Ipari méréstechnika

Készítette: Kiss László

2010.02.16. Ipari méréstechnika 1

 Az ipari méréstechnika alapjai

• Az ipari, méréstechnika tárgya, a műszaki folyamatokban végbemenő

változások fizikai jellemzőinek érzékelése és mérése.
• A fizikai jellemzőket két fő csoportba osztjuk:
– Villamos mennyiségek, tehát eredendően villamos jelek, (U; I; Pvill.).
– Nem villamos mennyiségek, (hőmérséklet, nyomás, szint, áramlás, elmozdulás)
• A nem villamos mennyiségeket részben segédenergia nélkül, részben
villamos segédenergia igénybevételével mérjük.
• A segédenergia nélküli mérés hátránya, hogy a mérési eredmény szállítása,
tárolása, feldolgozhatósága körülményes. Ezért az ilyen módon történő
mérés eredménye tájékoztató jellegű, pl. manométer.
• A villamos segédenergiával történő mérés során a nem villamos mérendő
jeleket, mérő-átalakítókkal villamos jelváltozássá alakítjuk. Ezek a jelek jól
szállíthatóak, tárolhatóak és feldolgozásuk lényegesen könnyebb, mint az
előző jeleké.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 2

 Az ipari méréstechnika áttekintése

Ipari méréstechnika

Metrológia Feszültség mérés Hőmérséklet mérés Feldolgozás

Mérési elvek Árammérés Nyomás mérés Kiértékelés

Indukció mérés Szint mérés Telemechanika

Mérési módszerek

Vill. fogy. mérés Áramlás mérés

Sűrűség mérés
Analóg Digitális
Elmozdulás mérés
Fordulatszám mérés
Rezgés mérés

Nedvesség mérés

2010.02.16. Ipari méréstechnika 3

 Mérő-átalakítók
• A mérő-átalakítók feladata, hogy a nem villamos mennyiségeket érzékelve,
azzal arányos jelet állítsanak elő, pl.: U; I; R, stb.
• A mérő-átalakítóknak a folyamat jellemzőkkel érintkező részét primer
érzékelőknek nevezzük. Különleges szerkezeti és anyagjellemző igény, pl.:
savas közeg mérése esetén.
• A mérő-átalakítók primer érzékelői két részre oszthatók:
– Passzív átalakítók, működésük minden esetben segédenergiát igényel.
– Aktív átalakítók, működésük nem mindig igényel segédenergiát.

Xbe Primer érzékelő-átalakító Xki

P, H, ΔU, ΔI,
T, V, stb.
stb. Blokkvázlata

2010.02.16. Ipari méréstechnika 4

 Mérő-átalakítók csoportosítása

Mérő-átalakítók

Ellenállásos Induktív Kristály alapú

Kapacitív Félvezető alapú

2010.02.16. Ipari méréstechnika 5

 Nyílthurkú mérő-átalakítók blokkvázlata

Analóg kijelzés

Primer átalakító Jelátalakító Digitális kijelzés

123456
Nem
ΔX ΔR A
villamos a
bemenő ΔR ΔI D b
jel

= Stabilizált
~ tápegység

230V; 50Hz

2010.02.16. Ipari méréstechnika 6

 Zárthurkú mérő-átalakítók blokkvázlata

Kompenzált Mérőerősítő
Primer átalakító jelátalakító és integrátor
Különbség képző
Nem
ΔX ΔR Xki
villamos >
bemenő ΔR ΔI _
jel
∫

ΔI
Stabilizált =
tápegység
ΔXki
~
Kompenzált Linearizáló
jelátalakító
230V; 50Hz

2010.02.16. Ipari méréstechnika 7

 Korszerű ipari mérő-átalakító elvi felépítése
Méréstartomány Bemeneti
Hídfeszültség Finom Durva csatorna

5 kHz táp UK 0
Xbe .
Mérőcella UA Mérőerősítő és Hf. generátor .
.
7

Mérőhíd Finom Durva

típus Kijelzési
tartomány
Nullapont állítás

2010.02.16. Ipari méréstechnika 8

 Passzív mérő-átalakítók
• Ellenállás változáson alapuló átalakítók:
– Csúszóérintkezős, pl.: potenciométer
– Huzalos, pl.: nyúlásmérő bélyeg
– Hőmérséklet érzékelő ellenállások, pl.: Pt 100
• Kapacitás változáson alapuló átalakítók:
– Síkkondenzátorokat alkalmazó átalakítók, pl.: folpack fólia vastagság mérése
– Hengerkondenzátorokat alkalmazó átalakítók, pl.: tartályszintek mérése
• Induktivitás változásán alapuló átalakítók:
– Nyitott mágneskörű átalakítók, pl.: vasúti kerekek áthaladásának érzékelése
– Zárt mágneskörű átalakítók, pl.: MMG villamos nyomástávadó
– Magnetoelasztikus átalakítók, a magnetostrikció inverzeként működnek
• Félvezető alapú átalakítók:
– Termisztorok
– Szilícium ellenállás hőmérők
– Fényérzékelő ellenállások

