉLETEK
Max Weber:

 vizsgálja, hogy a közigazgatás hogyan és miért alakult ki

 milyen jellemzőkkel bír a közigazgatás modern formája,

azaz a bürokrácia

 a modern közigazgatás a racionalizálódás eredménye, azaz

az emberek a világ jelenségeit egyre jobban megértik

 a racionálisan működő intézmények által csökkenthető a

bizonytalanság és a közigazgatás törvényes keretei
alakulnak ki
számára a bürokratikus igazgatás megegyezik:

 a szakképzett, személyében szabad, racionális és

elfogulatlan döntéseket

 írásban pontosan meghatározott szabályok mentén

cselekvő, hierarchikus struktúrába szerveződő

 kiszámíthatóan, stabilan és hatékonyan működő

hivatalnokokkal

 akik fizetéséért, főállásban látják el feladataikat,

szigorú hivatali fegyelem mentén.
BÜROKRÁCIA JELLEMZŐI:
 személytelen (személyre való tekintet nélkül
egyenlő bánásmódban részesül mindenki)
 szakképzett hivatalnokok alkalmazása
 munkamegosztás, specializáció, azaz a
feladatok megfelelő hivatalnokhoz rendelése
 írásbeliség, ügyiratokon alapuló igazgatás
 kiszámítható működés (előírásoknak,
normáknak köszönhetően)
 hierarchia.
Szervezeti szabályok:

Előnyei:
 Védelmet nyújt, biztosítja a stabilitást
 Iránymutatást adnak
 Egyetemes kritériumokat teremt

Hátrányai:
 korlátoznak és hátráltatják a változást
 behatárolják az erőfeszítéseket, motivációt
 védik az alkalmatlanokat
KÖZIGAZGATÁS FŐBB KÖRNYEZETI JELLEMZŐI: KOMPLEX
 a szolgáltatások haszonélvezői és alanyai: ügyfelek,
kedvezményezettek stb.
 közösségi szükségletet elégítenek ki (közjószág)
 nincs verseny: monopolhelyzetben vannak, sokszor ingyenes
szolgáltatásnyújtás
 speciális munkaerőpiac: közszolgálati jogviszony
 befolyásolja a pénzpiac mozgása
 intézményi hálózattal rendelkezik
 alá- és fölérendeltségi kapcsolatok
 információtechnológia fejlődése: jelentős
információfeldolgozás
 speciális jogi környezet
 a politikai környezet befolyásolja
KÖZIGAZGATÁSI REFORMOKKAL KAPCSOLATOS
ELMÉLETEK:

1. Public choice
2. New Public Administration
3. New Public Management
4. Új Weberizmus
5. Good Governance
1. PUBLIC CHOICE: „KÖZÖSSÉGI
DÖNTÉSEK ELMÉLETE”
 1960-as évek végén alakult ki
 a közigazgatás működési problémáit emeli ki:
lassú, korlátolt, gazdaságtalan és csak a saját
érdekeivel foglalkozik a köz érdeke helyett
 Javaslata: verseny bevezetése (a
közigazgatási szervezeteket kisebb, egymással
versengő, viszonylagos függetlenséggel bíró
ügynökségekre kell bontani és végső soron az
ügyfelek választása dönt, hogy melyik
közszolgáltatást nyújtó állami vagy
önkormányzati szervezetet választják)
2. ÚJ KÖZIGAZGATÁS /NEW
PUBLIC ADMINISTRATION/:
 1970-1980-as években alakult ki
 véleménye szerint a közigazgatás fő funkciója, hogy
érvényre juttassa az egyének, csoportok és a
társadalom érdekeit, érvényesüljön, hogy az állam a
társadalom kontrollja alatt áll, rugalmatlan a
közigazgatás
 javaslat: a hatékonyság, eredményesség, gazdaságosság
a társadalom érdekében. Ügyfélközpontúság.
 javaslat a közigazgatás rugalmasságának fokozása, úgy
hogy a hierarchikus intézményrendszeren belül
demokratikus munkacsoportokat hozzanak létra, mely
élénkíti a belső véleményalkotást és jutalmazza a jó
javaslatokat
3. NEW PUBLIC MANAGEMENT:
„ÚJ KÖZMENEDZSMENT”
 1980-as évek elejétől
 cél: eredményorientált versenyhelyzet
megteremtése a közszolgáltatások körében is
Javaslat:
 piaci szereplők bevonása a közfeladatok
ellátásába (kiszervezés)
 decentralizáció
 teljesítménymérés
 ügyfélorientáltság
4. ÚJ WEBERIZMUS:
 2000-es évek eleje
 állam szerepének megerősítése
 a képviseleti demokrácia megerősítése minden
szinten, kiegészülve az állampolgárok
konzultációs lehetőségével és az állami
döntésekbe való bevonásával
 szakmai szempontok alapján szervezett
közigazgatási kar, sajátos alkalmazási
feltételekkel
 cél: az eredményesség
5. GOOD GOVERNANCE: „JÓ
KORMÁNYZÁS”

