Szervezeti formák és fejlődésük

A szervezeti formák strukturális jellemzői:

1. Munkamegosztás és annak szabályozása:

 munkamegosztás (elsődleges, másodlagos, ... stb.)
 funkció,
 tárgy,
 régió,
 egydimenziós szervezetek,
 két vagy többdimenziós szervezetek.
2. Hatáskörmegosztás és annak szabályozása:
 döntési jogkör,
 utasítási hatáskör,
 egyvonalas szervezetek,
 többvonalas szervezetek,
 kiváló feladatvégzés = munka és hatáskörmegosztás
konzisztens volta.

3. Koordináció és annak szabályozása:

 technokratikus,
 pl.: vállalati pénzügyi és költségvetési rendszer,
 strukturális,
 pl.: projektek, teamek, különböző ad hoc bizottságok,
 személyorientált típusú koordinációs eszközök,
 ösztönző, kényszerítő, ráhangoló eszközök,
 pszichológiai befolyásolók.

1
4. Konfiguráció:
 másodlagos, származtatott strukturális jellemző,
 igazi szervezetalakítás  konfiguráció módosítás,
 jellemzői:
 mélységi tagozódás,
 szélességi tagozódás,
 foglalkoztatottak száma.

I. A lineáris szervezeti forma

Jellemzők:

1. Egydimenziós (funkció v. tárgy v. régió).

2. Egyvonalas (egy főnöke van mindenkinek).

3. Vezetői akarat érvényesítésére való maximális törekvés.

4. Hatékony erőforrás koncentráció.

5. A tevékenység szerinti megosztás egyben szervezeti egységek szerinti megosztást is

jelent.

6. A szakmai tagozódás „vonal-elvű”.

7. A szolgálati út elsődlegességét érvényesíti.

8. A szervezet nem probléma, hanem végrehajtás orientált.

9. A szervezeten kívüli váltásokra csak tagolás váltással tud reagálni:

 szélességi vagy horizontális tagolódás
 mennyiségi növekedés,
 specializáció,
 mélységi vagy vertikális tagolódás
 területi tagozódás,

2
  szélességi tagozódási korlát.

10. Nagy szervezetek esetén egyenes következmény: BÜROKRATIZÁLÓDÁS.

11. Az erős tagozódás kiváltja a RANG iránti igényt.

12. Szemléletében „befelé forduló”.

13. Az új dolgok iránti fogékonyság nagy mértékben függ a vezető személyiségétől.

14. A specializáció mindig új szervezeti egység keretében valósul meg.

15. A TOP menedzser koordináló-irányító tevékenysége rendkívül összetett.

16. Az egészben való gondolkodás lehetősége csak a TOP menedzsment számára

biztosított.

Előnyök:

 egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatok,

 felesleges tevékenységek kiszelektálódása,
 alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműsége,
 könnyű mélységi és szélességi tagolás váltás.

Hátrányok:

 minőségileg más feladatokkal szembeni rugalmatlanság,

 a specializáció hiánya a top menedzser leterheltségét növeli,
 a kommunikáció csakis a szolgálati utakon lehetséges.

3
 Király

Törvény- Kancellá- Jogszol- Szélessé

hozás ria gálat gi bővülési
lehetőség
7 szem.
Ország- Helytartó tábla
Kamara
gyűlés tanács
Királyi
tábla

Vármegyék Szabad Megyei

Nádor (52) királyi törvény-
városok
szék

Mélységi Úriszék
bővülési
Mező-
lehetőség
bíró

1. ábra Lineáris szervezeti felépítés

5
II. A lineáris-törzskari szervezeti forma

A változások iránya:

 a vezetés szakmai színvonalának növelése,

 a tudatos befolyásolás lehetőségének megteremtése,
 a „mindent tudó vezető nimbuszának csökkentése,
 alsó szintű vezetők hatáskörének bővítése,
 új hatalomgyakorlási, érdekérvényesítési forma,
 szakmai és irányítási koordináció szétválasztása,
 vezetői rotáció lehetőségének biztosítása,
 tanácsadók beépítése,
 döntési folyamat tagolása előkészítésre és döntésre,
 új típusú vezető-beosztott munkamegosztás,
 többcsatornás kommunikáció,
 problémaorientált gondolkodás,
 egészben való gondolkodás,
 szakismeretileg új dolgokra való fogékonyság megerősítése.

MEGOLDÁS: TÖRZSKAR
Törzskari jellemzők:

1. új hatalmi szféra megjelenése,

2. szakmai tanácsadó szervezet,

3. vezetővel való kommunikációs kapcsolat felélénkülése,

4. törzskari és lineáris vezetési szintek szétválasztása,

vezető  vertikális nézőpont

törzskar horizontális nézőpont

5. átfogó problémamegoldás.