2010.02.16. Ipari méréstechnika 9

Ellenállás alapú csúszóérintkezős átalakítók
RO

ΔX
R

Ellenállás test
X
XO

dR
R X X RO
; R RO . S .
RO XO XO dX
XO

2010.02.16. Ipari méréstechnika 10

 Csúszóérintkezős terhelt átalakító

X=X0
1,0
R/Rt = 0

U1
=1
X 0,5
U2 Rt
=4
U2
X=0 U1

U2 1 X
0
U1 R X X XO
1 1 0 0,5 1
RO XO XO
X/XO

2010.02.16. Ipari méréstechnika 11

 Nyúlásmérő bélyegek (tenzoellenállások)

• Nyújtó, vagy nyomóerő hatására megváltoztatják ellenállásukat. Alkalmas

rugalmas deformáció és rezgés mérésére is.
• Kialakítását tekintve van:
– Halszálka mintázatú
– Huzalos (aktív és kompenzáló bélyegekkel)
– Rozettás kivitelű (körkörös elrendezés)
• A nyúlásmérő bélyegek legfontosabb jellemzői:
– Névleges terhelés: az az erő, amellyel a működési tartományon belül terhelhető
– Alsó mérési határ: az a minimális erő, amelytől kezdve a nyúlásmérő bélyeg
megfelel a követelményeknek
– Cellatényező (érzékenység): a névleges és a nulla terhelésnél mért kimeneti
feszültségek különbségének, valamint a nyúlásmérő bélyeg tápfeszültségének
hányadosa mV/V-ban mérve.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 12

 Huzalos nyúlásmérő bélyeg

Ф = 5-50µm A nyúlásmérő bélyeget az un.: gauge

Műanyag hordozó fólia faktorral (g) jellemezzük.
Ez tk.: az átalakítási tényező, amely
megmutatja, hogy hányszorosára változik
meg a bélyeg ellenállása egységnyi erőhatás
Aktív bélyeg következtében. g ≈ 2-2,7
Linearitási eltérésük: 0,1%-1,0% között
Élettartamuk: 106…107 behatás
Rnévl: 120, 350, 600, 1000 Ω
Kompenzáló bélyeg Mérhető legkisebb nyúlás: 0,1∙µ∙ε
Hőmérséklet tartomány: -20 OC - +150OC-ig

2010.02.16. Ipari méréstechnika 13

 A huzalos nyúlásmérő bélyeg fizikája

• ε: nyúlási együttható, amely a relatív hosszváltozást fejezi ki.

• µ: Poison tényező, µ ≈ 0,3.
Az F erő hatására a relatív
ellenállás változás nagyobb
F mint a relatív hosszváltozás,
D D-dD F
tehát:
L L+dL dR dL
R L
dD
dL dD dD dL D
; és ; ill. : :
L D D L dL
L

2010.02.16. Ipari méréstechnika 14

 A huzalos nyúlásmérő bélyeg fizikája
L L 4 L
R
A D2 D2
4
4
ln R ln ln L 2 ln D ln

dR d dL dD dL
2 :
R L D L
dR d dD d
R 1 2 D ; g 1 2
dL dL dL
g L L L
µ

2010.02.16. Ipari méréstechnika 15

 Bélyeg elhelyezése a mérőhasábra

F
Acél mérőhasáb

A hőmérséklet
kompenzációs
bélyeget mindig
merőlegesen kell
elhelyezni az aktív
bélyegre.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 16

 Az erőmérő cella felépítése

2010.02.16. Ipari méréstechnika 17

 A félvezetős nyúlásmérő bélyeg

Si érzékelő lap
Kivezetés

Rugalmas
kapcsolat

Műanyag hordozó lemez

2010.02.16. Ipari méréstechnika 18

 A félvezetős nyúlásmérő bélyeg jellemzői

• Érzékeny a hőmérséklet változásra,

• Névleges ellenállása 120Ω,
• g ≈ 100-120,
• Linearitása terhelésfüggő, de kb.: 1%,
• Élettartama 106 behatás,
• Üzemelési hőmérséklet tartomány: -55 OC – tól + 125 OC-ig,
• A tápfeszültség megválasztásánál vigyázni kell, hogy az áram ne melegítse,
• Jó mechanikai tulajdonságú és kis hőmérsékleti együtthatójú bélyeg
megválasztására kell törekedni.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 19