 2000-es évek
 társadalmi szereplők bevonása a közfeladatok
megoldásába pl. szakmai kamarák, köztestületek
 Javaslat:
tárgyalásokra épül
 Konszenzusra törekvés
 Átláthatóság (korrupció csökkentése)
6.2. VEZETŐI FELADATOK A
KÖZIGAZGATÁSBAN
VEZETŐ FELADATA:

 felmérni, elemezni, értelmezni az adott

szervezet szempontjából fontos környezeti
tényezőket
 megfelelő kollégák kiválasztása,
elkötelezettségüknek megteremtése
VEZETÉS:

egy olyan átfogó tevékenység, mely során a

vezető eredményesen megvalósíttat dolgokat a
többi ember által, illetve velük együtt.
A VEZETÉS MINT BETÖLTENDŐ
MUNKAKÖRÖK A HIERARCHIA
MENTÉN
  n Elsődlegesek a koncepcióalkotási
 Felső
 -  ismeretek: szervezet egészére
vonatkozó célok, feladatok
vezetők


 Meghatározása

  n Elsődlegesek a koordinációs
 készségek: egy
szervezeti részterület
 Középvezetők  vagy egy teljes munkafolyamat
 tervezése, szervezése,
 irányítása

  n Fontosak a technikai ismeretek: a napi

 működéshez szükséges feltételek
 Közvetlen munkairányítók  biztosítása, a munkavégzés felügyelete
 és eredményének ellenőrzése

 Végrehajtók
VEZETÉS FUNKCIÓI:

 tervezés (célkijelölés, stratégiaalkotás)

 szervezés (szervezettervezés, folyamatszervezés,
munkaszervezés)
 személyes vezetés
 kontroll
A VEZETŐI TERVEZÉS:
 funkciója a jövőre vonatkozó tevékenységek
átgondolása, a szervezeti célok
meghatározása, a célok megvalósításához
vezető út kijelölése
 időtáv tekintetében:
o hosszú távú (több mint 10 év)
o középtávú (4-10 év)
o rövid távú (1-4 év)
A HOSSZABB IDŐTÁVRA SZÓLÓ
TERVEZÉST NEVEZZÜK CÉLKITŰZÉSI ÉS
STRATÉGIAALKOTÁSI FUNKCIÓNAK.
Stratégia: a szervezet hosszú távú céljainak
elérést segítő út leírására szolgál.
 szerepe kettős:
o a kialakított stratégiák, célok
iránytűként szolgálnak a szervezet
számára
o a vezető a stratégiaalkotás során
felméri és mozgósítja azokat az
erőforrásokat, melyek szükségesek a
megvalósításhoz.
STRATÉGIAALKOTÁS
FOLYAMATA:
 Környezetelemzés: külső környezet elemzése,
belső adottságok vizsgálata
 Küldetés, jövőkép megfogalmazása
 Stratégiai célok kialakítása
 Szükséges, konkrét intézkedések, akciók
meghatározása: erőforrások és felelősök
megjelölésével
SZERVEZÉS: VEZETŐI TEVÉKENYSÉG, AMELY A
SZERVEZET KÜLÖNBÖZŐ ERŐFORRÁSAINAK
ÖSSZEHANGOLÁSA,
OPTIMÁLIS KOMBINÁCIÓJA ÁLTAL TÖREKSZIK A
KIJELÖLT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA.
Szervezés főbb területei:
 szervezettervezés: szervezeti struktúrák
kialakítása, megváltoztatása
 folyamatszervezés: szervezeti folyamatok
összehangolása
 munkaszervezés: a munkavégzés rendjének
megtervezése, munkakörök létrehozása
SZERVEZET STRUKTURÁLIS
JELLEMZŐI:
 munkamegosztás, specializáció (feladatok
szétosztása)
 hatáskörmegosztás (döntési és utasítási
jogkörök szétosztása)
 koordináció (különböző szervezeti egységek
munkájának összehangolása
Egyvonalas szervezet: ha az alárendelt egységek,
személyek csak egyetlen felsőbb szervezeti
egységtől, személytől kaphatnak utasítást. A
függelmi és szakmai irányítás nem különül el.