7
III. A lineáris-funkcionális szervezeti forma
Jellemzők:

1. egydimenziós (szervezeti funkciók szerinti munka meg-osztás),

2. többvonalas szervezeti forma,

3. a koordináció alapelve: vertikális koordinációs megoldások

 funkciók szigorú szakmai szétválasztása,

 határterületi viták egyeztetési kötelezettségének előírása,
 koordinációt biztosító vezetők kiválasztása,

4. TOP MENEDZSMENT operatív szintű tehermentesítése, ezen feladatok

középvezetőkre való hárítása,

5. TOP MENEDZSMENT  JÖVŐFORMÁLÁS,

6. A termelés szakmai színvonalának emelése specialistákkal,

7. csökkent az alsóbb szintű vezető szubjektív döntésétől függő dolgozói

kiszolgáltatottság,

8. Döntés előkészítésben megjelenik a tervezés.

9. Specializáció megvalósítása új szervezeti egység nélkül,

10. Jó operatív válaszképesség.

8
Funkcionális Legfőbb jellemzők
szervezet
Kialakításának és Stabil piaci, tudományos-technikai, technológiai környezet.
hatékony Viszonylag könnyen áttekinthető termelési tevékenység,
működtetésé nek nem túl széles termékskála.
előfeltételei
1. Munka Funkciók szerint munkaköri leírások alapján. Erőteljes
megosztás szabályozottság.
2. Hatáskör Centralizált döntési jogkörök. Erőteljes szabályozottság.
megosztás
3. Koordináció Vertikális koordinációs csatornák.
Horizontális koordináció technokratikus eszközökkel.
Előnyei A specializáció a termelékenység növekedését,
egységköltség csökkenését eredményezte.
A vállalati stratégia kialakítása viszonylag egyszerű és
olcsó.
Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatok, alacsony
működési költség.
Hátrányai Az alrendszerek szegmentáltsága miatt egymással nem
kommunikáló felesleges funkciók megléte.
Növekvő diverzifikáció  kapcsolatdzsungel.
Rugalmatlanság a külső környezettel szemben.
Koordinációs problémák a felső vezetésben.
Stratégiai tervezés elsorvadása.
Specializáció  korlátozott vezető kiválasztás.

9
 Vállalatvezetés

Törzskar

Termelésirányí Tervezés,
Fejlesztés Kereskedelem
tás Pénzügy

Végrehajtás Végrehajtás Végrehajtás

lineáris(utasítás-jelentés)
kapcsolatok=függelmi kapcsolatok
funkcionális alapú szakmai
irányítási kapcsolatok
vonal-törzskar kapcsolatok
(tanácsadók)

2. ábra A lineáris-funkcionális szervezeti forma felépítése

11
IV. A divízionális szervezeti forma

A változások irányai:

 a vállalatvezetés koordinációs tevékenységét támogató központi egység kiépítése,

 ezzel párhuzamosan jól működő felelősségi és elszámolási rendszer kialakítása a
termelőegységek szintjén,
 összvállalati koordinációt segítő pénzügyi, tervezési és ellenőrzési rendszer
megtervezése,
 stratégiai és operatív feladatok szétválasztása.

A divízionális szervezet szervezési előfeltételei:

1. egyértelmű, működőképes, perspektivikus üzletági struktúra,

2. pontos, részletes gazdasági tervezés,

3. hosszú távra érvényes érdekeltségi rendszer,

4. önállósággal élni tudó üzletági vezetés és mobilizálható stáb (specialisták),

5. gyors, naprakész vezetői információs rendszer,

6. gazdasági, ogi szabályozás előnyös elemeinek ismerete,

7. stratégiai mozgástér határainak felismerése.

Jellemzők:

 egydimenziós (tárgyi v. régió),

 egyvonalas,
 alkotóelemek:
 fejszervezet: az összvállalati szintű célok elérése érdekében az irányítási,
koordinációs és ellenőrzési tevékenységet ellátó szervezeti egység,
 divíziók: relatíve autonóm felelősségi és elszámoló egységek.
A fejszervezet feladatai:

 vagyonkezelés,

13
 stratégia,
 logisztika,
 controlling.

Stratégiai funkció:

 marketing (piackutatás),
 műszaki fejlesztés (K+F, számítástechnikai központ),
 humán tényezők fejlesztése (továbbképzési és oktatási központ),
 pénz és hitelgazdálkodás,
 szervezetfejlesztés.

Logisztikai funkció

 termelési tényezők:
 anyag,
 eszköz,
 létszám.

Controlling funkció

 éves gazdasági tervezés:

 működési, érdekeltségi feltételek megosztása,
 gazdálkodási információk feldolgozása,
 eredmény és ráfordítási adatokról információ szolgáltatása,
 célellenőrzések végrehajtása, elemzése.