 A nyúlásmérő bélyegek karakterisztikái

dR/R
Félvezető alapú
nem lineáris
Ellenállás huzalos
lineáris

dL/L

Félvezető alapú
nem lineáris

2010.02.16. Ipari méréstechnika 20

 A nyúlásmérő bélyegek jellegzetes hibái

• Kúszás, vagyis, hogy a bélyeg milyen mértékben fut együtt a mérőtesttel,

(mérőhasábbal)
• Ismétlési hiba, az ugyanazon „F” erőhatásra adott válasz jel, tehát
azellenállás változás azonossága
• Irányváltási hiba, a dinamikus méréseknél fellépő hiba
• Linearitási hiba, ami huzalos átalakítók esetén nem jelentkezik, csak extrém
erőhatásoknál. Félvezető alapúak esetén a linearitástól való eltérést
többtagú hatványsorral küszöböljük ki. A gyártó ezt a hatványsort mellékeli
az átalakítóhoz
• Hőmérséklet függés, ezt a gyártó zárt matematikai összefüggéssel közli,
hogy a ΔT hőmérséklet változás milyen mérési hibát okoz. Ez rendszeres
hiba, tehát kiküszöbölhető.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 21

 Hőmérséklet érzékelő ellenállások

• A fémek ellenállása a hőmérsékletváltozás hatására, tág hőmérséklet

határok között lineárisan változik.
• A fémes anyagokból készített hőmérséklet érzékelők az ellenállás hőmérők.
• Előnyük, hogy linearitásuk miatt nincs szükség szálkorrekcióra.
• Hátrányuk:
– Hogy pontszerű mérésre nem alkalmasak
– Radioaktív környezetben nem alkalmazható, mert a radioaktív sugárzás
jelentősen megváltoztatja a fémek ellenállását
• Az α hőmérsékleti tényező megmutatja, hogy 1OC változás mekkora
ellenállás változást idéz elő az egységnyi keresztmetszetű anyagban.
• Ha a hőmérséklet (+) irányba változik (0OC feletti tartomány), akkor a fémek
ellenállása a hőmérséklettel négyzetes összefüggésben változik.
• Ha a hőmérséklet (–) irányba változik (0OC alatti tartomány), akkor a fémek
ellenállása a hőmérséklettel negyedik hatvány szerinti összefüggésben van.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 22

 Ellenállás hőmérők alapösszefüggései

1 R100 R0
; RT R0 1 T.
R0 100
RT f T 2 , ha T 0; és RT f T 4 , ha T 0.

Pt 100 ra :
0 és 630,5 OC Rt R0 1 A T B T2
0 OC alatt Rt R0 1 A T B T2 C T 100 T 3
3
A 3,98 10
7
B 5,9 10
12
C 4,3 10

2010.02.16. Ipari méréstechnika 23

 Ellenállás hőmérők karakterisztikái

Pt, -138 és +630 OC, ill. -260 és +1400 OC között

R [Ω]
Fe
Ni, max. 180 OC-ig

Cu

CuO

0 OC T [OC]

2010.02.16. Ipari méréstechnika 24

 Ellenállás hőmérők vázlatos felépítése

Az ellenállás huzalt hordozó test

Ellenállás
Kivezetés
huzal

Fém vagy üveg burkolat

A Pt alapellenállásai: 50Ω vagy100Ω

2010.02.16. Ipari méréstechnika 25

 Félvezető alapú hőmérséklet érzékelők

• Azokat a fémoxidokat, amelyek alkalmasak a hőmérséklet változás

kimutatására, termisztoroknak nevezzük.
• A termisztorok növekvő hőmérsékletnél csökkenő ellenállást mutatnak,
ezek a negatív hőfoktényezőjű anyagok (NTK).
• Azok a termisztorok, amelyeknek az ellenállása növekvő hőmérséklet
esetén növekedést mutat, a pozitív hőfoktényezőjű anyagok közé tartoznak,
(PTK). Anyaguk polikristályos báriumtitanát.
• A termisztorok hátránya: a karakterisztikájuk nem lineáris
• A termisztor működését az alábbi összefüggés írja le:
1 1
B
T T0
RT RT 0 e ; B a termisztorra jellemző állandó
B 1
;
T2 K
2010.02.16. Ipari méréstechnika 26
 Az NTK termisztor karakterisztikája

Dinamikus 10 K, 1000Ω
U [V] jelleggörbe

78 K, 500Ω
Statikus jelleggörbe
Munkaegyenes 135 K, 200Ω

160 K, 100Ω

200K, 75Ω
R

Munkapontba húzott érintő

I [mA]
0 2 4 6 8 10 12

2010.02.16. Ipari méréstechnika 27

 A PTK termisztor karakterisztikája

Lineáris tartomány, itt alkalmazható pl.: túlterhelés védelemre

log R
R2

Villamos gépekben történő

alkalmazás estén a térerősség
növekedésével a karakterisztika
R1 változik, nevezetesen a
meredekség csökken.