Többvonalas szervezet: ha egy szervezeti egység

vezetője vagy munkatársa több felettes
vezetőtől kaphat utasítást.
 Koordináció:
a szervezeti egységek
feladatainak összehangolása.
A VEZETÉS MINT KOORDINÁCIÓ
Koordinációs eszköz
Lehetséges elemei
típusa
• Szabályok, szabályzatok,
eljárások
Technokratikus • Tervek, programok, ütemtervek
• SZMSZ, munkaköri leírás, stb.
• Ad hoc és állandó bizottságok
Strukturális • Projektek, team-ek
• Vezetői értekezletek

• Vezető-kiválasztás
Személyorientált • Belső képzések
• Szervezeti kultúra
SZEMÉLYES VEZETÉS:
A SZERVEZETI CÉLOK ELÉRÉSE
ÉRDEKÉBEN A BEOSZTOTTAKRA
GYAKOROLT BEFOLYÁST JELENTI,
MINDENEKELŐTT A VEZETŐ-
BEOSZTOTT KAPCSOLAT SZEMÉLYES,
ÖSSZEFOGÓ-MOZGÓSÍTÓ
TEVÉKENYSÉGRE FÓKUSZÁL.
JÓ VEZETŐ:
 biztosítania kell a megfelelő
munkafeladatokat a munkatársak számára
 motivációs eszközök alkalmazása
 irányítani kell a beosztottakat
 megfelelő kommunikációval közvetíti az
elérendő célokat, elvárásokat
 érzékelnie kell a felmerülő problémákat
 vezetnie kell a munkacsoportokat
SZEMÉLYES VEZETÉS:
Motiváció
Kommunikáció
Kontroll
MOTIVÁCIÓ
Motiváltság: ha a szervezeti célok elérése érdekében
hajlandó valaki erőfeszítéseket tenni, és
ezáltal saját egyéni céljaihoz is közelebb jut.

Tartalomelmélet: arra keresi a választ, hogy mi motiválja

az embereket. Az egyént jellemző motívumokat (célok,
szükségletek) foglalják össze, melyek cselekvésre
ösztönöznek minket.

Motiváció folyamatelméletei: az egyéni célok és

szükségletek ismeretében milyen módon befolyásolható
az emberek viselkedése és milyen viselkedésformát
érdemes vezetőként erősíteni a motiváció
működtetéséhez.
KOMMUNIKÁCIÓ
Kommunikáció: az a folyamat, amely során
két vagy több ember információt cserél és
értelmez valamilyen szándékkal.

 Iránya:
o fentről lefelé
o lentről felfelé
o horizontálisan
Kontroll: a szervezeti célok elérését segítő, visszacsatoláson
alapuló folyamat, amely során a vezetők a kontrollált
egység jellemzőire előzetesen standardokat állapítanak
meg, amelynek aktuális értékeit mérik és összehasonlítják
a standardokkal, eltérés esetén pedig beavatkoznak.

Standard: általános cél levetítése, mérhetővé tétele

egységekre (pl. mutatószámok, magatartási normák)
Mérés tárgya: a teljesítmény.

Szervezeti teljesítmény elemei: 4 „E” koncepció

 Gazdaságosság (economy)
 Hatékonyság (effeciency)
 Eredményesség (effectiveness)
 Méltányosság (equity)
 KÖZIGAZGATÁSI
SZERVEZETEK
MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI
ALAPFOGALMAK
 Folyamat: szervezeti tevékenységek összefüggő láncolata.