Az ilyen jellegű szervezeti érdekeltségi rendszer megléte biztosítja a nagyvállalati fellépés

előnyeit:
 tőkeerő,
 vállalati hírnév, jogi garanciák,
 rugalmasság,
 „állandó” változás melletti stabilitás.

14
A divíziók feladatai:

 A divízió által gyártott termék tekintetében nagyfokú önállóság az

 operatív,
 adminisztratív,
 stratégiai döntésekben.
 Nagyfokú funkcionális specializáció
 fejlesztés,
 beszerzés,
 termelésirányítás,
 értékesítési apparátus.
 Horizontális koordináció biztosítása
 a feladat és hatáskörök egyértelművé tétele, a felelősségi rendszer megfelelő
kialakítása, valamint pótlólagos egységek létrehozása,
 pénzügyi iránymutatások, költség, fedezet illetve eredménytervek és beszámolók
cseréje,
 átgondolt személyzeti politika.

A divíziók típusai:

1. Cost center (Költség központ)

 tényleges és tervköltségek összemérése,

 költségszint, költségnorma elemzése,
 egyértelmű költségterhelés,
 költségminimalizálása.

2. Price center (Ár központ)

15
 nyereség és árbevételi terv elemzése, összehangolása,
 értékesítési csatornák és árbevétel összehangolása,
 árbevétel maximalizálás.

3. Profit center (Nyereség központ)

 tényleges és tervezett nyereségterv összehasonlítása,

 független feladatvállalás,
 független árpolitika,
 fedezeti elv érvényesítése,
 nyereség maximalizálása.

4. Investment center (Beruházási központ)

 normatív hatékonyság megtérülése,

 beruházás fejlesztés megtérülése,
 nyereség - befektetés - ár,
 megtérülés maximalizálása.

A divízionális működés várható előnyei:

1. A stratégiai és az operatív feladatok szétválaszthatósága, a csúcsvezetés
tehermentesítése.
2. A nagyvállalati célokból a divíziók feladatai, a támasztható elvárások pontosan
levezethetők.
3. Az elkülönített célok teljesítésének mérése objektív alapokra helyezhető.
4. A piaci orientáció erőteljes és közvetlen.
5. A piaci változások hatása rögtön nem az egész vállalatot érinti, hanem csak az egyes
divíziókat (rekeszelő hatás).
6. A divíziók folytonos értékelése révén az átrendezés időben megtörténhet.
7. Teljesítményre ösztönző felelősségi-érdekeltségi rendszer alakítható ki.
8. A centralizáció-decentralizáció optimális aránya „kényszerpályán” jön létre a
termelési tényezők feletti rendelkezési jogok átadásával.
9. Motivációs rugalmasság kialakulása és elmélyülése.

16
17
V. A mátrix szervezeti forma

Jellemzők:

1. Kétdimenziós (tárgyi és funkció).

2. Többvonalas.

3. Mátrix típusok:

 funkció-tárgytermék és projekt orientált mátrix szervezet,

 makro,
 mikro mátrix.

4. Két egymást átfedő utasítási rendszer. Vertikális és horizontális szemléletű irányítási

elv.
5. A mátrix minden eleme két döntési illetékességnek van alárendelve.

6. „Intézményesített” konfliktusok avagy a szervezeti dimenziók közötti egyensúly.

7. A vállalati döntések során nagy jelentőséghez jutnak a tárgyalási és konfliktuskezelő

stratégiák .

19
Mátrix szervezet Legfőbb jellemzők
Kialakításának és Dinamikus és heterogén külső környezet.
hatékony Komplex, nagy újdonság és rizikótartalmú feladatok a
működtetésé nek szervezetben.
előfeltételei A szervezeti tagok fejlett kommunikációs készsége.
1. Munka Funkcionális és tárgyi elvű munkamegosztás szimultán van
megosztás jelen.
2. Hatáskör A két dimenzió vezetői együtt döntenek.
megosztás A két dimenzió vezetőinek azonos súlyu kompetenciával
kell rendelkezniük.
Döntési centralizáció többvonalas irányítási elv mellett.
3. Koordináció Személyorientált koordinációs eszközök előtérbe kerülése.
Előnyei Adaptív, innovatív.
A szervezeti tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi.
Más struktúra típuson belül is létrehozható.
Hátrányai Problematikus a kompetenciaelhatárolás.
Vezetői rivalizáció, túlhajtott csoportmunka.
Döntések elhárítása, felelősségvállalástól való ódzkodás.
Összeomlás veszélye krízishelyzetben.
Nagy igények az emberi képességek területén.

21
23