T1 T2 Tmax

2010.02.16. Ipari méréstechnika 28

 A termisztorok kiviteli formái

Kivezetés
Csatlakozó felület

Érzékelő
Gyöngy típus

Burkolat

Tárcsa típus

2010.02.16. Ipari méréstechnika 29

 Fényérzékelő ellenállás
• Az anyaga polikristályos félvezető.
• Jelleggörbéje tág határok között lineáris.
• Hőmérsékleti tartománya -20 OC-tól +70OC-ig.
• Az érzékelő alapellenállása a fémes hozzávezető kontaktus méretével
állítható be, tehát az átalakító alapellenállása nem a lapka átmérőjétől és
vastagságától, hanem hozzávezető kontaktus méretétől függ.

Fény
Fémes csatlakozás

Fényérzékeny réteg

Kerámia test

2010.02.16. Ipari méréstechnika 30

 A fényérzékelő ellenállás karakterisztikái

R, Ω Srel, %
106 100
105 80
104 60
103 40
CdS
102 20 ZnS Se Si Ge

101
E, lx
10-1 10o 101 102 103 104 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 1 1,5 λ, µm

2010.02.16. Ipari méréstechnika 31

 Számonkérés
következik

2010.02.16. Ipari méréstechnika 32

 Számonkérés

1. Rajzolja le az ipari méréstechnika kapcsolatrendszerét!

2. Csoportosítsa a mérő-átalakítókat!
3. Rajzolja le a nyílthurkú mérő-átalakító blokkvázlatát!
4. Mutassa be a nyúlásmérő bélyeg fizikai működését!
5. Mit nevezünk ellenállás hőmérőnek?
6. Rajzolja le az ellenállás hőmérő vázlatos felépítését!
7. Mutassa be a félvezető alapú hőmérséklet érzékelőket!
8. Rajzolja le a korszerű ipari mérő-átalakító elvi felépítését!
9. Ismertesse a fényérzékelő ellenállás felépítését és működését.
10. Rajzolja le a PTK termisztor kiviteli formáit és a karakterisztikáját.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 33

 Következnek az induktív
átalakítók.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 34

 Induktív jelátalakítók

• Az induktív jelátalakítók lehetnek aktívak, vagy passzívak.

• Ha a kimeneti jele induktivitás változás, akkor passzív.
• Ha a kimeneti jele indukált feszültség, akkor aktív.
• Közös jellemzőjük, hogy mindegyik tartalmaz vasmagot és tekercset.
• Kiviteli formájuk különböző, de mindig illeszkedik a felhasználáshoz.
• Blokkvázlata:

Bemeneti jele:
elmozdulás (Δx), Kimeneti jele:
vagy Induktív jelátalakító induktivitás
szögelfordulás változás (ΔL)
(Δφ).

2010.02.16. Ipari méréstechnika 35

 Induktív jelátalakítók osztályozása

1. Induktív jelátalakítók azok, amelyeknek a működése az érzékelő

elmozdulásának eredményeként bekövetkező induktivitás változáson
alapul.
2. Differenciáltranszformátoros jelátalakítók azok, amelyeknél két a
tekercsrendszer között létrejövő fluxusváltozás képezi a működés alapját.
3. Elektrodinamikus jelátalakítók azok, amelyek működése egy váltakozó
mágneses térben elhelyezett lengő tekercsben keletkezett indukált
feszültség létrejöttén alapul, ha a tekercset nyugalmi helyzetéből
kimozdítjuk.
4. Állandómágneses induktív jelátalakítók azok, amelyek működése egy
állandó mágneses térben mozgó tekercsben indukált feszültség
létrejöttén alapul.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 36

 Egytekercses nyitott mágneskörű átalakító

Δx

Mozgató rudazat Vasmag

N menetszámú tekercs

Ha a vasmag elmozdul, akkor a tekercs induktivitása változik. Legnagyobb az

induktivitás akkor, ha a vasmag teljesen fedésben van a tekerccsel.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 37