 Folyamatszervezés: a tevékenységek logikus

kapcsolódásának kialakítása ,a termék minőségének javítása,
az előállítási költségek és az idő csökkentése céljából.
 
 Értéklánc-modell: alap- elsődleges-tevékenységek
egymáshoz kapcsolódnak, folyamatot alkotnak
(pl: termék-előállítás, értékesítés).
 
Az alaptevékenységek megvalósítását a támogató
tevékenységek segítik (pl.:infrastruktúra,
technológiafejlesztés).
 
Egy folyamat az elért vevői elégedettséggel mérhető.
BENCHMARKING
 Fogalma: A legjobb gyakorlatok keresése,
tanulmányozása, összehasonlítása a
szervezet saját gyakorlatával, és a
tanulságok hasznosítása a szervezet saját
gyakorlatának fejlesztésében.

 Kulcsszava a „legjobb gyakorlat” (best

practice): olyan megoldást jelent, ami
máshol kiemelkedően jól bevált.
FOLYAMATMODELL
 Irányítási folyamatok pl: stratégiaalkotás
 Alapfolyamatok pl: hatósági döntések,
közszolgáltatások nyújtása
 Támogatófolyamatok: pl: infrastruktúra,
beszerzés
 Szervezeten átívelő folyamatok pl:
informatikai rendszerekhez való csatlakozás
Az ügyfelek az adott szervezet munkáját ezek
alapján ítélik meg:
 alapfolyamatok minősége
 átfutási ideje
 költségek.

Adminisztratív költség:
A jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítésének költsége.

Adminisztratív teher: Az az adminisztrációs

költség, amelyek csak azért merülnek fel, mert
jogszabályi kötelezettségének eleget kell tennie.
Adminisztrációs terhek csökkentése érdekében
felül kell vizsgálni a jogszabályi rendelkezéseket:
 idő: ráfordított idő csökkentése
 számosság: jsz. hatálya alá tartozók számának
csökkentése
 gyakoriság: adatszolgáltatás gyakoriságának
csökkentése
 közvetlen költség: a kapcsolódó kiadások
csökkentése
ÖSSZEGZÉS (FOLYAMATORIENTÁLT
KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZET JELLEMZŐI)
 Stratégiai szemlélet
 Ügyfél központúság (elégedettség)
 Értékteremtés logikája: a folyamatok határozzák
meg a szervezeti struktúrát, munka- és
hatáskörmegosztást, koordinációt
 Nem értékteremtő tevékenységek megszüntetése
(duplán végzett munkák, bürokratikus elemek)
 Időszakos folyamat-felülvizsgálat
 Korszerű informatikai támogatás
 Szervezeteken átívelő folyamatok: ezáltal
kapcsolódik be az adott szervezet az ágazati
hálózatokba, informatikai rendszerekbe.

 Törzsadatok: egy informatikai rendszerben azok

a rendszer működtetése szempontjából fontos,
alapvető adatok, melyek bizonyos objektumokra
vonatkoznak, s jellemzően ritkán változnak.
pl: szállítók listája.
 
 Hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző
folyamat, melynek célja a szabályozás
hatékonyságának növelése. (előzetes és utólagos)
AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS FOGALMA,
CÉLJA ÉS SZINTJEI
 Elektronikus közigazgatás: közigazgatási
funkciók elektronikus megvalósítása az Internet
nyújtotta lehetőségek és információtechnológia
alapú megoldások felhasználásával.

 Célja: javítani a közszolgáltatások színvonalán,

megerősíteni a demokratikus folyamatokat és
támogatni a közösségi célkitűzéseket.

 EU 20-as lista: kormányportálon elérhetőnek

ajánlott leggyakoribb szolgáltatások listája
AZ E-KÖZIGAZGATÁS
ELŐNYEI ÉS
HÁTRÁNYAI
ELŐNYEI
 növekvő hatékonyság az információ
megosztása miatt
 papírmentes tranzakciókból eredő állami
megtakarítás
 gyorsabban igénybe vehető szolgáltatások
 non-stop rendelkezésre állás
 önkiszolgálás, kényelem
 bonyolultság csökkentése
 átlátható kormányzat
HÁTRÁNYAI

 nehéz az információkat megtalálni

 elvész az ügyfél és az ügyintéző közötti
személyes kapcsolat