PETŐFI EGYETLEN HITELES ARCKÉPE

„Tanuljátok meg, hogy a költő/Az istenség szent levele,

Melyet leküld magas kegyében/ Hozzátok, gyarló emberek,
Amelybe örök igazságit/ Saját kezével írta meg.”
(A magyar politikusokhoz)
 A KÖLTŐI SZEREP
• A költői szerepet /szerepjátszást nem a költő
személyisége felől, hanem a szövegek és
irodalmi gesztusok hagyományozódó történet -
sora felől ajánlatos megközelítenünk.
• A költő írásával, akarja- nem akarja, szerepben
találja magát.
• Minden költői megszólalást már szerepnek, azaz
figuraalkotásnak vagy figuraátvételnek kell
elgondolnunk.
• Egy életmű során ezek megváltozhatnak,
felcserélődhetnek, de meg nem szűnhetnek.
 PETŐFI SZEREPDILEMMÁI
MOTTÓ: „Nem ért engem a világ, /Nem fér a fejébe,/Egy embernek éneke/ Hogy lehet
kétféle.”
 ELFOGADOTT KÖLTŐSZEREPEI
• Minden szerepében a felnövesztett költői én, a világméretű
szubjektum monologikus szólamát halljuk.
• A romantika által kínált nagy költőszerepek közül hármat
fogadott el:
 AZ APOSTOL
(1848)
(A TRAGIKUS IRÓNIA ALKOTÁSA,
EPOSZI VONÁSOKAT IS MAGÁN VISELŐ
ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY, MELYBEN FONTOS
SZEREPET KAP A DRÁMAI JELENETEZÉS A LÍRAI
ELEM DOMINANCIÁJÁVAL))
 FORRADALMÁR – ALTEREGÓ
(A hős NEM a költő!!! Annak ellenére,
hogy…)
IRODALMI UTALÁSOK
SZERKEZET
IDŐSÍKVÁLTÁSOK
A PRÓFÉTASZEREP ÁTÉRTÉKELŐDÉSE
A FORRADALMÁRI ÉLET
PARADOXONAI
SZILVESZTER KAPCSOLATA ISTENNEL
ROMANTIKUS JELLEG:MŰNEMEK ÉS
MŰFAJOK EGYÜTTESE
 BELSŐ MONOLÓGOK
• 1. Szilveszter lelke elhagyja a várost, a földet,
a testet, találkozik az abszolúttal, fogadalmat
tesz; - romantikus vándormotívum;
• 2. A természet harmóniájával azonosítja a
szabadságot,természethimnusz;
• 3. Megfogalmazza küldetését: szőlőszem
hasonlat;- tragikus pátosz;
 SÖTÉTSÉG - MOTÍVUM
• A bevezető képsor premonitív negatív beállítása:
„… a csillagok behunyták/ arany szemeiket./Olyan fekete a
világ,/ Mint a kibérelt lelkiismeret”;
• Az öngyilkossági kísérlet környékén a
sötétség perszonifikációja allegorikus vízióba
is átcsap: „Úgy orditott a rab, hogy a sötétség/Megijedt,
és reszketett belé…” „Sírt, jajgatott, dühöngött,/ És az örök
sötétség/ Egykedvűleg szemlélte őt”;
• Újabb értékváltásakor a legmélyebb: „Ott
fekszik, és nem halt meg, és él!/ Hozzá van nőve a keserves
élet,/ Hozzája nőtt letéphetetlenűl,/ Miként lelkéhez a
kínszenvedés,/ Mint börtönéhez az örök sötétség…”
 TRAGIKUS IRONIKUS OLVASAT
(A tragikus pátosz minduntalan iróniára váltása)
 ÖSSZEGZÉS
• „Az apostol, ha nem úgy olvassuk, hogy
Petőfi életrajzi énjének, mintegy megdicsőült
alteregójának kivetítését keressük, ha nem
fogadjuk el közvetlenül a tekintélyelvű
állítást(…),hogy e mű a költő eszméinek
szótára lenne, akkor a történelmi
apokalipszis legnagyobb magyar
látomásaként állhat előttünk…”
(Margócsi István:Petőfi Sándor)
 BIBLIOGRÁFIA
• Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet, Korona
Kiadó, Budapest, 1999;
• http://magyar-irodalom. elte.hu /sulinet/ igyjo/
setup/portrek/petofi/petofi.htm
• Orbán Gyöngyi:Magyar irodalom. Alternatív
tankönyv X. osztály számára,T3 Kiadó, 2000;
• Arató László – Pála Károly:Bejáratok.Irodalom.A
szöveg vonzásában I, Calibra Könyvek, Műszaki
Kiadó,2002;
• www.vetesi.sulinet.hu/content/irodalom/
irodalom08/Petofi.doc
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
www.pocsveilerilona.weboldala.net