 Az egytekercses nyitott mágneskörű
átalakító jelleggörbéje
L

-X +X
0

Az impedancia változása az elmozdulás függvényében

2010.02.16. Ipari méréstechnika 38

 Kéttekercses nyitott mágneskörű átalakító

L1 L2
Δx

Mozgató rudazat

Vasmag

N menetszámú tekercsek

2010.02.16. Ipari méréstechnika 39

 A kéttekercses nyitott mágneskörű átalakító
jelleggörbéje
L

L1(x) L2(x)

Le(x)

-x +x

2010.02.16. Ipari méréstechnika 40

 Egytekercses zárt mágneskörü induktív
jelátalakítók
Alap légrés A járom lehetséges mozgásirányai

Járom

Vastest

Rt i U U
i
Z Rb Rt j L
U

2010.02.16. Ipari méréstechnika 41

 Az egytekercses zárt mágneskörű átalakító
jellemzői
• Előnyei:
– Egyszerű felépítés,
– Üzembiztos működés,
• Hátrányai:
– A tekercs árama a feszültség és a frekvencia változás függvénye,
– Karakterisztikája nem lineáris, ill. csak kis szakaszokban,
– A vasmag járomban számottevő erők keletkeznek, amelyek befolyásolják a
mérendő munkadarab helyzetét,
• Alkalmazása:
– Szerszámgépek által megmunkált munkadarabok helyzetérzékelésére,
– Általában csekély elmozdulások érzékelésére.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 42

 Kéttekercses differenciál átalakító (lapos)

Ut

R R

n2
mV
x

n1

Z1 Z2

2010.02.16. Ipari méréstechnika 43

Kéttekercses differenciál átalakító (hengeres)
Hengeres lemez fedél
n1
Hengeres alakú vastest
I1
Φ01
Φy1
Φ1=Φ01+Φy1; Φ2=Φ02+Φy2
A B G1=G01+Gy1; G2=G02+Gy2
I2
VM
Ferromágneses tárcsa
Φy2
G = mágneses vezetőképesség

Φ02
n2 x L1 n12 G1 ; L2 n22 G2

2010.02.16. Ipari méréstechnika 44

 A kéttekercses induktív jelátalakító
jelleggörbéje
Z1

Z1(x)

-x +x
ΔZ=Z1(x)-Z2(x)
Z2(x)

Z2

2010.02.16. Ipari méréstechnika 45

 A kéttekercses átalakító jellemzői

• Közös járom (mozgó rész) és két külön tekercs, amelyek két mágneses kört
alkotnak.
• Kivitele lehet lapos (lemezelt vasmag), vagy hengeres, tömör vasmagos.
• Működése a járom ill. vasmag alaphelyzethez viszonyított elmozdulásából
adódó induktivitás változáson alapul.
• A „G” mágneses vezetőképesség a felhasznált vasanyagok és a légrés
függvényei.
• Karakterisztikája lineárisabb, mint az egytekercses típusé.
• A járomra (vasmagra) ható erő kisebb mint egytekercses esetben.
• A rendszer kimeneti feszültsége (39. dia) kevésbé függ a tápfeszültség és a
frekvencia ingadozástól, mint az egytekercses esetben.
• Alkalmazása: helyzet, ill. elmozdulás érzékelésére.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 46

 A differenciáltranszformátoros jelátalakító

Ip n1 n2
1-es transzformátor

Φm1/2 Φy Ui1

G1 Gy G1 ΔU=Ui1-Ui2
x
G2 Gy G2

Φy Ui2
Φm2/2

2-es transzformátor
Ip n1 n2

Φy= fő fluxus
Φm= munka fluxus

2010.02.16. Ipari méréstechnika 47

 A differenciáltranszformátoros jelátalakító

• A két transzformátor villamos és geometriai szempontból teljesen azonos.

• A Φy mindkét mágneses körben (a járom helyzetétől függetlenül) egyforma.
• Ha a járom elmozdul, akkor a rendszer mágneses vezetőképessége „G”
változik. Ennek hatására Ui1 és Ui2 is változni fog, ami ΔU változását vonja
maga után.
• Ha a járom a semleges helyzet egyik oldaláról a másikra mozdul el, akkor
ΔU fázishelyzete 180O-t változik, tehát nemcsak az elmozdulás mértékét,
hanem annak irányát is tudjuk érzékelni.
• A rendszer mágneses vezetőképességeinek változása a x elmozdulás
függvénye és egyben azzal arányos is.
• Kivitelétől (a gyártás precizitásától) függően, akár 1μm-es elmozdulás
érzékelésére is alkalmas.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 48

 A differenciáltranszformátoros jelátalakító

m1 2 i p n1 G1

m2 2 i p n1 G2

y 2 i p n1 G y

U i1 i p n1 n2 x G1 Gy
2
U i2 i p n1 n2 x G2 Gy
2
U U i1 U i 2 i p n1 n2 x G1 G2
2

