centralizált hatáskör: a stratégiai és operatív döntések egyaránt inkrementális változás: kiterjedését tekintve kisebb, mélységét Motiváció: az a ciklikus folyamat,
amat, amely befolyásolja azon
a felső vezetés kezében, a hierarchia csúcsán vannak; alsóbb szin-
teken végrehajtás folyik
decentralizált hatáskör: alsóbb hierarchiaszinteken lévő vezetők
az operatív ügyekben – a feladat- és felelősségi körükbe tartozó
kérdésekben önállóan dönthetnek.
divizionális szervezet: tárgyi v. regionális elven képzett,
viszonylag autonóm, egydimenziós, decentralizált és egyvonalas
szervezet.
Döntés: adott szituációban a variációk közüli választás
(lehetséges megoldások közül).
egyvonalas szervezet: az alárendelt egységek csak egyetlen
felsőbb szervezeti egységtől kaphatnak utasítást
feladatkör: azon feladatok összessége, amelyet a munkakör
betöltőjének végre kell hajtani
felelősségi kör: azon feladatok összessége, amelyekért a
munkakör betöltője számonkérhető
formális szervezet: bürökrácia
formalizáltság: szabályok közlésének, közreadásának módja
funkcionális szervezet: specifikációhoz rendeli a munkát és
munkavállalót.
Hatalom: mások viselkedésének bizonyos mértékű
meghatározása vagy irányítása.
hatáskör: rendelkezési jogosultság
hatáskörmegosztás: a munkamegosztási elvek alapján tagolt
szervezeti egységek vezetői kompetenciának kialakítása
hatásosság: kitűzött célok elérhetősége
hatékonyság: kisebb erőforrásból nagyobb eredmény
hierarchia: függelmi viszonyok, fölé- és alárendeltségek
rendszere, amiben emberek/dolgok szerepelnek szempontok
alapján.
horizontális koordináció: az azonos hierarchiaszinten lévő
szervezeti egységek, személyek közötti kommunikáció
Információ: hírt hordozó jelek tartalmi jelentése, amely mindig
újdonságtartalommal bír és bizonytalanságot szüntet meg
tekintve részleges, lefolyását tekintve fokozatos átalakulás;
jogi struktúra: jogi „burok” a vállalti tevékenység
végrehajtásához
kéményeffektus: felső vezetőn a stressz működik, amit a
középvezetők levesznek róla
Kommunikáció: az a folyamat, amelynek során két vagy több
ember információt cserél és értelmez valamilyen szándékkal.
konfiguráció: a szervezeti egységek hierarchiája, alá-fölé és
egymás mellé rendelt statikus állapota. származtatott, önálló
jelentéstartalommal bíró strukturális jellemző
Konfliktus: Két vagy személy, vagy elképzelés közötti
nézeteltérés.
Konfliktuskereső stratégia: A vezető érzékeli a problémát, az
okot keresi, ezért hagyja terjedni, később megoldja. Mind a
szakmai mind a személyi konfliktusokat kezeli.
Konfliktuskerülő stratégia: Nem tudja oldani a problémát.
Elmozdítja a dimenzionális egyensúlyt.
Lényege az, hogy a felső vezetés megbontja a szervezeti
dimenziók egyensúlyát, s valamelyik vonal (legtöbbször a
funkcionális irányítás) kompetenciáit megnöveli a másik (a
termékszemléletű irányítás) rovására.
kontingencia elmélet: „nincs egyetlen legjobb út”. nincs olyan
szervezeti struktúra, amely minden körülmények között
hatékonyan működik.
koordináció: különböző típusú tevékenységek összehangolása
Korlátozott racionalitás: = az emberi agy kapacitása nagyon
kicsi azokhoz a komplex problémákhoz képest, amelyeket
objektív racionalitással kellene megoldani.
mélységi tagoltság: egymás alatt hány egység helyezkedik el
mennyiségi munkamegosztás: munkatársak között úgy osztjuk
el a feladatokat, hogy mindegyikük hasonló vagy azonos
feladatot lásson el
minőségi munkamegosztás: munkatársak különböző
tevékenységre specializálódnak, nincs párhuzamos munkavégzés
misszió: küldetés
szükségleteket és hajtóerőket, amelyek kiváltják, irányítják és
fenntartják az alkalmazottak teljesítményre irányuló erőfeszítését.
munkamegosztás: egy nagyobb feladategyüttest részfeladatokra
bontása. szervezetek tagolásának az alapja
Objektivitást kereső stratégia: Kezeli a diszfunkcionális