2010.02.16. Ipari méréstechnika 49

 Magnetoelasztikus átalakítók

• A magnetoelasztikus hatás lényege, hogy a ferromágneses anyagok mágneses

jellemzői mechanikai igénybevétel hatására megváltoznak.
• Ennek oka, hogy erő hatására az elemi mágnesek (domének) az eredeti irányukból
elfordulnak, és így az anyag mágneses permeabilitása (μr) megváltozik.
• Ha a ferromágneses anyagon lévő tekercset állandó árammal gerjesztjük, akkor a
ferromágneses anyagban állandó „H” térerősség alakul ki. Ha „F” erővel hatunk a
vasmagra, akkor a „B” mágneses indukció változni fog. A változás oka „μr”
változása, hiszen B=μo•μr•H.
• A mechanikai feszültség hatására bekövetkező relatív permeabilitás változás:

r
k k = anyagállandó
r
σ = mechanikai feszültség
r
μr = az eredeti permeabilitás

2010.02.16. Ipari méréstechnika 50

 Magnetoelasztikus átalakító (pressduktor)

Vasmag
F

Ug Uki Ug Uki
Terheletlen állapot, φ=90O, Uki=0V Terhelt állapot, φ≠90O, Uki>0V

2010.02.16. Ipari méréstechnika 51

 A pressduktor jellemzői és karakterisztikája

Uki, mV
• Nagy érzékenység,
• Alkalmas nagy erők 250
mérésére, akár 10 MN
(1000T), 200
• Nagy üzembiztonság, 150
• Jó hőmérséklettűrés, -
40OC – +80OC-ig, 100
• Jó linearitás
50
0
0 10 20 30 40 50 F, kN

2010.02.16. Ipari méréstechnika 52

 Induktivitás változáson alapuló
magnetoelasztikus átalakító
F

Lemezelt vasmag
ΔL

2010.02.16. Ipari méréstechnika 53

 Következnek a kapacitív
átalakítók

2010.02.16. Ipari méréstechnika 54

 Kapacitív jelátalakítók

• A kapacitív átalakítók a mérendő mennyiséget kapacitás-változássá képezik

le, amit a továbbiakban az átalakító mérőköre dolgoz fel.
• Érzékelésre legtöbb esetben a sík és hengerkondenzátorok, valamint az
ezekből képzett soros, illetve párhuzamos elrendezéseik alkalmasak.
• Blokkvázlata:

Bemeneti mennyiségek: Kimeneti mennyiség:

Δx
Δx, Δl, ΔA, Δd ΔC
ΔC

2010.02.16. Ipari méréstechnika 55

 A síkkondenzátor mint jelátalakító
A

A
d C 0 r
d
εr

Ezzel az átalakítóval a két érzékelő között lévő anyag vastagságát,

vagy a két érzékelő távolságát lehet meghatározni. Ha a két érzékelő
távolságát határozzuk meg, akkor a dielektrikum levegő, és ekkor
elmozdulás mérést végzünk.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 56

 A síkkondenzátor mint jelátalakító

Álló fegyverzet
+x
-x
Mozgó fegyverzet
d1
d2

Mozgató rudazat

2010.02.16. Ipari méréstechnika 57

 A síkkondenzátor mint jelátalakító
d
A-A1
ε0

A1

Dielektri-
kum (εr)
0 A A1
Ce C1 C2 1 r 1
d A
+x
-x

2010.02.16. Ipari méréstechnika 58

 A henger kondenzátor mint jelátalakító
D

d
Ce
Átvezető szigetelő
C1

Mérőelektróda
L Levegő C2
Tartály

Ce C1 C2 C3
Folyadék 0,614 K l L l 0,614 K a l
C3
l Ce C1
D D
R≈∞
log log
d d

2010.02.16. Ipari méréstechnika 59

 A delta cell
Átvezető szigetelő Kivezetések Hegesztett kötések

Szigetelő membrán Nyomásközvetítő

P1 P2

Merev szigetelés Szilikon olaj Kondenzátor lemez

Érzékelő membrán

2010.02.16. Ipari méréstechnika 60

 A delta cell tulajdonságai

• Síkmembránnal egybeépített mérő-átalakító,

• Differenciál nyomás mérésére alkalmas,
• Az érzékelő membrán és a kondenzátor lemezek differenciál
kondenzátort alkotnak,
• A kapacitásváltozás 100-200 pF között lehetséges,

N 1 A
C 0,0886 0 r
d
• N : a fegyverzetek száma
• d : a fegyverzetek távolsága
• A : a fegyverzetek felülete

2010.02.16. Ipari méréstechnika 61

 Számonkérés
következik

2010.02.16. Ipari méréstechnika 62

 Számonkérés

1. Mutassa be általánosan az induktív jelátalakítókat.

2. Ismertesse a kéttekercses nyitott mágneskörű átalakítót.
3. Ismertesse az egytekercses nyitott mágneskörű átalakítókat.
4. Részletesen mutassa be a differenciál transzformátoros átalakítót.
5. Ismertesse a pressduktor felépítését, és működését.
6. Mutassa be a síkkondenzátort, mint jelátalakítót.
7. Ismertesse a hengerkondenzátort, mint jelátalakítót.
8. Mutassa be a delta-cell felépítését és működését.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 63

 Következnek az aktív
jelátalakítók

2010.02.16. Ipari méréstechnika 64

 Aktív jelátalakítók
• Az aktív jelátalakítók a mérendő fizikai mennyiség átalakítása során
közvetlenül mérhető villamos jelet (áramot, vagy feszültséget) szolgáltatnak.
• Ezek az átalakítók a működésükhöz szükséges segédenergiát a mérendő
fizikai mennyiségből nyerik, így annak értékét befolyásolják.
• Törekedni kell arra, hogy az ilyen jellegű átalakítók használatakor az
átalakító energiaigénye több nagyság rendel alatta maradjon a mérendő
fizikai mennyiség energiatartalmának. Tehát annak értékét csak
jelentéktelen mértékben befolyásolja.
• Blokkvázlata:

Bemeneti Kimeneti
mennyiségek: Aktív jelátalakító mennyiségek:
Δx, T, B, F, n-1 ΔU, ΔI

2010.02.16. Ipari méréstechnika 65

 Indukciós jelátalakítók

• Az indukciós jelátalakítók működési elve a mozgási indukción alapszik,

tehát a fluxus időbeni változása idézi elő.
• Ennek megvalósítása a legkülönfélébb műszaki megoldásokat
eredményezte.
• Az indukciós átalakítók kimeneti jelét feldolgozva meghatározható a
sebesség és a gyorsulás is.
• Az indukciós átalakítók bemeneti jele lehet: elmozdulás (Δx), szögelfordulás
(Δφ), és fordulatszám (n-1).
• A működés alapegyenlete:
Ui N
t

2010.02.16. Ipari méréstechnika 66

 Merülő tekercses átalakító
Mozgató rudazat
Δx
Kivezetések

Csévetest
Tekercselés

Lágy vasmag
Permanens mágnes

dx
ui N B l v N B l
dt

2010.02.16. Ipari méréstechnika 67

 Tachométer dinamó
Kommutátor
Csapágy
Álló rész, burkolat
É
n
Uki Tekercselt forgórész

Átvezető szigetelő Szénkefe Forgórész tengely

ui N B l v sin t
2010.02.16. Ipari méréstechnika 68
 Tachométer generátor
Csapágy
Átvezető szigetelő

Álló rész, burkolat

n
Forgórész, permanens mágnes
Uki

Állórész lemezelt vastest, Forgórész tengely

tekercseléssel ellátva

ui N B l v sin t

2010.02.16. Ipari méréstechnika 69

 Örvényáramú tachométer

Mutató

Mutató tengelye

Spirálrúgó Spirálrúgó rögzítés

Alu tárcsa
Mágnes tartó

Mechanikailag
hajtott tengely

2010.02.16. Ipari méréstechnika 70

 Indukciós áramlásmérő

Érzékelő elektródák

Fém cső

Csőbélés

A mágneses teret
Ui létrehozó tekercs

2010.02.16. Ipari méréstechnika 71

 Termo-elektromos jelátalakítók
• A termo-elektromos átalakító (hőelem) a hőmérsékletet közvetlenül egyen
feszültséggé alakítja.
• Jellemzője a kis belső ellenállás (néhányszor 10Ω), ezért feszültség
generátorként kezelhető.
• Felépítése: két különböző anyagi minőségű fémet az egyik végén atomi
méretekben egyesítünk, ez lesz az érzékelő melegpontja, míg a két fém
másik végein mérhető a termo feszültség, ha az egyesített pontot
melegítjük.
• A hőelemekkel mérhető maximális hőmérséklet > 3000OC.
• A hőelem érzékelő részét mindig korrózió álló burkolattal látják el.
• Leggyakoribb hőelem fém párok:
– Vas-konstantán (5mV/100K),
– Réz-konstantán (4mV/100K),
– Vas-nikkel (3,5mV/100K),
– Réz-nikkel (2,3mV/100K),
– Vas-platina (1,4….1,9 mV/100K),
– Platina-rhodium platina (0,6…0,7 mV/100K).