konfliktusokat, azaz a folyamatok nem jó működéséből fakadó
problémákat, de nem kezeli a személyes konfliktusokat.
operatív hatáskör: stratégiai célok, koncepcionális elképzelések
megvalósítása érdekében hozott, a konkrét teendőket
meghatározó döntések
preaktív: elébe megy a környezeti változásoknak, és előre
eltervez egy stratégiát, technológiát, terméket, ami meg fog
felelni (minden innovatív termék így születik)
proaktív: környezeti feltételrendszer megváltoztatására törekszik,
ő maga generálja a változást (legtöbb energiába ez kerül)
racionalizálás: a meglévő adottságok jobb kihasználására való
törekvés, lokális optimumkereső eljárás
radikális változás: kiterjedését tekintve nagy, mélységét tekintve
gyökeres, lefolyását tekintve hirtelen átalakulás
reaktív: passzív alkalmazkodó, megvárja, hogy a környezetében
hogyan reagálnak a cégek, és utána kezdi meg az alkalmazkodást
standardizáltság: feladatok ismétlődésének gyakorisága
stratégia: cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél
elérése érdekében
struktúra: szervezet felépítését mutatja
struktúrális jellemző: a szervezeti modellek leírására szolgáló
fogalom
strukturális: Az adott szervezeti struktúra keretei között olyan
pótlólagos, koordinációt elősegítő megoldásokat jelentenek,
amelyek a struktúra lényeges átalakítása nélkül biztosítják a
koordinációs igény kielégítését
szabályozottság: feladatvégzés módjának, szabályainak
meghatározása
szélességi tagoltság: egymás mellett hány db egység helyezkedik
el
személyorientált koord. eszk.: Segítik az egyén azonosulását a
szervezettel, a szervezet céljaival, elvégzendő feladatokkal
szervezés: személyi és tárgyi erőforrások összehangolása a
meghatározott célok elérése érdekében
szervezetek: olyan emberek és tárgyak alkotta rendszer, amely
tartós célt követnek formális struktúrákkal és célszerű
szabályokkal rendelkeznek
szervezetszabályozás: tartalmi és formai keretek előíró
tevékenysége, legfontosabb dokumentuma a szervezeti és
működési szabályzat
szolgálati út: egy kommunikáció szintenként történik meg
Szükséglet: olyan belső állapot, amely vonzóvá tesz bizonyos
dolgokat.
technokratikus koord. eszk.: Azok az – általában – formalizált
útmutatók, amelyek egységes irányt szabnak az egyes szervezeti
részterületek tevékenységének
Egyszerű szervezet: Egyvonalas, Erősen központosított
döntések, Specializálatlan munkakörökkel működő, Szabályo-
zatlan. (általában családi és kisvállalkozások)
Funkcionális szervezet: Egydimenziós, Egy- v többvonalas, Az
elsődleges munkamegosztás funkcionális elven történik, A
döntések központosí-tottak, A működés erősen szabályozott.
Divizionális szervezet: A divizionális szervezet tárgyi vagy
regionális elven képzett, viszonylag autonóm felelősségi és
elszámolási egységekkel működő egydimenziós, decentralizált és
egyvonalas szervezet
Mátrixszervezet: A mátrixszervezet kétdimenziós és többvonalas
szervezeti forma, amelyben a két dimenzió vezetői egymás
szempontjaihoz alkalmazkodva közösen döntenek.
Kétféle elven való munkamegosztás. Hatáskör kereszteződés:
kettős döntési illetékességének alárendelt. Akkor lesz
működőképes a szervezet, ha a 2 vezető azonos kompetencia
szinten van.

többvonalas szervezet: az alárendelt egységek 2 v. több felsőbb

szervezeti egységtől kaphat utasítást

üzemgazdasági struktúra: valamilyen elv szerinti

alrendszerekre való bontás

változás: : az a folyamat, melynek eredményeként egy cég A-ból

B állapotba sikeresen elmozdul és ezzel egy magasabb teljesít-
mény-szintre emelkedik.

vertikális koordináció: elsősorban az egymásnak alá- és

fölérendelt szervezeti egységek, személyek közötti
kommunikáció (jellegzetes megnyilvánulási formája az utasítás,
illetve a jelentés)

vezetés: eredményesen megvalósítani dolgokat a többi ember

által/velük

vízió: jövőkép