2010.02.16. Ipari méréstechnika 72

 Termo-elektromos jelátalakítók

• A működés fizikai alapjai: ha T1=T2, akkor UAB=-UBA és a körben nem

folyik áram. Ha T1≠T2, akkor I>0, mert a keletkezett termofeszültség áramot
hajt a körben. A hőelemek által szolgáltatott feszültség arányos a T2 és T1
hőmérsékletek különbségével.

„A” fém Hidegpont, T2

Melegpont, T1 I

-UBA UAB

„B” fém

2010.02.16. Ipari méréstechnika 73

 A hőelemek alkalmazási problémái
• A hidegpontban járulékos termofeszültség keletkezik a réz vezetékkel való
csatlakozás esetén. Ez csökkenti a melegpont által szolgáltatott
feszültséget. Kiküszöbölése kompenzációs vezetékkel történik.
T5
Itt már nem
keletkezik
Járulékos T4 járulékos termo
termo T4
feszültség
feszültség
T3 T3
Kompenzációs
vezeték
Cu T2
T2
T1 Termosztát
mV a műszer Cu
szobában T1
mV

2010.02.16. Ipari méréstechnika 74

 Referencia hőelemes mérés

• Lényege, hogy kompenzációs vezeték nélkül is lehet pontos mérést

végezni, ha az aktív hőelemmel azonos hőelemet kapcsolunk szembe,
amelyet referenciahőmérsékletű térben (termosztátban) helyezünk el.

Hidegpont TH UM mV
Melegpont
TM

UM k TM Tref
Tref

2010.02.16. Ipari méréstechnika 75

 Piezoelektromos mérő átalakítók

• A piezoelektromos átalakító működése azon alapul, hogy ha a

kvarckristályt a mechanikai tengelyén erőhatásnak tesszük ki, akkor a
villamos tengelyén töltéskülönbség jelenik meg, ami arányos a ráható
erővel.
• A töltéskülönbség elektronikus úton feldolgozható.
• A kristályban ébredő töltés:

Q k
• k = piezoelektromos állandó
• σ = a kristályban ébredő nyomófeszültség

2010.02.16. Ipari méréstechnika 76

 A piezoelektromos átalakító felépítése

F
Primer nyomás
Fém
felfogó elem
burkolat
Nyomásközlő
Kristály +++++
-------
Töltéselvezető -------
+++++
mA
Alátámasztás

2010.02.16. Ipari méréstechnika 77

 Hall-elemes átalakító

• A Hall-elemes átalakítók galvanomágneses elven működnek.

• A galvanomágneses jelenséget a mágneses térben mozgó elektronokra ható Lorentz
erő idézi elő.

F qe v H
• qe = az elektron töltése
• v = az elektron sebessége
• μ = mágneses permeabilitás
• H = mágneses térerősség

• Azok az anyagok alkalmasak erre a feladatra, amelyekben nagy a töltéshordozók

mozgékonysága, pl.: InSb (indium-antimon)

2010.02.16. Ipari méréstechnika 78

 Hall-elemes átalakító
H I

d
Érzékelő lapka

A Ez v

Ey B
Ex
E

c
UH
I

2010.02.16. Ipari méréstechnika 79

 Hall-elemes átalakító

• Az elektronok az Ex térrel ellentétes irányban a v vektor irányába mozognak.

• Ezekre az elektronokra hat a H mágneses térerősség.
• A Lorentz erő hatására az A ponton elektron hiány a B ponton elektron többlet lép fel.

A I H I H
UH RH
qn n d d
• A = a Hall elem felülete
• RH = Hall együttható
• qn = az elektronok töltése
• n = az elektronkoncentráció

• Alkalmazása: elmozdulás mérésre, indukció mérésre, árammérésre.

• Elmozdulás és árammérés esetén a H térerősséget permanens mágnes biztosítja.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 80

 Számonkérés
következik

2010.02.16. Ipari méréstechnika 81

 Számonkérés az aktív átalakítókból

1. Mutassa be általánosságban az aktív átalakítókat.

2. Részletesen ismertesse a tachométer dinamót.

3. Ismertesse az indukciós áramlásmérő felépítését és működését.

4. Mutassa be a hőelemes átalakítót, és az alkalmazási problémáit.

5. Ismertesse a piezoelektromos átalakítót.

6. Mutassa be a Hall-elemes átalakítót.

2010.02.16. Ipari méréstechnika 82

 VÉGE

2010.02.16. Ipari méréstechnika 83